A KLAPKA GYÖRGY SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Jászberény 2013. 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 8.oldal 1.1 Jellemző adatok 8.oldal 1.2 Az iskola rövid története 9.oldal 1.3 Az iskola életének, jellemzőinek bemutatása 10.oldal 2. HELYZETELEMZÉS 11.oldal 2.1 Helyzetkép 11.oldal 2.2 Az iskola társadalmi környezetének, az iskolával szemben támasztott követelményei, elvárásai (fenntartó, iskolaszék, szülők, tanulók, iskolák, gazdálkodó szervezetek, intézmények, szervezetek) 12.oldal 2.2.1 A fenntartó oktatáspolitikai elgondolásaik, elvárásai 12.oldal 2.2.2 Az iskolaszék elvárásai 13.oldal 2.2.3 A szülők elvárásai 13.oldal 2.2.4 A tanulók iskolaválasztásának indokai, elvárásai, észrevételei 14.oldal 2.2.5 Az iskolánkban tanuló tanulók továbbtanulási lehetőségei, a felsőoktatási intézmények elvárásai 15.oldal 2.2.6 Gazdálkodó szervezetek, intézmények elvárásai 15.oldal 2.2.6.1 Gazdálkodó szervezetek 15.oldal 2.2.6.2 Általános iskolák 16.oldal 2.2.6.3 Közművelődési intézmények 16.oldal 2.2.6.4 Egészségügyi, szociális intézmények 16.oldal 2.2.6.5 Sportegyesületek 17.oldal 2.2.6.6 Egyházak 17.oldal 2
2.2.6.7 Liska József Katolikus Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium 17.oldal 3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 18. oldal 3.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 18. oldal 3.1.1 Az iskola pedagógiai hitvallása (elvárások, valamint a nevelőtestület által fontosnak tartott értékek a pedagógusok véleményeinek figyelembevételével) 18. oldal 3.1.2 Az iskolai nevelő-oktató munka alapvető céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 18. oldal 3.1.2.1 Iskolánk többcélú intézmény 18.oldal 3.1.2.2 Az egyes iskolatípusok funcióit a Nkt tartalmazza 18.oldal 3.1.2.3 Közvetítendő értékek 19.oldal 3.1.2.4 Az iskolában folyó nevelés- és oktatás konkrét céljai és feladatai 20.oldal 3.1.2.4.1 Általános célok 20.oldal 3.1.2.4.2 Pedagógiai tevékenység 20.oldal 3.1.2.4.3 Szakképzési célok 21.oldal 3.1.2.4.4 Személyi és tárgyi feltételek 22.oldal 3.1.2.4.5 Oktatómunka 22.oldal 3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 22. oldal 3.3 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 23. oldal 3.3.1 Bevezetés 23. oldal 3.3.2 Egészségnevelési elveink 24. oldal 3
3.3.3 Egészségnevelési célok, feladatok 24. oldal 3.3.4 Egészségnevelés fő témakörei a 9-14.évfolyam tanulói részére 25.oldal 3.3.5 Egészségnevelés legfontosabb színtere az iskola 25. oldal 3.3.5.1 Tanórai lehetőségek 26.oldal 3.3.5.2 Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások 28.oldal 3.3.6 Egészségnevelés személyi és tárgyi feltételei 29.oldal 3.3.7 Várható eredmények 29. oldal Mit nyerünk a jobb egészségi állapot mutatók jóvoltából? 3.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 30.oldal 3.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatai 31.oldal 3.5.1 Szaktanárok feladatai 31.oldal 3.5.2 Gyógypedagógusok feladatai 32.oldal 3.5.3 Szakoktatók feladatai 33.oldal 3.5.4 Napközis nevelőtanárok feladatai 33.oldal 3.5.5 Külső óraadók feladatai 35.oldal 3.5.6 Az osztályfőnök feladatai 35.oldal 3.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 36.oldal 3.6.1 Az iskola feladatai a tehetséggondozásban, a képességek kibontakoztatásában, a tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek meghatározása 36.oldal 3.6.2 A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek, felzárkóztatás 38.oldal 4
3.6.3 Az integrált oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése 41.oldal 3.6.3.1 A sajátos nevelési igény értelmezése. A habilitáció, rehabilitáció közös céljai, feladatai Az intézményünk által felvállalt sajátos nevelési igényű gyermekek jellemzői és fejlesztésük elvei 41.oldal 3.6.3.2 A beszédfogyatékos tanulók jellemzése 42.oldal 3.6.3.3 Részképességzavaros, tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulók jellemzői 45.oldal 3.6.3.4 A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált oktatásának-, nevelésének személyi és tárgyi feltételei, tanulásszervezési módszerei intézményünkben 50.oldal 3.6.3.5 A sajátos nevelési igényű tanulók teljesítményének értékelése, a pozitív diszkrimináció lehetőségeinek érvényesítése, alkalmazása 52.oldal 3.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 54.oldal 3.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 56.oldal 3.8.1 Iskolán belüli kapcsolatok 56.oldal 3.8.2 Iskolán kívüli kapcsolatok 56.oldal 3.8.3 Külföldi kapcsolatok 57.oldal 3.9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei 58.oldal 3.9.1 Tanulmányok alatti vizsgák más szóval belső vizsgák szervezése 58.oldal 3.9.2 Szintvizsga 58.oldal 3.10 A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései 58.oldal 5
3.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 60.oldal 4. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 4.1 A választott kerettanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését 60.oldal 4.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma 61.oldal 4.3 A oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét 61.oldal 4.4 A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 63.oldal 4.5 A mindennapos testnevelést, testmozgást iskolánkban a Nkt. 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg 68.oldal 4.6 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 64.oldal 4.7 Azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát 65.oldal 4.8 Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei 66.oldal 4.9 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 73.oldal 4.9.1 Az értékelés célja tekintve lehet 73.oldal 6
4.9.2 A tanuló teljesítményének értékelése és minősítése 74.oldal 4.9.3 A gyakorlati munka értékelése 75.oldal 4.9.4 A szakmai előkészítő oktatás moduljainak értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe 76.oldal 4.9.5 A tanuló magatartása, szorgalma értékelése és minősítése 76.oldal 4.9.6 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátai 78.oldal 4.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 79.oldal 4.11 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag 80.oldal 4.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 88.oldal 4.13 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 89.oldal 4.13.1 Egészségnevelési elvek 89.oldal 4.13.2 Környezeti nevelési elvek 90.oldal 4.14 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 91.oldal 4.15 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 92.oldal 4.15.1 A jutalmazás elvei 92.oldal 4.15.2 A tanuló magatartás a és szorgalma minősítésének elveit 93.oldal 4.16 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek 93.oldal 5. SZAKMAI PROGRAM 93.oldal 6. AZ INTEGRÁLTAN NEM OKTATHATÓ SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉRE ÉS OKTATÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI FEJLESZTŐ PROGRAMOK 93.oldal 7
BEVEZETŐ A pedagógiai program elkészítésénél figyelembe vettük: - a magyar közoktatás távlati fejlesztésének stratégiáját, - a Jászberény Város közoktatásfeladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervét, - a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt (a továbbiakban Nkt), az azt módosító 2012. évi CXXIV. törvényt, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényt (a továbbiakban Szkt.), a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet (a továbbiakban EMMI rendelet), valamint ezek módosításait az érvényben lévő közoktatással, szakképzéssel kapcsolatos egyéb jogszabályokat, előírásokat, a NAT-ot, és a kerettantervet, az OKJ-t, a központi szakmai programokat és a szakmai vizsga követelményeit, az alapműveltségi vizsga vizsgatárgyait és vizsgakövetelményeit, az érettségi vizsga vizsgatárgyait és vizsgakövetelményeit, az iskola alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát, az iskola házirendjét, a pedagógiai program készítésével kapcsolatos szakirodalmat és kiadványokat, a fenntartó és a társadalmi környezet elvárásait, az iskola jelenlegi feltételrendszerét és jövőbeni elképzeléseit, a nevelőtestület, az iskolaszék, diákönkormányzat és a közalkalmazotti tanács véleményét. A pedagógiai program az iskolavezetés által összeállított, a nevelőtestülettel egyeztetett és elfogadott feladatterv alapján készült. Az iskolára jellemző adatok, bemutatkozás (az iskola bemutatása) 1.1 Jellemző adatok Az iskola hivatalos elnevezése: Klapka György Szakközép- és Szakiskola, Általános Iskola és Speciális Szakiskola Az iskola székhelye, címe, telefonszáma: 5100. Jászberény, Hatvani u. 2. Telefon/Fax: 57/502-750; 502-760 E-mail: adminisztrator@server.klapkagy.sulinet.hu klapkagyorgyszki@gmail.com Honlap: http://klapkagy.sulinet.hu OM azonosító: 036045 Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 8
Az iskola alapító okiratának kelte, kiállítója: Az iskola típusa: általános iskola, szakközépiskola, szakiskola és speciális szakiskola Az iskola alaptevékenysége: az alapító okiratban meghatározottak szerint. Az iskola tagintézménye: Szent István krt-i tagintézmény Jászberény, Szent István krt. 22. Az iskola telephelye: Az iskola beiskolázási körzete: a Jászság és környező települései Kossuth úti telephely Jászberény, Kossuth L. út 59. 1.2 Az iskola rövid története Jászberényben a szakképzés önálló iskolában történő iskolarendszerű oktatásban 1886-ban kezdődött a jelenlegi öreg épületben (tanonciskola). Igazgató és a tanárok óraadók voltak. 1948-ban az iskolák államosításával a tanonciskolából ipari tanuló iskola lett, főhivatású igazgató, tanárok és óraadók közreműködésével. A nagyüzemi tanulók képzése 1951-ben kezdődött a Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár felépülésével. 1952-től az iskola elnevezése 606. számú Ipari tanulóiskola lett. 1967/68.tanévben már 857 fő tanulója volt az iskolának, (ekkor került átadásra az új iskolaépület, melynek révén az oktatás tárgyi feltételei jelentős mértékben javultak). 1967-től az iskola elnevezése 606. számú Klapka György Szakmunkásképző Intézet lett. 1973-tól 1990-ig a Jászapáti iskola intézetünkhöz lett csatolva. Az iskola új szárnyának az átadására 1982-ben került sor. A bővítés már lehetővé tette a kétműszakos tanítás döntő többségű megszüntetését, szakmai szaktantermek, mérőtermek, könyvtár, majd a későbbiekben számítástechnikai szaktantermek, nyelvi labor kialakítását. Az elmúlt 10 évben bekövetkezett iskolarendszerünk, szerkezetének átalakulása következményeként újból kinőttük az iskolát és súlyos helyhiánnyal küszködtünk. 2005-ben Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének döntése értelmében iskolánkhoz csatolták a Kossuth út 59. szám alatti iskolaépületet, ahol létrehoztuk a megye legkorszerűbb és legjobban felszerelt tankonyháját és tanéttermét, illetve kialakítottunk további tantermeket. 1951-től napjainkig több mint 13 ezer fiatal szerzett iskolánkban szakmunkásbizonyítványt s alkotta a Jászság ipari munkaerejének döntő 9
többségét. Sokan kerültek különböző felsőfokú képzettséget szerezve iskolákban tanári és szakoktatói munkakörbe, gazdálkodó szervezetek vezető funkcióiba. A szakmunkásképzés mellett iskolánkban 1992-ben indult be a szakközépiskolai és a mezőgazdasági képzés. Ettől kezdve az iskola hivatalos elnevezése Klapka György Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, majd 2003-tól Klapka György Szakközép- és Szakiskola lett. 2009. szeptember 1-től az iskolához csatolták a Belvárosi Általános Iskola Eltérő Tantervű Tagozatát is, így a képzési profil kibővült, általános iskolai és speciális szakiskolai osztályokkal. Ettől kezdve az iskola neve is megváltozott: felvette a Klapka György Szakközép- és Szakiskola, Általános Iskola és Speciális Szakiskola elnevezést. Az esti illetve a levelező képzés néhány év megszakítással 1973-tól folyik iskolánkban. A kereskedelmi és vendéglátó képzés bevezetésére az 1997/98-as tanévtől került sor. Jelenleg a szakképzésben 15-20 szakmában folyik az oktatás. 1.3 Az iskola életének, jellemzőinek bemutatása Az iskola alapvető feladata és törekvése a jászberényi és a jászsági gazdálkodó szervezetek munkaerő-piaci igényeinek kielégítése, a lehető legjobb felkészültségű szakemberek kibocsátásával, illetve a lehetőségek függvényeként a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodás. Folyamatosan törekszünk mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati oktatás feltételrendszerének javítására és ezek forrásainak biztosítására (önkormányzat iskolai költségvetés, pályázatok, fejlesztési támogatás, vállalati támogatás, alapítvány, saját erő, az iskola bevételei) révén. Az oktatás délelőtti és délutáni munkarendszerben történik. A nevelő-oktató munkában kiemelt fontosságot tulajdonítunk a pozitív személyiségjegyek kialakításának, a szakma szeretetére, megbecsülésére való nevelésnek, a szakmák presztizsének visszaállítása, az elméleti és a gyakorlati oktatás szoros kapcsolatának, összhangjának megteremtésére. Az elméleti oktatás az iskolában folyik, a gyakorlati oktatással A és B hetes ciklusban történő váltással. Rendelkezünk számítástechnikai szaktantermekkel, szakmai szaktantermekkel, mérőtermekkel, könyvtárral, internettel, audivizuális, szemléltető, bemutató, kísérleti eszközökkel. A nyelvoktatás segítése a kölcsönös szakmai programok kialakítása, a más népek kultúrájának, szokásainak megismerése érdekében 1994-től testvériskolai kapcsolatot alakítottunk ki a németországi Vechta-i közigazgatású Lohne 10
helyiségbeli Adolf Kolping, valamint 1999-től a Vechtai Justus von Liebig iskolával, melyek hasonló jellegű szakképzési intézmények. A felzárkóztatás, tehetséggondozás, a szabadidő szervezett eltöltése érdekében korrepetálásokat, szakköröket, iskolai-sportköri szakosztályokat szervezünk és működtetünk. Az iskolaorvos által gyógytestnevelésre utalt tanulók testnevelési foglalkozásait gyógytestnevelés szakképzettséggel rendelkező tanárral tudjuk biztosítani. A gyakorlati oktatás több mint 100 gyakorlati helyen folyik (jól felszerelt tanműhelyekben, illetve egyedi munkahelyeken). Az oktató-nevelő munka színvonalát tükrözik az elmúlt években a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyek döntőiben, a különböző kulturális, anyanyelvi és sport versenyeken elért dobogós helyezések. A tanévenkénti beiskolázás szakmai összetétele az alapító okiratban meghatározottak szerint, a felhasználók igényeinek megfelelően történik. 2. HELYZETELEMZÉS 2.1 Helyzetkép Az intézmény és környezete Jászberény Jász-Nagykun-Szolnok megye második legnagyob városa, a Jászság központja. Iskolánk tanulóinak több mint a fele bejáró, többségük a környező jász településeken él, így iskolánk regionális feladatokat lát el. Kistérségünk lélekszáma az országos tendenciának megfelelően enyhe csökkenést mutat. Az iskolaszerkezet átalakulása eredményeként tanulólétszámunk évek óta stabil. A külső környezet egyik legfontosabb eleme a gazdasági szféra, mert a képzésnek egyrészt az itteni igényeket kell kielégíteni, másrészt a tanulóink gyakorlati szakmacsoportos alapozó és szakmai előkészítő képzése ezekben a gazdasági egységekben folyik. Ezért a gazdasági életben végbemenő minden változás közvetlenül befolyásolja az iskola munkáját. A város gazdasági életét több nagy cég (Electrolux Lehel Kft., a RUUKKI TISZA Zrt., Jász-Plasztik Kft., Szatmári Kft. stb.) határozza meg. A LEHEL 1991-ben került privatizálásra, az új tulajdonos elvégezte a gyár termékszerkezetének és szervezetének átalakítását, amely többek között jelentős létszámleépítéssel is járt. Azóta komoly mértékű fejlesztések történtek, így emelkedő létszámmal üzemel. Az Aprítógépgyár is privatizációra került, 11
azonban ott nem járt ez jelentős leépítéssel. Mindkét nagyüzem fontos számunkra, mert tanulóink egy részének az itteni tanműhelyekben folyik a gyakorlati, szakmacsoportos alapozó és szakmai alapozó oktatása, illetve a végzettek részben itt helyezkedhetnek el. Továbbra is jelentős tanulólétszám gyakorlati munkahelyét biztosítják a kis- és középvállalkozások. Néhány szakmában mezőgazdasági szövetkezetek is biztosítanak gyakorlati munkahelyet tanulóink számára. A fentieken kívül a kereskedelmi és vendéglátó képzés gyakorlati munkahelyei biztosítása tekintetében fontos szerepet játszanak a CO-OP STAR ZRt és a vállalkozók. Jászberény infrastruktúrája az elmúlt években jelentősen fejlődött, a gáz, szennyvíz, valamint a telefonhálózat szinte az egész városra kiterjedt, de ugyanez elmondható a kábel tv-ről is. Emellett sok utca kapott szilárd burkolatot. Bizonyos szempontból idesorolható, hogy a helyi tájékoztatásnak is kiépült a maga infrastruktúrája, van helyi újság, rendszeres rádió és tv adás. Az oktatás szerekezete a város méreteihez képest fejlett, közel ezer óvodai hellyel rendelkezik, jelenleg négy általános iskolája van. A középfokú képzés négy különböző irányultságú középiskolában folyik (gimnázium, gimnázium és szakközépiskola, szakközép- és szakiskola), és van a városnak felsőoktatási intézménye a Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kara. Jászberényben hagyományosan intenzív kulturális élet folyik, melynek szinterei a város művelődési és kulturális intézményei és természetesen az iskolák is. 2.2 Az iskola társadalmi környezetének az iskolával szemben támasztott követelményei, elvárásai (fenntartó, iskolaszék, szülők, tanulók, iskolák, gazdálkodó szervezetek, intézmények, szervezetek) 2.2.1 A fenntartó oktatáspolitikai elgondolásai, elvárásai A fenntartó jelenleg és a jövőben is működteti és működtetni kívánja a város három középiskoláját, így a mi iskolánkat is. A fenntartó iskolával szemben elvárásai: A szakképzés profiljának, szakmaszerkezetének, a változó munkaerőpiaci igényekhez való igazítása, a szülők, tanulók igényeinek figyelembevételével. Az érettségit adó szakközépiskolai képzés és a középiskolát végzettek szakmai képzési arányának növelése. A szakemberképzés minőségének javítása. Nagyobb szerepvállalás a munkanélküli fiatalok átképzésében, továbbképzésében, a felnőttek képzésében. Hatékonyabb pályaválasztási tájékoztatórendszer kifejlesztése. 12
Az alapvető kommunikációs, gondolkodási, olvasási, szövegmegértési, helyesírási, elemi matematikai képességek, készségek továbbfejlesztése. Kiemelt feladat az idegen nyelvi, számítástechnikai oktatás, a testkultúra, az egészséges életmódra nevelés fejlesztése. Fontos szerepet kell tulajdonítani a tehetséggondozásnak, a hátrányok kiegyenlítésének, a lemaradók, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának, a cigányszármazású tanulók támogatásának, a fenitekkel összefüggésben a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység fejlesztésének, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítésének. Az iskola külső kapcsolatrendszerének fejlesztése (fenntartó, a polgármesteri hivatal szakemberei, gazdálkodó szervezetek, közművelődési intézmények, iskolák, egészségügyi és szociális intézmények, sport intézmények, szervezetek, munkaügyi központ, nevelési és pályaválasztási tanácsadó). A lelkiismereti és világnézeti szabadság biztosítása. Jászberény és a Jászság történetének, természeti és társadalmi viszonyainak, gazdasági és kulturális életének a helyi tantervekben való szerepeltetése. Gazdákodási szemléletváltás, a takarékos, hatékony gazdálkodás, célszerű munkaerő-gazdálkodás, az iskola saját bevételeinek növelése, pályázatok és más lehetőségek kihasználása (fejlesztési támogatás, vállalati támogatások, alapítvány, saját erő). 2.2.2 Az iskolaszék elvárásai A minőségi szakemberképzés, az iskolahasználók és a gazdálkodó szervezetek, munkaerő-piaci igények kielégítése. Az iskolai szakmaszerkezet gazdálkodó szervezeti igényekkel való összangja. A pályaválasztási tevékenység hatékonyságának növelése. Alapvető készségek, képességek kifejlesztése, továbbfejlesztése. A tehetséggondozás, a lemaradók, hátrányos helyzetűek felzárkóztatása. Az idegen nyelvű és a számítástechnikai oktatás kiterjesztése, fejlesztése. Korszerű technikák és technológiák oktatása mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatásban. A szülőkre, családokra eső költségek lehetőség szerinti csökkentése. 2.2.3 A szülők elvárásai A többség azt várja el, hogy az iskola legfontosabb feladatának a választott szakmára, továbbtanulásra való felkészítést, a személyiség és képesség fejlesztést, a kapcsolatteremtési (kommunikációs) képesség 13
kifejlesztését tekintse, melynek révén elősegíti a társadalmi hátrányok leküzdését, a társadalomba való beilleszkedést, az elhelyezkedést. Egyaránt fontosnak tartják az általánosan művelő, a szakmai tantárgyakat és a gyakorlati oktatást, kiemelten az idegeny nyelvű és számítástechnikai oktatást. Jó lenne a felzárkóztatás és a tehetséggondozás mind tanórai, mind tanórán kívüli tevékenységek körében való fejlesztése, kiemelten szerepeltetik a tanórán kívüli tevékenységek körében is a számítástechnikai, ill. idegen nyelv oktatást. Az iskolai ellenőrzés, értékelés terén több szóbeli feletetést várnának el, mint írásbelit. Nagyobb gondot fordítsanak, illetve több időt szánjanak a pedagógusok a tanulók egyéni problémáinak megoldására, az egyes osztályközösségek kialakítására, a tanár-diák kapcsolat elmélyítésére. Fontos feladatnak tekintik az iskolai fegyelem megőrzését, további szigorítását. Szeretnék, ha az iskolába való bekerülést magasabb felvételi követelményekhez kötnék. 2.2.4 A tanulók iskolaválasztásának indokai, elvárásai, észrevételei A szakközépiskolai tanulók azzal indokolják ennek az iskolatípusnak a választását, mert lehetőséget biztosít felsőfokú továbbtanulásra, illetve érettségi után szakma tanulására is van lehetőség az iskolában. A 4 évfolyamos gimnázium levelező tagozat tanulóinak az érettségi megszerzése, a továbbtanulási és az elhelyezkedési lehetőség esélyének növelése a cél. A szakiskolai tanulók egyöntetűen azért tanulnak, hogy szakmájuk legyen és remélhetően biztos munkahelyük. A tanulók többsége szeret iskolába járni, de a tanuláshoz való viszonyuk a bejárás, más otthoni tevékenység miatt szerintük sem kielégítő. Összességében jónak tartják tanáraikat és szakoktatóikat, a tanár-diák viszonyt, a tanórákat és a tankönyveket. Legtöbben a szakmai tantárgyakat kedvelik, de sokan szeretik a matematikát, a történelmet, a magyart. A tananyag tekintetében több technikai, technológiai újdonság oktatását várják. A tanórán kívüli tevékenységek körében felvételi előkészítő, számítástechnikai, idegen nyelvi foglalkozások növelése az igényük. Igényként merül fel a kulturális és sportélet jobb megszervezése, több lehetőség biztosítása. 14
Igényük lenne a felvételi követelmények emelésére, a rend és a fegyelem további szigorítására. Szeretnének nagyobb tantermeket, a meglévők felújítását, a felszerelésük korszerűsítését. 2.2.5 Az iskolánkban tanuló tanulók továbbtanulási lehetőségei, a felsőoktatási intézmények elvárásai: Szakközépiskolai képzés (nappali) 4 évfolyamos gimnázium, levelező tagozat Szakiskolai képzésben másodszakma megszerzése Felnőttképzés (különböző tanfolyamok, átképzések) Felsőfokú intézmények Iskolánk minden továbbtanulási lehetőséget támogat, főleg ha az növeli az elhelyezkedési lehetőséget, illetve ha munkaerő-piaci, gazdálkodó szervezeti igényeket elégít ki. A felsőfokú intézményekben való továbbtanulás esetén az elvárásokat a felvételi tájékoztatókból, a különböző felsőfokú intézmények kiadványaiból, a ma már a felsőfokú intézményekben is elterjedt nyílt napok alapján lehet megismerni, illetve a tanulókkal megismertetni s ennek megfelelően lehet a továbbtanulásra előkészíteni, felkészíteni őket. 2.2.6 Gazdálkodó szervezetek, intézmények elvárásai 2.2.6.1 Gazdálkodó szervezetek A közeli években is hasonló létszámú a tanulóigényük, szakmai igényük a VI. fejezet iskolaszerkezetének megfelelően. Fontos kívánalmuk, hogy az eddigieknél jobb minőségű szakemberek kerüljenek ki az iskolából, főleg a neveltségi szint és a szakmai előképzettség tekintetében. A pályaválasztási tevékenység javítása, eredményesebbé tétele. Kapjanak tájékoztatást a végzett tanulók létszámáról, szakmai megoszlásáról. Szakmai bemutatók tartása, a szakmák népszerűsítése. Pályaválasztási filmek készítése, bemutatása. A beiskolázásnál szükségesnek tartják a gyakorlati készségek vizsgálatát. 15
2.2.6.2 Általános iskolák Gyengébb képességű tanulók képességeiknek megfelelő szakmákra való irányítása. Szükségesnek tartják a szakoktatók átképzését, továbbképzését. A gazdálkodó szervezetek többsége fontosnak tartja az elmélet és a gyakorlat szoros kapcsolatát. Célszerűnek tartják a korszerűsítést. - Elavult technikák és technológiák helyett az újak oktatása. - Korszerű gyakorlatot követő ismeretek tanítása. - Napjaink üzemeiben alkalmazott gyártási módszerek megismerése, megismertetése és alkalmazása a tanműhelyi gyakorlati képzésben. A szakképzés szakiskolai és szakközépiskolai képzés követelményeinek (szakmai és vizsga) megismerése, megismertetése. A pályaválasztási tevékenység összehangolása, pályaválasztási film illetve az iskola és a gyakorlati munkahelyek bemutatása. Visszajelzések az iskolánkba került tanulók előmeneteléről. 2.2.6.3 Közművelődési intézmények (Déryné Művelődési Központ, Városi Könyvtár, Jász-Múzeum) A tanulók tartós közösségben való részvételének segítése, a szervezett programok, kiállítások propagálása, megtekintése, igény szerint a szabadtéri színpad felújításában, táborok tavaszi rendbetételében való közreműködés cserébe helyiségek biztosítása ünnepségek, hangverseny, kiállítás. Szervezett beiratkozás lehetősége, könyvtár bemutatása, közös rendezvények író-olvasó találkozó, nyelvészeti más tudományos előadások szervezése, versenyekre való felkészítés, bibliográfia összeállítása, könyvtár kihasználása a tanításban, tanulásban, iskolai könyvtár segítése. A múzeum adta lehetőségek kihasználása az oktatásban. 2.2.6.4 Egészségügyi, szociális intézmények 16
Az iskolaorvosi szolgálattal való együttműködés az iskola egészségügyi munkaterve alapján. A szociálisan hátrányos helyzetűek támogatása érdekében folyamatos kapcsolattartás a Jászsági Kistérségi Családsegítő Gyermekjóléti Szolgáltatával. A hátrányos helyzetű, lelki sérült tanulók esetén pályaválasztási problémák megoldásában folyamatos kapcsolattartás a Nevelési- és Pályaválasztási Tanácsadóval egyéni és csoportos foglalkozások szervezése. Beiskolázás, pályaválasztás, átképzések, tanfolyamok szervezése, elhelyezkedési lehetőségek a Munkaügyi Központtal együttműködve. 2.2.6.5 Sportegyesületek Valamennyi sportegyesület az egyes sportágak, a minőségi sport támogatását, népszerűsítését kéri, melyhez szakmai segítséget is kínál. Közös versenyek rendezése, lebonyolítása díjakkal, szponzorálással is segítik a versenyeket. A tehetséges fiatalok irányítása az egyesületbe. 2.2.6.6 Egyházak Iskolánk a jövőben is tegye lehetővé a különböző egyházi felekezetek számára a hitoktatás megszervezését, melyet igény szerint lehetővé is tesz és tantermet is biztosít. Szorosabb együttműködés kialakítása, melynek az iskola részéről nincs akadálya. A magyar irodalomban szereplő bibliai ismeretek oktatását egyházi képviselők szívesen vállalnák. 2.2.6.7 Liska József Katolikus Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a kollégiumi elhelyezést nyert tanulóink figyelemmel kísérése, az együttműködés érdekében. 17
3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 3.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1.1 Az iskola pedagógiai hitvallása (elvárások, valamint a nevelőtestület által fontosnak tartott értékek a pedagógusok véleményeinek figyelembevételével) A munka és a tanulás megszerettetésével olyan általános műveltséggel és korszerű szakmai ismeretekkel a NAT-ra és a kerettantervek alapján készült helyi tantervek, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga, valamint a különböző képzési formák és szakmák szakmai programjai követelményrendszerének megfelelő tudással rendelkező embereket szeretnénk képezni (kibocsátani), akik fogékonyak az újra, képesek megfelelni a változó elvárásoknak, megfelelő viselkedéskultúrával, közösség és önfejlesztő képességgel rendelkeznek, képesek bekapcsolódni a közéletbe s társadalmunk és szűkebb környezetünk hasznos polgáraivá válnak. A fentiekben megfogalmazott legalapvetőbb célokat az önkormányzat, a gazdálkodó szervezetek, a szülők és tanulók, iskolaszék, diákönkormányzat elvárásai, igényei, véleménynyilvánítása, javaslatai és szoros együttműködése révén kívánjuk megvalósítani. 3.1.2 Az iskolai nevelő-oktató munka alapvető céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1.2.1 Iskolánk többcélú intézmény: Az iskola alaptevékenységét az alapító okirat tartalmazza (1.sz.melléklet), melyszerint intézményünk döntő mértékben iskolarendszerű képzést, részben iskolarendszeren kívüli tanfolyami át- és továbbképzést folytat és kíván folytatni a jövőben is. Emellett iskolánk fogadja az általános iskolát végzett sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott tanulókat, valamint a vezető tünet mellett fennálló, társuló sérülést (hallás, látás, beszéd, magatartás) mutató gyermekeket. Az iskola képzési rendszerét ennek megfelelően alakítottuk ki. 18
3.1.2.2 Az egyes iskolatípusok funkcióit a Nkt tartalmazza 3.1.2.3 Közvetítendő értékek Általános emberi és európai (keresztény) értékek: szeretet, megértés, tolerancia. Önállóság, önfejlesztés, önnevelés, felelősség önmagukért és másokért, fegyelmezettség, munkafegyelem. A természet és környezet szeretete, védelme beleértve saját életünket is. Közösségorientált, segítő, karitatív magatartás, a közösség szellemi és kulturális és természeti értékeink védelme, hazaszeretet. Az egészséges életmód iránti igény, az egészséges életvitel szükséglete. A kulcskompetenciák fejlesztése Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A szakiskolai nevelés és oktatás kilenc-tizedik évfolyamán is a NAT-ban meghatározott egységes feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók ténylegesen meglévő, kialakult képességeihez igazodva a következő elvek szerint lehet a munkát megszervezni: szükség szerint ötvöződhetnek az alapozó szakasz és a fejlesztési szakasz feladatai, előtérbe helyezve a kulcskompetenciák és a képesség együttes megalapozását; az általános műveltséget megszilárdító szakasz feladatainak megvalósítása azokon a terülteken kezdődhet meg, ahol a fejlesztési szakasz feladatai befejeződtek; az általános műveltséget megszilárdító szakasz feladatainak végrehajtása elsősorban azokon a területeken elvárható, amelyek kapcsolódnak a szakképzés előkészítéséhez szükséges kompetenciák kialakításához, építve e kompetenciákra. 19
Tanulóink számára legyen természetes - az alapozó és a szakképző évfolyamokon is - a kompetencia-követelmények elsajátításának igénye (kompetencia-követelmények: az ismeretekből és ismeretrendszerekből, valamint képességekből, képességrendszerekből felépülő tudás, ami a mindennapok változatos problémahelyzeteiben felhasználhatónak bizonyul, ami alkalmassá teszi az embert arra, hogy sikeres problémamegoldó legyen az életben.) 3.1.2.4 Az iskolában folyó nevelés- és oktatás konkrét céjai és feladatai A cél és feladatrenszert alapvetően a NAT-ra és a kerettantervek alapján készült helyi tantervek, az érettségi vizsga követelmények, valamint a központi szakmai programok határozzák meg. 3.1.2.4.1 Általános célok A pályaválasztási tevékenység hatékonyságának növelése. A tanulók számára versenyképes tudás biztosítása. Minden képzési formában a lemorzsolódás csökkentése, lehetővé téve, hogy valamennyi tanuló megszerezhesse azt a tudást és azokat a készségeket, amelyre egyénileg képes. A középiskolai tanulmányok befejezése utáni szakmai tanulás szervezése a nemcsak középiskolai végzettséget igénylő szakmák esetén is. Lehetőség biztosítása másodszakma, szakközépiskolai és technikusi képzettség megszerzésére. Át- és továbbképző tanfolyamok szervezése (a fentiek a szülők, tanulók, munkaerőpiaci, gazdálkodó szervezeti igények figyelembevételével a Munkaügyi Központtal együttműködve.) 3.1.2.4.2 Pedagógiai tevékenység Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az emberközpontú nevelés áll, melynek megvalósítása során a legfontosabb feladat a személyiség sokoldalú fejlesztése, melynek fontos összetevői az alapvető készségek, képességek továbbfejlesztése, a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a szociális hátrányok, tanulási nehézségek enyhítése, mely 20
elősegíti az eredményesség növelését, segítve a társadalmi beilleszkedést, elhelyezkedést. Alapvető célunk, hogy biztosítsuk az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célunk az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása. A munka és a tanulás megszerettetésében kiinduló elem legyen a sokoldalú motiváció, a felfedezés öröme a sikerélmény, az eredményesség szükséglete, tanári szabadság biztosítása az oktatás módszereiben, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tanuló aktív részvételét biztosító módszer a leghatékonyabb. Az ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában történik, ezért az eddiginél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyvön kívül más könyvek, lexikonok használatának, az egyéb ismerethordozók (sajtó, számítógép, videó) által megszerezhető tudásnak, művelődési ház, múzeum, színház stb., s a környezet ismeretközlő hatásainak. Pedagógiai munkánk fontos eleme, hogy visszacsatolást adjon a teljesítményekről. Fontos tehát, hogy az értékelés, ellenőrzés, osztályozás legyen rendszeres és folyamatos (lásd. XII. fejezet). Az iskolai oktató munka szervezésénél figyelembe veendő, hogy a teljes skálát: a kötelező tanórai, a választható tanórai foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozások együttesen adják. 3.1.2.4.3 Szakképzési célok Az első szakmához való jutás lehetőségének biztosítása. A munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához előírt szakképzettség megszereztetése. A szakképzés minőségének javításához szükséges pályaválasztási, szakmai orientációs rendszer kialakítása. Választott szakmára történő felkészítés (elmélet és gyakorlat) a gazdálkodó szervezetekkel együttműködve, általános és speciális szaktudás nyújtása a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához. 21
A gazdasági szerkezetváltást elősegítő munkaerő átcsoportosításhoz új szakmai ismeretek megszereztetése (átképzés). A munka színvonalának emeléséhez, az új technika és technológia bevezetéséhez szükséges szakmai ismeretek felújítása, bővítése (továbbképzés). A személyiségfejlesztés, az elhelyezkedés, a vállalkozóvá válás segítése. 3.1.2.4.4 Személyi és tárgyi feltételek 3.1.2.4.5 Oktatómunka Személyi és tárgyi feltételek folyamatos fejlesztése. Anyagi lehetőségek függvényeként a pedagógusok át- és továbbképzésének biztosítása. Minden lehetőség megragadása az anyagi erőforrások biztosítására (gazdálkodási tevékenység javítása, saját erőforrások jobb kihasználása, pályázatok, vállalati támogatások, fejlesztési támogatás, alapítvány). A fentiekkel összangban az oktatás színvonalásank növelése, a minőség javítása (korszerű ismeretanyag oktatása, korszerű eszközrendszer alkalmazása, kiemelten az anyanyelvi, a szakmai elméleti és gyakorlati, az idegen nyelvi, számítástechnikai oktatást, a vállalkozási ismeretek oktatását és fejlesztését). 3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az emberközpontú nevelés áll, melynek megvalósítása során a legfontosabb feladat a személyiség sokoldalú fejlesztése. Az ezzel kapcsolatos konkrét feladatok. Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési 22
készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény fejlesztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének fejlesztése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény erősítése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 3.3 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 3.3.1 Bevezetés Az iparosodás és az urbanizáció időszakában egyre jobban megfogalmazódott az igény az elkeserítően rossz népegészségügyi helyzeten javító reformok iránt. Jelentős mértékű romlás következett be a lakosság egészségi állapotában pl.: a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében. Ez a jelenség a nyolcvanas években folyamatosan erősödött, majd az évtized forulópontján tetőzött, s azóta stagnál. Előtérbe kerültek a környezeti és biológiai tényezők. Kutatók szerint a korai halálozást kiváltó okok az esetek 40 %-ában az egészségkárosító magatartásra, az esetek 60 %-ában pedig a környezeti változásokra vezethetők vissza. A népegészségügy egyre több figyelmet fordít az életmódra, a prevencióra betegségek, szenvedélybetegségek megelőzésére ezen céllal jöttek létre az egészségvédő kampányok, táplálkozási,testkultúrát hirdető, dohányzást, drogfogyasztást kerülő programok. 23
Az előzőeket összegezve a kedvezőtlen népegészségügyi mutatók alakulásának két fő oka jelölhető meg: a gazdasági társadalmi és természeti környezet minősége, az egészségre ártalmas viselkedési módok gyakoriságának alakulása. Iskolánkban 9-14.évfolyamon szakközép és szakképzés területén történik a képzés. Tanulóink közül nagyon sok a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű. A szülőket fokozottan érintette a társadalmi-politikai és az ezzel szorosan összefüggő gazdasági változás. Sokan munkanélküliek, kedvezőtlen települési viszonyok között élnek, napi megélhetési gondokkal küszködnek. Többen közülük sajnos már megtapasztalták az intenzív egészségromlással járó korai halálozást és több testvérükkel együtt a szülő egyedül neveli őket. Ezek az élethelyzetek gyakran kiváltó okai a káros viselkedési módok elterjedésének és a pszichoszomatikus megbetegedések kialakulásának. 3.3.2 Egészségnevelési elveink Az egészségnevelés az iskolánkban különösen sokrétű, összetett feladat elé állítja az iskola minden dolgozóját. A hagyományos egészségnevelési szemléletet gyökeresen meg kell változtatni, szakítani kell az egyes programok betegségközpontú megközelítésével, valamint az orvosi ellátásra való túlzott koncentrálással. Új eszközök bevonásával, modern szemlélet kialakításával és terjesztésével, megelőzéssel válhat valóban hatékonnyá az egészségvédelmi munkának. 3.3.3 Egészségnevelési célok, feladatok A lakosság illetve tanulóink egészségi állapotában változást csak akkor érhetünk el, ha az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzősen segítséget tudunk nyújtani, megismertetjük a rizikómentesebb életformák előnyeit, az iskolai környezet támogatását elnyerjük, megismertetni a tanulókkal az egészség jelentőségét, hogy midennapi tevékenységükben, magatartásukban az egészséges életmódra való törekvés megnyilvánuljon, képessé tenni a tanulókat a saját egészségük feletti kontrolra, életmódbeli alternatívákat kínálni, amelyekkel a tanulóknak lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására, a korszerű ismeretek átadása, egészségük megőrzése és védelme érdekében készségek és jártasságok kialakítása, 24
a tanulókkal megismertetjük és gyakoroltatjuk az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formákat és az egészségbarát viselkedésformákat, a tanulók az egészségügyi szolgáltatások értő felhasználóivá váljanak, harmonikus személyiség kialakítása, aki felelősséget érez a saját sorsának alakításáért, a pótszereket, pótcselekvéseket visszautasítja és a prevenciót helyezi előtérbe. 3.3.4 Egészségnevelés fő témakörei a 9-14.évfolyam tanulói részére A tanulók életkorának megfelelő szinten tanórán és tanórán kívül foglalkozni kell az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a személyes higiéniával, az egészséges, korszerű táplálkozással, az életmód és a mozgás fontosságával, a megváltozott környezeti hatásokkal (kapcsolódva a környezeti nevelési programhoz), a szenvedélybetegségek: alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros következményeivel és hatásaival, a családi és kortárskapcsolatokkal, betegségek megelőzésével (AIDS, Hepatitis B, TBC, nemi úton terjedő betegségek stb.) a szexuális kultúrával, a nem kívánt terhességek elkerülésével, családtervezéssel. 3.3.5 Egészségnevelés legfontosabb színtere az iskola Az iskola szerepe és lehetősége Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola. Az iskola vállaljon főszerepet az egészségnevelésben. Érdemi hatást lehet elérni életideálok, preferenciák kialakításában. Az iskola hatása komplex, megfogalmazott tananyag. Az iskola társadalmi intézményekkel és szervekkel kölcsönhatásban egy egészségfejlesztési programhoz való csatlakozással hatást gyakorol az iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet viselkedésére. Az egészségnevelés fontos színtere iskolánkban a testnevelés és gyógytestnevelés órákon belül az úszásoktatás és a gyógyúszás biztosítása tanulóink számára. A testmozgás ezen formája fontos színtere a gyermekek egészséges testi és lelki fejlődésének. 25
3.3.5.1 Tanórai lehetőségek Osztályfőnöki órák Az adott életkori sajátosságoknak megfelelően a felsorolt 10 témakört évfolyamonként dolgozzuk fel az ismeretek folyamatos bővítésével. Biológia órák 9.évfolyam: Mikroorganizmusok: Életközösségek: Élővilág törzsfejlődése: vírusok, baktériumok, mikroszkópikus gombák okozta betegségek ill. jelentőségük, környezeti hatások állati élősködők 10.évfolyam: Sejtek felépítése és működése: a sejtek szükséges anyagait hogyan pótolhatjuk a táplálkozással. Öröklődés: az emberi tulajdonságok öröklődése, felelősség az utódok iránt Az ember életműködései és az életműködések szabályozása: szervrendszerek működése szervrendszerek betegségei Általános egészségtan: betegségek megelőzése szűrővizsgálatok jelentősége szenvedélybetegségek terhesség megelőzés családtervezés Földrajz: 9.évfolyam: Népességföldrajz: korfák típusai, születések és halálozások számának alakulása, nemek szerinti összetétel: nők férfiak átlagéletkora, okok. 26
Településföldrajz: urbanizáció részfolyamatai, városi életmód és annak terjedése (pozitívumai, negatívumai) fejlődő világ nagyvárosainak élete, bódévárosok. Globális környezeti problémák: élelmezési válság: élelmiszerek bősége hiánya a fejlett és fejlődő országokban, a táplálék minőségi összetétele, ennek problémái. Történelem: A történelem tantárgy tanítása során az eseménytörténet, politikai gazdasági összefüggések mellett egyre nagyobb szerepet kap a társadalomtörténet. Nemcsak az egyes társadalmi rétegek politikai szerepét kell vizsgálni, hanem az egyes korokban az emberek mindennapi életét is tanulmányozni kell. Az egészségnevelés ezen a témakörön belül építhető be a történelemtanításba. Az őskortól kezdve végigkövethető az életmódtörténeten belül, hogy miként váloztak az emberek higieniai és étkezési szokásai, igényei illetve az, hogy hogyan változott a nők szerepe, feladata a családban, a társadalomban. Ez minden korszak megismerése során megtörténik, de példaként említhető: A középkori étkezés illemszabályai A lovagikori szerelem Higienia a Napkirály udvarában. Az életmódtörténet témakör a tanulók képességfejlesztésében is nagyobb szerepet kap; hiszen a hagyományos tanítási módszereken kívül nagyobb lehetőség van egyéb módszertani formák alkalmazására is. Nagyobb hangsúlyt lehet fektetni a források használatára, a tanulók önálló kutató- és gyűjtőmunkájára és az egyéb módon (pl.: korábbi vagy más tantárgyak tanulása során) szerzett ismereteik felhasználására. Testnevelés: Mindennapos testedzés feladatának végrehajtását szolgáló programok: 9-12.szakközépiskolai évfolyamon heti 2 testnevelés óra 9-10.szakképző évfolyamon heti 2 testnevelés óra 11-14.szakképző évfolyamokon ciklusonként 2 testnevelés órát tartunk. 1995-től gyógytestnevelési foglalkozásokon a részlegesen felmentett tanulók számára speciális mozgáslehetőséget biztosítunk. 27
Sportolási lehetőségek az iskolában: hétfőtől csütörtökig az iskolai sportkörön belül lehetőségük van a tanulóknak labdajátékra (kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, tenisz és floorballra), erőfejlesztésre (konditeremben) és természetjárásra (havonta egy túra). A foglalkozásokon törekszünk a tanulókban kialakítani a mindennapi testmozgás igényét. Figyelmet fordítunk a tanulók mentális fejlesztéésre (tisztálkodás, ruházat), illetve az egészséges életmód kialakítására. Felhívjuk a figyelmüket a káros szenvedélyekre (dohányzás, szeszes ital és dorgok). Biztosítjuk az úszásoktatás és a gyógyúszás lehetőségét testnevelés és gyógytestnevelés órákon. Szakmai alapozó ismeretek Környezet- és egészségkultúra 10.évfolyam Az iskola környezeti nevelési és egészségnevelési programban megfogalmazott ismeretek összegzése és kiegészítése. Szakmacsoportokhoz igazodva az adott szakmák higiéniai követelményeinek, környezeti ártalmainak és egészségkárosító hatásainak megismertetése a megelőzés lehetőségeivel párhuzamosan. Munka és környezetvédelem 11-12.évfolyam Szakmaspecifikus munkahelyi ártalmak megelőzés lehetőségeinek kiemelése. Szakmai ismeret 11-14.évfolyam A szakmai tantárgyak keretén belül a higiéniai követelmények megismertetése. A környezet és egészségkárosító hatások megelőzésének kiemelése. 3.3.5.2 Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: kirándulások, túrák, túra minden félévben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környéken, midnen évben egy alkalommal játékos vetélkedő, diáknap előtérben a mozgás, az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos és védőnő) segítségének igénybevétele: félévente egy alkalommal osztályfőnöki óra megtartása, a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezése, 28
egyéni személyes problémák megbeszélésének folyamatos biztosítása, Klubdélutánokon a helyes táplálkozásra vonatkozó ismereteiket gyakorlatban is alkalmazhatják. A játékos vetélkedőkkel napi mozgásukat bővíthetjük. Esztétikus, tiszta környezet iránti igény kialakítása és fejlesztése az egész iskolai tartózkodás idejére vonatkozóan. Iskolán kívüli, városi programokban való részvétel előadásokon vetélkedőkön túrákon való részvétel. 3.3.6 Egészségnevelés személyi és tárgyi feltételei Az egészségnevelés minden pedagógusnak és az iskola miden dolgozójának feladta. A cél elérésének érdekében szoros együttműködés szükséges a tanulókkal, iskolaorvossal, védőnővel, szülőkkel, gyakorlatvezetőkkel, városi intézményekkel pl.: DMK. Az iskolai mellékhelyiségek megfelelő higiéniai felszerelése, a hulladék megfelelő kezelése, a büfé kínálata az egészséges táplálkozást erősítse, az esztétikus környezet tárgyi feltételeinek biztosítása. 3.3.7 Várható eredmények. Mit nyerünk a jobb egészségi állapot mutatók jóvoltából? Az egészség alapvető emberi jog, meghatározó társadalmi és személyi erőforrás biztos befektetés is a társadalom számára. Az egyének, közösségek kedvezőbb, jobb egészségi állapota és jólléte társadalmi és gazdasági előnyökkel és haszonnal jár a társadalom számára. Az egészség, jóllét az egyének személyes életben, hozzásegít a különböző törekvések realizálásához, az igények nagyobb fokú kielégítéséhez, a környezethez való nagyobb fokú alkalmazkodáshoz, valamint a teljesítőképesség növekedéséhez. 29