Pedagógiai program. Gödöllői Fenyőliget Óvoda Gödöllő, Táncsics Mihály út 1.

Pedagógiai program Gödöllői Fenyőliget Óvoda 2100 Gödöllő, Táncsics Mihály út 1. 1

Tartalom Bevezetés.. 5. 1. Helyi Nevelési Programunk alapjai. 6. 1.1. Filozófiai, pszichológiai pedagógiai alapok....6. 1.2. Célrendszer...7. 1.2.1. Nevelési alapelvek...8. 1.2.2. Nevelési célok...8. 1.2.3. A nevelés feladatok 9. 1.2.4. A nevelés módszerei......9. 1.2.5. A nevelés eszközei.....9. 1.2.6. A nevelés szervezeti keretei- formái...10. 1.3. A nevelésünk alapjai..........10. 1.4. Szokásrendszer 10. 1.5.Programunk óvodaképe, gyermekképe, pedagógusmodellje..11. 1.5.1.Óvodakép...11. 1.5.2. Gyermekkép 12. 1.5.3.Pedagógusmodell..12. 2. Integrálódás-differenciálódás..13. 2.1. Az integrálódás-differenciálódás jelentése...13. 2.2. Alapelemek 14 2.2.1. Folyamatosság...14. 2.2.2. Osztatlanság 17. 2.2.3. Koncentráció..17. 2.2.4. Specializáció...18. 3. Az óvodai nevelés általános feladatai...19. 3.1.1. Az egészséges életmód alakításának feladatai, egészségfejlesztési program..19. 3.1.2. Egészséges táplálkozás 20. 3.1.3. Mindennapos testnevelés, testmozgás 21. 3.1.4. Személyi higiéné 21. 3.1.5. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése 23. 3.1.6. A bántalmazás, erőszak megelőzése.24. 3.1.7.Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás..26. 3.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 27. 2

3.2.1 A befogadás...27. 3.2.2 A gyermekek érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelése 29. 3.2.3 Az értékelés és jutalmazás...30. 3. 3. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés..31. 4. Az óvodai tevékenységeket integráló-differenciáló nevelési rendszer.32. 4.1. Játék...33. 4.2.Munka jellegű tevékenysége...35. 4.2.1. A naposság....36. 4.2.2. Egyéni, alkalomszerű megbízatások.......36. 4.2.3. Növény és állatgondozás...37. 4.3. Értelmi nevelés-tanulás.38. 5. Műveltségi területek, foglalkozási tárgyak 41. 5.1. Anyanyelv irodalom......42. 5.1.1. Anyanyelv...42. 5.1.2. Irodalom.....43. 5.2. Környezet-matematika....45. 5.2.1. Környezet... 45. 5.2.2. Matematika....47. 5.3. Művészetek..49. 5.3.1. Ének, zene, tánc 49. 5.3.2. Vizuális nevelés 50. 5.4. Testnevelés.. 52. 6. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése.....54. 6.1. Értelmi fogyatékos, Down szindrómás, autizmus spektrum zavaros gyermekek fejlesztése.......55. 6.2.Beszédfogyatékos gyermekek fejlesztése.56. 6.3.Nagyothalló, hallássérült gyermekek fejlesztése.56. 6.4.Gyengénlátó gyermekek megsegítése. 57. 6.5.Testi fogyatékos, mozgáskorlátozott gyermekek megsegítése..58. 7.Gyermekvédelem... 58. 8.A gyermekek fejlettségéről fejlődéséről készülő dokumentumok......60. 3

9. Kapcsolatrendszerek....61. 9.1. Az óvoda és az család kapcsolata 61. 9.2. Az óvoda és az bölcsődék kapcsolata...62. 9.3. Az óvoda és az iskolák kapcsolata...63. 9. 4. Az óvoda és a szakszolgálat kapcsolata....64. 10.Helyi Nevelési Programunk szervezeti és működési rendje..65. 10.1.Az óvodai élet megszervezése.65. 10.2.A nevelést segítő személyi feltételek..65. 10.3.Tárgyi feltételek...65. 10.3.1.Berendezési tárgyak.. 66. 10.3.2.Játékeszközök, anyagok.....66. 10.4.Az óvoda működési rendje....66. Irodalom... 67. Eszközjegyzék... 69. Érvényességirendelkezések..76 Legitimációs záradék.......77. 4

Bevezetés Aki nem tud semmit, nem szeret semmit. Aki lehetetlen: érthetetlen. Aki nem ért semmit, nem is ér semmit. Aki viszont ért, az szeret is néz is, lát is.. Minél több tudás rejlik egy dologban, annál nagyobb a szeretet. Aki azt képzeli, hogy minden gyümölcs ugyanakkor érik meg, mint a szamóca, az semmit nem tud a szőlőről. Paracelsus Több évtizede használjuk óvodánkban Mályva Alkotóközösség által kidolgozott Mályva Integráló és Differenciáló Programját, amely eredményesen bevált. Megújulási törekvéseink a Kompetencia alapú programcsomag lehetőségei, koncepciója, alapelvei, nevelési rendszere által valósult meg. Szakmai és gyakorlati beállítódásunk, szakmai tevékenységünk újszerű elemekkel, új gondolatokkal, új értékekkel, fogalmakkal bővült. Főbb elemeink: a folyamatosság, osztatlanság, koncentráció és integráció, attitűdünk: gyermekközpontúság, személyközpontúság, játék és tevékenység központúság. Az alapértékek megerősítése új üzenetekkel bővült, melyek a gyermekeket megillető jogok és az egyenlő hozzáférés biztosításának érvényesítése, befogadó inkluzív nevelés, különbözőség elfogadása, intervenciós gyakorlat megvalósulása, szabad játék fontossága, a tevékenységben megvalósuló tanulás, környezettudatosság, multikulturális és interkulturális nevelés. Úgy foglalhatjuk össze: Egyenlő esélyt minden kisgyermeknek, a gyermek érdekei elsőrendűek! 5

1. A Mályva Integráló- Differenciáló Óvodai Programunk alapjai A Programunk felfogás- és szemléletmódja a módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja irányvonalát követi, az óvoda funkcióihoz, a társadalomban betöltött szerepeihez, óvodatörténeti előzményeihez, hagyományaihoz, eddig elért értékeihez igazodik. Óvodánk alternatív arculatát a nevelőtestületben tevékenykedő, nevelni tudó és akaró óvodapedagógusok határozzák meg, akik tudatosan- és intenzíven- egy humánus pedagógia programját realizálják. A nevelés középpontjába a gyereket és önmagukat állítjuk. Elfogadjuk a humánus pedagógia két alapvető, mindkét félre egyformán vonatkozó feltételét: az egyén meglévő összes belsőértékének kibontakoztatására törekszünk, a kibontakoztatott egyéni emberi értékek hatásait, a szűkebb és tágabb emberi közösség tagjaira is kiterjesztjük. Ez a humánus pedagógia az emberből indul ki és ezért emberérdekű. A nevelésünk mottója: Minden ember célja, sohasem eszköze a másiknak. A nevelés nem más, mint jellemnevelés, amely a későbbiek folyamán az emberben a humánum kiteljesedését jelentheti. 1.1. A filozófiai, pszichológiai, pedagógiai alapok Nevelésfilozófiája a humanizmus az ember szeretete, az ember megismerése és formálása, a közösség és az individuum értelmezése Pszichológiai alapja a humanisztikus pszichológia, amelynek elvei: Az élményeket átélő gyerek megismerése és megértése, világlátása-énészlelése és önértékelése alapján. A gyerekek alapvető szükségleteinek kialakítása, adottságaik és képességeik kifejlesztése. A nevelési eljárásokat meghatározó problémák felismerése, kihangsúlyozása, a pszichológiai módszerekkel szemben. Az emberek megértése, elfogadása nem pedig viselkedésük előrejelzése, kontrollálása. Pedagógia alapja az a humanista nevelésfilozófia, amely gyermekközpontú: A nevelés folyamatában sajátos rendszert alkot Segíti a gyerekekben rejlő adottságokat, lehetőségeket valóra váltani úgy, hogy közben egész személyiségüket szem előtt tartja. Értékrendszerét az individuum és a közösség fejlődését egyaránt szolgáló szabályrendszer kialakításával, komplex tevékenységekkel, kooperatív, együttműködő magatartási formákkal és viselkedési módokkal szokássá formálja. Életszerű körülmények és feltételek között szerzett tapasztalatok feldolgozásával, átalakításával és továbbfejlesztésével a különböző szükségletek kialakulását segíti elő. Nevelési céljait sajátos életvezetésben- szervezeti keretek és formák között- valósítja meg. 6

1.2.Célrendszer Pedagógiai programunk humanista filozófiája, humanisztikus pszichológiája, gyerek és pedagógusközpontú, amely a 3-8 éves korú gyerekek életkori és egyéni sajátosságaiból adódó személyiségkomponensek közül a biológiai és a kulturális szükségletek kialakítását tekinti elsődlegesnek. A magatartásminták beépülését a szabályrendszer által megismert szokásformák kialakításával segíti elő. Ily módon közvetett formában befolyásolja a gyerekek szociális fejlődését, személyiségük, intellektuális képességeik alakulását. Az óvodánkban folyó nevelés értékrendjét a program célrendszere határozza meg, amelyet a nevelés folyamatában az individuum és a közösség fejlődését- fejlesztését egyaránt szolgáló integrálás és differenciálás segít elő. A játékban koncentrálódó tevékenységekben és a foglalkozások szervezeti keretei között realizálódnak azok az erkölcsi értékek, amelyeket a gyerekek saját életvezetésükben fokozatosan beépítenek. Szabadon és aktívan vesznek részt a világ felfedezésében úgy, ebben a pedagógusok is gyerekenként differenciáltan- jelen vannak. CÉL ESZKÖZ SZERVEZETI KERET FELADAT FORMA MÓDSZER TARTALOM 1. ábra Célrendszer 7

1.2.1. A nevelési alapelvek kompetencia alapú nevelés bevezetése, elterjesztése gyermekközpontú nevelés közösség felkészítése az integrált nevelésre, szociális kompetenciák fejlesztése SNI-s, hátrányos helyzetű, migráns, tehetséges gyermekek integrált nevelése, önazonosság megőrzése esélyegyenlőség biztosítása, érvényesítése szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása egész életen át tartó tanulás iránti igény megalapozása az emberközpontú, humanista értékrend, életvezetés megalapozása, a gyerekek tevékeny közreműködésével környezettudatos magatartás a gyermeki tanulás játékba integrált, komplex, tevékenységközpontú egyéni fejlesztő és differenciáló értékelés 1.2.2. Nevelési céljaink meghatározott alternatívák között szabad, önálló elfogadása és alkalmazkodásra segítésre kész/képes, harmonikus, különböző irányokba érdeklődő és választani képes, kezdeményező, kitartó felelősséget vállaló szeretetteljes ember jellemének megalapozása. az SNI-s, hátrányos helyzetű, migráns, tehetséges gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása és megvalósulása, önazonosság megőrzése a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása, kielégítése, kreativitás előtérbe helyezése, kompetencia kialakítása, fenntartása újszerű tanulásszervezése eljárásokkal a képességek és kulcskompetenciák alapjainak lerakása, adaptálása, egyénre szabott fejlesztése, differenciáló értékelése környezettudatos magatartás megalapozása önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele 8

1.2.3. Nevelési feladatok kompetencia alapú ismeretszerzés kiterjesztése és megvalósítása életközeli nevelési környezet feltételeinek kialakítása a szociális kompetenciák fejlesztésének elősegítése kooperációval a játékban és a tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása gazdag eszköztárral a személyiség komplex fejlesztése: a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése a felnőttek és a gyerekek, valamint a gyerektársak közötti kapcsolatok létrejöttének segítése, a kommunikáció támogatása az egyéni tanulási útvonal, a differenciált fejlesztés és egyéni fejlesztő értékelés biztosítása az SNI-s, hátrányos helyzetű, migráns, tehetséges gyermekek integrált nevelését segítő specifikus fejlesztés, egyéni továbbhaladás biztosítása, szegregációmentes együttneveléssel környezettudatos szokásformák beépítése a mindennapokba önálló intézményi innováció folyamatossá tétele, lehetőségek keresése 1.2.4. A nevelés módszerei az SNI-s, hátrányos helyzetű, migráns és tehetséges gyermekek integrált nevelése befogadással az egyén és a közösség differenciált és integrált összhangjának megteremtése az egyén és a közösség autonómiájának érvényre juttatása a tevékenységközpontú pedagógiák bevezetése kooperatív technikák bevezetése a tevékenységek, foglalkozások koncentrációja: projekttanulás, játékba integrált, komplex kezdeményezések kompetens pedagógiai attitűd egyéni fejlesztő és differenciáló értékelés 1.2.5. A nevelés eszközei felszerelési tárgyak, állandó és szituatív használata különböző anyagok, félkész eszközök gyűjtése foglalkozási eszközök, kellékek, ruhák beszerzése az egyén és a közösség szempontjait figyelembe vevő információk hordozói, alap és segédanyagok speciális fejlesztést szolgáló játékok, eszközök biztosítása a személyi feltételeket szervező, gyerekek cselekedeteit, tevékenységeit befolyásoló személyi tényezők 9

1.2.6. A nevelés szervezeti keretei formái házirend, folyamatos napirend, heti rend évszakok ünnepek, ünnepélyek, innovációs rendezvények vegyes életkorú osztatlan csoportok játékba integrált komplex tevékenységek SNI- s, hátrányos helyzetű, migráns, tehetséges gyermekeket befogadó közösség 1.3. A nevelés alapjai A nevelés feltétele a családias légkör, amelyben a gyerekek a különböző tevékenységeket önként választják, és élvezetes játéknak tekintik. Óvodánk nevelési gyakorlata bizonyítja, hogy a nevelés alapja az a környezet, amely figyelembe veszi a gyerekek alapvető biológiai, kulturális, és lelki szükségleteit: Az elfogadás, megértés, az önmagáért nyújtott szeretet és odafordulás szükségletét. Lehetővé teszi, hogy a gyerek azonos maradjon önmagával, megőrizze identitását. Az érzelmi védettség, biztonság igényét, amelyeknek kielégítettségét szolgálja a csoport helyiségeinek otthonossága, átláthatósága, alakíthatósága. Az óvodapedagógusok és a társak megnyugtató közelsége, a biztonságot nyújtó légkör, amelyben az összetartozást az alkalmazkodásigényével együtt mindenki belső szükségletként élheti át. Az igény az elismerésre, dicséretre, az óvodapedagógus általi megerősítésre, mely erősíti a gyerekek önbizalmát, alakítja önértékelésüket. Az új iránti természetes érdeklődést, amely önálló tapasztalatszerzésre, alkotó cselekvésre ösztönöz. Kibővíti a játék terének határait és elvezeti a gyereket a felfedező tanuláshoz. A környezet önálló alakításának szükségletét A függetlenedés, a fokozatos önállósodás igényét. Az önállósodás során a gyerek felfogja, hogy cselekvései másokat is érintenek, örömet, vagy bánatot okozhatnak. Önmagáért és másokért érzett felelőssége cselekedetei motívumává válik. A szépség, a harmónia, az esztétikai élmény iránti igényt, a művészetekben való részvétel örömét. Az önkifejezés igényét, az önálló alkotás vágya által formált személyiség belső állapota spontán kifejezését. Az egyéni, differenciált bánásmód minden gyermeket megillet 1.4. Szokásrendszer A MINDI céljához igazodó nevelési feladatok megvalósítását a gyerekek és az óvodában dolgozó felnőttek nevelési folyamatban megvalósuló, együttműködő aktivitása segíti. A nevelési feladatok tevékeny megvalósítása csak az ezt szolgáló szabály-szokásrendszerben lehetséges. Ez teremti meg azt a biztonságot, amely viszonyítási alapul szolgál. Megvalósítását tekintve igazodik az egyén már elért fejlettségi szintjéhez, támaszt nyújt a cselekvő gyereknek és segíti az óvodapedagógust. 10

A szabályok, amelyek, ha automatizálódnak, szokásokká válnak: szükségszerű velejárói a nevelés folyamatának fogódzót, biztonságot jelentenek, rugalmasan alkalmazhatók ésszerűek, pontosak, egyértelműek, a gyerekek és a felnőttek egyaránt ismerik és saját szintjükhöz igazodva alkalmazzák őket lehetőséget adnak arra, hogy a gyerekek cselekvéseiket gyakorolhassák és saját elképzeléseik és ismereteik alapján hajtsák végre elégséges időt teremtenek, hogy megfelelő gyakorlással egyénenként - a szabály dinamikus sztereotip-lánccá, azaz szokássá válhasson, normarendszerré alakuljon Az együttélést segítő szabály-és szokásrendszer területei: az óvoda általános életrendjével összefüggők az egészséges életmód kialakulását szolgálók az egyéni és a közös játékok feltételeit megteremtők a társas együttműködést elősegítők a tevékenységeket, foglalkozásokat megszervezők a magatartási-viselkedési szabályokat megfogalmazók a csoport adottságaiból, hagyományaiból adódók az óvoda helyi sajátosságaihoz alkalmazkodók a család, óvoda, iskola hagyományait, ünnepélyeit kialakítók és szabályozók egyéb, a csoport összetételétől, sajátosságaitól függők A szabály-és szokásrendszer az óvodánk működését és nevelési hatékonyságát szolgálja. 1.5. A programunk óvodaképe, gyerekképe, pedagógusmodellje 1.5.1. Óvodakép A családi nevelés értékeire épülő, a szülőt nevelőtársnak tekintő olyan óvodai légkör teremtése, melyben a különböző értékeket, tulajdonságokat, kultúrát képviselő gyerekek, vidám, játékos, örömteli hangulatban töltik mindennapjaikat. Az óvodapedagógus és gyermek szeretet kapcsolatában, harmonikus együttműködésében fejlődik jó irányba az értékes, aktív, pozitív tulajdonságokban gazdag személyiség. Programunk keretében működő óvoda és/vagy csoport a családi nevelés értékeire épít, a szülőt társnak tekinti a nevelésben, és olyan érzelmi biztonságot nyújtó óvodai légkör megteremtésére törekszik, melyben az egymástól eltérő szociokulturális környezetből érkező gyerekek játékos, örömteli hangulatban tölthetik mindennapjaikat. Sajátos szervezeti keretek és formák között integrálja-differenciálja az óvoda óvó-védő, nevelési és szociális funkcióit. Az óvodánk ezekbe a tevékenységbe bevonja a különböző helyi, társadalmi, művelődési, egészségügyi, gazdasági és egyéb szervezetek képviselőit. Ezzel párhuzamosan a kölcsönösség elve alapján lehetőségeiket kiaknázza. Bekapcsolódunk azokba a tevékenységekbe, amelyeket a velünk kapcsolatot tartó intézmények a gyerekek érdekében folytatnak. Ugyanakkor fellépünk minden olyan kezdeményezéssel, szolgáltatással szemben, amely az óvodás korosztály testi, szellemi, szociális, érzelmi fejlődését megzavarhatja vagy veszélyeztetheti. 11

1.5.2. Gyerekképünk Életszerű körülmények között, humánus légkörben, nyitott, derűs, elfogadó személyiség bontakozik ki. Tapasztalatszerzéseiben érdeklődő, tevékenységei során kreatív, autonóm személyiséggé válik. Természetes igényévé válik, hogy sokat tartózkodjon a szabadban, szereti és óvja a természet értékeit. Szokásaiba beépül az illemtudás, udvariasság. Programunk szemlélet-és felfogásmódjában a nevelés középpontjába a gyereket és az óvodapedagógust állítjuk. Önállóságukat és autonómiájukat külön-külön a gyerektársakkal és a felnőttekkel együttműködve bizonyos szervezeti keretek-formák közé helyezzük. Így alakítjuk ki azt a szabályrendszert, amelyhez igazodva a gyerek - a közösség keretein belül - szabadon választ: mikor és hol, egyedül, párosan, egy kisebb csoporttal, az egésszel, más csoportokkal létesít-e kapcsolatot tapasztalatait, ismereteit, élményeit hol, milyen mozgástérben és eszközökkel, hogyan dolgozza fel, fejleszti tovább mikor, kitől és milyen segítséget kér, fogad el hogyan működik együtt a társaival és a felnőttekkel Az óvodapedagógus, aki ugyancsak a nevelés középpontjában áll, modell, esetenként példakép a gyerekek előtt: Ismeri a genetikai adottságaikat, a csoportjába tartozó gyerekek életkoronként és egyénenként eltérő biológiai, lelki és kulturális szükségleteit. Tudja, hogy képességeik, tulajdonságaik egy adott gyerek esetében is polarizáltak. A gyerekek fejlődése a különböző műveltségi területeken belül és azok között is egyenetlen. Nyomon követi fejlődésüket, fejlődési naplót vezet, környezeti feltételekkel, tapasztalatszerzési lehetőségekkel elébe megy a gyerekeknek. Bekapcsolódik a fejlesztésükbe, és dokumentálja azt. 1.5.3. Pedagógusmodell Programunk koncepciója szerint dolgozó óvodapedagógusaink számára a vállalt szerep egyet kell, hogy jelentsen: a különböző szociokulturális helyzetű családokból érkezők iránt megnyilvánuló szeretettel a gyerekek adottságaiból eredő másság tiszteletben tartásával és toleranciájával az átlagostól eltérő képességek és személyiségvonások problémáinak felismerésével, korrekciójával, speciális eljárásaival a meglévő, már kialakult képességek, tulajdonságok egyénenként differenciált fejlesztésével a személyes érzelmi kötődések kialakulásának és megerősítésének elősegítésével, az ellentétek okainak felderítésével, megoldási eljárásainak megkeresésével 12

Az óvodapedagógusaink egésznapi nevelőmunkáját gyakorlatában, mint modell, és időnként, mint példakép kifejezésre juttatja: a gyerekekkel kapcsolatos együtt érző, oda-és ráfigyelő, szeretetteljes magatartását műveltségéből fakadó intelligenciáját pedagógiai és pszichológiai ismereteken, gyakorlati jártasságokon alapuló óvodai szakértelmét kulturális magatartásából eredő etikus, esztétikus magatartását és viselkedését, önmaga továbbfejlesztésének igényét a vele kapcsolatba kerülő személyekkel szemben kifejezésére jutó tiszteletét, probléma-és feladatérzékenységét a rábízottak fejlődését-fejlesztését elősegítő értékek, eszmék, normák közvetítését szervezőképességét, amely a nevelési koncepció feltételei között lehetővé teszi a különböző alternatívák választását. 2. Integrálódás-differenciálódás 2.1. Az integrálódás-differenciálódás jelentése Az integrálódás jelentése: egységesülés, több különálló rész egésszé szerveződése, összegződése. A fejlődésben helyreállít bizonyos differenciálódó folyamatokat, eljárásokat, tevékenységeket úgy, hogy azokat egységesíti, összekapcsolja: az egymást követő napirendi szakaszokat a játékban a különböző életkorú és fejlettségű gyerekeket a csoportban a különböző nevelési eljárásokat, módszereket, eszközöket koncentrálja a foglalkozásban a tevékenységek összekapcsolásával közelíti meg a csoport illetve a gyerekek játékát Ebben az integrált folyamatban is megjelenik a differenciálódás igénye, amely nélkül az egyén fejlődése a csoporthoz viszonyítva áttekinthetetlenné válna. Hozzájárul ehhez az óvodapedagógus is, aki megfelelő szakértelemmel választja ki a tapasztalatok megszerzésének és feldolgozásának tereit, eljárásait. Az így szerzett ismeretek belsővé válva gazdagítják, fejlesztik az egyén fejlettségi szintjének megfelelő készségeit, képességeit, alakítják és formálják neveltségi szintjét. A differenciálódás az egyéni különbségek tanulmányozását, elkülönítését, szétágazását jelenti kutatási módszerekkel. Ez történik akkor: amikor egy gyereknek vagy csoportnak az egyszerűtől a magasabb szintek felé haladását vizsgálják amikor az egyén és a csoport viszonylatában bizonyos funkciók tagozódnak, illetve egyidejűleg integrálódnak. Ugyanazt a műveletet vagy feladatot mindenki más tempóban és szinten végzi el az értelmi és a szociális fejlődés elért szintjén, úgy, hogy ez sem őt magát, sem társait nem zavarja. Ezt megelőzi az is, hogy az egyéni nevelési módszerek, eljárások többoldalúak lesznek, miközben az egyének közötti különbségek is természetessé és elfogadhatóvá válnak. Mindez akkor lehetséges, ha a differenciálódás együtt jár a teljes nevelési folyamat integrációjával. 13

2.2. Alapelemek Az integráció szervezeti kerete az óvodai játék, amelynek középpontjában a gyerekek állnak, akikkel egyénenként differenciálni csak akkor lehet, ha: a napirendi szakaszokat a korcsoportokat tevékenységeket, foglalkozási tárgyakat az ép és sajátos nevelési igényű, migráns, hátrányos helyzetű és tehetséges gyerekeket más szervezeti keretek-formák közé helyezzük. Vagyis: folyamatossá tesszük a napirendet osztatlanná a csoportokat koncentrikussá a tevékenységeket, foglalkozásokat specifikussá a sajátos nevelési igényű gyerekek, hátrányos helyzetű, migráns és tehetséges gyermekek integrált és differenciált nevelését 2. ábra. Koncepcionális alapelemek 2.2.1. Folyamatosság Az egymást követő napirendi szakaszok játékba integrált, a gondozási tevékenységekkel összekapcsolódó szervezeti kerete-formája. Feltétele és differenciált lehetősége annak, hogy a gyerekek a meglévő fejlettségei szintjükről egyéni tempójukban haladjanak, fejlődjenek. Cselekvéseikhez, tevékenységeikhez elegendő idő, hely, tér, eszköz álljon a rendelkezésükre. Az óvodapedagógus a gyerekek és a csoport ismeretében a biztonságot nyújtó és cselekvésre ösztönző helyzetekbe differenciáltan bekapcsolódik, ha szükséges, segítséget nyújt, továbbfejleszt. 14

A gyerekek ismerik a nevelési folyamat szabályait, és személyiségüktől függően az időhatárokhoz igazodva betartják azokat. A folyamatosságban növekszik a játék szerepe, lehetősége. Láthatóvá válik az egyén, mint individuum. Létrejöhetnek azok a társas és emberi kapcsolatok, amelyekben a gyerekek szociális értékrendje kialakul. A folyamatosság, mint szervezeti keret-forma, önmagában is alkalmazható. Alapja és szükségszerű szervezeti kerete az osztatlanságnak, a koncentrációnak és a specializációnak is. A folyamatos napirend szervezése: Figyelembe veszi a gyermekek biológiai szükségleteit, tempóját a fejlettség különböző szintjét és az intimitást. Segíti a gyerekek bioritmusának stabilizálódását és a tevékenységek önálló gyakorlását. Nyugodt légkört eredményez, nincs stressz, sürgetettség, várakozási idő. Megteremti a felnőttnek az egyéni differenciált segítségadás lehetőségét, a gyerekek igényeinek megfelelően. Idő Tevékenységek A gyerek Óvodapedagógus Dajka Fő Mellék Feladatai 6 00 - Gondozás játékvezetés gondozási felada- önkiszolgálás tok segítése a gye- Játék egészségügyi A gyerek egyéni fejlesztés rek igénye szerint szokások gyakorlása A 8 9 Gondozás reggeli vagy étkezés irányítása ügyelet a fürdő- tízórai szobában t tevékenységé tanulási és Munka jellegű munka jellegű tevékenységek a környezet Gondozás szervezése előkészítése, Játék Tanulás cselekedeteit egyéni- csoportos 15

kötetlen fejlesztés, rendezése. szervezett levegőztetés gondozási Mindennapi feladatok -12 30 testnevelés Szabadon az étkezés és 12 00 - Munka jellegű pihenés gondozási naposság szervezése feladatok Gondozás egyéni irányítása, differenciált megbízatások Választja a nem alvó ellátása gyermekekkel játék, a gyermekek körül -15 30 egyéni fejlesztés az egész napi 14 00 - Gondozás gondozási egyéni önkiszolgálás fejlesztések feladatok egészségügyi Játék szokások Nevelési ellátása gyakorlása játékvezetés személyre szólóan Munka jellegű egyéni -18 00 megbízatások folyamatban. 16

2.2.2. Osztatlanság A különböző életkorú, nemű és fejlődésű, fejlettségükben műveltségi területenként és azokon belül is egymástól eltérő gyerekek integrált és differenciált nevelése. Alapja a folyamatosság, amely osztatlan csoportban a teljes napirendet átfogja úgy, hogy a gyerekek önértékelését, énképük kialakulását szolgálja. Olyan széleskörű érzelmi-társas kapcsolatrendszer, amelyben a testvérek, rokonok, barátok, ismerősök egy csoporton belül együtt maradhatnak. Az utánzás, a modellkövetés lehetőségei megvalósulhatnak. A gyerekek és a felnőttek kölcsönös, egymásra ható szocializációja érvényesülhet. Létrejöhet az egyén, a társak és a csoportok szociális viszonyulása: alá-, mellé-, fölérendelt szerepekben. Az osztatlan szervezésű csoport megoldást jelent a lassabban érő és fejlődő gyerekek 1-4 évig tartó óvodai nevelésében. Mindehhez elégséges időt és érzelmi biztonságot nyújt. Az iskolába távozók helyére évenként különböző korú gyerekek érkeznek. Változik a csoportok összetétele, a gyerekek más helyzetekbe kerülnek. Régi és új társaikkal az egyéni státuszuk, szerepeik is megváltoznak. A visszamaradó gyerekek számára, akik azonos korú társaikkal nem mehetnek tovább az iskolába, a státus-és szerepváltozás nem jelent megrázkódtatást. Az osztatlanság kedvező környezeti feltételeket teremt a sajátos nevelési igényű gyerekek képességeinek csoporton belüli integrált és egyénenként differenciált speciális fejlesztésére. Szükségtelen az osztatlan csoportok kor és fejlettség szerinti különválasztása. Az óvodapedagógusok számára megoldást, a gyerekek számára eredményt az egyénenként differenciált feladatadás és értékelés jelent. 2.2.3. Koncentráció A tevékenységek és a foglalkozások játékban koncentrálódó szervezeti kerete-formája, amelyben az egymással belső összefüggésben álló műveltségi területek ötvöződnek, és a tevékenységekbe integrálódnak. Az egészséges életfeltételeket megteremtő gondozás a napirend teljes folyamatát összeköti a játékból kiinduló és oda visszatérő tanulással és a munkajellegű tevékenységekkel. Igazodik a gyerekek biológiai szükségleteihez, önállóságuk, képességeik szintjéhez. A játék elégséges időt, megfelelő teret és eszközöket kínál ahhoz, hogy a gyerekek tapasztalataikat, élményeiket, ismereteiket különböző helyzetekben feldolgozhassák. Az óvodapedagógusok által tervezett-szervezett, kapcsolódásukat tekintve kötetlen kezdeményezések téma centrikusak, tartalmilag differenciálódnak. Az óvodapedagógus feladata, hogy a kezdeményezések az alacsonyabb szintről haladjanak a magasabb szintek felé. Közben arra is ügyel, hogy ne a gyerekek életkorát, hanem a gyerek és a csoport fejlettségi szintjét vegye alapul. A kezdeményezések játékos jellege lehetővé teszi, hogy a különböző életkorú és fejlettségű gyerekek akkor kapcsolódjanak be, és addig vegyenek részt a játékba integrált tanulási tevékenységben, ameddig erre motiváltak és képesek. 17

Az adott témakörök tárgykörönkénti feldolgozása egyénenként vagy spontán módon alakított csoportokban is lehetséges. 2.2.4. Specializáció A specializáció célja az esélyegyenlőség megvalósítása, a társadalomba való beilleszkedés segítése. Az integrált nevelést vállaló és a kompetencia alapú programunk a fejlődés-fejlesztés és a nevelés egységét a céltudatosan megszervezett támogató környezettel, az életkori szakaszokhoz és a gyerek fejlettségéhez illeszkedő cselekvési módokkal, eszközökkel szolgálja. A nevelési folyamatban a gyerekek differenciált megismerése elvezeti az óvodapedagógust ahhoz a meggyőződéshez, miszerint nincs két fajta ember sérült és ép csak változatos tulajdonságokkal rendelkező emberek vannak, akiknek emberhez méltó bánásmódra van szükségük A sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, migráns és tehetséges gyermek és ép gyermek együtt nevelése a korai szakaszban új normák, értékek megismerését alapozza meg, az elfogadást, a toleranciát, a másság tiszteletét. Az óvodapedagógus feladata a sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, migráns és tehetséges gyermekek integrált nevelésében a céltudatos, támogató környezet szervezése, amelyben az elfogadás, tolerancia, a másság tiszteletének kialakítása (a gyermek és felnőtt közösségben egyaránt) a legfontosabb. A gyerekek fejlettségéhez igazodó cselekvési módok, eszközök megválasztása segítse személyiségük fejlesztése mellett a speciális fejlesztést is. A speciális nevelés akkor tölti be integráló szerepét, ha a sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, migráns és tehetséges gyermek a közösség olyan tagjaként él a közösségben, aki a személyiségének fejlesztése mellett speciális bánásmódot is élvez. Ez a társai számára is elfogadott, természetes állapot. A speciális nevelés eredményeképpen a sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, migráns és tehetséges gyermekeknek esélye van arra, hogy teljes életet élhessen társaikkal közösen. 18

3. Az óvodai nevelés általános feladatai 1.Az egészséges életmód alakítása. Egészségfejlesztési program 2.Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés. 3.Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés megvalósításán belül feladatunknak tekintjük a pszichikus funkciók és részképességek fejlesztését. 3.1.1. Az egészséges életmód alakításának feladatai, egészségfejlesztési program Cél: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. A 3-7 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az egészség fejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív irányú változása. Az óvodapedagógus feladatai: - Az egészséges életmód, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. - Mozgásigény kielégítése, és a testi képességek fejlesztése. - A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. -A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása. Az egészségfejlesztés területei: - egészséges táplálkozás -mindennapos testnevelés, testmozgás - személyi higiéné - testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése - a bántalmazás, erőszak megelőzése - baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás 19

3.1.2.Egészséges táplálkozás Alapelvek: Az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének (komplettálásának) szorgalmazását szolgálja. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. Az óvoda étkezését biztosító Kalória kht kapcsolattartójával havonta történik egyeztetés az étlap összeállításáról, melyhez az ANTSZ ajánlást vesszük figyelembe. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon: (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Nincs azonban egyetlen olyan táplálék, ételféleség sem, amely a felsorolt alapélelmiszercsoportokban található szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazná. Az óvodai élelmezés jelenleg nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: - Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára (Kalória Kht) vagy a család biztosítja). - Szerveznek az óvónők a szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként egy-két gyümölcs- és zöldségnapot. - Tanácsot adnak, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér. - Óvodai napirend keretében ismertetik meg az óvónők a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Az étkezést örömtelivé teszik, jó hangulatot teremtenek az ételek elfogyasztásához. 20

- Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsolják be a napi programba az alternatív egészségfejlesztő programot, (pl projektek), játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta készítés, tízórai összeállítás). - A nevelési év során legalább 3 alkalommal kerül lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő foglalkozás. - Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot a foglakozásoknak. Így a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvó nénik. A legvonzóbbak a kóstolók. Készül saláta zöldségből, gyümölcsből. Sütemény teljes kiőrlésű lisztből, barna cukor felhasználásával. - Tejtermékekkel kapcsolatos foglalkozást is tartanak az óvónők, a boltokban kapható minden féle tejterméket vásárolnak a gyerekek és kóstolják végig az óvodában a kínálatot. Beszélgetnek a tej fontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. 3.1.3.Mindennapos testnevelés, testmozgás Az óvodapedagógus feladatai a mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztéséért Változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervez mozgástevékenységet (tornaszobában vagy udvaron). Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítja. Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfény edzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi. A mozgás anyagát lásd mozgás fejezetben. 3.1.4. Személyi higiéné Óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésre. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. 21

Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: műszálas anyagok kerülése, váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőzetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, általában két hetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása. Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A Szakértői Bizottság logopédusával konzultál, aki hetente kétszer tart foglalkozásokat óvodánkban. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A Szakértői Bizottság pszichológusával, egyéb szakemberével kapcsolatot tart, aki évi rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint speciális pszichológiai terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. 22

3.1.5.Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, képkivágások gyűjtésével, diafilm-vetítéssel stb. párhuzamosan. Alapelv: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és vélemény-nyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet.), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, "talponállók", ivók, vendéglők külső képe, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok. Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás. Gyermeki vélemények arról, hogy kik dohányoznak, miért dohányoznak, hol dohányoznak: dohányzó felnőttek, dohányzó gyerekek, otthoni dohányzás, miért nem szabad a közlekedési eszközökön (vonat, autóbusz, villamos) dohányozni; vélemény arról, hogy sikerül-e a leszokás. Tapasztalatok gyűjtése arról, hogy miről ismerjük meg a dohányos embert: láttál-e már nagydohányos embert, aki gyakran rágyújt, köhög, cigarettát hord magánál, öngyújtója van, keresi a dohányzásra kijelölt helyet, engedélyt kér a rágyújtásra, sárga az ujja, a ruházatának dohányszaga van, szájából dohányszag árad; mondj véleményt az ilyen helyzetről. Ismeretközlés, magyarázat arról, hogy a nem-dohányzókat törvény védi: mi a törvény, hogyan és kit kötelez a törvény, mi a megszegők büntetése, hol megengedett a dohányzás; mi célból alkották meg a nem dohányzókat védő törvényt; miért kell az embereket a dohányzástól megvédeni; az óvodában miért nem dohányoznak. Beszélgetés a dohányzási reklámokról: mi a reklám, hol láttál ilyet (tv, utca, aluljáró, közlekedési eszköz) ; milyen cigaretta reklámra emlékeztek, tudjátok-e mi van a reklámképek aljára ráírva ("A 23

dohányzás ártalmas az egészségre"), gyűjtsetek cigaretta-reklámképeket és mondjátok el arról véleményeteket. Ismeretek összefoglalása a dohányzás ártalmairól: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). Beszámoló és értékelés a környezetünkben tapasztalt dohányzásról: mit mondanak a dohányzók a dohányzásról, a káros hatásokról, a megszokásról, a lemondásról; miért mondják, hogy kár volt elkezdeni; szabad-e rájuk haragudni, mit kell tőlük kérni; hogyan kell kérni a felnőttektől a dohányzás mellőzését. Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). A szabad beszélgetések mellett a szabadidő kitöltésének (nevelési lehetőségének) egyik legjobb alkalma: a mesélés. A dohányzást megelőző magatartásra nevelésnek is egyik eszköze az olyan mese, amely az állatvilághoz, a növények életéhez vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nemdohányzó magatartás szépségeit. Olyan mesékről lehet szó, amelyekben a helyes magatartás "pozitív" élményei jelennek meg, amely nem félelemkeltéssel kísérli meg a dohányzástól "elrettenteni" a kisgyermeket. A mesék "stílusa" hasonlítson Fáy meséihez, a tanulságok pedig Aesopus tanmeséinek következtetéseihez. Miután a dohányzásmentes magatartás köréből aligha talál az óvodapedagógus mese-témát, szükséges, hogy saját maga, az eddigi mesegyűjteményét "átalakítva" készítsen és mondjon mesét. 3.1.6. A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapelvek A WHO definíciója: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. 24

Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 25

Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletekre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését. 3.1.7.Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Általános előírások A gyermekekkel - az óvodai nevelési év, valamint - szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, 26