I. Termelőiskola célcsoportja



Hasonló dokumentumok
KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben

Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület tevékenységei a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerőpiaci integrációja érdekében

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

TÁMOP / KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP /1/ KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

A munkaerőpiaci helyzet Magyarországon

Tájékoztató a programról

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

A szakképzés átalakítása

IRÁNY A FELSŐOKTATÁS A PETŐFI KOLLÉGIUM TEHETSÉGES DIÁKJAIÉRT TÁMOP A

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP /2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

TÁMOP Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

Az iskola a 2014/2015. tanévre a következő osztályokba hirdet felvételt: Az általános iskola 8. osztályát befejezettek számára

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY 2600 Vác, Zichy Hippolyt u.22. Felnőttképzési nyilvántartási szám: Akkreditációs lajstromszám: AL

TÁMOP /

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Pályázatok - lehetőségek

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" "ÉRTÉKMŰHELY" 1

TÁMOP A-11/

b.) az iskolai oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET

A céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÓJA

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, március 14.

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Szegedi Szakképzési Centrum Déri Miksa Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája OM azonosító száma: /004

TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS

Arany János Programokról augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Köszöntjük programunk nyitórendezvényén!

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP A 12

TÁMOP A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

Baba-ház családintegrációs szolgáltatás TÁMOP /

VÁLTS jegyet az életbe! program

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során.

Felvételi tájékoztató nyolcadikosoknak 2018/2019. tanévre

2010. Első lépés - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai támogatására

Pályázat. Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP-

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP / ) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u

Társadalmi Megújulás Operatív Program Tranzitfoglalkoztatás az építőiparban TÁMOP /1

A bácsalmási szakképzés a Váriban szeptember 18. péntek, 09:20

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY. Felnőttképzési nyilvántartási szám: Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

2018. Szeptember 19. JAVASLATOK A TUDÁS ALAPÚ, INNOVATÍV GAZDASÁG SZAKKÉPZÉSÉNEK STRATÉGIÁJÁHOZ

Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások, képzések nyújtása és megismertetése. Kódszám: HEFOP /1

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

Tájékoztató az akkreditált szolgáltató szervezetekről és az általuk nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

A LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KÖZPONTJA SZAKMAI PROGRAMJA 2007.

Rendkívüli szülői értekezlet D osztály

GINOP IFJÚSÁGI GARANCIA PROGRAM

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY Felnőttképzési nyilvántartási szám: Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok Október 13.

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

TÁMOP /

II. rész. A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör

Városi Művelődési Központ Rakamaz

A projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa

Rendkívüli szülői értekezlet E, 10. F osztály

2008. évi közhasznúsági jelentés

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS TÁMOP / ZÁRÓ KONFERENCIA PÉCS-TUDÁSKÖZPONT DECEMBER 11.

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

Szegedi Szakképzési Centrum Déri Miksa Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája OM azonosító száma: /004

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

Felnőttoktatási tájékoztató szeptember 04. péntek, 07:20 - Módosítás: február 03. péntek, 08:21

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

Javaslatok A tudás alapú, innovatív Gazdaság szakképzésének stratégiájához Május 30. Budapest

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht.

IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013.

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A képzési formák 8. osztályt végzettek számára

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Tárgy: Az Észak-magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központ Alapító Okiratának módosítása

Mi az a Debrecen Foglalkoztatási Paktum?

A PROJEKTRŐL.

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA

Továbbtanulási utak VÉGH ATTILA

DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

HEFOP/ Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap Május 23.

Átírás:

I. Termelőiskola célcsoportja 1. Termelőiskola mint a hátrányos helyzetűek második esélyt adó intézménye: A termelőiskola egy új oktatási modellt képvisel, amely integrálja a személyiségfejlesztést és életvitelt, az elméleti képzést és a gyakorlati termelőtevékenységet, felkészítve a fiatalokat a továbbtanulásra, vagy a munkára. Az első termelőiskolát a nyolcvanas évek elején alapították azzal a céllal, hogy elősegítsék a magas ifjúsági munkanélküliség mérséklését, főleg olyan ifjúsági csoportok esetében, akik valamilyen oknál fogva nem részesültek középfokú képzésben, nem rendelkeztek szakképzettséggel és ezért különösen ki voltak téve a tartós munkanélküliség veszélyének. A termelőiskolák a dán oktatási rendszerben is egy új, sajátos formát képviselnek és bár iskolának nevezik őket, erőteljesen különböznek a hagyományos oktatási intézményektől. A termelőiskolák célja annak a nagy létszámú fiatalnak a felzárkóztatása, akik egészen különböző okok miatt nem szereztek, illetve nem is tudnak képesítéshez jutni, mivel a hagyományostól eltérő bánásmódot igényelnek. A termelőiskolai modell egyesíti magában mindazokat az előnyöket és erényeket, amelyeket más felzárkóztató programok külön külön képviselnek. Rugalmassága lehetővé teszi folyamatos megújulását, alkalmazkodását, ezáltal egymástól különböző oktatási rendszerű országokban való megvalósíthatóságát. A termelőiskolák olyan intézmények, ahol a munka és tanulás sajátos kombinációjával valósul meg a szakmai képzés. A termelőiskola résztvevői különböző szintű szakmai képzettséget szerezhetnek meg. Ezek a képzettségek nem feltétlenül az államilag elismert (Magyarországon OKJ) szakképesítéseket jelentik csupán, hanem az olyan szakmai kompetenciák elsajátítását, amelyek bizonyos munkakörök betöltésére már alkalmassá teszik az egyént. A szakmai kompetenciáknál még fontosabbak a szociális kompetenciák (együttműködési képesség, csapatszellem, munkahelyi lojalitás, megbízhatóság, felelősség, pontosság, stb.), amelyek fontosabb munkahelyi elvárások, mint a formális végzettséget igazoló bizonyítványok. A termelőiskolai tanulás során a résztvevők olyan eladható árukat állítanak elő, illetve olyan szolgáltatásokat végeznek, amelyek leginkább helyi szükségleteket elégítenek ki. Vita zajlik arról, hogy a lemorzsolódott fiatalok felzárkóztatása és szakképzése hol történjen. A hagyományos iskola hívei a meglévő iskolarendszer felhasználásával kívánnák a kérdést megoldani. E koncepció mellett szól, hogy a már működő intézményekben adottak a tárgyi, technikai és személyi feltételek. Így jelentősebb anyagi ráfordítás nélkül biztosítható a felzárkóztató és a szakmai képzés feltétele. Ellenérvként hozható fel, hogy egyrészt a termelőiskola potenciális tanulói a hagyományos iskolától eltérő pedagógiai módszereket igényelnek, amelytől a pedagógusok egy része idegenkedik. Másrészt nehezen vihetők vissza abba az intézménybe a fiatalok, ahol korábban kudarcélményeiket megélték. Arról nem is szólva, hogy ezen fiatalok megatartásukkal rombolnák a hagyományos iskolák fegyelmét és meglévő követelményrendszerét. Továbbá a hagyományos iskola pedagógusainak többsége idegenkedik a célcsoporttól, mivel nincs kellően felkészülve a nehezen nevelhető fiatalokkal való foglalkozásra. Az önálló termelőiskolai koncepció mellett szól a termelőiskola újszerű elemein túl az is, hogy a fiatalok differenciáltan az egyéni adottságok alapján 1 3 évet tölthetnének el az intézmény falai között, így a pedagógiai hatás eredményesebb. Az első év a felzárkóztatást, második év a szakképzést, a harmadik év az átmeneti szakmabegyakorló foglalkoztatást szolgálhatná. 2. A termelőiskolák hallgatói: A termelőiskola alapvetően bármely korosztályú és felkészültségű, többszörösen hátrányos helyzetű munkanélküli egyén felzárkóztatására, szakképzésére (átképzésére), továbbá átmeneti foglalkoztatására alkalmas.

a.) A termelőiskola elsődlegesen olyan 13 36 év közötti, halmozottan hátrányos helyzetű, szakmával nem rendelkező munkanélkülieknek kínál lehetőséget, akik: - nem rendelkeznek alapiskolai végzettséggel, amely nélkül érdemi szakmaszerzésük lehetetlen = motiválatlanok - rendelkeznek alapiskolai végzettséggel, de funkcionális analfabetizmusuk miatt középfokú képzésbe nem kerülhetnek be, vagy tanulási problémák miatt onnét morzsolódtak le b.) Alapiskolai végzettséggel bíró, egyébként jó képességű, de magatartászavarokkal küzdő fiatalok, akik a hagyományos iskola fegyelmét egyáltalában nem fogadják el és emiatt lemorzsolódnak a középfokú képzésből. Számukra a termelőiskolai felzárkóztató program kínál felzárkóztatási lehetőséget, melynek során: - csökkenthetik műveltségi hátrányaikat - megszerezhetik a szakmatanuláshoz szükséges alapokat és végzettséget - a termelőmunkában szerzett sikerélmények révén személyiségük pozitív irányban változik - korábbi magatartászavaraik mérséklődnek, illetve megszűnnek, - erősödik akaraterejük és kitartásuk a munkában, tanulásban. A képzést követően a fiatalok szakmát tanulhatnak a nappali iskolarendszerben, átképző tanfolyamokon, illetve a termelőiskolában szerzett ismeretek és gyakorlat birtokában betanított munkát vállalhatnak. c.) A termelőiskola további célcsoportja a szakmai képesítéssel rendelkező, pályakezdő munkanélküli fiatalok közössége. Ezen fiatalok a szakma válsága mellett gyakran azért nem kapnak munkát, mert a tanulmányaik során nem jutottak el arra a szakmai jártasságés készségszintre, amelyet a munkáltatók igényelnek. Ennek az oka, hogy a formális iskola a képzési időt nem tudja a fiatalok egyéni szükségletéhez igazítani. Amennyiben ezek a fiatalok a tanulmányaik befejezése után nem tudnak a szakmában elhelyezkedni, ezáltal a szakmai készségszintjüket fejleszteni, a megszerzett tudásuk is néhány év alatt devalválódik. Az ilyen fiatalok gondjainak segítését célozza a termelőiskolai foglalkoztatás, egy inkubátor munkahely biztosítása átmeneti időre. Ezen időszakra a fiatalok a végzett munka arányában munkabért kapnak. A termelőiskola pedig üzemi kapcsolatai révén segíti ezen fiatalok szakmában történő elhelyezkedését. 3. A termelőiskola célcsoportjainak jellemzői: - halmozottan hátrányos helyezet - szakképzettség hiánya emiatt gyakori munkanélküliség - alulképzettség funkcionális analfabetizmus: írási olvasási számolási alapkészségek hiánya - belső motiváció és akaraterő, továbbá környezeti pozitív példa hiánya - súlyos magatartászavar, esetleg deviancia - negatív életvitel, erős káros szenvedélyek, higiéniai problémák - labilis idegállapot, alacsony ingerküszöb, alacsony konfliktustűrő képesség - alultápláltság és gyenge fizikum és egészségi állapot - helyes tanulási módszerek hiánya - súlyos anyagi szociális gondok 4. Mire van szüksége a célcsoportnak: - Megélhetést biztosító anyagi támogatás (munkabér, ösztöndíj)

- Egyéni szükségletekre épülő közismereti és kommunikációs felzárkóztatás - Egyénileg differenciált pszicho szociális mentális támogatás - Személyiség és életvitel pozitív irányú fejlesztése (életvitel tréning) - Szakmai elméleti gyakorlati képzés: felkészíteni az OKJ vizsgára - A munkaerőpiac által igényelt kulcsképességek fejlesztése - Munkaerő piaci felkészítés: álláskeresés és megtartási technikák - Utógondozás, nyomon követés: munkába helyezés, munkában tartás, társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedés segítése. Ezeket az igényeket csak olyan komplex program tudja kielégíteni, amely egyesíti a képzést, a foglalkoztatást és a pszichoszociális mentális fejlesztést. 5. Szlovéniai tapasztalatok: A hátrányos helyzetű népcsoportok Szlovéniában is megtalálhatók azok a népcsoportok, amelyek csak társadalmi segítséggel tudnak helyzetükön változtatni. A célcsoport jellemzői és szükségletei hasonlóak a Magyarországéval. A Szlovén kormány és az ESZA támogatásával több program nyújt lehetőséget a hátrányos helyzetű emberek számára: a.) PUM program: 15 25 év közötti fiatal munkanélküliek számára nyújt felzárkózást, akik középiskolából morzsolódtak le és nem rendelkeznek szakképesítéssel. Ezen fiatalokra jellemző: - korábbi iskolai kudarcok - alacsony tanulási és munkamotiváció - magatartászavar, deviancia - társadalmi kirekesztettség A program, amelybe az egyének bármikor be és kiléphetnek évente szeptemberben indul és júniusig tart, heti 5 napos és napi 7 órás elfoglaltsággal jár. Célja: visszavinni ezen egyéneket a munka világába, vagy a formális képzésbe. A program során a résztvevők: - bővíthetik általános műveltségi szintjüket - megerősíthetik önállóságukat, felelősségtudatukat, belső motivációjukat - kialakíthatják és megismerhetik elképzeléseiket és lehetőségeiket a munka, vagy a tanulás világában - megerősíthetik és szélesíthetik társadalmi kapcsolatrendszerüket az iskola, illetve a munkaerőpiac vonatkozásában. b.) HÍD A KÉPESÍTÉSHEZ program: A program olyan alacsony képzettséggel bíró felnőtteknek kínál felzárkózási lehetőséget, kik: - befejezték az alapiskolát (10. o.) és még nincs szakmai végzettségük - általános műveltségük hiányos és tanulási nehézségekkel küzdenek - alacsony a belső motiváltságuk, a munkanélküliség következtében mentálisan is leépültek (depresszió) - információ hiányával rendelkeznek a társadalmi lehetőségeket illetően - kevés szabadidővel bírnak. A program 3 hónapig tart, 100 120 órás időtartamú, heti 3 alkalommal napi 5 órás elfoglaltsággal jár. Célja, hogy a programot követően a résztvevők bekapcsolódjanak a szakképzésbe, ehhez felújítsák és megerősítsék a szakmatanuláshoz szükséges közismereteket, elsajátítsák a helyes tanulási technikákat.

c.) AZ ÉN LÉPÉSEM program: E program olyan egyéneknek kínál lehetőséget, akiknek a mindennapi élethelyzetükben van szükségük a segítségre az önállóság hiánya, vagy szociális helyzetük miatt. Ezen egyénekre jellemzőek a különleges adottságok: - tanulástechnikai hiányosságok, - könnyebb lelki fejlődési zavarok - csökkent munkaképességek A 2 3 hónapos, 100 120 órás program célja: - az alapműveltség és képességek felújítása, vagy megszerzése - a mindennapi élethelyzetben történő eligazodás segítése - az egyén önállóságának és felelősségének fejlesztése - bekapcsolódás a különböző társadalmi tevékenységekbe - az életvitel és öntudat fejlesztése d.) Roma népesség számára szervezett külön programok: Mind a szlovéniai, mind a magyarországi roma népesség egy részére jellemző: - legtöbbjük nem rendelkezik alapiskolai végzettséggel - nagyon sok körükben a teljesen, illetve a funkcionálisan analfabéta egyén - alacsony énképpel, jövőképpel rendelkeznek - belső motiváltságuk mind a tanulást, mind a munkát illetően alacsony szintű. A program során a résztvevők: - csökkenthetik funkcionális analfabetizmusukat, megtanulnak írni, olvasni, számolni - fejleszthetik kommunikációs készségszintjüket - elsajátíthatják az aktív állampolgári ismereteket (jogok és kötelezettségek) - megismerhetik a roma történelem és kultúra alapjait - elsajátíthatják és gyakorolhatják az egészséges életmód elemeit 6. A programok finanszírozhatósága: a.) A magyarországi termelőiskolai program a másfél évtizedes bizonyítás ellenére még a mai napig nem került be az aktív munkaerőpiaci eszközök közé. Ezért a termelőiskolai programok finanszírozása esetleges, döntően pályázatfüggő. - Az egyik lehetőség: A munkaerőpiaci alap (MPA), amellyel az állami Foglalkoztatási Szolgálat regionális és helyi szervezetei rendelkeznek. Ebből az alapból viszont csak képzéseket, illetve a képzésben résztvevők keresetpótló támogatást, valamint utazási költségeit támogatják. - A másik lehetőség: Az ESZA és a Magyar Köztársaság által támogatott országos és regionális pályázatok (TÁMOP 1.4.1.; TÁMOP 1.1.2.; stb.). Ezek a pályázatok viszont döntően egy ciklusos rendszerűek, ami lehetetlenné teszi a program folytonosságát, valamint a résztvevők szlovéniai PUM programhoz hasonló folyamatos be és kilépési lehetőségét. A regionális munkaügyi szervek által kiírt TÁMOP programok is képzéscentrikusak, nem támogatják a képzést kiegészítő pszicho szociális szolgáltatásokat. Másrészt azáltal, hogy munkaügyi szervek végzik a munkatanácsadást, illetve pályaorientációt nem tud érvényesülni a felkutatás, kiválasztás, pályaorientáció és szakképzés egysége. b.) Forrásoldalról a finanszírozás hasonló a magyarországi gyakorlathoz: állami és ESZA forrásból támogatják az egyes programokat. Ugyanakkor a szlovéniai támogatási rendszer sokkal projektszemléletűbb, mint a magyar. A PUM program finanszírozása követendő példa lehet a Magyarországi döntéshozók számára is.