A HÁROM DRÁGAKŐ KOLOSTOR

A HÁROM DRÁGAKŐ KOLOSTOR Palik Zita ELTE-BTK, keleti nyelvek-és kultúrák, japán szakirály PAZRADB.ELTE 2010/2011 II. félév 1

A TRIRAT A A szanszkrit Triratna szó jelentése hárm drágakő, más frdításkban hárm ékkő vagy hárm menedékként is előfrdul. Ez a hárm dlg az, melyhez a buddhista hívők útmutatásért és menedékért frdulnak. A ceremónia, melyet menedékkeresésnek neveznek minden buddhista isklában megtalálható, és lényege a hívő elkötelezi magát arra, hgy élete elsőszámú irányítójának a buddhista tant, a Dharmát tekintse. A menedékkeresés nem egyszeri dlg, skkal inkább egy visszatérő gyakrlat, a menedékkereső ima recitálása. A hívők úgy tartják, ennek a gyakrlatnak a végzésével válhat valaki igazi buddhistává. A hárm dlg pedig, melyben a buddhisták menedéket keresnek, nem más, mint: Buddha ami jelentheti a történeti Buddhát vagy a buddha természetet egyaránt A Dharma a Buddhista tan Sangha a buddhista közösség A Hárm drágakő a buddhista szellemi elmélkedés gyakrlatai között közpnti helyet fglal el, nem más ez, mint elmélkedés a Buddha, a Dharma és a Sangha valódi tulajdnságairól. A Mahaparinibbana Szútrában ezeket a A Dharma tükrének nevezik, mert ez a hárm dlg az, mely segít a gyakrlónak elérni, hgy elméje lyan legyen akár egy tükör. Egyes hagymánykban, a Buddha, mint menedék utal a történeti Buddhára, valamint a tudat teljességére, más szóval, az egyes személy eredendő tulajdnságainak a teljességére, tökéletességére. A Dharma nem csak Buddha szavait jelentheti, hanem az univerzális törvényt és végső igazságt is. A Sangha pedig nem mást jelent, mint a Magaszts tanítványai, akik gyakrlják a jó utat, gyakrlják az egyenes utat, gyakrlják a helyes utat 1. Az tehát, hgy menedéket vesznek a Sanghában annyit, tesz, menedéket vesznek a jóban, az egyenesben, az igazban, és tartózkdnak lyan tudatállaptktól, mint irigység, gyűlölet, harag. 1 Bhikkhu Bdhi (2000). The Cllected Discurses f the Buddha: A new translatin f the Samyutta ikaya. Smerville: Wisdm Publicatins. pp. Sakkasamyutta, Dhajjaggasutta (3), p.319 321 2

A HÁROM DRÁGAKŐ KOLOSTOROK A Hárm drágakő klstrt Krea hárm legfntsabb buddhista klstraként tartják számn, ezek név szerint a Tngdsa, Haeinsa és a Snggwangsa. Egy-egy templm megfelel a buddhista Hárm drágakő egyikének. Mindhárm templm Dél-Krea területén található, és a világörökség részét képezik. A Tngdsa mely Dél-Gyengsang tartmányban található, jelenti a Buddhát, a Haeinsa mely szintén ebben a tartmányban van- a Dharmát szimblizálja és végül a Dél-Jella tartmány-béli Snggwangsa jelképezi a Sanghát. A legtöbb kreai buddhista templmban a közpnti, legfntsabb helyet a legnagybb épület - daeungjen fglalja el, itt helyezik el, ugyanis a történeti Buddha és egyéb fnts alakk szbrait. A Hárm drágakő klstrkban aznban ez az elv nem érvényesül, tt ugyanis a templmegyüttesek közpntjában azk az épületek állnak, melyekben a drágakövek kapnak helyet. A Tngdsában a fő épület egy sztúpára nyílik. Mint tudjuk, a sztúpa a buddhista építészet egy jellegzetes alakja, melyben a legenda szerint Buddha földi hamvait tárlják. Egy ilyen sztúpa áll a Tngdsa klstr közpntjában is. A Haeinsa klstrban két nagy épület ad helyet a Tripitaka Kreana gyűjteménynek, míg a Snggwansaban tök épületet is szenteltek a közösség tiszteletére. TO GDOSA A Tngdsa klstr a kreai buddhista Jgye rend klstra, melyet Kínából való hazatérése után alapíttt Jajang-yulsa szerzetes, feltehetőleg 646-ban. A klstr állítólag helyet ad a történeti Buddha ereklyéinek, többek között egy palástt, egy klduló edényt és egy csntt is a kpnyájából. 3

A templm túlélte a Silla-királyság bukását, és szépen gyarapdtt a Grye-időszakban 2, amikr is Krea egyik legnagybb templmává vált. A 15-ik században, virágzása csúcsán feltehetőleg több száz épületnek és több ezer szerzetesnek adtt tthnt. Aznban ezek legnagybb része megsemmisült, mikr a 16-ik században japán pusztítás söpört végig a birdalmn, egyetlen épület menekült meg a lángktól, ezt a 17. század elején újjá is építették. Gyakran nevezik Buddha nélküli templmnak, mivel a klstregyüttes területén egyetlen buddhaszbr sem található, ehelyett száms apró szentély található, melyek feltehetőleg Jajang pap ereklyéit tartalmazzák. Több legenda is él a klstrral kapcslatban, ezek közül az egyik azt állítja, hgy a Tngdsa alapításakr kilenc sárkány élt nagy tóban. Jajang felszólíttta a gnsz sárkánykat, hgy távzzanak, s mikr azk megtagadták, ő egy kínai írásjegyekkel teleírt lapt az ég felé dbtt, majd btjával a tóba csaptt. A víz frrni kezdett, hárm sárkány pedig menekülni próbált de egy hatalmas sziklának ütközve elpusztultak. Öt sárkány a délnyugati völgy felé repült, és a maradék egy a frróságtól megvakulva fgadalmat tett a papnak, hgy örök életében a tóban marad, és őrzi a klstrt. Jajang elfgadta és megengedte neki, hgy a klstr védelmezőjeként éljen tvább a tóban. A Kilenc Sárkány Tó, melyet ma Guryngjinak neveznek, ma is a főépület mögött található. 3 A templm a Chise-hegyen helyezkedik el, a főkapuhz kacskaringós út vezet föl, egy fenyőerdő sűrűjén át. Az első híd melyet megpillanthatunk a Samsengbanwl nevet viseli, melynek jelentése hárm csillag és fél hld, és amit gyakran az Egy elme hídja -ként is emlegetnek. Az út az ilju kapuhz vezet, aminek neve annyit tesz Egy pillér. Elnevezését nnan kapta, hgy a kapu ldalról szemlélve lyan hatást kelt, mintha egyetlen szlp tartaná. Ez utalás az egyetlen, igaz útra, ami a buddhisták szerint elvezet a megvilágsdáshz. Ez a kapu jelenti az átjáró szellemi és földi világ között. 2 kr. u. 918-1392 3 http://gazta.inf/stries/suth_krea/12606/1.html 4

Ezután következik a Chenwang, Négy égtáj őrzőjének kapuja, mind egy-egy égtáj felé néz, és annak irányából őrzi a kaput, illetve a klstrt magát. Őket tekintjük a világ, valamint a Dharma őrzőinek is, akik harclnak a gnszszal, azáltal hgy egy csapat természetfeletti lénynek parancslóik. Mindannyian isteni lények, akiket mélyen megérintettek Buddha tanításai, ezért álltak a buddhizmus védelmébe. A harmadik kapu neve puri, mely ismert, mint az Egylényegűség kapuja. Az elnevezés arra utal, hgy a kapu mögött egy lyan világgal találkzunk, ahl nincs különbség jó és rssz, ember és isten, teljesség és üresség között. A srzats megpróbáltatásk miatt a kaput számtalanszr újjá kellett építeni, mai frmáját a Jsen-krban nyerte el és a célból épült hgy srba állítsa egymás után az ilju kaput, az Őrzők kapuját és a Daeungjen, azaz a főépületet. A hárm kapun áthaladva a klstregyüttes közepén elhelyezkedő sztúpát találjuk. Ez a sztúpa jelképezi a szent helyet, ahl a Buddha ereklyéi el vannak helyezve. Régi buddhista szkás szerint a hívők az óramutató járásával megegyező irányba, hármszr megkerülik a sztúpát. Ez egy ősi szkás, mely a Buddha kra óta fennmaradt. Ezután megérkezünk a főépülethez, melyben mindössze egy Geumgang-gyedannak nevezett arany ltár, melyben a Buddha-relikviákat tartják. Mivel ezeket a tárgyakat itt őrzik, a Tngdsa klstr egyik az öt klstrnak Kreában, amit Jekmyelbgungnak hívnak. Ezekben a klstrkban őriznek ugyanis ehhez hasnló relikviákat. A Buddha-szbr helyett egy ltár fglal helyet a fő épületben egy ablakkal együtt, mely pntsan a Geumgang-gyedanra néz. A templmegyüttes 65 különálló épületből áll, melyek mindegyikében található ltár egy-egy főbb buddhista istenségnek szentelve. A templmegyüttes nem tűnik különösen nagynak, mivel az épületek jelentős része a hegyekben épült, mindössze 13 épület található annak közvetlen területén. Rengeteg építészeti elem és stílus keveredik bennük, sk közülük festetlen vagy már kifakult. A Tngdsáhz kapcslódik 5

egy múzeum is, számtalan műalktással. Jelenleg több mint 800 helyi kincs található meg a Tngdsában. HAEI SA A legenda szerint a klstrt 802, Ae-Jang király uralkdásának harmadik évében alapíttta két buddhista szerzetes, Suneung és Ijung. A király feleségénél ugyanis egy daganatt fedeztek fel rvsai, ezért frdult segítségért a két szerzeteshez, akik egy kötél egyik végét a daganathz, másik végét egy fáhz kötötték, majd szent szövegeket kántáltak. Csdával határs módn, a daganat eltűnt, ezzel együtt pedig a fa kiszáradt, mert a betegség átkerült rá egy dudr frmájában az Ae- Jang pedig hálából megépíttette a klstrt. A Hae-insa kifejezés magyarra átültetve annyit tesz, a sima tenger visszatükröződésének templma 4, ami egy buddhista szútrára utal, melyben a Buddha bölcsességét a nyugdt tengerhez hasnlítják. Amikr az elme megszabadul a világi vágyaktól és kísértésektől eléri azt a nyugdt állaptt melyben képes meglátni az összes létező valódi természetét. A templmegyüttest a századk srán többször felújíttták, a 10-ik században, 1488-ban, 1622-ben és 1644-ben is. A Grye-időszakban a klstr apátja, Hirang Taej király támgatását élvezte, aki nagy pártfgója vlt a buddhizmusnak. A Haeinsa 1817-ben egy szerencsétlen tűzeset srán teljesen leégett, 1818-ban építették újjá. Mindössze az épületegyüttes hátsó részében található Tripitaka könyvtár élte túl a tűzvészt. Egy 1964-es 4 Temple f reflectins n smth sea 6

renválás srán rábukkantak Gwanghaegun király palástjára is. Ő vlt az az uralkdó, aki az 1644-es felújításkat kezdeményezte. A klstr területén több mint 20 kisebb-nagybb épület található, ezekhez 3 kapun át vezet az út. Az első kapu az ilju, a másdik a Bnghwa, a harmadik, pedig a Haetal nevet viselik. Az ilju kapu az első kapu, melyen egy lénynek át kell lépnie ahhz, hgy a Buddhasághz vezető útn tvább haladhassn. Ez a kapu egyben remekül reprezentálja az ősi ázsiai építészetet is. A kapukn áthaladva egy nagy udvarra érkezünk. A lépcsősrn felfelé haladva szemben találjuk a fő szentélyt, mely a Daejekkwangjen nevet viseli. A szentély belsejében 7 szbr található, a Vaircanát, a Manjusrit és a Samantabhadrát ábrázló hárm fa szbrt a Chsen-dinasztia idején faragták ginkó fa törzséből. A teremben száms festmény is található, többek között Ich adnról, Wnhyról és Uisangról is, akik mind híres buddhista szerzetesek vltak, a buddhizmus krai elterjedésekr éltek és tanítttak. A fő szbrk mögött található festmények, melyek a Buddha életét ábrázlják, meglehetősen ritkák és különös részletességgel elkészítettek. A Haeinsa klstr hátsó részén található Janggyeng Panjenban található a klstr legnagybb büszkesége a Tripitaka Kreana. A Tripitaka nem más, mint annak a 45 évnek a prédikációi és beszédei, melyeket a történeti Buddha utazásai srán elmndtt hallgatóságának és követőinek. Ez tehát egy átfgó gyűjteményen a buddhista szent iratkból és tankból. Tripitakák közül a legkrábbi páli nyelven íródtt, majd az évszázadk srán elkészült a tibeti, majd a kínai Tripitaka is, mely sk közös vnást tartalmaz a kreaival. A kínai Tripitaka csprtba száms fnts gyűjteményt srlnak, ide tartzik a Grye Tripitaka is, ami több mint 80 ezer blkkt tartalmaz, és ezeket a legjbban krrigált és legteljesebbek egyikeként tartják számn. 7

A Tripitaka Kreana, vagy más néven Grye Tripitaka a leghíresebb kreai buddhista szöveggyűjtemény. Kreában kétszer nymtatták ki a Tripitakát, először 1011-ben láttak neki a munkának, mint egy nagy nemzeti vállalkzás, a munka 1087-ben fejeződött be. Ez vlt az első tökéletes Tripitaka. 1232-ben a mngl invázió srán az idegenek elégették az első gyűjteményt, mikr a fővárs Ganghwa szigetére került át. Az új nymtatást 1236-ban kezdték el a Gjng király parancsára. Az elkészítésben nagy szerepet vállalt a Che ház, valamint a Sen és a Gy isklák. A művel 1251-re végeztek vele. A mű pntsan 81,258 darab fa blkkból áll, ezzel ez a világn a legismertebb hanjával íródtt, még érintetlen Tripitakája. Összesen 52,382,960 karaktere egyetlen hibát sem tartalmaz. Egy Chsen kri kalligráfus, Chusa Kim Junghi így nyilatkztt róla: Ezeket a karaktereket nem emberi, hanem egy természetfeletti lény alktta.. A gyűjtemény összesen 280 tnna, magassága 3200 méter, teljes hsszúsága pedig nagyjából 60 kilméter. Egy blkk 70 centiméter széles, két szélén aznban 10-10 centiméter üresen van hagyva. Súlya körülbelül 3,2 kilgramm, vastagsága 3 centiméter. Minden blkk 23 srnyi szöveget tartalmaz, egy srban 14 karakterrel, így minden blkk ha két ldalát vesszük összesen 644 karaktert tartalmaz. Elkészítéséhez több mint 10 féle fafajtát használtak, ezek között megtalálható vadcseresznye, fehér birs és vadkörte is. A Tripitaka Kreana összesen 4 épületben található, melyeket összesen 108 szlp tart, ami az ember 108 gyötrelmét jelképezi. A kreai emberek úgy hiszik, se madár, se egér, se 8

semmilyen más állat nem lépett be sha ezen épületekbe, még pók sem szőtte hálóját ezen falak között, pedig az épületek már több mint ezer éve nyitva állnak. A Tripitaka Kreana 1962-ben lett kreai nemzeti kincs, az Unesc pedig világörökségi kincsnek nyilváníttta 1995-ben. A huszadik századba lépve a Haeinsa szerzetesei lelkiismeretesen dlgzni kezdtek azn, hgy elektrnikus frmában is elérhetővé tegyék a gyűjteményt. Tvábbi terveik, hgy készítsenek egy párhuzams frdítást mdern kreai nyelven is. SO GGWA GSA A klstr építése Jinul szerzetes nevéhez fűződik, aki 1190-ben kezdett hzzá egy, az általa vezetett buddhista közösség számára megfelelő nagyságú klstr felépítésében. A Gryedinasztia idején élt szerzetes egyike a leghíresebb kreai szerzete-seknek, ő vlt az ugyanis aki a legnagybb hatással vlt a kreai zen (Sen) iskla létrejöttére. Jinul az 1100-as évek végén rádöbbent, hgy élete célja egy lyan közösség létrehzása, ahl a hasnló gndlkdású emberek együtt tudnak élni és gyakrlni a buddhista életvitelt. Hét évig egy apró klstrban éltek, de ahgy a közösség nőtt, Jinul keresni kezdte az ideális helyet, ahvá költözhetnének. Annak érdekében, hgy megtalálja ezt a biznys helyet, fából egy darut faragtt, mely elrepült és végül a mai Snggwangsa területén ért földet. Így a Chgye-hegyen bele is kezdett egy kis remetelak építésébe, melyből aztán a Snggwangsa kinőtte magát. 9

Bár a klstr az évek srán flyamatsan nőtt, számtalanszr elpusztult a 16-ik század és a kreai hábrú srán. Bár mindig renválták vagy újjáépítették, eredeti fényét ssem nyerte már vissza. 1988-ban az akkr a klstr területén élő szerzetesek elkezdték dlgzni rajta, hgy régi alakjába visszaállítsák, az eredeti tervek alapján. Tizennégy épületet újjáépítettek, beleértve a csdálats fő szentélyt is. Általánsságban a fő szentély a klstregyüttesek legmagasabb épülete, nem így a Snggwangsaban. A legnagybbak ugyanis a Tanító szentély, a mester prtréját tartalmazó épület és a szellemi vezető lakhelyéül szlgáló. Feltehetőleg azért van ez így, mert a Hárm drágakő klstrk közül a Snggwangsa az, mely a Sanghának, a közösségnek lett szentelve. A fő szentélyben 3 szbr található, az előző világkrszak Buddhájáé (Dīpankara), a jelenlegi világkrszak Buddhájáé (Shākyamuni) és az elkövetkező Buddhájáé (Maitreya). A szellemi vezető rezidenciája mellett közvetlenül fglal helyet egyik segítője lakhelye is. Ezt a kis épületet a 15-ik században építették és tetején egy tradicinális kémény található, mely az egyik legrégebbi ilyen emlék a mai Kreában. A klstrhz vezető utat hatalmas fák szegélyezik, a klstr előtt pedig egy völgy fekszik. A Snggwangsa bejárata előtt egy patak flyik el, mely felett egy csdálats kis híd ível át, aminek neve Chengryanggak és rajta egy paviln található. A látgató itt megpihenhet utazása közben. A fő híddal szemben, a klstr bejáratánál két kis épület fglal helyet, amelyek teljesen elkülönülnek az együttes többi részétől, ezek funkciójáról megszlóak a vélemények. Egyesek szerint arra szlgált, hgy a császári család tagjai itt 10

vegyék fel menyassznyi ruháikat az esküvőjük előtt, másik szerint azt a célt szlgálta, hgy a halttak földi maradványait akik haláluk után is a templm közelében kívántak maradni megőrizze. A klstrnak hárm nevezetessége van, az egyik az úgynevezett Bisari Gusi, ami nem más, mint egy hatalmas fából készült knténer, amiben rizst tárlnak. Régen a szerzetesek számára ebben tárlták a rizst, és mivel valóban óriási vlt, elfért benne 4000 szerzetesnek elegendő rizs. A másik nevezetesség a Ssanghyangsu nevet viseli, ez valójában két hatalmas kínai bróka fa. A harmadik pedig a Neunggyennansa, egy bnylult eljárással készített, díszes tál. Mivel a klstrban az évszázadk alatt több ezer szerzetes élt, ezért rengeteg pagda és sztélék találhatók a területén, amelyek a szerzetesek hamvait rejtik. Egy huszadik századi mester, Kusan pedig létrehztt itt egy Nemzetközi Zen Közpntt is. Rengeteg külföldi, aki szeretné megtapasztalni a zen-érzést ma is gyakran látgatja a klstrt. 11

BIBLIOGRÁFIA René Guénn, Henry D. Fhr, S. D. Fhr : The Great Triad. Sphia Perennis, 2001. pp. 145-148. http://www.buddhism.rg/bard/read.cgi?bard=glssary&y_number=21&nnew=1 http://en.wikipedia.rg/wiki/three_jewels Tngdsa: http://english.visitkrea.r.kr/enu/si/si_en_3_1_1_1.jsp?cid=264216 http://en.wikipedia.rg/wiki/tngdsa Haeinsa: http://english.visitkrea.r.kr/enu/si/si_en_3_1_1_1.jsp?cid=264238 http://en.wikipedia.rg/wiki/haeinsa Snggwangsa: http://english.visitkrea.r.kr/enu/si/si_en_3_1_1_1.jsp?cid=264304 http://en.wikipedia.rg/wiki/snggwangsa 12