Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági kollégium 8.G.40.809/2017/9 számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/196 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2018.10.10. Iktatószám: 17654/2018 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Kollégium 8.G.40.809/2017/9. A Budapest Környéki Törvényszék dr. Csanádi Péter jogtanácsos (1026 Budapest, Riadó u. 5.) által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) felperesnek - dr. Dóra Tímea Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Dóra Tímea ügyvéd; 5000 Szolnok, Damjanich út 1.I/3.) által képviselt Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet (2700 Cegléd, Törteli út 1-3.) I.r. alperes és a személyesen eljárt SPLC Vagyonkezelő Kft. (1051 Budapest, József Attila u. 8.) Il.r. alperes ellen szerződés érvénytelensége iránt indított perében meghozta az alábbi ÍTÉLETET A bíróság megállapítja, hogy az I.r. alperes és a Il.r. alperes között 2017. február 28. napján létrejött adásvételi szerződés érvénytelen. A bíróság az I.r. alperes és a Il.r. alperes között 2017. február 28. napján létrejött adásvételi szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilvánítja. A bíróság kötelezi az I.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 (tizenöt) napon belül 1.000.000,- (egymillió) forint bírságot. A bíróság kötelezi az I.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 (tizenöt) napon belül 50.000,-(ötvenezer) forint perköltséget. A bíróság kötelezi a Il.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 (tizenöt) napon belül 50.000,-(ötvenezer) forint perköltséget. A perben feljegyzett 1.500.000,- (egymillió-ötszázezer) forint eljárási illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül jelen bíróságnál írásban, elektronikus úton előterjesztett, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezéssel lehet élni. 1
Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél a fellebbezését nem elektronikus úton terjeszti elő, a fellebbezése hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezést nem nyújtott be és a bíróság az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezőt pénzbírsággal sújtja. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az 1952. évi III. tv. (Pp.) 73/A. a) pontja szerint a jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el. A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti. INDOKOLÁS Az I.r. alperes kórház és rendelőintézet, a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartás szerinti törzskönyvi azonosító száma 813684. Az I. r. alperes fekvőbeteg-ellátást végez. A Il.r. alperes a cégnyilvántartásba 2002. november 19. napjától bejegyzett gazdasági társaság. Az I.r. alperes, mint vevő és a Il.r. alperes, mint eladó között 2017. február 28. napján adásvételi szerződés jött létre. A szerződés 2.1. pontja szerint rögzíti a szerződés tárgyát és vételárát. A szerződés tárgya az eladó kizárólagos tulajdonát képező Siemens Somatom Emotion 16 típusú, 93720 gyári számú Computer Tomográf (továbbiakban: CT berendezés) vizsgáló berendezés volt, melynek vételárát a felek 116.140.408,- forint + Áfa összegben határozták meg. A közbeszerzési döntőbizottság a közbeszerzési hatóság nevében (továbbiakban: hatóság) 2017. december 19. napján meghozta a D.644/11/2017. sz. határozatot. A hatóság határozata szerint az I.r. alperesi beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 4. (1) bekezdését. A döntőbizottság az I. r. alperesi beszerzővel szemben 1 millió forint pénzbírságot szabott ki. A hatóság megállapította határozatában, hogy az I. r. alperesi beszerző a 2017. február 28-án megkötött adásvételi szerződésével a beszerzést a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósította meg. Az adásvételi szerződés a Kbt. 4. (1) bekezdése szerint meghatározott értékhatárt elérte, az I.r. alperes a Kbt. személyi hatálya alá tartozó szervezetnek minősül, így közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség terhelte a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó visszterhes beszerzéseire. A közbeszerzési hatóság D.644/11/2017. sz. határozatával szemben jogorvoslati eljárást, bírósági felülvizsgálati eljárást nem kezdeményeztek. Az I.r. alperes a közbeszerzési törvény -Kbt. 5. (1) bekezdés- értelmében ajánlatkérőnek minősült a Il.r. alperessel kötött szerződése alapján folytatott beszerzése során. Az I.r. alperes és a Il.r. alperessel az adásvételi szerződés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötte meg. A bíróság a fenti tényállást a peres felek által csatolt iratok alapján állapította meg. A felperes elsődleges kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az I.r. alperes és a Il.r. alperes által 2017. február 28. napján megkötött adásvételi szerződés a Kbt. 176. (1) bekezdése és a Kbt. 137. (1) bekezdés a) pontja alapján érvénytelen. Hivatkozott továbbá a Kbt. 176. (4) 2
bekezdésében foglaltakra is. Másodlagos kereseti kérelmében kérte, amennyiben a bíróság a Kbt. 137. (3) bekezdésének fennállását, a szerződések teljesítéséhez kapcsolódó kiemelkedően fontos közérdeket fennállónak találja, úgy nyilvánítsa az I.r. alperes és a Il.r. alperes közötti 2017. február 28. napján megkötött adásvételi szerződés ex tunc hatállyal érvényessé és jogkövetkezményként a Kbt. 176. (5) bekezdés első fordulata alapján szabjon ki az eset összes körülményeire figyelemmel a szerződéses érték legfeljebb 15%-ának megfelelő összegű bírságot az I.r. alperessel szemben. Kérte, hogy a bíróság alpereseket egyetemlegesen kötelezze a perköltség megfizetésére a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 82. (1) bekezdése alapján, figyelemmel arra, hogy az alperesek a Pp. 51. (1) bekezdés a) pontja szerinti pertársak. A pertárgy értékét 116.140.408,- forintban határozta meg. Az ügy előzményeként előadta, hogy az I.r. alperes 2014. január 14. napján ajánlati felhívást tett közzé, a közösségi értékhatár elérése miatt a Kbt. szerinti nyílt eljárást indított a beszerzés tárgyát képező CT berendezés beszerzése tárgyában, tartós bérleti szerződéses konstrukció formájában. A közbeszerzési eljárás eredményeként a bérleti szerződést az I.r. alperes, mint bérlő és a Novelmedix Kft. - Merkantil Bérlet Kft. konzorcium tagjaival, mint bérbeadókkal 2014. július 22. napján kötötte meg. Az I.r. alperesi beszerző 2016. december 16. napján támogatási szerződést kötött az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, melynek 3-4. pontja szerint az I.r. alperesi beszerző, mint szolgáltató 288.693.806,- forint támogatásban részesült, melyet legkésőbb 2017. június 30. napjáig kellett felhasználni az Egészségügyért Felelős Miniszter által meghatározott célra. A támogatási szerződés mellékletét képező támogatási adatlap szerint az egyik támogatási cél a CT berendezés végtörlesztése 153.019.399,- forint összegben. A szerződő felek a támogatási szerződést 2017. október 18. napján módosították, mely szerint a támogatási összeg maradványa a támogatási cél változatlanul hagyása mellett 2018. június 30. napjáig felhasználható. Az I. r. alperes, mint bérlő és a Merkantil Bérlet Kft., mint bérbeadó 2017. február 28. napján bérleti szerződést megszüntető megállapodást kötött. Előadta, hogy a bérleti szerződést megszüntető megállapodás napján, 2017. február 28-n, az I.r. alperes, mint vevő adásvételi szerződést kötött a Il.r. alperessel, mint eladóval, mely szerint az I.r. alperes a fenti bérleti szerződésben bérelt CT berendezés nettó 116.140.408,- forint vételár ellenében megvásárolta a II. r. alperestől, mint a berendezés kizárólagos tulajdonosától. Az adásvételi szerződés 2.3. pontja szerint a berendezés tulajdonjoga a vételár maradéktalan megfizetése időpontjában száll át a vevőre, azaz az I.r. alperesre. Az I.r. alperes a berendezés vételárát annak Áfával növelt összegét, mindösszesen 147.498.318,- forintot 2017. március 29. napján utalta át a Il.r. alperes részére. Az I. r. alperes és a II. r. alperes közötti adásvételi szerződés körében - hivatalbóli kezdeményező indítványára- lefolytatta a D.644/11/2017. számon indult eljárást. Előadta, hogy az alperesek által megkötött perbeli adásvételi szerződés tárgya a Kbt. törvény hatálya alá tartozik, az a Kbt. 8. (2) bekezdése szerinti árubeszerzésnek minősül. Az irányadó közösségi közbeszerzési értékhatár árubeszerzés esetében 2017. évben 209.000,- euró, azaz nettó 64.135.830,- forint volt. Az I.r. alperesi beszerző által megkötött adásvételi szerződés szerinti vételár nettó 116.140.408,- forint volt, mely meghaladja az adásvételi szerződés megkötésekor irányadó közösségi közbeszerzési értékhatárt. Az I.r. alperes akkor járt volna el jogszerűen, amennyiben a Il.r. alperessel a Kbt. második része szerinti közbeszerzési eljárás eredményeként köt szerződést. 3
A határozat megállapította, hogy az I. r. alperes jogtalanul mellőzte közbeszerzési eljárást, mellyel megsértette a Kbt. 4. (1) bekezdését, és az I.r. alperessel szemben a hatóság 1 millió forint bírságot szabott ki. Előadta, hogy a D.644/11/2017. sz. határozat 2018. január 18. napján jogerőre emelkedett, ellene felülvizsgálati kérelmet nem nyújtottak be. Hivatkozott arra, hogy a Kbt. rendelkezései szerint a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződés esetében a Kbt. 176. (1) bekezdése szerint köteles érvénytelenségi pert indítani a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. Előadta, hogy a perben támadott adásvételi szerződés teljesedésbe ment. Hivatkozott arra, hogy az I. r. alperes jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárást és kötötte meg az Il.r. alperessel a keresetben megjelölt adásvételi szerződést, így azt a Kbt. 137. (1) bekezdés a) pontja szerint érvénytelennek kell tekinteni. Hivatkozott arra, hogy az elsődleges kereseti kérelme csupán arra irányul, hogy a bíróság állapítsa meg a keresetben megjelölt szerződés érvénytelenségét annak érdekében, hogy az alperesek által jogsértően megkötött adásvételi szerződéshez ne fűződjön további joghatály. A másodlagos kereseti kérelme körében azonban kérte, hogy az érvénytelen adásvételi szerződést nyilvánítsa érvényessé a bíróság tekintettel arra, hogy kiemelkedő közérdek fűződik az I. r. alperesi beszerzőnek a közegészségügyi ellátás biztosítására irányuló kötelezettsége miatt az adásvételi szerződés teljesítéséhez. Az I. r. alperesnek a gyógyászati ellátást folyamatosan biztosítania kell. Hivatkozott ekörben továbbá a Kbt. 176. (5) bekezdésében foglaltakra is. Az I.r. alperes érdemi ellenkérelmében foglaltakra előadta, hogy álláspontja szerint az I.r. alperes részére lehetséges volt közbeszerzési eljárás lefolytatása függetlenül az általa hivatkozott okoktól. A tárgyi beszerzés gazdasági indokoltsága és pénzügyileg előnyös volta nem ad felhatalmazást az I.r. alperesnek, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét mellőzze. Az I.r. alperes érdemi ellenkérelmében kérte a felperes elsődleges kereseti kérelmének az elutasítását. Perköltség iránti igénye nem volt. Előadta, hogy a CT berendezés megvásárlását megelőzően egy közbeszerzési eljárást folytatott le, amely annak bérletéről szólt. Az államtól 2016. végén -2016. december 21-én- kapott konszolidációs összeget, amelyet még abban az évben -2016. december 31. napjáig- el kellett költeni. Ezen összegből vásárolta meg a CT berendezést. A beszerzés rendkívül előnyös volt a számára, hiszen az eszköz megvásárlásához a támogatási szerződés szerint nettó 153.019.399,- forint összeget kapott, amely az éves költségvetésére tekintettel nagyon jelentős. Előadta, hogy a felelős gazdálkodás szabályai mellett nem hagyhatta kihasználatlanul ezt a lehetőséget, ezt mérlegelnie kellett. A közbeszerzési eljárás mellőzéséről döntött és megkötötte a perbeli adásvételi szerződést. Nem volt lehetősége közbeszerzési eljárás lefolytatása. Nem volt abban a helyzetben, hogy eljárást bonyolíthasson le, úgy, hogy a jogszabályoknak megfelelő határidőn belül a támogatási összeggel elszámoljon. A beszerzés lebonyolítására rendelkezésére álló mindösszesen 15 nap, mely tartalmazta a hétvégéket és az ünnepnapokat is, nem volt elegendő. Ezen idő alatt kellett volna előzetesen az eljárást az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK) engedélyeztetni, majd a Miniszterelnökséggel is, majd ezt követően lehetett volna az eljárást megindítania, erre azonban nem volt megfelelő ideje. Az ÁEEK és a Miniszterelnökség előzetes engedélyének megszerzése minimum 3 hónapot vesz igénybe. Az I.r. alperes a felperes másodlagos kereseti kérelme körében kérte, hogy a bíróság annak adjon 4
helyt (5. jgyk. 3. oldal 2. bekezdés). Hivatkozott arra, hogy kiemelkedő fontos közérdek áll fenn a perbeli szerződés körében, így ő is kérte, hogy az adásvételi szerződést a bíróság nyilvánítsa érvényessé. Kérte, hogy amennyiben a bíróság pénzbírságot szab ki vele szemben, úgy maximum 1 millió forintig terjedő pénzbírságot szabjon ki, a kiszabható pénzbírság minimumát állapítsa meg, tekintettel a jóhiszeműségére és hogy önhibáján kívül került olyan helyzetbe, mely mérlegelésre kényszerítette és lehetetlenné tette a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Kérte, amennyiben a bíróság a felperes másodlagos keresetének helyt ad a perbeli szerződés érvénytelenségének a hiányát állapítsa meg tekintettel egyrészt arra, hogy nem volt abban a helyzetben, hogy közbeszerzési eljárást folytasson le, másrészt a Kbt. 137. (3) bekezdése szerint nem semmis a szerződés, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. Hivatkozott arra, hogy az adásvételi szerződés egy olyan CT berendezésre vonatkozik, mely az I. r. alperesi kórház egyetlen CT gépe, kiemelt egészségügyi szolgáltatást nyújt, területi ellátási kötelezettsége van. Előadta, hogy a CT berendezést megvásárlása óta folyamatosan használja, ezzel a területi ellátási kötelezettségének tesz eleget. A betegellátás keretében használja a CT berendezést, így a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől - korábbi nevén: OEP - bevétele is származik. A kiadásait a vásárlással mérsékelni tudta, figyelemmel arra, hogy a berendezést már nem kell bérelnie. A Il.r. alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felperes elsődleges keresete nem megalapozott, a másodlagos keresete megalapozott. Az alperesek közötti szerződés megkötésekor -2017. február 28. napján- hatályos Kbt. 176. (1) bekezdése szerint, ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 137. (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg. A Kbt. 176. (4) bekezdése szerint, ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 137. (1) bekezdése szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk.-ban és az e törvényben foglaltak szerint alkalmazza. A Kbt. 176. (5) bekezdése szerint, ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a 137. (3) bekezdése alapján érvényessé nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásakor a bíróság az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését rendeli el, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 10%-a. A Kbt. 137. (1) bekezdés a) pontja szerint semmis a szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A Kbt. 137. (3) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerint megkötött szerződés esetében az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során a bíróság a szerződést megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem 5
tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna. Az I.r.-Il.r. alperes a felperes D.644/11/2017. sz. határozatának tényállításait nem vitatták. Az I. r. alperes és a II. r. alperes közötti adásvételi szerződés megkötése és annak tartalma, továbbá a felperes által közbeszerzési jogsértést megállapító határozat meghozatala tekintetében a felek között vita nem volt. A közbeszerzési jogsértést megállapító határozat jogerős. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy a polgári bíróságnak nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy a közbeszerzési döntőbizottság jogerős határozatát felülbírálja. A hatásköre a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogsértések esetén kizárólag arra terjed ki, hogy az érintett polgári jogviszony alanyai között létrejött szerződés semmisségét a közbeszerzési döntőbizottság kezdeményezésére, a törvényben meghatározott esetben kimondja és az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a polgári jog szabályai szerint rendelkezzen (Fővárosi ítélőtábla 9.Pf.20.911/2013/7/II.). A felperes D.644/11/2017. sz. határozatával a jogsértés tényét megállapította, ezért peres eljárást kezdeményezett az alperesi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. Az I.r. alperes a felperes határozatával szemben a bírósági felülvizsgálat jogával nem élt, a felperesi határozat tartalma a bíróságot köti. A felperes által meghozott közigazgatási határozat megállapította a közbeszerzési eljárás jogellenes mellőzését, melynek következménye a Kbt. 137. (1) bekezdés a) pontja értelmében a szerződés semmissége. Az alperesek közötti szerződések megkötésekor hatályos Kbt. 137. ának (1)-(3) bekezdései (a régi Kbt. 127. ) a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében született 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelv (továbbiakban: irányelv) magyar jogba történő implementálása érdekében került megalkotásra. Mindebből következően a perbeli jogvita elbírálásánál az irányadó jogi szabályok értelmezésénél az irányelv célkitűzéseinek való megfelelésre is figyelemmel kell lenni. Amíg a szerződések érvénytelenségével kapcsolatos generális polgári jogi szabályok nem tartoznak az Európai Unió szabályozási jogkörébe, azaz e területen a tagállamok maguk alkothatják meg kötelmi jogi joguk e jogterületre vonatkozó szabályait, addig a közbeszerzési szerződések esetén - a lex speciális, valamint az uniós jog hatékony érvényesülésének elvére is figyelemmel - a Ptk. érvénytelenségre vonatkozó klasszikus szabályaihoz képest mind az érvénytelenség kimondására, mind annak jogkövetkezményeire vonatkozó szabályok az uniós jogra is tekintettel, eltéréssel érvényesülnek. Az irányelvi célkitűzések megvalósítását célzó magyar szabályok csak akként értelmezhetők, hogy amíg általánosságban szerződés semmissége esetén a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség, addig a 2007/66/EK irányelv célkitűzéseinek megfelelően értelmezett Kbt. 137. -a (a régi Kbt. 127. ) szerint az irányelv által körülírt esetekben a közbeszerzések alá eső polgári jogi jogviszonyokban megkötött szerződések esetén a közbeszerzési eljárások szabályainak megsértése miatti semmisség megállapítására, annak bíróság általi kimondására mindenképpen szükség van. Az irányelv 21. preambulum bekezdése szerint az irányelv hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségére vonatkozó szabályok tagállamok általi meghatározásakor azt a célt kell szem előtt tartani, hogy a felek szerződésből eredő jogainak és kötelezettségeinek érvényesítése és teljesítése megszűnjön. A szerződés érvénytelennek nyilvánításából fakadó következményeket a 6
nemzeti jog határozza meg. A nemzeti jogszabályok ennél fogva előírhatják valamennyi szerződéses kötelezettség visszamenőleges megszűnését, vagy a még teljesítendő kötelezettségekre korlátozhatják a megszüntetés hatályát. Ez nem vezethet a szigorú szankciók hiányához, ha a szerződéses kötelezettségeket már egészben vagy majdnem egészben teljesítették. Ilyen esetekben a tagállamoknak alternatív szankciókat is elő kell írniuk, figyelembe véve a szerződés hatályban maradásának nemzeti jog szerinti mértékét (Kúria Pfv.V.20.095/2016/9.). A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:108. (1) bekezdése szerint érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit a bíróság a fél erre irányuló kérelme alapján -az elévülés és az elbirtoklás határai között - alkalmazza. A Ptk. 6:108. (2) bekezdése szerint a fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását kémé. Az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény 5. pontja szerint, ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető vagy utóbb megszűnt a bíróság az érvénytelen szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja. A szerződés érvényessé nyilvánítása egyenrangú lehetőség az eredeti állapot helyreállításával. (...). A perben azt az I.r. alperesi állítást nem vitatta a felperes, hogy az I.r. alperes egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény, akinek a feladatai ellátáshoz a perrel érintett adásvételi szerződéssel megszerzett CT berendezés elengedhetetlenül szükséges, az I.r. alperesnek ez az egyetlen CT berendezése. Az I.r. alperesnek a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi adataiból megállapítható, hogy fekvőbeteg-ellátási tevékenységet végez, így ezen I.r. alperesi feladatai ellátásához elengedhetetlenül szükséges CT berendezés megléte. A Kbt. 137. (1) bekezdés a) pontja alapján a perbeli szerződés semmissége megállapítható, azonban a Kbt. 137. (3) bekezdése szerint a bíróság azt állapította meg, hogy a perben támadott adásvételi szerződés teljesítéséhez olyan kiemelkedően fontos közérdek - az I.r. alperes fekvőbeteg ellátási tevékenységéből eredő, a területi ellátási kötelezettségének teljesítéséhez kapcsolódó, az egészségügyi ellátó, gyógyító tevékenységében megnyilvánuló közérdek- fűződik, így a bíróság a perben támadott szerződést a Kbt. 137. (3) bekezdése alapján a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilvánította. A Kbt. 5. -a rendelkezései alapján a közbeszerzési eljárás lefolytatása az ajánlatkérőt terheli. A közbeszerzési érvénytelenségi ok ebből kiindulva egyedül az ő mulasztásának a következménye. A bíróság a Kbt. 176. (5) bekezdése alapján - tekintettel arra, hogy a perbeli szerződést a Kbt. 137. (3) bekezdése alapján érvényessé nyilvánította - bírságot szabott ki I. r. alperessel szemben. A bíróság a bírság mértékének meghatározása során az elkövetett jogsértés tárgyi súlyát, annak reparálhatóságát, a CT berendezés értékét meghaladóan figyelembe vette azt is, hogy az adásvételi szerződéssel megvásárolt CT berendezés felhasználása a betegellátást szolgálja és az eset összes körülményeit mérlegelve azt 1 millió forintban határozta meg. A bíróság a bíróságot a felperes keresetében foglaltakkal egyezően -figyelemmel a Kbt. 5. -ára- az I.r. alperessel szemben szabta ki. Minderre tekintettel a bíróság a felperesnek az elsődleges kereseti kérelmét a Kbt. 137. (3) bekezdésében foglaltak fennállására tekintettel elutasította, azonban a másodlagos kereseti kérelmében foglaltakat megalapozottnak találta. A Pp. 78. (1) bekezdése szerint a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni; ez alól annyiban van helye kivételnek, amennyiben a 80-83. -ok eltérően rendelkeznek, 7
vagy a törvény egyéb kifejezett rendelkezése a költséget a per eldöntésétől függetlenül másnak a terhére rója. A Pp. 51. b) pontja szerint több felperes együtt indíthat pert, illetőleg több alperes együtt perelhető, ha a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek. A felperes a Pp. 78. (1) bekezdése értelmében pernyertes, az I.r. - Il.r. alperesek pedig pervesztesnek minősülnek. A Il.r. alperesnek a bíróság álláspontja szerint azt nem kellett tudnia a szerződés megkötésekor, hogy az I.r. alperes által megvásárolt berendezés -a beszerzés tárgya körében, valamint az I.r. alperes Kbt. személyi hatálya alá tartozása miatt is- a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik és az I.r. alperes által megkötött szerződésre a Kbt. feltételei fennállnak, és ezt az I. r. alperes jogsértően nem vette figyelembe. A bíróság álláspontja szerint jelen esetben az alperesek a Pp. 51. b) pontja szerinti pertársaságban állnak egymással. A Pp. 82. (2) bekezdése szerint egyéb pertársakat egyenlő arányban kell a perköltség megfizetésére kötelezni, a pertársak perbeli érdekeltsége között fennálló jelentékenyebb eltérés esetében azonban a perköltséget az érdekeltség arányában meg kell osztani. Az a költség, amely kizárólag a pertársak egyikének vagy egy részének perbeli cselekménye folytán merült fel, a többi pertársakat nem terheli. A bíróság a pernyertes felperes jogtanácsosi munkadíjából álló perköltségét a Pp. 67. (2) bekezdése alapján alkalmazandó a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (6) bekezdése alapján mérsékelt összegben, 100.000,- forintban, állapította meg. A bíróság a mérsékelt összeg megállapításánál figyelemmel volt a felperes által elkészített beadványokra, azok terjedelmére, illetve azon körülményre, hogy a felperesi jogi képviselő a tárgyalásokon személyesen nem jelent meg. A felperes 100.000,- forint összegű jogtanácsosi munkadíjának megfizetésére a bíróság a Pp. 82. (2) bekezdése alapján az alperesi pertársakat egyenlő arányban 50.000,- forint - 50.000,- forint kötelezte. A felperest a perben teljes költségmentesség illette meg a Kbt. 164. (1) bekezdés utolsó mondata alapján. Az I.r. alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 5. (1) bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illette meg. A peres eljárás 1.500.000,- forintos feljegyzett eljárási illetékének a megfizetésére a bíróság az I.r. alperest kötelezte a Pp. 82. (2) bekezdése alapján arra tekintettel, hogy a megvásárolt berendezés körében tudta, vagy legalábbis tudnia kellett, hogy az a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik, és a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötte meg a szerződés. Azonban figyelemmel arra, hogy az I.r. alperes az Itv. 5. (1) bekezdés c) pontja szerint teljes személyes illetékmentességet élvez, így a feljegyzett illetéket az Itv. 74. (3) bekezdése alapján alkalmazandó, a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. (2) bekezdése és 14. -a, valamint az Itv. 56. (1) bekezdése szerint a Magyar Állam viseli. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Pp. 233. (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2018. június 26. napján dr. Pásztor Csaba s.k. bíró 8