A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai 2017. évben Budapest Készült: A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán 1054 Budapest, Kálmán Imre u.2 Telefon: +36 1 472-8000 1

Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai 2015. évben... 4 2.1. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai terület szerint... 6 2.2. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint... 7 2.3. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint... 8 3. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai 2015. évben... 9 3.1. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint... 12 3.2. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai életkor és iskolai végzettség szerint... 13 4. Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai a 2015. december 31-ei állapot alapján... 15 4.1. Az érvényes munkavállalási engedélyek adatai terület szerint... 17 4.2. Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint... 18 4.3. Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint20 5. A kiadott és az érvényben lévő EU Kék Kártyák adatai... 21 6. A Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók száma a 2015. december 31-ei állapot szerint... 21 7. A külföldiek munkavállalásának szabályairól... 22 8. Táblázatok... 26 2

1. Bevezetés A kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályai a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához kapcsolódóan a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigény és engedély iránti kérelem alapján (445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet) engedélyezési eljárást folytatnak. Emellett a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, foglalkoztatásra kerülő, bejelentett de engedélyezésre nem kötelezett külföldi munkavállalókról (355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet), valamint azon harmadik országbeli állampolgárokról, akik engedélymentesen dolgoznak Magyarországon (445/2013. (XI.28.) Korm. rendelet) nyilvántartást vezetnek. A munkavállalási engedélyek és a bejelentett munkavállalók számának adatai egy központi adatbázisba kerülnek. Az adatok rögzítése, az adatbázisban való megjelenítése folyamatos, az így rendelkezésre álló statisztikai adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium évente feldolgozza és a foglalkoztatási szervezet honlapján közli (www.munka.hu). Az összevont kérelmezési eljárást a Bevándorlás és Menekültügyi Hivatal folytatja le, a 445/2013. (XI.28.) Korm. rendelet, illetve a 114/2007. (V.24.) Korm. rendelet értelmében a megyei (fővárosi) kormányhivatal foglalkoztatási főosztályainak és/vagy egyéb foglalkoztatásért felelős szervezeti egységeinek hatásköre az eljárás folyamatában csak szakhatósági állásfoglalás megtételére terjed ki. Tehát az illetékes kormányhivatal nyilatkozik arról, hogy az adott összevont engedély kiadását a munkaerő-piaci helyzet figyelembevételével, vagy a nélkül támogatja, vagy sem. A statisztikai adatgyűjtéshez és feldolgozáshoz kapcsolódva a jogszabályi háttérnek, kötelezettségnek megfelelően különböző fogalmak kidolgozására került sor a külföldi munkavállalók munkavállalási engedélyére, bejelentésére vonatkozóan, amelyeket az alábbiakban ismertetünk. A rendeletekben megjelölt egyes adatgyűjtési kötelezettségekhez tartozó főbb statisztikai megnevezések a következők: 1. kiadott munkavállalási engedélyek száma adott időintervallumban kiadott munkavállalási engedélyek száma, 2. érvényes munkavállalási engedélyek száma adott időpontban érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezők száma, 3. bejelentések (regisztráció) száma a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárságú személyek Magyarországon történő foglalkoztatásának megkezdésére, illetve befejezésére vonatkozóan közölt munkavállalók száma (az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve bejelentési kötelezettség esetén), 4. érvényes bejelentések (regisztráció) száma adott időpontban érvényes bejelentéssel rendelkező (korábban már foglalkoztatás megkezdésére bejelentett, de a foglalkoztatás megszűnésére még be nem jelentett) munkavállalók együttes száma, 3

5. kiadott EU Kék Kártyák száma 1 adott időintervallumban kiadott EU Kék Kártyák száma, 6. érvényes EU Kék Kártyák száma adott időpontban érvényes EU Kék Kártyák száma. 7. kiadott Összevont engedélyek száma - adott időintervallumban kiadott Összevont engedélyek száma. 8. érvényes Összevont engedélyek száma - adott időpontban érvényes Összevont engedélyek száma Az engedélyezési eljárásra és a bejelentési kötelezettségre vonatkozó érvényes jogi szabályozást A külföldiek munkavállalásának szabályairól fejezet ismerteti. 2. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai 2017. évben 2017-ben összesen 9274 munkavállalási engedély került kiadásra 3. országbeli állampolgárok részére. Ennek a mennyiségnek 88,5%-a összevont munkavállalási engedély volt, mely tartózkodási és munkavállalási engedélyt jelent egyben. A korábbi évek csökkenő trendje tavaly megtört, 2017 során közel 50%-kal bővült a kiadott engedélyek száma az előző évhez képest. Szezonális engedély tavaly nem került kiadásra. Ennek fő oka, hogy a 90 napot nem meghaladó szezonális jellegű foglalkoztatáshoz már nem szükséges engedély, ebben az esetben a külföldi állampolgárt elég bejelenteni a munkaügyi szervezet lokális szervezeténél. A munkavállalási engedélyek országcsoportonkénti megoszlásában is jelentős változás állt be. Jelentősen visszaesett a szomszédos országokból beáramló munkaerő és nagymértékben nőtt a 3. országbeli állampolgárok száma a munkaerőpiacon. 1 Fontos megjegyezni, hogy az EU Kék Kártyát speciális helyzete miatt külön kezeljük az egyéni munkavállalási engedélyek csoportjától. 4

A szomszédos országok esetében a visszaesés annak köszönhető, hogy a legtöbb szerb és ukrán állampolgár szezonális, 90 napot nem meghaladó munkaszerződéssel volt foglalkoztatva, így számuk a bejelentetések esetében radikálisan nőtt. A másik ok, hogy az NMG bizonyos hiányszakmák esetében engedélyezi a szerb és ukrán állampolgárok hazai foglalkoztatását munkaerőpiaci vizsgálat nélkül is 2, az így álláshoz jutó szomszédos országból érkező munkaerő létszámát a Bevándorlás és Menekültügyi Hivatal tartja számon. Az országokat egyenként vizsgálva azt láthatjuk, hogy a tavalyi év során a hazai munkaerőpiacra az Európán kívüli országokból áramlott be munkaerő, fentebb már részleteztük a statisztika mögött rejlő okokat. A bejelentett állampolgárok számait vizsgáló későbbi fejezetben láthatjuk, hogy az engedélyek esetében hiányzó szerb és ukrán munkaerő ott megjelenik a statisztikában. Az előző, 2016-ös évhez képest számos Európán kívüli ország esetében a beáramló munkavállalói létszám emelkedett. A legjelentősebben a kínai, vietnámi és koszovói munkások jelenléte erősödött a munkaerőpiacon. A három országból érkező munkavállalók száma az előző évhez képest közel 2 ezer fővel gyarapodott 2017-ben. A kiadott engedélyeket állampolgárságonként vizsgálva jól látható, hogy bizonyos országokból minden évben jelentős számban érkeznek foglalkoztatottak Magyarországra. A szomszédos országokból szerb és ukrán munkavállalók száma az elmúlt időszakban bekövetkezett könnyítéseknek köszönhetően csökkent az engedéllyel foglalkoztatottak között. Rajtuk kívül viszont nőtt az évek óta jelentős számban érkező kínai, vietnámi, thaiföldi, koszovói foglalkoztatottak létszáma 2017-ben. A legjelentősebb növekedés kínai munkavállalóké volt a munkaerőpiacon, az ő létszámuk majd két és félszeresére nőtt a 2016-os bázisévhez képest és meghaladta az 1500 főt. Arányait tekintve a vietnámi állampolgárok három és félszer a koszovóiak több mint kétszer annyian vállaltak munkát 2017-ben mint egy évvel korábban. 2 A munkaügyi szervezet helyi képviselete egy munkavállalási engedély esetében köteles megvizsgálni, hogy az adott munkakör feltölthető-e a rendelkezésre álló magyar álláskeresővel, csak akkor adhat ki munkavállalási engedélyt, amennyiben a vállalkozás számára nem tud ajánlani megfelelő hazai munkaerőt. 5

2.1. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai terület szerint A kiadott engedélyek száma az ország gazdasága szempontjából a legerősebb régióba a Közép-Magyarországi térségbe koncentrálódott. Az összes engedély 70,8%-a itt került kiadásra. A fővárosban a harmadik országbeli munkavállalók 62,3%-a kapott lehetőséget a munkába állásra Budapesten, Pest megyében ez az arány csak 8,5%. Régió/Megye A kiadott munkavállalási engedélyek fontosabb adatai területi bontásban (2016. év 2017. év) Az összevont és egyéni engedélyek 2017. év Az összevont és egyéni engedélyek megoszlása 2017. év Kiadott egyéni engedélyek száma 2016. év Kiadott egyéni engedélyek megoszlása 2016. év Index % 2017. év/ 2016. év Közép-Magyarország 6567 70,8 3784 60,0 173,5 Budapest 5776 62,3 3337 52,9 173,1 Pest 791 8,5 447 7,1 177,0 Közép-Dunántúl 803 8,7 514 8,2 156,2 Fejér 280 3,0 188 3,0 148,9 Komárom-Esztergom 387 4,2 262 4,2 147,7 Veszprém 136 1,5 64 1,0 212,5 Nyugat-Dunántúl 636 6,9 576 9,1 110,4 Győr-Moson-Sopron 246 2,7 182 2,9 135,2 Vas 159 1,7 169 2,7 94,1 Zala 231 2,5 225 3,6 102,7 Dél-Dunántúl 222 2,4 177 2,8 125,4 Baranya 65 0,7 31 0,5 209,7 Somogy 64 0,7 49 0,8 130,6 Tolna 93 1,0 97 1,5 95,9 Észak-Magyarország 380 4,1 297 4,7 127,9 Borsod-Abaúj-Zemplén 163 1,8 189 3,0 86,2 Heves 106 1,1 65 1,0 163,1 Nógrád 111 1,2 43 0,7 258,1 Észak-Alföld 421 4,5 676 10,7 62,3 Hajdú-Bihar 129 1,4 86 1,4 150,0 Jász-Nagykun-Szolnok 183 2,0 134 2,1 136,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 109 1,2 456 7,2 23,9 Dél-Alföld 245 2,6 279 4,4 87,8 Bács-Kiskun 69 0,7 174 2,8 39,7 Békés 43 0,5 12 0,2 358,3 Csongrád 133 1,4 93 1,5 143,0 Összesen 9274 100,0 6303 100,0 147,1 A főváros mellett említhető Pest megye valamint a Közép-Dunántúli régió is kiemelhető, a kiadott engedélyek 8,7%-a itt volt 2017-ben (Fejér és Komárom-Esztergom megye 3-4,2%; Veszprém elhanyagolható 1,5%). A megyéket külön vizsgálva azt láthatjuk, hogy az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest létszámban és arányait tekintve is komoly változás történt. Az engedéllyel foglalkoztatott harmadik országbeli munkavállalók száma jelentősen nőtt a Közép-Magyarországi régióban. A régió, benne a főváros és Pest megye súlya a korábbi években is jelentős volt, de 2017-ben még inkább főváros központú volt a gazdasági migráció. 6

Az Észak-Alföldön engedéllyel foglalkoztatott külföldiek száma jelentősen mérséklődött 2016-hoz képest, korábban több mint 400 harmadik országbeli vállalt munkát Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, ahol a tárgyévben kiadott engedélyek száma 76,1%-kal csökkent. 2.2. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A kiadott engedélyeket a nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva azt láthatjuk, hogy az engedélyek döntő többsége a feldolgozóipar (22,0%), a kereskedelem, gépjárműjavítás (18,2%) az információ kommunikáció (12,6%) és a vendéglátás (12,1%) területén került kibocsátásra. Ez a négy gazdasági ágazat szívta fel a munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok 64,9%-át. A kiadott munkavállalási engedélyek fontosabb adatai nemzetgazdasági ágak szerint 2017. évben Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % Index, % 2017. év/ 2016. év Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 192 2,1 47,8 Bányászat, kőfejtés 5 0,1 45,5 Feldolgozóipar 2039 22,0 116,8 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 3 0,0 150,0 Építőipar 189 2,0 71,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás 1684 18,2 259,9 Szállítás, raktározás 747 8,1 132,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1123 12,1 220,6 Információ, kommunikáció 1165 12,6 126,6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 120 1,3 230,8 Ingatlanügyletek 88 0,9 266,7 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 654 7,1 245,9 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 241 2,6 182,6 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 7 0,1 233,3 Oktatás 152 1,6 167,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 81 0,9 147,3 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 219 2,4 101,4 Egyéb szolgáltatás 565 6,1 167,7 Ismeretlen 0 0,0 0,0 Összesen 9274 100,0 147,1 Az előző évhez a kereskedelem területén kiadott engedélyek száma több mint két és félszeresére nőtt, de több mint kétszeresére emelkedett a vendéglátás ágazatban kiadott engedélyek száma is. A két ágazat mellett még számos területen emelkedett a harmadik országbeliek részére kiadott engedélyek száma: tudományos tevékenységek (+145,9%), szállítás, raktározás (+32,2%), adminisztratív szolgáltatások (+82,6%). 2016-hoz képest a kiadott engedélyek száma visszaesett a mezőgazdaság (-52,2), bányászat (-54,5) ágazatok, és az építőipar területén (-28,7%). 7

A foglalkozási főcsoportok esetében a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások (22,2%), a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő (21,6%) és az egyéb felsőfokú vagy középfokú végzettséget igénylő foglalkozások (18,8%) körében oszlott meg a munkavállalási engedélyek több mint 60%-a. Egy év alatt a gépkezelők, összeszerelők és járművezetők csoportját kivéve az összes főcsoportban nőtt az engedéllyel foglalkoztatott külföldi állampolgárok száma. A legnagyobb mértékben a szakképzetlen (+50,2%), felső- vagy középfokú végzettséget (+56,8%) valamint felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben (45,3%) nőtt a kiadott engedélyek száma. A kiadott munkavállalási engedélyek fontosabb adatai foglalkozási főcsoportok szerint 2017. évben Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % Index, % 2017. év/ 2016. év Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 428 4,6 115,7 2004 21,6 145,3 1742 18,8 156,8 320 3,5 190,5 1314 14,2 198,5 51 0,5 118,6 Ipari és építőipari foglalkozások 781 8,4 146,8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 572 6,2 86,8 2062 22,2 150,2 Ismeretlen 0 0,0 0,0 Összesen 9274 100,0 147,1 2.3. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint A korcsoportok körében a 25-34 éves (43,6%) és a 35-44 éves (23,5) kohorsz esetében adták ki a legtöbb engedélyt. A korcsoportok tekintetében az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest csupán az 55 éves és a feletti külföldi munkavállalók száma csökkent, ez azonban elhanyagolható létszám változást jelentett (-5,8%) A 20-24 éves munkavállalók részére kiadott engedélyek száma az előző évhez képest majdnem kétszeresére, míg a 25-34 éves külföldi munkások számára kiadott engedélyek száma több mint 60%-al nőtt. 8

Korcsoport A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai korcsoportok szerint 2017. évben Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % Index, % 2016. év/ 2015. év 19 éves és ezalatt 204 2,2 160,6 20-24 éves 1384 14,9 176,5 25-34 éves 4042 43,6 162,1 35-44 éves 2175 23,5 129,0 45-54 éves 1117 12,0 132,3 55 éves és a felett 352 3,8 95,7 Ismeretlen 0 0,0 Összesen 9274 100,0 147,1 A kiadott engedélyeket végzettség szerint vizsgálva korábban trend volt, hogy alapvetően alacsony végzettségű munkavállalók áramoltak a hazai munkaerőpaicra. Ebben a trendben láthattunk 2015-től változást. Az egyetemet, főiskolát végzett külföldi munkavállalók részére kiadott engedélyek száma folyamatosan nőtt az elmúlt két évben. 2017-ben a legtöbb munkavállalási engedélyt diplomások részére adták ki Magyarországon, az összes engedély 35,5%-át. A legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű külföldi állampolgárok száma is jelentős ők az összes engedélyköteles 26,4%-át tették ki. A szakmával, szakképzettséggel rendelkezők az összes engedéllyel foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár több mint 17,9%-át tették ki. Iskolai végzettség A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai iskolai végzettség szerint 2017. évben Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % Index, % 2016. év/ 2015. év 8 általános vagy kevesebb 2454 26,5 147,5 Szakiskola, szakmunkásképző 1663 17,9 171,4 Szakközépiskola 809 8,7 225,3 Gimnázium 502 5,4 205,7 Technikum 160 1,7 246,2 Egyetem, főiskola 3293 35,5 145,7 Egyéb és ismeretlen 393 4,2 53,0 Összesen 9274 100,0 147,1 Az előző évhez képest a diplomás külföldi munkavállalók száma nőtt a legnagyobb mértékben (45,7%) ezt követően a szakképzetlenek (47,5%) és a szakiskolát, szakmunkásképzőt (71,4%) végzett külföldi munkások száma nőtt a leginkább. 3. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai 2017. évben Az eddigiekben ismertetett számok a külföldi állampolgárok azon csoportjára vonatkoztak, akiknek hazai munkavállalása egyéni vagy összevont engedélyhez kötött. A továbbiakban a Magyarországon munkát vállaló külföldiek olyan csoportjának adatait vizsgáljuk, akik nem engedélykötelesek és foglalkoztatásuk csupán bejelentési kötelezettséget von maga után. Ilyen feltételek mellett uniós országok állampolgárait, továbbá bizonyos speciális jogszabályi esetekben harmadik országbeli állampolgárokat lehet foglalkoztatni. 9

20000 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 18907 A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok számának alakulása 2005-2016 (db) 16132 10614 13108 18485 13198 11847 7835 7937 8829 11279 10553 13056 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A munkáltatók 2017. évben összesen 13056 külföldi, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező munkavállalót jelentettek be. Ez a szám 23,7%-kal magasabb az előző évben megtett bejelentéseknél. Legutóbb 2009-ben nőtt nagyobb mértékben a bejelentett külföldiek száma, de a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező munkavállalók száma a hazai munkaerőpiacra belépők esetében 2011-2014 között nem emelkedett 10 ezer fő fölé. Az Európai Unió területéről érkezett munkavállalók száma az összes bejelentett munkavállaló 75%-át tette ki. Az uniós országokból érkező munkaerő aránya visszaesett. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a 90 napot nem meghaladó foglalkoztatás esetében engedélymenetesen foglalkoztathatók a szomszédos országokból érkező munkavállalók hiányszakmákban. 10

A munkáltatók éltek ezzel a lehetőséggel és a bejelentéssel foglalkoztatott ukrán és szerb állampolgárságú munkavállalók száma jelentősen nőtt az elmúlt évekhez képest. A 90 napot nem meghaladó szezonális foglalkoztatás miatt több mint 3 ezer ukrán és több mint 600 szerb állampolgárt jelentettek be a foglalkoztatók. A szomszédos nem EU-s országokból tehát nőtt a beáramló munkaerő volumene, fordított folyamat volt megfigyelhető a szintén szomszédos Románia és Szlovákia esetében, amelyek viszont EU tagországok. A vállalatok 2017-ben majd 2 ezerrel kevesebb román (-31,3%) és több mint 300 fővel kevesebb szlovák (-28,8%) állampolgárt jelentettek be. Régió/ Megye A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok fontosabb adatai területi bontásban (2016. év 2017. év) A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % 2017. év 2016. év 2017. év 2016. év Index, % 2017. év/ 2016. év Közép-Magyarország 7113 5669 54,5 53,7 125,5 Budapest 6275 5341 48,1 50,6 117,5 Pest 838 328 6,4 3,1 255,5 Közép-Dunántúl 772 937 5,9 8,9 82,4 Fejér 351 208 2,7 2,0 168,8 Komárom-Esztergom 310 397 2,4 3,8 78,1 Veszprém 111 332 0,9 3,1 33,4 Nyugat-Dunántúl 1159 926 8,9 8,8 125,2 Győr-Moson-Sopron 209 102 1,6 1,0 204,9 Vas 456 297 3,5 2,8 153,5 Zala 494 527 3,8 5,0 93,7 Dél-Dunántúl 325 86 2,5 0,8 377,9 Baranya 58 43 0,4 0,4 134,9 Somogy 228 16 1,7 0,2 1425,0 Tolna 39 27 0,3 0,3 144,4 Észak-Magyarország 1290 610 9,9 5,8 211,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 1180 550 9,0 5,2 214,5 Heves 57 31 0,4 0,3 183,9 Nógrád 53 29 0,4 0,3 182,8 Észak-Alföld 473 358 3,6 3,4 132,1 Hajdú-Bihar 125 217 1,0 2,1 57,6 Jász-Nagykun-Szolnok 280 66 2,1 0,6 424,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg 68 75 0,5 0,7 90,7 Dél-Alföld 1924 1967 14,7 18,6 97,8 Bács-Kiskun 643 999 4,9 9,5 64,4 Békés 742 527 5,7 5,0 140,8 Csongrád 539 441 4,1 4,2 122,2 Összesen 13056 10 553 100,0 100,0 123,7 2017-ben is, akárcsak korábban, a Közép-Magyarországi régióba jelentették be a legtöbb szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi munkavállalót. Ugyanakkor idén több más területi egység esetében is nőtt a bejelentések aránya. Említésre érdemes a Dél- Alföldi régió, ahova az összes bejelentett munkavállaló 14,7%-át regisztrálták a munkáltatók. Nőtt a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező munkavállalók száma a Közép- Magyarországi régióban és olyan területeken, melyek korábban nem voltak élállomásai az engedélymentesen foglalkoztatható munkaerőnek, ilyen az Észak-Magyarországi régió. 11

Az ukrán és szerb munkavállalók a Közép-Magyarországi és dunántúli területeken fordultak elő nagyobb mértékben. A szlovák és román állampolgárságú munkavállalókat az ország északi és keleti részében jelentették be a foglalkoztatók. 3.1. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A foglalkoztatók által bejelentett állampolgárok nemzetgazdasági ágak szerinti vizsgálatánál az látható, hogy a munkavállalók közel 59,0%-a három fő ágazatban fordul elő. Ezek az ágak: az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek (30,6%), %), a feldolgozóipar (17,3%) és az információ, kommunikáció (11,1). Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok főbb adatai nemzetgazdasági ágak szerint 2017. évben Bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % Index, % 2017. év/ 2016. év Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 1277 9,8 76,1 Bányászat, kőfejtés 3 0,0 Feldolgozóipar 2263 17,3 141,3 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 3 0,0 75,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 9 0,1 128,6 szennyeződésmentesítés Építőipar 434 3,3 333,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás 503 3,9 100,8 Szállítás, raktározás 300 2,3 62,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 312 2,4 172,4 Információ, kommunikáció 1446 11,1 92,9 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 122 0,9 51,7 Ingatlanügyletek 45 0,3 112,5 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1075 8,2 161,2 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 3998 30,6 194,7 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 51 0,4 96,2 Oktatás 345 2,6 58,7 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 48 0,4 106,7 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 155 1,2 104,0 Egyéb szolgáltatás 548 4,2 99,3 Ismeretlen 119 0,9 371,9 Összesen 13056 100,0 123,7 Az adminisztratív tevékenységek 2016-hoz képest közel kétszereségre nőtt a bejelentsek száma a cégek részéről, ami majd kétezres növekedést jelent. A feldolgozóiparban 41,3%-al nőtt a regisztrált munkavállalók száma, míg az építőipari cégek több mint kétszer annyi munkavállalót jelentettek be (+233,8%). 12

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi munkavállalók regisztrációjának száma visszaesett 2017-ben a szállítás, raktározás (37,8%), az oktatás (- 41,3%) és a pénzügyi tevékenységek (-48,3%) ágazatokban. A foglalkozási főcsoportok szerinti megoszlást vizsgálva azt látjuk, hogy a legtöbb bejelentett munkavállaló a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások (39,0%), a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások (15,6%) és a gépkezelők, összeszerelők (19,9%) területén helyezkedett el. E három főcsoportban összpontosult a bejelentett külföldi állampolgárok 74,6%-a. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok főbb adatai foglalkozási főcsoportok szerint 2017. évben Foglalkozási főcsoport (FEOR'08) Bejelentett külföldi állampolgárok száma, db Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % Index, % 2017. év/ 2016 év Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 227 1,7 122,0 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 2042 15,6 87,6 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 1393 10,7 102,8 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 792 6,1 90,0 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 242 1,9 121,6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 51 0,4 212,5 Ipari és építőipari foglalkozások 612 4,7 166,8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 2602 19,9 123,6 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 5095 39,0 164,1 Ismeretlen 0 0,0 Összesen 13056 100,0 123,7 A szakképzettséget nem igénylő munkakörök esetében nőtt a leginkább a cégek által megtett bejelentések száma, több mint 60%-al emelkedett az ilyen munkakörben alkalmazott engedélymentesen foglalkoztatható külföldiek száma. Ez több mint 5 ezer főt jelent. Az ipari és építőipari tevékenységek esetében több mint másfélszeresére nőtt a külföldi munkavállalók regisztrációinak száma 2017-ben. 2017-ben az előző évhez képest a bejelentések száma csökkent a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások (-12,4%) és az irodai ügyviteli munkakörök (- 10%) tekintetében. 3.2. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai életkor és iskolai végzettség szerint Az engedélymentesen foglalkoztatott, munkáltatók által bejelentett külföldi állampolgárok többnyire 35-44 év közöttiek voltak (33,6%), egy negyedük pedig 45-54 év közötti volt 2017 során. 13

Ez utóbbi két korcsoport nőtt a leginkább 2016-hoz képest. A 35-44 évesek száma 72,1%- kal, a 45-54 éveseké 90,6%-kal. Az 55 év feletti külföldi munkavállalók száma több mint kétszeresére nőtt a tárgyévben 2016-hoz képest. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi munkavállalók alapvetően az idősebb, tapasztaltabb munkaerőt jelentették a munkaerőpiacon. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok főbb adatai életkor szerint 2017. évben Korcsoport Bejelentett külföldi állampolgárok száma, db Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % Index, % 2017. év/ 2016. év 19 éves és ezalatt 665 5,1 165,0 20-24 éves 924 7,1 68,6 25-34 éves 1695 13,0 43,9 35-44 éves 4389 33,6 172,1 45-54 éves 3259 25,0 190,6 55 éves és afelett 2124 16,3 310,1 Ismeretlen 0 Összesen 13 056 100,0 123,7 A 20-34 éves korcsoport számossága 2017-ben jelentősen visszaesett az előző évekhez képest, a munkáltatók idén több mint 2500-al kevesebb fiatal munkavállalót jelentettek be az illetékes kormányhivataloknál, mint 2016-ban. A bejelentett külföldi munkavállalók iskolai végzettség szerinti megoszlásából az látszik, hogy a foglalkoztatók jelentős része képzetlen munkaerőt alkalmazott 2017-ben. A regisztráltak 42,9%-a legfeljebb általános iskolát végzett, a második legnagyobb csoport ugyanakkor a diplomásoké volt (28,4%). A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok főbb adatai iskolai végzettség szerint 2017. évben Iskolai végzettség Bejelentett külföldi állampolgárok száma, db Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % Index, % 2017. év/ 2016. év 8 általános vagy kevesebb 5606 42,9 156,7 Szakiskola, szakmunkásképző 1230 9,4 88,8 Szakközépiskola 882 6,8 107,8 Gimnázium 901 6,9 127,3 Technikum 0 0,0 Egyetem, főiskola 3709 28,4 94,1 Egyéb és ismeretlen 728 5,6 582,4 Összesen 13056 100,0 123,7 A tárgyévben több mint kétezerrel több alapfokú végzettséggel rendelkező külföldi munkást alkalmaztak mint 2016-ban, ez 56,7%-os változásnak felel meg. Jelentősebb létszámváltozás a gimnáziumi érettségivel rendelkező regisztrált munkavállalók számában történt, ők 2017-ben 27,3%-kal többen voltak mint egy évvel korábban. A szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek száma 11,2%-ot míg a diplomás külföldi munkavállalóké közel 6%-ot esett vissza. 14

4. Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai a 2017. december 31-ei állapot alapján Az adott év során bejelentett és munkavállalási engedélyt nyert állampolgárok számai után most azoknak a számát és megoszlását ismertetjük a korábbi bontások szerint, akik Magyarország területén 2017-ban is érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkeztek. 2017. december 31-én 9262 munkavállalási engedély volt érvényben. Az érvényes engedéllyel Magyarországon dolgozó külföldiek száma tehát közel 2 ezer fővel, 27,2%-kal nőtt 2016-hoz képest. Az érvényes engedélyek száma a 2000-es évek elején nagyon magasan mozgott, ennek oka volt, hogy a környező országokból sem Szlovákia, sem Románia nem tartoztak az Európai Unióhoz így az innen érkező munkaerő csak munkavállalási engedély mellett volt alkalmazható. Ebben az időszakban jobban megérte a szomszédos országok munkavállalóinak a Magyarországra jönni dolgozni. Az uniós csatlakozással és gazdasági felzárkózásukkal a szomszédos országok állampolgárinak jelenléte a hazai munkaerőpiacon fokozatosan mérséklődött. 2010-2013 között az érvényes engedélyek száma 20 ezer körül mozgott, de mindig alatta, azonban komoly ingadozások nem jellemezték az érvényes engedélyek számának alakulását. 2014-2016 között fokozatosan csökkent az érvényes engedéllyel foglalkoztatott munkavállalók év végi száma, idén ugyanakkor létszámuk jelentősen nőtt. Országcsoportonként vizsgálva jól látható, hogy az érvényes engedéllyel foglalkoztatottak többsége továbbra is Európán kívüli országokból érkezik. Ez volt jellemző a korábbi években is. Az is megfigyelhető, hogy míg a korábbi években a szomszédos országok állampolgárai tették ki az összes európai munkavállaló közel 60%-át, arányuk 2017-ben igencsak mérséklődött és már csak 43,7%-ot tesz ki. 15

Az Európán kívülről érkezők száma az érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezők között 45,3%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, ez közel 2 ezer fős növekedést jelent. Európai állampolgárok száma stagnált, de a szomszédos országból érkezők száma közel negyedével csökkent 2016-hoz képest. Az érvényes munkavállalási engedélyeket országonként vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb érvényes munkavállalási engedéllyel a korábbi évekhez hasonlóan a kínai állampolgárok rendelkeznek, őket a szerb és vietnámi polgárok követik. Nőtt az érvényes engedéllyel rendelkezők száma az ukrán (58,5%-kal), vietnámi (72,6%- kal), indiai (54,0%-kal) és thaifödi (49,4%-kal) állampolgárok esetében. Ez mind 200 főt meghaladó növekedést jelent. Az érvényes engedéllyel rendelkező ukrán állampolgárok év végi száma 2017-ben 36%- kal csökkent az előző évhez képest, ez több mint 300 fővel kevesebb munkavállalót jelentett. 16

4.1. Az érvényes munkavállalási engedélyek adatai terület szerint Az érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi munkavállalók területi megoszlását vizsgálva jól látható a Közép-Magyarországi régió és ezen belül is Budapest kiemelt szerepe. Az összes érvényes engedéllyel rendelkező munkavállaló 69%-a dolgozik ebben a régióban és 60,5%-uk a fővárosban volt foglalkoztatva. A második legtöbb érvényes engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár Pest megye területén dolgozik, ahol az összes érvényes engedéllyel dolgozó külföldi munkavállaló 8,5%-a dolgozott 2017. december 31-én. Az érvényben lévő munkavállalási engedélyek fontosabb adatai területi bontásban (2016. december 31. 2015. december 31.) Régió/megye Érvényes engedélyek száma, db 2017. december 31. 2016. december 31. Érvényes engedélyek számának megoszlása, % 2017. december 31. 2016. december 31. Index, 2017. december 31./ 2016. december 31. Közép-Magyarország 6390 69,0 4 646 63,8 137,5 Budapest 5603 60,5 4 075 56,0 137,5 Pest 787 8,5 571 7,8 137,8 Közép-Dunántúl 693 7,5 519 7,1 133,5 Fejér 296 3,2 172 2,4 172,1 Komárom-Esztergom 272 2,9 252 3,5 107,9 Veszprém 125 1,3 95 1,3 131,6 Nyugat-Dunántúl 981 10,6 883 12,1 111,1 Győr-Moson-Sopron 291 3,1 249 3,4 116,9 Vas 164 1,8 174 2,4 94,3 Zala 526 5,7 460 6,3 114,3 Dél-Dunántúl 168 1,8 142 1,9 118,3 Baranya 55 0,6 29 0,4 189,7 Somogy 52 0,6 56 0,8 92,9 Tolna 61 0,7 57 0,8 107,0 Észak-Magyarország 335 3,6 232 3,2 144,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 162 1,7 115 1,6 140,9 Heves 95 1,0 73 1,0 130,1 Nógrád 78 0,8 44 0,6 177,3 Észak-Alföld 371 4,0 404 5,5 91,8 Hajdú-Bihar 124 1,3 118 1,6 105,1 Jász-Nagykun-Szolnok 152 1,6 200 2,7 76,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 95 1,0 86 1,2 110,5 Dél-Alföld 324 3,5 457 6,3 70,9 Bács-Kiskun 116 1,3 263 3,6 44,1 Békés 31 0,3 23 0,3 134,8 Csongrád 177 1,9 171 2,3 103,5 Összesen 9262 100,0 7 283 100,0 127,2 A fővárosban több mint 1500 fővel több harmadik országbeli dolgozott érvényes engedéllyel 2017 év végén, mint egy évvel korábban. Pest megyében is nőtt a létszámuk 37,8%-kal ami több mint 200 embert jelent. Ezen kívül mindössze Fejér megyében következett be 100 főt meghaladó gyarapodás. 17

100 főt meghaladó csökkenés mindössze Bács-Kiskun megye területén következett be az érvényes engedéllyel foglalkoztatott külföldiek számában a tárgyév végén. 4.2. Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint Az érvényes engedélyek nemzetgazdasági áganként való megoszlását vizsgálva láthatjuk, hogy a feldolgozóipar (21,1%), a kereskedelem (18,7%) a szállítás, raktározás (14,1%) és a vendéglátás (12%) területén összpontosul az összes érvényes engedéllyel rendelkező munkavállaló 65,8%-ka. A feldolgozóipar területén belül a legtöbb munkavállalót az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatban foglalkoztatják. Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Az érvényben lévő munkavállalási engedélyek főbb adatai nemzetgazdasági ágak szerint 2016. december 31-én Érvényben lévő engedélyek száma, db Érvényben lévő engedélyek számának megoszlása, % Index, % 2017. december 31./ 2016. december 31. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, 110 1,5 26,7 halászat Bányászat, kőfejtés 7 0,1 46,7 Feldolgozóipar 1817 24,9 107,1 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, 0 0,0 légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, 5 0,1 250,0 kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar 268 3,7 187,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás 882 12,1 64,3 Szállítás, raktározás 1030 14,1 146,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 665 9,1 80,2 Információ, kommunikáció 1012 13,9 182,3 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 65 0,9 144,4 Ingatlanügyletek 42 0,6 84,0 Szakmai, tudományos, műszaki 345 4,7 93,2 tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást 176 2,4 128,5 támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező 3 0,0 60,0 társadalombiztosítás Oktatás 106 1,5 112,8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 78 1,1 104,0 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 170 2,3 49,9 Egyéb szolgáltatás 496 6,8 110,5 Ismeretlen 6 0,1 7,3 Összesen 7283 100,0 98,8 Három ágazat tekintetében nőtt jelentősen az érvényes munkavállalási engedélyek száma. Erősödött a külföldi munkavállalók jelenléte a kereskedelem (+96,5%) a vendéglátás (+67,2%) és a szállítás, raktározás (26,4%-kal) területén. E három ágazaton belül több mint ezerötszáz fővel dolgozott több külföldi érvényes engedéllyel december 31-én, mint egy évvel korábban. 18

Viszonylag nagyobb, 100 főt meghaladó visszaesés következett be az építőipar (51,1%- kal), és az információ, kommunikáció (13,9%-kal) ágazatok területén dolgozók számában. A foglalkozási csoportok esetében a legtöbb érvényes engedéllyel a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúak rendelkeztek 2017 év végén. Az összes érvényes munkavállalási engedély 20,6%-a tartozik ehhez a főcsoporthoz. Ezen kívül számosságot tekintve a szakképzettséget nem igénylő (19,7%), az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő (16,8%) és a kereskedelmi és szolgáltatási (16,6%) foglalkozásúak voltak a legtöbben. Az érvényben lévő munkavállalási engedélyek fontosabb adatai foglalkozási főcsoportok szerint 2017. december 31-én Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Érvényben lévő engedélyek száma, db Érvényben lévő engedélyek számának megoszlása, % Index, % 2017. december 31./ 2016. december 31. Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0.. Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 555 6,0 104,7 1909 20,6 122,1 1556 16,8 120,8 332 3,6 158,9 1416 15,3 146,9 52 0,6 126,8 Ipari és építőipari foglalkozások 660 7,1 109,3 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 958 10,3 119,6 1824 19,7 142,3 Ismeretlen 0,0 Összesen 9262 100,0 127,2 Az előző évhez képest szinte minden főcsoport esetében nőtt az érvényes engedéllyel itthon dolgozó külföldi állampolgárok száma. A szakképzettséget nem igénylő foglalkozásúak, valamint a kereskedelmi és szolgáltatási munkakörben dolgozó külföldiek létszáma együttesen közel ezer fővel nőtt az előző évhez képest. Ez az előbbi csoportnál 42,3%-os, míg utóbbinál 46,9%-os növekedést jelentett. Ennél visszafogottabban, de 200 fő fölötti létszámmal bővült a a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását és az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő munkakörben alkalmazott külföldiek száma. 19

4.3. Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint Az érvényes engedéllyel hazánkban dolgozók korcsoportonkénti megoszlását vizsgálva azt láthatjuk, hogy a legtöbb érvényes engedéllyel a 25-34 éves korcsoport rendelkezik, az összes érvényes engedéllye dolgozó harmadik országbeli 44,3%-a tartozott ehhez a kohorszhoz. Jelentős részt képviseltek a külföldi munkavállalók között a 35-44 évesek (24,6%) és a 20-24 évesek is (13,8%). A 24 év alattiak létszáma esett vissza a leginkább 2015 óta fokozatosan csökken a számuk a harmadik országbeli munkavállalók között. A 25-34 évesek 2017 év végén közel 900-al, míg 35-44 éves korcsoporthoz tartozó külföldi munkavállalók több mint 400 fővel többen voltak mint egy évvel korábban. Korcsoport Az érvényben lévő munkavállalási engedélyek fontosabb adatai korcsoportok szerint 2017. december 31-én Érvényben lévő engedélyek száma, db Érvényben lévő engedélyek számának megoszlása, % Index, % 2017. december 31./ 2016. december 31. 19 éves és ezalatt 175 1,9 122,4 20-24 éves 1278 13,8 131,8 25-34 éves 4104 44,3 127,8 35-44 éves 2279 24,6 124,3 45-54 éves 1146 12,4 128,5 55 éves és a felett 280 3,0 119,7 Ismeretlen 0,0 Összesen 9262 100,0 127,2 Az iskolai végzettség szempontjából a jelenleg legálisan Magyarországon dolgozó külföldiek közül a diplomával rendelkezők aránya a legjelentősebb, az összlétszám 35,3%-át teszik ki. A második legszámosabb csoportot a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők jelentik, ők adják az érvényes engedéllyel rendelkező foglalkoztatottak 26,9%-át. A harmadik legnépesebb csoport a szakiskolai vagy szakmunkásképzői végzettséggel rendelkezőké, ők az összes munkavállaló közel 17,6%-át tették ki. Iskolai végzettség Az érvényben lévő munkavállalási engedélyek fontosabb adatai korcsoportok szerint 2017. december 31-én Érvényben lévő Érvényben lévő engedélyek engedélyek száma, db számának megoszlása, % Index, % 2017. december 31./ 2016. december 31. 8 általános vagy kevesebb 2493 26,9 128,4 Szakiskola, szakmunkásképző 1630 17,6 121,1 Szakközépiskola 778 8,4 138,4 Gimnázium 551 5,9 178,3 Technikum 219 2,4 277,2 Egyetem, főiskola 2952 31,9 114,7 Egyéb és ismeretlen 639 6,9 135,4 Összesen 9262 100,0 127,2 Az előző évhez képest a legjelentősebb változást az jelentette, hogy több mint 500 fővel nőtt az alapfokú végzettségűek száma, ami 28,4%-os növekedésnek felelt meg. A többi korcsoport átlagosan nagyjából 240 fővel bővül 2017-ben az előző évhez képest. 20

5. A kiadott és az érvényben lévő EU Kék Kártyák adatai 2017-ben 11 EU Kék Kártya kiadására került sor. Ezeket egy amerikai, brazil, mexikói, szerb, orosz, tajvani kettő pakisztáni és három indiai állampolgár részére állították ki az információ, kommunikáció; a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek és az oktatás ágazatokban. 2017. december 31-én összesen 17 db érvényben lévő EU Kék Kártya szerepelt a nyilvántartásban. A fent felsoroltakon kívül korábban három amerikai, kettő indiai és egy ukrán állampolgár részére kerültek kiadásra. Foglalkozási főcsoportok szerint nézve az engedélyek gazdasági, igazgatási, érdek-képviseletivezetők, törvényhozók; felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokhoz sorolhatók. 6. A Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók száma a 2017. december 31-ei állapot szerint Ha a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók számát kívánjuk meghatározni a 2017. december 31-ei állapotra vonatkozóan, akkor az érvényes engedéllyel (értve ezalatt az összevont és egyéni engedélyeket is), az érvényes bejelentéssel és az érvényes EU Kék Kártyával rendelkező állampolgárokat együttesen kell figyelembe vennünk, a következők szem előtt tartásával: - az egyéni munkavállalási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok, az EU Kék Kártyával, vagy összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők munkavállalásának feltételei egymástól eltérnek, teljesen különálló csoportot alkotnak, bár az adatok összesítésénél az első két csoportot együtt kezeljük (egyéni munkavállalási engedéllyel és összevont munkavállalási engedéllyel rendelkezők), - mivel a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok adatait csak becsülni tudjuk, ezért a Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárok együttes számára vonatkozóan is csak becslés adható. 2017-ben összesen 9274 munkavállalási engedélyt adtak ki a Kormányhivatalok,. A tárgyévben továbbá 9262 érvényes munkavállalási engedély és 17 Kék Kártya volt érvényben. 21

7. A külföldiek munkavállalásának szabályairól A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), a Magyarország által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet (Korm. r.), valamint a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkoztatási főosztályának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 445/2013. Korm. r.) szabályozza. Az Flt. alapján a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályokban meghatározott kivételekkel Magyarország területén csak az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján, valamint az idegenrendészeti hatóság által összevont kérelmezési eljárás során kiadott tartózkodási engedély alapján vállalhat munkát. Harmadik országbeli állampolgár a 445/2013. Korm. rendeletben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, azaz a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek kivételével a nem magyar állampolgár és a hontalan. Nincs szükség engedélyre a külön jogszabály szerint menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy magyarországi munkavégzéséhez, továbbá a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi munkavégzéséhez. Az engedélymentesség 2009. január 1-jétől az EGT állampolgárok és családtagjaik (családtag: az EGT állampolgár házastársa, az EGT állampolgár és/vagy házastársa által eltartott vagy 21 évnél fiatalabb leszármazottja, valamint az EGT állampolgár és/vagy házastársa által eltartott felmenője) magyarországi munkavállalása engedélymentes. EGT-állampolgár: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam polgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az 22

Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy. Az engedélymentesség bejelentése A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatalnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint azon személy foglalkoztatását, akinek magyarországi foglalkoztatásához az Flt. végrehajtására kiadott 445/2013. Korm. r., valamint a Korm. r. alapján nincs szükség engedélyre. A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni. A kormányhivatal igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének, de annak elmulasztása 5.000 forinttól 500.000 forintig terjedő rendbírsággal sújtandó. A 445/2013. Korm. r. számos olyan esetet sorol fel, amikor nincs szükség engedélyre valamely speciális körülményre való tekintettel. Ilyen eset például, a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaságvezető tisztségviselőjeként (pl. ügyvezetőként) történő munkavégzés, a naptári évenként 10 munkanapnál nem hosszabb ideig tartó oktatási tevékenység végzése, illetve a magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzése, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarország területén együtt élt. Engedélyköteles foglalkoztatás esetén a munkavállalási engedélyre vonatkozó információk Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be, a szükséges formanyomtatványok a kormányhivatalnál szerezhetők be. Melyek az eljárás szakaszai? A foglalkoztató munkaerőigényt jelent be azon a kirendeltségen, amelynek illetékességi területén a tervezett foglalkoztatás történik. Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a) a kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy b) a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította. 2013. január 1-től lehetőség van arra, hogy a munkáltató a munkaerőigény-bejelentést és a kérelmet egy időben a kormányhivatalnál nyújtsa be. De továbbra is lehetőség van arra, hogy a kirendeltségen nyújtsa be a munkáltató a munkaerőigény-bejelentést, és a kérelmet a kormányhivatalnál terjessze elő. 23

A munkaerőigény bejelentőlapnak, illetve a munkavállalási engedély iránti kérelemnek tartalmában meg kell egyeznie (pl. munkakör, alapbér, munkavégzés helye, stb.). Amennyiben az adott munkakörre nincs kiközvetíthető munkaerő és a kérelem, a foglalkoztató, valamint a harmadik országbeli állampolgár az egyéb feltételeknek is megfelel a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását a kormányhivatal engedélyezi. A kérelemhez csatolandó dokumentumok: a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolata, valamint ha azt idegen nyelven állították ki annak hiteles magyar fordítása, a foglalkoztató működési jogosultságát megalapozó okiratok (alapító okirat, cégbírósági bejegyzés) másolata. A munkavállalás engedélyezéséről vagy elutasításáról a kormányhivatal dönt. Az engedély legfeljebb 2 évre adható. Amennyiben ugyanabban a munkakörben és ugyanazon a munkavégzési helyen kívánja a munkáltató a munkavállalót az engedély lejártát követően további két évig foglalkoztatni, ezt kérelmezheti az engedély meghosszabbításával. Ebben az esetben a kormányhivatal az engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki. A meghosszabbítás iránti kérelmet legkésőbb a munkavállalási engedély lejártát megelőző 15. napon kell benyújtania a munkáltatónak. Engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül Munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélküli engedély a jogosultság feltételeinek igazolása esetén: a foglalkoztatónak nem kell a kérelem benyújtását megelőzően, a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkeznie, nem kell vizsgálni, hogy van-e olyan kiközvetíthető munkaerő, akit álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell az engedélyt kiadni például: felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert harmadik országbeli állampolgárnak a naptári évenként 10 munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez, legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó munkavégzéséhez, stb. Az összevont kérelmezési eljárás és az összevont engedély szabályairól Az összevont engedély olyan engedély, amely birtokosát tartózkodásra és egyúttal munkavállalásra jogosítja. Az összevont engedély irányelv, illetve az EU Kék Kártya irányelv átültetésével a harmadik országbeli állampolgárok nem kizárólag az állami foglalkoztatási szerv által 24