Érveléstechnika-logika 6. óra
Keretezés/framing 2
Keretezés A framingnél olyan szavakat és képeket választanak ki a befogadók számára, amelyek azokat a megvilágításokat hozzák előtérbe, melyekre a kommunikátor szándékozik irányítani a figyelmet. 3
Keretezés A szövegek/kérdések megfogalmazása nagyban befolyásolhat akár tanúvallomásokat, esküdtszéki döntéseket is. Pl. a kísérleti személyek két autó ütközését látják egy videofelvételen. Az egyik esetben azt kérdezik tőlük: Milyen sebességgel haladtak a kocsik, amikor egymásba csapódtak? ( smash ) Máskor azt: Milyen sebességgel haladtak a kocsik, amikor egymásnak ütköztek? ( hit ) Az első esetben 30 km/h-val nagyobb értéket becsülnek átlagosan! A csapódás -os esetnél az 1 héttel később felvett kérdőíven a kérdezettek már arra is emlékeztek, hogy a felvételen üvegszilánkok repkedtek, ami valójában nem történt meg. 4
További példák keretezésre 2001.09.11. a terror mint bűncselekmény v. a terror mint háború? Globális felmelegedés v. globális klímaváltozás? Adóteher v. társadalmi hozzájárulás? Adófizetők pénze v. közösségi fogyasztás? Egy rossz alma megfertőzi a többit v. rohad a rendszer? Ajkai vörösiszap-katasztrófa v. baleset? 5
Figyeld meg a videót retorikai aspektusból! 6
2001. 09. 11. A három fő üzenet: 1. felelősöket találunk 2. nincs ok pánikra 3. segítünk a családoknak Büntetünk levadásszuk őket, de végig higgadt. Keretezés terrortámadás! Háttér fontossága kommunikációs szempontból iskola. A gyerekekre a szülő vigyáz Amerikára Bush, vagyis ő az atya szerepét viseli. Papírok, felkészülés, vérmérséklet. Bush homlokzata. 7
Retorika Hol van a helye a retorikának: dialektika, logika, retorika. Retorikai alapfogalmak. Retorikai helyzet jellemzői és elemzési szempontok. Éthosz, pátosz, logosz. Nonverbális kommunikáció szerepe a retorikában. Gyakorlatok. 8
MIT LÁT FOGALMAK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONT 9 dialektika logika retorika párbeszéd: szerepek interakciók szöveg: következtetést hordozó szerkezetek a beszélő: a pszichológiai ráhatás eszközei dialógustípusok szabályok forgatókönyvek beszédaktusok logikai kötőszavak szintaktikai viszonyok érvelési sémák éthosz páthosz felépítés toposzok alakzatok együttműködés érvényesség hatásosság BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érvelés, tárgyalás, meggyőzés, 2015/16. ősz
Retorika Eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett. Ma a rendszeres gondolkodás és önkifejezés, a kulturált érvelés, vitatkozás eszköze. Tárgya minden nyilvános, közéleti megszólalás, minden közéleti kommunikációs helyzet, és szereplője minden nyilvánosan megszólaló ember. Beszédeket elemez: adott (gyakran heterogén) közönség és téma esetén milyen meggyőző érveket lehet találni. 10
Retorika Míg a dialektika metaszinten értékelte a vita lefolytatását, a retorika magát a teljes szöveget vizsgálja. Három fő elemzési szempontot ajánl: 11 1. Logosz: a logikai, jól felépített és bizonyított állítások retorikailag is értelmezhetők, hiszen képesek hatni a közönségre. 2. Éthosz: a vitában részt vevő fél a saját magáról alkotott képet építi fel, a személyiségével hat a hallgatóságra. 3. Pátosz: a vitában részt vevő fél a hallgatóság érzelmeit kelti fel (szavakkal, szimbólumokkal stb.) és ezeket az érzelmeket rendeli magához vagy ellenfeléhez.
A retorikai helyzet jellemzői I. Hol mondja? Mikor mondja? Milyen körülmények között/ előzmények után hangzik el a beszéd/szöveg? Ki mondja? Hogyan alapozza meg az éthoszát (hitelességét)? Milyen alapállásból indul? Tájékozottnak/ kompetensnek/ igazságosnak/ objektívnek tűnike? Mi a beszélő célja? Támad vagy véd? Rábeszél valamilyen cselekedetre vagy lebeszél róla? Dicsér vagy bírál? Tanít, szórakoztat, vagy...? 12
A retorikai helyzet jellemzői II. Milyen a hallgatóság? A hallgatóság mely értékeire, milyen meggyőződéseire hivatkozik a beszélő? Mit mond? Melyek a fő érvek? [elemzésük és értékelésük a logikára tartozik] Milyen toposzokra támaszkodik a beszélő? A hallgatóság eszére vagy érzelmeire apellál? Milyen formai jellegzetességei vannak a beszédnek/ szövegnek? 13
A retorikai helyzet jellemzői III. Milyen eszközöket használ? Milyen formai jellegzetességei vannak a beszédnek/ szövegnek? Milyen a felépítése? Milyen műfajba/ típusba tartozik? Milyen alakzatokat és szóképeket tartalmaz? Hogyan mondja? Milyen a szöveg hangvétele/ stílusa? Milyen az eredménye? Sikerül-e a szerzőnek beszéddel/szöveggel megvalósítani a célját? Sikerül-e üzenetét megfelelő módon igazítani a körülményekhez és a hallgatósághoz? Milyen értékek, meggyőződések, szokások jellemzik a beszélőt és a hallgatóságot? 14
Milyen módon győzi meg társait William Wallace? 15
Logosz, éthosz, pátosz Vesztett helyzet nem akarnak harcolni LOGOSZ Én hős vagyok, egy vagyok közületek ti is lehettek hősök ÉTHOSZ Hős képe, erős legendás lebontja, de a tekintély megmarad Eszköze az önirónia PÁTOSZ A szabadság fontosabb az életnél! Heurisztikus meggyőzés. 16
Verbális kommunikáció Nyelv és beszéd Roman Jakobson 6 beszédfunkciója: 1. referenciális = ismerettovábbítás 2. emotív = érzelmi jelleg 3. konatív = akarat közvetítése 4. fatikus = kapcsolatteremtés 5. poétikai = esztétikai hatás 6. metanyelvi = nyelvi megformáltság Videó: Dr. Csont: Szakértői retorika 17
Verbális és nem verbális kommunikáció A verbálishoz képest a nem verbális kommunikáció: sokkal régebbi kommunikációs forma egyből reagálunk rá (tudatosan és nem tudatosan egyaránt) gyorsabb kódolás és dekódolás kevesebb tudatos kontroll és figyelem hatásosabban kommunikál attitűdöt és érzelmet 18 BME BME Filozófia Filozófia és Tudománytörténet és Tudománytörténet Tanszék, Tanszék, Érvelés, Érveléstechnika- tárgyalás, meggyőzés, logika 2018/19 2015/16. tavasz ősz
Nem verbális kommunikáció Nem verbális üzenetek funkciói: társas helyzet kezelése az én bemutatása érzelmi állapotok kommunikációja attitűdök kommunikációja csatornavezérlés Nem verbális üzenetek csatornái/változatai: Mimika, tekintet/szemkontaktus, gesztusok, testtartás, proxemika (térköz szabályozás), kinezika, érintés vagy érintkezés, hang/vokalitás Videó: Szirmai Gergely Egyetemi lelkesítő beszéd https://www.youtube.com/watch?v=tfvhldxgera 19
Milyen a nem verbális kommunikáció? 20
Nem verbális kommunikáció Univerzális arckifejezések: Paul Ekman A világon minden ember számára ugyanazt az érzelmi állapotot tükrözik. Az emberi arckifejezések veleszületett, nem tanult válaszmintázatok, ezáltal nem kulturálisan meghatározottak. Kísérletei bebizonyították, hogy hét alapvető érzelem a világ minden táján egyetemleges: öröm, harag, meglepetés, undor, szomorúság, félelem, megvetés. Video: Lie to Me 21
Hazudj, ha tudsz Nem tudsz! 22
23
Csordás Hédi Virág hedi.csordas@filozofia.bme.hu Egres Dorottya egres.dorottya@filozofia.bme.hu Elek Nikolett nikolett.elek@filozofia.bme.hu