Bevezetés A szinthal1 program szintezéssel mért magassági hálózatok kiegyenlítésére alkalmas program. Lehetőségünk van mind beillesztett, mind önálló hálózat számítására. Önálló hálózat kiegyenlítésekor a hálózati dátumot a kiegyenlítés elvégzése után magunk választhatjuk meg. A programmal elvégezhető a pontok előzetes magasságainak, valamint a poligonok záróhibáinak a számítása. A szintezési vonalak és a poligon záróhibák számítását nyomtatott formában is lehet dokumentálni a megfelelő hibahatárok figyelembevételével. A kiegyenlítés eredményéről jegyzőkönyv készíthető a hálózat jellemző adatainak, a magasság jegyzéknek és a szintezési vonalak (szakaszok) számításának feltüntetésével. A megfelelő valószínűségi szint felvételével elvégezhető a mérési eredmények durva hiba szűrése. Lehetőségünk van ezenkívül a Leica NA 3000 digitális szintezőműszerrel mért adatok feldolgozására is. A feldolgozás főbb lépései a következők: 1. Munkaterület létrehozása vagy meglévő választása 2. Mérési eredmények kiolvasása az adatrögzítőről, tárolva azokat a munkaterület nevével egyező könyvtárban. NA 3000 digitális szintezőműszer esetén a kiterjesztés wld legyen. 3. Mérési eredmények konvertálása. Ennek eredményeként létrejön a hálózat számításához szükséges mérési jegyzőkönyv állomány és a magasságjegyzék. A hálózat kiegyenlítéséhez szükséges mérési jegyzőkönyv állomány kiterjesztése mjk, a magasságjegyzéké apt. 4. A számításokhoz szükséges rendűség és számítási élesség beállítása a Beállítások menüben. 5. Előzetes számítások elvégzése. Ha a hálózatban poligonok is találhatók, akkor az előzetes számításokat a poligon záróhibák számításával kell kezdeni. Előzetes magasságok számítása a hálózatban lévő ismert magasságú alappontok és a mérési eredményeink közötti előzetes ellentmondások kimutatása érdekében szükséges. 6. Hálózat kiegyenlítése Ha részletmérés feldolgozását kell elvégezni és az alappontok mérése a részletméréssel egyidejűleg történt, akkor a hálózat kiegyenlítését követően lehet elvégezni a részletmérés feldolgozását. Bővebben lásd az NA 3000 című fejezetet. # 1.1. 1
A főmenü A főmenü szerkezete úgy lett kialakítva, hogy az kövesse a számítás logikai menetét. A Munkaterület választása,valamint a Magasság jegyzék és a Mérési jegyzőkönyv adatbeviteli és módosítási lehetőségei után következnek a Poligon záróhibák számítása és/vagy az Előzetes magasságok számítása. Az apriori Középhiba és a súlyok felvétele (Mérési eredmények súlyozása) után történik a kiegyenlítés. Az előzetes számításokról, valamint a kiegyenlítésről jegyzőkönyv készül, melyet a Megtekintés, nyomtatás menü kiválasztása után tudunk megtekinteni és kinyomtatni. Az egyes menük a parancsikonok alkalmazásával gyorsabban is elérhetők. A főmenü felépítése a következő: # 1.2. 2
Új munkaterület létrehozása Adjuk meg a munkaterület nevét, majd kattintsunk az OK-ra és lépjünk ki a főmenübe. A munkaterület a telepítés során megadott munkakönyvtárban a munkaterület nevével egyező nevű alkönyvtárban jön létre. Ez a munkakönyvtár fogja tartalmazni a számítások során létrejövő további állományokat. Ezen állományok nevei megegyeznek a munkaterület nevével, kiterjesztésük azonban más és más. A program használatakor létrejövő állományok kiterjesztésük szerint a következők : 1. apt : magasság-jegyzék 2. jkv: az NA 3000-es digitális szintezőműszerrel mért adatokból konvertált, hagyományos formátumú mérési jegyzőkönyv 3. lst : a számítások során a számítások szempontjából értelmezhetetlen hibák listája 4. mjk : magasságkülönbségeket tartalmazó állomány 5. ovm : az NA 3000-es digitális szintezőműszerrel mért adatokból konvertált oda-vissza méréseket tartalmazó állomány 6. pol : poligon záróhibák számítási jegyzőkönyve 7. ter: a hálózat tervezéséhez kapcsolódó számítási jegyzőkönyv 8. txt : kiegyenlítés számítási jegyzőkönyve 9. von : szintezési vonalak előzetes számításának jegyzőkönyve A munkakönyvtár ezenkívűl tartalmaz egy, a munkaterület nevével azonos nevű állományt kiterjesztés nélkül. Erre az állományra programozástechnikai okokból van szükség. # 2.1. 3
Munkaterület választása Ebben a menüben a korábban létrehozott munkaterületet választhatjuk ki. A választás során a kiterjesztés nélküli állományt kell kiválasztani. Ha mind a magasság-jegyzék, mind a mérési jegyzőkönyv tartalmaz adatokat, akkor az OK-ra történő kattintás után megjelenik a beolvasott pontok és a mért magasságkülönbségek száma. # 2.2. 4
Beállítások Az előzetes számítások során a hibahatárok számítása érdekében meg kell adni: - a hálózat rendűségét, - a számítás élességét. Ezenkívűl megadhatjuk a munkát végző cég, valamint a számítást végző személy nevét.a választható hibahatárok a poligon hosszának (T) és a vonal hosszának ( t ) függvényében a következők : Rendűség Poligon záróhiba Magassági záróhiba I. 0.9 T[km] 1.2 t[km] II. 2.0 T[km] 2.0 t[km] III. 3.0 T[km] 3.0 t[km] IV. 12.0 T[km] 20.0 t[km] # 2.3. 5
Magasság-jegyzék Ha a magasság-jegyzék még üres, akkor először fel kell tölteni a mért pontokkal. Az adatbevitel sorrendje tetszőleges, a bevitel után a menüből kilépve az állomány pontszám növekmény szerint lesz rendezett. Minden egyes pont bevitele előtt válasszuk a BŐVÍTÉS funkciót, majd gépeljük be a pont adatait. A pont állandósítását a megfelelő gombra kattintva választhatjuk ki, de ha a felkínált lehetőségek közül egyik sem megfelelő, akkor begépeljük. A pont adott vagy új jellegét szintén a megfelelő funkciógomb kiválasztásával állítsuk be. A pont száma és jelölése maximum 10 karakter hosszúságú lehet. Újabb pont bevitele előtt a fent leírtakat kell megismételni. Pont törlését a pont kiválasztása után a TÖRLÉS-re kattintva tudjuk elvégezni. Ha sok pontunk van a magasságjegyzékben, és a csúszka alkalmazása nem könnyíti meg a pont megtalálását, akkor a KERESÉS funkciógombra kattintva adjuk meg a keresendő pont számát. Az alappontokat tartalmazó apt kiterjesztésű állományban a pontra vonatkozó adatok egy sorban találhatók a következő felépítésben : - pontszám : balra zártan az 1. karaktertől 10 karakter hosszúságban, - jelölés : balra zártan a 13. karaktertől 10 karakter hosszúságban, - magasság : jobbra zártan a 25. karaktertől 10 karakter hosszúságban, - kód : 37. karakter. Az adott pontok kódja nulla, az új pontoké pedig egy. HOZZÁFŰZÉS A meglévő munkaterülethez lehetőségünk van másik munkaterület magasság jegyzékét hozzáfűzni. A Hozzáfűzés gombra kattintás után válasszuk ki a megfelelő apt állományt. # 3. 6
Mérési jegyzőkönyv A mérési jegyzőkönyv menüben a szakasz vagy vonal kezdőpontjának és végpontjának számát, a mért magasságkülönbséget és a vonal hosszát kell megadnunk. Az utóbbit km egységben. Lehetőségünk van a magasságkülönbség súlyviszonyát manuálisan is megadni, jelentőségét lásd lejjebb. Az ablak tetején látható az is, hogy hányadik mérési eredményről van szó. Az adatbeviteli és módosítási lehetőségek megegyeznek a magasság-jegyzéknél leírtakkal. Újabb mérés bevitele előtt a BŐVÍTÉS funkciót válasszuk. Mérési eredmény törlését a magasságkülönbség kiválasztása után a TÖRLÉS-re kattintva tudjuk elvégezni. A KERESÉS funkció alkalmazása esetén a keresendő szakasz kezdő- és végpontját kell megadnunk, majd a kurzor a megfelelő helyre ugrik. A mérési eredményeket tartalmazó mjk kiterjesztésű állományban a mért magasságkülönbségre vonatkozó adatok egy sorban találhatók. A rekord felépítése a következő : - vonal kezdőpontja : balra zártan az 1. karaktertől 10 karakter hosszúságban, - vonal végpontja : balra zártan a 13. karaktertől 10 karakter hosszúságban, - magasságkülönbség : jobbra zártan a 25. karaktertől 10 karakter hosszúságban, - vonal hossza [km]-ben : jobbra zártan a 37. karaktertől 6 karakter hosszúságban, - súlyviszony : jobbra zártan a 45. karaktertől 4 karakter hosszúságban. HOZZÁFŰZÉS A meglévő munkaterülethez lehetőségünk van másik munkaterület mérési jegyzőkönyvét hozzáfűzni. A Hozzáfűzés gombra kattintás után válasszuk ki a megfelelő mjk állományt. SÚLYVISZONY: Szintezési hálózat kiegyenlítésekor a vonal vagy szakasz hosszával fordított arányban súlyozzuk a mérési eredményeket, de előfordulhat, hogy a távolságtól függetlenül minden mérést azonos súlyúnak tekintünk. A mérési eredmények súlya az oda - vissza mért magasságkülönbségre vonatkozik, de lehet, hogy valamelyik magasságkülönbséget kétszer mérjük oda - vissza. Ilyenkor kétféleképpen járhatunk el : # 4. 7
- külön - külön mérési eredményként vonjuk be a számításba az egyik és a másik oda - vissza mért magasságkülönbségek középértékeit vagy - képezzük a két oda-vissza mért magasságkülönbség számtani középértékeinek középértékét, de súlyviszonynak nem a felkínált 1-et fogadjuk el, hanem módosítjuk azt a duplájára, azaz 2-re. A két módszer egyenértékű, a számítás mindkét esetben ugyanarra az eredményre vezet. A súlyviszonyra természetesen tetszőleges pozitív számot is megadhatunk a hibaterjedés törvényének megfelelően. Ha például egy olyan hálózat kiegyenlítését végezzük, amikor egy vonalon belül a műszerállások hossza (tehát a léc-léc távolság) meglehetősen különbözik, akkor a súlyviszonyt a műszerállások számának figyelembevételével állapítjuk meg. A súlyt ebben az esetben a műszerállások számának reciprokaként vesszük fel : 1 p i =, n i ahol p a súly, n a műszerállások száma. Ha egy n 0 műszerállásból álló szakaszt tekintünk egységnyi súlyú mérésnek, akkor a súlyt a n 0 p i = n i képlet alapján számoljuk és az így kapott értéket állítjuk be súlyviszonyként. Előfordulhat olyan eset, hogy valamelyik mérési eredményt durva hiba terhel, így a kiegyenlítésben nem vehet részt. Ebben az esetben nem szükséges a mérési eredményt " fizikailag " törölni az állományból, hanem a súlyviszonyra nullát adunk meg. A kiegyenlítésben ez a mérési eredmény nulla súllyal vesz részt. A kiegyenlített érték és a javítás elemzése így egyszerűbbé válik, segítve ezzel a durva hiba okának a kiderítését. 8
Előzetes magasságok számítása A kiegyenlítés elvégezhető az előzetes magasságok közelítő ismerete nélkül is, a különböző ellenőrzések miatt, amelyeket a vonatkozó szabályzatok is előírnak, a kiegyenlítés előtt kiszámoljuk az új pontok előzetes magasságait. A programmal történő számításkor a pontok magasságait vonalba foglalva számolhatjuk. Minden egyes új vonal számítása előtt kattintsunk az ÚJ VONAL ELŐÍRÁSA fülre. Minden egyes vonalba foglalt pont megadása a Pontlistába történő dupla kattintással végezhető el. A vonal előírása után a SZÁMÍTÁS-ra katattintva megtörténik a vonal számítása. - A képernyőn a számított magasságon kívűl megjelenik a záróhiba értéke, a záróhibára vonatkozó hibahatár és a vonal hossza. - A záróhiba a számított magasság és a magasság jegyzékben már meglévő magasság különbsége lesz. - Adott pont magassága a számolás során a munkaállományban nem lesz felülírva, de az új pontok esetében az előzetes magasság mindig felülíródik az új magasságra. - Abban az esetben, ha valamelyik magasságkülönbség kétszer vagy többször van mérve, akkor a program a számításokat a közepelt magasságkülönbséggel végzi. - A hibahatár értéke a vonal hosszának függvényében a BEÁLLÍTÁSOK menüben választottnak megfelelően kerül számításra. MAGASSÁG A magasság felirat melletti kis boxra kattintva megtekinthetőek a vonal számításának eredményeként kapott magasságok értékei. # 5.1. 9
TISZTATAGOK A magassági záróhiba értékekből általában megállapítható, hogy a méréseinket és a felhasznált, ismert magasságú alappontokat terhelik-e durva hibák vagy sem. A kiegyenlítés elvégzése előtt ezért célszerű az előzetes magasságok számításához fel nem használt magasságkülönbségeket is ellenőrizni. Ha az új pontok magasságait jó közelítéssel ismerjük, akkor az előzetes durva hiba szűréséhez a tisztatagok értéke viszonylag megbízhatóan használható fel. A program a tisztatagot az előzetes magasságokból számított magasságkülönbség és a mért magasságkülönbség különbségeként számolja. A tisztatagok értékei a Tisztatagok felirat melletti kis boxra kattintva tekinthetők meg. AUTOMATIKUS PONTSZÁMÍTÁS Az automatikus pontszámítás fülre kattintva az új pontok magasságai automatikusan számításra kerülnek. HIBÁS VONAL ELŐÍRÁSÁNAK JAVÍTÁSA Hibás vonal előírása esetén a program hibaüzenetet küld. Az esetleges hibák listája a munkakönyvtár lst kiterjesztésű állományában található meg. Ezt az állományt a MEGTEKINTÉS,NYOMTATÁS menü segítségével lehet megnézni. A számítás szempontjából értelmezhetetlen hibák két csoportba oszthatók. Szintezési vonal előírásától független hibák, amelyek azt mutatják, hogy a magasság-jegyzék és a mérési jegyzőkönyv közötti összhang nincsen meg: 1. Szakasz kezdő és végpontja azonos 2. Pont többször fordul elő a magasság-jegyzékben 3. Magasság-jegyzékben szereplő pontra nincs mérés 4. Szakasz hossza nulla A szintezési poligon előírásától függő hibák: 1. A poligon záróhiba számításához megadott szakasz nincs mérve A hibás vonal előírását a csúszka használatával javíthatjuk. TÖRLÉS Állítsuk a csúszka pozícióját a megfelelő ponthoz, majd kattintsunk a Törlés parancsgombra. BESZÚRÁS Állítsuk a csúszkát ahhoz a ponthoz, ami elé be kívánunk szúrni egy másik pontot. Válasszuk ki a listából a beszúrandó pontot, majd kattintsunk a jobb gombra és válasszuk a Beszúrás parancsot. MÓDOSÍTÁS Állítsuk a csúszkát ahhoz a ponthoz, amit módosítani kívánunk. Válasszuk ki a listából a megfelelő, majd kattintsunk a jobb gombra és válasszuk a Módosítás parancsot. 10
MEGTEKINTÉS, NYOMTATÁS A számítás eredményéről jegyzőkönyv készül, amelyet a MEGTEKINTÉS, NYOMTATÁS menü kiválasztása után tudunk megtekinteni. A menü kiválasztása után a Wordpad szövegszerkesztő indul el. Az előzetes magasságok számításának eredményét a munkakönyvtárban lévő von kiterjesztésű állományban találjuk. A számítási jegyzőkönyvben a szintezési vonalakat jellemző adatokon kívűl megtalálhatóak a vonalakba foglalt új pontok magasságai is. Ha a számításról nyomtatást kérünk, akkor a Wordpad szövegszerkesztőben az Oldalbeállítás menüben bal és jobb margónak 2-cm-t, alsó és felső margónak 1 cm-t állítsunk be. 11
Tisztatagok megtekintése A magassági záróhiba értékekből általában megállapítható, hogy a méréseinket és a felhasznált, ismert magasságú alappontokat terhelik-e durva hibák vagy sem. A kiegyenlítés elvégzése előtt ezért célszerű az előzetes magasságok számításához fel nem használt magasságkülönbségeket is ellenőrizni. Ha az új pontok magasságait jó közelítéssel ismerjük, akkor az előzetes durva hiba szűréshez a tisztatagok értéke viszonylag megbízhatóan használható fel. A program a tisztatagot az előzetes magasságokból számított magasságkülönbség és a mért magasságkülönbség különbségeként számolja. # 5.2. 12
Poligon záróhibák számítása A magassági záróhibák, valamint a tisztatagok értéke a mérési hibákon kívül a kerethibától és az elvégzett számítások sorrendjétől is függ. Ha a magassági hálózatunkban poligonok is találhatók, akkor az ellenőrzést a poligonok záróhibáinak számításával minden esetben el kell végezni. Ezt az erre vonatkozó szabályzatok - a magassági záróhiba számításához hasonlóan - kötelezően előírják. Ezenkívűl a poligonok záróhibáinak ismeretében lehetőségünk van a hálózati apriori középhiba értékének a számítására. Vízszintes hálózatok kiegyenlítésekor ennek a Ferrero-féle irányközéphiba felel meg. - a menü kiválasztása után az első poligon számítása előtt válasszuk az ÚJ KÖZÉPHIBA funkciót. Új poligon számítása előtt kattintsunk az ÚJ POLIGON ELŐÍRÁSA fülre A poligon előírása után a SZÁMÍTÁS-ra kattintva megtörténik a poligon számítása. A poligon kezdőpontját annak zárásánál ismételten meg kell adni! ÚJ KÖZÉPHIBA Számítására a hálózati apriori km-es középhiba miatt van szükség, amely a poligon záróhibák ( i ) értékéből és a poligonok hosszából ( T i ) kerül kiszámításra. Ha a poligonok számát P-vel jelöljük, akkor a hibaterjedés törvényét felhaszálva igazolható, hogy a km-es apriori középhiba közelítőleg a P 2 i i=1 µ km = P i=1 T i # 5.3. 13
összefüggésből számítható. A képletben lévő összegzéseket a program mindaddig elvégzi, amíg valamelyik poligon számítása előtt az ÚJ KÖZÉPHIBA funkciót nem válasszuk. HIBÁS POLIGON ELŐÍRÁSÁNAK JAVÍTÁSA Hibás poligon előírása esetén a program hibaüzenetet küld. Az esetleges hibák listája a munkakönyvtár lst kiterjesztésű állományában található meg. Ezt az állományt a MEGTEKINTÉS,NYOMTATÁS menü segítségével nézhetjük meg. A számítás szempontjából értelmezhetetlen hibák két csoportba oszthatók. Szintezési poligon előírásától független hibák, amelyek azt mutatják, hogy a magasság-jegyzék és a mérési jegyzőkönyv közötti összhang nincsen meg: 1. Szakasz kezdő és végpontja azonos 2. Pont többször fordul elő a magasság-jegyzékben 3. Magasság-jegyzékben szereplő pontra nincs mérés 4. Szakasz hossza nulla A szintezési poligon előírásától függő hibák: 5. A poligon záróhiba számításához megadott szakasz nincs mérve TÖRLÉS Állítsuk a csúszka pozícióját a megfelelő ponthoz, majd kattintsunk a Törlés parancsgombra. BESZÚRÁS Állítsuk a csúszkát ahhoz a ponthoz, ami elé be kívánunk szúrni egy másik pontot. Válasszuk ki a listából a beszúrandó pontot, majd kattintsunk a jobb gombra és válasszuk a Beszúrás parancsot. MÓDOSÍTÁS Állítsuk a csúszkát ahhoz a ponthoz, amit módosítani kívánunk. Válasszuk ki a listából a megfelelő, majd kattintsunk a jobb gombra és válasszuk a Módosítás parancsot. MEGTEKINTÉS, NYOMTATÁS Az előzetes magasságok számításának eredményét a munkakönyvtárban lévő pol kiterjesztésű állományban találjuk. 14
Középhiba A középhiba értékére az egységnyi súlyúnak választott mérési eredmény középhibáját kell megadnunk. Értékére vagy a Poligon záróhibák számítása fejezetben leírtak szerint számított középhibát adjuk meg, vagy az oda - vissza mérések különbségéből levezetett értéket, de megadhatjuk egyéb korábbi tapasztalat alapján is. A megadott középhiba tehát a kiegyenlítés előtti súlyegység középhibájával fog számszerűen egyezni. A középhiba értékén kívűl meg kell adnunk az egységnyi súlyú mérési eredményhez tartozó távolságot is km-ben. TAPASZTALATI KÖZÉPHIBÁK Néhány tapasztalati értéket az egységnyi súlyú mérési eredmény középhibájára vonatkozóan a mérés rendűségének figyelembevételével szokás megadni. Ha a szakaszok átlagos hossza néhány száz métertől egy km-ig terjed, akkor egységnyi súlyú mérésnek az 1 km hosszúságú szakaszt szokás tekinteni. Ennek középhibája : I. rendű szintezés esetén: 0.5 mm II. rendűszintezés esetén : 0.7-0.8 mm III. rendű szintezés esetén : 1 mm IV. rendű szintezés : 3-5 mm Mérnökgeodéziai feladatok során előfordul, hogy a szintezési szakaszok rövidek, legfeljebb egy-két száz méter hosszúak. Ekkor egységnyi súlyú mérésnek szokás az egy műszerállásban meghatározott magasságkülönbséget tekinteni. Ennek középhibája : I. rendű szintezés esetén: 0.1 mm II. rendűszintezés esetén : 0.2 mm III. rendű szintezés esetén : 0.3 mm IV. rendű szintezés : 1-2 mm Ebben az esetben egységnyi súlyú mérési eredményhez tartozó távolságnak az egy műszerállásra vonatkozó távolságot adjuk meg. # 6.1. 15
Mérési eredmények súlyozása Két különböző súlytípusból választhatunk. 1. A távolságtól független súlyozás esetén a súly a mérési jegyzőkönyvben megadott súlyviszony értékével egyezik. 2. Távolságtól függő súlyozás esetén pedig az egységnyi súlyú méréshez tartozó távolság és a kérdéses szakaszhossz (vonalhossz) hányadosának súlyviszonnyal szorzott értékével. A program alapértelmezetként az utóbbit kínálja fel. # 6.2. 16
Statisztikai próba valószínűségi szintje A kiegyenlítés utáni durva hiba szűréshez itt kell megadnunk a statisztikai próba valószínűségi szintjét. A statisztikai próba a javítás és a javítás középhibájának a hányadosa : vi vi wi = = µ µ q vi O vi ahol : w i : a számított statisztika v i : a javítás értéke µ O : a súlyegység középhibájának apriori értéke ( ld. Középhiba fejezet ) q vi : a javítás súlykoefficiense A statisztikai próba u-próba. Valószínűségi szintnek általában 90...95 %-ot vagy 99 %-ot válasszunk. A 90 %-nál szigorúbb valószínűségi szint ( pl. 85 % vagy 80 % ) felvétele ritkán fordul elő. Az alapértelmezett 95 %. # 6.3. 17
Számítás A kiegyenlítés menü SZÁMÍTÁS almenüjére kattintva megtörténik a hálózat kiegyenlítése. Nagyobb hálózat számítása időigényesebb is lehet. A számítás befejeztével a hálózat jellemző adatai láthatók. Ha a hálózat önálló, akkor az ablak tetején az " Önálló hálózat kiegyenlítése " felirat jelenik meg. AZ ELŐFORDULÓ HIBÁK ÉRTELMEZÉSE A hálózat kiegyenlítése nem végezhető el mindaddig, amíg a magasság-jegyzék és a mérési jegyzőkönyv közötti összhang nincsen meg. Ezen hibák listája megegyezik az Előzetes magasságok számítása fejezetben leírtakéval. Ezek a hibák a következők: 1. Szakasz kezdő és végpontja azonos 2. Szakasz kezdőpont nem szerepel a magasság-jegyzékben 3. Szakasz végpont nem szerepel a magasság-jegyzékben 4. Pont többször fordul elő a magasság-jegyzékben 5. Magasság-jegyzékben szereplő pontra nincs mérés 6. Szakasz hossza nulla Az esetleges hibák listája a munkakönyvtár lst kiterjesztésű állományában található meg. # 6.4. 18
Hálózati dátum felvétele A hálózati dátum felvétele önálló hálózat elhelyezésével kapcsolatos számítást jelent. Ha a hálózatban nincsen adott magasságú alappont, akkor a kiegyenlítés utáni elhelyezés során valamely pont magasságára megadhatunk egy értéket, ami általában a konkrét feladattól függ. Például a legkisebb magasságú pont magassága a kiegyenlítés után 0.000 m vagy 10.000 m stb. legyen. Ha a számítandó hálózatunk önálló, akkor a kiegyenlítést előbb elvégezzük az eddig leírtak szerint. Ezután a listából kiválasztjuk a hálózat valamelyik pontját és a magasságára megadunk egy értéket, ami által a hálózatot a megadott magasságú pontba helyezzük el. A feladatot megoldhatnánk úgy is, hogy ez az egyetlen pont lenne a számítás során adott magasságú pont, de akkor annak középhibájára a számítás eredményeként nullát kapnánk. Beillesztett hálózat esetén a hálózati dátumon nem tudunk változtatni, mivel a hálózatban ismert magasságú alappont vagy alappontok is vannak. Ebben az esetben a menü kiválasztása után a képernyőn a Beillesztett hálózat! figyelmeztetés jelenik meg. # 6.5. 19
Hálózat tervezése Magassági hálózatok tervezését a pontok középhibáira és a magasságkülönbségekre vonatkozóan egyaránt el tudjuk végezni. Hálózat tervezése során a mérési eredmények nélkül fel kell tölteni értelemszerűen a magasság jegyzéket és a magasságkülönbségek jegyzőkönyvét. A szintezési szakaszok hosszát elegendő közelítően megadni, például térképről levett méretek vagy tervezési térképek alapján. A tapasztalati úton megadott egységnyi súlyú mérési eredmény középhibája ismeretében a program kiszámolja a pontok középhibáit, valamint a magasságkülönbség jellemző adatait. A hálózat jellemző adatai oldalon megtalálhatóak a minimális és a maximális középhibák értékei. A magasságkülönbségek számítása című jegyzőkönyvben a következő számított adatok találhatók: 1. mu : a tervezett kiegyenlített magasságkülönbség középhibája mm-ben 2. ml : a tervezett még ki nem egyenlített mérési eredmény kiegyenlítés utáni középhibája, szintén mm-ben, 3. f i : a tervezett szakaszra jutó fölös mérés hányad értéke. A fölös mérés hányadot a durva hibák kimutatásánál használjuk fel. Általában a mérés még megbízhatóan ellenőrizhető, ha a fölös mérés hányad értéke 0.10...0.15-nál nem kisebb. A fölös mérés hányadok összege a fölös mérések számával egyezik. Ha valamelyik mérés a kiegyenlítésben nulla súllyal szerepel, vagy egységnyi súlyú mérések esetén az erre a mérésre eső fölös mérés hányad nulla, akkor nem kerül számításra. Az utóbbi eset polárisan meghatározott pontok esetében áll fenn, azaz ha egy pontot csak egy másik ponttal mértünk össze. A jegyzőkönyvben ebben az esetben fi helyén egy vízszintes vonal ( - ) látható. Ha a számított középhibák nem felelnek meg, akkor vagy újabb mérési eredmények bevonásával, vagy a súlyviszonyok változtatásával érhetjük el a tervezett értéket. Akár távolságtól függő, akár távolságtól független súlyozást választunk, a súlyviszonyokon az utóbbi esetben a mérések ismétlésének arányában kell változtatni. Ha tehát a tervezés azt igényli, hogy a hálózat bővítése nélkül a mérések ismétlésével tudjuk csak elérni a kívánt középhibát, akkor kétszer mért szakasz súlyviszony értékére 2-t, háromszor mért szakaszra 3-at adjunk meg. Általában szintezési hálózatok tervezése esetén gyakorlati szempontból előnyösebb újabb magasságkülönbségek bevonásával merevíteni a hálózatot, és nem a meglévők ismétlés számának növelésével fokozni a pontosságot. # 6.6. 20
Megtekintés, nyomtatás A hálózat kiegyenlítéséről készült számítási jegyzőkönyvet az aktuális munkaterület-könyvtár txt kiterjesztésű állománya tartalmazza. A számítási jegyzőkönyvben az alábbi adatok találhatók: - a hálózat jellemző adatai, - felhasznált (adott) magasságú alappontok, - az újonnan meghatározott alappontok, - magasságkülönbségek számítása. A HÁLÓZAT JELLEMZŐ ADATAI 1. A pontok száma a hálózatban lévő összes pontok számával egyezik. Külön fel van tüntetve az adott és az új pontok száma. 2. A számítás ellenőrzése érdekében látható a javítások súlyozott négyzetösszege, valamint a pótnormálegyenletből számított értéke. 3. A súlyegység középhibájának kiegyenlítésből számított értéke, amely számszerűen megegyezik az egységnyi súlyú mérési eredmény középhibájával. Ha egységnyi súlyú mérés távolságának az 1 km hosszú szintezési szakaszt választottuk, akkor a súlyegység középhibája számszerűen a km-es középhibával egyezik meg. 4. A durva hibás mérés egyszerűbb megtalálásának érdekében fel van tüntetve a Statisztikai próba valószínűségi szintje fejezetben említett maximális statisztika értéke, és az, hogy ez melyik magasságkülönbséghez tartozik. 5. A mérési eredmények száma. 6. A számításból kihagyott mérések száma, amely a mérési jegyzőkönyvben a nulla súlyviszonyú mérések számával egyezik. 7. A fölös mérések száma. 8. A felvett valószínűségi szinthez tartozó elméleti statisztika értéke. MAGASSÁG JEGYZÉK A meghatározott alappontok magasság-jegyzéke a következő adatokat tartalmazza. A pont számán és jelölésén kívűl a korábban számított előzetes magasság és annak változása látható. Az utolsó előtti oszlopban találjuk a kiegyenlített magasságot, valamint az utolsó oszlopban annak középhibáját. A hálózat jellemző adatai oldalon szereplő ponthibák négyzetes átlaga ezekből a középhibákból van számítva. MAGASSÁGKÜLÖNBSÉGEK SZÁMÍTÁSA A magasságkülönbségek számítása oldalakon a kiinduló adatokon kívül a következő számított értékek láthatók : - súly : magasságkülönbség súlya. Számítva az egységsúlyú méréshez tartozó távolság és a vonal hosszának hányadosaként. - javítás : a vonal kezdő- és végpontja kiegyenlített magasságkülönbségének és a mért magasságkülönbségnek a különbsége, - mu : a kiegyenlített magasságkülönbség középhibája mm-ben - ml : a még ki nem egyenlített mérési eredmény kiegyenlítés utáni középhibája, szintén mm-ben, # 6.7. 21
- w : a Statisztikai próba valószínűségi szintje fejezetben megadott statisztika. Abban az esetben, ha valamelyik mérés a kiegyenlítésben nem vesz részt ( a kiegyenlítésben nulla súllyal szerepeltettük ), akkor a Statisztikai próba valószínűségi szintje fejezetben közölt összefüggés nem használható. Ebben az esetben a statisztika a javítás és a kiegyenlített mérési eredmény m U középhibájának hányadosaként kerül kiszámításra, - f i : a vonalra jutó fölös mérés hányad értéke. A fölös mérés hányadot a durva hibák kimutatásánál használjuk fel. Általában a mérés még megbízhatóan ellenőrizhető, ha a fölös mérés hányad értéke 0.10...0.15-nál nem kisebb. A fölös mérés hányadok összege a fölös mérések számával egyezik. Ha valamelyik mérés a kiegyenlítésben nulla súllyal szerepel vagy egységnyi súlyú mérések esetén az erre a mérésre eső fölös mérés hányad nulla, akkor nem kerül számításra. Az utóbbi eset polárisan meghatározott pontok esetében áll fenn, azaz ha egy pontot csak egy másik ponttal mértünk össze. A jegyzőkönyvben ebben az esetben fi helyén egy vízszintes vonal ( - ) látható. 22
Terepi adatrögzítési technológia az NA 3000 műszerrel végzett mérés során RÉSZLETMÉRÉS A pontok azonosítására a PtNr funkciógombot kell csak használni. A pontszám 5 karakter hosszúságú legyen, amelyből az első karakter a pont jellegét jelöli, a többi négy pedig a pont számát. Az első karakter helyén álló kódok a következők: - 9: vonal kezdőpontja - 0 : részletpont. Részletpont esetében ezt nem kell megadni, ha a pontszám négy karakter hosszú. A Leica formátumú jegyzőkönyvben a jobbra zárás miatt automatikusan nulla kerül erre a helyre. - 1: kötőpont hátra leolvasás - 2 : kötőpont előre leolvasás - 8: vonal végpontja A hagyományos részletmérési jegyzőkönyvön bemutatva az említett kódolások a következőképpen szemléltethetők: Hátra Közép Előre (9) - - - - (0) - - - - (0) - - - - (2) - - - - (1) - - - - (0) - - - - (0) - - - - (0) - - - - (2) - - - - (1) - - - - (0) - - - - (0) - - - - (0) - - - - (8) - - - - A kötőjelek a négy karakter hosszúságú pontszámot szimbolizálják. SZABATOS SZINTEZÉS 1. A CODE gombbal adjuk meg a szakasz kezdőpontját. A ponszám 4 karakter legyen, de a szakasz kezdőpontját a pontszám előtt egy 9-essel különböztessük meg. Például ha a szakasz kezdőpontja az 1310-es pont, akkor a Code No kérdésre 91310-et vigyünk be, majd nyomjuk meg a YES billentyűt. Ezután a következő látható a műszer kijelzőjén: Info1: itt adjuk meg a mérés dátumát, folytonosan. Pl. 2001. szeptember 20.-át a következőképpen: 20010920. Majd YES. Info2: adjuk meg a mérés kezdetének időpontját. Pl. 10 óra 26 percet a következőképpen: 1026 majd YES. # 7.1. 23
Info3: adjuk meg a hőmérsékletet tizedfokban. Pl. 20,0 Celsius fokot a következőképpen tizedespont nélkül: 200. Majd nyomjuk meg a YES billentyűt. Info4: itt nem kell megadni semmilyen adatot. Az eddig bevitt adatokat kell most rögzítenünk a REC gomb megnyomásával. Ezután a MEAS rn 1 felirat látható a kijelzőn. Következhet a hátra leolvasás melyet a műszer beállítástól függően bizonyos ideig kijelez, majd azt automatikusan rögzíti. Ezután elvégezzük az előre leolvasást, majd ismételten az előre leolvasást, majd befejezésképpen a hátra leolvasást. A kötőpontokra vonatkozóan semmilyen egyéb adatot (pontkód, dátum, stb.) nem kell megadni! Az utolsó műszerállásban végzett mérés befejeztével, tehát a H-E-E-H vagy a H-H-E-E adatok rögzítése után a 2. pontban leírtakat kell megismételni a szakasz végpontjára vonatkozó adatokkal. Azaz: A CODE gombbal adjuk meg a szakasz végpontját. A pontszám 4 karakter legyen, de a szakasz végpontját a pontszám előtt egy 8-assal különböztessük meg. Például ha a szakasz végpontja a 2001-es pont, akkor a Code No kérdésre 82001-et vigyünk be, majd nyomjuk meg a YES billentyűt. Ezután a következő látható a műszer kijelzőjén: Info1: dátum megadása Info2: időpont megadása Info3: hőmérséklet megadása Info4: REC billentyűvel adatrögzítés. A rögzített adatokat a FIND gomb megnyomásával tudjuk megtekinteni és a DSP billentyűkkel lehet lapozni. Mérnökegeodéziai célú szintezés esetében a mérés dátumával, időponttal és a hőmérséklettel nem kell (nem érdemes) foglalkozni. Ebben az esetben a pontszám bevitele után az Info1 kérdésre nyomjuk meg a REC gombot. Az átlagos hőmérsékletet pedig az adatok kiolvasása után a konvertálás során adjuk meg. 24
Adatbeolvasás Adatbeolvasás előtt elöször válasszunk új munkaterületet a korábban leírtak szerint. 1. Csatlakoztassuk a Gif adatrögzítőt valamelyik kommunikációs porthoz, majd kapcsoljuk be. Ellenőrizzük a GIF 10 adatátviteli egység COMM menüjében (amelyet a felfelé vagy a lefelé mutató kurzorok felhasználásával tudunk kiválasztani) a következő beállításokat: - BAUD 9600 - PARITY EVEN - PROTOC XON/XOFF - STOPBIT 1BIT - ENDMARK CR/LF - CONNECTED AS DCE Ha a felsorolt beállítások nem megfelelőek, akkor azokat a jobbra vagy balra mutató kurzorok felhasználásával válasszuk ki. 2. Válasszuk ki a főmenüből az NA 3000 főmenü ADATBEOLVASÁS almenüjét vagy kattintsunk a terepi mérést ábrázoló képre. Ezt követően a levelpak nevű program indul el, amelynél az indítást követően egy jelszót kell megadni. Tegyük ezt, majd kattintsunk az OK-ra. 3. Válasszuk a Raw Obs. menü Download almenüjét vagy a neki megfelelő View felirat alatti parancsikont. 4. Ellenőrizzük a Selected Settings felirat alatti beállításokat. Ezek a következők legyenek: - PORT : COM1 VAGY COM2 - Baud rate : 9600 - Parity : even - EndOfLine : CR+LF - Protocol : XON/XOFF 5. Kattintsunk az Output data to ablak melletti gombra és adjuk meg a beolvasandó állomány nevét az újonnan megnyitott munkakönyvtárban. Az állomány kiterjesztésére wld-t adjunk! 6. Kattintsunk a MEGNYITÁS-ra, majd az OK-ra és várjuk meg, amíg az adatátvitel befejeződik. 7. Kattintsunk a STORE gombra, majd a DONE-ra és lépjünk ki a programból. # 7.2. 25
Konvertálás RÉSZLETMÉRÉS Ha elvégeztük az alapponthálózat számítását, vagy ha arra nem volt szükség, mert azok ismert pontok voltak, akkor a részletmérés számítását a Részletmérés/Részletpontok számítása almenüben tudjuk elvégezni. A számítás megkezdése előtt válasszuk ki a számítás élességét. Ezután válasszunk Magasság-jegyzéket, majd kattintsunk a Részletpontok számítása/részletpontok számítása almenüre. A megfelelő wld kiterjesztésű állomány kiválasztása után megtörténik a részletpontok magasságának a számítása. A számítás eredményét a munkaállomány nevével egyező nevű, de jkv kiterjesztésű állományban tekinthetjük meg. Ennek nyomtatása előtt a Nyomtatási beállítások fejezetben leírtak szerint járjunk el. A feldolgozás során kétféleképpen járhatunk el: - az alappontok magasságai ismertek - az alappontok magasságait részben nekünk kell meghatározni Az első esetben a korábban leírtaknak megfelelően feltöltjük a magasság jegyzéket és a fentebb leírtak szerint járunk el. A második esetben a beolvasást követően elvégezzük a Konvertálás menüben a jegyzőkönyv konvertálását, amelynek során létrejön az alappontokat és az alappontok közötti magasságkülönbségeket tartalmazó apt és mjk kiterjesztésű állományok. Elvégezzük ezután a hálózat számítását, majd ezt követően hajtjuk végre értelemszerűen az ezen fejezet első bekezdésében leírtakat. # 7.3. 26
SZABATOS SZINTEZÉS A beolvasott adatok konvertálásához válasszuk az NA 3000 főmenü konvertálás almenüjét, vagy kattintsunk a Leica NA 3000 műszert ábrázoló képre. Az állomány választása menüben válasszuk ki a beolvasott wld kiterjesztésű állományt. A konvertálás elvégzése előtt a következő beállítási lehetőségeket végezhetjük el. Az adatrögzítés típusának válasszuk a Mérnökgeodéziai célú szintezést, ha a terepi mérés során nem vittük be a mérés dátumát, időpontját és a hőmérsékletet, különben a Felsőrendű szintezést. Abban az esetben, ha oda-vissza méréseket is végeztünk, akkor válasszuk az Oda-vissza méréseket a feldolgozás módja ablakban, különben az Egyirányú méréseket. A mérés módjára a Hátra-Előre-Előre-Hátra és a Hátra-Hátra-Előre-Előre sorrend közül választhatunk. Adjuk meg a mérést végző személy nevét, valamint az egy műszerálláson belüli hibahatárt. Ez a két, hátra-előre leolvasásokból számítható magasságkülönbségek különbségére vonatkozó hibahatár. Ha az eltérés egy műszerálláson belül ennél nagyobb, akkor a műszerállásra vonatkozó magasságkülönbség nem kerül kiszámításra, a jegyzőkönyvben ezt egy vízszintes vonal jelzi. Komparálási állandó a komparálási javítás számításához szükséges. Ha elvégeztük a szükséges beállításokat, válasszuk a konvertálás menüt. Ennek hatására létrejönnek az Új munkaterület létrehozása fejezetben leírt apt és mjk kiterjesztésű állományok, valamint a szintezés mérési jegyzőkönyve és az oda-vissza mérések eredményét tartalmazó számítási jegyzőkönyv. A mérési jegyzőkönyv egy jkv kiterjesztésű állomány, amely a lécleolvasásokat egy hagyományos jegyzőkönyvnek megfelelően tartalmazza. Az ovm kiterjesztésű állomány az odavissza mért magasságkülönbségeket tartalmazza. Ez utóbbi csak abban az esetben jön létre, ha a konvertálás előtt az oda-vissza mérések beállítást választottuk a feldolgozás módjánál. Az odavissza mérések összeállítása című jegyzőkönyv végén található az oda-vissza mérések különbségéből számítható szintezés km-es középhibája, valamint egy távolságtól független középhiba is. A jegyzőkönyveket a MEGTEKINTÉS, NYOMTATÁS menüre kattintva tudjuk 27
megtekinteni és kinyomtatni. A nyomtatás megkezdése előtt a Nyomtatási beállítások menüben leírtak szerint járjunk el. 28
Nyomtatási beállítások Ha az egyes elvégzett számításokat nyomtatni szeretnénk, akkor a Wordpad szövegszerkesztőben az Oldalbeállítás menüben bal és jobb margónak 2-cm-t, alsó és felső margónak 1 cm-t kell beállítani. # 8. 29