PEDAGÓGIAI PROGRAM Belváros - Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Bástya Óvoda 1056.Bp.Bástya u.4-6. E-mail cím: ovodabastya@gmail.com Honlap cím: www.bastya.netii.net
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető 3. 1.2. Az intézmény adatai 6. 1.3. Az óvoda csoportjainak elnevezése 7. 1.4. Az óvodai élet szervezése 7. 1.5. Az óvoda tárgyi feltételei 8. 1.6. Gyermekkép-Óvodakép 11. 2. Tevékenységközpontú pedagógiai programunk nevelési céljai 14. 2.2. Nevelési feladataink 14. 2.3. Tevékenységközpontú pedagógiai programunk nevelési céljainak megvalósulásával a fejlődés várható eredményei 15. 3. A fejlesztés feltételei 17. 4. Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása 19. 4.2. Az óvodapedagógus és az óvoda dolgozóinak modell szerepe 20. 5. Az egészséges életmód alakítása, környezeti nevelési alapelveink 22. 6. A fejlesztés tartalma 24. 6.2. Játék és tanulás 24. 6.3. Társas, közösségi tevékenységek 26. 6.4. Munkatevékenység 27. 6.5. Szabadidős tevékenység 27. 6.6. A gyermeki fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére 29. 7. A komplex foglalkozások rendszere 31. 7.2. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások 31. 7.2.1. Anyanyelv 31. 7.2.2. Matematika 32. 7.3. Társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások 33. 7.3.1. Természet-társadalom-ember 33. 7.3.2. Születéstől felnőttkorig 35. 7.3.3. Művészeti tevékenységek 36. 7.3.4. Mindennapi testnevelés-mozgás 39. 7.4. Angol nyelv 40. 8. Multikulturális és interkulturális nevelés 50. 9. Tűzvédelmi program 51. 10. Az óvoda hagyományos ünnepei és egyéb rendezvények 52. 11. Intézményünk kapcsolatai 55. 12. A nevelés tervezése és időkeretei 60. 13. Gyermekvédelem 64. 14. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése 65. 15. Szociális hátrányok enyhítését segítő és az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések 66. 16. A pedagógiai munka ellenőrzése-értékelése 67. 1
17. Kiemelt figyelmet igénylő gyerekekkel való foglalkozás 68. 18. Az óvodai szakmai dokumentumok egymásra épülése 80. 19. Felhasznált irodalom 81. 20. Legitimációs záradék 83. 21. Érvényességi rendelkezések 84. 22. Mellékletek 86. 2
1. B E V E Z E T Ő A program módosítása a 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet 1. számú melléklete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 6. figyelembevételével készült Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban Alapprogram) szellemében nevelőtestületünk a TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ Óvodai Nevelési Program adaptálását választotta pedagógiai programként. Ennek segítségével lehetőségünk nyílik változatos tevékenységeken keresztül minél több, a valós környezetben nyújtott ismerettel, tapasztalással hozzásegíteni a gyermekeket egyéni fejlődésükhöz. A családokkal együttműködve tudatos, tervszerű pedagógiai munkával, változatos, élményt nyújtó, vidám és sokszínű, az egészséges életet megalapozó óvodai életet teremtünk, ahol a gyermekek gondtalan mindennapok során fejlődnek, gyarapítják ismereteiket, alakul személyiségük. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveink meghatározásánál figyelembe vettük, hogy az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok tiszteletben tartására kell irányulnia oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben: - A gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák esetenként hiánycsökkentő szerepet töltenek be. 3
Az óvodai pedagógiai program elkészítésekkor az Alapprogram mellett figyelembe vettük a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését. Pedagógiai programunk 1999. évi bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatait, eredményeit számba véve, megállta helyét a gyakorlatban. Partnereink nagyszámban elégedettek. A program felülvizsgálata során kisebb kiegészítéseket teszünk. 4
1.2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az óvoda hivatalos elnevezése: Belváros- Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Bástya Óvoda Az óvoda fenntartója: Belváros - Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Az óvoda címe: 1056 Budapest, Bástya u. 4-6. Férőhelyek száma: 150 fő - ebből 3 fő sajátos nevelési igényű gyermek Csoportok száma: 6 Csoportok maximális létszáma: 25 fő Az óvoda vezetője: Ferenczi Kinga 1054 Bp. Bajcsy Zsilinszky u. 56. Az óvodavezető helyettese: Kökény Anikó 1132 Bp. Visegrádi u. 60. Az intézmény alaptevékenysége: 801115-5 Óvodai nevelés 55231-2 Óvodai intézményi közétkeztetés 80112-6 Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése 5
1.3. Az óvoda csoportjainak elnevezése FÖLDSZINT VAKOND NYUSZI KATICA EMELET CSIGA SÜNI MACI 1.4. Az óvodai élet szervezése Az óvoda személyi feltételei: Az óvoda személyi feltételei jók, a törvényi előírásoknak megfelelnek. Intézményünk alkalmazotti létszáma: 29 fő Beosztás Létszám Szakvizsgát Országos köznevelési tett szakértő Óvodavezető 1 fő 1 x Óvodavezető helyettes 1 fő Óvodapedagógus 11 fő 1 Gyógypedagógus - 1 fő 1 Logopédus Angol nyelvű 1 fő Óvodapedagógus Pedagógiai asszisztens 2 fő Megjegyzés 1 fő angol nyelvű 6
Nevelő munkát közvetlen segítő Adminisztratív dolgozó. Gondnok 9 fő 2 fő 1 fő 7 fő dajkaképző 1 fő gazdasági ügyintéző Programunk színvonalas megvalósításához óvodapedagógusaink a következő továbbképzésekkel, tanfolyamokkal bővítették szakmai ismereteiket. Szenzoros integrációs terápia Sindelar-program Sindelar-Zsoldos program Gósy Mária Beszédpercepciós Diagnosztika Beszédtechnika tanfolyam Múzeumpedagógia Preventív gyógytestnevelés Mentálhigiénia Népi játszóház vezető Dyslexia prevenció Minőségfejlesztő alapismeretek Hang,zene Zenei képzés (Dr. Kokas Klára) Integráció inkluzív nevelés 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 6 fő 1 fő 2 fő 1 fő A mindennapi munka során bebizonyosodott, hogy az óvodánkba kerülő sajátos nevelési igényű, illetve az egyre nagyobb számú részképesség-lemaradással küzdő gyermekek segítése, fejlesztése nagy feladatot jelent óvodapedagógusaink számára. A hatékony fejlesztést a fenntartó által jóváhagyott és biztosított 1 álláshelyen 2004 7
januárjától 1 fő gyógypedagógus logopédus végzettségű munkatárs, valamint 2011. szeptember 15-től 1 fő pedagógiai asszisztens alkalmazásával, illetve a 2011.évi CXC tv.2 sz. melléklet értelmében 2013. szeptember 1-től még egy fő pedagógiai asszisztens alkalmazásával segítjük. 8
1.5. Az óvoda tárgyi feltételei Az 1980-ban megnyílt óvodánk épületének állapota jó, felszereltsége színvonalas. Az intézmény mindhárom szintjén folyamatos, rendszeres karbantartás szükséges a jelenlegi állapot megóvásához. A csoportszobák és kiszolgáló helyiségek mérete, berendezése jó, az adott gyermeklétszámnak megfelelő. Udvari lehetőségeink: A gyermekek levegőztetését, szabad mozgását a kirándulásokon kívül napi rendszerességgel az óvoda használatában lévő zárt kert területén valósítjuk meg. A kert intézményünk kizárólagos használatában van, ahol különféle ügyességi és mozgásfejlesztő játékszerek állnak a gyerekek rendelkezésére. A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételekkel rendelkezünk. Az óvodai játék-és eszközkészlet színvonalunk megőrzéséhez a 20/2012(VIII.31)EMMI rendeletben meghatározott eszköznorma előírásait figyelembe véve a meglévő eszközök folyamatos, tervszerű és rendszeres bővítése szükséges. Az óvodánk programjához rendelt eszközrendszer: Költségvetésből vásárolt játékbútorok, alapvető játékeszközök minden csoportban megfelelő szinten vannak. Cseréjük az elhasználódás mértékének függvénye. Várható eszközigényt a különböző tevékenységekhez fontossági sorrend alapján folyamatosan biztosítjuk. Költségvetési összegen kívüli forrásokat is keresünk tárgyi felszereltségünk javítására / pályázat, alapítványi rendezvény, szponzorok segítségével /. 9
Az utóbbi éveket áttekintve megállapítható, hogy költségvetésünk 60% dologi kiadását egyéb lehetőségek 40 %-kal egészítették ki. 1.6. GYERMEKKÉP ÓVODAKÉP (A BÁSTYA óvoda bemutatkozása) Óvodánk a belváros déli részén 1980 őszén nyitotta meg kapuit. Önkormányzat által fenntartott, részben önállóan gazdálkodó intézmény, amely méltán a kerület egyik büszkesége, hiszen a kerületben működő óvodák közt a legfiatalabb, óvoda céljára épített épület. Elsősorban a belvárosban lakók gyermekei veszik igénybe intézményünket, mivel jól megközelíthető, körzeten kívül élő, de a kerületben dolgozó családok is szívesen választják a munkahelyükhöz közel lévő óvodánkat. Egyre nagyobb számban jelentkeznek hozzánk különböző szociokulturális környezetből érkező más nemzetiséghez tartozó gyermekek is. Gyermekközpontú, befogadó óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára hogy egyformán magas színvonalon és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Óvodánk bejáratánál felszerelésre került mozgássérült lift biztosítja a feltételt a mozgáskorlátozottak fogadására is. 10
A 150 kisgyermeket két szinten, összesen hat csoportban tudjuk foglalkoztatni. A hozzánk érkező gyermekeken jól tükröződik a városi élet összes problémája. A szennyezett levegő, a kevés mozgás, az egészségtelen táplálkozás, a rohanás, mind az egészséges fejlődést negatívan befolyásoló tényezők. Az óvodánkba kerülő gyermekek szociális háttere nagy eltérést mutat. A szociális támogatásban részesülő gyermekek száma évről évre növekszik, akik részesülnek gyermekvédelmi támogatásban-ingyenes óvodai étkeztetésben, eseti segélyezésben. A családok megváltozott életkörülményei kihatnak a gyermekek fejlődésére, viselkedésére. A munkanélküliség, a megélhetési gondok, a természettől való elszakadás, a technika erőteljes fejlődése, az élmények csökkenése mind negatív tényezők. Mindennapi munkánk során egyre gyakoribb az a tapasztalat, hogy a gyermekek egészséges, élmény gazdag fejlődésének elérésében megnőtt a felelősségünk. A gyermeki magatartás szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. A különleges - egyéni gondoskodást minden kisgyermek számára biztosítjuk. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint gondoskodunk logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagógus bevonásáról vagy a jogszabályban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberről. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekeket körülvevő környezeti, személyi és tárgyi feltételek megteremtésére is. A gyermekek személyiségének fejlesztését életkoronként differenciáltan, egyénenként változó testi - lelki szükségletük figyelembevételével, a szülőkkel közösen valósítjuk meg. A megismert programok közül a tevékenységközpontú óvodai nevelési programmal helyi hagyományaink, kezdeményezéseink sok területen mutattak azonosságot, hasonlóságot, s mivel eddig elért eredményeinket jónak tartjuk, megítélésünk szerint e program adaptálása a továbbiakban is segíti eredményes pedagógiai 11
munkánk megvalósulását. A program alkalmazása során ez a gyakorlatban is beigazolódott. Nevelőközösségünk aktív, ötletgazdag munkájának köszönhetően pályázatokon elért sikereink és óvodai alapítványunk eredményes működtetése jelentős mértékben hozzájárul óvodánk tárgyi feltételeinek jó színvonalon tartásához. Az COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program sikeres megvalósításával óvodánkban megerősödött a partnerközpontú működés szemlélete. Klubházigazdaként a horizontális tanulás gyakorlati megvalósításának aktív közreműködőjévé vált nevelőtestületünk. A munka során összegyűlt tapasztalatainkat mint felkészítést segítő intézmény kamatoztattuk. Pedagógiai programunkat a változó igényeknek megfelelően a korábbi években kiegészítettük a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelésének programjával, a tehetséggondozással, a játékos angol nyelvvel való ismerkedéssel, mely szorosan kapcsolódik a Tevékenységközpontú pedagógiai programunkhoz és azzal együtt valósítható meg. 12
2. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK NEVELÉSI CÉLJAI Tevékenységközpontú pedagógiai programunk célja a családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve a gyermekközpontú, sokoldalú tevékeny óvodai élet biztosítása. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok középpontjába az együttműködési és érintkezési (kooperáció és kommunikáció) képességének fejlesztését állítja. Elősegíti az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is). Óvodai életünket úgy alakítjuk, hogy az a gyermekeknek változatos élményeket és tevékenységeket biztosítson. A sokféle lehetőség az érdekesebbnél érdekesebb manuális és szellemi tevékenységekre, a vidámság, meghittség és változatosság meghatározzák óvodánk egész napi hangulatát. Kiemelten fontos a társas és közösségi élethelyzetekben a kommunikáció és a gyermeki személyiség fejlesztése. Nagy figyelmet fordítunk az egészséges életmód iránti igény kialakítására, a gyermekközpontúság érvényesítésére, a játékban tanulásra. Fontos feladatunk a családokkal való együttműködés a közösségformálás, az esélyegyenlőség megteremtése. 13
2.2.Nevelési feladataink A gyermekek mindenekfelett álló érdekének biztosítása Magas szintű óvodai szolgáltatások biztosítása segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását A másság tiszteletben tartása, elfogadása A gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlesztésének biztosítása Az egyéni differenciált fejlesztés Az egészséges életmód alapjainak kialakítása és megszilárdítása. A változatos, nyugodt, folyamatos játéktevékenység biztosítása. A tevékenységeken keresztül az egyéni fejlettségnek megfelelő ismeretek átadása. A családokkal együttműködve a közösség formálása Esélyegyenlőség elve A fejlődő gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. 14
2.3.Tevékenységközpontú pedagógiai programunk nevelési céljainak megvalósulásával a fejlődés várható eredményei Óvodai életünket úgy alakítjuk, hogy az a gyerekeknek változatos élményeket és tevékenységeket biztosítson. A sokféle lehetőség, az érdekesnél - érdekesebb manuális és szellemi tevékenységek, a vidámság, meghittség és változatosság meghatározzák óvodánk egésznapi hangulatát. A csoportszobákban, egyéb helyiségekben, udvaron megteremtjük a változatos tevékenységeket, a jó játék lehetőségét, a biztonságot és nyugalmat. A szülők visszajelzései alapján (partneri igény és elégedettségmérés) tudjuk hogy együttműködési készségüket élvezzük, elveinket elfogadják. Ez ösztönöz és kötelez mindnyájunkat. Minden egészségesen fejlődő kisgyermek az óvodáskor végének elérésekor rendelkezik az iskolai élet kezdetéhez szükséges fejlettséggel. Hitünk és tapasztalatunk szerint az egészségesen fejlődő gyermek óvodáskor végére: Képessé válik elmélyülten tevékenykedni, Érdeklődő, Kíváncsi, Társaival, felnőttekkel nyíltan kommunikál és kooperál, Képes kompromisszumokra, 15
Elfogadó és befogadó, Igyekszik megfelelni környezete elvárásainak, Megérti társai és a felnőttek elképzeléseit. 16
3.A FEJLESZTÉS FELTÉTELEI Nevelőmunkánk személyi és tárgyi feltételét, a gyermekeket körülvevő környezetet úgy szervezzük, hogy az óvodában töltött idejük aktív, fejlesztő hatású tevékenykedést, elsősorban játékot és a társakkal, valamint a felnőttekkel megvalósuló szeretet kapcsolatokat eredményezzen. A hat világos csoportszobához külön - külön mosdó és öltöző egység tartozik, melyet 1-1 szinten összefüggő folyosó kapcsol össze. Így nyílik lehetőség a kisebb és nagyobb gyerekek közötti kommunikációra, a csoportok közötti átjárhatóságra. Csoportszobáink felszerelését fokozatosan természetes anyagokból készült eszközökre, tárgyakra cseréltük / fa bútorok, - játékok, fonott kosarak, játékok, polcok stb. / A gyermekek mozgásigényét a jól felszerelt tornatermünk, 2 csoportban a galéria ill. a kellemes környezetet nyújtó udvarunk használatával elégítjük ki. Az udvaron a változatos eszközök használatán túl lehetőség van a csoportok együttjátszására is. Az egyéni fejlesztést a csoportszobákon kívül a második szinten berendezett fejlesztő szoba is segíti, ahol különböző készség és képességfejlesztő eszközök állnak a fejlesztő pedagógus, az óvodapedagógus és a gyermekek rendelkezésére. Óvodai alapítványunk, a gyermekek egészséges életmódjának kialakításához, a tudatos környezeti nevelés megszilárdításához nyújt folyamatos támogatást. Így lehetőségünk van rendszeres autóbusz kirándulásra, természetben tett sétákra, múzeum látogatásokra, az étkezés vitamindús kiegészítésére, illetve a mozgás, sportolás lehetőségének támogatására, sporteszköz készletünk bővítésére. Célunk, hogy alapítványunk továbbra is működőképes maradjon. A nagycsaládosok, munka nélkül maradó családok helyzetét a helyi 17
Önkormányzat támogatásával igyekszünk javítani: gyermekvédelmi támogatás, ingyenes étkezés ill. rendszeres és esetenkénti nevelési segélyek nyújtásával. A mindennapi tevékenységek szervezésekor figyelembe vesszük a gyermekek javaslatait, véleményét, ötletét. Lehetőség szerint építünk a gyermekeket foglalkoztató élményekre, eseményekre, hogy érezzék, tudják, hogy van beleszólásuk napi életük alakításába. 18
4.AZ ÉRZELMI ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA A családdal összehasonlítva az óvoda tágabb és tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. A társas kapcsolatok, az érzelmi és értelmi nevelés együttes hatása lehetővé teszi, hogy a gyerekek fogékonnyá váljanak a közvetített értékek befogadására, empatikussá és toleránssá váljanak. Teret kapnak a gyerekek a szabad önkifejezésre mind a művészeti tevékenységekben, mind a mindennapi játék során. Ezzel egyidejűleg erősítjük bennük a közösséghez való tartozás fontosságát, a gyermekben a mi-tudat kialakulását, melynek révén képes lesz a csoport szokásainak, szabályainak betartására, azok fontosságának megértésére. Ezen képességek kialakulását, erősítését segíti a hagyományok ápolása, a népi kultúra megismerése, pl. látogatás a Szentendrei Skanzenbe, Hagyományok házába, múzeumokba. Hangsúlyos szerepet kap továbbá az óvodai szokások, hagyományok ápolása, az ünnepekre való felkészülés, várakozás erkölcsi nevelő hatása. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával elfogadóvá válnak a másság iránt. Óvodánkban évenként megrendezésre kerül a nemzetiségi hét, melynek során az idegen kultúrából érkező migráns családok szokásainak bemutatására van lehetőség. A gyermekek megismerkednek más kultúrákból érkező társaik táncaival, zenéjével, jellemző ételeivel. Kiemelten figyelünk arra, hogy egyetlen gyermeket se érjen hátrányos megkülönböztetés bőrszíne, vallási hovatartozása esetleges testi hibája miatt. Értéket közvetítünk a saját és más kultúrák megismerésén keresztül. Ennek fontos eszköze a pozitívumok kiemelése, a társas kapcsolatok alakítása, alakulása. Meghatározó jelentőségűek a közös élményeken alapuló tevékenységek szervezése, gyakorlása. Az óvodai élet szervezésénél különösen nagy figyelmet fordítunk a 19
gyermekek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését segítő szokás és normarendszerének megalapozására. Változatos tevékenységeken keresztül fejlesztjük segítőkészségüket, önzetlenségüket, feladat és szabálytudatukat. A nyílt, őszinte kölcsönös bizalmon alapuló légkör kialakítására, példaértékű viselkedésre, kommunikációra törekszik az óvoda valamennyi dolgozója. 4.2. Az óvodapedagógus és az óvoda dolgozóinak modell szerepe A gyermeki személyiségjogainak tiszteletben tartása érdekében a köznevelési törvény által előírt titoktartási kötelezettséget és adatvédelmet minden körülmények között biztosítjuk. A gyermekekről, és családjaikról tudomásunkra jutó információkat bizalmasan kezeljük, megőrizzük. Az óvodás gyermekek személyiségének fejlődésében meghatározó szerepet töltenek be az óvodapedagógusok és az őket körülvevő felnőttek. Hisszük és tudjuk, hogy kölcsönösen hatunk egymásra. A nap minden pillanatában érezze minden kisgyermek, hogy szeretet veszi körül és biztonságban van. Az eltelt évek alatt szoros együttműködés eredményeként a dajkák elfoglalták megfelelő helyüket az óvoda pedagógiai munkájában. Ennek alapfeltételeként dajkáink szakirányú végzettséget szereztek. ( dajkaképző ). A dajkák együtt élnek a csoportokkal, / munkaidejük 2/3 részét a csoportban töltik/ így segítve az óvónők munkáját. Gondozási teendőknél segítséget nyújtanak, de nem végzik el a gyerekek helyett a feladatokat. A gyerekekkel közösen étkeznek, jelenlétük példaadó. Ennek feltétele az óvodapedagógussal való jó együttműködés. A beszoktatási időszakban is a munka átszervezésével a csoportokban a nap folyamán lehetőség szerint minél többet legyen a dajka, ezzel megkönnyítve a gyerekek ellátását. Ehhez személyi feltételeink megfelelőek. A mindennapok során érvényesül az elfogadó, toleráns magatartás. 20
A pozitív értékek erősítésével, a különbözőségek elfogadásával segítjük a szocializációs nehézségekkel küzdő gyermekeket. Ügyelünk arra, hogy senkit ne érjen fizikai és lelki sérülés. ( zaklatás, bántalmazás) Esetenként segítünk a konfliktusok megoldásában, de célunk, hogy a gyerekek váljanak képessé az önálló konfliktusmegoldásra. A pedagógusi személyiség akkor a legkedvezőbb, ha magatartása együtt érző, elfogadó, barátságos, megértő, érzelmi megnyilvánulásai hitelesek, nyitott, toleráns és kreatív. Nevelőtestületi légkör akkor pozitív hatású, ha jó a közérzet, elégedettség, derű tapasztalható nap mint nap. Ha a testület a döntések részese, elegendő lehetőség adódik az egyéni kezdeményezések megvalósítására, elfogadjuk és tiszteletben tudjuk tartani a másságot. Ez vonatkozik a gyermekeket szerető, melegséget sugárzó dajkákra is és a gyermekekért jól együttműködő nevelőközösségre. Mindehhez elengedhetetlen olyan vezetői munka, mely biztosítja és serkenti a fejlődést, teret ad az ötletek felvetésére, kipróbálására, elősegíti a hibák kiküszöbölését, ösztönzi és serkenti a fejlesztő javaslatokat, törekszik megoldások keresésére. Ennek eredményeképpen létrejöhetett egy alkotó nevelői csapat, és kialakulhatott az egyéni arculatú óvodánk. 21
5. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, KÖRNYEZETI NEVELÉSI ALAPELVEINK Belvárosi óvodaként az egészséges életmódra nevelés, a gyermekek testi fejlődésének elősegítése kiemelten fontos. Igyekszünk minél több időt a szabadban, jó levegőn tölteni a gyerekekkel. A fenntartó által biztosított autóbusszal ezért hetente, csoportonkénti váltásokban buszkirándulást teszünk a természetbe pl. Városligetbe, Normafához stb. Év végi gyermeknapi programunkat is a szabadba szervezzük népi hagyományokra építve. A tanév végén balatoni táborban nyaralhatnak a nagyobb gyerekek, szem előtt tartva a szociális hátrányok csökkentésének elvét. A csoportszobák levegőjét légtisztító berendezéssel javítjuk. Téli időszakban az óvodánkban működő Az Egészséges Gyermekekért Alapítvány jóvoltából só barlangba látogat minden csoport. A gyermekek testi fejlődésének elősegítését és egészségének megőrzését szerves egésznek érezzük. Ennek érdekében minden évben megrendezésre kerül az Egészség hete elnevezésű programsorozatunk, melynek keretében kiemelt hangsúlyt kap az egészséges táplálkozás, a betegségek megelőzése..stb. A Teddy kórház programja is e sorozat része, ahol a gyerekek orvostanhallgatókkal találkozhatnak. Óvodánk aktívan részt vesz a Gondolkodj egészségesen program különböző rendezvényein is. Fontos szerepet kap csoportjaink életében a mindennapos mozgás frissítő torna, mozgásos játékok, tornatermi nagymozgásos foglalkozások, néptánc, udvari szabad játék. Gondoskodunk a gyerekek kiegyensúlyozott, egészséges napirendjének kialakításáról, melynek része a kielégítő táplálkozás, annak megfelelő időbeni rendszeressége és kulturált szokásai, a tisztálkodás rendszeressége és annak jelentősége, a megfelelő pihenési feltételek biztosítása. 22
Mindennapi friss gyümölcsökkel, zöldségekkel kínáljuk gyermekeinket, illetve alapítványunk magas rosttartalmú értékes vitaminokat tartalmazó élelmiszerek vásárlásával egészíti ki gyermekeink étrendjét. Minden gyermek számára biztosított az ebéd utáni nyugodt pihenést. A környezettudatos magatartás kialakítására törekszünk, melyek a mindennapi tevékenységek során a következőképpen valósulnak meg: - szelektív hulladékgyűjtés - a hulladék újrahasznosítása, az elkészült tárgyakból kiállítás szervezése - élő sarok gondozása, ápolása (fűszernövények, magok csíráztatása, palántázás) - játszó udvarunkon csoportonként virágos-és veteményeskert kialakítása - Madarak-fák napja megünneplése - Föld napjának megünneplése - Papírgyűjtés Példamutatással, játékos feladatokkal arra neveljük óvodásainkat, hogy víz és energiatakarékos viselkedéssel óvják környezetüket. 23
6.FEJLESZTÉS TARTALMA 6.2.Játék és tanulás A játék az a tevékenységi forma, melyet a gyermek örömmel, önként végez. Tevékenységét örömérzés kíséri, átéli az önálló alkotás, a belefeledkezés örömét. A gyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja: Felfedez, rácsodálkozik, tapasztalatot szerez. Eközben fejlődik kreativitása, szociális magatartása. A játék során ismerkedik az őt körülvevő világ tárgyaival, és azok tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel és az emberi kapcsolatokkal. Ennek során cselekvéssel, mozgással, érzékeléssel, észleléssel tapasztalatokat gyűjt, kialakul közösséghez kapcsolódó érzelme. A gyermekek játékukban megjelenítik átélt élményeiket, az őket foglalkoztató eseményeket. Örömmel figyelik és utánozzák a hozzájuk érzelmileg közel álló felnőtteket. A játék személyiségfejlesztő hatását meghatározzák a játékot kiváltó érzelmek. A szabad, őszinte megnyilvánulások által a játék az érzelmi nevelés színterévé válik. Az átélt kapcsolatok sokasága segíti erkölcsi magatartásuk alakulását. A megélt interperszonális kapcsolatok hatással vannak személyiségfejlődésükre. Szerepvállalásaik során átélhetik az alá,- fölé,- mellérendeltségi viszonyból fakadó alkalmazkodás, a vezetés és lemondás érzését, az együttműködés, az együtt játszás és a barátkozás örömét. Az átélt konfliktushelyzetek megoldása által erősödik akaratuk, alakul közösségi magatartásuk. A fejlődés eredményeként a gyermekek képessé válnak társaik örömeinek, szándékainak átélésére is. A játék során leküzdött nehézségek hozzájárulnak problémamegoldó gondolkodásuk fejlődéséhez. 24
Játékötleteiket tiszteletben tartva segítjük az önálló helyzetfelismerést és döntést, a megoldáskeresés lehetőségét, mely a problémamegoldó képesség fejlődését segíti. Az óvodapedagógus feladata, hogy szituáció érzékenyen reagáljon a gyermeki élményből fakadó tevékenységekre és tudatosan felhasználja azt a gyermek fejlesztése érdekében. Megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz. Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű,elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt úgy,hogy a feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával,támogató,serkentő,ösztönző magatartásával segítse a spontán szabad játék és a közvetett irányítás egyensúlyát. A játék olyan komplex tevékenységforrás, mely számtalan lehetőséget rejt magában. Ezért tudatosan, az egész nap folyamán érdeklődéssel figyeljük a gyermekek játékát, így megértjük személyiségüket és hozzájárulhatunk sokoldalú fejlődésükhöz. A tanulás:óvodás korban a játék és tanulás tevékenysége szorosan összefonódik.a gyermeket tevékenységi vágya, kíváncsisága tapasztalatszerzésre, cselekvésre ösztönzi, s eközben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz. A gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során is erre építünk. Komplex foglalkozások rendszerén keresztül juttatjuk a gyermekeket ismeretekhez. A játék lehetőségeit felfedezzük és tudatosan sokoldalú tapasztalatszerzést biztosítva juttatjuk a gyermeket újabb ismeretekhez. Játékban tanulás módszerével célunk, hogy a tanulás a gyermekek számára örömmel és önként vállalt tevékenységévé váljék. 25
6.2. Társas, közösségi tevékenységek Őszinte, nyílt, biztonságot sugárzó óvodai mindennapok megteremtésével segítjük a közösségi kapcsolatok alakulását. Közös programokat nem csak a csoporton belül, hanem a többi csoporttal közösen is szervezünk, bevonva az óvoda minden dolgozóját (pl.: ünnepek). A társas kapcsolatokban hangsúlyozott szerepet kap a megértés és a tolerancia. A közösen végzett tevékenységek által fejlődik a gyermekek együttműködő és konfliktus megoldó képessége, mely a mindennapi élet alapja. Ennek megvalósítása érdekében megőrizzük és ápoljuk az óvodánkban már kialakított és bevált közösségi szokásainkat, hagyományainkat. Ezek a következők: A csoportokban megünnepeljük a gyerekek születésnapját / a csoportban kialakított módon / Támogatjuk és segítjük a családok közötti barátságok alakulását, közös kirándulásokon veszünk részt. Meghitt óvodai ünnepeket szervezünk hangsúlyt helyezve a hangulati előkészítésre ( pl: Karácsonykor a vendégül látjuk az idősek napközi otthonának lakóit, " szeretetet " adunk.) Évszakonként, ünnepekként más és más feladatokkal, élményekkel gazdagítjuk a gyermekek mindennapjait. ( Ünnepekre készülés - gyűjtőmunka, díszítés, ajándékkészítés, vendégvárás) Színházba, múzeumokba és kiállításokra látogatunk. A nagycsoportosok egyhetes nyaraláson, őszi erdei táborban vehetnek részt, ami után a közösen átélt élmények által megerősödve és ismeretekben gazdagodva kezdhetik el iskolai tanulmányaikat. 26