A LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KÖZPONTJA SZAKMAI PROGRAMJA 2007.

Átírás

1 KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNY 4087 HAJDÚDOROG NÁNÁSI U. 4. A LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KÖZPONTJA SZAKMAI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK I. Fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.1. A Foglalkozási Rehabilitációs Központ célja 1.2. A központ feladatai 1.3. A rehabilitációs központ szerepe 1.4. Az ellátottak köre II. Fejezet A REHABILITÁCIÓS KÖZPONT SZAKMAI TEVÉKENYSÉGE 2.1. A Foglalkozási Rehabilitációs Központ szolgáltatásai 2.2. A feladat ellátás módszerei III Fejezet A SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSÁNAK RENDJE

2 3.1. A szolgáltatás igénybevételének módja, feltételei 3.2. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás módja 3.3. A tájékoztatás rendje

3 I. Fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.1. A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KÖZPONT CÉLJA A LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KÖZPONT (továbbiakban: központ) célja az Alapítvány működési területén élő látássérült és látásfogyatékos emberek munkahelyi és társadalmi beilleszkedésének elősegítése, önbecsülésük, a társadalomba betöltött aktív szerepük növelése, erősítése, képzésük és/vagy tartós foglalkoztatásuk megvalósítása által A REHABILITÁCIÓS KÖZPONT FELADATAI - alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások biztosításával integrált foglalkoztatás elősegítése; - foglalkoztatást és munkahely megtartást elősegítő képzések, tréningek szervezése; - látássérült személyek foglalkoztatására alkalmas munkahelyek és munkakörök feltárása; - helyzetfelmérés, foglalkozási fejlesztési terv készítése, jogi ismeretek bővítése; - kulcsképességek fejlesztése, pszichológiai tanácsadás - kommunikációs és számítástechnikai eszközök használatának tanítása; - a látássérültek részére integrált és speciális művelődési szabadidős lehetőségek szervezése 1.3. A REHABILITÁCIÓS KÖZPONT SZEREPE A rehabilitációs központ alapvető szerepe, hogy az ellátási területén élő látássérült személyek képzésbe vagy munkahelyre történő elhelyezkedését elősegítse, szükségleteiknek és igényeiknek megfelelő speciális szolgáltatásokat biztosításával AZ ELLÁTOTTAK KÖRE

4 A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ IGÉNYBE VÉTELÉNEK FELTÉTELEI: A Foglalkozási Rehabilitációs Központ szolgáltatásait az ellátási területén élő valamennyi gyengénlátó, aliglátó és vak személy igénybe veheti, aki: - Aktív korú, de elsősorban év között látássérült; - Magyar állampolgár; - Jelenleg munkanélküli; - Látássérülése miatt nem alkalmazzák, függetlenül attól, hogy el tudná-e látni az adott munkát; - Funkcionálisan szakképzetlen - Önállósága, nyílt munkaerő-piaci munkavállalási hajlandósága, motiváltsága kritikusan lecsökkent; - Önerőből a munkaerő-piacra visszatérni nem képes; A központ ellátási területe: Hajdú- Bihar megye II. Fejezet A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KÖZPONT SZAKMAI TEVÉKENYSÉGE 2.1. A foglalkozási rehabilitációs központ szolgáltatásai munkaerő-piaci szolgáltatások (A 30/2000 (IX:15) GM rendelet szabályozza) a) a munkatanácsadás

5 b) a pályatanácsadás c) az álláskeresési tanácsadás d) a rehabilitációs tanácsadás, továbbá e) az a)-d) pont alatti tanácsadó tevékenységhez, valamint a munkaerő-piaci képzéshez kapcsolódó pszichológiai tanácsadás, továbbá f) helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás Munkatanács A munkatanácsadás célja az azt igénybe vevő személy elhelyezkedését akadályozó körülmények feltárása, valamint az azok megszüntetésére, a sikeres elhelyezkedés megvalósítására irányuló terv kidolgozása. Pályatanácsadás

6 A pályatanácsadás célja, az azt igénybe vevő személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése, és számára érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakítása. A pályatanácsadás formái: - pályaválasztási tanácsadás, - pályamódosítási tanácsadás. A pályaválasztási tanácsadás elősegíti a pályaválasztási döntés meghozatalát, az e döntésnek, valamint a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő képzési lehetőség kiválasztását. A pályamódosítási tanácsadás segítséget nyújt új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásához olyan személy számára, akinek a szakmai képzettsége a személyiségének, képességének, valamint a munkaerő-piaci keresletnek nem felel meg. Álláskeresési tanácsadás

7 Az álláskeresési tanácsadás célja azok elhelyezkedésének elősegítése, akik munkát akarnak vállalni, de nem rendelkeznek az álláskereséshez szükséges ismeretekkel. Az álláskeresési tanácsadás formái: - egyéni álláskeresési tanácsadás, - álláskeresési technikák oktatása (3 napos csoportos foglalkozás) Célja: az álláskeresésben eredményesen hasznosítható legfontosabb álláskeresési technikák (telefonálás munkaadónak, önéletrajzírás, felkészülés a személyes találkozókra, a meg nem hirdetett állások felkutatása, stb.) megismerése. A megszerzett ismereteket a résztvevők az álláskeresésük során önállóan alkalmazzák. álláskereső klub (3 hetes csoportos foglalkozás) Célja: az álláskeresésben eredményesen hasznosítható álláskeresési technikák(telefonálás munkaadónak, önéletrajzírás, felkészülés a személyes találkozókra, a meg nem hirdetett állások felkutatása, stb.) megismerése, elsajátítása, annak eredményes alkalmazása kiscsoportos foglalkozások keretén belül. Végső cél, hogy a klub ideje alatt mindenki találjon magának megfelelő állást, amit a klubvezetők folyamatos támogatásával, önálló álláskereséssel érnek el. Rehabilitációs tanácsadás

8 A rehabilitációs tanácsadás célja, hogy meghatározott szolgáltatások nyújtásával elősegítse a foglalkozási rehabilitáció irányának meghatározását, olyan - az Flt a (5) bekezdésének m) pontjában meghatározott - megváltozott munkaképességű személyek számára, akik képzettségi szintjüknek megfelelő munkakörbe nem közvetíthetők. A tanácsadás azon megváltozott munkaképességű és munkavállalási hajlandósággal rendelkező ügyfeleknek ajánlott, akik elhelyezkedési problémával küzdenek, segítségre szorulnak az aktuális életútjuk tervezésében, a továbblépés irányának meghatározásában és döntésük meghozatalában. - akik egészségkárosodásuk miatt nem érzik magukat teljes értékű embernek, tanácstalanok, nem tudják megfogalmazni céljaikat, nincs jövőképük, - akik nem tudják, hogy aktuális élethelyzetük megoldásához hol és milyen segítséget kaphatnak, - akiknek nincs szakmájuk, szakképesítésük, és szeretnének egészségi állapotuknak megfelelő pályát választani, - akik megváltozott munkaképességük miatt eredeti szakmájukban nem tudnak elhelyezkedni, vagy alacsony iskolai végzettségűek és nem tudják milyen foglalkozás irányába induljanak el, - akiket foglalkoztatást elősegítő támogatással közvetítenek ki, de bizonytalanság merül fel munkahely megtartó képességükben. Pszichológiai tanácsadás

9 A munka-, pálya- álláskeresési és rehabilitációs tanácsadáshoz, továbbá a munkaerő-piaci képzéshez kapcsolódóan - amennyiben arra a szolgáltatás céljának elérése érdekében szükség van - a szolgáltatást igénybe vevő személy részére pszichológiai tanácsadás is nyújtható. A pszichológiai tanácsadás segít feltárni az álláskeresők számára az életvezetésből, a személyiségproblémákból eredő, elhelyezkedést akadályozó körülményeket. A tanácsadások egyéni és csoportos formában a következő módon valósíthatók meg: - egyéni tanácsadói beszélgetés, - csoportos tanácsadás, - strukturált csoportfoglalkozás, - érdeklődés-, érték-, képesség-, valamint személyiségvizsgálat, - pályaismeret bővítése Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás A helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás célja szakmai, módszertani segítségnyújtással hozzájárulni a térségben a foglalkoztatási helyzet javításához, a gazdasági élet résztvevői közötti együttműködés kialakulásához. Munkaerő-piaci információ nyújtása az ügyfelek részére, kapcsolattartás a térség gazdasági életében részt vevő munkaadókkal, a térség helyi önkormányzataival, a térségben működő más szervezetekkel munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása

10 Az információnyújtás célja, hogy elősegítse az elhelyezkedést és az üres álláshelyek betöltését. A térségben elérhető képzésekre, a régió, a megye, valamint a kistérség munkaerő-piaci helyzetére, a munkaerő kereslet és kínálat helyi jellemzőire vonatkozó információk nyújtását, a foglalkoztatást elősegítő támogatások és a munkanélküli ellátásokra vonatkozó lehetőségek ismertetését, továbbá a foglalkoztatással összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatást, és az azokról szóló ismertetők átadását tartalmazza. Az információnyújtás történhet önállóan vagy tanácsadás, állásbörze, továbbá munkaközvetítés keretében. Helyzetfelmérés, fejlesztési terv készítése - Egészségügyi állapot felmérés - mentális állapot felmérés - szociális körülmények feltárása, - intelligencia teszt készítése, - egyéni fejlesztési terv készítése; - tájékoztatás a társadalombiztosítási és szociális ellátásokról; jogi ismeretek bővítése 2.2. A feladat ellátás módszerei A szolgáltatások biztosítása során a következő alapelveket követjük: A szolgáltatások a 2.1. pontban található felsorolás szerint általában egymásra épülnek, de ez nem jelent kötelező sorrendet. Egyes elemek egymással párhuzamosan is alkalmazhatóak. A látásfogyatékos személyek helyzetét és önrendelkezési jogát tiszteletben tartva egyes szolgáltatások elhagyásra is kerülhetnek. A foglalkozási rehabilitációs folyamat szolgáltatás elemeinek időtartama és tartalma a szükségletektől és az ellátott személy igényeitől függően változó lehet. A rehabilitációs tevékenység személyre szabottan folyik. A munka alapja az

11 ügyféllel közösen kidolgozott egyéni fejlesztési terv, amely a következőket tartalmazza: a) az egyén segítőre gyakorolt első benyomása. b) Az egyén fizikai jellemzői. Nevezetesen, a képességeinek készségeinek, fizikai állapotának, terhelhetőségének leírása, valamint a fejlesztendő területek meghatározása. c) Az egyén mentális állapotának meghatározása, a felmérések és a pszichológiai vizsgálatok alapján. d) Az egyén szociális helyzetének meghatározása. Családban, illetve egyedül él-e, mennyire önálló, van-e szüksége segítségre, mennyire rehabilitált. e) Meglévő képzettségek, képesítések, használható szaktudás, a munkavégző képesség jellemzői, az általa folytatható tevékenységek, betölthető munkakörök f) Az egyén munkavállalással kapcsolatos jellemzői. Felkészült-e lelkileg is a munkavállalásra, szükséges-e esetleg tranzit foglalkoztatással megpróbálkozni g) Az elérendő rövid és hosszú távú célok meghatározása h) A foglalkoztatást gátló körülmények meghatározása, és megszüntetésére tervezett lépések, intézkedések. i) A segítő folyamat elemei, formája, az igénybe vett szolgáltatások j) Az együttműködés formái Az egyéni rehabilitációs terv elkészítése egyben a felmérési szakasz lezárását jelenti. Akkor kerülhet sor az elkészítésére, ha biztonsággal érezzük, a klienssel együtt meg tudunk határozni egy olyan fejlődési irányt, ami a problémák megoldásához, és hosszú távon az elhelyezkedéshez vezethet. Az egyéni fejlesztési tervet kidolgozó pszichológus időnként értékeli az elélt eredményeket, és szükség esetén módosítja az egyéni fejlesztési tervet. A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében a támogató szolgálatok gondoskodnak a kliensek kíséréséről, illetve szükség esetén szállításukról. A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosítása során az alapítvány dolgozói a Szociális Munka Etikai Kódexének rendelkezéseit betartva járnak el. III. Fejezet A SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSÁNAK RENDJE

12 3.1. AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA ÉS FELTÉTELEI a) A látássérült személy a foglalkozási rehabilitációs központ szolgáltatásait írásbeli együttműködési megállapodással igényelheti. b) A szolgáltatás biztosításának feltétele, hogy a látássérült személy: - a jogosultság fennállását (a látássérülés tényét) igazolja és - a nyilvántartáshoz szükséges adatokat rendelkezésre bocsássa - a szolgáltatások biztosítására megállapodást kössön A SZOLGÁLTATÓ ÉS AZ IGÉNYBEVEVŐ KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS MÓDJA A rehabilitációs központ és a szolgáltatást igénybevevő közötti kapcsolattartás elsősorban a személyes kapcsolaton alapul A TÁJÉKOZTATÁS RENDJE A foglalkozási rehabilitációs központ munkatársai kötelesek a rehabilitációs szolgáltatások iránt érdeklődő személy részére tájékoztatást adni, vagy a megfelelő információkhoz való hozzájutásban segítséget nyújtani. Az érdeklődő illetve az ellátott személyt tájékoztatni kell: a) a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatás feltételeiről, b) az ellátás igénybevételének módjáról; c) a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél jogairól és kötelezettségeiről; d) a rehabilitációs központ által vezetett személyes nyilvántartásokról.

13 A tájékoztatás formái illetve eszközei különösen: a) személyes megbeszélés, b) írásban történő tájékoztatás (egyedi levél, szórólap útján), c) kiscsoportos megbeszélés, d) a Fehér Bot Alapítvány által kiadott "Hajdúsági Sorstársak" című folyóirat, e) helyi újság illetve rádió és televízió. Hajdúdorog, március 1. Az alapító okirat új ablakban nyílt meg! Alt+F4 el bezárhatja