1037, Remetehegyi út 183. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézmény OM - azonosítója: 202838 Intézményvezető: Legitimációs eljárás Lovász Eszter 1/2013. (.) határozatszámon elfogadta: Véleménynyilvánítók:. később: óvodavezető. később: szülők közössége nevében. később: alkalmazotti közösség nevében 1/2013 (.) határozatszámon jóváhagyta:. Kovács Melinda Márta Tulipán Project Kft. Nevében PH A dokumentum jellege: nyilvános megtalálható: www.tulipanovoda.eu verziószám: 1/2013 érvényes: a kihirdetés napjától (2013. ) visszavonásig készült: X/1 eredeti példány 2013.
TARTALOM TARTALOM... 2 1.1 ÓVODÁNK JELLEMZŐ ADATAI, HELYZET-MEGHATÁROZÁSA... 5 1.2 ÓVODÁNK BEMUTATÁSA... 5 1.2.1 A pedagógiai munka személyi feltétele... 6 1.2.2 Óvodánk tárgyi feltételei... 7 2 PROGRAMUNK CÉLRENDSZERE... 8 2.1 KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 8 2.2 ÓVODAKÉPÜNK... 9 2.3 GYEREKKÉPÜNK... 9 2.4 ALAPVETŐ CÉLJAINK... 10 2.5 FELADATAINK... 10 3 A NEVELÉS KERETEI... 11 3.1 EGÉSZSÉGKULTÚRA, EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATA... 11 3.1.1 Gondozás... 12 3.1.1.1 Testápolás, tisztálkodás... 13 3.1.1.2 Táplálkozás... 13 3.1.1.3 Pihenés... 14 3.1.1.4 Öltözködés... 14 3.1.2 Egészségvédelem... 15 3.1.3 Mozgás... 15 3.1.3.1 Szabad mozgás:... 16 3.1.3.2 Szervezett mozgás:... 16 3.2 AZ ÉRZELMI ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA... 17 3.2.1 Az esztétikai nevelés... 19 3.2.2 Ünnepeink... 20 2
3.2.3 Munka jellegű tevékenységek... 22 3.2.3.1 Balesetvédelem... 22 3.2.3.2 Munkajellegű tevékenységeink az óvodában... 23 3.3 ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS... 24 3.3.1 Anyanyelvi nevelés... 25 4 AZ ÓVODAI ÉLETTEVÉKENYSÉG FORMÁI... 27 4.1 A JÁTÉK... 27 4.2 JÁTÉKOS TAPASZTALATSZERZÉS... 29 4.3 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE... 30 4.4 MŰVÉSZETI NEVELÉS... 33 4.4.1 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc... 33 4.4.2 Vers-Mese... 34 4.4.3 Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka... 36 4.4.4 Mozgásfejlesztés... 37 5 ÓVODAI ÉLETÜNK MŰKÖDÉSI RENDJE... 40 5.1 HETIREND... 40 5.2 NAPIREND... 41 5.3 CSOPORTSZERVEZÉS TANULÁS-SZERVEZÉSE... 42 5.3.1 Tanulás szervezése... 43 5.3.2 Az óvodai tanulás elsődleges célja... 43 6 AZ ÓVODA KAPCSOLATAI... 46 6.1 CSALÁD ÉS AZ ÓVODA KAPCSOLATA... 46 6.2 AZ ÓVODA KÜLSŐ KAPCSOLATAI... 47 7 GYERMEKVÉDELEM... 49 8 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉNEK FELTÉTELEI... 52 8.1 TANULÁSI PROBLÉMÁKKAL KÜZDŐ GYERMEKEK... 52 8.2 MAGATARTÁSZAVAROK MIATT PROBLÉMÁS GYERMEKEK... 52 8.3 KIVÉTELES KÉPESSÉGŰ GYERMEKEK, TEHETSÉGESEK... 52 3
8.4 TEHETSÉGNEVELÉS, TEHETSÉGFEJLESZTÉS - A TEHETSÉGÍGÉRETES GYERMEKEK FELISMERÉSE... 53 8.5 KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ EGYÉB CSOPORTOK... 53 8.6 MULTIKULTURALIZMUS ÉS INTERKULTURALIZMUS... 53 9 A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE... 54 10 TÖRVÉNYI HÁTTÉR... 56 11 ÓVODAPEDAGÓGUSAINK SZÁMÁRA JAVASOLT IRODALOM:... 57 4
HELYZETKÉP 1.1 ÓVODÁNK JELLEMZŐ ADATAI, HELYZET-MEGHATÁROZÁSA Intézményünk neve, székhelye: Tulipán Gyermekkert 1037, Remetehegyi út 183. Intézményünk alapítója: Tulipán Project Kft. Cg.: 13-09-151725 Csoportjaink száma: 1 csoport 1.2 ÓVODÁNK BEMUTATÁSA Óvodánk családi házas környezetben, minden irányból megközelíthető helyen található. Az Óvoda sajátos adottságai miatt választottuk a helyi nevelési programnak az EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS-t, melyet több tényező is meghatároz: - A szülők elvárásai. - Az egészségkultúra korai gyermekkorban történő megalapozásának szükségessége. - Óvodánkban az optimális feltételek biztosítására törekszünk. 5
1.2.1 A pedagógiai munka személyi feltétele Törekszünk arra, hogy óvodapedagógusaink elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelentsen a gyermekek számára. Az óvodapedagógus és nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvoda eredményes működéséhez. Minden dolgozónk feladata, hogy megvalósítsa a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. A munkaköri beosztásokat és végzettséget figyelembe véve, személyi ellátottságunk megfelelő, jelenleg a következő: - 1 fő vezető óvónő - 1 fő óvodapedagógus A nevelő munkát segíti még: - 1 fő dajkai munkakörben Igénybe kívánjuk venni még fejlesztőpedagógus, logopédus és pszichológus segítségét is, megbízási szerződéssel. Fontosnak tartjuk: - Az egészségnevelés továbbfejlesztése érdekében az óvodapedagógusaink beiskolázását a következő továbbképzésekre: o fejlesztőpedagógus o gyógy-testnevelő o dohányzás-megelőzési- és életvezetési ismereteket alkalmazó programra - Óvodapedagógusaink szakmai együttműködését, kapcsolattartását más (kerületi), egészségre nevelő munkaközösségekkel, fővárosi és országos szakirányú szervekkel, amelynek keretében fejlesztheti tartalmi munkáját. - Óvodánkban a dajka szakképesítéssel rendelkezik. A felnőttek viselkedése, kultúrája, ápoltsága, beszéde példaként hat a gyermekekre, ezért tudatosan kell, hogy befolyásoljuk a fejlesztést, az együttműködést segítő belső kapcsolatokat. Az óvodapedagógusaink elfogadó, segítő, támogató, attitűdje modellt, mintát jelentsen a gyermekek számára. Az óvoda minden dolgozójának összehangolt munkájára szükség van az óvodai nevelés eredményességéhez. 6
A migráns, más nemzetiségű gyermekeket is nevelő dolgozóinknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Dolgozóink a következő nyelvismeretekkel rendelkeznek ehhez: angol, német, holland, olasz, francia. Egyes speciális foglalkozásokhoz külső pedagógus segítségét is igénybe vesszük, velük egy tanévre szóló megbízási szerződést kötünk a foglalkozás lebonyolítására (labdajátékok/sport, képzőművészet). 1.2.2 Óvodánk tárgyi feltételei Óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel, melyek biztosítják a gyermekeink kényelmét, egészségük megőrzését, fejlődését. Ezeket a tárgyi felszereléseket hozzáférhető módon a gyermekek biztonságát figyelembe véve kell elhelyezni. Óvodánknak biztosítania kell a megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, valamint fontos,hogy a szülők fogadására is legyen lehetőség. A csoportszobák tágasak, sok ablakkal rendelkeznek, ez az egészséges levegőn való étkezésre és csendes- pihenőre is lehetőséget nyújt. Céljainknak és gyermekeink igényeinek megfelelően variálhatóak a bútorok és a játékeszközök egy része, így tudjuk biztosítani a lehetőséget a szabad mozgásra. Udvarunk alkalmas a közösségi, az egészséges életmódra nevelés és különböző ismeretszerzési tevékenységek megvalósítására. Teraszunk lehetővé teszi a szabadban történő étkezést, pihenést, a gyermekeink mozgásos- és egyéb tevékenységeit. Télen lehetőségünk van a szánkózásra. Rendszeres füvesítéssel, virágos- és veteményeskertünk kialakításán túl igyekeztünk környezetbarát anyagokból készült sportszerekkel felszerelni. Könyvtárunk, szertárunk bővítése, számítógépek és egyéb műszaki cikkek beszerzése folyamatos lesz. 7
2 PROGRAMUNK CÉLRENDSZERE 2.1 KÜLDETÉSNYILATKOZAT Nevelésfilozófiánk alapja: az ember- és gyermekszeretet Fontosnak tartjuk, hogy az óvodánkban elkötelezett, felkészült, gyermekszerető pedagógusok önfeledt, boldog gyermekkort biztosítanak óvodásainknak. Vállaljuk, hogy mindent megteszünk a 3-7 éves korú gyermekekért, a családokért, a harmonikus gyermekkor megteremtéséért, az óvodás évek önfeledtségének megőrzéséért, ahol a gyermekek esélyei egyenlőek. Elhivatottak vagyunk a gyermekek egyéni, differenciált fejlődéséért, fejlesztéséért. Hisszük, hogy ebben a legfontosabb tényező: a feltétel nélküli gyermekszeretet. Partnereink érdekében olyan módon kívánjuk vállalásainkat teljesíteni, hogy azok megfeleljenek az állandóan változó igényeiknek. Felelősek vagyunk azért, hogy a mi óvodásaink olyan életmódot folytassanak, amely meghatározó lesz és biztos alapot teremt további életükben. A morális érzékenység és a helyes magatartás által képesek alkalmazkodni a nevelés következő szintjének elvárásaihoz. Munkánk a gyermekek érdekét szolgálja oly módon, hogy Ő maga az óvodai szakmai életének alkotó része 8
2.2 ÓVODAKÉPÜNK Óvodaképünk középpontjában a gyermek és az őt körülvevő nevelő közösség áll. Olyan óvodát szeretnénk létrehozni, amely biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Törekszünk arra, hogy a kommunikáció mindig modellértékű legyen gyermekeink számára. Mintát szeretnénk nyújtani óvodásainknak, mely által érzelmileg gazdag, nyitott, érdeklődő, önmagukat (helyesen) értékelni tudó, másokat is elfogadó, befogadó gyermekekké váljanak. Természetesen nevelési gyakorlatunkban biztosítjuk a multikulturális és az interkulturális integráció lehetőségét. Arra törekszünk, hogy a családokkal együttműködve a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve, alkalmassá váljanak- közvetett segítségünkkel- az iskolai életre, beilleszkedésre. Szem előtt tartjuk, hogy a gyengébbeket, a hátrányokkal küzdő gyermekeket is sikerélményhez juttatjuk az egyenlő hozzáférés biztosításával, ezzel a képességüknek megfelelő, szervezett tanulási lehetőségekhez segítjük. A gyermeki fejlődésbe vetett bizalom, mint a pedagógiai optimizmus megvalósítása a különbözőségek elfogadása. Szeretnénk, ha önálló személyiségként élnék meg napjaikat, tevékenységeik és tapasztalataik során kibontakozna tehetségük. 2.3 GYEREKKÉPÜNK Programunk a gyermeki személyiségből indul ki, mely gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Céljaink szerint a mi gyermekeink igénylik az egészséges, tiszta környezetet, tudatosan vigyáznak rá és ehhez magukhoz mérten hozzájárulnak. 9
Szívesen játszanak, tevékenykednek, alkotnak, és ezáltal egyéniségük derűs, kiegyensúlyozott, így éretté válnak az iskolai életre. Igényükké válik a mindennapi mozgás és ezt szívesen, örömmel végezik. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseinket a gyermek személyiségéhez, képességeihez igazítjuk. 2.4 ALAPVETŐ CÉLJAINK A gyermekek harmonikus fejlődésének, személyiségének teljes kibontakozásának támogatása, az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése. Az egyéni és életkori sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével a gyermekek képességeinek kibontakoztatása. Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése. Az óvodánkba járó sajátos nevelési igényű gyermekek számára az őket megillető különleges bánásmód biztosítása. 2.5 FELADATAINK az óvoda óvó- védő és szociális funkciójának a betöltése, az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, változatos és sokszínű tevékenységi rendszer kialakítása, a családokkal szoros, nevelőpartneri viszonyt kialakítása, az egészséges életmódra nevelés szocializálás, érzelmi, erkölcsi nevelés, a másság elfogadásának segítése, értelmi nevelés, fejlesztés a szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása 10
3 A NEVELÉS KERETEI 3.1 EGÉSZSÉGKULTÚRA, EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATA Ahhoz, hogy az egészségnevelés célját és feladatát meghatározzuk, meg kell fogalmaznunk, hogy mit is értünk egészség alatt. A szervezet olyan harmonikus működése, amely biztosítja a szervek kiegyensúlyozott, zavartalan működését és alkalmazkodását a tárgyi és társadalmi környezethez. Az egészség tehát több, mint a betegség hiánya vagy a jó közérzet, benne ugyanis a szervezet külső hatásokat elhárító, kivédő, stabilizáló (stresszt elviselő, stresszt kivédő) képessége is kifejezésre jut." Az óvodai egészségnevelés csak akkor lehet igazán eredményes, ha az óvoda és a szülők szorosan együttműködnek. Ebben a folyamatban az egészségnevelés támaszkodik a pedagógusok szakismeretére, a megelőző programokra prevencióra -, és a szülők aktív közreműködésére. Célunk: Gyermekeink egészséges életmódra, életvitelre nevelése, a testi, szellemi védettség biztosítása, higiénés szokások megalapozása és azok összehangolása a családok szokásrendszerével. Az egészség-gondozáshoz szükséges képességek, készségek, jártasságok megalapozása, kialakítása, testi fejlődés elősegítése. Gyermekink egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. A gyermek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. Az egészséges életmód, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés szokásainak alakítása. Feladatunk: a személyi higiénia iránti igény felkeltése, mely után gyermekeink érezhetik, hogy a tisztaság jó közérzetet teremt, a személyi higiénés eszközök biztosítása, 11
a testápolás igényének kialakítása, a testápolási műveletek megtanítása, az intimitás tiszteletben tartása, megtanítjuk a gyermekeket esztétikusan, helyesen étkezni, gondoskodunk a vitaminhiány pótlásáráról (gyermekeink naponta fogyasszanak zöldséget, gyümölcsöt), megteremtjük a pihenés optimális feltételét (csend, tiszta levegő), a gyermekekben kialakítjuk a helyes öltözködési szokásokat, figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlettségét, tempóját, a gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, a fejlődéshez szükséges feltételek és az egészséges környezet megteremtése. a mozgás megszerettetése, kielégítése, a mozgáskedv fenntartása, a gyermek egyéni fejlettségéhez megfelelő mozgáskoordinációjának, testi képességének, erőnlétének fejlesztése, minden mozgásos tevékenységhez biztosítjuk a balesetmentes helyet, az ehhez megfelelő eszközöket, megfelelő szakemberek bevonásával, szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása (orvos, fogorvos, pszichológus, logopédus, gyógytornász). 3.1.1 Gondozás A gondozás magába foglalja a testi és lelki egyensúly kialakítását és fenntartását, biztosítja a higiéniás feltételeket az óvoda egész területén, valamint figyelemmel kíséri a gyermekek személyes higiénés fejlődését is. Figyelemmel kíséri és folyamatosan ellenőrzi a gyermek egészségét, a helyes testápolást és szokásainak kialakítását, az egészséges ruházatot és öltözködést, tehát szükségleteik kielégítését, valamint a fertőző betegségek megelőzését. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal A gyermekek szükségleteik önálló kielégítésére, a testápolás, az öltözködés, az önkiszolgálás, az étkezés és az étkezési szokások elsajátítására fokozatosan válnak 12
képessé a folyamatos példamutatás, segítség, gyakorlás következtében. A gondozási tevékenységekre a gyermekek életkorától függően megfelelő időt kell biztosítani. Gyermekeink ismerjék maguk és társaik testi szükségleteit, nemi hovatartozásukat. 3.1.1.1 Testápolás, tisztálkodás A testápolás magába foglalja a testünk, ruházatunk gondozását, egészségünk védelmét, tisztaságigényünk kielégítését, továbbá a közvetlen és a tágabb környezetünk tisztántartására való törekvésünket. A testápolás igényének kialakítása modellkövetéssel az óvónő és a dajka segítségével, együttműködésével történik. Óvodánkban biztosítottak a szükséges feltételek (mosdó, elkülönített WC, személyi használati eszközök). Fontos a helyes fogápolás és szájhigiénia. Arra törekszünk, hogy gyermekeink minél egészségesebb fogakkal rendelkezzenek. A személyi higiénia legintimebb része a WC-használat, ezért mind az óvodapedagógusoktól, mind a dajkáktól tapintatot és megértést igényel A WC használatát a gyerekekkel tudatosan kell kialakítani, és gyakoroltatni, ám minden esetben a gyermekek szükségletei a meghatározók. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: a gyermek önállóan képes tisztálkodni, a tisztálkodási eszközöket rendbe teszi, önállóan használja a WC-t, szükségleteit mindig jelzi, igényli személyének tisztaságát, önállóan használja zsebkendőjét, önállóan használja fésűjét, önállóan képes kifújni az orrát. 3.1.1.2 Táplálkozás 13
A növekedés és a fejlődés egyik alapfeltétele a táplálkozás. Napi háromszori étkezést biztosítunk a gyermekek számára. Fontos, hogy olyan vállalat szolgáltatásait vegyük igénybe, amely ételeivel biztosítja, hogy ételallergiás gyermekeket is tudjuk fogadni. A napi megfelelő vitamin-bevitelről gyümölcsnapok megszervezésével gondoskodunk. Figyelmet fordítunk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre is. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: a gyermek önállóan étkezik, az asztalnál fegyelmezett, annyit kér, amennyit igényel, az új ízeket elfogadja, az asztal tisztaságára ügyel 3.1.1.3 Pihenés Fontosnak tartjuk, hogy biztosítsuk a gyermekek számára a nyugodt, csendes, zajmentes légkört, a tiszta, friss levegőt. Mesével, esetleg halk zenével teremtjük meg a megfelelő hangulatot. Simogatással, otthonról hozott játékokkal segítjük Őket hozzá az elalváshoz. A gyermekek egyéni igényeiknek figyelembe vételével alakítjuk ki a pihenés idejét (nagycsoportban a pihenést elkezdve, egy óra eltelte után, aki nem tud aludni, felkelhet és csendben tevékenykedhet). A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: a gyermek nyugodtan pihen, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. 3.1.1.4 Öltözködés 14
A helyes öltözködés két feltétele az időjáráshoz és a környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás és esztétika, Ügyelünk arra, hogy a gyermekek a szabadban megfelelően (rétegesen) legyenek felöltözve, ehhez megfelelő váltóruhájuk legyen. Épületen belül a tevékenységektől és a hőmérséklettől függően könnyű, kényelmes ruházatot viseljenek. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: a gyermek önállóan öltözködik, ruhája tisztaságára vigyáz, ruháját be tudja gombolni. 3.1.2 Egészségvédelem Az egészségnevelés és védelem során figyelemmel kísérjük azokat a negatív tényezőket is, amelyek a gyermekek egészségét károsan befolyásolhatják. Az egészségvédelem alapja a személyi higiéniára való odafigyelés (tisztaság, gondozottság, ápoltság), az egészséget veszélyeztető tényezők kiküszöbölése (közösen használt tárgyak, játékszerek, személyes higiéniai eszközök rendszeres fertőtlenítése, a beteg gyermekek elkülönítése). Hangsúlyt fektetünk a stressz megelőzésére. Óvónői modellszerepünkből adódóan, öltözködésünk, személyi higiéniánk, étkezési kultúránk példával szolgál. A környezetünkben dolgozó egészségügyi szakemberek, civil szervezetek, a családok bevonása mindennapi munkánkba. Fontos, hogy környezetünkben időben felismerjük a súlyos ártalmakat, ezek megjelenését a családokban, például: alkohol, drog, erős dohányzás, erkölcsi és szexuális veszélyek. 3.1.3 Mozgás 15
Óvodáskorban rendkívül fontos a rendszeres mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése, a helyes testtartás, a szép mozgás fejlesztése, a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A 3-7 éves kor kiváló lehetőség a mozgás-tapasztalatok bővítésére, a gyermekek alkalmazkodó képességének, a személyiség akarati tényezőinek, a testi képességeknek fejlesztésére. Fontos továbbá, hogy az óvodai környezet a gyermekeket olyan aktív, sokoldalú mozgásra késztesse, hogy saját aktivitásukon keresztül jussanak újabb és újabb tapasztalatokhoz, melyek fejlesztik érzékszerveiket, szolgálják személyiségük fejlődését. Véleményünk szerint a mozgásfejlesztés a tudás alapja. Hisszük, hogy a mozgásban szerzett tapasztalatok a gyermek érzékelő apparátusára hatnak, értelmi fejlődését szolgálják. A mozgás sokoldalú tevékenység, mely a gyermekek számára életszükséglet. Egyéni fejlődésükben nagy jelentőséggel bír, mert az általános testi fejlődés mellett az értelmi és a szociális képességekre is hatással van. 3.1.3.1 Szabad mozgás: Óvodai életünk nélkülözhetetlene eleme, az egészséges életmód szerves része. Helye: mozgás az udvaron vagy a csoportszobában történik. Igyekszünk minél több időt tölteni a szabad levegőn. (Télen 5-9 fokig az udvarunk és a teraszaink adottságait kihasználva, a mozgás minden formáját biztosítjuk. Nyáron pedig napfürdőzünk, védve a gyermekeket a nap káros sugaraitól. 3.1.3.2 Szervezett mozgás: Fejlődésében nagy szerepet játszik a tudatos mozgásfejlesztés. Ez egyrészt a mindennapi mozgásban (mindennapi testnevelés, a testnevelés- foglalkozásokon, a külön szolgáltatásként szervezett úszás alkalmával, valamint a rendszeres kirándulások keretében történik középső- és nagy-csoportban). 16
Mindennapos, játékos mozgás szervezése a csoportszobában vagy az udvaron történik, a csoport napirendjében meghatározott módon. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: a gyermek szeret mozogni, szeret kúszni, egyenletes a mozgása, tud csúszni, tud mászni, talpon jár, finom mozgása fejlett, kézügyessége fejlett, biztos és helyes a ceruzafogása, mozgása összerendezett, szem-kéz koordinációja megfelelő, szem-láb koordinációja megfelelő, egyensúly érzéke fejlett, tud váltott lábon lépcsőn járni, tud szökdelni, dominanciája kialakult, oldalisága kialakult. 3.2 AZ ÉRZELMI ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA Célunk: A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösség által, a közösség normáinak érvényesítésével. Feladatunk: Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, kiegyensúlyozott, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. 17
A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, formálása, erősítése. Modellértékű, befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. A halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése megfelelő szakemberek közreműködésével. A gyermeki önkifejező, önérvényesítő törekvések segítése. A gyermekek erkölcsi tulajdonságainak, normarendszerének megalapozása (figyelmesség, együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, tolerancia) A beszoktatás meghatározza a gyermekek érzelmi kötődését az óvodához, óvónőihez. A beszoktatás első három napján mindkét óvónő és dajka az egész nap folyamán aktívan jelen van a csoport életében. Bármelyik életkorban történik a beszoktatás, a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás elengedhetetlen. A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. A gyermekeknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy olyan tevékenységek közül választhassanak, amelyhez kedvet, motivációt éreznek. A tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségeinek oldása. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (pl: együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás- és normarendszer megalapozását. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: a gyermek hangulata kiegyensúlyozott legyen, szívesen szerepeljen, 18
önbizalma megfelelő legyen, kezdeményező legyen a kapcsolatteremtésben, dicséretre pozitívan reagáljon, bírálat, kritika elviselésére képes legyen, önállóan képes legyen a szabály betartására, szükségleteit és érzelmeit képes legyen kontrollálni, a monotónia tűrése a feladat elvégzéséig tartson, feladattudata alakuljon ki, képes legyen egyik feladatról a másikra váltani, vannak társas kapcsolatai, a felnőttel való kapcsolatában kezdeményező, gyermekkel való kapcsolatában kezdeményező, felnőttel együttműködésre képes, én"-képe reális, testséma ismerete megbízható, különbözőségek elfogadására képes, ismeri az alapvető érzelmi megnyilvánulásokat, segítőkész, meg tudja különböztetni a mesét a valóságtól, erkölcsi érzéke fejlett, le tud mondani más javára (önzetlen). 3.2.1 Az esztétikai nevelés Célunk: A kreativitás, az alkotó gondolkodás és a cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek során. Feladataink: esztétikus, hangulatos légkör, környezet kialakítása, észrevetetni, felismertetni környezetünkben, a természetben, a művészeti alkotásokban a szépet"; segítséget nyújtunk, hogy a gyermekek vigyázzanak ruhájuk és környezetük tisztaságára, 19
a váltó-ruha, cipő használatával az óvoda tisztaságának megőrzése, az önálló alkotásra, az esztétikum létrehozására ösztönzés és ezen keresztül ízlés-formálás, tehetséggondozás, esztétikai élmények nyújtása, fogékonyság fejlesztése, formálása, megfelelő eszközök biztosításával a kreativitás fejlesztése, A művészetek szeretetét már óvodáskorban kell kialakítani, megalapozni. Az esztétikai nevelésen belül olyan lehetőséget biztosítunk a gyermekek számára, ahol, igényeinek, érzelmeinek megfelelően átélheti, maga is kipróbálhatja a művészetek egy-egy mozzanatát: dalban, versben, mesében, mozgásban, képi ábrázolásban. A folyamatos fejlesztés igényessége fontos elve az óvodánknak. Az óvoda belső tere sok lehetőséget ad a gyermeki munkák bemutatására. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők által is használt belső terek szemlélődésre, csodálkozásra, művelődésre is szolgáljanak. Az esztétikai tevékenységek lehetőségét biztosítja az udvar is. A virágos részek, a virágtartók, a füves területek, a kiskert, a játszóeszközök, a tevékenységek által (virágültetés, ápolás, stb.) részei az esztétikai élménynek, az örömnek, hogy saját maga a gyermek a létrehozója a szépségnek. Az esztétikai érzelmek, élmények hatása jelenjen meg a gyermekek erkölcsi, értelmi fejlődésében is. Esztétikai nevelésünk komplex, gyermekeink egész személyiségét fejleszti. A kisgyermeket saját tapasztalatai, élményei, tevékenysége juttatja el az esztétikai ízlés kialakításaihoz, ezzel belső harmóniájának kialakulásához. A feladatainkat a játék folyamatában a napi tevékenységek során valósítjuk meg. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: a gyermek rácsodálkozik a környezete szépségére, igényes saját magával szemben, igényes környezetével. 3.2.2 Ünnepeink 20
Célunk: A hagyomány őrzése, ápolása, örömszerzés. A családokkal való pozitív kapcsolat elősegítése az ünnepekre való készülődés során. Feladatunk: Formáljuk a gyermekek érzelmi, esztétikai, erkölcsi érzékeit. Egyéni fejlettségüknek megfelelően megismertetni a gyermekeket a népszokások, az ünnepek eredetével, megszerettetni a népi kultúrát, hogy szépséget és örömet találjanak benne. Ünnepeink segítségével színessé varázsolni gyermekközösségünk életét. Nevelésünk szerves részének tekintjük hagyományaink ápolását. Ezeken a napokon éljék át az ünnep hangulatát, a közös tervezgetést, a közös készülődés élményét. Az ünnepek lehetőséget adnak a hétköznapokból való kilépésre és ezáltal nagyobb aktivitásra, kreativitásra ösztönöznek. Óvodánk fontos feladata az értékek megőrzése és továbbadása. Már a készülődés, a lélekben való fokozott várakozás - és maga az ünnep- segíti az összetartozás érzését, nemcsak a gyermek-csoportban, hanem a szülők-óvoda kapcsolatában is. Nemzeti ünnepeink: Március 15. Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepeink: Gyermekcsoportoknak szervezett Télapó Farsang Gyermekeink életéhez Születésnapok kapcsolódó ünnepeink, hagyományaink Szülök bevonásával szervezett Advent Húsvét Anyák napja Egészségnap Gyermeknap Kerti parti A foglakozási tervben a csoport fejlettségi szintje szerint jelenik meg 21
Természettel, A Víz napja: március 22. társadalommal szorosan A Föld napja: április 22. összefüggő ünnepek Az Állatok világnapja: október 4. A Madarak és Fák napja: május 10. 3.2.3 Munka jellegű tevékenységek Célunk: Munka-jelleggel szervezett aktív játékos tevékenységeken keresztül, cselekvő tapasztalással olyan készségek, képességek, tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatait, kialakítják kötelességtudatukat, fejlesztik személyiségüket. A gyermek munka jellegű tevékenysége - önként, azaz örömmel és szívesen - végzett, mely a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Feladatunk: A beszédmegértés képességének fejlesztése, a beszédgátlás feloldása közösen végzett munkajellegű tevékenységek során. A közös munkajellegű tevékenységek során a társas kapcsolatok fejlesztése, az erkölcsi normák, szabályok alapjainak kialakítása. A nemek társadalmi egyenlőségének elősegítése, oly módon, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolják. A gyermekek mindennapi tevékenységének egy része olyan játékos jellegű munkatevékenység, amely célra irányul, figyelmet, kötelességvállalást és ezek teljesítését igényli. Az egyéni és közös munkajellegű tevékenységet mindig követi az értékelésnek valamilyen formája, mint az önértékelés", a felnőtt dicsérete legyen konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő. 3.2.3.1 Balesetvédelem 22
A minőségi nevelés folyamán a tapasztalatszerzés, az élménynyújtás mellett, a balesetek megelőzésére fordítunk nagy hangsúlyt. 3.2.3.2 Munkajellegű tevékenységeink az óvodában Önkiszolgálás A csoport szokásrendjét, feladatait vagy szabályait a gyermek az egyéni sajátosságainak megfelelően sajátítsa el. testápolás, öltözködés, étkezés, pihenés. Naposi munka Az önkiszolgálással kapcsolatos munkafogások begyakorlása után fokozatosan vezetjük be és bővítjük. Tartalma a csoport szokásaitól a gyermekek fejlettségétől függ, biztosítva a rendszerességet. Alkalomszerű munka és megbízatások Az alkalmi megbízatások az óvónőkkel, dajkákkal végzett tevékenységek gyakori elemei a gyermekek napi életének. Ezek körét mindig meghatározza a gyermekek fejlettsége, a környezeti adottságok, az otthonról hozott értékek és hagyományok. A napi élet során adódó munkák A játéktevékenységek utáni szükséges rendrakás. Az ünnepekre, jeles napokra való készülődés (díszítés és sütés), valamint a gyümölcsök, zöldségek előkészítése napi fogyasztásra. Környezet rendjének megőrzése Rendrakás a csoportszobában, a tisztaság megőrzése. Az udvari játszóterületek folyamatos rendben tartása. 23
Az óvónők vonják be a szülőket az óvoda kertjének tisztántartásába. Udvari munka, kerti munka Az udvar elkerített területén, a csoportszobában hajtatott növények kiültetése, valamint zöldségfélék, magok elültetése, folyamatos locsolása. Tavasszal, ősszel a kertben végezhető munkák ellátása a gyermekekkel együtt (ásás, gereblyézés, söprés). Ősszel az udvaron a falevelek levélseprűvel való összeszedése. 3.3 ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, egyéni sajátosságára építve arra törekszünk, hogy játékos tevékenységeken keresztül szerezzenek tapasztalatokat a természeti és társadalmi környezetükről. Célunk: A gyermekek önálló ismeretszerzésének a fejlesztése, a növekvő információ közötti eligazodás képességének kialakítása. A gyermekek ismereteinek rendszerezésével, ismereteinek bővítésével, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlással kreatívabbá váljanak. Feladatunk: Az értelmi képességek egyéni fejlesztése az óvodai élet során. Sokrétű tapasztalatok, ismeretek gyűjtése és ezek feldolgozása a tanulási folyamatok alatt. Figyelembe vesszük a gyermekek eltérő fejlődési ütemét és az ugrásszerű fejlődési lehetőségét is. 24