Elektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző

Hasonló dokumentumok
Elektrokémia 03. (Biologia BSc )

Alapvető elektrokémiai definíciók

Elektrokémia 02. (Biologia BSc )

ELEKTROKÉMIA GALVÁNCELLÁK ELEKTRÓDOK

VÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZTÉVFOLYAM 2006

13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52

Általános Kémia, 2008 tavasz

SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2. Mekkora egy klíma teljesítménytényező maximális értéke, ha a szobában 20 C-ot akarunk elérni és kint 35 C van?

7 Elektrokémia. 7-1 Elektródpotenciálok mérése

Elektrokémia Kiegészítés a praktikumhoz Elektrokémiai cella, Kapocsfeszültség, Elektródpotenciál, Elektromotoros erı.

HIBAJEGYZÉK az Alapvető fizikai kémiai mérések, és a kísérleti adatok feldolgozása

Redox reakciók. azok a reakciók, melyekben valamely atom oxidációs száma megváltozik.

Elektrokémia 02. Elektrokémiai cella, Kapocsfeszültség, Elektródpotenciál, Elektromotoros erő. Láng Győző

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás

EA. Elektrokémia alap mérés: elektromotoros erő és kapocsfeszültség mérése a Daniell cellában, az EMF koncentráció függése

KLASSZIKUS TERMODINAMIKA

Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás

Orvosi Fizika 13. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Kémiai alapismeretek hét

Elektrokémia 05. Elektródreakciók kinetikája. Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest

Elektrokémia 05. Elektródreakciók kinetikája. Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem

A Ga-Bi OLVADÉK TERMODINAMIKAI OPTIMALIZÁLÁSA

ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 15. (XII.14) Irreverzibilis termodinamika Diffúzió

Kémiai alapismeretek 11. hét

4 2 lapultsági együttható =

Elektrokémia B01. Mi a ph? Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport

Elegyek. Fizikai kémia előadások 5. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. Elegyedés

Az entrópia statisztikus értelmezése

Minimumkérdések KÉMIA I tárgyból /I. elsőéves BSc fizikus hallgatók számára

A modell alapfeltevései:

KÉMIAI TERMODINAMIKA. (Grofcsik András előadásvázlata alapján)

Elektromos áram. telep a) b)

Bevezetés a kémiai termodinamikába

Alapmőveletek koncentrált erıkkel

10. Transzportfolyamatok folytonos közegben. dt dx. = λ. j Q. x l. termodinamika. mechanika. Onsager. jóslás: F a v x(t) magyarázat: x(t) v a F

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

,...,q 3N és 3N impulzuskoordinátával: p 1,

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

Eredeti Veszprémi T. (digitálisan Csonka G) jegyzet: X. fejezet

Fizika labor zh szept. 29.

Reakció kinetika és katalízis

Redox reakciók. azok a reakciók, melyekben valamely atom oxidációs száma megváltozik.

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

VARIANCIAANALÍZIS (szóráselemzés, ANOVA)

Egy negyedrendű rekurzív sorozatcsaládról

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Elektrokémia 04. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, termodinamikai paraméterek meghatározása példa. Láng Győző

Általános esetben az atomok (vagy molekulák) nem függetlenek, közöttük erős

Spontaneitás, entrópia

AZ IONKONCENTRÁCIÓ POTENCIOMETRIÁS MEGHATÁROZÁSA IONSZELEKTÍV ELEKTRÓDOK ALKALMAZÁSÁVAL

Elektrokémiai fémleválasztás. Alapok: elektródok és csoportosításuk

Kémiai reakciók sebessége

A TERMODINAMIKA MIKROSZKOPIKUS ÉRTELMEZÉSE: A STATISZTIKUS TERMODINAMIKA ALAPJAI

Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához

Eredeti Veszprémi T. (digitálisan Csonka G) jegyzet: X. és XI. fejezet

5. Laboratóriumi gyakorlat

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

6. Termodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya

Az elektromos kölcsönhatás

Spontaneitás, entrópia

TARTALOM. 8. Elegyek és oldatok 2

Elektrokémiai gyakorlatok

Elektrokémiai preparátum

Ni 2+ Reakciósebesség mol. A mérés sorszáma

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Termokémia, termodinamika

Sók oldékonysági szorzatának és oldáshőjének meghatározása vezetés méréssel

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.

rendszer: a világ általunk vizsgált, valamilyen fallal (részben) elhatárolt része környezet: a világ rendszert körülvevő része

Méréselmélet: 5. előadás,

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. TERMODINAMIKA az egyensúlyok és folyamatok tudománya

KOLLOIDKÉMIA: NANORENDSZEREK ÉS HATÁRFELÜLETEK. egyetemi jegyzet

Termodinamikai bevezető

Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető

BUDAPESTI MŰ SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR VASÚTI JÁRMŰVEK ÉS JÁRMŰRENDSZERANALÍZIS TANSZÉK

3515, Miskolc-Egyetemváros

3. Az Sn-Pb ötvözetek termikus analízise, fázisdiagram megszerkesztése. Előkészítő előadás

Általános kémia gyakorlat vegyészmérnököknek. 2015/2016. őszi félév

10. Transzportfolyamatok folytonos közegben

q=h(termékek) H(Kiindulási anyagok) (állandó p-n) q=u(termékek) U(Kiindulási anyagok) (állandó V-n)

Általános kémia gyakorlat biomérnököknek

VIII. ELEKTROMOS ÁRAM FOLYADÉKOKBAN ÉS GÁZOKBAN

6 Ionszelektív elektródok. elektródokat kiterjedten alkalmazzák a klinikai gyakorlatban: az automata analizátorokban

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet

2012/2013 tavaszi félév 8. óra

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI

FIZIKA II. Egyenáram. Dr. Seres István

A standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja

Áramforrások. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni. Használat előtt van a rendszer egyensúlyban. Újratölthető.

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Q 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)

ELEKTROANALITIKA (ELEKTROKÉMIAI ANALÍZIS)

VEGYÉSZ ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás:

lektrokéma 03. Cellareakcó potencálja, elektródreakcó potencálja, Nernst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loránd Tudományegyetem Budapest

Cellareakcó Közvetlenül nem mérhető ( termodnamka ) mennységek - cellareakcó potencálja ( cell ) - elektródreakcó potencálja ( r )

A cellareakcó Cellareakcó A galváncellában lejátszódó bruttó (eredő) kéma reakcót hívjuk cellareakcónak. A cellareakcót a általános egyenlettel írhatjuk fel, amelyben A a reakcóban résztvevő -dk anyagfajta jele (kéma képlete), az adott anyagfajta sztöchometra száma, α a fázsok szernt, pedg az elektrokéma reakcóban részt vevő kndulás anyagok és termékek szernt összegzést jelöl. k = α α 0 A α k

Cellareakcó Az, hogy az általános (és kétségkívül önkényesen felírt) egyenlettel megadott kéma reakcó az adott összetétel vszonyok mellett a valóságban melyk rányba s megy végbe, erősen függhet a körülményektől (pl. hőmérséklet, nyomás, stb.).

Cellareakcó Az általánosság megőrzése érdekében a galváncellában áramtermeléskor végbemenő reakcó (tehát a cellareakcó) egyenletét a celladagramnak megfelelően írjuk fel, mégpedg úgy, hogy az egyenletet balról jobbra olvasva azt a folyamatot írja le, amely a poztív elektromosság balról jobbra haladásának felel meg a celladagrammal reprezentált cellában (lletve, am ezzel egyenértékű, az elektronok balról-jobbra haladásának felel meg egy olyan elektronvezetőben, amvel az elektródokat esetleg csak gondolatban összekötjük).

Cellareakcó z az ún. konvenconáls cellareakcó. Megjegyzendő, hogy ez az eljárás lényegében azzal a munkahpotézssel egyenértékű, hogy a celladagramban feltüntetett jobb oldal elektródban redukcó zajlk.

Cellareakcó

Cellareakcó Zn 2 + + 2e = Zn Cu 2 + + 2e = Cu Danell-cella Cellareakcó:???

Cellareakcó

Cellareakcó Zn 2 + + 2e = Zn Cu 2 + + 2e = Cu Danell-cella Cellareakcó: Zn + Cu 2+ = Zn 2+ + Cu

A cellareakcó potencálja ( cell ) Cellareakcó A cellareakcóra felírt egyenletben feltüntetett anyagmennységek reakcója során z F mennységű töltés átmenetére kerül sor (z a cellareakcó töltésszáma). Az eközben végzett elektromos munka az áthaladt töltés és az elektródok között feszültség szorzataként defnálható. Az aktuáls egyenlettel megadott cellareakcóhoz rendelhető maxmáls munkát a reakcó szabadentalpa változása adja meg, tehát a galváncellához rendelhető elektromos munka s legfeljebb ekkora lehet: G = r cell

Cellareakcó A fent egyenletben a bal oldalon szerepel a cellareakcó szabadentalpa-változása, a jobb oldalon pedg az elektrokéma cella által végzett elektromos munka. A negatív előjel a termodnamkában használatos előjelkonvencó értelmében adódk (a rendszer által a környezeten végzett munka negatív). zzel az egyenlettel defnáljuk a cellareakcó potencálját. = r G cell cell a defnícóból következően ntenzív termodnamka mennység.

Cellareakcó Megjegyzések: 1.) Bár a cellareakcó egyenlete a korábban tárgyalt szabályok alapján többféle módon s megadható, és r G valamnt z értéke függ a cellareakcó egyenletének felírásától, míg a cellareakcó potencálja az r G cell = egyenlet alapján nylvánvalóan független a cellareakcó egyenletének alakjától.

Cellareakcó Megjegyzések: 2.) Az egyenletet megfelelő módon kfejtve a cellareakcó potencálját a következő egyenlettel s megadhatjuk: cell = o ln a = o ln a ahol a a cellareakcóban résztvevő -dk komponens pedg a cellareakcó standardpoten- relatív aktvtása, cálja. o

lektródreakcó Az elektródreakcó potencálja ( r vagy ε r ) Defnícó szernt egy olyan galváncellában végbemenő cellareakcó potencálja, amelynek celladagramjában a bal oldal elektród a standard-hdrogénelektród, a jobb oldal pedg a vzsgált elektród. (A standard-hdrogénelektród elektródreakcó potencálja a konvencó szernt nulla.) A defnícók alapján tehát nylvánvalóan cell = r, jobb r,bal

lektródreakcó A vzsgált elektródon lejátszódó elektródreakcó a következő általános reakcóegyenlettel írható le: A hdrogénelektród elektródreakcója: 1 H O + 3 + e = H2 + H2O 2 A vzsgált elektródból és a standard hdrogénelektródból álló cella cellareakcója: z 2 H + 0 = ze A k ( ) + + = + 2 g z H2O z H3O A k

lektródreakcó A Nernst egyenlet Az elektródreakcó potencálja ( r ) az alább egyenlettel adható meg: ahol r o r = o r ln az elektródreakcó standardpotencálja (elterjedt, meglehetősen félreérthető elnevezéssel: standard elektródpotencál) azaz a molekulárs hdrogén szolvatált protonná történő oxdácóját magában foglaló cellareakcó standardpotencáljának az értéke a az -dk elektroaktív (az elektródreakcóban részt vevő) komponens relatív aktvtása, a sztöchometra száma. a = o r ln a

lektródreakcó Az elektródreakcó potencálja ( r ) felírható az elektródreakcó standardpotencálja ( ) helyett az ún. formáls standard elektródpotencállal vagy formálpotencállal o, ( ) s. A kapott összefüggésben a relatív aktvtások r helyett azonban valamlyen összetétel változót használunk, amelyre alsó ndexben utaln kell. Például a c anyagmennység-koncentrácót ( molartás, a koncentrácó standardértéke c = 1 mol dm ) 3 használva: r = o c z az összefüggés az, amt általában Nernst-egyenletnek neveznek. ln r o ( ) o, = ( c ) c c ln c c,

lektródreakcó (A Nernst-féle egyenlethez pl. az alább módon juthatunk el: mvel a relatív aktvtás formálsan az egyenlettel adható meg, ahol az -dk komponens aktvtás tényezője, ezért = o r o = = o γ c r ln a r ln c ln γ c ln c = stb.) (A különféle (redukcó rányában felírt) elektródreakcók standardpotencáljanak értékét táblázatokban szokták közöln.) mlékezzünk rá, hogy az elektródreakcókat mndg a redukcó rányában kell felírn! o, c = c ln c

lektródreakcó Pl. egy olyan fémelektród esetében, ahol az elektródreakcó egyenlete Me z + + ze - = Me az elektródreakcó potencáljára vonatkozó összefüggés az o z+ = z+ + ln a z+ r, Me Me r,me Me Me alakot ölt, hszen z+ = 1. Me gy olyan elektród esetében, ahol az elektródreakcó - z A + ze = A az elektródreakcó potencálját leíró egyenlet o z = z ln a z r, A/A r,a/a A alakú lesz, hszen 1. z = A

Cellareakcó Az előzőek alapján nylvánvaló, hogy a cellareakcó potencálja felírható a celladagramban jobb oldalon feltüntetett elektród elektródreakcó potencáljának és a celladagramban bal oldalon feltüntetett elektród elektródreakcó potencáljának különbségeként. Azaz cell = r, jobb r,bal Amennyben Akkor: Illetve: MF MF cell = r, jobb r,bal

Termodnamka paraméterek meghatározása Galváncella alkalmazása termodnamka paraméterek meghatározásához gy reakcó termodnamka adatat meghatározhatjuk elektrokéma úton, ha a reakcóból egy reverzblsen működő galváncellát állítunk össze. Legyen az általunk vzsgált cellában lejátszódó cellareakcóreakcó: C 2 + + 6 H 4(OH) 2 + 2Ag = C6H 4O + 2H + A fent egyenletet az alább módon s felírhatjuk: C W + 2 + 6 H 4 (OH) 2 + 2Ag C 6H 4O + 2H + Itt a két nyíl azt jelent, hogy a reakcó mndkét rányba lejátszódhat (nem egyensúlyról van szó)! 2Ag 2Ag

lektrokéma - redoxelektródok Knhdronelektród (Inert fém, pl. Pt merül knhdront tartalmazó elektroltoldatba.) Knhdron: Néhány csepp éteres p-benzoknon-oldatot adunk 1 cm 3 éteres hdroknon-oldathoz. Az elektródreakcó: C = + - 6 H 4 O 2 + 2H + 2e C 6 H OH 4 ( ) 2

Termodnamka paraméterek meghatározása A fent reakcó termodnamka paraméterenek meghatározásához használható galváncella celladagramja: A reakcóegyenletnek megfelelően az elektródreakcók: - az ezüstelektródra: - a knhdronelektródra: Ag + + e - = C = Ag + - 6 H 4 O 2 + 2H + 2e C 6 H OH 4 ( ) 2

Termodnamka paraméterek meghatározása Az elektrokéma rendszerek termodnamka jellegű kísérletekben történő alkalmazásának nagy előnye, hogy kéma reakcók energetkájával kapcsolatos ntenzív mennység mérhető meg közvetlenül, a rendszer adott állapotára jellemzően, és a reakcó tényleges végbemenetele nélkül, azaz gyakorlatlag a ξ = állandó feltétel mellett. vonatkozásban tehát dfferencáls mennységet mérünk, amt a körülmények pl. koncentrácók, megfelelő változtatásával a rendszer tetszőleges állapotára meg tudnánk adn. z tesz az elektromotoros erő hőmérsékletfüggésének mérésén alapuló módszert a termodnamka vzsgálatok egyk legfontosabb eszközévé.

Termodnamka paraméterek meghatározása Ismétlés: A galváncella megadása és az elektromotoros erő ( MF ) előjele A cellareakcó egyenletét a celladagramnak megfelelően kell felírn, mégpedg úgy, hogy ha az egyenletet balról jobbra olvassuk, akkor azt a folyamatot írja le, amely a poztív elektromosság balról jobbra haladásának felel meg a celladagrammal reprezentált cellában (ld. feljebb). Értelemszerűen a dffúzós potencállal korrgált MF értéke (amely megegyezk cell -lel) poztív lesz, ha az így megadott reakcóegyenlet balról jobbra olvasva az önként végbemenő folyamatot írja le, és negatív, ha a cellában éppen az ellenkező rányú folyamat játszódk le önként.

A fent megállapítás közvetlenül adódk a Termodnamka paraméterek meghatározása egyenletből, hszen a spontán lejátszódó folyamatra, és így cell > 0 G r cell, lletve az ellentétes rányban lejátszódó reakcóra G, és így < cell 0. r > 0 = r G < 0

Termodnamka paraméterek meghatározása A cellareakcó potencálja és a reakcóhő A Gbbs-Helmholtz egyenlet kapcsolatot teremt a cellareakcó potencálja és a folyamat reakcóhője között: rg rg = rh T rs = rh + T T p = cell ahol: r H a reakcó entalpa változása, azaz a reakcóhő; r S a reakcó entrópa változása; T a rendszer hőmérséklete. A reakcóentrópa változása: r S = rg T p = T cell p T MF p

Termodnamka paraméterek meghatározása r H -t kfejezve: r H = MF + T T MF p ahol MF az elektromotoros erő hőmérséklet T p koeffcense, azaz az MF -függvény hőmérséklet szernt derváltja (meredeksége).

Termodnamka paraméterek meghatározása A cellareakcó potencálja és az egyensúly állandó A cellareakcó szabadentalpa változása a reaktánsok (a reakcó komponensenek) kéma potencáljával kfejezve: µ r G = µ = µ + µ + = µ ln a az -edk komponens standard kéma potencálja, a pedg a relatív aktvtása. ln a

Termodnamka paraméterek meghatározása A cellareakcó potencálja: cell = 1 µ ln a A cellareakcó standardpotencálja: 1 G r = µ = = ln K a K a a cellareakcó egyensúly állandója rg = ln K a

A cellareakcó potencálja: azaz cell = cell = ln a Termodnamka paraméterek meghatározása T T Ha cell MF, lletve cell MF, a cellareakcó standard szabadentalpa változása a standard hőmérsékleten: r r G G = = ln cell = rg Megállapodás szernt a standard állapothoz tartozó hőmérséklet: T = 298,15 K (25,00 º C). T MF a = ln a ln a ln a ln a