A KOMPLE PEDAGÓGIA-PSZICHOLÓGIA SZIGORLAT témakörei és az írásbeli vizsgarészben kérdezett fogalmak jegyzéke Csecsemő- és, és alapszakos hallgatók részére Kedves Hallgatók! KE PK Neveléstudományi Intézet Pedagógia-Pszichológia Intézeti Tanszék 2019 A komplex pedagógia-pszichológia szigorlat célja a pszichológia és pedagógia tárgyakból tanultak szintetizálása, az elméleti ismeretek és eddigi gyakorlati tapasztalatok összekapcsolása, ezzel a holisztikus pedagógiai szemlélet, a pedagógiai képességek és attitűdök fejlődésének elősegítése. A csecsemő- és, az és a szak bármelyikén teljesített komplex pedagógia-pszichológia szigorlat a másik két említett szak bármelyikén elismerhető. A szigorlatra való felkészüléshez a szigorlat részeit képező tantárgyak tananyagtartalma, a tematikákban megjelölt kötelező és ajánlott szakirodalom és az oktatók által közreadott segédanyagok (prezentációk, hand outok) nyújtanak segítséget. A szigorlati tematikában csak a már tanult tartalmak szerepelnek. A szigorlat pedagógiai tárgyai: csecsemő- és szak: Intézmény- és gyermekkortörténet (I.. évf. 1. félév) A kora gyermekkor pedagógiája (I. évf. 2. félév) A et intézmények belső világa (II. évf. 1. félév) Játékpedagógia és módszertana (I. évf. 1. félév) Gyógypedagógiai alapismeretek (II. évf. 2. félév) óvodapedagógia szak: Intézmény- és gyermekkortörténet (I.. évf. 1. félév) Általános pedagógiai és didaktikai alapok (I. évf. 2. félév) A kora gyermekkor pedagógiája (II évf. 1. félév) Játékpedagógia és módszertana (I. évf. 1. félév) Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek pedagógiája (II. évf. 2. félév) szak: Intézmény- és gyermekkortörténet (I.. évf. 1. félév) Didaktikai alapok és a differenciált tanulásszervezés metodikája (I. évf. 2. félév) Az iskola belső világa (II. évf. 1. félév)
Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek pedagógiája (II. évf. 1. félév) Kreatív módszertani műhely élménypedagógia (II. évf. 2. félév) A szigorlat pszichológiai tárgyai: csecsemő- és szak: Általános pszichológia (I. évf. 1. félév) Az emberi fejlődés (I. évf. 2. félév) Alkalmazott pszichológia az intézményes nevelésben (II. évf. 2. félév) szak: Általános pszichológia (I. évf. 1. félév) Az emberi fejlődés (I. évf. 2. félév) Alkalmazott pszichológia az intézményes nevelésben (II. évf. 2. félév) szak: Általános pszichológia (I. évf. 1. félév) Az emberi fejlődés (I. évf. 2. félév) Alkalmazott pszichológia az intézményes nevelésben (II. évf. 2. félév) A szigorlat rendje: A komplex pedagógia-pszichológia szigorlat két részből áll: egy írásbeli és egy szóbeli részből. Az írásbeli vizsgarész sikeres (min. 60 %-os) teljesítése előfeltétele a szóbeli vizsgán való részvételnek. Az írásbeli vizsgarész elsősorban a szakterminológia pontos ismeretének értékelésére szolgál. Az írásbeli vizsgarészben 5 pszichológiai és 5 pedagógiai fogalom szakszerű, 1-2 mondatos meghatározását várjuk. Az írásbeli vizsgarészben előforduló fogalmak listáját a szigorlati témakörökkel egyszerre hirdetjük ki. A sikeres írásbeli csak az adott vizsganapon érvényes. A sikeres írásbeli vizsgarész után kerül sor a szóbeli vizsgarészre, melyen egy témakör szakszerű kifejtését várjuk a vizsgázótól. A szakszerű kifejtés magában foglalja a témakör megfelelő kontextusba helyezését, egyes kérdésköreinek logikus elrendezését, a megjelölt szakirodalomban való tájékozottságot, továbbá a szaknyelv korrekt használatát. A szóbeli vizsgarészben a tartalmakat szakspecifikusan kérjük kifejteni. A szigorlat érdemjegye a szóbeli vizsgarészre kapott érdemjegy. 1
Az írásbeli vizsgarészben kérdezett fogalmak: Pedagógiai fogalmak: fogalom csecsemő- és szak szak szak adaptivitás család diakrón és szinkrón szemlélet Didactica Magna didaktika differenciálás egyéni bánásmód elve enkulturáció érték értékelés fejlődési napló felmenő rendszer hátrányos helyzet hét szabad művészet I. Ratio Educationis inklúzió integráció játék képesség kompetencia kooperatív tanulás kötődés közösség kultúrfölény laikus nevelés motiváció munkaforma napközbeni ellátás nevelés nevelési módszer oktatási módszer pedagógiai program peregrináció professzionális nevelés projekt(módszer) 2
reflektivitás reformpedagógia rejtett tanterv saját rendszer sajátos nevelési igény szakmai program szegregáció szelekció szervezeti forma szociális kompetencia szocializáció szokáskialakítás tanítás tanmenet tanterv tanulás tehetség tervezés vigasztárgy 1868. évi VIII. törvénycikk 3
Pszichológiai fogalmak: fogalom csecsemő- és szak szak szak a szociális tanulás szintjei asszociális tanulás nem-asszociális tanulás S. Freud személyiség szerkezete Hippokratesz személyiségtipológiája Pavlov személyiségtipológiája tempózavarok akceleráció retardáció regresszió fixáxió asszimiláció akkomodáció S. Freud személyiségfejlődési szakaszai Piaget értelmi fejlődési szakaszai átpártolás miért-korszakok szocializációs közegek Carpenter effektus Ranschburg i attitűdjei konfliktusos nevelési helyzetek megoldási módjai kongruens kommunikáció attitűd csoport családi alrendszerek feltétel nélküli elfogadás kefalokaudális elv 4
proximodisztális elv hospitalizmus rejtett érzelmi elhanyagolás teratogének 5
A szóbeli vizsgarész témakörei: 1. SZEMÉLYISÉG, GYERMEKKÉP, NEVELÉS A személyiség fogalma, elméleti és tipológiai megközelítése: a pszichoanalitikus megközelítés, a humanisztikus megközelítés és annak pedagógiai hatása (Rogers). A gyermekkor a változó időben. A pedagógusok gyermekszemléletét befolyásoló tényezők. A nevelés értelmezése és sajátosságai. A nevelésről és a nevelhetőségről alkotott pedagógiai felfogások. Laikus és professzionális nevelés. A nevelést befolyásoló tényezők: öröklés, környezet, nevelési koncepció. Irányzatok, alternatívák a nevelésben. A nevelés mint a kompetenciák fejlesztése. A nevelési folyamat sajátosságai, rendszere, feltételei, megszervezése. A nevelés módszerei. A személyiség fogalma, elméleti és tipológiai megközelítése: a pszichoanalitikus megközelítés, a humanisztikus megközelítés és annak pedagógiai hatása (Rogers). A gyermekkor a változó időben. A pedagógusok gyermekszemléletét befolyásoló tényezők. A nevelés értelmezése és sajátosságai. A nevelésről és a nevelhetőségről alkotott pedagógiai felfogások. Laikus és professzionális nevelés. A nevelést befolyásoló tényezők: öröklés, környezet, nevelési koncepció. Irányzatok, alternatívák a nevelésben. A nevelés mint a kompetenciák fejlesztése. A nevelési folyamat sajátosságai, rendszere, feltételei, megszervezése. A nevelés módszerei. A személyiség fogalma, elméleti és tipológiai megközelítése: a pszichoanalitikus megközelítés, a humanisztikus megközelítés és annak pedagógiai hatása (Rogers). A gyermekkor a változó időben. A pedagógusok gyermekszemléletét befolyásoló tényezők. A nevelés értelmezése és sajátosságai. A nevelésről és a nevelhetőségről alkotott pedagógiai felfogások. Laikus és professzionális nevelés. A nevelést befolyásoló tényezők: öröklés, környezet, nevelési koncepció. Irányzatok, alternatívák a nevelésben. A nevelés mint a kompetenciák fejlesztése. A nevelési folyamat sajátosságai, rendszere, feltételei, megszervezése. A nevelés módszerei. 6
2. A FEJLŐDÉS ELMÉLETEI, SAJÁTOSSÁGAI, A FEJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSE. A KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE. A fejlődés átfogó elméletei: Freud - pszichoszexuális gyermek (csecsemő-, -, óvodás- és kisiskoláskorú) fejlődéselmélete, Erikson - pszichoszociális fejlődéselmélete, A pszichológiai jellemzői a fejlődés átfogó elméletei szerint. A fejlődés fogalma, folyamata, törvényszerűségei. A fejlődés fogalma, folyamata, törvényszerűségei. Az egyes életkori szakaszok (csecsemő-, -, óvodásés kisiskoláskor) pszichológiai sajátosságai. A fejlődés nyomon követése a bölcsődei nevelésben. A fejlődéssegítés elvi kérdései és lehetséges módszerei a bölcsődei nevelésben. óvodapeda gógus A fejlődés átfogó elméletei: Freud - pszichoszexuális fejlődéselmélete, Erikson - pszichoszociális fejlődéselmélete, A gyermek (csecsemő-, -, óvodás- és kisiskoláskorú) pszichológiai jellemzői a fejlődés átfogó elméletei szerint. A fejlődés fogalma, folyamata, törvényszerűségei. Az egyes életkori szakaszok (csecsemő-, -, óvodásés kisiskoláskor) pszichológiai sajátosságai. A fejlődés nyomon követése az óvodai nevelésben. A fejlődéssegítés elvi kérdései és lehetséges módszerei az óvodai nevelésben. A fejlődés átfogó elméletei: Freud - pszichoszexuális fejlődéselmélete, Erikson - pszichoszociális fejlődéselmélete, A gyermek (csecsemő-, -, óvodás- és kisiskoláskorú) pszichológiai jellemzői a fejlődés átfogó elméletei szerint. A fejlődés fogalma, folyamata, törvényszerűségei. Az egyes életkori szakaszok (csecsemő-, -, óvodásés kisiskoláskor) pszichológiai sajátosságai. A fejlődés nyomon követése az iskolában. A fejlődéssegítés elvi kérdései és lehetséges módszerei az iskolai nevelésben. 3. A CSALÁDI SZOCIALIZÁCIÓ. A CSALÁDI ÉS AZ INTÉZMÉNYES NEVELÉS KAPCSOLATA A család fogalma, szerkezete, típusai, funkciói. A család szocializációs funkcióinak alakulása. A családi élet változása, krízisek, kihívások a család életében. Családdinamika. Nevelési attitűdök, stílusok a családban. Szocializációs színterek, azok sajátosságai a gyermek személyiségfejlődése szempontjából. A családi nevelés és a bölcsődei nevelés jellemzői, egymásra hatásuk. Családi és intézményi értékközvetítés. A család rendszerszemléletű megközelítése az intézményes nevelésben. A 7
óvodapeda gógus családi és a bölcsődei nevelés kapcsolatrendszere, az együttműködés hagyományos és alternatív formái, tartalma, szervezetei. Jó gyakorlatok a család és az intézmény együttműködésében. Szülői jogok és kötelességek. A szülői bevonódás támogatásának, a szülői kompetencia erősítésének lehetőségei a bölcsődében. Az interkulturalizmus és multikulturalizmus az intézményi nevelésben. A különböző szociokulturális hátterű gyermekek nevelése bölcsődében. A család fogalma, szerkezete, típusai, funkciói. A családszocializációs funkcióinak alakulása. A családi élet változása, krízisek, kihívások a család életében. Családdinamika. Nevelési attitűdök, stílusok a családban. Szocializációs színterek, azok sajátosságai a gyermek személyiségfejlődése szempontjából. A családi nevelés és az óvodai nevelés jellemzői, egymásra hatásuk. Családi és intézményi értékközvetítés. A család rendszerszemléletű megközelítése. A családi és az óvodai nevelés kapcsolatrendszere, az együttműködés hagyományos és alternatív formái, tartalma, szervezetei. Jó gyakorlatok a család és az intézmény együttműködésében. Szülői jogok és kötelességek. A szülői bevonódás támogatásának, a szülői kompetencia erősítésének lehetőségei az óvodában. Az interkulturalizmus és multikulturalizmus az intézményi nevelésben. A különböző szociokulturális hátterű gyermekek nevelése óvodában. A nemzeti, etnikai, kisebbségi nevelés irányelvei. A család fogalma, szerkezete, típusai, funkciói. A család szocializációs funkcióinak alakulása. A családi élet változása, krízisek, kihívások a család életében. Családdinamika. Nevelési attitűdök, stílusok a családban. Szocializációs színterek, azok sajátosságai a gyermek személyiségfejlődése szempontjából. A családi és az iskolai nevelés jellemzői, egymásra hatásuk.. Családi és intézményi értékközvetítés. A család rendszerszemléletű megközelítése. A családi és az iskolai nevelés kapcsolatrendszere, az együttműködés hagyományos és alternatív formái, tartalma, szervezetei. Jó gyakorlatok a család és az intézmény együttműködésében. Szülői jogok és kötelességek. A szülői bevonódás támogatásának, a szülői kompetencia erősítésének lehetőségei az iskolában. A szülők elvárásai gyermekük tanulásával, iskolai előmenetelével kapcsolatban. Az interkulturalizmus és multikulturalizmus az intézményi nevelésben. 8
4. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK óvodapeda gógus A fejlődés eltérő üteme, egyéni különbségei, a differenciálást indokló tényezők. Az atipikus fejlődés jellemzői, a felismerés és a diagnosztika problémái. Korai intervenció, fejlesztés bölcsődés korban. Differenciálás, adaptivitás, egyéni bánásmód, a gyermek egyéni sajátosságaihoz igazodó módszertani kultúra a bölcsődében. Az inkluzív nevelés elvi alapjai, megvalósulása a bölcsődében. A fejlődés eltérő üteme, egyéni különbségei, a differenciálást indokló tényezők. Az atipikus fejlődés jellemzői, a felismerés és a diagnosztika problémái. A fejlődés és a szocializáció zavarai óvodás korban. Az óvoda szerepe a korai intervencióban. Az inkluzív nevelés elvi alapjai, megvalósulása az óvodában. A differenciálás szükségessége és lehetőségei, az egyéni fejlődési ütemet figyelembe vevő módszertani kultúra. A beilleszkedési és/vagy magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek nevelése. A tanulási nehézség előjeleinek felismerése és az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók fejlesztése. A tehetség (tehetségígéret) azonosítása és támogatása óvodás korban. Az feladatai a hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik támogatásában. A fejlődés eltérő üteme, egyéni különbségei. Az atipikus fejlődés jellemzői. A fejlődés és a szocializáció zavarai iskolás korban. Az inkluzív nevelés elvi alapjai, megvalósulása az iskolában. A differenciálás szükségessége és lehetőségei, az egyéni fejlődési ütemet figyelembe vevő módszertani kultúra az iskolában. A beilleszkedési, tanulási és/vagy magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek nevelése. A tehetség (tehetségígéret) azonosítása és támogatása iskolás korban. A különböző szociokulturális hátterű gyermekek nevelése az iskolában. A feladatai a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű/ halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatásában. 5. KÖTŐDÉS, ÉRZELMI FEJLŐDÉS, ÉRZELMI NEVELÉS A kötődés kialakulása: az anya-gyermek kapcsolat kezdetei. Az anyai magatartás biológiai és társadalmi összetevői. A megkapaszkodási ösztön modern felfogása. Az ősbizalom kialakulása Erikson rendszerében. Az elsődleges gondozó és a gyermek kapcsolatának meghatározó szerepe a fejlődésben. 9
A kötődés kialakulása és mérése: "idegenhelyzet" kísérlet (Ainsworth). A korai kötődés, mint a későbbi társas kapcsolatok mintája Bowlby kötődés-elmélete. Az érzelmi elhanyagolás és az anya hiánya. Hospitalizmus (Spitz), és rejtett érzelmi elhanyagolás (Bowlby). A rezíliencia. A bölcsődés korban előforduló érzelmi nehézségek és ezek kezelése. A feladatai a gyermek érzelmi biztonságának megteremtése érdekében. A kötődés kialakulása: az anya-gyermek kapcsolat kezdetei. Az anyai magatartás biológiai és társadalmi összetevői. A megkapaszkodási ösztön modern felfogása. Az ősbizalom kialakulása Erikson rendszerében. A korai kötődés, mint a későbbi társas kapcsolatok mintája Bowlby kötődés-elmélete. Az érzelmi elhanyagolás és az anya hiánya. Hospitalizmus (Spitz), és rejtett érzelmi elhanyagolás (Bowlby). A rezíliencia. Az óvodás korban előforduló érzelmi nehézségek és ezek kezelése. Az feladatai a gyermek érzelmi biztonságának megteremtése érdekében. A korai kötődés, mint a későbbi társas kapcsolatok mintája Bowlby kötődés-elmélete. Az érzelmi elhanyagolás és az anya hiánya. Hospitalizmus (Spitz), és rejtett érzelmi elhanyagolás (Bowlby). A rezíliencia. A kisiskolás korban előforduló érzelmi nehézségek és ezek kezelése. A feladatai a gyermek érzelmi biztonságának megteremtése érdekében. 6. A TÁRSAS KÖRNYEZET SZEREPE A FEJLŐDÉSBEN. A SZOCIÁLIS KOMPETENCIA ALAKULÁSA ÉS FEJLESZTÉSE A szociális tanulás formái: utánzás, modellkövetés, azonosulás, interiorizáció. Pszichoszexuális fejlődés. A nemi identitás alakulása, a nemi szerepek elsajátítása. Nemi különbségek megjelenése korban. A szociális kompetencia fejlődése, az önszabályozás képességének fejlődése, az önkontroll alakulása. A másik gyermek iránti érddeklődés, a társas kapcsolatok alakulása bölcsődés korban. A szociális kompetencia fejlődésének segítése a bölcsődében: elvi keretek és módszertani megoldások. A szociális tanulás formái: utánzás, modellkövetés, azonosulás, interiorizáció. Pszichoszexuális fejlődés. A nemi identitás alakulása, a nemi szerepek elsajátítása. Nemi különbségek alakulása óvodás 10
korban. A szociális kompetencia fejlődése, az önszabályozás képességének fejlődése, az önkontroll alakulása. A társas kapcsolatok, a barátkozás alakulása óvodás korban. A csoportosulások hierarchikus elrendeződése és a csoportformáló tényezők a játék folyamán. A társas fejlődést elősegítő játékok és tevékenységek, a szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei az óvodai nevelésben. A kooperatív tanulásszervezés lehetőségei az óvodában. A szociális tanulás formái: utánzás, modellkövetés, azonosulás, interiorizáció. Pszichoszexuális fejlődés. A nemi identitás alakulása, a nemi szerepek elsajátítása. Nemi különbségek alakulása iskolás korban. A szociális kompetencia fejlődése, az önszabályozás képességének fejlődése, az önkontroll alakulása. A társas kapcsolatok, a barátkozás alakulása iskolás korban. A csoportosulások hierarchikus elrendeződése és a csoportformáló tényezők a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek folyamán. A szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei az iskolában. A koperatív tanulásszervezés szükségessége és modelljei. 7. A KOGNITÍV FEJLŐDÉS, TANULÁS A GYERMEKKOR EGYES SZAKASZAIBAN, A KOGNITÍV FEJLŐDÉS TÁMOGATÁSA A fontosabb tanuláselméletek (behaviorista tanuláselmélet, szociális tanuláselmélet, alaklélektan, Piaget, Bruner tanuláselmélete, a humanisztikus irányzat tanulásértelmezése, a konstruktivista tanuláselmélet). A megismerési folyamatok fejlődése bölcsődés korban, a kognitív kompetencia alakulása. A gyermekek tájékozottsága és világképe. A spontán és a szervezett tapasztalatszerzés szerepe a kulcskompetenciákat megalapozó tanulási képességek fejlődésében, fejlesztésében. Tapasztalatszerzési tanulási lehetőségek a játékban, a gondozásban és a mindennapi élethelyzetekben. A szerepe a tanulási folyamatok támogatásában, a tapasztalatok feldolgozásának segítésében. A fontosabb tanuláselméletek (behaviorista tanuláselmélet, szociális tanuláselmélet, alaklélektan, Piaget, Bruner tanuláselmélete, a humanisztikus irányzat tanulásértelmezése, a konstruktivista tanuláselmélet). A megismerési folyamatok fejlődése óvodás korban, a kognitív kompetencia alakulása. A kora gyermekkori tanulás formái és főbb jellemzői (kíváncsiság, motiváció, cselekvésbe 11
ágyazottság). A gyermekek tájékozottsága és világképe. Tapasztalatszerzési tanulási lehetőségek a játékban, a tervezett tanulási tevékenységekben és a mindennapi élethelyzetekben. A spontán és a szervezett tapasztalatszerzés szerepe a kulcskompetenciákat megalapozó tanulási képességek fejlődésében, fejlesztésében. A tanulás támogatásának módszertani kérdései az óvodában. A cselekvő-felfedező tanulás és a projektpedagógia. Az szerepe a tanulási folyamatok támogatásában, a tapasztalatok feldolgozásának segítésében. A fontosabb tanuláselméletek (behaviorista tanuláselmélet, szociális tanuláselmélet, alaklélektan, Piaget, Bruner tanuláselmélete, a humanisztikus irányzat tanulásértelmezése, a konstruktivista tanuláselmélet). A megismerési folyamatok fejlődése iskolás korban, a kognitív kompetencia alakulása. Tapasztalatszerzési tanulási lehetőségek a tanítási órákon és azokon kívül. A spontán és a szervezett tapasztalatszerzés szerepe a kulcskompetenciákat megalapozó tanulási képességek fejlődésében, fejlesztésében. A tudás fogalma és típusai. Az ismeretek és képességek rendszere, fejlődésük jellemzői az egyes életkori szakaszokban. Az információelsajátítás és a képességfejlesztés egyensúlya. A metakogníció, a tanulás tanulása. az önszabályozott tanulási motiváció, tanulási stratégiák és módszerek. Az oktatás mint a tanulás irányítása. A szerepe a tanulásban. Az iskolai tanulás modelljei és a tanulásirányítás. 8. ERKÖLCSI FEJLŐDÉS ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS Az erkölcs fogalma, a morál és moralitás viszonya, az erkölcsi tudat és az erkölcsi magatartás. Az erkölcsi fejlődés szakaszai és az erkölcsi ítéletalkotás jellemzői (Piaget, Kohlberg). A bűntudat és a szégyen. Az igazmondás és a hazugság értelmezése gyermekkorban. Az érték pedagógiai értelmezése és az értékek lehetséges csoportosítása. Az értékszocializáció folyamata bölcsődés, óvodás és kisiskolás korban. A nevelési célok és az értékek közötti összefüggések az intézményes nevelésben. Az erkölcsi értékek közvetítése, az erkölcsi nevelés folyamata. A normaátadás, a normaközvetítés és a normakövetés alakításának kérdései a bölcsődei nevelésben. A mint magatartási modell. Az erkölcs fogalma, a morál és moralitás viszonya, az erkölcsi tudat és az erkölcsi magatartás. Az erkölcsi fejlődés szakaszai és az erkölcsi ítéletalkotás jellemzői (Piaget, Kohlberg). A bűntudat és a szégyen. Az igazmondás és a hazugság értelmezése gyermekkorban. Szabályosság és szabálytudat a játékban. Szabályozófunkciók és a játék; csalás a játékban. 12
Az érték pedagógiai értelmezése és az értékek lehetséges csoportosítása. Az értékszocializáció folyamata bölcsődés, óvodás és kisiskolás korban. A nevelési célok és az értékek közötti összefüggések az intézményes nevelésben. Az erkölcsi értékek közvetítése, az erkölcsi nevelés folyamata. A normaátadás, a normaközvetítés és a normakövetés alakításának kérdései az óvodai nevelésben. Az mint magatartási modell. Az erkölcs fogalma, a morál és moralitás viszonya, az erkölcsi tudat és az erkölcsi magatartás. Az erkölcsi fejlődés szakaszai és az erkölcsi ítéletalkotás jellemzői (Piaget, Kohlberg). A bűntudat és a szégyen. Az igazmondás és a hazugság értelmezése gyermekkorban. Szabályosság és szabálytudat a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységekben. Az érték pedagógiai értelmezése és az értékek lehetséges csoportosítása. A nevelési célok és az értékek közötti összefüggések az iskolai nevelésben. Az erkölcsi nevelés feladatai az iskolában. A normaátadás, a normaközvetítés és a normakövetés alakításának kérdései. A mint magatartási modell. 9. AZ ÁTMENETEK KÉRDÉSEI Az átmenetek mint kiemelt figyelmet igénylő élethelyzetek. Átmenet a családból a bölcsődébe. A csecsemő- és kori fejlődés jellemzői az átmenetek szempontjából. A gyermek megismerésének területei és módszerei. A beszoktatás/befogadás jelentősége az átmenetek megkönnyítésében. A családdal való együttműködés kérdései. Lehetséges nehézségek, problémák a beilleszkedés során. Az átmenetek mint kiemelt figyelmet igénylő élethelyzetek. A kori fejlődés jellemzői az óvodába lépés szempontjából. Az óvodába lépés nehézségei, a beszoktatás/befogadás pedagógiai folyamata és az feladatai. A gyermek megismerésének területei és módszerei. A család támogatása. Az iskolára történő felkészítés az óvodai nevelés teljes folyamatában. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére, az iskolakészültség kérdései. Az iskolába lépés szabályozása. Az óvodából iskolába átmenet segítése, a család támogatása. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére, az iskolakészültség kérdései. Az iskolába lépés szabályozása. Az óvodából iskolába átmenet segítése, a család támogatása. Az iskolakezdés sikeressége és a későbbi iskolai pályafutás alakulása közötti összefüggések. A tanulók megismerésének területei és módszerei. Az egyéni sajátosságokhoz igazodó tanulásirányítás formái és ennek jelentősége (projektmódszer, kooperatív technikák, KIP, élménypedagógiai módszerek). 13
10. A KOMMUNIKATÍV KOMPETENCIA FEJLŐDÉSE ÉS FEJLESZTÉSE A kommunikatív kompetencia fejlődése csecsemő- és korban. A beszédprodukció és a beszédértés fejlődése. Különbségek a fiúk és a lányok beszédfejlődésében. A beszéd fejlődése szociokulturális kontextusban. A szerepe a gyermek beszédfejlődésének támogatásában a bölcsődében. A beszédkedvet erősítő környezet megteremtése, beszélgetés, együttes tevékenységek, interaktív játékok: mondókázás, nyelvi játékok. Képeskönyv-nézegetés, mesélés. A pedagógus kommunikációs kultúrája. Az empátia, a feltétel nélküli elfogadás és a hitelesség, mint a sikeres kommunikáció alapjai. A kommunikatív kompetencia fejlődése óvodás korban. A beszédprodukció és a beszédértés fejlődése. Különbségek a fiúk és a lányok beszédfejlődésében. A beszéd fejlődése szociokulturális kontextusban. Az szerepe a gyermek kommunikatív kompetenciájának támogatásában az óvodában. A beszédkedvet erősítő környezet megteremtése, beszélgetés, együttes tevékenységek, interaktív játékok: mondókázás, nyelvi játékok, mesélés, bábozás. A pedagógus kommunikációs kultúrája. Az empátia, a feltétel nélküli elfogadás és a hitelesség, mint a sikeres kommunikáció alapjai. A kommunikatív kompetencia fejlődése iskolás korban. A beszédprodukció és a beszédértés fejlődése. A beszéd fejlődése szociokulturális kontextusban. A beszéd szerepe a tanulás folyamatában. A szerepe a tanulók kommunikatív kompetenciájának fejlődésében. A pedagógus kommunikációs kultúrája. Az empátia, a feltétel nélküli elfogadás és a hitelesség, mint a sikeres kommunikáció alapjai. 11. A PEDAGÓGUS. PEDAGÓGUSKOMPETENCIÁK ÉS REFLEKTÍV GYAKORLAT A i, pedagógusi munka neveléstörténeti megközelítése, a pedagógus szerep történeti változásai. A személyisége és kompetenciái. A pedagógus hatásának alapjai. A pedagógiai helyzet, a nevelési viszony. Vezetési stílusok és i attitűdök a pedagógiai munka során. A pedagógus kongruens kommunikációja. A pedagógus státusza, szerepei és szerepkonfliktusai a társadalmi együttélésben. A pedagógusok jogai és kötelességei. Pedagógusetika. A 14
pedagógus életpálya modell. Pályakezdő pedagógusok a bölcsődében. A gyakornoki szerepkör. A i, pedagógusi munka neveléstörténeti megközelítése, a pedagógus szerep történeti változásai. Az személyisége és kompetenciái.. A pedagógus hatásának alapjai. A pedagógiai helyzet, a nevelési viszony. Vezetési stílusok és i attitűdök a pedagógiai munka során. A pedagógus kongruens kommunikációja. A pedagógus státusza, szerepei és szerepkonfliktusai a társadalmi együttélésben. A pedagógusok jogai és kötelességei. Pedagógusetika. A pedagógus életpálya modell. Pályakezdő pedagógusok az óvodában. A gyakornoki szerepkör. A i, pedagógusi munka neveléstörténeti megközelítése, a pedagógus szerep történeti változásai. A személyisége és kompetenciái. A pedagógus hatásának alapjai. A pedagógiai helyzet, a nevelési viszony. Vezetési stílusok és i attitűdök a pedagógiai munka során. A pedagógus kongruens kommunikációja. A pedagógus státusza, szerepei és szerepkonfliktusai a társadalmi együttélésben. A pedagógusok jogai és kötelességei. Pedagógusetika. A pedagógus életpálya modell. Pályakezdő pedagógusok az iskolában.. A gyakornoki szerepkör. 12. AZ INTÉZMÉNYES NEVELÉS CÉL-ÉS FELADATRENDSZERE. AZ INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ JOGI ÉS SZAKMAI SZABÁLYOZÓK. A PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS A bölcsődei nevelés kialakulása és hazai fejlődésének meghatározó állomásai. A bölcsőde helye, szerepe, feladatai a magyar gyermekvédelem rendszerében. A bölcsődei nevelés célja, alapelvei, feladatai. A bölcsődei élet megszervezésének elvei. A bölcsőde működésének jogi és szakmai háttere. A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja és az intézmény szakmai programja. A bölcsőde, a mini bölcsőde, a családi bölcsőde és a munkahelyi bölcsőde. A tervezés lehetőségei a bölcsődei nevelésben. A bölcsőde kapcsolatai, együttműködése más intézményekkel és szakemberekkel. Az intézményi minőségfejlesztés gyakorlata. 15
Az óvodai nevelés kialakulása és hazai fejlődésének meghatározó állomásai. Az óvoda helye, szerepe és feladatai a magyar köznevelés rendszerében. Az óvodai nevelés célja, funkciói, alapelvei, feladatai. Az óvodai élet megszervezésének elvei. Az óvoda működésének jogi és szakmai háttere. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja, az óvodai nevelést meghatározó egyéb jogszabályok és az óvoda kötelező dokumentumai.. A tervezés az óvodában. A tervezés elvi és módszertani kérdései és szintjei. A tervezést befolyásoló tényezők. A gyermek fejlődésének értékelésére alkalmas módszerek és eszközök, a megválasztásukat befolyásoló tényezők. A fejlődés értékelésének etikai vonatkozásai. Az óvoda kapcsolatai, együttműködés más intézményekkel és szakemberekkel. Az intézményi minőségfejlesztés gyakorlata. Az iskola helye, szerepe és feladatai a magyar köznevelés rendszerében. Az iskolai oktatás célja, funkciói, alapelvei, feladatai. Az iskolai élet megszervezésének elvei. Az iskola működésének jogi és szakmai háttere. A célok funkciói a pedagógiai folyamatban. A célok kiválasztása. Oktatási célok osztályozása, taxonómiai rendszerek. Az iskolai oktatás tartalmi szabályozása: a NAT, a kerettantervek, a helyi pedagógiai program és annak részeként a helyi tanterv. A pedagógus tervezőmunkája (tanmenet, tematikus terv, óravázlat). Az oktatás szervezeti formái. A pedagógiai értékelés fogalma. A diagnosztikus, a formatív és a szummatív értékelés, ezek funkciói. A viszonyítás problémája. Rendszerszintű összefüggések. Az értékelés folyamata. Megítélés, becslés, mérés. Mérésmetodológiai követelmények. Külső és belső értékelés. Az értékelők. Az iskola külső-belső kapcsolatrendszere. Együttműködés más intézményekkel és szakemberekkel.. Az intézményi minőségfejlesztés gyakorlata. 13. A JÁTÉK FEJLŐDÉSE, SZEREPE A GYERMEK FEJLŐDÉSÉBEN A játék fogalma és értelmezése. A tapasztalatok feldolgozása, a gondolatok, érzések megjelenítése a játékban, a rajzolásban és a mesében. A játék mint a gyermek tanulási terepe. A gyermek játéka és jellemzői a különböző életkori szakaszokban. A gyermek fejlődése és a játékformák változásai: a gyakorlójáték, a szimbolikus játék és a szabályjáték. A játék és a társak: a felnőttek és az egykorú társak. 16
A játékot befolyásoló tényezők a bölcsődében, a játék szociális és fizikai környezete. A szerepe, lehetőségei a gyermek játéktevékenységénektámogatásában. A játék fogalma és értelmezése. A tapasztalatok feldolgozása, a gondolatok, érzések megjelenítése a játékban, a rajzolásban és a mesében. A játék mint a gyermek tanulási terepe. A gyermek játéka és jellemzői a különböző életkori szakaszokban. A gyermek fejlődése és a játékformák változásai: a gyakorlójáték, a szimbolikus játék és a szabályjáték. A játék és a társak: a felnőttek és az egykorú társak. A játékot befolyásoló tényezők az óvodában, a játék szociális és fizikai környezete. Az szerepe, lehetőségei és feladatai a gyermek játéktevékenységének támogatásában. A játék fogalma és értelmezése. A tapasztalatok feldolgozása, a gondolatok, érzések megjelenítése a játékban, a rajzolásban és a mesében. A játék mint a gyermek tanulási terepe. A gyermek játéka és jellemzői a különböző életkori szakaszokban. A gyermek fejlődése és a játékformák változásai. A játék szerepe a kisiskolás életében. A játék szerepe a tanítási-tanulási folyamatban, didaktikai játékok. A játékos módszerek sokszínű, kreatív alkalmazási lehetőségei, a jtáékalkotás módjai, az adaptáció. Az egésznapos iskola. Az oktató- munka tanórán kívüli színterei. Napközi, szabadidős tevékenységek, projekthetek, kirándulások, táborok. 17