NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2019. II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) 1
Készült A Pénzügyminisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Szabó István Pénzügyminisztérium 1054 Budapest, Kálmán Imre u.2 2
TARTALOM I. Bevezetés... 5 II. Munkaerő-piaci helyzet a 2019. II. negyedévben... 6 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői... 7 IV. A felmérés főbb eredményei... 10 IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a 2019. II. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt)... 10 IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt)... 12 IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a negyedik negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül)... 13 IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt)... 17 IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül)... 19 V. A gazdasági szervezetek előrejelzése az atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatban... 22 Táblázatok... 25 1. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2019. II. negyedév) ágazati reprezentációja... 25 2. A 2019. II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten (közfoglalkoztatással együtt)... 26 3. A 2019. II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint (fő)... 27 4. A 2019. II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belül várható létszámmozgás foglalkozási csoportok (FEOR (2)) szerint (fő)... 28 5. A 2019. II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás 2019. június 30-ig, illetve 2020. március 31-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)... 29 6. A 2019. II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás 2019. június 30-ig, illetve 2020. március 30-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)... 30 7. A 2019. II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás 2019. június 30-ig, illetve 2020. március 31-ig területi bontásban (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)... 31 8. A 2019. II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás 2019. június 30-ig, illetve 2020. március 31-ig, területi bontásban (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)... 32 9. A 2019. II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a II. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)... 33 10. A 2019. II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a II. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint(közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)... 34 11. A 2019. II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a II. negyedévben területi bontásban és létszámnagyság-kategória szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)... 35 3
12. A 2019. II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a II. negyedévben területi bontásban és létszámnagyság-kategória szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)... 36 13. A 2019. II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)... 37 14. A 2019. II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)... 38 15. A 2019. II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)... 39 16. Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának előrejelzése vállalati méretenként, 2019. III. negyedévre vonatkozóan (válaszadó cégek megoszlása atipikus foglalkoztatási formánként), %... 40 4
I. Bevezetés A 2019. II. negyedévben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban: NFSZ) 56. alkalommal készítette el negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A megszólított szervezetek közül a beérkezett, elemzésben felhasználható adatlapok száma 12,8 ezer db-ot tett ki. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja, a megszólított gazdasági szervezetek, és az NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése, a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati, és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok elősegítése. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatfelvételének időszaka 2019. április 4-e és 30-a között volt. A kérdőívben a munkáltatók a 2019. március 31-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Az első negyedéves felmérés eredményeit összesen 12 821 munkáltató által helyesen kitöltött kérdőív adatai alapján ismertetjük. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 1,5%-os létszámnövekedés prognosztizálható. Ebben a létszámmozgásban a közfoglalkoztatottak adatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve a negyedév végéig 1,3%-os létszámemelkedést jelezhetünk előre. Éves távlatban 2,0%-os növekedést várnak a felmérésbe vont szervezetek; a közfoglalkoztatottak létszámát figyelmen kívül hagyva pedig 2,1%-os létszámbővüléssel számolnak 2020 március végéig. Az országos elemzéssel párhuzamosan a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi központjainak saját elemzéseit is elérhetővé tesszük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=afsz_negyedeves_munkaerogazd_felmeres 5
II. Munkaerő-piaci helyzet a 2019. II. negyedévben A KSH munkaerő felmérése szerint 2019. I. negyedévben a 15-74 éves népesség 62,8%-a bizonyult gazdaságilag aktívnak, 60,6%-os volt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 3,6%-ot tett ki. Az országban összesen 1920,4 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma, ebből 1769,1 ezer volt a vállalkozások száma szeptemberben. Főbb országos munkaerő-piaci adatok Megnevezés 2018. III. negyedév ezer fő 15-74 éves népesség száma 1 7 424,3 Gazdaságilag aktívak száma 1 4 662,8 Munkanélküliek száma 1 165,7 Foglalkoztatottak száma 1 4 497,1 Alkalmazásban állók száma 2 3 176,4 Inaktívak száma 1 2 757,3 Gazdasági szervezetek száma 3 1920,4 ebből vállalkozások száma 3 1769,1 Aktivitási arány 1 62,8% Foglalkoztatási ráta 1 60,6% Munkanélküliségi ráta 1 3,6% 1 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, 2019. I. negyedév (Az adatok a 15-74 éves korcsoportra vonatkoznak) 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, 2019.február 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint A munkanélküliségi ráta a legnagyobb Észak-Alföldön (6,5%-os), ezen belül Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében (8,9%), szintén magasabb az országos átlagtól Észak- Magyarországon (4,6%), itt Nógrád megyében kiemelkedő, 6,9% a ráta. Legalacsonyabb a Nyugat-Dunántúlon (2,1%-os), ezen belül pedig Győr-Moson-Sopron megyében, ahol 1,5%. Közép-Dunántúlon is jelentősen alacsonyabb a munkanélküliségi ráta az országos átlagnál, itt 2,2%, s Veszprém megyében tapasztalhatjuk a legalacsonyabb értéket (0,8%). 6
III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői A 2019. II. negyedéves felmérés eredményeként több mint tízezer munkáltató várható munkaerő-gazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek együttesen 771,4 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Az adatfelvétel során a kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 66,6%-os volt. A válaszadási hajlandóság területileg egyenetlenül alakult, hiszen bizonyos megyékben 90% feletti válaszadási arányt tapasztaltunk, míg van ahol az 50%-ot sem érte el. Az előbbi csoportba tartozik Zala, Veszprém, Békés, és Tolna megye, az utóbbiba pedig Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megye valamint Budapest. Az érvényes választ adó gazdasági szervezetek legnagyobb része, 80,2%-a, mikro- és kisvállalkozások közül került ki, amelyek az érintett munkavállalóknak 16,9%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 16,0%-át teszik ki, és az itt foglalkoztatottak jelentik az összlétszám 28,1%-át. A minta 4,0%-át alkotják a nagyvállalatok, amelyek a felmérésben szereplő vállalkozásoknál meglévő létszám 55,0%-át foglalkoztatták. A felmérésben részt vevő gazdálkodó szervezetek 20,0 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében a 2019. március 31-i állapot szerint. A legtöbb közfoglalkoztatott (46,1%) középvállalatoknál, a legkevesebb pedig (16,1%-uk) mikro-, és kisvállalkozásnál rendelkezett közfoglalkoztatási jogviszonnyal a tárgyidőpontban. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2019. I. negyedévre vonatkozó mintájának főbb jellemzői Érvényes adatlapok A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma 2018. december 31-én Ebből: közfoglalkoztatottak száma, db megoszlása, % száma, fő megoszlása, % száma, fő megoszlása, % Mikro (0-9 fő) 5 493 42,9 23 298 3,0 313 1,6 Kis (10-49 fő) 4 769 37,3 107 265 13,9 2 898 14,5 Közép (50-249 fő) 2 045 16,0 216 472 28,1 9 233 46,1 Nagy (250 felett) 514 4,0 424 326 55,0 7 598 37,9 Összesen 12 821 100,2 771 361 100,0 20 042 100,0 Nemzetgazdasági szinten a Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (továbbiakban: NMF) adatbázisa a gazdálkodó szervezetek 0,7%-át és a foglalkoztatottak 15,3%-át reprezentálja. A gazdálkodó szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlását nemzetgazdasági áganként a következő táblázat mutatja: 7
A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása, % Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Foglalkoztatottak számának megoszlása (%) Gazdasági szervezetek számának megoszlása (%) NMF KSH KSH NMF (2019. I. negyedév) (2019.03.31.) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 4,3 4,5 6,8 26,6 Bányászat 0,2 0,3 0,2 0,0 Feldolgozóipar 45,3 22,4 25,1 4,2 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1,0 0,9 0,3 0,2 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 2,9 1,4 1,3 0,1 Építőipar 3,0 7,2 9,9 6,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás 9,0 12,5 21,5 10,2 Szállítás, raktározás 6,0 6,7 3,1 2,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,7 4,2 8,0 4,1 Információ, kommunikáció 0,9 2,9 1,2 3,6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,4 1,9 0,5 2,0 Ingatlanügyletek 0,8 0,5 2,0 13,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1,9 3,6 4,2 11,4 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 3,1 3,0 3,1 4,1 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 5,0 9,0 3,3 0,0 Oktatás 2,5 7,9 2,1 3,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7,8 7,1 3,1 2,3 Művészet, szórakozás, szabad idő 0,8 1,9 1,3 3,0 Egyéb szolgáltatás 1,4 2,2 3,0 3,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés 2019. I. negyedév KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2019. március 31-én Jelentős eltérés tapasztalható gazdasági áganként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között, mind a szervezetek számát, mind az ott foglalkoztatottak létszámát tekintve. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem, gépjárműjavítás gazdasági ág esetében láthatunk jelentős eltéréseket, ugyanis ez a gazdasági ág a foglalkoztatottak tekintetében alul, míg a gazdasági szervezeteknél felülreprezentáltnak tekinthető. A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek esetében a gazdasági szervezetek alulreprezentáltsága mutatkozik. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ezt dominánsan a Budapest és Pest megye valós súlyához képesti kisebb mértékű megjelenése okozza. A KSH adatai szerint Közép-Magyarországon a gazdálkodó szervezetek 34,2%-a működik, ahol a munkavállalók 32,1%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban a felmérésben részt vevő gazdálkodó szervezetek alig több mint hatodát találjuk (16,3%) és az általuk foglalkoztatott munkavállalók 16,0%-át alkotják a teljes mintának. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy Borsod-Abaúj Zemplén megyében a felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek, valamint az általuk foglalkoztatottak kiemelkedően felülreprezentáltak a mintában. 8
25% A 2019. II. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek és a reprezentált gazdasági szervezetek számának megoszlása megyénként*, (%) 20% 15% 10% 5% 0% Gazdasági szervezetek aránya NMF Gazdasági szervezetek aránya KSH *Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2019. március 31-én 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% A 2019. II. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak és az ILO definíció szerinti 2019. I. negyedévi foglalkoztatottak számának megoszlása megyénként*, (%) Foglalkoztatottak aránya NMF Foglalkoztatottak aránya KSH *Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés 2019. I. negyedév 9
IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a 2019. II. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a 2019. március 31-én meglévő statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos időtávlatban. A mintában szereplő gazdasági szervezeteknél a közölt adatok szerint a felmérés negyedévében 1,5%-kal növekedhet a foglalkoztatottak száma. Ennél az adatnál figyelembe kell vennünk, hogy a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazza. Ha figyelembe vesszük, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerőfelvétel és csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (771,4 ezer fő), az előrebecsült létszámnövekedés a létszám 0,2%-os mérséklődésével, és 1,7%-os bővülésével együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 1,9%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve összességében 11 355 fővel emelkedhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. A nemzetgazdasági ágak kapcsán kiemelhető, hogy a közfoglalkoztatottakat is magában foglaló létszámban a negyedév végéig a gazdasági ágak többségében növekedés prognosztizálható. A legnagyobb pozitív irányú változás a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az információ, kommunikáció területén (5,1-5,1%), és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (3,6%) területén jelezhető előre, csökkenés csak a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (0,2%) területén várható a negyedév végéig. 6,0 5,1 5,1 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, 2019. II. negyedév végéig,% 3,6 3,1 3,1 2,5 2,3 2,2 1,8 1,3 1,2 1,1 0,9 0,8 0,6 0,6 0,1 0,0-0,2 10
A vállalati méret dimenzióját vizsgálva azt látjuk, hogy mind a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások esetében optimista prognózis bontakozik ki a negyedik negyedév végére vonatkozó várakozásokban. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, 2019. II. negyedév végéig, % 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 7,1 2,6 1,7 0,8 mikro kis közép nagy A mikro-vállalkozások körében a prognosztizált létszámnövekedés mértéke meghaladja a 7%- ot, emellett a kisvállalkozások 2,6%-os, a középvállalkozások 1,7%-os, a nagyvállalatok pedig 0,8%-os létszámemelkedést várnak. A területi dimenziót tekintve azt mondhatjuk, hogy minden megyében növekedhet a foglalkoztatottak mennyisége 2019. június 30-ig. Közülük a legnagyobb létszámnövekedést Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2,8%), Nógrád megyében (2,3%), Szabolcs-Szatmár- Bereg (2,2%), Heves és Fejér megyében (2,1-2,1%) várják, ez utóbbit kivéve a többi éllovas megye a hátrányosabb régiókban fekszik. 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, 2019. június 30-ig, % 2,8 2,3 2,2 2,1 2,1 1,9 1,9 1,9 1,8 1,7 1,5 1,3 1,3 1,2 1,2 1,1 1,1 1,0 0,9 0,7 11
IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) Ahogy már korábban is láthattuk a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés összesített egyenlege a második negyedév végéig nézve pozitív. A jelenleg foglalkoztatott 771,4 ezer fő, esetében 11 355 munkavállalóval lehet több a megkérdezett munkáltatóknál a foglalkoztatott létszám. A foglalkozási főcsoportok kapcsán megállapítható, hogy minden főcsoportban pozitívan alakul a létszámfelvétel és létszámcsökkenés egyenlege. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevételével (fő) 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 4749 1886 1807 1333 571 444 378 121 63 3 A foglalkoztatottak létszámának növekedése a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások (4749 fő) körében lehet a legnagyobb, emellett az ipari és építőipari foglalkozások (1886 fő) a gépkezelő, összeszerelő, járművezető foglalkozások (1807 fő) esetében jelentősebb mértékű növekedés várható. Fontos megjegyeznünk, hogy a foglalkozások jelentős részében a munkavállalók számát a szezonális hatás erőteljesen befolyásolja. A foglalkozásokat tekintve a létszámváltozás negatív eredője várhatóan a legnagyobb az egyszerű ipari foglalkozásúak (1361 fő), az egyéb máshová nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási (997 fő) és a mechanikai gép-összeszerelő (485 fő) foglalkozások körében lesz. 12
IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a negyedik negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Ebben a fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. Ezen adataink azt mutatják, hogy a vállalkozások 73,1%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 23,1%-uk növekedést, 3,8%-uk létszámcsökkenést jelez a negyedik negyedév végéig. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 73,1 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 3,8 23,1 csökkenő növekvő stagnáló 2019. március 31. - 2019. június 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatottak nélkül) 3 hónap múlva várható Növekvő Stagnáló Csökkenő Összesen Vállalati méret létszám (fő) választ adók száma (db) (2019. 06. 30.) Mikro (0-9 fő) 869 4 553 71 5 493 24 552 Kis (10-49 fő) 1 183 3 387 199 4 769 106 915 Közép (50-249 fő) 686 1 211 148 2 045 210 432 Nagy (250 fő és felette) 225 226 63 514 419 445 Összesen 2963 9 377 481 12 821 761 344 A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatottak nélkül a munkavállalók száma 751,3 ezer fő volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 761,3 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 1,3%-os lehet. A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások jelezhetők előre: A nemzetgazdasági ágak közül mindössze néhány ágazatban várható a foglalkoztatott létszám kismértékű csökkenése. Az ágak többségében a foglalkoztatott munkavállalók létszámának növekedése prognosztizálható. Minden közül kiemelhető a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 5,1%-os, valamint az építőipar 3,2%-os az ingatlanügyek 3,1%-os, az 13
% adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2,6%-os, a művészet, szórakozás, szabadidő 2,2%-os és az egyéb szolgáltatás 2,0%-os várható növekedésével. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, 2019. június 30- ig, % 6,0 5,1 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0 3,2 3,1 2,6 2,2 2,0 1,8 1,5 1,2 1,1 1,1 0,9 0,7 0,6 0,5 0,5 0,0-0,1-0,3 A feldolgozóiparon belül a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás (0,3%) gazdasági ágazatban várnak létszámcsökkenést a negyedév végéig. A legnagyobb létszámbővülés a fafeldolgozás, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység (1,7%), járműgyártás (1,6%) és a vegyi anyag, termék gyártása (1,4%) ágazatban jelezhető előre. Vállalati méret szerint vizsgálva az adatokat, azt mondhatjuk, hogy a mikrovállalkozások a legoptimistábbak, esetükben legmagasabb a várható létszámnövekedés, mely 6,8%-ot jelent. A kisvállalatoknál 2,4%-os, a középvállalkozásoknál 1,5%-os, a nagyvállalatok esetében pedig 0,7%-os létszámemelkedés prognosztizálható a negyedév végére. Összességében elmondható, hogy létszámcsökkenéssel nem számolnak a negyedév végéig egyik vállalati típusnál sem. A közfoglalkoztatottakkal együtt figyelembe vett létszámadatokhoz viszonyítva, nélkülük is elég hasonló várakozásaik vannak a vállalatoknak. 14
% % A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, 2019. június 30-ig, % 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 6,8 2,4 1,5 0,7 mikro kis közép nagy Területi aspektusból vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy a közfoglalkoztatottak adatainak figyelembevétele nélkül minden megye esetében létszámnövekedést regisztrálhatunk. Az emelkedés mértéke Jász-Nagykun-Szolnok (2,6%), Szabolcs-Szatmár- Bereg (2,2%), Heves (2,0%), Hajdú-Bihar (1,9%) és Zala (1,8%) megyében a legmagasabb, illetve Vas és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb (0,7-0,7%). A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, 2019. június 30-ig, % 3,0 2,6 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 2,2 2,0 1,9 1,8 1,7 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,3 1,2 1,2 1,1 1,1 1,0 0,9 0,7 0,7 Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozások, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük: A létszámnövekedés által érintett összes foglalkozás sok átfedést mutat azzal a struktúrával, amelyet a közfoglalkoztatottakkal együtt látott létszámváltozáskor mutattunk be. Ennek egyik oka többek között a közfoglalkoztatottak alacsony száma. 15
A nem közfoglalkoztatott állományba tartozó munkaerő körében az alábbi foglalkozásokban növekedhet legnagyobb mértékben a foglalkoztatottak száma: egyszerű ipari foglalkozások (2790 fő), mechanikai gép-összeszerelő (700 fő), egyéb termék-összeszerelő (640 fő). A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevétele nélkül (fő) 4000 3583 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1839 1805 1314 557 443 314 114 63 3 A foglalkozási főcsoportokat nézve azt láthatjuk, hogy ha a közfoglalkoztatottak adatait nem vesszük figyelembe, akkor egyetlen főcsoportban sem prognosztizálható negatív létszámegyenleg. 16
IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) A felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek az éves létszámmozgás tekintetében 15 511 fős létszámnövekedést jeleznek előre, amely 2,0%-os növekedésnek felel meg. Nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva az adatokat, kiemelhetjük, hogy a foglalkoztatottak számának legnagyobb mértékű bővülése az egyéb szolgáltatás (12,3%), a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (5,5%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (5,4%), és az építőipar (4,1%) területén következhet be. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, 2020. március 31- ig, % 14,0 12,3 12,0 10,0 8,0 5,5 5,4 6,0 4,1 3,2 4,0 2,6 2,5 2,4 2,0 1,5 1,1 1,1 0,9 2,0 0,3 0,3 0,0-2,0-4,0-6,0 0,0-0,4-0,5-5,5 Létszámcsökkenés az információ, kommunikáció 5,5%-kal, a bányászatban 0,5%-kal és az energiaipar ágban lehet, ahol 0,4%-kal csökkenhet a foglalkoztatottak száma. A feldolgozóipar munkáltatói összességében 2,0%-os létszámnövekedést jeleznek előre. A legnagyobb mértékben emelkedhet a foglalkoztatottak száma a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás (8,2%-kal), a járműgyártás (3,5%-kal) a vegyi anyag, termék gyártása (3,2%-kal), és a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (2,7%-kal) területen. Létszámcsökkenés egyik gazdasági alágazatban sem várható 2019. december 31-ig. A létszámnagyság-kategóriák kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a mikro-vállalkozások várják a legnagyobb létszámnövekedést, 86%-ot, egy éves időtávban. A kisvállalatok 4,8%-os, a középvállalatok 2,0%-os, és a nagyvállalatok 1,0%-os létszámnövekedést prognosztizálnak. 17
A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, 2020. március 31-ig, % 9,0 8,6 8,0 7,0 6,0 5,0 4,8 4,0 3,0 2,0 1,0 2,0 1,0 0,0 mikro kis közép nagy Területileg vizsgálva az éves prognózist, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Heves, Hajdú-Bihar és Veszprém megye munkáltatói a legoptimistábbak, az általuk jelzett létszámnövekedés 4,1%, 3,4%, 2,9-2,9 és 2,8-2,8%. A legtöbb megye 0,8% és 2,4% közötti emelkedéssel számol. Egyetlen egy megyében sem várnak létszámbeli visszaesést egy éves intervallumon belül. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, 2020. I. negyedév végéig, % 4,5 4,1 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 3,4 2,9 2,9 2,8 2,8 2,7 2,4 2,4 2,2 2,2 2,2 2,0 1,7 1,7 1,6 1,3 1,2 0,8 0,8 18
IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók éves várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A vállalkozások 67,0%-a egy éves időtávlatban stagnálással számol, míg 28,8%-uk növekedést, 4,2%-uk létszámcsökkenést jelez. 70,0 60,0 50,0 A felmérésben szereplő gazdálkodó szervezetek számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásai szerint (közfoglalkoztatás nélkül),% 67,0 40,0 28,8 30,0 20,0 10,0 0,0 4,2 csökkenő növekvő stagnáló A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint Vállalati méret 2019. március 31. - 2020. március 31. (közfoglalkoztatás nélkül) Növekvő Stagnáló Csökkenő Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) (2020. 03. 31 ) Mikro (0-9 fő) 1089 4284 120 5493 24890 Kis (10-49 fő) 1487 3082 200 4769 109293 Közép (50-249 fő) 866 1028 151 2045 211697 Nagy (250 fő és felette) 250 196 68 514 420882 Összesen 3692 8590 539 12821 766762 19
A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások prognosztizálhatók: A munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók körében közfoglalkoztatottak nélkül összességében 2,1%-os létszámnövekedés várható 2020. március 31-ig. Az információ, kommunikáció (5,5%), a bányászat (0,5%) és villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálást (0,4%) kivéve a többi nemzetgazdasági ágban egy éves időtávlatban a foglalkoztatottak számának növekedése prognosztizálható. 2020. március 31-ig az egyéb szolgáltatás (12,1%-os), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (5,7%-os), szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (5,4%), az építőipar (4,6%) és az ingatlanügyletek (3,0%) területeken lehet a legnagyobb mértékű létszámemelkedés. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, 2020. március 31-ig, % 14,0 12,1 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0 5,7 5,4 4,6 3,0 2,5 2,4 1,9 1,6 1,5 1,0 0,8 0,8 0,8 0,5 0,2-0,4-0,5-5,5 A feldolgozóiparban összességében 1,9%-kal dolgozhatnak többen egy év múlva, és minden ágazat esetében létszámnövekedés várható. A kokszgyártás, kőolajfeldolgozás (8,2%), a járműgyártás (3,2%), vegyi anyag, termék gyártás (3,2%), a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (2,7%) ágazatban jelentős létszámbővülés jelezhető előre 2020. március 31-ig. A vállalati méretet vizsgálva azt láthatjuk, hogy minden vállalti körben létszámnövekedést prognosztizálnak a gazdálkodó szervezetek. A legnagyobb mértékű pozitív irányú változással a mikro vállalkozások (8,3%), majd a kisvállalatok (4,7%), és középvállalatok (2,2%), végül a nagyvállalatok (1,0%) számolnak. 20
% A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, 2020. március 31-ig, % 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 8,3 4,7 2,2 1,0 mikro kis közép nagy Területi szempontból Jász-Nagykun-Szolnok megye (3,9%), Komárom-Esztergom megye (3,4%) Nógrád, Heves és Hajdú Bihar megye (2,9-2,9-2,9%), és Veszprém megye (2,8%) munkáltatói jelezték előre a legjelentősebb létszámbővülést. Ezt követően a vállalatok többsége 2,3% és 0,7% közötti növekedést prognosztizált minden megyében. Visszaeséssel egyik területi egységben sem számoltak a szervezetek. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, 2020. március 31-ig,,% 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 3,9 3,4 2,9 2,9 2,9 2,8 2,3 2,3 2,3 2,2 2,2 2,1 2,1 2,1 1,8 1,7 1,5 1,3 1,3 0,7 21
V. A gazdasági szervezetek előrejelzése az atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatban A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében a második negyedévben a munkáltatókat az atipikus foglalkoztatási formákról is kérdeztük. A gazdasági szervezeteket arra kértük, hogy az atipikus foglalkoztatási formák közül válasszák ki azokat, amelyeket várhatóan a következő negyedévben alkalmazni fognak. Mindezt úgy, hogy háromfokú skálán volt szükséges a válaszadó cégeknek megválaszolni, mekkora az esélye az adott típus alkalmazásának: 1 biztosan, 2 talán, 3 biztosan nem az adott foglalkoztatási formát. Három olyan atipikus forma nevezhető meg, amely fontos szerepet játszhat a következő negyedévben a gazdálkodó szervezetek munkaerő-gazdálkodásában. Ez a három típus a határozott idejű, az alkalmi vagy szezonális és a részmunkaidős foglalkoztatás. Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának előrejelzése (válaszadó cégek megoszlása atipikus foglalkoztatási formánként), % Atipikus foglalkoztatási forma Részmunkaidős foglalkoztatás biztosan 2018. II. negyedév 2019. II. negyedév talán biztosan nem biztosan talán biztosan nem 29,8 45,0 25,2 16,3 25,0 15,7 Távmunka 2,0 7,5 90,5 1,2 3,7 46,9 Bedolgozói jogviszony 2,0 10,6 87,4 1,4 5,4 44,8 Alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatási forma Határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás/állami 42,3 33,0 24,7 24,8 20,2 14,1 42,8 39,2 18,0 26,0 23,0 11,1 Munkaerő-kölcsönzés 6,3 16,4 77,3 3,5 7,8 40,9 Önfoglalkoztatás 4,0 9,8 86,2 3,0 4,6 43,4 Megbízási szerződés 11,7 29,8 58,5 5,9 15,6 31,0 A vállalkozások egynegyede jelezte, hogy valamely munkavállalója biztosan határozott idejű szerződésen keresztül, vagy alkalmi és szezonális foglalkoztatási forma szerint fog nála kereső tevékenységet végezni. A részmunkaidős foglalkoztatásnál ez az arány 16,3% volt, a megbízási szerződésre pedig a cégek körülbelül egyhuszada voksolt. A többi foglalkoztatási forma esetében 1,2-3,5% közötti a biztosan valamely foglalkoztatási formát alkalmazók aránya. A három fő atipikus foglalkoztatási mód mellett a talán választ adók esetében a megbízási szerződést emelhetjük ki, hiszen a vállalkozások 15,6%-a jelezte, hogy felmerülhet e lehetőség alkalmazása. Az előző év azonos időszakának adataival kapcsolatban jól látható, hogy az egyes foglalkoztatási formák egymáshoz viszonyítása nem változott, azonban minden esetben 22
csökkent az adott foglalkoztatási forma várható alkalmazásának gyakoriságát illetően, valószínűleg a munkaerő kereslet növekedése miatt. Összességében egy adott atipikus formára igennel (biztosan és talán) válaszolók részesedése egy év alatt csökkent és leginkább a részmunkaidős foglalkoztatásnál (33,4 százalékponttal) és az alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatási formánál (33,0 százalékponttal). A részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán kiemelhető, hogy a vállalati méret növekedésével emelkedik a foglalkoztatási típust biztosan alkalmazók aránya. Ezt jól mutatja például, hogy míg a mikro-vállalkozások 10,3%-a fog a következő negyedévben részmunkaidős munkavállalót alkalmazni, addig ez az arány a nagyvállalkozásoknál már 35,2%-ot tesz ki. E foglalkoztatási forma kapcsán a legtöbb vállalkozás Baranya (26,6%), Zala (25,7%), és Csongrád megyében (23,5%) jelezte, hogy biztosan élni fog ezzel a lehetőséggel. A részmunkaidős munkavállalót biztosan nem alkalmazók aránya a legmagasabb érdekes módon Zala, Nógrád és Hajdú-Bihar megyében (32,7-24,9% közötti). Mint látható a Zala megyei vállalkozások megosztottak e kérdésben. A nemzetgazdasági ágazatok közül az energiaipar, az egészségügyi ellátás, és a szociális ellátás területeket emelhetjük ki a biztosan alkalmazók közül. A távmunka munkaerő-gazdálkodásban várható súlya meglehetősen csekély. Azok a cégek, akik a következő negyedévben nem zárkóztak el egyértelműen e foglalkoztatási formától, elsősorban a közép- és nagyvállalkozásokhoz tartoznak. Ezen cégek Csongrád, Tolna és Heves megyében működnek, és a legnagyobb arányban a távközlés és az információ, kommunikációs nemzetgazdasági ágazatokban találhatók meg. Az alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatás elsődlegesen a kisebb cégekre lehet jellemző a következő negyedévben. Minél nagyobb vállalkozásról beszélünk, általában annál alacsonyabb ezzel az atipikus foglalkoztatással biztosan vagy talán munkaerőt foglalkoztatni kívánó vállalkozások aránya. A mikro-vállalkozások 42,4%-a, a kisvállalkozások 50,1%-a, a középvállalkozások 43,5%-a, a nagyvállalkozások 32,1%-a jelezte, hogy biztosan lesz olyan munkavállalója a következő negyedévben, akit alkalmi/szezonális foglalkoztatási formában fog alkalmazni. Területileg elsősorban azokban a megyékben lesz releváns szerepe ennek a foglalkoztatási formának, ahol a szezonális munkáknak a súlya nagy, így például említhetjük Nógrád, Békés, Zala Heves, Baranya és Somogy megyét. A gazdasági ágak közül pedig a mezőgazdaságot, a vendéglátást, az építőipart, a művészet, szórakoztatás, szabadidőt és az adminisztrációt emelhetjük ki, a feldolgozóiparon belül az élelmiszeripart, hiszen itt a legmagasabb az alkalmi/szezonális foglalkoztatást biztosan alkalmazók aránya. A határozott idejű foglalkoztatás kapcsán elmondható, hogy szerepe a vállalati méret növekedésével emelkedik, hiszen minél nagyobb cégekről beszélünk, annál nagyobb közöttük azok aránya, amelyek élni kívánnak ezzel a lehetőséggel. Relevanciája azonban már a mikrovállalkozások körében sem elhanyagolható, ugyanis e vállalati kör 20,0%-a biztosan, 19,5%-a talán fog alkalmazni határozott időre munkavállalót a következő negyedévben. A nagyvállalkozásoknál ezek az arányok már 41,4%-ot, illetve 23,3%-ot tettek ki. A határozott idejű szerződések biztos alkalmazását a legtöbb vállalkozás Békés, Baranya, Somogy, Nógrád, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében jelezte. A gazdasági ágakat tekintve, ebből a szempontból a közigazgatás, az oktatás, a szociális ellátás, az egészségügy és a művészet, szórakozás, szabadidő ágazatokat emelhetjük ki. 23
A munkaerő-kölcsönzés elsősorban a nagyvállalkozásoknál jellemző a következő negyedévben. E vállalati kör 23,0%-a jelezte, hogy biztosan lesz olyan munkavállalója, akit kölcsönzés keretében fog foglalkoztatni. A többi létszámnagyság-kategóriánál ez az arány a 6,7% alatt van. A mikro-vállalkozások 4,0%-a, a kisvállalkozások 8,8%-a, középvállalkozások 13,7%-a, a nagyvállalkozások 15,0%-a jelezte, hogy talán lesz kölcsönzött munkavállalója a következő negyedévben. A gazdasági ágak közül a feldolgozóipar, azon belül is a gyógyszergyártás, a járműgyártás, a számítógép, elektronika, optikai termékek gyártása és a villamos berendezések gyártása területen működő vállalkozások prognosztizálták a legtöbben a munkaerő-kölcsönzést, mint atipikus foglalkoztatási forma lehetőségét. A megbízási szerződéseknél minél nagyobb cégről van szó, annál nagyobb azok aránya, akik a következő negyedévben biztosan vagy talán alkalmazni fogják ezt az atipikus foglalkoztatási formát. A mikro-vállalkozások 3,4%-a, a nagyvállalkozások 13,4%-a biztosan, előbbiek 10,1%-a, utóbbiak 26,7%-a pedig a talán kategóriába tartozik. A megbízási szerződések biztos alkalmazása a legtöbb megyében 5% körül mozog, melyek közül a legkiemelkedőbb Zala megye, ahol ez az érték 11,9%. Ezen kívül magasabb eredménnyel Tolna (10,4%), Csongrád (9,6%) és Hajdú-Bihar (8,9%) és megyénél találkozunk. A nemzetgazdasági ágaknál, ágazatoknál a humán-egészségügyi ellátás, az oktatás, a közigazgatás, az energiaipar, a tudományos kutatás, fejlesztés, a szociális ellátás, és a művészet, szórakoztatás, szabadidő emelhető ki ebből a szempontból. 24
Táblázatok 1. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2019. II. negyedév) ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) 2019. I. negyedévben a foglalkoztatottak* száma (fő) megoszlása Az NMF-ben szereplő szervezeteknél a foglalkoztatottak (2019.II. negyedév**) nyitó létszáma (fő) megoszlása Reprezentációs arány Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 204,1 4,5% 29,5 3,8% 14,5% Bányászat 12,3 0,3% 1,3 0,2% 10,6% Feldolgozóipar 1 004,9 22,4% 342,6 44,4% 34,1% Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 143,5 3,2% 47,5 6,2% 33,1% Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 55,6 1,2% 23,6 3,1% 42,5% Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai 65,1 1,5% 14,0 1,8% 21,5% tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 6,4 0,1% 0,0 0,0% 0,7% Vegyi anyag, termék gyártása 21,9 0,5% 7,6 1,0% 34,6% Gyógyszergyártás 21,9 0,5% 2,5 0,3% 11,4% Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 88,8 2,0% 38,6 5,0% 43,5% Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 135,7 3,0% 46,9 6,1% 34,6% Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 90,6 2,0% 42,6 5,5% 47,0% Villamos berendezés gyártása 64,7 1,4% 19,2 2,5% 29,7% Gép, gépi berendezés gyártása 58,5 1,3% 36,2 4,7% 61,9% Járműgyártás 172,9 3,8% 43,8 5,7% 25,3% Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 79,3 1,8% 19,8 2,6% 25,0% Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 38,5 0,9% 7,5 1,0% 19,5% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 62,9 1,4% 20,6 2,7% 32,8% Építőipar 322,5 7,2% 22,6 2,9% 7,0% Kereskedelem, gépjárműjavítás 561,0 12,5% 66,2 8,6% 11,8% Szállítás, raktározás 302,5 6,7% 64,6 8,4% 21,4% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 189,0 4,2% 20,4 2,6% 10,8% Információ, kommunikáció 132,3 2,9% 7,6 1,0% 5,7% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 84,5 1,9% 5,2 0,7% 6,2% Ingatlanügyletek 24,1 0,5% 7,1 0,9% 29,5% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 160,4 3,6% 11,5 1,5% 7,2% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 135,3 3,0% 26,2 3,4% 19,4% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 403,9 9,0% 44,1 5,7% 10,9% Oktatás 356,6 7,9% 16,8 2,2% 4,7% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 318,7 7,1% 58,5 7,6% 18,4% Művészet, szórakozás, szabad idő 84,6 1,9% 6,8 0,9% 8,0% Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet 98,9 2,2% 12,2 1,6% 12,3% Összesen 4 497,1 100,0% 771,4 100,0% 17,2% * KSH Munkaerő-felmérés 2019. I. negyedév ** 2019. március 31-i statisztikai állományi létszám 25
2. A 2019. II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten (közfoglalkoztatással együtt) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) 2019. I. negyedévben a foglalkoztatottak száma* (fő) Az NMF-ben szereplő szervezeteknél foglalkoztatottak száma (fő) 2019. március 31-én (tényadat) 2020.március 31-én (előrejelzés) Reprezentációs arány Becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten egy éven belül (fő) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 204,1 29,5 29,9 14,5% 2,77 Bányászat 12,3 1,3 1,3 10,6% 0,00 Feldolgozóipar 1 004,9 342,6 349,3 34,1% 19,65 Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 143,5 47,5 48,3 33,1% 2,42 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 55,6 23,6 23,9 42,5% 0,71 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai 65,1 14,0 14,3 21,5% 1,39 tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 6,4 0,0 0,0 0,7% 0,00 Vegyi anyag, termék gyártása 21,9 7,6 7,9 34,6% 0,91 Gyógyszergyártás 21,9 2,5 2,5 11,4% 0,00 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 88,8 38,6 39,1 43,5% 1,15 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 135,7 46,9 47,8 34,6% 2,60 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 90,6 42,6 43,3 47,0% 1,49 Villamos berendezés gyártása 64,7 19,2 19,5 29,7% 1,01 Gép, gépi berendezés gyártása 58,5 36,2 36,7 61,9% 0,81 Járműgyártás 172,9 43,8 45,3 25,3% 5,92 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés 79,3 19,8 20,2 25,0% 1,60 üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 38,5 7,5 7,5 19,5% 0,00 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 62,9 20,6 20,6 32,8% 0,00 Építőipar 322,5 22,6 23,6 7,0% 14,27 Kereskedelem, gépjárműjavítás 561,0 66,2 67,9 11,8% 14,41 Szállítás, raktározás 302,5 64,6 65,3 21,4% 3,28 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 189,0 20,4 21,5 10,8% 10,19 Információ, kommunikáció 132,3 7,6 7,1 5,7% -8,71 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 84,5 5,2 5,2 6,2% 0,00 Ingatlanügyletek 24,1 7,1 7,3 29,5% 0,68 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 160,4 11,5 11,8 7,2% 4,18 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 135,3 26,2 27,7 19,4% 7,75 403,9 44,1 44,1 10,9% 0,00 Oktatás 356,6 16,8 16,8 4,7% 0,00 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 318,7 58,5 59,1 18,4% 3,27 Művészet, szórakozás, szabad idő 84,6 6,8 7,0 8,0% 2,49 Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet 98,9 12,2 13,7 12,3% 12,16 Összesen 4 497,1 771,4 786,9 17,2% 90,38 * KSH Munkaerő-felmérés 2019. I. negyedév 26
Közép- Magyarország Főváros Pest megye Közép-Dunántúl Fejér megye Komárom- Esztergom megye Veszprém megye Nyugat-Dunántúl Győr-Moson- Sopron megye Vas megye Zala megye Dél-Dunántúl Baranya megye Somogy megye Tolna megye Észak- Magyarország Borsod-Abaúj- Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Észak-Alföld Hajdú-Bihar megye Szabolcs-Szatmár- Bereg megye Jász-Nagykun- Szolnok megye Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összes 3. A 2019. II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint (fő) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 1512 387 1125 3659 851 813 1995 3176 1003 1280 893 4430 1409 1789 1232 3780 2441 805 534 6650 3144 1509 1997 6270 2197 2751 1322 29477 B Bányászat 15 4 11 110 60 50 396 31 365 153 134 14 5 354 175 164 15 210 15 3 192 58 17 41 1296 C Feldolgozóipar 43540 25862 17678 87306 24711 37165 25430 48619 7928 24618 16073 27063 5828 12263 8972 57247 33333 16816 7098 35507 7364 15606 12537 43271 15280 13676 14315 342553 Ebből: CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 5023 1319 3704 4663 1248 1392 2023 3341 533 1388 1420 3649 1124 1820 705 10924 8844 1657 423 6569 2056 2903 1610 13359 5559 2769 5031 43369 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék CB gyártása 6139 5605 534 1522 428 441 653 3694 520 2477 697 3571 732 794 2045 1999 1230 279 490 2404 602 827 975 4285 1142 1826 1317 24577 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, CC nyomdai tevékenység 1690 771 919 2023 236 1412 375 3606 1292 800 1514 664 277 241 146 1801 679 990 132 2110 973 633 504 2058 792 935 331 15222 CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 250 250 44 44 44 CE Vegyi anyag, termék gyártása 619 420 199 3516 11 2350 1155 201 60 141 229 192 37 1644 1506 86 52 686 105 395 186 732 366 366 7585 CF Gyógyszergyártás 92 92 1038 1038 656 605 51 69 69 560 125 435 79 79 2306 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi CG termék gyártása 2873 695 2178 14498 4659 5467 4372 4914 1276 2347 1291 1701 759 797 145 2901 1461 468 972 5214 499 3395 1320 6513 1375 1142 3996 33783 Fémalapanyag és fémfeldolgozási CH termék gyártása 5277 2558 2719 10558 3136 2547 4875 4602 1825 952 1825 5247 1392 1578 2277 12383 7315 3106 1962 4188 1057 1018 2113 4620 1433 1892 1295 45621 Számítógép, elektronikai, optikai termék CI gyártása 4776 498 4278 14578 4080 6179 4319 7972 629 4559 2784 2103 2103 10153 4386 5698 69 1873 6 1124 743 1099 8 995 96 38229 CJ Villamos berendezés gyártása 1348 332 1016 2603 102 1152 1349 2426 99 478 1849 5143 98 3334 1711 2161 332 822 1007 4082 504 194 3384 1464 780 149 535 23183 CK Gép, gépi berendezés gyártása 9923 9327 596 7797 1325 4835 1637 5318 1383 2150 1785 1817 509 1267 41 4884 3215 1361 308 1740 198 656 886 4709 1163 3136 410 34627 CL Járműgyártás 1475 459 1016 22447 9208 9015 4224 6994 6301 693 2296 427 161 1708 6680 3986 1748 946 1908 623 643 642 2001 1912 46 43 43195 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, CM berendezés üzembe helyezése, javítása 4305 3786 519 1813 278 1087 448 4851 311 2420 2120 643 318 131 194 1648 379 532 737 4173 616 3383 174 2352 750 786 816 18525 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, D légkondicionálás 320 219 101 1107 233 407 467 142 17 37 88 2781 325 2456 2671 316 2355 465 197 268 7486 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, E hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 563 94 469 3271 1223 1428 620 2759 1063 686 1010 3889 971 2631 287 4651 3444 903 304 1954 529 544 881 3495 534 1904 1057 20582 F Építőipar 4146 2304 1842 2374 649 549 1176 2491 375 859 1257 2861 775 1158 928 3651 2593 593 465 2946 1048 1029 869 4168 1746 1141 1281 22637 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 14132 10054 4078 10111 2052 2091 5968 5505 1013 1831 2661 7220 1993 2831 2396 10963 6452 3301 1210 9620 3147 4133 2340 8621 3761 2374 2486 66172 H Szállítás, raktározás 16173 13485 2688 3658 405 2256 997 4079 1006 1132 1941 4331 883 2973 475 31227 28541 2001 685 3350 459 280 2611 1770 636 278 856 64588 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 4891 3014 1877 2768 589 525 1654 3591 602 1342 1647 1906 670 709 527 2223 1091 810 322 2348 935 542 871 2656 856 729 1071 20383 J Információ, kommunikáció 3503 3450 53 92 30 43 19 304 24 21 259 446 59 34 353 2901 2870 30 1 185 101 66 18 128 21 38 69 7559 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 787 349 438 2603 301 9 2293 569 20 549 334 312 20 2 432 401 15 16 277 90 187 182 41 116 25 5184 L Ingatlanügyletek 2305 1821 484 622 96 146 380 1198 117 668 413 615 165 294 156 819 365 269 185 848 476 197 175 691 155 134 402 7098 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 4860 3994 866 1443 1083 104 256 767 30 302 435 693 213 104 376 876 381 301 194 783 301 259 223 2088 287 751 1050 11510 Adminisztratív és szolgáltatást támogató N tevékenység 5001 4500 501 2282 1088 812 382 3706 1450 168 2088 2998 777 281 1940 7186 6898 137 151 3406 793 1199 1414 1669 201 1026 442 26248 Közigazgatás, védelem, kötelező O társadalombiztosítás 7856 4335 3521 11477 8338 672 2467 2469 926 1543 3979 2091 1828 60 8504 7877 419 208 3560 1201 1624 735 6289 1901 3169 1219 44134 P Oktatás 1464 1052 412 1691 197 105 1389 370 47 305 18 1191 252 589 350 5498 4889 502 107 2605 1426 154 1025 3957 718 657 2582 16776 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 6251 4226 2025 9692 921 2688 6083 9933 2239 4015 3679 8993 2037 4211 2745 9064 4593 3282 1189 5664 2209 331 3124 8932 2211 1703 5018 58529 R Művészet, szórakozás, szabad idő 2892 2802 90 517 47 220 250 697 12 164 521 404 117 270 17 897 779 93 25 683 184 111 388 731 55 242 434 6821 S- Egyéb szolgáltatás U 3849 3174 675 876 219 64 593 1129 114 691 324 1093 424 521 148 2292 2015 62 215 1554 830 332 392 1535 556 882 97 12328 A - U Összesen 124060 85126 38934 145659 43093 50097 52469 91900 17997 39682 34221 75380 19435 32520 23425 155236 109454 32858 12924 82615 24359 28277 29979 96511 31173 31571 33767 771361 27
4. A 2019. II. negyedéves 1 munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belül várható létszámmozgás foglalkozási csoportok (FEOR (2)) szerint (fő) (közfoglalkoztatással együtt) Foglalkozási csoportok (FEOR (2)) belépő (fő) kilépő (fő) egyenleg Fegyveres szervek felsőfokú képesítést igénylő foglalkozásai 1-1 Fegyveres szervek középfokú képesítést igénylő foglalkozásai 7 3 4 Fegyveres szervek középfokú képesítést nem ig. foglalkozások Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői 19 20-1 Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői 9 6 3 Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői 127 68 59 Törvényhozók, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők 4 2 2 Egészszégügyi foglalkozások (felsőfokú képz.-hez kapcsolódó) 63 47 16 Egyéb magasan képzett ügyintézők 68 46 22 Gazdálkodási jellegű foglalkozások 50 23 27 Jogi és társadalomtudományi foglalkozások 12 6 6 Kult.,sport-,műv.és vallási fogl.-ok (felsőf.képz.kapcs.) 24 10 14 Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások 458 121 337 Oktatók, pedagógusok 58 75-17 Szociális szolg.-i foglalkozások (felsőf.képz.-hez kapcs.) 54 15 39 Egészségügyi foglalkozások 205 121 84 Egyéb ügyintézők 72 45 27 Művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások 13 10 3 Oktatási asszisztensek 12 11 1 Szakmai irányítók, felügyelők 27 18 9 Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási fogl. 192 100 92 Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások 348 141 207 Üzleti jellegű szolg.-ok ügyintézői, hatósági ügyint. 248 100 148 Irodai, ügyviteli foglalkozások 527 236 291 Ügyfélkapcsolati foglalkozások 167 80 87 Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások 1 620 536 1 084 Szolgáltatási foglalkozások 355 106 249 Erdőgazdálkodási,vadgazdálk.-i és halászati foglalk.-ok 21 9 12 Mezőgazdasági foglalkozások 206 97 109 Egyéb ipari és építőipari foglalkozások 143 61 82 Élelmiszer-ipari foglalkozások 309 140 169 Építőipari foglalkozások 737 249 488 Fém- és villamosipari foglalkozások 1 543 555 988 Kézműipari foglalkozások 22 45-23 Könnyűipari foglalkozások 266 84 182 Feldolgozóipari gépek kezelői 1 365 816 549 Helyhez kötött gépek kezelői 261 158 103 Járművezetők és mobil gépek kezelői 1 309 717 592 Összeszerelők 1 436 873 563 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások 3 603 1 549 2 054 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások 3 574 1 545 2 029 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások 998 332 666 Összeg 20 532 9 177 11 355 1 2019. március 31. 2019.június 30. között várható létszámmozgás 28