Az intézmény és a pedagógus szerepe, felelőssége a folyamatos szakmai fejlődésben dr. Hunya Márta témavezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12. projekt XV. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia Hajdúszoboszló, 2013. október 9.
Miről lesz szó? A folyamatos szakmai fejlődés értelmezése Az oktatás morális célja Egyéni és az intézményi érdekek, oktatáspolitikai célok Az új továbbképzések jellegzetességei Az a bizonyos osztálytermi hatás A pedagógusok szakmai fejlődésének támogató rendszere Várható új képzések Hasznosítás, beépülés - a reflektív pedagógus Intézményen belüli és intézmények közötti tudásmegosztás A horizontális vagy hálózati tanulás értelmezése és jelentősége
Bevezetés Minden iskola olyan jó, mint amilyen jók a benne dolgozó pedagógusok. A pedagógus nem a képzésnek kitett áldozat, hanem saját szakmai fejlődésének felelős irányítója. A pedagógus szakma szólókarrier. A tanár szerepe nem az, hogy tanítson. Prekoncepció: A tanár szerepe nem az, hogy tanítson. (Sir Ken Robinson) Ha nem a tanítás, akkor mi a szerepe? a tanulók különbözőségének tiszteletben tartása és figyelembe vétele az emberi életet, a társadalmat mozgásban tartó kíváncsiság és kreativitás kiprovokálása és/vagy fenntartása olyan helyzet teremtése, amelyben megtörténik a tanulás már az intézményben az információk közötti eligazodás segítése
A folyamatos szakmai fejlődés értelmezése A szakmai fejlődésbe beletartoznak a természetes tanulási tapasztalatok és azok a tudatos és tervezett tevékenységek, amelyeknek az a direkt vagy indirekt céljuk, hogy az egyén, a csoport vagy az intézmény hasznára váljanak, és amelyek hozzájárulnak az osztálytermi munka minőségének javulásához. Olyan folyamat, amelyben a pedagógusok a változások aktív szereplőiként egyedül vagy másokkal áttekintik, megújítják és elmélyítik az oktatás morális célja iránti elkötelezettségüket. Kritikus magatartással szerzik meg azt a tudást, készségeket és azt az érzelmi intelligenciát, amelyek a gyerekekkel, fiatalokkal és a kollégákkal való közös gondolkodás, tervezés és munkálkodás alapfeltételei a pedagógus pálya minden szakaszában. (Day, 1999) Prekoncepció: elmélyíti az oktatás morális célja iránti elkötelezettséget hozzájárul az osztálytermi munka minőségének javulásához
Az oktatás morális célja A cél megfogalmazásának szintjei Emberi / humanisztikus, mindenkire kiterjedő célok (emberi és gyermeki jogok) Nemzeti, pl. az Alaptörvényben, a köznevelési törvényben, a Nemzeti alaptantervben Intézményi, az intézmény pedagógiai programjában Személyes, a pedagógus saját szerep és/vagy küldetés-felfogásában A család értékrendjében
Az oktatás morális célja A Nemzeti alaptanterv szerint a nemzeti műveltség a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása és megőrzése az egyetemes kultúra közvetítése az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése Továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése a közjóra való törekvés megalapozása a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése A családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre nevelés az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességek fejlesztése
Egyéni és az intézményi érdekek, oktatáspolitikai célok Intézményi továbbképzési program Ötévenként az intézményvezető készíti el, a nevelőtestület véleményezi, és a fenntartó hagyja jóvá. A március 15-éig elkészítendő program az elkövetkező öt tanévre szól, felülvizsgálatára évente egyszer kerülhet sor. Ennek alapján készül a beiskolázási terv. Mindkettőnek összhangban kell lennie az intézmény pedagógiai programjával. A fenntartó dönt arról, hogy milyen képzéseket támogat, ezzel az eszközzel érvényesítheti az oktatáspolitikai prioritásokat. A továbbképzési programnak az intézmény érdekeit és a pedagógusok szakmai fejlődési szükségleteit kell tükröznie. Az egyéni szükségletek meghatározásában segít az életpályához kapcsolódó szakmai fejlődési terv, amelynek összeállítása a pedagógus és a szaktanácsadó, tantárgygondozó közös feladata.
Az új továbbképzések jellegzetességei Kulcsszavak: intézménybe kihelyezett, folyamatba ágyazott, blended, moduláris, követő támogatást tartalmazó Folyamatba ágyazott képzés: Legalább 2-4 hétig a gyakorlatban próbálják ki a tanult módszereket, eljárásokat, közben lehetőségük van egymással és a képzővel is konzultálni (online formában). Ebben a szakaszban általában valamilyen feladatot kell a képzés résztvevőinek párban, kiscsoportban kooperálva megoldaniuk. A kipróbálási szakaszt optimális esetben megelőzi és követi is egy-egy jelenléti képzési szakasz. Blended képzés: Kevert, azaz jelenléti (kontaktórás), illetve távoktatásos környezetben megvalósuló képzés, amely szintén aktív részvételre, együttműködésre és kommunikációra épül. A számonkérés is történhet a távoktatási környezetben. Moduláris képzés: Olyan képzési szerkezet, amelyben egyes képzési részek (modulok, tematikai egységek) választhatók, illetve kiválthatók. Követő támogatás: A felkészítőknek, képzőknek kell biztosítaniuk legalább egy hónapon keresztül a felkészítésen tanultak mélyebb megértéséhez és alkalmazásához.
A pedagógusok szakmai fejlődésének támogató rendszere Azoknak az elemeknek a rendszerbe szervezése és működtetése, amelyek hatására a pedagógus munka minősége egyéni, intézményi és társadalmi szinten javulhat; minden egyes tanuló intézményi pályafutása sikeresebb, tanulása eredményesebb lesz, és a tanulók megszerzik és megőrzik az egész életen át tartó tanulásra való képességet és hajlandóságot. (A pedagógusok szakmai fejlődése támogatásának koncepciója, TÁMOP 3.1.5/12.) A támogató rendszer TÁMOP 3.1.5/12. keretében megvalósuló elemei szaktanácsadói támogatás a továbbképzések hasznosulásának segítése (beépülés és multiplikáció) mentor-gyakornok program A FSZF legfőbb kelléke a pedagógus reflektív magatartása, kreativitása és kíváncsisága.
Várható új képzések Vezetőképzés, pedagógus életpálya, pedagógia/módszertan, a NAT fejlesztési területei, nevelési céljai, szaktárgy/szakmódszertan Jelenléti (kontaktórás) nap 8 óra Tanfolyam nyitása: elvárások, célok, munkamódszerek, követelmények. Az előzetes tudás felmérése. A pedagógusok előmeneteli rendszere, pedagógus-életpályamodell. A reflektív magatartás. Pedagógus-életpálya nyomon követő rendszere, portfólió, a távoktatásos környezet. Tantervi változások. Implementáció, speciális fókusszal 1. Távoktatás, folyamatba ágyazott 15 óra A köznevelési törvény, jogszabályok. Többszintű folyamatok az osztályteremben. Tantárgyi implementáció, speciális fókusszal 2. (Kiemelt fejlesztési területek, kulcskompetenciák.) Jelenléti (kontaktórás) nap 7 óra Korszerű szakmódszertani megoldások (felfedeztető tanulás, fejlesztő értékelés ). A reflektív pedagógus-magatartás. Együttműködésen alapuló szakmai fejlődés 2. A tanfolyam zárása: reflexiók, a célok teljesülése.
Hasznosítás, beépülés - a reflektív pedagógus A szakmai fejlődés alapvető célja az osztálytermi folyamatok befolyásolása, a tanulás és a nevelés eredményességének javítása. Reflektív magatartás - felelősség Az alkalmazott módszerek hatásának követése, mérése. A tanulási folyamatok irányítása. A pedagógus nem tanít, hanem tudatosan éli meg feladatát Tiszteletben tartja és figyelembe veszi a tanulók különbözőségét. Olyan helyzeteket teremt, amelyekben megtörténik a tanulás már az intézményben. Kiprovokálja és/vagy fenntartja minden egyes tanuló kíváncsiságát és kreativitását. Ezt segíti a képzésbe épített követő támogatás, a képzésen részt vett pedagógusok műhelye pl. a pedagógiai intézet szervezésében, valamint az öntevékeny szakmai hálózatok keretében, illetve remélhetőleg a szaktanácsadók, tantárgygondozók tevékenységei is. Érdemes megismerkedni a tanórakutatás módszertanával.
Intézményen belüli és intézmények közötti tudásmegosztás Intézményen belül, egymástól lehet a legtöbbet tanulni Informális szakmai beszélgetés Műhelymunka, belső innováció Projekttervezés és kivitelezés Kölcsönös óralátogatás Bemutató óra Belső képzés Munkaközösségi megbeszélés Mentorálás Kritikus barát módszer Peer coaching vagy szakmai tandem Kutatásban, külső projektben való közös részvétel Az intézményvezető és a munkaközösség-vezetők külön felelőssége: Rendszeres alkalmak, módszerek, kultúra megteremtése. Az egyéni, speciális tudás megosztása ennek épp úgy szerves része, mint a továbbképzésen tanultak vagy egy konferencián hallottak továbbadása.
A horizontális vagy hálózati tanulás Egyenrangú, általában nem egy munkahelyen dolgozó felek vagy több intézmény között mehet végbe, közös szakmai céllal. Zárt, erre a célra alakult hosszú távú együttműködés keretében, vagy laza, változó hálózatban, amelyben mindenki addig vesz részt, amíg azt hasznosnak találja. Kerete lehet egy közös projekt, egy online szakmai fórum vagy akár egy levelezőlista is. Kérdőív Miről tudott a legtöbbet, miről tanulna szívesen? 1. A folyamatos szakmai fejlődés értelmezése 2. Az oktatás morális célja 3. Egyéni és az intézményi érdekek, oktatáspolitikai célok 4. Az új továbbképzések jellegzetességei 5. Az a bizonyos osztálytermi hatás 6. A pedagógusok szakmai fejlődésének támogató rendszere 7. Várható új képzések 8. Hasznosítás, beépülés - a reflektív pedagógus 9. Intézményen belüli és intézmények közötti tudásmegosztás 10. A horizontális vagy hálózati tanulás értelmezése és jelentősége
Köszönöm figyelmüket! dr. Hunya Márta hunya.marta@ofi.hu www.ofi.hu