Bevezetés-Acinetobacter

Hasonló dokumentumok
A karbapenem fogyasztás hatása a karbapenem rezisztens Acinetobacter baumannii epidemiológiájára.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei

Pseudomonas csoport és egyéb nem fermentáló Gramnegatív

A tigecyclin in vitro hatékonysága Magyarországon multicentrikus tanulmány 2006

Klinikailag releváns Pseudomonas aeruginosa törzsek jellemzése

SZÉKELY ÉVA JAHN FERENC DÉL-PESTI KÓRHÁZ II. BELKLINIKA, ÁPRILIS 16.

Evolúció ma: az antibiotikum rezisztencia a baktériumoknál

Multirezisztens kórokozók. Dr. Orosi Piroska egyetemi docens Kórházhigiéne és infekciókontroll tanszék

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központban izolált multirezisztens Klebsiella pneumoniae törzsek molekuláris epidemiológiai vizsgálata

Antibiotikum érzékenyégi vizsgálatokhoz ajánlott táptalajok: Mueller-Hinton agar

Nozokomiális fertõzéseket okozó multirezisztens baktériumok mikrobiológiai jellemzõi

Veszélyes rezisztencia típust hordozó baktériumok. Kenesei Éva Semmelweis Egyetem I.Gyermekklinika

A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban

EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

A kórházi antibiotikum politika gyakorlata, multirezisztens kórokozók. Dr. Hajdú Edit SZTE ÁOK I.sz. Belgyógyászati Klinika Infektológia Osztály

A Pseudomonas aeruginosa törzsek in vitro érzékenysége és klinikai konzekvenciái Magyarországon

Vélemény. Dr. Szabó Dóra Béta-laktám rezisztens Gram-negatív baktériumok vizsgálata című doktori értekezéséről.

Gyógyszerészi feladatok a rezisztens/multirezisztens kórokozók terjedésének mérséklésében

SHV- és CTX-M-típusú kiterjedt-spektrumú β-laktamáz termelő Klebsiella pneumoniae törzsek komplex molekulárisepidemiológiai

Staphylococcus haemolyticus törzsek antibiotikum rezisztenciájának. nak lis megoszlása. sa alapján. Kardos Szilvia,

ESBL termelő baktériumok okozta infekciók kezelési lehetőségei. Szalka András Szent Imre Kórház

Szűrés és izolálás stratégiája Gram negatív multirezisztens kórokozó okozta fertőzés és hordozás esetén

A évi európai pontprevalencia vizsgálatok jellemzői I.

Antibiotikum érzékenyégi vizsgálatokhoz ajánlott táptalajok: Táptalaj/Inokulum sűrűség

MULTIREZISZTENS KÓROKOZÓK, SZŰKÜLŐ TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEK

Pseudomonas csoport és egyéb nem fermentáló Gramnegatív

A multirezisztens kórokozók prevenciója az Európai Unió perspektívája Dr Böröcz Karolina Msc Kórházi járványügyi osztály

ESBL, AmpC kimutatása. Kristóf Katalin Semmelweis Egyetem ÁOK, LMI Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Laboratórium

A doripenem, az új carbapenem in vitro hatékonysága Gram-negatív, aerob problémabaktériumokra

Tartalomjegyzék: 1 Országos Közegészségügyi Intézet, 2 Semmelweis Egyetem

Tartalomjegyzék: 1 Országos Epidemiológiai Központ, 2 Semmelweis Egyetem

Iván Miklós Antibiotikumok I-II

Antibiotikumok I. Selman Abraham Waksman

Fertőzésekkel szembeni immunitás, immunizálás

Húgyúti patogének antibiotikum érzékenysége, a laboratóriumi diagnosztika lehetőségei

Az antibiotikum terápia jelentősége súlyos szepszisben. Ludwig Endre ESZSZK, Semmelweis Egyetem, Budapest

Veszélyes rezisztenciatípust hordozó baktériumok térhódítása az újszülött és csecsemı populációban. Kenesei Éva Bókay délután május 7.

A biofilmképzés hatása a kemoterápiás szerekkel szembeni in vitro érzékenységre Pseudomonas aeruginosa törzseknél

1. Általános kulcsfontosságú üzenetek a kórházi és egyéb egészségügyi intézményi egészségügyi szakemberek számára




Antimikrobiális rezisztencia - komoly élelmiszerbiztonsági probléma

A NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER (NNSR) EREDMÉNYEI: KÖTELEZŐ JELENTÉSEK: I. MULTIREZISZTENS KÓROKOZÓK ÁLTAL OKOZOTT EPINFO 2006; 7:89-95.

2011. XI. évfolyam 3-4. szám. Tartalom:

Az antimikróbás terápia ellentmondásai

Dr. Gacs Mária, a Mikrobiológiai Körlevél távozó szerkesztőjének elköszönő levele

Nosocomialis infekciókat okozó baktériumok tipizálásának jelentősége a kórházi járványok felderítésében

Óbudai Egyetem. Doktori (Ph.D.) értekezés

A NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER (NNSR) EREDMÉNYEI KÖTELEZŐ JELENTÉSEK: MULTIREZISZTENS KÓROKOZÓK ÁLTAL OKOZOTT EPINFO 2007; 24:

Az antibiotikum alkalmazás helyes gyakorlatának klinikai auditja

A MEGELÉGEDETTSÉG ÖLHET. AZ ANTIBIOTIKUM REZISZTENCIA MÉG MINDIG NŐ EURÓPÁBAN.

DE-OEC Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék ANTIBIOTIKUMOK AZ ANESZTEZIOLÓGIÁBAN ÉS AZ INTENZÍV TERÁPIÁBAN

A SHIGA-toxin termelő Escherichia coli (STEC) törzsek molekuláris tipizálási lehetőségei, különös tekintettel az STX2 altípusaira Mag Tünde

A nosocomialis Gram-negatív patogének érzékenységének változása a meropenem és komparátorai iránt között

Válasz Prof. Dr. Nagy Erzsébet opponensi véleményére

One world one health, rezisztens kórokozók az állatvilágból EURÓPAI ANTIBIOTIKUM NAP 2018.NOVEMBER 19.

A szepszis antibiotikum-terápiája

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola

Irányelv. Az otthon szerzett pneumóniák antimikróbás kezelése egészséges immunitású felnőttekben

Az infektológia aktuális problémái. Ludwig Endre Délpesti Centrumkórház, Semmelweis Egyetem, Budapest

Antibiotikum terápia és sürgősségi ellátás. Ludwig Endre ESZSZK, Semmelweis Egyetem, Budapest

Cystás fibrózisos betegek légúti mikrobiótái a MALDI "érában"

Várandós nők Streptococcus agalactiaeszűrése

A mikrobiológiai diagnosztika, a ribotipizálás és a binary toxin vizsgálat jelentősége a CDI hazai epidemiológiai jellemzésében

MIT, MIKOR, MIÉRT? GYAKORLATI ANTIBIOTIKUM- TERÁPIA A KISÁLLATPRAXISBAN

A KITERJEDTEN GYÓGYSZER-REZISZTENS TUBERKULÓZIS ELŐFORDULÁSA EPINFO 2006; 44:

A Gyógyszerészeti Tudományok Doktori Iskola szimpóziumának absztraktjai 2014

4. Félévi beszámoló. Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola. Könnyűipari termékek antibakteriális hatékonyságának jellemzése

AZ ANTIBIOTIKUMOK MELLÉKHATÁSAI

lete és s gyakorlata Dr. Pataki Margit SE I.sz Gyermekgyógyászati Klinika

összes mikróba elölése/eltávolítása Sterilezés mikróbák nagy részének elölése Fertıtlenítés

AZ OTITIS EXTERNA MÁSKÉPPEN: MIKROBIOLÓGIA ÉS ANTIBIOTIKUM-KEZELÉS

Tájékoztatás a havi surveillanceról április hónap

Tipizálási módszerek alkalmazása methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) törzsek molekuláris epidemiológiai vizsgálatai során


ESBL. termelő bélbaktériumok okozta infekciók jelentősége. Prof. Dr. Nagy Erzsébet. SZTE, ÁOK, Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet, Szeged

REHABILITÁLHATÓ-E A NAGYKOCKÁZATÚ

A Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer 2008.évi eredményei

Holub Lili Szent János Kórház Intézeti Gyógyszertár Takács Gábor Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Intézeti Gyógyszertár

23. évfolyam 14. szám április 15. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Személyi adatok: Név: Dr. Sóki József Telefon: (62) , (20) Cím: 6726 Szeged, Traktor u. 28.

Methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) gyakoriságának vizsgálata

A komplikált intraabdominális infekciók mikrobiológiai diagnosztikája és kezelése felnőtt betegeknél Intézeti protokoll

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS

Sepsis aktualitások az antimikróbás terápiában. Ludwig Endre

Bakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján

Az aminoglikozidok jellemzői

1. A projekt célja, várható eredménye. 3. Beszerzés, felhasználás fő jellemzői. 4. Klinikák részletes elemzése

A évi járványügyi-klinikai vegyes bakteriológiai jártassági körvizsgálat értékelése Gacs Mária

A Pseudomonas aeruginosa környezetbiztonsági jelentısége antropogén hatás alatt álló közegekben

Az otthon szerzett pneumóniák antibiotikum kezelése

23. ORSZÁGOS ANTIBIOTIKUM TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

Antimikrobás kezelés az intenzív osztályon

Magyarországi kórházi antibiotikum alkalmazás különbözı nézıpontok szerinti elemzése

MIKROBIOLÓGIAI KUTYÁK ÉS MACSKÁK. DUO-BAKT Állatorvosi Mikrobiológiai Laboratórium SZIE ÁOTK Kisállatgyógyász Szakállatorvos Képzés

ORVOSI MIKROBIOLÓGIAI INTÉZET. Az orvosi mikológia egyes elméleti és gyakorlati kérdései

TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNYEK

I. A NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER (NNSR) ÉVI EREDMÉNYEI

ANTIBIOTIKUM POLITIKA FİVÁROSI SZENT ISTVÁN KÓRHÁZ OKTÓBER 8.

Átírás:

Bevezetés-Acinetobacter Gram negatív coccobacillusok opportunista patogének főleg nozokomiális infekciók klinikailag legjelentősebb: Acinetobacter baumannii fajkomplex

Bevezetés-Acinetobacter fertőzések a DE OEC Klinikáin egyre gyakoribb megjelenés multi-és pánrezisztens törzsek is kezelés: β-laktám rezisztencia miatt korlátozottan alkalmazható alternatív: aminoglikozid, tetraciklinek egyre több rezisztens törzs pánrezisztens törzsek: colistin

Bevezetés-Integronok genetikai elemek, melyek különböző génkazettákat tudnak befogni és expresszálni Gc att C P c int I Gc 1 P int att I P c int I Gc 1 Gc 2 P int att I Génkazetta beépülése az integronba Gc: génkazetta, att C, att I: rekombinációs helyek, int: integrázt kódoló gén, P c, Pi nt : promoter régiók (az ábra az http://integrall.bio.ua.pt/ nyomán készült)

Célkitűzés Acinetobacter izolátumok rezisztenciájának genetikai hátterének bemutatása ennek összefüggése az antibiotikum felhasználással

Adatok és eredmények-a rezisztencia genetikai háttere 91 DE OEC-en gyűjtött izolátum 68 származott intenzív osztályokról 65 volt multirezisztens (MACI)

Adatok és eredmények-a rezisztencia genetikai háttere 71,43% 70,30% carbapenem rezisztencia (65/91) aminoglikozid + carbapenem rezisztencia (64/91) 33,00% 33,00% tetraciklin + carbapenem rezisztencia (30/91) aminoglikozid + tetraciklin + carbapenem rezisztencia (pánrezisztencia) (30/91)

Adatok és eredmények-a rezisztencia genetikai háttere 82,40% 64,80% 48,40% 42,90% 21,98% 6,60% 0% aph (3')- VIa ant (3")-Ia aac (6')-Ib aph (3')-Ia ant (2")-Ia aac (3')-IIa ArmA

Adatok és eredmények-a rezisztencia genetikai háttere a vizsgált izolátumok 69,2%-ában (63/91) találtunk I-es típusú integront szekvenálással négyfélét azonosítottunk II-es típusú integron nem fordult elő

Adatok és eredmények-a rezisztencia genetikai háttere int 1 aac(3)-ia ismeretlen ant(3 )-Ia funkciójú fehérje qac E sul I 1n561 méret: kb. 2400 bp (54/91) int 1 aac(6 )-Ib ismeretlen funkciójú fehérje bla oxa20 qac E sul I In426 méret: kb. 2200 bp (4/91) int 1 ant(3 )-Ia qac E sul I In127 méret: kb. 1000 bp (1/91) int 1 aac(6 )-Ib ismeretlen funkciójú fehérje bla VIM4 qac E sul I In238 méret: kb. 1800 bp (4/91)

Adatok és eredmények-antibiotikum felhasználás és rezisztencia 60 50 DE OEC összes antibiotikum felhasználása 2000-2012 a vizsgált izolátumok gyűjtésének éve (2011) DDD/100 ágy-nap 40 30 20 10 0 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012

3 DE OEC carbapenem felhasználás és imipenem rezisztencia 2000-2012 100 90 DDD/100 ágy-nap 2,5 2 1,5 1 0,5 carbapenem felhasználás imipenem 80 70 60 50 40 30 20 10 imipenem rezisztens törzsek aránya (%) 0 0 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012

aminoglikozid rezisztens törzsek aránya (%) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 DE OEC aminoglikozid felhasználás és rezisztencia 2000-2012 aminoglikozid felhasználás gentamicin R tobramycin R amikacin R 3 2,5 2 1,5 1 0,5 DDD/100 ágy-nap 0 0 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 Az egyes aminoglikozid antibiotikumok felhasználása 2000-2012 2012 2010 2008 2006 2004 2002 2000 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00% Tobramycin (Parenteral) Gentamicin (Parenteral) Gentamicin (Bead chain) Amikacin Netilmicin (Parenteral)

Összefoglalás Az azonosított integronok variábilis régiójukban valamilyen β-laktám vagy aminoglikozid rezisztenciát biztosító gént hordoztak. Egyértelmű összefüggés az antibiotikum felhasználás és a rezisztencia fokozódása között.

Összefoglalás DDD/100 ágy-nap 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 DE OEC colistin felhasználás 2000-2012 colistin 0,1 A pánrezisztens 0 Acinetobacter izolátumok ellen hatékony terápia: colistin már a DE OEC-en is megjelentek rezisztens törzsek = nem kezelhető infekciók. 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Összefoglalás megoldási lehetőségek: 1. antibiotikum felhasználás visszaszorítása carbapenem (túl)használat csökkentése 2. aminoglikozidok diverzifikálása amikacin használat csökkentése, tobramycin és gentamicin használat növelése

Összefoglalás Fontos lenne az orvosok nyitása a klinikai gyógyszerész felé a jól felkészült gyógyszerész: 1. segíthet az antibiotikum választásban és a rezisztencia növekedésének megállításában 2. ismeri a gyógyszer árát 3. ismeri a lehetséges mellékhatásokat és interakciókat = hatásos és költséghatékony antibiotikum terápia

Köszönöm a figyelmet!