PEDAGÓGIAI PROGRAM 1

PEDAGÓGIAI PROGRAM 1

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA A Vénkerti Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2007. augusztus 1jén alakult közös igazgatású közoktatási Intézmény, mely három intézményegységet foglal magába. Az anyaintézmény A Vénkerti Általános Iskola 1976ban nyitotta meg kapuit egy új, még épülő lakótelep központi helyén. Még ma is irigylésre méltó feltételek: tantermek, szaktantermek nagyméretű tornaterem, tanuszoda, több kisebbnagyobb udvar, könyvtár, majd a később kialakított tornaszoba, balett terem, művészeti oktatást segítő felszerelt műhelyek, informatikai szaktantermek, nyelvi labor várják a pedagógust, tanulót. Az 1999/2000es tanévben az Önkormányzat jóváhagyásával az iskola neve és működése megváltozott. Felvettük a Vénkerti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevet, amely egy épületegységben két alapfokú oktatási intézmény működését jelenti. Megmaradt a 8 osztályos általános iskola és létrejött egy 12 évfolyamos művészeti oktatás. Az általános iskolai képzés keretében emelt szinten, illetve magasabb óraszámban ismerkednek diákjaink az angol nyelv, a testnevelés, és informatika tantárgyak tananyagával. Második idegen nyelvként 4. osztálytól franciát, alsó tagozaton képességfejlesztést, felső tagozaton tanulásmódszertant választhatnak tanulóink. Három művészeti ágban folyik a munka a következő tanszakokon: Táncművészeti ág: balett, néptánc tanszak Képző és iparművészeti ág: képzőművészet: festészet, grafika tanszak iparművészet: kézműves, textilműves, tűzzománckészítő tanszak Színművészetibábművészeti ág: színjáték tanszak A tagintézmény A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Óvoda óvodája Kismacson, iskolája Nagymacson található. Intézményegységeink Kismacs, Nagymacs vonzáskörzetéből és a környező tanyavilágból fogadják az óvodáskorú és tanköteles gyerekeket. Óvodánk két vegyes csoporttal működik, iskolánk 8 évfolyamos. Óvodánk 1978ban épült DebrecenKismacs településen, természetes környezetben. A városközponttól helyi és távolsági busszal könnyen megközelíthető intézmény. A két csoportos, 50

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3 gyermek fogadását biztosító, optimális elhelyezkedésű óvodában, családias légkörben történik a gyermekek nevelése, fejlesztése. Elsősorban Kismacs, Nagymacs, vonzáskörzetéből fogadja a gyermekeket, de Debrecenből is járnak óvodások. A biztonságos gyermekszállítás szerződéses autóbusszal történik, a családok számára költségmentesen. A szülők egy része nem rendelkezik állandó munkahellyel, tevékenységük többnyire mezőgazdasághoz kötött. Igénylik gyermekeik óvodában történő elhelyezését, kötődnek a kis óvoda meghitt hangulatához. Generációk váltják egymást. Az óvoda központi szerepet vállal fel a kis településen. Kapcsolataink emberközeliek, természetes rugalmassággal igazodnak a hétköznapok és ünnepek eseményeihez, a társadalmi környezet elvárásaihoz. Óvodánk külső belső környezete barátságos, szép. Parkosított udvar biztosít gazdag játékteret a gyermekek számára. A csoportszobák esztétikusak, egyediek, melyek, tükrözik az ott dolgozók ízlésvilágát. Az óvoda melegítő konyhával rendelkezik. Az iskola Debrecen várostól 15 kmre, ÉNyra, Nagymacson helyezkedik el. Külterületi "kastélyiskola", mely az 1850 és 1895 között épült Steinfeldkastélyban működik. Az épület és környéke (2 haos park) rengeteget veszített egykori patinás voltából. Falai között 1947 óta folyik általános iskolai oktatás. Az iskola székhelyén kívül működő épületben melegítőkonyha és két tanterem található. 1990től napjainkig belső és külső átalakításoknak köszönhetően sokat javultak az oktatás feltételei. 2004ben az iskola mindkét épülete teljekörű nyílászáró cserével és homlokzat felújítással vált korszerűbbé, szebbé. Pedagógiai hitvallásunk a mindennapokban a gyermekközpontú szemléletben, a tanulók személyiségfejlesztésében, a differenciált képességfejlesztésben a kreativitás, az egyéni hajlamok, képességek sokirányú fejlesztésében, a tehetséges gyerekekkel való foglalkozásban valósul meg. Az oktatás mellett fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek megfelelő nevelésben is részesüljenek. Azokat az alapvető erkölcsi normákat, morális magatartást próbáljuk erősíteni a tanulóinkban, amelyek ma, ebben a rohanó világban is szükségesek. A nevelési feladatok érintenek minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozást. Az eszközöket, eljárásokat a gyerekek életkora és egyéni jellemzőik alapján igyekszünk maghatározni, bevonva ebbe szűkebb és tágabb környezetüket is. Bízunk abban, hogy iskolai nevelésünk, oktatásunk, mindennapos feladatai, tettei, az iskola sokszínű személyiségformáló hatása, tanulóink szokásait pozitívan befolyásolják.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 4 Ha ezek a szokások pozitív személyiségjegyként épülnek jellemükbe, akkor már bennük formálódik a jövendő, remélhetőleg értékes emberi életet sejtető sorsuk. 2. ISKOLÁNK KÜLDETÉSE Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, hogy megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. (Szent Györgyi Albert) Mindez összefogással megvalósítható. Hisszük és valljuk, hogy: Az az embercsapat, amely közös irányt követ, és amelyet áthat az összetartozás érzése, hamarabb és könnyebben célhoz ér, mivel tagjai egymás húzóerejét kihasználva haladnak előre. 3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 3.1. Célok Fő célunk: a gyerekek testi, lelkiszociális és szellemi fejlesztése, az egyén küldetése felé. Amikor, mint legtávolabbi célt az önmegvalósítás igényének kialakítását célozzuk meg, természetesen az oda vezető út alapjairól, lépcsőfokairól sem feledkezünk meg. Azt is látjuk, hogy az iskola a családokkal és a szűkebbtágabb környezettel együttműködve várhat csak eredményeket.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 5 Ennek megvalósítása érdekében fontosnak tartjuk a személyiség sokoldalú fejlesztését; az alapvető készségek és képességek, kulcskompetenciák biztos kialakítását; a cselekedtetve tanulást; a tanulás tanítását; egyéni különbségeket figyelembe vevő differenciált képességfejlesztést. 3. 1.1. Stratégiai célok Alapvető célunk, hogy emberbaráti, gyermekközpontú legyen iskolánk, ahova szívesen járnak, ahol gyermekek és felnőttek egyaránt jól érzik magukat, egy iskolát, ahol mindezek ellenére, vagy éppen mindezek következtében tanulni is sokat lehet. Közös célunk kell, hogy legyen minden gyerek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testilelki és szociális kibontakozást, hozzásegíteni ahhoz, hogy teherbíró, küzdőképes személyisséggé váljon, amely alkalmassá teszi az embert társadalmi feladatainak maradéktalan teljesítésére, miközben önmagával belső harmóniában, és környezetével egyensúlyban él. Iskolánk 8 évfolyamos általános iskola, lényegéből következően azt célozza meg, hogy minden értelmileg ép gyereket eljuttat egy bizonyos alapszintig ismeretanyagban, képességben, alkalmassá tesz a tanulmányok folytatására. Az óvodai nevelés célja: az óvodások nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, illetve személyisége teljes kibontakoztatásával közvetetten az iskolai közösségbe történő beilleszkedés elősegítése. A gyermek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő tevékenységrendszer kialakítása. A gyermekek és a művészetek közötti, érzelmi kötődés előhívása.. Az óvoda nevelési rendszerünk szerves része. Programja Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című program adaptációja. Érzelmekre épül és a gyermek tevékenységét, alkotókészségét hangsúlyozza. A gyermekeket saját képességeiknek megfelelően, a művészetek eszközeivel (mese, vers, dramatikus játék, ének, zene, rajz, mintázás, kézi munka), a környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezésével fejlesztjük. Munkánkban a népszokások, a hagyományőrzés tevékenységi keretként jelennek meg; a nevelés tartalmait az évszakokhoz, jeles napokhoz csoportosítva tervezzük.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 6 Az alapfokú művészetoktatás céljai: alkotó és önkifejező képességek alapozása, kibontakoztatása, nemzeti értékeink, hagyományaink megismerése, megőrzése, továbbéltetése, nyitottság más népek kultúrái iránt, mindezek által a gyökereinkből táplálkozó Európához tudatosan kapcsolódni törekvő nemzedék kinevelése, felkészítés szakirányú továbbtanulásra. A nevelés oktatási képzési folyamat hatékonyságának fokozása a társadalom igényeinek megfelelő képességek kiemelt fejlesztésével, mint magasfokú kommunikációs, gyors problémafelismerő és döntési, konfliktuskezelési és együttműködési, önálló és kritikus gondolkodási, az alkotás, mint a legértékesebb emberi alapkészség fejlesztése. A társadalmilag elfogadott erkölcsi, etikai normákat betartani képes sokoldalúan képzett személyiség kialakítása. A szülői ház erőteljes bevonása és támogatásuk megnyerése. 3.1.2. Vezetési célok Az intézmény szakmai autonómiájának megvalósítása. Harmonikus intézményi légkör fenntartása, folyamatos fejlesztése. Növekedjék az alkalmazotti elkötelezettség, jusson el minden pedagógus a foglalkozástól a szakmán, hivatáson át a pedagógiai elhivatottságig, a küldetéstudatig. A lehetőségekhez mérten az egyén és a szervezet céljai, érdekei egybeesésére való törekvés. Foglalkozási biztonság megteremtése, előrelátó minőségi munkával, "magas szintű szolgáltatással", az intézmény menedzselésével. A humán erőforrásokkal való jó gazdálkodás.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 7 A pedagógiai programban meghatározott célok eléréséhez szükséges pedagógus továbbképzések biztosítása. Az intézmény működéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése. Megtalálni a "beszállítói" és "befogadói" oldal elvárásainak összhangját, miközben a megrendelők igényeit is kielégítjük. 3.1.3. Gazdasági célok A megfelelő intézményi költségvetés elkészítése, elfogadtatása a fenntartóval. Az elfogadott költségvetés korlátain belül a gazdálkodási optimum fenntartása. A költségvetésen kívüli lehetőségek bővítése (alapítványi támogatások, pályázatok). 3.2. Alapelvek Óvodánk alapelve: A szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek. Hiszünk abban, hogy fejleszthetjük az egyén vágyát és képességét az önművelésre, önálló alkotásra és arra, hogy minden tevékenységben keresse és találja is meg az értelmet, az értéket, esztétikumot, s az örömöt. Segítenünk kell a gyereket abban, hogy saját testi, lelki, szellemi, művészi adottságait megismerje, hogy személyiségének fejlődése saját ügye legyen. Csak biztos alapokra építkezhetünk, az egyéni haladási ütem figyelembe vételével. A verseny és az együttműködés egyensúlyát igyekszünk biztosítani. A kortársközösségben, az iskolai osztályban, művészeti csoportokban az egyéni szuverenitás és a közösség egyensúlyát igyekszünk megteremteni. Mint alapismereteket közvetítő iskola, a humán és reál műveltség egyensúlyát biztosítjuk, a tanulók egyéni hajlama, adottsága, érdeklődése figyelembe vételével, és lehetőséget adunk a különböző művészeti ágak megismerésére az azokban való aktív tevékenységekre, egyéni és csoportos alkotásokra.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 8 Nevelőoktató tevékenységünkben a kommunikációs képességek fejlesztése egyensúlyban van a tárgyi tudással illetve az alkotással. Aktív, cselekedtető módszereket alkalmazunk a tanulói befogadásra építő ismeretközvetítés ellenében. Jól használható egyéni tanulási technikák, mesterségbeli fogások elsajátítására törekszünk. A tanulók szemléletének alakításában az ökológiai szemlélet erősítését valljuk a technológiaival szemben. A tanulók kreativitását helyezzük a normakövetés elé életkori sajátosságoknak, egyéni adottságoknak megfelelő szinten. Iskolánk nem elkötelezett egyetlen vallás, világnézet ill. politika mellett sem. Az ismeretek vallási, világnézeti információit tárgyilagosan és többoldalúan közvetítjük. 3.3. Értékek A gyereket, mint legfontosabb értéket vállaljuk fel, s az iskolai funkciókat, mint személyiség és képességfejlesztő, érték és normaközvetítő ill. szocializációs funkciók gyakorlását azok prioritását, változtatását a gyerek mindenkori érdekei befolyásolják, esetenként meghatározzák. Az általunk fontosnak tartott és közvetített értékek: 1. Más népek és nemzetünk értékeinek és hagyományainak ismerete, tisztelete. 2. Humanista, demokratikus szellemű nevelés, ahol szabadon bontakozhatnak ki a gyerekek értékei, önirányító, önellenőrző képességei. 3. Tolerancia, szolidaritás, empátia, az igazság tisztelet, erkölcsi megújulás. 4. Pozitív életszemlélet, életviteli és életvezetési tudat kialakítása. 5. A testilelki egészség harmóniájának tudatos, értékként való megjelenítése, környezettudatos magatartás kialakítása. 6. A gyermekgyermek, felnőttgyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést és önértékelést. 7. Alkotóképes tudásuk birtokában feleljenek meg a változó társadalmi és környezeti elvárásoknak. 8. Életkoruknak megfelelő magatartáskultúra. 9. Érzelmi biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 10. Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek később kialakuló esztétikai értékítéletének. 3.4. Feladatok, eszközök, eljárások 3.4.1. Az óvoda feladata: Óvodánk elsődleges feladata, biztosítani a gyermek fejlődéséhez szükséges változatos tevékenységformákat, folytatni a család által megkezdett nevelőmunkát, illetve új módon kiegészíteni azt. A célok érdekében egymással szorosan összefüggő feladatokat kell megoldani. Fő feladatunk a testilelki szükségletek kielégítése, erkölcsi, szociális, esztétikai és intellektuális differenciálással. Kiindulási pontjaink: Minden gyermek egyéni képességei szerint, annak figyelembevételével nevelhető, fejleszthető. Neveli, fejleszti őket az óvodai környezet, az új társkapcsolatok. Gyermekképünk Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akiknek az óvodáskor ideje alatt személyiségük szabadon kibontakozhat, elsődlegesen a játékon keresztül melyben fontos tényező azoknak a feltételeknek a megteremtése /személyi, tárgyi/, melyek elősegítik a fejlődés folyamatát, s biztosítják a nemzeti, etnikai hovatartozásuktól függetlenül minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, jogainak érvényesítését. Az óvodáskor végére a gyermek érzelem gazdag, kiegyensúlyozott, belső tartású, önmaga értékeit ismerő, kreatív, környezetében jól tájékozódó, befogadó együttműködő, segítőkész. Olyan, aki tud nevetni, felfedezni és csodálkozni, aki a különbözőségekkel természetes módon tud együtt élni, aki választékosan használja anyanyelvét, érthetően fejezi ki önmagát. Gyermekeink szociokulturális háttere igen eltérő. Egyaránt megtalálható az ingerszegény környezetből, csonka családból származó, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a jó képességű, megfelelő anyagi háttérrel rendelkező család gyermeke is. A befogadás során olyan légkör megteremtésére törekszünk, amely a lehető legoptimálisabbá alakítja gyermekeink óvodához való viszonyát, hogy képesek legyenek az iskola növekvő követelményeinek eleget tenni.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 10 3.4.1.1. A nevelés kerete Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életviteligényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek gondozása, testi szükségletükmozgásigényük kielégítése A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése Az óvónők a gyermek óvodába érkezésével, elindítják az ismerkedés folyamatát. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására fektetik a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. Ezért folyamatos megfigyeléssel testsúly, testmagasság, láb, kéz stb., összehasonlító mérésekkel segíti az egyéni sajátosságok feltárását. Az óvónők a dajkák maximális bevonásával, a fokozatosság betartásával törekszenek arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségletüket. A befogadás ideje alatt minden gyermekkel együtt végzik a teendőket, folyamatos kommunikálással, hogy megtanulhassák a fogásokat, testápolási szokások sorrendjét. A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja, és a további testépítést biztosítja. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük ¾ részét az óvodában kapják. Az étkezési szokásokat jól szervezetten kell kialakítani, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon a gyermek számára. A testápolás a gyermekek tisztaság igényének kialakítását szolgálja; bőrápolás, fogmosás, hajápolás, orr tisztán tartása, WC használat. Az óvónők a gyermekek ápolása közben interakciót teremtenek, hogy a gyermekek kívánsága, kérése alapján tudjanak segíteni. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermekeket, ezért az óvónők hassanak a szülőkre, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön. A gyermekeknek különböző az alvásigénye. Ennek egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtjük meg a feltételeket.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 11 Az elalvás előtti mesélés és az azt követő altatók hallgatása kondicionáló reflexként hat számukra. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással ápolja a felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. 3 4 éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bevizelnek. Ennek oka általában pszichés eredetű. Csakis tapintatos, szeretetteljes bánásmód és a szülőkkel való jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat. A 4 5 éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, mindennapi edzési lehetőségek növelik a gyermekek ellenálló képességét. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvónők lehetőséget teremtenek a napi kocogáshoz, futáshoz. A felnőttekkel végzett rendszeres kocogások, futások ösztönzően hatnak rájuk és fokozzák a szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet. A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. A szabad levegőn történő játékhoz megfelelő feltételeket tudnak biztosítani az óvónők. A mozgásos és ügyességi játékokon kívül számtalan lehetőség nyílik a szabadjáték alakítására. Az udvaron a gyermekeknek ivóvíz van biztosítva. Az óvoda épülete: a csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele az ízlésközvetítés miatt, valamint a gyermekek jó közérzetének biztosítása miatt is fontos. A természetes világítás felhasználása céljából, csak olyan függönyt használunk, ami nem veszi el a fényt. A mozgásos tevékenységeket mindig nyitott ablaknál végzik a gyermekek. Az óvónő a többféle játéktevékenységhez alakítja ki a csoportszobában az elkülönített részeket. Kialakítja a mesesarkot, ami a személyes perceknek, napi mesélésnek, drámajátékoknak a színtere. A csoportszobának egy részében a gyermekek összegyűjthetik a mikro csoportos séták alkalmával talált kincseket. Az öltözőben a szülők részére hirdetőtáblát helyezünk el, ahol havi időszakra lebontva tájékoztatást kapnak a csoport esemény tervéről, az adott hónap vers, mondóka és dalos játékairól. A fürdőszobai tevékenységek szokásait képi formában rögzítjük, a többcsatornás érzékelési lehetőség biztosítása miatt. Az ovi galériában a gyermekek szemmagasságában kiállított alkotások megfelelő megvilágításban szolgálják az alkotásokra történő rácsodálkozást.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 12 A környezet megszerettetését, a zenei nevelést, a játékidő élmény teli eltöltését segíti a TVvideó szoba. A gyermekek által használt helyiségekben vizuális jelek segítik a szokások beidegződését. A fejlődés eredménye: 3 4 éves korban: A gyermekek segítséggel, szappannal kezet, arcot mosnak, a szappant használat után a helyére teszik Ruhájuk ujját segítséggel felhúzzák Használják törölközőjüket, melyet használat után a helyére tesznek WC használat után megpróbálják használni a WC papírt, a WC t lehúzzák Étkezés után visszaviszik az eszközöket a helyükre, önállóan esznek és isznak A kanalat és a szalvétát megfelelően használják Ruhájukat segítséggel ki és begombolják, önállóan levetik, és segítséggel felveszik Cipőjüket le és felhúzzák 4 5 éves korban: A gyermekek segítség és felszólítás nélkül (időnként ellenőrzéssel) kezet mosnak WC használat után, étkezés előtt és után, illetve a kezüket szennyező tevékenységek után Ruhájuk ujját fel és letűrik Önállóan mossák a fogukat, fésülködnek Használják zsebkendőjüket, fújják az orrukat A kanalat és a villát megfelelően használják, tisztán étkeznek, ügyelnek az asztal és a környezet rendjére A naposok önállóan megterítik az asztalt, étkezés után az eszközöket a helyükre viszik Kis segítséggel le és felveszik felsőruhájukat, ki és begombolják a hozzáférhető helyen lévő gombokat Cipőjüket befűzik és megkötik. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból Készségszinten használják a kanalat, villát, kést Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek

PEDAGÓGIAI PROGRAM 13 Étkezés közben halkan beszélgetnek Teljesen önállóan öltöznek A ruhájukat ki és begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik A ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcukra helyezik A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani Ügyelnek saját külsőjükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösség normáinak érvényesítésével Az óvodapedagógus feladatai: Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig A gyermek gyermek, felnőtt gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele. Olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme, a szimbólumok, jelek olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás. A mindennapi testi lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását. A gyermek gyermek, a felnőtt gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítése a konstruktív, együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést és önértékelését. A gyermek képes legyen a környezetében lévő emberi kapcsolatokban megkülönböztetni a jót és a rosszat.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 14 Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség megerősítése segítse a barátkozást, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban. Az óvodapedagógus tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a gyermekek önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére igényt érezzenek. A szociális érzékenység kialakulása segítse a különbözőségek elfogadását és tiszteletben tartását. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő értelmi, vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, valamint kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, megfelelő szakemberek közreműködését igényli. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. Családias légkörben kialakul a gyermekek érzelmi kötődése társaihoz, felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. Biztosítjuk a mozgáslehetőséget a gyermekeknek a csoportszoba, mosdó, öltöző között, ezzel is fokozható az otthonosság érzése. Minden óvodai csoportnak van hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, ez is mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Minden gyermeknek tároló helye van, ahová saját eszközeit, játékait, a mikro csoportos sétán gyűjtött értékeit beteheti, önállóan gondozhatja, kezelheti. Nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván meg a 3 4 éves gyermekek befogadása. Az óvónő lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. A befogadás ideje alatta gyermekek elhozhatják magukkal azokat a tárgyaikat, amelyekhez ragaszkodnak. A befogadásban mindkét óvónő részt vesz. A dajkával együtt gondosan előkészítik ezt az időszakot. Már a befogadás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végzik a tevékenységeket, melyeket sok sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltat az óvónő, természetesen figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. A gyermek gyermek, felnőtt gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő, kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermek közössége. Ebben ki

PEDAGÓGIAI PROGRAM 15 emelkedő szerepe van az óvónőnek, aki irányítója, s egyben társa a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A nevelés akkor lesz hatékony, ha az óvónő az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára egyéni sajátosságait figyelembe véve érthetővé, vonzóvá tudja tenni. A gyermekek neveléséhez jó kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel, hogy bizalom alakulhasson ki az együtt neveléshez. Az óvónő segítse a gyermeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. A felnőtt gyermek kapcsolatában a következő elvek jelenjenek meg: Az óvónő próbálja megérteni érzelmileg a gyermeket Igyekezzen kérdezni, ami elősegíti a megértést, az átérzést. Így elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata nincs visszaszorítva, hanem más irányba terelhetővé válik. Az óvónő magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A gyermekek tevékenységéhez az óvónő biztosítson nagy szabadságot, a pontos határok megjelölésével. Röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazza meg azt, amit akar, vagy amit nem akar. Többszöri határátlépésnél vonja le az óvónő a konzekvenciákat, s hívja fel a figyelmet a lehetséges következményekre. Ugyanakkor adja meg a lehetőségeket a javításhoz. Az óvónők minden gyermeket bátorítsanak a csoporton belül, hogy a belső elégedettségük, pozitív énképük kialakuljon. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. Biztosítson az óvónő minden gyermeknek személyes perceket, hogy a jó kapcsolatot megerősítse. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése. Értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, amelyből mellőzendő a megbántás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kiabálás, kioktatás, panaszkodás. Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak és a változásra, képessé váljanak. Az óvónő örömét jelezze dicsérettel, és félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. A humor jó segédeszköz a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, a szeretet egy bizonyos formájában a nehézségeket feloldhatja, a görcsösséget megszüntetni.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 16 Hassa át a közösségfejlesztő pedagógiai munkát az odafigyelés, meghallgatás, a saját érzések elmondása, mások érzésének meghallgatása, elfogadása, hogy a gyermekek örömteli optimizmusa fejlődhessen. Használjon minél több játékos eszközt az egyéni jellemzők kimutatásához (pl. születésnapi, életkorokat mutató, megérkeztem, itt vagyok jelzőtábla stb.) A fejlődés eredménye: 3 4 éves korban: A gyermekek megköszönik, ha kapnak valamit. Óvatosan bánnak a játékszerekkel, használati tárgyakkal. Társaikat hagyják nyugodtan játszani. Segítenek egymásnak. Az egy asztalnál ülők észreveszik, ha valaki hiányzik közülük. Érdeklődnek egymás iránt. Kezdenek kialakulni az együtt játszó párok, kis csoportok. Ha szükséges bizalommal fordulnak az óvónőhöz, segítséget kérnek tőle. Kezdenek eligazodni csoportjuk életében, napirendjében. 4 5 éves korban: A gyermekek a korábban kialakult szokásokat önállóan alkalmazzák. Köszönnek az óvónőnek, dajkának, társaiknak, szülőknek, az óvoda dolgozóinak. Szívesen segítenek egymásnak. Figyelnek egymás játékára, alkotására. Bizalommal fordulnak az óvónőhöz és társaikhoz, ha valamit közölni akarnak, vagy segítségre van szükségük. Türelmesek egymással. Sérelmeiket, konfliktusaikat igyekeznek az óvónő segítségével feloldani. Tevékenységeikben egyre önállóbbak. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

PEDAGÓGIAI PROGRAM 17 Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásszabályainak betartása. Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Igényükké vált a tevékenységben való részvétel és együttműködés. A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit. Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Értékelik saját tetteiket és az eléjük tárt magatartási példákat. Érvényesíti kezdeményező készségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységforma keretében megvalósuló feladat, mivel a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenység rendszernek is tartalmát képezi. Változatos formában, komplex módon játékkal, beszélgetéssel, spontán helyzetek kihasználásával a gyermek szókincsének, kifejező készségének és verbális alkotó készségének a fejlesztése, hogy életkoruknak megfelelő beszédészleléssel, beszédmegértéssel, kifejező készséggel rendelkezzenek. A gyermekek beszédfejlődésük során képessé válnak arra, hogy megfogalmazzák élményeiket, tapasztalataikat, vágyaikat. Ehhez inger gazdag, beszédre ösztönző környezetet kell teremteni az óvodában, ahol a gyermeket hagyjuk beszélni.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 18 Az óvónő kérdéskultúrája beszédre, gondolkodásra készteti a gyermeket. Engedjük szabad önkifejezési vágyát érvényre juttatni. Kérdéseire folyamatosan kapjon választ, mely további beszélgetésre ösztönzi a gyermeket. Spontán és tervezett beszélgetések kialakításával segítjük gondolatainak kifejezését. Pozitív mintaadással és szabályközvetítéssel (javítgatás elkerülésével) beszédkultúrájuk fejlesztése. A különböző tevékenységekhez kapcsolódó folyamat ábrák, képek használata segítse a gyermek asszociációs képességének fejlődését, (beszélő környezet). A fejlődés eredménye: A gyermekek értelmi képességei (érzékelés, észlelés, megfigyelés, gondolkodás, emlékezet képzelet, figyelem) kibontakoznak Ha szabad önkifejezésük, közlési vágyuk teret kap, kapcsolatteremtési készségük fejlődik. Sokoldalú tapasztalatszerzéssel, anyanyelvi játékok alkalmazásával kommunikációs, metakommunikációs képességeik fejlődnek. Differenciált fejlesztéssel egyéni adottságaik, rátermettségük, kiemelkedő képességük megmutatkozik. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Beszédük jól érthető, mondataikban megjelennek a szófajok (főnév, ige, melléknév, számnév). Megfelelő tempóban, hangnemben, hangsúlyosan beszélnek, kifejezve érzelmeiket, gondolataikat. Képessé válnak olyan elvont fogalmak használatára, mely az okokozati összefüggések kifejezését jelöli. Érdeklődést mutatnak az új és ismeretlen kifejezések iránt. Szívesen nézegetik a könyveket, mesélnek a képekről, történeteket találnak ki.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 19 3.4.1.2. Az Óvodai nevelési program tartalma Hagyományőrzés, népszokások Az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves része a hagyományápolás. Így tovább él a népi kultúra, s a mai gyermekek is megtalálják benne a szépséget, örömöt és a követendőt. Az óvónő tudja a népszokások eredetét, ismeri azok lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit, lakóhelyének hagyományából merít, gyűjt. A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban Vers, mese, dramatikus játék: / Népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások névcsúfolók, találós kérdések / Ének, énekes játékok, zenehallgatás: / Mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok / Rajz, mintázás, kézimunka: / Tárgykészítő népi játékok, sodrások, fonások, szövések, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalácssütés, nemezelés / A környezet tevékeny megszerettetése: / Találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások / Mozgás, mozgásos játékok: / Ügyességi és sportjátékok / Az óvodánkban ünnepelhető jeles napok időrendben: Az ősz jeles napjai: A tél jeles napjai: A tavasz jeles napjai: Mihály nap Szüret Advent ( november 30 utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig ) Karácsony ( december 24 26 ) Farsang ( Vízkereszttől Hamvazószerdáig ) Húsvét ( az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap ) Május 1je Az édesanyák köszöntése

PEDAGÓGIAI PROGRAM 20 A néphagyományápolás tartalma korcsoportonként Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be, amelyhez az óvónő a gyermek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan változatos tevékenységeket biztosít. A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszik a várakozás időszakát. Maga az ünnep külsőségeivel együtt sem lehet erőltetett betanított forma, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlét legyen. Mihály nap (szeptember.29.) 3 4 évesek Figyelgessék a nagyok betakarító munkáját, őszi tevékenykedését. Tapasztalják meg a természet változását. Végezzék irányítással a termések gyűjtését, figyeljék, hogyan történik tárolásuk, mit készít belőlük az óvónő a Mihály napi előkészületek során. Hallgassanak állatokról népmeséket, mondókákat, szép, őszi népdalokat. 4 5 évesek A közösen készített kalendáriumon kövessék a jeles napokat. Gyűjtsék a természet kincseit, rendezzék el, díszítsék velük csoportszobájukat. Figyeljék az állatok viselkedését, takarítsák be a termést, végezzenek befőzést az óvónő segítségével. Segítséggel készítsenek ehető termésbábokat. Morzsoljanak kukoricát. Tanuljanak névcsúfolókat, vásári kikiáltó rigmust. Süssenek mézeskalácsot vagy perecet, készítsenek vásárfiákat, egyszerűbb népi játékszereket. Kedvük szerint vegyenek részt a vásári forgatagban. Ismerkedjenek meg népi hangszerekkel, népzenével. 5 6 7 évesek Készítsenek kalendáriumot, figyeljék igazak e, a népi jóslások. Ismerjenek meg néhány találós kérdést, közmondást, vásárról mesét, verset, dalt. Főzzék be a betakarított gyümölcsöt. Végezzenek őszi munkát a kiskertben, ültessék cserépbe a fagyot nem tűrő növényt. Segítséggel rendezzék be a vásár helyszínét, árulják portékáikat. Népzenére táncoljanak egyszerűbb lépésekkel, forgásokkal. Játszanak énekes népi játékokat, ismerjenek meg néhány ügyességi és sportjátékot ( pl: kakasviadal, zsákban futás ). Szüret (október 15 től) 3 4 évesek Hallgassanak éneket, mondókát almáról, szőlőről, szüretről. Kedvük szerint vegyenek részt a szüreten, a mulatságban. Szemezzék a szőlőt, kóstolják meg a mustot. 4 5 évesek

PEDAGÓGIAI PROGRAM 21 Ismerjenek meg egyszerűbb énekes játékokat, gyűjtsék, válogassák az ősz gyümölcseit: vegyenek részt a szüret előkészítésében: dugják el a gyümölcsöt, süssenek pogácsát. Kedvük szerint vegyenek részt a szüreten: játszanak népi játékot, préseljék a mustot, táncoljanak népzenére. 5 7 évesek Szervezzenek szüreti mulatságot az óvónő segítségével. Díszítsenek kaput gyümölcsökkel, süssenek pogácsát. Tudjanak, verset, dalt, mondókát a szőlőről. Legyenek aktív részesei a mulatságnak: táncoljanak, énekeljenek, játszanak szüreti népi játékot, szemezzék, préseljék a szőlőt. Advent ( november 30 utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig Mikulás ( december 6 ) Karácsony ( december 24 26 ) 3 4 évesek Ismerkedjenek az advent jelképeivel: koszorú, naptár. A naptár alapján minden nap készüljenek egyszerűbb feladatokkal a karácsonyra. Rövid dalt, mondókát vagy verset tudjanak a Mikulást és a karácsonyt várva. Készítsenek egyszerű fenyődíszeket, ajándékot szüleiknek. Ismerkedjenek a karácsonyi népszokásokkal. 4 5 évesek Segítsenek az adventi naptár és koszorú elkészítésében. Naponta nézzék meg mik a további feladatok. Fényesítsenek almát, fessenek az ablakra, süssenek mézeskalácsot, készítsenek fenyődíszt nehezebb technikával. Mikulás és karácsony előtt tanuljanak dalt, verset, mondókát. Egyenek almát, mézes diót, gyújtsák meg a gyertyát. 5 7 évesek Önállóan, de az óvónőjük irányításával készítsenek adventi naptárt és koszorút. A megbeszélt feladatokból bontsanak ki egyet naponta és oldják meg a kijelölt feladatot. Tanuljanak mondókát, verset a Mikulásra, karácsonyra. Naptárt is készítsenek és figyeljék az időjárást, bevált e a Katalin napi jóslat? Készítsenek asztaldíszt. Az étkezési szokásokhoz: süssenek tököt, gerezdeljenek almát, törjenek diót. Gyúrjanak, süssenek és díszítsenek mézeskalácsot. Farsang ( Vízkereszttől Hamvazószerdáig ) Télbúcsúztató népszokás

PEDAGÓGIAI PROGRAM 22 3 4 évesek Egyszerű technikával díszítsenek papírálarcot, öltözzenek jelmezbe, ha kedvük van, táncoljanak, utánozzák az óvónők táncos mozdulatait. 4 5 évesek Díszítsenek farsangi álarcot, gyűjtsenek zsákbamacskához tárgyakat, vegyenek részt farsangi játékokban, tanuljanak egyszerűbb dalokat vagy mondókákat. Hallgassanak tréfás mesét, verset. 5 7 évesek Tanuljanak farsangi dalt, bálba hívogató mondókákat. Segítsenek jelmezük, maszkjuk elkészítésében. Vegyenek részt a zsákbamacska kihúzásban, hívogassák társaikat a mulatságba. Vegyenek részt a táncban, az ügyességi játékokban, a csoportszoba feldíszítésében, átrendezésében. Húsvét ( az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap ) Határkerülés, kiszézés, komálás, komatál hordás, locsolkodás, tojásjátékok 3 4 évesek Tanuljanak locsolóverset, fessenek tojást óvónőjük segítségével. Locsolkodjanak és vegyenek részt a tojásjátékokban. Tegyenek nagy sétát az óvoda környékén. 4 5 évesek Tegyenek nagyobb sétát a környéken, írjanak tojást viasszal, díszítsék csoportszobájukat. 5 7 évesek Díszítsék az ablakot festéssel. A tavaszi határkerülést tegyék meg, jó messze a határban. Tanuljanak mondókákat locsoláshoz, komáláshoz, dalt a komatál küldéshez. A fiúk locsolják meg a lányokat és az óvónőket, a lányok készítsenek tojást a fiúknak különböző technikával. Komáljanak a barátok egymással, süssenek komatálban süteményt. Május elseje 3 4 évesek Az óvónő és a nagyok feldíszített fáját járják körbe, tavaszi dalokat énekelve.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 23 4 5 évesek Egyszerűbb díszeket készítenek a májusfára, segíthetnek díszíteni is. 5 7 évesek Maguk készítik a díszeket a fára, közösen díszítik. Egyéb ünnepek, események Március 15. Anyák napja Gyermeknap Évzáró 3.4.1.3. A program tevékenység formái Játék, játékba integrált tanulás A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Továbbá célunk, hogy minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tanulás. Ezáltal közvetetten elősegítjük az iskolai beilleszkedést, a készségek, képességek differenciált fejlesztésével, valamint a személyre szabott pozitív értékeléssel. Az óvodapedagógus feladatai: A játékhoz szükséges feltételek biztosítása A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során A 3 6 7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével A gyermekek beszédkészség fejlesztése a játékban A tradícionális nemi szerepektől való eltérés, az egyéni különbözőségek, motivációk tisztelete

PEDAGÓGIAI PROGRAM 24 Az óvónő játéksegítő módszerei A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalatszerzés élmények) Alkotó kedvű, kiegyensúlyozott légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhetünk el, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen eszközzel jeleníti meg azt, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játéka. Megteremtjük mindehhez a feltételeket. A szabadjáték során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan vagy társaikkal önfeledten játszani. A képességfejlesztő játékoknál a gyermek válasszon szabadon a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között. A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása A programban jelentős szerepe miatt kiemelkedik a különösen esztétikus és meghitt mesesarok, ahol helyet kap az átváltozáshoz szükséges kellékek jelmeztára is. Az intellektuális érzelmeket kiváltó séták során összegyűjtött tárgyak, termések, növények, képek a kincseket őrző sarokban kapjanak helyet, amit a gyermekek alakítanak ki és rendeznek különböző szempontok alapján. A rajzolásnak, festésnek, szövésnek, tárgykészítő népi játékoknak állandó helye van. Az ehhez szükséges kellékek, anyagok, eszközök játékidőben a gyermekek rendelkezésére állnak. Az építő közlekedő játékok állandó helyen folyamatosan jelen vannak. A játék színtere nem szűkül le a csoportszobára, igyekszünk minél több lehetőséget megragadni az udvaron való tartózkodásra, a szabad levegőn történő tevékenykedésre. A játékhoz szükséges idő A játéktevékenység az óvoda kinyitásával kezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak. A 3 4 éves gyermekek szinte egész nap játszanak, egyedül, egymás mellett, néha összeverődve, kivéve a tisztálkodás, alvás és étkezés idejét. Az 5 7 éves gyermekek már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásához, a szerepek elosztásához több időre van szüksége, mint a kisebbeknek. Figyelemmel kísérjük a játékot és törekszünk arra, hogy csak akkor ajánljunk más játékot, ha már a gyermekek játéka felbomlóban van, és az a körülmények miatt szükséges. Az 5 7 éves gyermekeknek az óvónő több napon keresztül tartó játékot biztosíthat. A napi életszervezésben arra törekszünk, hogy a gyermekek minél több időt kapjanak az udvari játéktevékenységhez: rugalmas napirend biztosításával.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 25 A kreativitást segítő játékeszközök A játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. A 3 4 éves gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, másodsorban a szimbolikus, harmadsorban az esztétikai neveléshez szükséges kellékek biztosításához Az óvónő az 5 7 éves korosztálynak az eszközválasztékát bővíti elsősorban a szerepjátékhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, másodsorban értelem és képességfejlesztő játékokkal. Az udvari játékok zömmel a gyermekek nagymozgását elégítik ki. A gyermekek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játékot, mint alapvető létformát és annak tartalmát gazdagítják. Az óvónő lehetővé teszi, hogy a családban, óvodában, tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra a játékidőben is átélhessék. Kiemelt szerepet kapnak a mikro csoportos séták, kirándulások. Ez az élményforrás a személyiségfejlesztés, készség, képességfejlesztés leghatékonyabb módja. Az óvodáskorban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták. Az óvónő biztosítja a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket, s játékával mintát ad a játékok helyes használatához, a játékok elrakásához. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem kéz koordinációt, kezesség szemesség kialakulását, hat a laterális dominancia kialakulására. A gyermekek konstrukciós játékára legyen jellemző a formagazdagság. A gyermek élje át az én készítettem alkotás örömét. A konstrukciós játékhoz kapcsolódva megjelenik a barkácsolás is. Az óvónő szerepeket szervez és vállal, hogy a különböző kapcsolatok kialakítása minta legyen a közös cselekvéshez. Később a gyermekek maguk is kitalálnak szerepeket, illetve megszervezik, felosztják egymás között a játék tartalmához kapcsolódó szerepeket. A gyermekek konstrukciós játékára legyen jellemző a formagazdagság. A gyermek élje át az én készítettem alkotás örömét. A konstrukciós játékhoz kapcsolódva megjelenik a barkácsolás is. A gyermekek játszanak egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi és szabályjátékokat. Az óvónő megszeretteti a gyermekekkel, és megadja azt a lehetőséget, hogy ők is hozzanak létre szabályokat. Legyenek a játék vezetői Ők maguk is.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 26 Az anyanyelvi nevelés fejlesztése játék közben A szabadjáték számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására, mely a kapcsolatteremtés fejlődését segíti elő. Az óvónő szerepvállalásai modellértékűek a szókapcsolatok, nonverbális jelzések /mimika, gesztus / hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. Az óvónő által kezdeményezett anyanyelvi játékok teret adnak az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez / pl. hangutánzó játékok, fonémahallásfejlesztő játékok, szinonimakereső játékok, stb./ Az óvónő játéksegítő módszerei Az óvónő játéksegítő metódusai szituációtól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetén, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, az óvónő irányítása játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermekeket cselekedni, de pozitív visszajelzéseivel érezteti, hogy jelen van, követi az eseményeket. A kiscsoportosok esetében ha szükség van rá az óvónő legyen játékkezdeményező, modellnyújtó játszótárs, legyen támogató, engedő és elfogadó, s mindezt differenciáltan multikulturális, interkulturális módszerekkel valósítsa meg. Segítsen azok játékában, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Az óvónő avatkozzon be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, játékát. Alakítsa ki a csoportjában azokat a szabályokat, normákat, melyeket a szülőkkel, gyermekekkel közösen formálnak A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szimbolikus játék. Bonyolult építményeket képesek kreálni. Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok. Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 27 Vers, mese, dramatikus játék A tevékenység célja: A gyermekek érzelmiértelmi és etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Az óvodapedagógus feladatai: A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. A 3 6 7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása / mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok /. A gyermekek nyelvi készségének képességének differenciált fejlesztése, versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása A felhasznált irodalmi anyagot igényesen állítjuk össze. Művészi értékű irodalmi alkotásokkal biztosítjuk az esztétikai élmény mélységét. A mű választásában érvényesül a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság, mely kihat a gyermeki kommunikáció fejlődésére. Az óvónő a 3 4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból, a legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítsa össze. Olyan meséket válasszon, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. A 4 5 éves korú gyermekek meséi már lehetnek többfázisos szerkezetű állatmesék, dramatikus népszokások, novellisztikusrealisztikus mesék. Kapjanak helyet a magyar klasszikusok és a magyar írók modern meséi mellett a csoportösszetétel figyelembe vételével a multi és interkulturális nevelés megvalósítása. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepeljenek vidám, humoros versek, klasszikusok és a mai magyar költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó versei. Az 5 8 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikusrealisztikus meséken át, épüljenek be a klasszikus tündérmesék, a tréfás mesék és a műmesék a gyermekek mesetárába. A gyermekek versanyaga gazdagodjon a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Ismerjenek meg olyan közmondásokat, amelyeket a környezet gyakran hangoztat. Az óvónő tervezzen lírai verseket. A kiválasztott versek, mesék erősítsék meg a környezet megszerettetését, a néphagyományápolást, az évszakok szépségét. A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatizálásnak, bábozásnak. Az egyszerű mesék megjelenítésében részt vesz az óvónő is, modellt ad egyegy szereplő