2010 február 8-19 Feladatok az 1-2 hét anyagából

Hasonló dokumentumok
A pontszerű test mozgásának kinematikai leírása

13. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

Az egyenletes körmozgás

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs pont

1. A mozgásokról általában

2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK

Dinamika példatár. Szíki Gusztáv Áron

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l III.

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I.

10. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.) Gördülő mozgás.

Dinamika. F = 8 N m 1 = 2 kg m 2 = 3 kg

Rugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása III. rész

Magdi meg tudja vásárolni a jegyet, mert t Kati - t Magdi = 3 perc > 2 perc. 1 6

ELMÉLET REZGÉSEK, HULLÁMOK. Készítette: Porkoláb Tamás

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Mechanika A kinematika alapjai

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.

XXXI. Mikola Sándor fizikaverseny 2012 Döntı Gyöngyös 9. évfolyam Feladatmegoldások Gimnázium

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

MUNKA, ENERGIA. Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő hatására elmozdul.

I. MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

32. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása

= 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg, V víz = 450 dm 3 = 0,45 m 3. = 0,009 m = 9 mm = 1 14

A 36. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs 2017

MÁTRAI MEGOLDÁSOK. 9. évfolyam

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, II. forduló, Megoldások. F f + K m 1 g + K F f = 0 és m 2 g K F f = 0. kg m

2010/2011. tanév Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny II. forduló január 31.

A feladatok közül egyelıre csak a 16. feladatig kell tudni, illetve a ig. De nyugi, a dolgozat után azokat is megtanuljuk megoldani.

14. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

Tevékenység: Tanulmányozza, mi okozza a ráncosodást mélyhúzásnál! Gyűjtse ki, tanulja meg, milyen esetekben szükséges ráncgátló alkalmazása!

Részletes megoldások. Csajági Sándor és Dr. Fülöp Ferenc. Fizika 9. című tankönyvéhez. R.sz.: RE 16105

Egyenletes mozgás. Alapfeladatok: Nehezebb feladatok:

XXXIV. Mikola Sándor fizikaverseny Döntı Gyöngyös, 9. évfolyam Megoldások. Szakközépiskola

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0

O k t a t á si Hivatal

5. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.)

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

Oktatási Hivatal. az energia megmarad: Egyszerűsítés után és felhasználva a tömegek egyenlőségét, valamint, hogy u A0 = 0 :

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Oktatási Hivatal. Fizika II. kategória

A 35. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs pont min

Meghatározás Pontszerű test. Olyan test, melynek jellemző méretei kicsik a pálya méreteihez képest.

Dinamika gyakorló feladatok. Készítette: Porkoláb Tamás

= 30 MW; b) P össz = 3000 MW a) P átl. = 600 Ω; b) DP = 0,3 W a) R 1. U R b) ΔP 4 = 01, A, I a) I ny.

7. osztály minimum követelmények fizikából I. félév

12. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Verseny január 19. MEGOLDÓKULCS

Volumetrikus elven működő gépek, hidraulikus hajtások (17. és 18. fejezet)

3. Egy repülőgép tömege 60 tonna. Induláskor 20 s alatt gyorsul fel 225 km/h sebességre. Mekkora eredő erő hat rá? N

Szakács Jenő Fizikaverseny II. forduló, megoldások 1/7. a) Az utolsó másodpercben megtett út, ha t a teljes esési idő: s = 2

ω = r Egyenletesen gyorsuló körmozgásnál: ϕ = t, és most ω = ω, innen t= = 12,6 s. Másrészről β = = = 5,14 s 2. 4*5 pont

Áramlástan feladatgyűjtemény. 2. gyakorlat Viszkozitás, hidrosztatika

2007/2008. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 9. MEGOLDÁSOK

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

TestLine - Fizika 7. osztály mozgás 1 Minta feladatsor

2012/2013. tanév Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 9.

1. forduló (2010. február

MEGOLDÁSOK ÉS PONTOZÁSI ÚTMUTATÓ

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, az I. forduló feladatainak megoldása 1

3. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT

A könyvet írta: Dr. Farkas Zsuzsanna Dr. Molnár Miklós. Lektorálta: Dr. Varga Zsuzsanna Thirring Gyuláné

Néhány mozgás kvantummechanikai tárgyalása

I. forduló. FELA7. o.: feladat 8. o.: feladat o.: feladat. Fizikaiskola 2011

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK

Mechanika részletes megoldások

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória

1. Feladatok a dinamika tárgyköréből

MOZGÁSOK KINEMATIKAI LEÍRÁSA

Miért kell az autók kerekén a gumit az időjárásnak megfelelően téli, illetve nyári gumira cserélni?

TEHETETLENSÉGI NYOMATÉKOK (kidolgozta: Fehér Lajos) A következőkben különböző merev testek tehetetlenségi nyomatékait fogjuk kiszámolni.

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Verseny 2008 / 2009 MEGOLDÓKULCS

TARTALOM A FIZIKA TANÍTÁSA. módszertani folyóirat

Atomfizika zh megoldások

1 2. Az anyagi pont kinematikája

HÁZI FELADAT megoldási segédlet. Relatív kinematika Két autó. 1. rész

A 2012/2013. évi Mikola Sándor tehetségkutató verseny gyöngyösi döntıjének feladatai és megoldásai. Gimnázium, 9. osztály

Fizika 1 Mechanika órai feladatok megoldása 7. hét

I. MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ

Mechanika. Kinematika

Koordináta-geometria feladatok (középszint)

Matematika A3 HÁZI FELADAT megoldások Vektoranalízis

A szállítócsigák néhány elméleti kérdése

sebességgel szál- A sífelvonó folyamatosan 4 m s

Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Verseny 2017/2018 tanév 9. évfolyam feladatainak megoldása

Érettségi feladatok: Koordináta-geometria 1/5

TARTALOM A FIZIKA TANÍTÁSA. módszertani folyóirat

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK

1. Kinematika feladatok

Gyakorló feladatok a mozgások témaköréhez. Készítette: Porkoláb Tamás

Érettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve / 5

Azért jársz gyógyfürdőbe minden héten, Nagyapó, mert fáj a térded?

A bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról

Fizika mérnököknek számolási gyakorlat / I. félév

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Átírás:

Mechanika III. richlik@zit.be.hu 00 február 8-9 zolko@ke.be.hu Feladatok az - hét anyagából.) Egy anyagi pont ozgátörvénye: r( t) r0 er co( bt), ahol r 0 i 3j, e 0.8i 0.6j, R 4, (a) Határozza eg az anyagi pont pályáját! (b) Száíta ki a v ebeéget é az a gyorulát a t b 5. időpillanatban..) Egy anyagi pont ozgátörvénye a 0 t 6 intervalluban: x( t) bt, y( t) ct c0, z( t) 0, ahol b, c, c0 3. (a) Rajzolja eg a pályát é a hodográfot. (b) Száíta ki a v ebeéget é az a gyorulát a t 3 időpillanatban. t 4 t paraétere egyenletrendzerrel adott íkgörbe (t értékegyége ). (a) Határozza eg az anyagi pont pályájának egyenletét y f (x) alakban é ábrázolja Decarte-féle koordinátarendzerben. (b) dja eg a fenti függvény értelezéi tartoányát é értékkézletét. (c) Állíta elő a hodográf paraétere egyenletrendzerét ajd ábrázolja a hodográfot a zokáo x, y koordinátarendzerben. (d) Száíta ki a pálya görbületi ugarát valaint a noráli gyorulá abzolút 3.) Egy anyagi pont ozgátörvénye az x ( t) 4( ln( )), y( t) 0, z( t) 0, t értékét a t 0 időpillanatban. t paraétere egyenletrendzerrel adott íkgörbe (t értékegyége ). (a) Határozza eg az anyagi pont pályájának egyenletét y f (x) alakban é ábrázolja Decarte-féle koordinátarendzerben. (b) dja eg a fenti függvény értelezéi tartoányát é értékkézletét. (c) Állíta elő a hodográf paraétere egyenletrendzerét ajd ábrázolja a hodográfot a zokáo x, y koordinátarendzerben. (d) Száíta ki a pálya görbületi ugarát valaint a noráli gyorulá abzolút 4.) Egy anyagi pont ozgátörvénye az x ( t) 4( ln( t)), y( t) 5, z( t) 0, t értékét a t 0 időpillanatban. 5.) Egy anyagi pont ozgátörvénye: r( t) bt cin( t), ahol b i, c 8j,. (a) Rajzolja eg a pályát é a hodográfot. (b) Száíta ki a v ebeéget é az a gyorulát a t 5. 5 időpillanatban. (c) Határozza eg ebben az időpillanatban a gyorulávektor érintőirányú koponenét. (d) Száíta ki ugyanitt a pálya görbületi ugarát! a n a n

6.) Egyene pályán ozgó anyagi pont gyoruláa arányo a ebeégével é azzal ellentéte irányú. z arányoági tényező k>0. t 0 időpillanatban v ( t ) v 0 0 0 >0 é x ( t ) 0 0 x0 adott. Rajzolja eg a foronóiai görbéket! 7.) Határozza eg az r ( t) (3 t t 4 t ) paraétereen egadott görbe xy íkkal vett döfépontjait. Bizonyíta be, hogy íkgörbéről van zó! Száíta ki a pálya görbületi ugarát a t helyen! 8.) Egy anyagi pont ozgátörvénye: r( t) a co ( t) i bin ( t) j, a, b cont. (a) Rajzolja eg a pályát é a hodográfot. (b) Száíta ki a v ebeéget é az a gyorulát a t időpillanatban. 9.) Egy anyagi pont R 0. 8 ugarú körpályán ozog a vízzinte íkban, tangenciáli gyoruláa az idő iert függvénye: a t ( t) 0.t. t 0 0 időpillanatban v ( t0 ) v0 é ( t0 ) 0 0. (a) Határozza eg a foronóiai görbéket! (b) Milyen időpillanatban áll eg az anyagi pont? 0.) vízzinte ík elyik helyéről ( x ) 0, ekkora ebeéggel ( v 0 ) é ilyen zög alatt ( ) kell a töegpontot elhajítani, hogy a pályája az r ugarú göb tetőpontján haladjon át é a pálya görbületi ugara ott éppen r legyen?.) z egyene pályán ozgó anyagi pont gyoruláának nagyága fordítottan arányo az origótól ért távolág négyzetével; a gyorulávektor az origó felé utat, vagyi c a, ahol c állandó. x Kezdeti feltételek a t 0 0 időpillanatban: x ( 0) x0, v( 0) v0 60. dottak ég a t időpillanatban: x( t) 00, v( t) 8. (a) Állapíta eg a c kontan értékét. (Mérőzáát é értékegyégét!) (b) Mekkora az x0 helyről v0 kezdőebeéggel indított anyagi pont x ax axiáli távolága az origótól?

.) Egy fedett portcarnokban labdajáték zajlik. carnok zabad agaága H, a labda axiu kezdőebeéggel indítható a padlóról. v 0 dott ennyiégek: v0 0, g 0, H 6. (a) Milyen zög alatt kell indítani a labdát, hogy az ábrán bejelölt L távolág axiáli legyen? (b) Mekkora ez a axiáli L távolág? (c) Határozza eg a pálya görbületi ugarát a tetőpontban.

Mechanika III. richlik@zit.be.hu 00 február -árciu 5 zolko@ke.be.hu Feladatok a 3-4 hét anyagából.) Egy erev tet pillanatnyi ebeégállapotát a v i j 3k, ω 4i j k pontba redukált vektorkettő határozza eg. z pont pillanatnyi helyvektora r i j é az -ból B-be utató vektor rb 3i 5j k. (a) Milyen ozgát végez a tet? (b) Írja fel a forgátengely paraétere egyenletrendzerét! (c) Száíta ki a B pont v B ebeégvektorát..) Egy erev tet pillanatnyi ebeégállapotát a v 40i, ω 0i 40j pontba redukált vektorkettő határozza eg. z pont pillanatnyi helyvektora r 0.5i 0.45j.k. Gyoruláállapotának jellezői: a 0, ε 0i. (a) Milyen ozgát végez a tet? (b) Írja fel a forgátengely paraétere egyenletrendzerét! (c) Redukáljon a centráli egyene egy pontjába! (d) Száíta ki a C ponta C gyorulávektorát. 3.) z ábrán vázolt haáb pillanatnyi ebeégállapotát egy zögebeég - vektorrendzerrel adtuk eg. dott ennyiégek: l 0.5, 4, 6, 3 3. (a) Jelleezze a ebeégállapotot az pontra redukált [ ω, v ] vektorkettőel. (b) Milyen elei ozgát végez a kocka? (c) Határozza eg a centráli egyene egy pontját é az ehhez tartozó redukált vektorkettőt. (d) Írja fel a centráli egyene egyenletét xyz koordinátákkal. 4.) z -B erev rúd pontjának pályája az xy íkban fekvő -C egyene, B pontjának pályája pedig a z tengely. dott ennyiégek: x0 30c, y0 0c, z0 40c, v 0. (a) Írja fel a v pillanatnyi ebeégvektort. (b) Határozza eg a B pont v B pillanatnyi ebeégvektorát.

5.) z ábrán vázolt l hozúágú erev rúd ozgáa orán pontja az x tengelyen, B pontja pedig az y tengellyel párhuzao egyene entén halad. Határozza eg a rúd pillanatnyi ebeégállapotát, ε zöggyorulá-vektorát, valaint a rúd B pontjánaka B gyorulávektorát. dott paraéterek: l,, v 0, a 0. ( vektorok iránya az ábra zerinti.) 6.) z ábrán vázolt l hozúágú erev rúd ozgáa orán pontja az x tengelyen, B pontja pedig az y tengelyen halad. Határozza eg a rúd pillanatnyi ebeégállapotát, ε zöggyorulá-vektorát, valaint a rúd B pontjának gyorulávektorát. a B dott paraéterek: l,, v 0, a 0. ( vektorok iránya az ábra zerinti.) 7.) Határozza eg az ábrán vázolt íkbeli echanizu C pontjának pillanatnyi a C ebeégvektorát é gyorulávektorát. dottak: 0 állandó é a geoetria. (Tegyük fel, hogy a távolágok éterben, rad/ec-ban adott.) v C 8.) r ugarú, hengere, íkozgát végző, erev tet vízzinte (x tengellyel jelölt) kényzerpályán cúzáenteen gördül. tet O középpontjának v v i, v 0 ebeég- vektora é ao aoi, ao 0 gyorulávektora iert. Jelleezze a tet pillanatnyi ebeég- é gyoruláállapotát a tetnek a talajjal érintkező pontjához rendelt vektorennyiégekkel. Határozza eg az é O pontokon átenő átérő B végpontjának ebeég- é gyorulávektorát. O O O

9.) z R 3r ugarú, kör alakú kényzerpályán, az ábra íkjában cúzáenteen gördül az r ugarú hengere erev tet. dott ennyiégek: o r 0.8, 30, vo 5, 4. (a) Határozza eg a tet pillanatnyi ω zögebeégvektorát é ebeégvektorát. v O (b) Száíta ki az O é pontok pillanatnyi gyorulávektorát. ao é a 0.) z ábrán vázolt K középpontú, R ugarú () jelű korong cúzáenteen gördül az egyene kényzerpályán. korong B pontjához cuklóval kapcolódik a () jelű erev rúd, elynek D pontjához zintén cukló kapcolja a rögzített C pont körül forgó (3) jelű erev rudat. echanizu az xy íkban végzi ozgáát. dott ennyiégek: R 0., 8, 50. (a) Határozza eg a () jelű rúd pillanatnyi forgápontjának (ebeég-póluának) helyét az adott koordinátarendzerben. (b) Száíta ki a () é (3) jelű rudak pillanatnyi zögebeég-vektorát. (c) Száíta ki a () é (3) jelű rudak pillanatnyi zöggyorulá-vektorát. (d) Határozza eg az () jelű korong pillanatnyi gyorulápóluának helyét az adott koordinátarendzerben..) z r ugarú, h agaágú egyene körkúp alapköre cúzáenteen gördül az xy íkon. kúp C cúca rögzített göbcuklóhoz kapcolódik, tengelye párhuzao az xy íkkal. z alapkör középpontjának ebeége v O adott, állandó nagyágú. dott ennyiégek: r 5c, h 0c, v O 4. (a) Határozza eg a tet pillanatnyi zögebeég-vektorát. (b) Száíta ki az O é pontok pillanatnyi gyorulávektorát.

Mechanika III. richlik@zit.be.hu 00 árciu 8-9 zolko@ke.be.hu Feladatok a 5-6 hét anyagából.) z R ugarú tárca a rögzített cukló körül forog. tárcához rögzített egyene kényzerpályán iert relatív ebeéggel é gyoruláal ozog a B jelű anyagi pont az ábra zerint. Határozza eg a rajzon látható pillanatnyi helyzetben a B jelű anyagi pont (a) abzolút ebeégvektorát é (b) abzolút gyorulávektorát. dott ennyiégek: R., v Br 8, 4, abr. 3,.) z R ugarú tárca cúzáenteen gördül az egyene kényzerpályán. tárcához rögzített egyene vezetékben adott v r relatív ebeéggel ozog egy anyagi pont. dott ennyiégek: R 0.4, R, 0, 3 40, v 6, 0. r a r Száíta ki a vázolt pillanatnyi helyzetben (a) az anyagi pont abzolút ebeégvektorát é (b) abzolút gyorulávektorát. ( ozgó koordinátarendzer a tárcához, az álló a kényzerpályához van rögzítve.) 3.) z R ugarú () jelű korong cúzá nélkül gördül az egyene kényzerpályán, az R hozúágú () jelű rúd pedig forog a rögzített B cukló körül. Mindkét tet ozgá jellezői adottak az álló xyz koordinátarendzerben. ozgó koordinátarendzert az () jelű koronghoz rögzítettük. dott ennyiégek: R 0.5, 6, 4, 9, ` Száíta ki az adott pillanatnyi helyzetben (a) az () jelű rúd C pontjának relatív ebeégét v Cr é acr relatív gyoruláát (a koronghoz kötött koordinátarendzerben), é (b) a rúd B pontjának v Br zállító ebeégét. 0.

4.) cúzká echanizu (3) jelű tagja az () jelű rúdhoz vizonyítva állandó relatív ebeéggel ozog. dott ennyiégek: l 0.5, vbr 6, ( abr 0). Határozza eg az () é () jelű rudak pillanatnyi (a) zögebeég-vektorát é (b) zöggyorulá-vektorát. 5.) vázolt echanizu (3) jelű cúzkája a törttengelyű () jelű rúd pillanatnyilag y irányú zakazán elozdulhat. cúzkát a erev () jelű rúdhoz a C cukló kapcolja. zerkezet az xy íkban ozog. dott ennyiégek: l 0.4, h 0.3, 0,. Határozza eg az () jelű rúd pillanatnyi (a) zögebeégvektorát é (b) zöggyorulávektorát. 6.) vázolt echanizu korongja cúzáenteen gördül a kényzerpályán; pillanatnyi zögebeégének é zöggyoruláának értéke adott, irányuk az ábrán bejelölttel egegyező. Határozza eg a rajzon látható pillanatnyi helyzetben (a) a B pont ebeégvektorát é (b) a B pont gyorulávektorát. dott ennyiégek: R 0.3, 6, 0.5.

7.) z () jelű tárca állandó zögebeéggel forog a rögzített z tengely körül. () jelű rúd pontja állandó v r ebeéggel ozog a z tengely entén. dott ennyiégek: l 0.6, h 0.4, 9, v r 5 (a) Határozza eg a () jelű rúd pillanatnyi abzolút ω zögebeégvektorát. a (b) Száíta ki a () jelű rúd pillanatnyi abzolút ε a zöggyorulávektorát. ( koordinátarendzer a tárcával együtt forog!) 8.) P anyagi pont az egyene körkúp -C alkotója entén ozog, a kúphoz vizonyítva állandó ebeéggel. kúp a rögzített z tengely körül állandó zögebeéggel forog. dott ennyiégek: h 0.8, 0, v z 0 Pr el 0.4, 4. R 0.3, (a) Határozza eg a P pont pillanatnyi abzolút ebeégvektorát. (b) Száíta ki a P pont pillanatnyi a Pa abzolút gyorulávektorát. v Pa 9.) z l oldalélű négyzetlap állandó zögebeéggel forog a z-vel párhuzao rögzített B-C tengely körül. z -B átló entén állandó w ebeéggel ozog egy anyagi pont. Határozza eg a vázolt pillanatnyi helyzetben az anyagi pont (a) abzolút (xyz-beli) ebeégét é v a (b) a a abzolút gyoruláát. dott ennyiégek: l 0.4, w, 3, 0.

Mechanika III. richlik@zit.be.hu 00 árciu - áprili zolko@ke.be.hu Feladatok az 7-8 hét anyagából.) vázolt kényzerpálya -B egyene zakaza érde, a B-C körív ia. z töegű anyagi pont a pálya helyéről kezdőebeéggel indul. Határozza eg v 0 (a) a v0 kezdőebeégnek azt a legkiebb v 0 in értékét, aely zükége ahhoz, hogy az anyagi pont eljuon a pálya C pontjáig (ne váljon el a pályától!), (b) valaint a kényzererőt a körpálya B pontjában. dott ennyiégek: 0kg, l 5, R, 0., g 0..) z elhanyagolható töegű korongra két iert töegű anyagi pontot rögzítettek. Ez a erev tet gördül a ík kényzerpályán. ozgá íkja függőlege. dott ennyiégek: 5kg, g 0, R 0.3, `0 4. Száíta ki a tet alábbi ozgájellezőinek pillanatnyi értékét: (a) az I ipulzuvektort, (b) az pontra záított Π perdületvektort, (c) az E kin ozgái energiát, (d) a pillanatnyi ε zöggyorulá-vektort, (e) az F kényzererő-vektort! 3.) z 9 töegű koronghoz - az ábrán látható ódon - töegű anyagi pontot rögzítettek. tet cúzáenteen gördül az egyene kényzerpályán. gördülét az ábrán ne jelölt kényzerkapcolat biztoítja, ait az pontban egy - x irányú - ieretlen erővel vehetünk F x figyelebe. tetet az adott M nyoatékú erőpár i ozgatja. ozgá íkja függőlege. dott paraéterek:, R, g, M gr.. (a) Határozza eg az 0 zögebeég pillanatnyi értékét, ha az pontban az y irányú erőözetevő, 3g adott. F y (b) Száíta ki a pillanatnyi zöggyorulát. 0 (c) Határozza eg az F kényzererő-vektort.

4.) z töegű tárca kerületére - az ábrán látható ódon - töegű anyagi pontot rögzítettek. erev tárca a talajon cúzáenteen gördül, zögebeége a vázolt helyzetben 0. ozgá íkja függőlege. dott paraéterek:, R, g, 0. (a) Száíta ki az F kényzererőt a vázolt helyzetben. (b) Száíta ki a zögebeéget é a zöggyorulát 90 elfordulá után. 5.) két egyára helyezett haáb a vízzinte érde íkra táazkodik. z töegű tetet az állandó vektorú F erő táadja. ozgá nyugaloból kezdődik. dott ennyiégek: 50kg, 0., g 0, 30kg, F 60N. Határozza eg (a) a haábok a é a gyorulávektorát é (b) a úrlódái erőket. 6.) z elhanyagolható töegű egyene haábra háro iert töegű anyagi pontot rögzítettek. haáb a térben rögzített -B tengelye körül állandó zögebeéggel forog. dott ennyiégek: l 0., 0 kg, 3 0. 5kg, (a) Határozza eg a pontrendzer ipulzuvektorát. (b) Határozza eg a pontrendzer B pontra záított perdületvektorát. (c) Száíta ki a pontrendzer ozgái energiáját.

7.) z ábrán vázolt zerkezet a függőlege íkban, nyugaloból indul. kötél é a cigák töege kici, elhanyagolható. dott ennyiégek: 0kg, l 5, 0., g 0. Száíta ki (a) az egye tetek gyoruláát, (b) a kötélerőket, (c) a 3 töegű tet ebeégét l hozúágú út egtétele után. 8.) vízzinte érde íkon nyugvó töegű haábot az x tengellyel párhuzao irányú, időben változó nagyágú F erő táadja. dott ennyiégek: 0kg, 0., g 0, ct F( t) F0e, F0 4 N, c 0.7. (a) Mennyi idő úlva fog a tet egozdulni? ( t?) (b) Írja fel é ábrázolja a tet gyorulá-idő függvényét a (c) Írja fel a ebeég-idő függvényt a 0,t 0,t intervalluban. intervalluban. 9.) vázolt erev tet az cukló körül adott pillanatnyi zögebeéggel é zöggyoruláal forog. erev rudak töege elhanyagolható. rudakra az ábrán látható ódon két iert töegű anyagi pontot rögzítettek. dott ennyiégek: l 0.3, g 0, h 0., 0, 0kg, 5. (a) Határozza eg a pontrendzer I lendületét. (b) Határozza eg a pontrendzer pontra záított Π perdületvektorát. (c) Száíta ki a pontrendzer ozgái energiáját. (d) Határozza eg az F kényzererőt.

Mechanika III. richlik@zit.be.hu 00 áprili 6 6 zolko@ke.be.hu Feladatok a 9-0 hét anyagából.) z elhanyagolható töegű erev váz B, C, D é E pontjaira iert töegű anyagi pontokat rögzítettek. keret a rögzített -B tengely körül állandó zögebeéggel forog. dott ennyiégek: l 0.3, b 0.4, 6kg, 50. (a) Határozza eg a pontrendzer I ipulzuvektorát. (b) Határozza eg a pontrendzer pontra záított Π perdületvektorát. (c) Határozza eg a pontrendzer pontra záított Π perdületderivált-vektorát. (d) Írja fel a I,Π vektorkettőel egadott nyoatéki vektortér centráli egyeneének egyenletét. (e) Száíta ki a pontrendzer ozgái energiáját..) z l hozúágú, M töegű, hoogén töegelozláú, vékony erev rúd az ponton átenő, a rajz íkjára erőlege, vízzinte tengely körül ellenállá enteen foroghat a függőlege íkban. rudat a B cuklóhoz kötött fonál tartja vízzinte helyzetben. rúdra az ponttól x távolágra egy töegű pontzerű tetet helyeztek el. dott paraéterek: M,, l, g E kin Határozza eg az töegű töegpont ponttól ért x távolágát úgy, hogy a fonál elégetée után, az indulá pillanatában a töegpont é a rúd közötti erő zérura cökkenjen. 3.) z R ugarú, töegű, hoogén töegelozláú korongot F erő húzza felfelé a lejtőn. dott ennyiégek é paraéterek: o R,, g, F g, 30, 0. z adott xy koordináta-rendzerben, a egadott paraéterek függvényeként határozza eg (a) a korong S úlypontjának a S gyorulávektorát, (b) az zöggyorulát é (c) a korong é a lejtő között fellépő úrlódóerőt. Vizgálja eg, hogy elegendő-e egadott értéke ahhoz, hogy a korong cúzáenteen gördüljön a lejtőn.

4.) z elhanyagolható töegű erev -C-B rúdhoz ereven kapcolódik a háro iert töegű anyagi pont. z pont az x, a B pont az y tengely entén zabadon ozoghat. ozgá íkja vízzinte. z ( ) ábrán vázolt pillanatnyi helyzetben v értéke iert. dott ennyiégek: l 0.5, 5kg, h 0.4, 6 kg, b 0.3, 3 kg, v. (a) Határozza eg a rendzer I ipulzuvektorát. (b) Határozza eg a rendzer origóra záított Π O perdületvektorát. (c) Száíta ki a tet E kin ozgái energiáját. (d) Írja fel a I, Π O vektorkettőel egadott nyoatéki vektortér centráli egyeneének egyenletét. (e) Száíta ki az pont v ebeégvektorát a () jelű ábrán vázolt pillanatnyi helyzetben. 5.) z töegű l hozúágú vékony erev rúd pontja a ia talajra táazkodik, B pontját ideáli kötél rögzíti. Ha a kötelet elvágjuk, a rúd ozgának indul a függőlege íkban. dott paraéterek:, l, g,, ( 0 ). Száíta ki az indulá pillanatában (a) a rúd zöggyoruláát é (b) az F kényzererőt. (c) Határoz za eg a rúd zögebeégét a B pont talajra érkezéének pillanatában! 6.) z R ugarú, töegű korong gördül a 3R ugarú kényzer-pályán. Szögebeégét a vázolt pillanatnyi helyzetben 0 jelöli. (a) Mekkora lehet ebben a helyzetben 0 nagyága, hogy a tet ég éppen ne váljon el a pályától? (b) Határozza eg - gördülét feltételezve - a korong 0 zöggyoruláát, valaint az F kényzererőt! dott paraéterek:, R, g.

7.) z töegű R ugarú tárcához zintén töegű vékony rudat erőítettek az ábra zerint. Ez a erev tet érde vízzinte íkra táazkodik; labili egyenúlyi helyzetéből elhanyagolható kezdeti zögebeéggel kibillentve ozgának indul. Mozgá közben cúzáenteen gördül. dott ennyiégek é paraéterek:, g, R, 0.6 Határozza az adott paraéterek függvényében90 zögelfordulá után (a) a tet zögebeégét é (b) a tet zöggyoruláát. 8.) z ábrán vázolt erev tet pontja vízzinte ia íkra táazkodik. Nyugaloból kezdi ozgáát a függőlege íkban. dott paraéterek:, l, g. S záíta ki az indulá pillanatában, az iert paraéterek függvényében (a) a tet S úlypontjának a S gyoruláát, (b) ε zöggyoruláát é (c) a z pontban az F kényzererőt. (d) Mekkora lez az zögebeég értéke abban a pilla natban, aikor a tet C pontja a talajjal érintkezik. 9.) z egyenlőzárú, derékzögű hározög alakú, töegű, hoogén erev leez az ábrán látható intabil egyenúlyi helyzetben van. Kicit kiozdítva intabil egyenúlyi helyzetéből a leez zabadon felborul. ozgá íkja függőlege. Száíta ki a leez ponton átenő, z tengelyre záított J z tehetetlenégi nyoatékát, valaint határozza e g a leez zögebeégének négyzetét abban a pillanatban, aikor élével a vízzinte íkra ér, feltéve, hogy J a z é 3 (a) a leez íkkal érintkező cúca ne cúzik eg; (b) az cúc úrlódáenteen cúzik. dott paraéterek:, a, g.

Mechanika III. richlik@zit.be.hu 00 áprili 9 30 zolko@ke.be.hu Feladatok a - hét anyagából.) z ábrán vázolt zerkezetben a tárcák é kötelek töege elhanyagolható. zerkezet nyugaloból indul ozgának. dott ennyiégek: R 0., kg, R 0.5, kg, g 0, 3kg. 3 H atározza eg az indulá pillanatában az 3 töegű tet gyoruláát.. 3 ) vázolt zerkezet töegű rúdja ereven kapcolódik az töegű tárcához. Ez a erev tet a B cuk ló körül zabadon foroghat. z ideáli kötél a tárcákon ne cúzik. ozgá nyugaloból kezdődik, függőlege íkban. Határozza eg az indulá pillanatában (a) az egye tetek zöggyoruláát é (b) a kötélerőket. (c) Száíta ki a B pont körül forgó tárca zögebeégét 90 elfordulá után. dott ennyiégek: 00kg, 3 5kg, R 0., g 0. 3.) vízzinte íkon úrlódáenteen cúzik a M töegű, derékzögű priza. hajlázögű oldalán a jelölt irányban cúzáenteen gördül az töegű, r ugarú korong. ozgá íkja függőlege. dott ennyiégek: M 6kg, 0.6, 4kg, g 0. r 0.5, 30, Határozza eg a priza gyoruláának é a korong zöggyoruláának értékét.

4.) z ábrán látható r ugarú, töegű, hoogén töegelozláú erev korong az R ugarú hengerfelületen cúzáenteen gördül. erev tet az jelű helyről zérunak vehető igen ki kezdőebeéggel indul ozgának a függőlege íkban. dott paraéterek: r,, R, g. Határozza eg az ábrán bejelölt zög függvényében (a B-hez rendelt kíérő triédert alapul véve) (a) a korong zögebeégét é (b) az F B kényzererőt. (c) Állapíta eg a zög azon értékét, aelynél a korong éppen elhagyja az R ugarú hengerfelületet. 5.) z ábrán látható töegű, törttengelyű rúd az ideáli cukló körül elfordulhat az állandó vektorú M nyoaték hatáára. Szabad vége a 3 töegű haáb ia felületére táazkodik. haáb a ia egyene pályán ozoghat. z ábra íkja függőlege. ozgá a vázolt helyzetből, nyugaloból indul. Iert ennyiégek:, g, h, M 8gh, l h. Határozza eg az adott paraéterek függvényében, az indulá pillanatában (a) a haáb a é a törttengelyű rúd S úlypontjának a gyoruláát, valaint S z (b) a F kényzererőt. 6.) z töegű haábot F nagyágú erővel kihúzzuk a töegű korong alól, elyet az -B kötél rögzít. Eközben a korong a haáb érde felületén cúzáenteen gördül. haábot alátáaztó vízzinte ík ia. Iert ennyiégek:, g, r, 30,. 3 (a) Mekkora F erővel érhető el, hogy a korong a egcúz á határállapotában gördüljön? (b) Száíta ki ebben az eetben a haáb gyoru- láának é a kötélerőnek az értékét.

7.) vázolt R ugarú töegű bolygókerék gördül a rögzített 3R ugarú napkeréken. z töegű -B kart adott M nyoatékú erőpár forgatja. ozgá íkja vízzinte. dott ennyiégek: R 0.5, 3kg, 9 kg, M 8N. Határozza eg az adott pillanatban (a) a kar é a bolygókerék zöggyorulá-vektorát (b) é az F C kényzererő y irányú F Cy özetevőjét. 8.) vonórúd ideáli cuklóval kapcolódik az érde vízzinte talajon gördülő koronghoz. rúd ia talajra táazkodó pontját F erő táadja. ozgá íkja függőlege. dott paraéterek:, R, F, g,, valaint 4, l 3R., Száíta ki az adott pillanatnyi helyzetben, a egadott paraéterek függvényében (a) a korong zöggyoruláát é (b) a úrlódái erőt. 9.) z ábrán látható zerkezet nyugaloból indul. rajz íkja függőlege. z töegű, R ugarú tárcához ereven kapcolódik a R hozú, 3 töegű kar. tárcára cévélt ideáli kötélhez töegű, anyagi pontnak tekinthető haábot erőítettek. Mozgá közben az állandó nagyágú F erő indig erőlege az -B karra. dott ennyiégek: 3 40kg, F 800 N, g 0. 00 kg, R 0.4, Határozza eg az indulá pillanatában (a) a haáb gyoruláát, (b) a kötélerőt é (a) az F kényzererőt.