A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány. A pedagógia törvényfeltáró, normatív és alkalmazott tudomány. A pedagógia önálló tudomány. A pedagógia elméleti és gyakorlati tudomány.
A pedagógia forrásai A pedagógiai megismerés egyik legfontosabb forrása a pedagógiai történeti hagyomány. A pedagógiai megismerés további forrása a napjainkban élő kiemelkedő pedagógusok munkájának tanulmányozása. A pedagógiai megismerés fontos forrása a pedagógiai tudományos kutatómunka.
A pedagógia részei A részpedagógiák szerinti felosztás szerint: - A kisgyermekkor pedagógiája; - Az óvodapedagógia; - Az iskolai pedagógia; - A felsőoktatás pedagógiája; - A felnőttoktatás pedagógiája (andragógia); - A kollégiumi nevelés pedagógiája; - A képezhető fogyatékosok pedagógiája (gyógypedagógia), stb.
A pedagógia részei A tematikus felosztás szerint: - Neveléselmélet; - Oktatáselmélet; - Módszertanok; - Iskolaszervezettan; - Neveléstörténet; - Összehasonlító pedagógia.
A pedagógia részei Weszely Ödön szerint: 1. Elméleti (filozófiai) pedagógia (alapvetés); 2. Neveléstan (Hodogetika); 3. Tanítástan (Didaktika); 4. Módszertan (Methodika); és 5. Szervezettan. Elnevezési kérdések: Neveléstan, Bevezetés a pedagógiába és Neveléselmélet.
A pedagógia kapcsolata más tudományokkal sokoldalú tudományközi kapcsolatok: - fiziológia, anatómia és higiénia; - filozófia (etika, esztétika és ismeretelmélet); - pszichológia (fejlődés-, pedagógiai és szociálpszichológia); - szociológia; - kibernetika, rendszerelmélet; - matematika és számítástechnika.
A pedagógia kapcsolata más tudományokkal Határterületek: - a pedagógiai pszichológia; - a pedagógiai szociálpszichológia; - a nevelésszociológia; - a kibernetikai pedagógia; - az oktatás-gazdaságtan, és - a pedagógiai pszichiátria.
A pedagógiai kutatás-metodológia alapjai Metodika és metodológia Terminológiai kérdések: - kutatási módszer; - kutatási eszköz; - kutatási eljárás. A pedagógiai kutatás interdiszciplináris jellegűvé válása.
A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek, összefüggések feltárása a nevelés eredményességének fokozása érdekében. A pedagógiai kutatás tárgya a mindenkori nevelési gyakorlat.
A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai a pedagógiai kutatás módszertani problémái: - A pedagógiai jelenségek komplex jellegűek, sok összetevőből, ható tényezőből épülnek fel. - A pedagógiai jelenségek labilis jellegűek, könnyen megzavarhatók. - A pedagógiai jelenségek mögött meghúzódó törvényszerűségek nem determinisztikus, hanem sztochasztikus jellegűek. - A pedagógiai törvényszerűségek tendencia jellegűek.
Normális eloszlás
Aszimmetrikus eloszlás
Egyenletes eloszlás
Mérhetőség és kvantifikálhatóság A tények két fő csoportja: - objektív tények; - szubjektív tények. Az objektív tények vizsgálata -> objektív kutatási módszerekkel. A szubjektív tények vizsgálata -> szubjektív kutatási módszerekkel. A szubjektív tények mérhetősége és kvantifikálhatósága.
A pedagógiai kutatás tudományos feltételei Az érvényesség (angolul: validity) kritériuma; A megbízhatóság (angolul: reliability) kritériuma; A tárgyilagosság (angolul: objectivity) kritériuma; A beállítottság (angolul: attitude) figyelembe vételének kritériuma; A pontosság (angolul: exactness) kritériuma.
A kutatómunka menete A probléma felvetése, megfogalmazása; Tájékozódás a témakör szakirodalmában, konzultáció az adott szakterületen jártas elméleti és gyakorlati szakemberekkel; A kutatás hipotézisének megfogalmazása; A kutatás tervének kidolgozása, szükség esetén munkahipotézisek megfogalmazása, operacionalizálás.
A kutatómunka menete Előzetes engedélykérés; Elővizsgálat, a kidolgozott kutatási eszközök kipróbálása; A vizsgálat tényleges lefolytatása; A feltárt anyag feldolgozása, az adatok elemzése, a hipotézis vizsgálata; A kutatási eredmények szintézise; A kutatási eredmények közzététele.
A kutatás módszerei Elméleti módszerek; Empirikus módszerek; Kísérleti módszerek; Feldolgozó módszerek.
Elméleti módszerek A dedukció módszere a már ismert törvényszerűségek alapján a tapasztalatok értelmezése. A szakirodalom elemzése a kutatási téma problématörténeti előzményeinek és jelenlegi helyzetének feltárása. Az összehasonlító pedagógiai elemzés.
Empirikus módszerek A megfigyelés (strukturált és strukturálatlan); Az interjú; Az ankétmódszer; A szociometriai felmérés; A felmérés; A dokumentumelemzés.
Kísérleti módszerek A természetes és a laboratóriumi kísérlet; A természetes kísérlet két fő változata: - az átfogó kísérlet (új pedagógiai koncepció, új tanterv kipróbálása). - a szűkebb körű, feltételvariáló kísérlet a ceteris paribus elv ( a többi változatlan ) szervezési, módszertani elképzelés kipróbálása. A kontrollcsoportos kísérlet, kísérlettervezés.
A pedagógiai kísérletek sajátosságai A kutató erkölcsi felelőssége fokozott. A pedagógiai törvények sztochasztikus jellege és tendenciaszerű érvényesülése megnehezíti kísérleti vizsgálatukat. A pedagógiai jelenségek komplexitása miatt gyakran még a ható tényezők sem ismerhetők fel teljes körben, arányuk és befolyásuk így még kevésbé határozható meg. A pedagógiai jelenségek felidézésének korlátai vannak.
Feldolgozó módszerek A vizsgált probléma szakirodalmának kritikai elemzése, értékelése. A feltárt adathalmazt matematikai statisztikai elemzése, a kapott mutatók értelmezése. Az eredmények szintézise, beillesztés az addig ismert pedagógiai összefüggések rendszerébe. Az elméleti általánosítás modellek alkotásával, felhasználásával könnyíthető meg.
A pedagógiai kutatásban használatos modellek Verbális modellek (leíró jellegűek); Matematikai modellek (egyenletek, gráfok). A pedagógiai modellek három szintje: - a makroszintű modellek (oktatási rendszer); - a mezoszintű modellek (oktatási intézmény); - a mikroszintű modellek (egyéni tanulás). Matematikai modellek, számítógépes szimuláció.
Gráf
A magyar oktatási rendszer
Az egyetemi FOI modell