és Gyermekotthon Bakonyoszlop PEDAGÓGIAI PROGRAM 8418 Bakonyoszlop, Kossuth utca 1. Tel/fax: (88) 435-001 E-mail cím: gyermekotthon@bnevi.sulinet.hu
Olyan embereket kell az iskolának kibocsátania, akik megtalálják helyüket az életben és szemüket a táguló horizontra függesztve szilárdan megállnak lábukon. Ez a feladat az iskolát minden szinten a legfontosabb közintézménnyé, és minden tanárt a legfontosabb közéleti alakká teszi. Ahogyan ma tanítunk, olyan lesz a holnap. (Szent- Györgyi Albert) Bakonyoszlop, 2012. augusztus 29. Készítette: Dr. Badr Saad Igazgatóhelyettes, gyógypedagógiai tanár - 2 -
TARTALOM Bevezető rész... 7 1. Az iskola arculata... 10. 1.1. Hagyományok... 12. Az iskola egészét átfogó hagyományok rendszere... 13. 1.2. Képzési kínálat, képzési rendszer... 15. 2. Az iskola környezete:... 15. 2.1. Helye a fővárosi közoktatási rendszerben:... 15. 2.2. Az iskola szociológiai környezete... 17. 2.3. Gazdaságilag... 18. Tárgyi feltételek... 18. 2.4. Munkaerő piac... 21. 3. Az iskola tanulói közössége:... 21. 3.1. Szülői háttér... 21. 3.2. Neveltségi szint... 21. 3.3. Pályaválasztási motiváció... 22. 3.4. Tanulási attitűd... 23. 3.5. Továbbtanulási szándék... 23. 3.6. Diákönkormányzat... 23. 4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere:... 25. 4.1. Kapcsolat a fenntartóval... 25. 4.2. Kapcsolat a szülőkkel... 25. 4.3. Kapcsolat más intézményekkel... 26. A. Iskolánk Nevelési Programja... 28. 1. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 28. 1.1. Az iskolában folyó nevelő, oktató munka alapelvei... 28. 1.2. Az iskolánkba folyó nevelő oktató munka céljai... 30. 1.2.1. A nevelési oktatási célok életkorhoz rendelt bevezető, kezdő szakaszon... 31. 1.2.2.Célok az alapfokú nevelés oktatás az alapozó, fejlesztő szakaszon:... 31. 1.3. A nevelő oktató munka általános feladatai... 32. 1.3.1. Feladatok az alapfokú nevelés oktatás bevezető, kezdő szakaszán... 33. 1.3.2. Feladatok az alapfokú nevelés oktatás alapozó, fejlesztő szakaszon, valamint megszilárdító szakaszon... 34. 1.3.3. Fejlesztő felkészítő csoport a súlyos fogyatékosok számára... 34. 1.3.4. Szakképzés, Speciális Szakiskola... 36. 1.3.5. Készségfejlesztő speciális szakiskola... 40. 1.3.6. Egyes oktatási feladatokra vonatkozó külön szabályok... 43. 1.3.7. Kulcskompetenciák... 44. 1.4. Az iskolában folyó nevelő oktató munka eszköz és eljárásrendszere:... 52. 1.4.1. A nevelő oktató munkánk során a következő eljárásokat, módszereket alkalmazzuk... 53. - 3 -
1.4.2. Oktatási nevelési folyamatban a következő néhány nevelési eszköz, módszer alkalmazása nélkülözhetetlen... 55. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, valamint a képesség kibontakoztató felkészítés... 57. 2.1. Az érelem kiművelése területén elvégezendő feladatok... 61. 2.2. Szociális képességek fejlesztése területén elvégzendő feladatok... 62. 2.3. A személyes kompetencia fejlesztése területén elvégzendő feladtaok... 64. 2.4. Nemzeti kultúránk és történelmünk ismerete... 67. 2.5. Kultúrák iránti nyitottság... 67. 2.6. A természeti és tárgyi környezet tisztelete... 67. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 68. 3.1. Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok... 69. 3.2. Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai... 70. 3.3. Diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai... 70. 3.4. Szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai... 70. 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység... 74. 4.1. Szűrés, diagnosztizálás... 75. 4.2. Együttműködés a segítő szakemberrel... 75. 4.3. Speciális programok megszervezése és kialakítása... 77. 5. Tehetség és képesség kibontakozását segítő tevékenység... 78. 5.1. Tehetségkutatás... 78. 5.2. A felsorolt tanórán kívüli lehetőségek... 79. 5.3. A külső szervezetekkel való együttműködés kialakítása... 79. 6. Gyermek- és Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 80. 6.1. Prevenció... 81. 6.2. Szűrés:... 82. 6.3. Együttműködés külső szervezetekkel, szakemberekkel... 82. 6.4. Esetleges juttatások alapelvei és eljárási rendje... 83. 7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatát segítő program... 83. 7.1. Diagnosztizálás... 83. 7.2. Az egyni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje... 84. 7.3. A tanórai differenciálás és a kooperatív tanulás... 86. 7.4. A program eredményességének értékelési módszerei:... 86. 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 87. 8.1. Helyzetfeltárás... 87. 8.2. Segítő tevékenység formái és működési rendjük... 88. 8.3. Külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása... 88. 8.4. Az anyagi háttér biztosító rendszerének felkutatása... 89. 9. Az iskolában folyó nevelő oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere... 90. 9.1. A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások... 90. 9.2. Minőségbiztosítás... 95. 9.2.1. A saját minőség fogalom megalkotása... 95. 9.2.2. Az elérendő minőségi célok megfogalmazása... 96. 9.2.3. A célok elérési kritériumainak megfogalmazása... 96. 9.2.4. A partnerközpontúság kiépítése, működtetés módszerei... 97. - 4 -
10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke.. 98 11. A szülő, tanuló iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködési formái... 99. 11.1. Az együttműködés és véleményalkotás formái, lehetőségei... 100. 11.2. Visszacsatolás... 102. 12. Iskolánk egészség- és környezetnevelési programja... 102. 12.1. Környzeti háttér... 106. 12.2. Helyzetelemzés, helyzetkép... 106. 12.2.1. Az iskola... 106. 12.2.2. Közvetlen környezetünk proglémái... 106. 12.3. Erőforrások... 109. 12.3.1. Személyi erőforrások... 109. 12.3.2. Anyagi erőforrások... 109. 12.4. Alapelvek, célok... 110. 12.4.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok... 110. 12.4.2. Konkrét célok és feladatok... 111. 12.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek... 112. 12.5.1. Tanórai keretek... 112. 12.5.2. Tanórán kívüli foglalkozások... 115. 12.6. Módszerek... 117. 12.6.1. A programmal kapcsolatos pedagógiai munka értékelése... 119. 12.7. Taneszközök... 120. 12.8. Kommunikáció... 120. 12.9. Kapcsolatok, együttműködések... 121. 12.10. Minőségbiztosítás/minőségellenőrzés... 121. 12.11. Továbbképzések... 122. B. Helyi tanterv... 124. 1. Tantárgyválasztás szempontjai... 124. 1.1. Kulcskompetenciák... 125. 1.2. Tantárgyak, kompetencia területek összekapcsolása... 126. 1.3. Az egyéni megsegítés és fejlesztés... 131. 1.3.1. Az egyéni fejlesztési terv fogalma... 131. 1.3.2. Az egyéni fejlesztés színterei... 132. 1.3.3. Az egyéni fejlesztés tanórákon alkalmazható módja... 132. 2. Tantárgyi és óratervek... 133. 2.1. A tanórán kívüli foglalkozások... 138. 2.1.1. Napközis és tanulószobai foglalkozások... 138. 2.1.2 Szakkörök... 138. 2.1.3. Érdeklődési kör... 139. 2.1.4. Iskolai sportkör... 139. 2.1.5. Versenyek... 139. 2.1.6. Tanulmányi kirándulások, séták... 139. 2.1.7. Bajnokságok... 139. 2.1.8. Könyvtárhasználat... 139. 2.2. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások indításának elvei, feltételei... 140. - 5 -
3. Tantárgyi tantervek... 141. 3.1. Óraszámok, foglalkozások az enyhe fokban és középsúlyosan fogyatékos gyermekek iskolai oktatásában... 141. 3.2. Óraszámok, foglalkozások a fejlesztő felkészítő csoportban... 141. 3.3. Óraszámok a Szakképző, Speciális Szakiskola számára... 144. 3.4. Óraszámok a Készségfejlesztő Speciális Szakiskola számára... 146. 4. Alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 146. 4.1. A tankönyvek kiválasztásának elvei... 148. 4.2. A tanulmányi segédletek és a taneszköz kiválasztásának elvei... 149. 5. Az iskolai képzés rendje, szakaszai... 151. 5.1. Nevelési oktatási követelményrendszerünk... 152. 5.1.1 A tanulókkal szemben támasztott követelmények... 152. 5.1.2. A pedagógusokkal szemben támasztott követelmények... 152. 5.2. A kiemelt fejlesztési feladatok... 160. 5.3. Az általános fejlesztési követelmények... 161. 5.4. Részletes követelmények a pedagógiai szakaszok végén, a minimális teljesítmények. 161. 5.5. Továbbhaladás feltételei... 162. 6. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége)... 163. 6.1. A tanuló tanulmányi munkájának értékelése, minősítése... 167. 6.1.1. Az értékelés pedagógiai szakaszokhoz rendelten... 169. 6.1.2. Modulok értékelése... 175. 6.2. Magasabb osztályba lépés feltételei... 175. 6.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékellésében betöltött szerepe, súlya... 178. 7. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének alapelvei, követelményei és formái... 179. 7.1. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők179. 7.2. Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők182. 8. A pedagógiai program megvalósításának feltételei... 184. 9. A pedagógiai programmal kapcsolatos döntési jogkörök... 184. 10. A pedagógiai program érvényessége... 185. C. Záró rendelkezések... 186. 1. Pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei... 186. 2. Pedagógiai program elfogadásának dokumentumai... 186. - 6 -
Bevezető rész Intézményünk hivatalos adatai: Neve: és Gyermekotthon Székhelye: Bakonyoszlop, Kossuth u. 1. Telephelyei: Bakonyszentkirály, Kossuth u. 30. Típusa: OM azonosító: 038438 Címkód: 3124 Alapítója: Felügyeleti szerve: Működési területe: Jogállása: Bakonyszentkirály, Győzelem u. 23. Többcélú intézmény: Általános iskola Pedagógiai szakszolgálat Gyermekotthon Budapest Főváros Önkormányzata, Budapest, V., Városház utca 9-11. Budapest Főváros Közgyűlése Budapest, V., Városház utca 9-11. Budapest Önálló jogi személy Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Az intézmény tevékenységei Az intézmény alaptevékenységei: Az intézmény tevékenységi körébe a KSH TEÁOR szerint a következők tartoznak: 55.23 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 55.51 Munkahelyi étkeztetés 70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 80.10 Alapfokú oktatás 85.31 Szociális ellátás elhelyezéssel - 7 -
Az intézmény szakágazati besorolása: 801000 Alapfokú oktatás 853100 Szociális és gyermekjóléti ellátás szállásnyújtással Az intézmény alap szakfeladata: 80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása 85314-7 Nevelőotthoni és nevelőintézeti ellátás Az intézmény további szakfeladatai: 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés 55241-1 Munkahelyi vendéglátás 75176-8 Intézményi vagyon működtetése 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) 80521-2 Pedagógiai szakszolgálat Gyermekotthon működtetése 40 fő, lakásotthon működtetése 16 fő, átmeneti és tartós nevelésbe vett enyhe értelmi fogyatékos gyermek és testvéreik ellátására, utógondozására. A jóváhagyott pedagógiai, szakmai program szerint az évfolyamok száma: Általános iskolai oktatás: 8 évfolyam enyhe értelmi fogyatékos, integráltan középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára. Előkészítő speciális szakiskola: 2 évfolyam enyhe értelmi fogyatékos, integráltan középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára. Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: Óvodai férőhely: --- Nappali rendszerű képzés, nappali rendszerű felnőtt oktatás férőhelye: 50 Nem nappali rendszerű felnőtt oktatás férőhelye: --- Bentlakásos intézményi férőhelye: 56 Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenysége: Továbbképzések, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése, Saját üzemeltetésű konyha, mosoda és karbantartó műhely fenntartása, gépjármű üzemeltetés, saját kazán üzemeltetése. Az intézményben nevelkedő fiatal 0-3 éves korú gyermekének ellátása. Ellátható vállalkozási tevékenysége, mértéke: Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. - 8 -
Az intézmény feladatellátását szolgáló önkormányzati vagyon: Bakonyoszlop község 77 hrsz-ú 37.926 m 2 alapterületű, valóságban Bakonyoszlop, Kossuth u. 1. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező, korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata. Bakonyszentkirály község 140 hrsz-ú 1280 m 2 alapterületű, valóságban Bakonyszentkirály, Kossuth u. 30. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező, korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata. Bakonyszentkirály község 536 hrsz-ú 1000 m 2 alapterületű, valóságban Bakonyszentkirály, Győzelem u. 23. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező, korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata. Vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések, járművek) használata leltár szerint. A Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonos jogok gyakorlásáról szóló, mindenkor érvényes önkormányzati rendeletben szabályozott módon és feltételekkel rendelkezhet a közoktatási intézmény a használatában lévő vagyonáról. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét (igazgatóját) Budapest Főváros Közgyűlése pályázat útján határozott időre bízza meg. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény vezetője (igazgatója), valamint az általa megbízott intézményi dolgozó. - 9 -
Az iskola bemutatása: 1. Az iskola arculata: Intézményünk fennállása alatt sok változáson ment keresztül. Ami viszonylag állandó maradt, a fokozottan problémás, nagyon rossz szociális hátterű családokból kiemelt, retardált, időnként a fogyatékosság alsó határa felé tendáló, sokszor bonyolult személyiségzavarú, nehezen nevelhető gyermekpopuláció. Sajnos a valódi idegbeteg gyermek is jelen van, 1-2-3 fővel, akiket nagykorúságuk elérésekor egyre nehezebb a nekik megfelelő kategóriába tartozó, gondozó intézményben elhelyezni. Így meglehetősen szélsőséges követelményeknek kell időnként megfelelnünk. Jelenlegi működésünk során több alapvető feladatot kell ellátnunk: a) A főváros területéről bekerülő, legtöbbször gyermekvédelmi ellátásban részesülő átmeneti nevelt, illetve tartós nevelt, enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekeink iskolai nevelése, oktatása. b) Ezen gyermekek, valamint velük együtt helyezett testvéreik akik ép értelműek, de magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdenek gyermekotthoni ellátása, nevelése. c) A nagykorúságukat elért növendékek utógondozása, továbbképzésük megszervezése, illetve munkahely megszerzése, életkezdésükhöz lakhatási feltételek segítése. d) A bejáró gyermekek oktatása, nevelése, továbbtanulásuk megszervezése. Az iskola céljai között első helyen szerepel a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztése, amely az életben való személyes boldogulásához, és aktív társadalmi beilleszkedéséhez vezet. A pedagógiai munkánk középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének differenciált fejlesztése áll. Az intézményben az otthon pótlása, egészséges, fejlesztő környezet nyújtása, a gyermekkor megélését biztosító, szilárd, óvó, családias légkör kialakításával. Az intézmény alapvető feladata: A személyes kulcs kompetenciák kialakítására építve a konstruktív életvezetés megalapozása a növendékeknél, egyrészt a - 10 -
közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás és a tevékenységrepertoár ösztönzése, ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások leépítése, másrészt a személyiség ösztönző, reagáló sajátosságcsoportjának a kiépítésével. Egész intézményünkben olyan légkört igyekszünk teremteni, amelyben mindenki, gyermek és felnőtt jól érzi magát. Az interperszonális kapcsolatok egymás kölcsönös tiszteletén és szeretetén alapulnak, ahol mindenki teljes értékű emberként élhet, a különbözőséget és a másságot is megismerve, elfogadva. Iskolánk az enyhe értelmi fogyatékos tanulók alapfokú nevelését-oktatását ellátó közoktatási intézmény (1.-8.), továbbá (9.-10.) évfolyamokon a tanulók szakiskolára való előkészítését látja el. Gyermekotthonunkból az ép értelmű gyermekek kijárnak óvodába és a körzeti általános iskolába, mindkettő másik községben van. Vannak olyan tanulóink, akik speciális szakiskolába járnak naponta, illetve kollégiumi elhelyezésben részesülnek, de a hétvégét intézményünkben töltik. Ilyenkor az intézmény bázisintézményként működik. Intézményünk teljes körű ellátást biztosít, egész napra, egész évre. Az iskolai nevelésen, oktatáson kívül és ehhez szorosan kapcsolódó tanórán kívüli tevékenységeken (tanulószoba, szakkörök, sportkörök, gyógytestnevelés, egyéni fejlesztések) túl önálló mozit és könyvtárat tartunk fent. A körzeti iskolába járó gyermekeink délutáni, differenciált felkészítését is biztosítjuk. Gyermekeinknek a hétvégére és a nyári szünetekre is programokat szervezünk, a gyermekek 70-80 %-a ugyanis egész évben nálunk marad, a szülők nem is keresik őket. Ezek az időszakok jelentős költségeket okoznak, amelyeket sikerül néha pályázatokból kiegészíteni, de ezek a külső források nem elégségesek. A családi csoportos elhelyezés egy más minőséget jelent az intézményes nevelésben. A sérült és nem sérült igazi testvérek integrált nevelkedése erősíti az összetartozás érzését, működő családi funkciók őrződnek meg vagy alakulnak ki, életszerűbb, emberközelibb kapcsolatok jönnek létre, összehasonlíthatatlanul jobb lesz a szocializáció. - 11 -
1.1. Hagyományok: Az iskolai, gyermekotthoni tevékenységeink és szolgáltatásaink: A kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozások megszervezésén kívül, az iskola és a gyermekotthon együttműködésével történnek a szabadidős foglalkozások, programok megszervezése. Ez részint a hagyományainkból, részint szükségszerűségből fakad, ezek a tevékenységek a tanulók képességfejlesztését, illetve a hasznos idő eltöltését célozzák. Ezek közül: a délutáni szervezett foglalkozások, mindennapos testedzés a szabadban, könyvtár használata, táborok, túrák szervezése, mozi és színházlátogatás, szervezett egyéni vásárlási lehetőségek, Ezek a lehetőségek a tanulók szocializációját elősegítik, és tartalmas elfoglaltságok kínálnak, viselkedési mintákat adnak számukra különböző élethelyzetekben, sikerélményhez juttatják őket, szélesítik és ápolják a társas kapcsolataikat. Az iskola szervezésével a tanórán és a tanórán kívüli foglalkozások szervezésének hagyományai: tanulószobai foglalkozások szervezése, felkészítés különböző rendezvényekre, versenyekre szakkörök szervezése, sportkör és sportbajnokságok szervezése, zenei, irodalmi körök szervezése, egészség-környezeti nevelési program megszervezése, egyéb tevékenységi formák szervezése: kiegészítő ismereteket nyújtunk más formákban is a kreativitás fejlesztésére, a kultúra interiorizálására, pl. könyvtári, zenei, művészeti foglalkozások keretében, Tanulóink között jelentős egyéni különbségek tapasztalhatók. Az eltérések elsősorban a tanulási képességek minőségében mutatkoznak meg. Ezt erősen meghatározza az, hogy a gyermek milyen környezetből érkezett az iskolába. A súlyos környezeti elhanyagoltság hiányos fejlettséghez vezet. A nevelhetőség eredményesebb megvalósítása érdekében a - 12 -
tanulásszervezés, a nevelési feltételek alakítása csak differenciáltan, egyéni formában lehetséges, amit szem előtt tartunk. Az egyéni nevelés mellett is mutatkoznak az adott csoporton belül leszakadó, lemaradó tanulók. A lemaradás oka a súlyos akadályozottságban, hosszantartó betegségben és a tudás elsajátításához rendelkezésre álló időben is keresendő. A korrigálásban szorosan együtt kell működnie a csoportban dolgozó összes felnőttnek, a gyógypedagógusnak, a logopédusnak, pszichológusnak, a nevelőnek, a gyermekfelügyelőnek, esetleg az orvos segítségét is igénybe venni. Az iskola egészét átfogó hagyományok rendszere: Az iskolával történő találkozás, az iskolaváltás a gyermek számára szorongást, bizonytalanságot okozó tényező. Szeretettel, tapintattal kell fogadni az érkező gyermekeket, bizonyos szoktatási időt ajánlatos hagyni, hogy megismerkedjen a kötöttebb foglalkozásokkal. Nemcsak a fogadás, de a tanulók búcsúztatása is hasonló formában történik. A ballagás, a búcsúztatók, a műsorok, az öreg diákok ünneplése, Az iskolai életünk legszebb pillanatai. Az eltávozott tanulókat mindig szívesen látjuk intézményünkben. Hagyományt teremtettünk a házi versenyekkel, vetélkedőkkel. Nagy érdeklődés kíséri a szavalóversenyeket, a kulturális bemutató is. Mindez sok felkészítési munkát igényel az osztályfőnököktől. A fővárosi, országos szavalóversenyeken és kulturális bemutatókon, fesztiválokon évek óta szép sikereket ér el intézményünk. Kiállításokat rendezünk gyermekeink alkotásaiból. A sportversenyek rendezéséből is hagyományt teremtettünk, az asztalitenisz, a foci, a kosárlabda igen népszerű. Hagyományaink között meg kell említeni a tavaszi, nyári, őszi iskolai és az intézményi kirándulásokat, túrákat, ahol a tanulóink közelről megismerkednek a nemzeti kultúránk és a millenniumi emlékhelyeinkkel. Nemzeti ünnepeinken színvonalas műsorokat hallhatunk tanulóinktól, rajzokkal, plakátokkal, faliújságokkal díszítik környezetünket. Közösen megtekintjük az ünnepekről szóló filmeket, köszöntőket. Intézményünk fekvéséből eredően nagy szerepet játszik a természet közelsége tanulóink életében, és nagy nevelő hatással bír.. Rendszeresen járják a természetet, közelről megismerkednek a környezet állataival, növényeivel, élővilágával. Élőben - 13 -
tudják gyakorolni az egészség-nevelés programunk tevékenységeit, látják összefüggéseit Nyílt nap, nevelők és szülők, valamint az érdeklődők számára Megemlékezünk az Anyák napjáról, a Valentin napról. Megünnepeljük a Madarak és fák napját, valamint takarítással egybekötve a Föld napját is természetesen kinn a szabadban szórakozva. Nem utolsó sorban hagyományaink közé tartozik a tanévnyitó és tanévzáró ünnepség, ahol gyermekeink versekkel, köszöntőkkel, zenével köszöntik, illetve búcsúztatják a tanévet. A Gyermeknap is szép nap iskolánk életében. Egész napos programokkal, vetélkedőkkel, játékokkal, nevetéssel és sok-sok finomsággal. Az ünnepségek során első helyen áll a Karácsony. Gyermekeink nem mindegyike töltheti szüleivel ezt az ünnepet, ezért különösen ügyelni kell, hogy szép és emlékezetes legyen. Ilyenkor ajándékot kapnak és legtöbbször a saját készítésű ajándékokkal kedveskednek társaiknak, és a velük foglalkozó felnőtteknek is. A Mikulás ünnepnek is nagy hagyománya van, igen emlékezetesek. Mindenkiről egyénre szóló tréfás csasztuska készül, nagy derültséget váltva ki a gyermekekből. A pedagógusnap megrendezése is régi hagyományaink közé tartozik. Igaz, hogy kevés szülő vesz részt ezen az ünnepségen gyermekeink családi helyzetéből adódóan de gyermekeink kárpótolják a velük foglalkozó pedagógusokat, nagyon szép és színvonalas előadásukkal. A kialakult hagyományaink megőrzése, fejlesztése, az összetartozásunkat, a családias légkörű iskolát és az egymás iránti szeretetet, elfogadást erősíti. Az ingyenes szolgáltatások körében a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére szervezzük meg, mivel tanulóink többsége állami nevelt. Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelésioktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. - 14 -
1.2. Képzési kínálat, képzési rendszer: Nevelési-oktatási intézményünkben alapfokú nevelés, oktatás folyik. Ez négy szakaszra tagozódik: - 1. évfolyamon kezdődő és 2. évfolyam végéig tartó bevezető szakasz, - 3. 4. évfolyam végéig tartó kezdő szakasz, - 5 6. évfolyamok alapozó szakasza, - 7 8. évfolyamok fejlesztő szakasza. Továbbá a kilencedik, tizedik évfolyamokra (Megszilárdító szakasz). Az általános iskolánkban, ahol alapfokú nevelés-oktatás folyik, mindent megteszünk, hogy az általános műveltséget megalapozó alapokat lerakjuk, a mi iskolatípusunk közötti - enyhe fokban értelmi fogyatékos - átjárhatóságot és a 2003.-ban felülvizsgált és módosított NAT, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján, és az értelmi fogyatékosok Tanterv Irányelveire épülő alapműveltséget biztosítsuk. A mi iskolánkban tanuló gyermekek érdeklődésüknek, képességeiknek és lehetőségeiknek megfelelően felkészítjük a szakiskolai továbbtanulásra valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Iskolánk helyi nevelési-oktatási sajátosságaihoz, valamint tanulóink képességeihez és szükségleteihez igazodva sajátos pedagógiai programot dolgozott ki, amelyben az oktatási törvény által biztosított lehetőségeket, kereteket kihasználva maximálisan biztosítja a tanulók személyiségének sérülés-specifikus, sokoldalú fejlesztését. 2. Az iskola környezete: 2.1. Helye a fővárosi közoktatási rendszerben: Földrajzilag: Intézményünk a Bakony észak-keleti végében, egy kellemes klímájú völgyben, a volt Esterházy-kastélyban, Bakonyoszlop szélén, gyönyörű ősparkban helyezkedik el. Már maga a környezet is megnyugtatóan hat a fővárosból, általában súlyosan zaklatott, nagyvárosi ártalmakkal terhelt környezetből hozzánk kerülő gyermekeinkre. A szép, kiegyensúlyozott, nyugodt falusi környezetet rehabilitációs tényezőnek tekintjük. - 15 -
A bakonyoszlopi Általános Iskola, és Gyermekotthon 1943 óta működik oktatási és gyermekvédelmi intézményként. Ekkor egy alapítvány, amelyet két fővárosi polgár hozott létre, megvásárolta a kastélyt, parkját és a környező földek egy részét, hogy árva leányok nevelésére, ellátására hasznosítsa. Az alapítvány létrehozását az akkori fővárosi önkormányzat 10%-os részesedéssel támogatta. Az árva leányok a főváros területéről kerültek ide. Profil szempontjából: A II. világháború után, közvetlenül az apácarendek feloszlatásával egyidőben, az akkori otthon profilt váltott, a leányok helyére árva fiúk kerültek. Először alsó tagozatos, majd az idő múlásával kifejezetten felső tagozatos fiúgyermekek nevelőotthonaként működött. Eközben másfél éven keresztül kádergyerekek üdülőjeként is funkcionált, akiket itt helyben oktattak is. Távozásuk után visszatértek az állami gondozottak. 1965-től 1969-ig kifejezetten túlkoros gyermekek és fiatalok elhelyezésére szolgált, néhányan különféle bedolgozói munkát végeztek ipari vállalatoknak és szolgáltatóknak. A fogyatékos populáció 1972-ben jelent meg, az első fecskék ötödik osztályos, enyhe értelmi fogyatékos fiúk voltak. 1976-ra az intézményben már csak enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos felső tagozatos fiúk, néhány imbecillis gyermek és egy idióta túlkoros gondozott található. Gyermekeinket jelenleg a 4. sz. Szakértői Bizottság, valamint bejáró és diákotthoni elhelyezett gyermekeket, a Veszprém Megyei Szakértői Bizottság javaslata alapján, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat helyezi el nálunk, kevés esetben múlik rajtunk a hozzánk helyezett gyermek befogadása, ameddig kapacitásunk engedi, mindenkit fogadunk. Integrációs törekvéseink 1996-ban kezdődtek az ép- és sérült testvércsoportok együtt nevelésével. Pedagógiai programunkat meghatározza az a tény, hogy míg iskolánkban enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekeket nevelünk, oktatunk, addig gyermekotthonunkban, a testvércsoportokban található épértelmű gyermekeket is fogadjuk, neveljük. Ők a szomszéd községekben található iskolába és óvodába járnak ki tőlünk. Így feladataink az utóbbi időben kissé bonyolultabbak, mint eddig voltak. A testvérek egy helyen való elhelyezése (fiúk, leányok, fogyatékosok, épértelműek), együtt nevelkedése családi csoportokban folyik. Elképzelésünk szerencsésen találkozott a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat multiszektoriális elhelyezési koncepciójával, a kollégák egyetértésével és a fenntartó beleegyezését is sikerült megszerezni. Három családi csoport életterének kialakítását végeztük el. - 16 -
Iskolánkban az új NAT, valamint az Értelmi Fogyatékos Tanulók (SNI) Iskolai Oktatásának Tantervi irányelveihez igazodunk. Szakmai szempontból: Az iskolában oktató tanárok mind gyógypedagógiai diplomával rendelkeznek, nem egy közülük rendelkezik más szakirányú diplomával is. Néha szakemberhiánnyal küzdünk, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy az alapvető feladatok ellátása ne szenvedjen hiányt. A továbbképzések beiktatásával állandóan biztosítjuk a szakmai színvonal megtartását, emelését. Gyermekeink felkészültsége képességeikhez mérten magas szinten áll, több fővárosi és országos versenyeken, fórumon igazolták, igazolják az átadott ismeretanyag elsajátításának, alkalmazásának megfelelő fokát. Gyermekeink tudásukkal, magatartási és viselkedési formáikkal felveszik a versenyt a többi fővárosi testvér-intézmény gyermekeivel, annak ellenére, hogy gyermekeink az átlagnál súlyosabb magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdenek. E mögött nagyon sok, kitartó, fáradságos szakmai munka húzódik. 2.2. Az iskola szociológiai környezete: Intézményünk megfelel egy átlagos bakonyi falu szociológiai összetételének. Iskolánk, mint már említettük nyitott, beleolvad a falu környezetébe. Gyermekeink megismerkednek a falusi életformával, kapcsolatokat építenek ki az egyszerű, őszinte és dolgos falusi emberekkel. Ezt a kapcsolatot elősegíti, erősíti, hogy az intézményben dolgozók 50%-a a faluból, a 50%-a a környékről jár dolgozni. Ennek nagy előnye, hogy gyermekeink megismerkednek a mezőgazdasági munkák fontosságával és örömmel, nagyon sokszor részt vesznek nagy gyermekek segítő jelleggel ezekben a munkákban. Nagy értéket tulajdonítunk annak, hogy megismerkedhessenek közelről a fizikai munkával, mert nagy részük speciális szakiskolában szakmát fog tanulni és kétkezi munkából fog élni. A falu környezete nem jelent hátrányt a kulturális nevelésükre, mivel megoldott mindenféle (színház, kulturális rendezvények, koncertek, múzeumok stb.) művelődési lehetőség. Összességében a falusi környezet pedagógiai szempontból pozitív hatással bír az igen labilis idegrendszerű gyermekeinkre, s pozitív szerepe van a szocializációs és beilleszkedési folyamatban. Ebben a gyönyörű környezetben megtanul gyermekünk kapcsolatot teremteni a természettel, megismerkedik a természet állatvilágával, megismerkedik a háziállatokkal azok hasznosságával, erősödnek fogalmai a - 17 -
környezetvédelemről és megtanulja, hogyan védje és óvja környezetét és a természetet. Ezek az előnyök egy nagyvárosi iskolás gyermek számára nem biztosítottak. Gyermekünk szabadnak érzi magát ebben a természetes környezetben, szereti és ragaszkodik hozzá. Nagykorukban nehezen szakadnak el ettől a környezettől. 2.3. Gazdaságilag: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott az állami normatíva alapján a költségvetés által biztosított források alapján működik. Ezek felhasználásával biztosítjuk a tárgyi feltételeket és a karbantartás, valamint az intézmény működését, gyermekeink ellátását. Tárgyi feltételek: Az iskola helyiségei: Az iskola külön épületben nyert elhelyezést, öt viszonylag jó állapotú tanteremmel rendelkezünk. Tágasak, világosak, melegek. 10-12 fő tanuló elhelyezésére kiválóan alkalmasak. A tantermek bútorzata, felszereltsége megfelelő. Az osztálytermekhez is ki van építve egy belső videó és tv-jeladó rendszer, minden osztályt televízióval is el tudunk látni. Az iskola eszközeit a legutóbb nyert (Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány) pályázatokból és a fenntartó által közbeszerzésen keresztül biztosított (minimum eszközfeltételek) lényegesen sikerült fejleszteni, gyarapítani, így az alapvető oktatási eszközök ellátásában nincs hiányosságunk. Az iskolai tantermek, az egyes tanórán kívüli foglalkozások színterei is. Itt működnek a szakköreink is és a tanulószobai foglalkozások is. A gyógytestnevelési foglalkozások a tornateremben zajlanak. A logopédiai foglalkozások egy modern logopédiai helyiségben történnek. Az elmúlt évben sikerült létrehoznunk egy számítógépes szaktantermet, ahol gyermekeink nagy élvezettel tanulják az informatika alapjait. Az Oktatási Bizottság jóvoltából, a tőlük nyert pályázatból sikerült több sport- és audio-vizuális eszközt beszereznünk. Az elmúlt rövid időben még egy iskolai szertárhelyiséget tudtunk kialakítani, így az iskolánk két tantárgyi szertárral rendelkezik és egy sportszertárral. Az iskola épületében a tantermeken kívül tanári szoba és egy kisebb zsibongó található. A tanári szobában a szakmai felszerelések, folyóiratok vannak elhelyezve, itt dolgozik az iskola igazgatóhelyettese, ez ad teret az értekezleteknek. A zsibongó a szabadidő, a tanórák közötti szünet, próbák színtere. Ünnepélyek megtartására, közös játékra azonban kicsi, erre az intézmény ebédlőjét szoktuk használni. Az ebédlő a főétkezések elfogyasztásának színtere. - 18 -
Gyermekeink a kulturált étkezést, a megjelenést, a társas viselkedés formáit itt is gyakorolhatják. A tornaterem az iskola közvetlen közelében helyezkedik el, ahol testnevelési, sportköri és egyéb testedzési foglalkozásokat tarthatunk. Az intézmény majd 10.000 négyzetméteres területén sok lehetőség nyílik a játékra, sportolásra, munkára, levegőzésre. Nagyméretű sportpályánkon egyszerre kosárlabdázhatnak és focizhatnak a gyerekek. Közvetlen közelségben nagyszerű kirándulóhelyek, erdők-mezők találhatók, s ezt a lehetőséget is rendszeresen használjuk, már egészen kis korban természetjárásra szoktatjuk gyermekeinket. Gyermekotthon helyiségei: A gyermekotthonban négy lakásotthon került kialakításra. Két lakásotthon a kastélyépület első emeletén, kettő pedig a tetőtérben helyezkedik el. A lakásotthonok a törvény által előírt feltételeknek maradéktalanul megfelelnek, 10-10 gyermek elhelyezésére szolgálnak. Felszereltségük minden szempontból megfelel az előírt követelményeknek. Az első emeleten helyezkedik el még a fejlesztő szoba, amely kiválóan van felszerelve. A földszinten helyezkednek el az irodák (igazgatói, titkári, családgondozó és növendékügyi előadói, valamint a gyermekotthon igazgatóhelyettesi). Az egész épület tűzjelző rendszerrel is el van látva, valamint az épület akadálymentesítése megoldott azáltal, hogy az épület hátsó bejárata rámpával van felszerelve, és mozgáskorlátozottak részére használatos fürdő és mellékhelyiség lett kialakítva. Két különálló lakásotthon (Fenyő, Szikla) működik már a szomszédos községben, Bakonyszentkirályon, ahol a családi házakban 8-8 gyermek van elhelyezve. Gyermekotthonunkban valamint lakásotthonainkban a gyermekek nevelése integráltan történik, ahol ép és fogyatékos testvérek együtt vannak elhelyezve. Egyéb helyiségek, létesítmények: Az intézmény működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges egyéb helyiségek, létesítmények csak felsorolásszerűen: - konyha és járulékos helyiségei, raktárak, előkészítők, mosogatók, - pincék- tároláshoz, - kazánház, három nagy teljesítményű gázégővel, vezetékes gázra bekötve - mosókonyha szárítóhelyiséggel, varrodával, - irodák az adminisztrációnak (gazdasági), - műhelyek: asztalos, lakatos és kerékpárszerelő - raktárak az épület padlásterében, egy szabadon álló külön épületben, - saját kút kútházzal (öntözésre) - 19 -
- különálló könyvtárépület, - portaépület, - tornaterem, - logopédiai helyiség Intézményünk szerkezete Székhely: 8418 Bakonyoszlop, Kossuth u. 1. Telephelye(i) Sziklakert Lakásotthon Fenyő lakásotthon Általános Iskola Gyermekotthon Gazdasági részleg Bakonyszentkirály, Győzelem u. 23. Bakonyszentkirály, Kossuth L. u. 30. - 20 -
2.4. A munkaerő-piac: Mivel iskolánkban alapfokú képzés folyik (általános iskolai), tehát szakmai képzés, illetve szakma tanulása nem történik, így gyermekeinknek az általános iskola befejeztével továbbképzési lehetőségeik a különböző speciális szakiskolákban vannak. Ezen szakmák elvégzése után elhelyezkedési lehetőségeik is korlátozottak, mivel a környéken kevés a munkahely. A környékbeli, munkaképes emberek is messze eljárnak dolgozni (Győr, Veszprém, Mór). Így gyermekeink lehetőségei is nagyon hasonlóak. 3. Az iskola tanulói közössége: 3.1. A szülői háttér: A gyermekek családi háttere rendezetlen. Intézményünk a házirend szerint biztosítja a szülő és a gyermek kapcsolattartását (látogatás formájában, heti hazautaztatás, iskolai szünetek alkalmával), egyre kevesebb szülő él ezzel a lehetőségekkel. A családoknál hiányzik a fogadókészség, az elfogadható környezet, a deviáns szülői életmód hatására lecsökkent a hazajáró gyermekek száma. A gyermekeink családi háttere (a bejáró gyermekeket is ide értjük) nagyon rossz, a szülővel való együttműködést nagy erőfeszítések árán tudjuk megvalósítani. 3.2. Neveltségi szint: Gyermekeink magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdenek, ezen kívül nagy százalékuk tanulásban, illetve értelmileg akadályozott. Legtöbb gyermekünk intenzív egyéni rehabilitációt és személyiségfejlesztést, pszichoterápiás kezelést igényel. A szociálisan hátrányos családi háttér mellett az értelmi fogyatékosság jelenik meg és néhány gyermekünknél más fogyatékossággal is párosul. A társuló fogyatékosság, betegség, részképességek kiesése több fejlesztési tennivalót jelent számunkra. Ezen kívül legtöbb gyermekünk túlkoros, különböző okok végett beiskolázásuk nem történt meg a megfelelő időben. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy gyermekeink ideérkezésük pillanatától olyan alapvető tréningekben részesülhessenek, amelyek elősegítik a személyes kompetenciák fejlesztését, kialakítását, és ahol megtanulhatják, gyakorolhatják a - 21 -
kulturált viselkedési módokat, a kulturált kommunikációs készségeket és az alapvető helyes szokásokat. Abban bízva, reménykedve, hogy hosszú távon neveltségi szintjük a kellő javulást mutatja és a szocializációs készségük kedvezően alakul. 3.3. Pályaválasztási motiváció: A pályaválasztási orientáció, gyermekeink értelmi sérülését és egyéni képességüket figyelembe véve történik. Már az alapozó szakasz 5.-6. osztályában osztályfőnöki órákon tárgyalják a pályaválasztás lehetőségeit és irányított beszélgetések, és képességeik felmérése formájában történik a pályaválasztási motiválás. A következő 7 évfolyamon még céltudatosabban zajlik e folyamat és a gyermeknél jobban kirajzolódnak a reális lehetőségek. A 7. osztály második félévében minden érintett tanuló a szülővel, nevelővel illetve a gyámmal történő alapos egyeztetés után véleményének figyelembevételével történik a szakma előválasztása. Az osztályfőnök a 7. osztály második félévében köteles felvenni a kapcsolatot a szülőkkel, gyámmal, gondozóval és tájékoztatni kell őket, hogy milyen lehetőségek vannak a gyermek továbbtanulásához. Ahol a szülő, vagy a gyermek nem tudja eldönteni, hogy milyen szakra menjen a gyermeke, úgy a Pályaválasztási Tanácsadó segítségét kérjük. A 8. osztályban alaposabb és céltudatosabb formában, a pályaválasztási tanácsadó véleményének figyelembevételével történik a második félév kezdetén a speciális szakiskolába való jelentkezés, illetve továbbtanulhat a 9.-10. pálya-orientációs évfolyamokon. A 8. osztály elvégzése után minden gyermekünk továbbtanul, vagy a környező speciális szakiskolákban, vagy a fővárosi speciális szakiskolákban, illetve 9.-10. -pályaorientációs, speciális szakiskolára előkészítő - évfolyamokon folytathatja tanulmányait, a törvényi szabályozásnak megfelelően. Előző tapasztalatainkból kiindulva a továbbtanuló gyermekeink mindenhol megállják a helyüket. A hosszú évek munkája során nagy hangsúlyt fektetünk gyermekeink továbbtanulásának motivációjára. A gyermekkel kialakított személyes kapcsolat által és a képességeinek, lehetőségeinek pontos megismerésével, a megfelelő szakma tanulására igyekszünk irányítani. Minden segítséget megadunk annak érdekében, hogy sikeresen zajlódjon le ez a folyamat. 3.4. Tanulási attitűd: Az iskolánkba járó gyermekeink nagy része kiskoruktól kezdve tanulási problémákkal küzd, így az idekerülésük pillanatától azon vagyunk, hogy kialakítsuk náluk a tanuláshoz - 22 -
való pozitív hozzáállást, viszonyt. Ennek a pozitív viszonynak a kialakítása nagyon sok türelmet és hozzáértést igényel, főleg az alsó tagozatos gyermekeinknél, ahol meg kell ismerkedniük a tanulás szokásaival, az iskolai formáival. Itt nagyon óvatosaknak kell lennünk, hogy milyen követelményeket támasztunk gyermekeinkkel szemben, és milyen értékelési eljárásokat alkalmazunk, hiszen az első iskolai években kialakítható a pozitív és a negatív tanulási attitűd. Elmúlt hosszú évek tapasztalatai alapján nyugodtan kijelenthetem, hogy gyermekeink túlnyomó részénél sikerült kialakítani a pozitív tanulási attitűdöt és a jó viszonyt az iskolához. Ezt onnan lehet lemérni, hogy tanulóink szinte kivétel nélkül nagyon jól érzik magukat az iskolai környezetükben, szeretnek iskolába járni, igyekszenek teljesíteni és személyes kapcsolat fűzi őket tanítójukhoz, társaikhoz. A pozitív tanulási attitűd kialakításához hosszú évek tapasztalata és munkája fűződik, és intézményünk vezetőinek és tantestületének gyermekközpontú koncepciója áll. 3.5. Továbbtanulási szándék: A továbbtanulási szándék alakulása a végzős tanulóink körében 95%-os. A végzős 8. osztályos tanulóink zöme továbbtanul a speciális szakiskolákban, vagy - akinek képességei vagy életkora nem teszik lehetővé a szakma tanulását, - folytatja tanulmányait 9.-10. osztályban, ahol alapos előkészítés történik a szakma tanulására. Ennek elvégzése után szakmát tanulhat. Gyermekeink elenyésző százaléka nem tanul tovább, nagyon gyenge képességei miatt, illetve azért, mert már elérte a törvény által maximalizált korhatárt melynél nappali tanulmányait nem köteles folytatni. Ezután vagy munkát vállal utógondozottként, vagy visszakerül a családjába, ha lehetséges. 3.6. Diákönkormányzat: Intézményünkben 96-óta működik diákönkormányzat, amely aktívan rész vesz az intézmény életébe. A diákönkormányzat küldöttei, képviselői meghatározott időszakonként összeülnek, a diákönkormányzat segítő tanárának részvételével aki a Fővárosi Pedagógiai Intézet által indított képzésen részt vett megvitatják az iskolán belül felmerülő és őket érintő kérdéseket, problémákat, továbbá minden tanév elején megtörténik az évi diákönkormányzati program összeállítása, megvitatása és jóváhagyása. A program tartalmazza az alábbiakat: - 23 -
- a diákönkormányzati továbbképzéseket, - sportkör működtetését, - vetélkedők szervezését, - külső diákönkormányzatokkal való kapcsolatfelvételt, - társadalmi jellegű munka az intézményért, - közös kirándulások szervezését, - az otthongyűlésen való részvételt, - a diákönkormányzat vagyonkezelésének kérdéseit, - a diákönkormányzat fejlődési szakaszainak figyelemmel kísérését. (Ezek a fejlődési szakaszok: előkészítő szakasz, elemi szakasz, középső szakasz, önkormányzati szakasz. Diákönkormányzatunk annak ellenére, hogy több éve működik még mindig nem érte el fejlődésében az önkormányzati szakaszát, mivel enyhe fokban sérült gyermekeink sok segítségre szorulnak ezen a téren. Annak ellenére, hogy a tanulói önkormányzat működése nagyon sok munkát igényel, elképzelhetetlennek tartjuk diákönkormányzat nélkül a nevelési- oktatási intézményben, a demokratizmus érvényesülését. A diákönkormányzati küldöttek jelölése a csoporttagok demokratikus választása alapján történik, így a választott tisztségviselők képviselik osztályukat a diákönkormányzati gyűléseken és a havonta zajló megbeszéléseken, ahol beszámolnak munkájukról és elért eredményeikről, illetve a felmerülő problémákról, a következő időszakban elvégzendő feladatok ütemezését is megtárgyalják. Ilyenkor közvetlenül választ is kaphatnak kérdéseikre az igazgatótól, illetve a többi vezetőtől. A diákönkormányzati tevékenységet szükségesnek tartjuk iskolánkban, annak ellenére, hogy gyermekeink nehezen tudnak önállóan tevékenykedni, de kis segítséggel, irányítással nagyon odaadóak és lelkesek, aktivizálhatók. Nagyon szívesen végzik a diákönkormányzaton belül rájuk bízott feladatokat, igyekeznek képességeik és lehetőségeik szerint helyt állni. Az intézmény vezetősége maximálisan támogatja a diákönkormányzat tevékenységét, ezzel kapcsolatban felmerülő anyagi költségeket is. Két éve rész veszünk az Országos Diákparlamentben, amelyet az OM szervez. - 24 -
4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere: 4.1. Kapcsolat a fenntartóval: A közoktatási törvény alapján a fenntartó jóváhagyja a nevelési- oktatási intézmény pedagógiai és minőség irányítási programját, továbbá értékeli az intézmény programjaiban meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai, szakmai munka eredményességét. A fenntartói irányítás legfontosabb jogosítványa a költségvetés meghatározásának a joga. Mindezek szükségessé teszik a nevelési- oktatási intézmény és fenntartója között a rendszeres, szoros, egyetértő kapcsolat kialakítását. Zökkenőmentes működésünk érdekében állandó és folyamatos kapcsolatba vagyunk a fenntartóval (Budapest Főváros Önkormányzata), folyamatos egyeztetések történnek minden téren. Munkánk során állandó kontaktusban vagyunk, az Oktatási Ügyosztállyal és a többi ügyekben illetékes ügyosztállyal. A kapcsolattartás a nagy távolság ellenére zökkenőmentesen történik főleg az alábbi módokon: - személyes megbeszélések, egyeztetések - vezetői értekezletek, - telefon, fax, e-mail, - levelezés, - közvetlen kapcsolat a FŐKIR rendszeren keresztül. 4.2. Kapcsolatunk a szülőkkel: A szülőkkel való kapcsolattartást az iskolai munkával kapcsolatosan a vezetők, az osztályfőnökök, a csoportnevelők végzik szükség szerint. Gyermekeikről a szülők a megfelelő információkat esetenként több forrásból is megkaphatják. Sokkal nehezebb kezelni azt a problémát, hogy a nálunk nevelkedő gyermek után csekély az érdeklődés a vér szerinti szülőktől. Itt is próbálunk lépéseket tenni, de eredményeket alig lehet elérni, sok szülő lakhelye, illetve tartózkodási helye ismeretlen. A kapcsolattartást (ahol lehetséges) a heti rendszerességű hazautaztatás, a levelezés és a telefonkapcsolat segíti. Az utaztatáskor kísérő nevelőtől is szerezhetnek a szülők információkat, valamint a évi kétszeri szülői értekezletek alkalmával, amelyet a TEGYESZ által biztosított helyiségben tartunk Budapesten. A családgondozók évente többször tesznek látogatást az intézményünkben, érdeklődve gyermekeink tanulmányi és szociális helyzetéről. Lehetővé tesszük a gyermek látogatását, a házirend szabályai szerint a szülők, hozzátartozók - 25 -
számára. Többször biztosítottunk egyedi lehetőségeket a gyámhivatalokkal, családgondozókkal együttműködve, hogy az édes-szülő, pár napot, vagy akár egy hetet is gyermekeivel lehessen. A szülő idelátogatását segítve sokszor a szomszéd községbe küldjük az intézmény gépkocsiját, mivel az autóbusz-csatlakozások nem megfelelőek. A gyermekek gondozási, elhelyezési és gyámügyeikben, a kapcsolattartásban az igazgató és az igazgatóhelyettesek is részt vesznek. A gyermekek ügyeiben a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal vagyunk közvetlen kapcsolatban, valamint a kerületi, vidéki Gyámhivatalokkal és a Családsegítő Szolgálatokkal. A bejáró, tanulók szüleivel, állandó kapcsolatban vagyunk, kérdéseikkel, problémáikkal bármikor bizalommal fordulnak a vezetőkhöz, illetve a gyermeket tanító gyógypedagógushoz. Állandó, folyamatos tájékoztatásban részesülnek gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról, valamint minden őket érintő kérdésben. Ugyanúgy történik a gyermekotthonban lakó gyermekekről a tájékoztatás - a tanév első felében, valamint év végén az elért tanulmányi eredményéről, magatartásról, szorgalomról - írásban a szülők felé, azoknak, akik ismert lakcímmel rendelkeznek. Ahol a szülői háttér hiányzik, ott a gyermek nevelőjét, gyámját tájékoztatjuk. A gyámhivatalok tájékoztatása is folyamatosan történik, értekezletek formájában, illetve időszakos szakvélemények írásával, kötelező nyomtatványok kitöltésével. Az együttműködési formák: fogadóóra, szülői értekezletek, családlátogatás, üzenő füzet használata, nyílt nap, levelezés, telefonon való érintkezés. 4.3. Kapcsolat más intézményekkel: Intézményünk állandó kapcsolatban áll a következő intézményekkel: Fővárosi Pedagógiai Intézet, 4. sz. Fővárosi Tanulási Képesség Vizsgáló és Szakértői Bizottság TEGYESZ, - OKI, - állandó kapcsolatban vagyunk a fővárosi testvérintézményekkel, - Megyei Pedagógiai Intézet, - Veszprém Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság - körzeti általános iskola, - községi óvoda, - helyi Önkormányzat, - 26 -
- bejáró tanulóink lakóhelye szerinti Önkormányzatával, - Kolping Speciális Szakképző Iskola, Pétfürdő, (ahol gyermekeink továbbtanulnak) - NGYIK Speciális Szakképző Iskola, Sövénykút (ahol gyermekeink továbbtanulnak) - gyermekeink orvosi ellátása szerinti különböző szakrendelők, - Nevelési Tanácsadó, - Értünk Velünk Egyesülettel és ehhez tartozó gyógypedagógiai intézményekkel, - MÉS, - különböző alapítványokkal (Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány stb ) Munkánk során e kapcsolatok fenntartását, ápolását, fejlesztését tartjuk szem előtt, mert segítik, támogatják az intézmény működőképességét, fejlődését, akár a gyermekek oldaláról nézve, akár a pedagógusaink szakmai továbbképzését, tapasztalatcseréjét illetően. - 27 -
A. Iskolánk Nevelési Programja 1. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: 1.1. Az iskolában folyó nevelő, oktató munka alapelvei: Fontos, hogy a nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei: áthassák az iskola egész nevelési tevékenységét, nevelési gyakorlatunk tapasztalatain alapuljanak, az új NAT-ra, valamint az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveire épüljenek, az iskola nevelőtestülete elfogadja, Iskolánk nevelő- oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, a humanista értékrend határozza meg, valamint nagy figyelmet fordítunk a differenciált, individualizált, s sérülés-specifikus képességfejlesztésre. Helyzetünkből adódóan mivel enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek oktatásátnevelését látjuk el alapelvünknek tekintjük a tanítási-tanulási folyamat motiválását, és aktivizációját. A fejlettségi szinthez, életkorhoz igazított tartalmat. Nem utolsó sorban a tanítási- tanulási folyamat fejlesztő ellenőrzését, értékelését. Fontos olyan demokratikus magatartás alapjait lerakni, illetve olyan demokratikus magatartásra felkészíteni tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Nem hanyagolható el az sem, hogy a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek szilárd alapjait rakjuk le és sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk (egyéni képességeik figyelembe vételével). Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket állítja középpontba, amely fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását. Az - 28 -