MAGATARTÁSTUDOMÁNYI Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu ISMERETEK 4. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010
XXI. sz. elsı évtizede, a magatartás évtizede XX. sz. második fele: nyilvánvalóvá vált, hogy az emberi magatartás az egyik legfontosabb kockázati tényezı. Állandó kölcsönhatás a környezettel: biológiai kulturális egyensúly társadalmi felbomlása = BETEGSÉG
BETEGSÉG Latin: MORBUS (betegség, kór, Györkösy: Latin - Magyar szótár) A szervezet életmőködésében keletkezı rendellenes elváltozás, kóros állapot, zavar. Valaminek bajokat, visszásságokat mutató állapota. (Magyar értelmezı kéziszótár)
BETEGSÉG Hosszú idıintervallum Számos köztes állapot Nem mindig mérhetı objektíven Határok nem egyértelmőek Ember és környezete díszharmoniája Ritkán érintenek csak egy dimenziót Anamnézis gyakran nem egzakt Számos betegségnél az eredeti kórkép nem is tisztázható egyértelmően
Bio medicinális modell (Betegségcentrikus modell) A szervek rendszerének, szerveknek, sejteknek az elváltozásai, amely elváltozások megzavarják a komplex szervezet mőködését Minden betegségnek specifikus oka van Minden betegségnek specifikus szimptómája van Az elváltozások külsı és belsı oki tényezıbıl eredeztethetıek Cél: gyógyítás, helyreállítás
ADAPTÍV - MODELL ADAPTÁCIÓS KÉSZSÉG ELVESZTÉSE
FELELİSSÉG - MODELL TÁRSADALMI FELELİSSÉG EGYÉNI FELELİSSÉG
MECHANISZTIKUS MODELL SZERKEZET, AMI SZABÁLYTALANUL KEZD AMI SZABÁLYTALANUL KEZD MŐKÖDNI
DEVIANCIA MODELL AZ ORVOS FELADATA A DEVIÁNS VISELKEDÉST KONFORM MAGATARTÁSSÁ ALAKÍTANI
Pszicho - analitikai - modell Egyéni szükségletek, ösztönök, társadalmi kontrollja és konfliktusai Gyógyítás: a konfliktusok tudatosítása, felszínre hozása
Szocio - ökonómiai modell A szomatikus, pszichés elváltozásokra társadalmi reagálás, Beteg szerepet kap, A betegségek kezelésében a hajlamosító tényezıkre helyezi a hangsúlyt (társadalmi csoportok egészségi romlása tekintetében), A betegségek a társadalmi viszonyok visszatükrözıdései
Normalitásos modell Statisztikai felfogás fiziológiás - patológiás Társadalmi felfogás diagnosztizálás = társadalmi norma, kultúra feltárása is
Integrált modell Mindegyik modell szintetikus alkalmazása
PSZICHOSZOMATIKUS - MODELL KONFLIKTUSHELYZETBİL SZÁRMAZÓ BETEGSÉGEK (STRESSZ)
RIZIKÓTÉNYEZİS MODELL Az egészségi rizikómagatartás nem más mint olyan magatartásminták sorozata, amelyek intenzitásuk vagy tartósságuk következtében válnak az egészségre kockázatossá. A rizikómagatartás: egészséget veszélyeztetı magatartás (rizikószemélyiség, rizikópopuláció, rizikószemélyiség).
Bio pszicho - szociális modell Környezet erıforrásaira ügyel Kreatív sajátosságokat veszi figyelembe Pozitívumok kapjanak nagyobb szerepet a betegségek megelızésében A betegségek kialakulásában nem csupán egy mechanikus okot kell keresni, hanem a hajlamosító, kiváltó, fenntartó tényezık komplex kölcsönhatását Rendszerszemlélető: (homeosztázisra való törekvés) információfeldolgozás, kommunikáció, megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás, önszervezıdés, önfenntartás, pozitív, negatív visszacsatolások cirkuláris okság
Magatartáselméleti modell Magatartási modellek Kockázati magatartás Gyógyítás: Magatartásorvoslás tudománya A kognitív és magatartáskontroll alapú terápiákat helyezi elıtérbe s egyaránt magába foglalja a pszicho-fiziológiai alapokat, a tanuláselmélet és társas kapcsolati háló elemeit.
MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK SZEREPKÖRE 1. Magatartástudományi kutatások: magukba foglalják a betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezıket A betegséggel való megküzdés folyamatát A betegségre adott válaszreakciók pszichológiai, kulturális mintáinak vizsgálatát Magatartás epidemiológiai vizsgálatok a veszélyeztetett rétegek pszicho-szociális kockázati tényezıit és a protektív tényezıket elemzik a népesség körében
MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK SZEREPKÖRE 2, 3. Integratív terápiás megközelítés bálinti alapgondolat, test-lélek egysége, a bio psziho - szociális modell hangsúlya
MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK SZEREPKÖRE 4. MEGELİZÉS: A megelızés kulcsa a magatartástudományi kutatási eredmények hatékony alkalmazása az egészségfejlesztés során A viselkedés kialakításában a magatartástudományi tárgyaknak kulcsszerepük van.
Legfontosabb területei Szív-és érrendszeri megbetegedések Depresszió, szorongás Gyomor-bélrendszer megbetegedései Légzıszervi megbetegedések Táplálékfelvétel anomáliái Fertızı betegségek Minden szervrendszert károsíthat pszichoszomatikus mechanizmus (bır-, nı-, urológia, szemészet, stb.) Lelki eredető tünetek hátterében meghatározó szerepe van a stressznek, stressz reakcióknak, kontrollálhatatlan stresszhelyzeteknek, krónikus stressznek (stresszel való megbirkózás)
Stresszhelyzet Minden ami próbára teszi a szervezetet, Ami eltéríti a normál mőködéstıl, Az élettani szempontból stresszként ható ingerek meghaladják a szervezet adaptációs képességét, Lehet: magatartási, kognitív, társadalmi gazdasági, környezeti, biológiai
MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK SZEREPKÖRE 5. Professzionalizáció, mely feltétele a kölcsönös megelégedettséggel járó orvos/segítı beteg találkozásnak magatartástudományi szemlélet, tudás/készség modulok kialakítása, interiorizált elsajátítása
MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK SZEREPKÖRE 6. Magatartástudományi tárgyak felsıoktatásban elfoglalt helye
Giovanni Battista da Monte (1498 1551) elsı kísérlet az egyetemi és klinikai oktatás összekapcsolása: Követték tanáraikat a betegágyhoz, hogy megfigyeljék a beteg kinézetét, a párbeszédét, tüneteit, megfigyeljenek mindent, ami ahhoz szükséges, hogy a betegségrıl ismereteket szerezzenek. Thomas Sydenham (1624 1689) az életmód, a viselkedés megbetegítı és gyógyító szerepét hangsúlyozta. McMaster University (Kanada) Problem Based Learning (PBL Barrows, 1986) kontextusban történı tanulás, amelyben a problémák kontextusként szolgálnak, a probléma az elsıdleges, stimulusként szolgál a hallgató számára ahhoz, hogy identifikálni tudja a probléma megoldásához szükséges ismereteket, azokat az alapokat, koncepciókat, amelyeken a probléma nyugszik alapokat, koncepciókat, amelyeken a probléma nyugszik Maastrichti Egyetem (Európa) 1974 PBL magyar implementációja (Szabó, 1977), integratív metódus. A kommunikáció, az etika, az egészségfejlesztés alkalmazza a PBL sajátosságait. Olyan kompetens szakemberek hagyják el az egyetemet, akik képesek az önmaguk által irányított tanulásra és az egész életen át tartó önképzésre. (Szabó, 1977) Mind a szakmai kompetencia, mind a majdani aktuális teljesítményt nyújtó viselkedés kialakításában a magatartástudományi tárgyaknak kulcsszerepük van.
A diszciplína, egyrészt a beteg és populáció megismerhetıségét, az adekvát, személyre szabott, közösségi esetekben a társadalmi és kulturális tényezıket figyelembevevı beavatkozás lehetıségeit oktatja, másrészt a helyes orvos/segítı magatartás kialakítását is segíti.
A magatartástudományi tárgyak kapcsolatrendszere (Barabás K.,Magyar Tudomány 2003/11)
GLOBÁLIS KÖVETELMÉNYRENDSZER ÉS A MAGATATÁSTUDOMÁNY (Core Committee, Institue for International Medical Education2002) Global Minimum Essential Requirements GMER (Schwarz-Wojtczak, 2002) Klinikai készségek Populáció egészségi állapota Kritikus gondolkodás Információ menedzsment Tudományos alapok Kommunikáció Hivatásbeli értékek, beállítódás
Hivatásbeli értékek etika bioetika szakmai identitás szociológia kiépítése antropológia
Tudományos megalapozás Az emberi test normális és patológiás struktúrája Az emberi viselkedés normális és abnormális törvényszerőségei Orvosi/Egészség- pszichológia, fejlıdés törvényszerőségei, fejlıdéslélektan Kockázati tényezık, társadalmi, környezeti intervenciók
Komunikációs készségek Kommunikáció képessége a beteggel családdal (családtaggal) kollégával adott közösséggel rogersi triász - feltétel nélküli elfogadás - empátiás odafordulás - hiteles, kongruens magatartás A kommunikációelmélet a magatartástudomány részdiszciplínája (Buda, 1988).
Klinikai készségek Orvosi pszichológiai Orvosi szociológiai Orvosi antropológiai készségek tudja értékelni az egészség /betegség problémát
Népesség egészsége Feltételezi a magatartástudományi tárgyak adta ismereteket Megelızı orvoslás nem létezhet a magatartástudományi kutatások és alkalmazások nélkül Népbetegségek kockázati tényezıi között ott szerepelnek az életmódból, rizikómagatartásból származó tényezık (47%) Prediktiv tényezık meghatározása Protektív magatartás feltárása
Az információ menedzsmentje A magatartástudományi tárgyak magasabb szintő alkalmazását teszi lehetıvé
A kritikus gondolkodás és kutatás területe A magatartástudományoknak nagy befolyásoló szerepük lehet a kutatási irányultság-, a szemléletmód-, a komplex megközelítést preferáló kutatások hangsúlyozásában.
Szakmai kompetencia Képes legyen igazolni magas szintő szakmai kompetenciáját, mely biztosítja a minıségi ellátást, Legyen képes a betegség, sérülés ellátására, az egészég védelmére, a betegségek megelızésére, Legyen képes kiegyensúlyozott team-munkára más végzettségő emberekkel, Képes legyen tanítani, tanácsot adni, pácienst, családot, közösséget tájékoztatni egészségrıl, betegségrıl, kockázati tényezıkrıl, egészséges életmódról, Legyen képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez úgy, hogy a hivatásbeli értékek és az etika ne sérüljön.
Köszönöm a figyelmet!