RÁBATAMÁSI KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Rábatamási, 2018. 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 1.1. GYERMEKKÉPÜNK 1.2. ÓVODAKÉPÜNK 1.3. PEDAGÓGUSKÉPÜNK: ÓVÓNŐI ATTITŰD 2. BEMUTATKOZÁS 2.1. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI 2.2. AZ ÓVODA SZEMÉLYI ERŐFORRÁSAI 2.3. AZ ÓVODA DOLOGI - TÁRGYI FELTÉTELEI 2.4. AZ ÓVODÁNAK A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT ESZKÖZRENDSZERE 2.5. A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA 3. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 3.1. ALAPVETŐ CÉLJAINK 4. A NEVELÉS KERETEI 4.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA 4.2. AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS TÁRSAS KAPCSOLATOK 4.3. NYANYELVI, AZ ÉRTELMIFEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA 5. PROGRAM TEVÉKENYSÉG FORMAI 5.1. JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS 5.2. MESE - VERS - DRAMATIKUS JÁTÉK 5.3. ÉNEK ZENE - NÉPI JÁTÉKOK 5.4. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA 5.5. TESTNEVELÉS, MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉKOK 5.6. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE, KÖRNYEZET MEGSZERETTETÉSE 5.7. AZ ÓVODA MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGE 6. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 6.1. AZ ÓVODA ÉS A SZÜLŐK KAPCSOLATA 6.2. AZ ÓVODA KÜLSŐ KAPCSOLATAI 2
7. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE 7.1. AZ ÓVODA IRÁNYÍTÁSI SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 7.2. AZ ÓVODA VEZETÉSE 7.3. NEVELŐMUNKA ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 7.4. AZ ÓVODAI CSOPORTOK ÉS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 7.5. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 7.6. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM 8. AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 8.1. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 8.2. AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 9. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 10. ÓVODÁNK ÍRÁSOS DOKUMENTUMAI 11. FELHASZNÁLT IRODALOM 12. IDÉZETT IRODALOM 13. MELLÉKLETEK 13.1. SNI PROGRAM 13.2. KOMPETENCIA TERÜLETEK 13.3. ETIKAI KÓDEX 3
1. BEVEZETÉS Jelen módosítás alapja a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről, és a 363/2012 (XII.17.) Kormány rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról A RÁBATAMÁSI KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA programja átfogja a teljes óvodáskor nevelő-fejlesztő munkáját, amely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és a jól működő Helyi Pedagógiai Programunk alapján, határozatlan időre készült. A program alapelve: Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, a gyermeki szükségleteket kielégítő, érzelem gazdag óvodai élet megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot ad a gyermeknek. Kiindulási pontok: Minden gyermek a saját képességei szerint, annak figyelembevételével nevelhető, fejleszthető. Nevelik, fejlesztik őt az új társkapcsolatok, vagyis az óvoda minden dolgozója. A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt a gyermeknek oly fontos biztonságérzetet, "hogy tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. " Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje, hogy melyek a hiányosságai. Azt természetesen minden lelki feszültség nélkül fogadja el. Ez a program befogad mindent, ami szép, ízléses, esztétikus és az életkornak megfelelő. 4
1.1. GYERMEKKÉPÜNK Minden gyermek mással nem helyettesíthető individuum, szellemi, erkölcsi, és biológiai értelemben is egyedi személyiség, és szociális lény egyszerre. aki meghatározott adottságokkal, szokásrendszerrel rendelkezik. Ezeket az óvodai nevelés során tiszteletben kell tartanunk. Az ember élete örökös változás, így a gyermek is fejlődő személyiség, aki különbözőképpen reagál az őt érő környezeti hatásokra. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermekeknek sajátos életkori szakaszonként, és egyénenként változó más-más testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség kibontakoztatása során törekednünk kell az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételére. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik nyitottak, érdeklődőek, kötődnek falunkhoz, jól tájékozódnak környezetükben, szívesen együttműködnek másokkal, mások másságát tolerálni tudják. A gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó a személyiség szabad kibontakoztatásában. Nevelik őt az új társkapcsolatok, vagyis az óvoda minden dolgozója. Óvodánkban a nevelés gyermekközpontú, befogadó és törekszünk a gyermek személyiségének kibontakoztatására, közben minden gyermek számára egyenlő arányban biztosítjuk a hozzáférést, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, és meglévő hátrányai csökkenjenek. Az óvoda nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának, sem társadalmi, sem egyéb értelemben. A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt a gyermeknek oly fontos biztonságérzetet: hogy tisztellek Téged, fontos vagy Nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje, hogy melyek hiányosságai. 5
1.2. ÓVODAKÉPÜNK Az óvodás korú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekben megteremtődnek a következő életszakaszban ( a kisiskolás korban) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodánkban igyekszünk szeretetteljes, nyugodt, családias légkört teremteni, ahol gyermekeink biztonságban érzik magukat. Óvónőink törekszenek a gyermekek harmonikus személyiségfejlesztésére, az egyéni képességek kibontakoztatására, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is.) Tiszteletben tartjuk a gyermeki méltóságot. Nevelésünk során a játék fontosságát mindig szem előtt tartjuk. Tudjuk, hogy a kisgyermek legfontosabb tevékenysége a játék, így az, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Az óvodai munka fontos eszköze a megismerésnek, a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek kialakításának, lehetőség a tapasztalatszerzésre, a környezet megismerésére. Óvodánkban igyekszünk a gyermekek számára olyan változatos tevékenységet biztosítani, amelyek során a spontán folyamatos tanulásra van lehetőségük. A gyermek érdeklődésére, aktivitásra mindenkor számítunk. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését és a multikultúrális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok ( továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. 6
1.3. PEDAGÓGUSKÉPÜNK: ÓVÓNŐI ATTITŰD o Óvónői attitűd, stílus. o Elsődleges szerepe van a kisgyermeknevelésben. o Óvónői munkánkat hivatásként éljük meg. o Mi vagyunk a gyermekekért. o Nevelésfilozófiánk a gyermekközpontúság, humanitás, a nemek társadalmi o egyenlősége. o Jellemezze az óvónőt: feltétel nélküli gyermekszeretet, a másság tisztelet, o következetesség, tolerancia, pedagógiai optimizmus, az eltérő fejlettség elfogadása. o Legyen képes: - a nevelés bizalmas, humánus, szeretetteljes befogadó o légkörének, a biztonságos, nyugodt mindennapok biztosítására a tevékenységek elsősorban a szabad játék lehetőségeinek megteremtésére. o Könnyen utánozható, jó minta legyen, a követve vezetés elve alapján o vegyen részt a csoport életében. o Legyen játszótárs, elismerő, segítő, aki tud hallgatni és meghallgatni. o Tudja a kisgyermekkor testi lelki szellemi szükségleteit, jogait és ezek o kielégítését legjobb tudása szerint lássa el. o Jellemezze természetes viselkedés, akiben a tévedés lehetősége is megvan, kedvesség, humor, nyugalom, kiegyensúlyozottság és határozottság. o Személyiségét jellemezze a felnőttekkel /munkatársak, szülők, stb. / a o tisztelet őszinteség, becsületesség, nyíltság, kölcsönös bizalom szakmai, emberi segítőszándék. o Továbbképzés önképzés keretében folyamatosan képezi magát és fejleszti pedagógiai ismereteit. o A nevelő munkát a szülőkkel együttműködve végezze, a szülőket segítse a nevelésben törekedjen a partnerkapcsolatok kialakítására, de segítő maradjon o Az óvodáskorú gyermek legfontosabb színtere a család ezt mindenkor tartsa szem előtt. o Segítse a gyermek egyéni képességeinek a kibontakoztatását, biztosítsa az egyenlő hozzáférést. 7
2. BEMUTATKOZÁS 2.1 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI: Az óvoda fenntartója: RÁBATAMÁSI MAGYARKERESZTÚR-JOBAHÁZA ÖNKORMÁNYZATAINAK ÓVODAFENNTARTÓ TÁRSULÁSA 9322. Rábatamási, Szent István u. 42. Székhelye: RÁBATAMÁSI KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA 9322 Rábatamási, Széchenyi u 21/1 Telefonszám: 06-96/282-478 Óvoda vezetője: Nagy Tiborné Telephelyek: RÁBATAMÁSI KÖRZERTI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA MAGYARKERESZTÚRI TAGÓVODÁJA 9346 Magyarkeresztúr, Kossuth u. 76. Telefonszám: 06-96/253-286 Tagóvoda vezető: Kovács Zoltánné RÁBATAMÁSI KÖRZERTI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA JOBAHÁZI TAGÓVODÁJA 9323 Jobaháza, Ady Endre u. 5. Telefonszám: 96/282-276 Tagóvoda vezető: Áder Edit 8
Intézmény alapító okiratának száma és kelte: Alapító Okiratának száma : 5/2013.(VII. 23.) Kelte: 2013.július 23. Engedélyező szerv neve:rábatamási MAGYARKERESZTÚR-JOBAHÁZA ÖNKORMÁNYZATAINAK ÓVODAFENNTARTÓ TÁRSULÁSA A program benyújtója: RÁBATAMÁSI KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA Az óvoda vezetője: Nagy Tiborné Községünk bemutatása Rábatamási, Győr-Moson-Sopron megyében, a Rábaközben található. A Hanság peremén, két kisváros Csorna és Kapuvár között, a 85.-ös főút mentén. A Rábaköz és a Répce által körül zárt terület lakói századokon át a földből éltek. Kovács János nevű katona 1630-ban 24 társával Nádasdy Pálhoz fordult, hogy Tamási nevű puszta faluhelyen letelepedést kérjen. Június 19.-én Sárváron kiállított oklevelet tekintjük a falu alapító levelének. 2006. június 24.-én a község központi parkjában szobrot állítottak az alapító emlékére. Helyzetkép az óvodáról Óvodáinkban folyamatosan tudjuk fogadni a 2,5-6 éves gyermekeket. A nevelési év rendjét az országos rendelkezések szabályozzák. Az óvoda nyitva-tartását, munkaidő-beosztásokat az országos rendelkezések, szülői igények figyelembevételével alakítjuk ki. A gyermeki személyiséget elfogadás szeretet, tisztelet és megbecsülés övezi. Lehetővé tesszük és segítjük a gyermek személyiségfejlődését, egyéni képességeinek kibontakoztatását, biztosítva az egyenlő hozzáférést. Gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. Nevelésfilozófiánk a gyermekközpontúság, humanitás, a nemek társadalmi egyenlősége. 9
Pedagógiai alaptételünk: o A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. o Lehetővé tesszük és segítjük a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását, biztosítja az egyenlő hozzáférést. o Egészséges öntudatot, kibontakozás és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermekeknek. o Gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. o Nevelésfilozófiánk a gyermekközpontúság, humanitás, a nemek társadalmi egyenlősége. Ezek szem előtt tartásával készítettük el a Körzeti Napközi Otthonos Óvoda nevelési programját. Az óvoda csoportszerkezete: Csoportok száma 4, amely 3 épületben működik Óvodáinkban az azonos életkor szerint szerveződő csoportok és vegyes csoportok is vannak. Meghatározó törekvéseink: Hagyományőrzés, környezet tevékeny megismerése, egészséges életmód - mozgás, zene, tánc, kreativitás, a logopédiai, fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai tevékenység. Közoktatási intézményekkel való elmélyült, hatékony kapcsolat. Tradícióink közé tartozik: o Szülői értekezlet o Nevelői értekezlet o Továbbképzéseken tapasztaltak megbeszélése o Szakmai továbbképzéseken való részvétel 10
o Helyi szakmai továbbképzés o Szakmai pályázatok elkészítése "NE NEVELJ LÉPTEN-NYOMON, HANEM ÉLJ EGYÜTT A GYERMEKEKKEL A SZEMÉLYISÉG TISZTELETE ALAPJÁN NEM TANANYAGOT, HANEM ÖNMAGUKAT ÉS TÉGED TANULNAK, S CSAKIS EZEN KERESZTÜL A KÖRNYEZŐ VILÁGOT!" (FREINET) 11
2.2. AZ ÓVODA SZEMÉLYI ERŐFORRÁSAI Jelenleg (fő) Pedagógiai képesítéssel rendelkező főállású óvónők száma: 5 Pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajkák száma 2 Pedagógiai munkát segítő főállású szakképesítés nélküli dajkák száma: 1 Pedagógiai asszisztens 2 A program megkívánt módosítása A személyi feltételek szöveges bemutatása: Az óvónők gyermekszeretete, természetes viselkedése biztonságot jelentsen gyermekek számára. o Magatartásukat a segítőkészség, a személyes példaadás jellemezze. o Elvárás az óvónőkkel szemben a nyitottság, az elfogadás, a kreativitás, az érzelmi gazdagság, a korszerű pedagógia ismerete, a továbbképzésre, önképzésre való igény. o Fő kívánalom az óvónőkkel szemben, hogy programunkkal azonosulni tudjon.. o Megvalósításához a módszereket, a konkrét tartalmakat a pedagógiai szabadsággal, felelősséggel élve, mindenki maga választja meg, személyisége és a gyermekközösség ismeretében. Az óvónők érdeklődésüket, beállítottságukat tekintve jól kiegészítik egymást. Az őszinte elismerés, tisztelet, a jó nevelőtestületi légkör alapja. Az óvodavezető szerepe az, hogy úgy irányítsa a kollektívát, hogy az a nevelőmunka minőségi fejlődését eredményezze. 12
Segítse az egyes óvónők szakmai fejlődését, biztosítsa a neveléssel - oktatással kapcsolatos információk áramlását. Az erőforrások célszerű kihasználásával teremtse meg a lehető legjobb feltételeket. Teremtsen olyan demokratikus légkört, mely kedvez a problémák megvitatásának, ösztönzőleg hat a fejlesztő javaslatokhoz. Mindezek eredményeként alkotószellemű, megújulni képes közösség szerveződik, mely képes saját maga alkotta programot a gyermekek érdekében egyre magasabb színvonalon megvalósítani. Szakmailag igényes, jól informált, elfogadó, segítő, szeretetteljes, barátságos óvónőkből áll a tantestület. Nyitottan az újszerűség befogadására és ennek érdekében fejlesztik önmagukat, hogy még sikeresebbé váljanak. Támogató attitűdjük mintát jelent a gyermekek számára. Az óvónői párok biztosítják egymás számára is a szakmai autonómiát, módszertani szabadságuk tiszteletben tartásával. Óvónőink és dajkáink törekszenek a jó együttműködésre. Kommunikációjuk, bánásmódjuk és viselkedésük minden szempontból modell értékű kifejeződésére fokozott figyelmet fordítanak. 2.3. AZ ÓVODA DOLOGI-TÁRGYI TELTÉTELEI: A székhely óvoda épületeinek legfőbb jegyei: Az óvodában 1 vegyes és egy azonos korcsoport szerinti csoport működik. A férőhelyeinek száma 50 fő. 2 felsőfokú végzettséggel rendelkező óvónő dolgozik, 1 szakképzett dajka és 2 pedagógiai asszisztens. Óvodánk 1976-ban épült. Tágas, világos csoportszobáiban fogadhatjuk a gyermekeket. A két csoport szobához egy öltöző és egy mosdóhelyiség tartozik. A nevelői szobát személyzeti öltözőnek és az értekezletek lebonyolítására használjuk. Az egyik csoportszobát alvó teremnek alakítottuk ki. Tornaszobánk korszerűen berendezett, fejlesztő és logopédiai foglalkozásokat is ott tartjuk. Az épületben található egy főző konyha, ami az intézmény szervezeti egységéhez tartozik. Az épülethez gondozott, nagy udvar tartozik. Egészséges, esztétikus környezetet biztosított a szabadban való változatos játék és egyéb tevékenységekhez. Különböző mozgás- és ügyességfejlesztő játékszerek biztosítják a gyermekek kellemes időtöltését. 2018. júniusában 13
a játszóudvar teljes felújítás megtörtént, amely az EU szabvány előírásainak megfelel. Folyamatos karbantartással, a felszerelés fokozatos korszerűsítésével kiválónak mondható. Az udvari játékok tárolására külön épület áll rendelkezésre. 14
Tagóvodák bemutatása: A két óvoda épület elhelyezkedése szétszórt, Rábatamásitól 2-6 km-re található. Méreteik a KT. szerint meghatározott. Átlaglétszámnak megfelelő. 1.sz tagóvoda: Magyarkeresztúr Az óvodában 1 vegyes életkorú csoport működik. A férőhelyeinek száma 25 fő. Két felsőfokú végzettséggel rendelkező óvónő dolgozik, 1 fő teljes munkaidőben, 1 fő pedig rész munkaidőben. A nevelő munkát 1 fő dajka segíti. Az óvoda épületében található 1 csoportszoba, szélfogó, öltöző, nevelői szoba, mosdó, WC, melegítő-tálaló konyha. Az óvoda tárgyi feltételei megfelelőek. Az intézmény nem rendelkezik logopédiai, fejlesztő és tornaszobával. 2.sz tagóvoda: Jobaháza Az óvodában 1 vegyes életkorú csoport működik. A férőhelyeinek száma 25 fő. Két felsőfokú végzettséggel rendelkező óvónő dolgozik, teljes munkaidőben. A nevelő munkát 1 dajka segíti. Az óvoda épületében található 1 csoportszoba, étkező, öltöző, nevelői szoba, mosdó, WC, főző konyha. Az óvoda tárgyi feltételei megfelelőek. Az intézmény nem rendelkezik logopédiai, fejlesztő és tornaszobával. Egyéb tárgyi-dologi eszközök bemutatása: Udvari játékok Tevékenységi területek színvonalát emelő eszközök beszerzése Az óvodáink rendelkeznek a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvodák épületét, udvarát, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy 15
szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteinek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyeztük el. Az óvoda egyidejűleg biztosítja a megfelelő munkakörnyezetet, az óvodai munkatársaknak, lehetőséget teremt a szülők fogadására. 16
2.4. AZ ÓVODÁNAK A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT ESZKÖZRENDSZERE A játéktevékenység eszközei: Költségvetésből vásárolt Költségvetésen kívüli összegből 60 % Alapítványi támogatás Pályázatok Szülői támogatásból, Óvónői munka 40 % Várható eszközigény a program megvalósításához - fejlesztő játékok és eszközök - udvari játékok - papíráru Az óvodai tanuláshoz szükséges fejlesztő eszközök: Költségvetésből vásárolt Költségvetésen kívüli összegből 60 % Alapítványi támogatás Pályázatok Szülői támogatásból, Óvónői munka 40 % Várható eszközigény a program megvalósításához - fejlesztő játékok és eszközök - udvari játékok - szakkönyvek - papíráru Várható eszközigény a program megvalósításához: o logikai, fejlesztő játékok o matematikai eszközök o a vizuális neveléshez legújabb technikák o bábok, mesedramatizálás megjelenítéséhez o ének-zene és ritmusfejlesztő eszközök o mozgáskoordináló eszközök testneveléshez természetes eszközök bevitele, felhasználása, megismertetése hagyományőrzés céljából. 17
2.5. A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA A PROGRAM CÉLJA, FELADATA A NEVELÉS KERETEI Egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés program Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI Mese vers dramatikus játék, Ének énekes játékok népi játékok, Rajzolás mintázás kézimunka, Testnevelés mozgásos játékok, Külső világ tevékeny megismerése, környezet megszerettetése, Munka jellegű tevékenység, Fejlesztés, tehetséggondozás. A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE Iskola Pedagógiai Szakszolgálat 18
Család Önkormányzat Gyermekjóléti szolgálat Védőnő Gyermek orvos A FEJLŐDÉS EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN 19
3. A PROGRAM CÉLFEJEZETE "Semmilyen szél nem jó annak, kinek nincs célul kikötője!" (Montaigue) 3.1. ALAPVETŐ CÉLJAINK Az óvodások nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, érzelmek kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló teljes fejlődésének támogatása, elősegítése. A sikeres iskolakezdés biztosítása. A multikultúrális, az interkultúrális nevelésen alapuló integráció lehetőségének biztosítása. 3.1.1.Kompetenciák fejlesztésének megvalósítása: Az eltérő fejlődésű és képességű gyermekek a körülöttük lévő világot, annak megismerését, rendkívül sokféle úton, eltérő módon fogják fel és ismerik meg. Mindannyian másképp, más más aspektusból megközelítve. Ezzel a módszerrel nagy teret kapnak az óvodapedagógusok kreativitásuk, ötleteik kibontakoztatása, az új lehetőségek és a saját programunk komplex kiaknázásához. Olyan támogató környezet létrehozása, melyben építeni tudnak a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A segédanyagok felhasználása segíti pedagógusaink munkáját a kompetenciák fejlesztésében: az ismeret, attitűd és képesség hármas egységében. Ezáltal megteremtjük a tudásalapú társadalom és gazdaság kialakításához az egész életen át tartó nevelés tanítás alapjait. /13.2. sz melléklet/ 20
3.1.2. Rész célok: Olyan fejlesztőpedagógiai - szociálpedagógiai munka, amely a gyermek kapcsolatai, tanulási, szociális problémáit egységben komplex rendszerben kezelve, elsősorban a családdal és a különböző tudományok szakembereivel - pszichológus, gyógypedagógus, logopédus - együttműködve segítik megoldani. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára segítségnyújtás a nevelés korszerű eszközeivel. /SNI Program: 13.1. sz melléklet/ Valamint a tehetséges gyermekek kiemelkedő képességeinek koordinálása. 4. ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATOK Az óvodások testi-lelki szükségleteinek a kielégítése, ezen belül az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés, az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. pozitív irányú változása. Az óvodapedagógus feladatai: o Az egészséges életmód, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés o 4.1. Az egészséges életmód alakításának feladatai, egészségfejlesztési program Cél: o Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. o A 3-6 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az egészség fejlesztő tevékenység során az egészségi állapot szokásainak megalapozása. 21
o Mozgásigény kielégítése, és a testi képességek fejlesztése. o A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. o A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása. o Az egészségfejlesztés területei: o egészséges táplálkozás o mindennapos testnevelés, testmozgás o személyi higiéné o testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése o a bántalmazás, erőszak megelőzése o baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Egészséges táplálkozás Alapelvek: Az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének (komplettálásának) szorgalmazását szolgálja. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon: (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Nincs azonban egyetlen olyan táplálék, ételféleség sem, amely a felsorolt alapélelmiszercsoportokban található szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazná. Az óvodai élelmezés jelenleg nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. 22
Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: - Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára. - Szerveznek az óvónők a szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként legalább egy-két gyümölcs- és zöldség-napot. - Tanácsot adnak (szülői értekezleten, fogadóórán, kötetlen beszélgetés keretében), hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: Kerüljék a családi étkezés során haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér. - Óvodai napirend keretében ismertetik meg az óvónők a dajkákkal együttműködve a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Az étkezést örömtelivé teszik, jó hangulatot teremtenek az ételek elfogyasztásához. - Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsolják be a napi programba az alternatív egészségfejlesztő programot, (pl projektek), játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. salátakészítés, tízórai összeállítás). - A nevelési év során legalább 2 alkalommal kerül lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő szervezett tevékenység az 5-7évesek körében. - Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot e tevékenységeknek. Így a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvó nénik. A legvonzóbbak a kóstolók. és salátakészítés zöldségből, gyümölcsből. - Az étkezések során előforduló minden féle tejterméket kóstoljanak meg a gyerekek. 23
Beszélgetnek a tej fontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. Mindennapos testnevelés, testmozgás Az óvodapedagógus feladatai a mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztéséért Változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervez mozgástevékenységet (tornaszobában vagy udvaron). Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítja. Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfény edzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi (kivétel az erős napsugárzás miatt a 12-15 óra közötti időszak). Személyi higiéné Óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való 24
kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő megfelelő méretű cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása. Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A logopédus és fejlesztő pedagógus hetente tart foglalkozásokat óvodánkban. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói 25
modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, stb. párhuzamosan. Fontos: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és vélemény-nyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet.), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, "talponállók", ivók, vendéglők külső képe, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok. Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás. Ismeretek átadása a dohányzás ártalmairól a gyermeki élményekkel kapcsolatosan: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). 26
A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapelvek A WHO definíciója: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. 27
Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet, vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermekszem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, 28
tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezleteken megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédését is. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, 29
hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Általános előírások A gyermekekkel - az óvodai nevelési év, valamint - szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ ben kerültek rögzítésre. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. 30
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Kulturáltan étkezik Helyesen használja az evőeszközöket Önállóan használja vécét Önállóan és helyesen mos kezet, szájat öblít Szükség szerint használja a zsebkendőt Helyesen, megfelelő sorrendben öltözködik, vetkőzik, ruháját helyrerakja Szívesen kezdeményez mozgásos játékokat, szívesen vesz részt benne Az egészségfejlesztés szempontjait, alapjait ismeri 31
4.2. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI, ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Céljaink: o A gyermek egyéni érdekeit figyelembe véve, a közösségi érzelmeinek, beállítódásának, magatartásának formálódása a csoport szokásai alapján. Feladataink: o Barátságos, nyugodt, otthonos, szeretetteljes, vidám, kiegyensúlyozott életkörülmények biztosítása. o Az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatai, társas kapcsolatok formálása, erősítése, pozitív attitűd alakítása. o Rugalmas napirend biztosítása. o Helyes beszoktatási gyakorlat kialakítása. o Közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése. o A közösségi élet szokásai és a közösségi magatartás kialakítása. o Sajátos kötődést igénylő gyermekek kezelése. o Az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása. o Gyermekeken keresztül a szülőkre hatni. Fontosnak tartjuk, hogy minden óvodai csoportnak hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma legyen, ami sajátos egyéni színezetű légkört biztosít és ez is mélyítheti a gyermekek összetartozását, együttérzését, és teret enged az önkifejezés és önérvényesítő törekvéseinek. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. A szülőkkel együtt megteremtjük a lehető legnyugodtabb feltételeket, a gyermekek közösségbe való beilleszkedéséhez. A szülőkkel megbeszélve adhatunk lehetőséget arra, hogy a gyermekek velünk együtt ismerkedjenek az óvodával. Mindig az adott körülményeket mérlegelve döntünk. A beszoktatás ideje alatt a gyermekek elhozhatják azokat a tárgyaikat, amelyekhez ragaszkodnak. A beszoktatásban mindkét óvónő és a dajka részt vesz. 32
A gyermekeknek minél több lehetőséget biztosítunk arra, többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet válasszanak, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motorizációs állapotot. Az érdektelen gyerekekre nagyobb figyelmet szentelünk, hogy mielőbb kiderítsük érdektelenségük okát, mert befolyásolását csak így tudjuk elindítani. Jó nevelés alapja, a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szabjuk meg, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelésünk akkor lesz hatékony, ha az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára - egyéni sajátosságait figyelembe véve-, érthetővé, vonzóvá tudja tenni. A gyermekek neveléséhez először meg kell teremtenünk a jó kapcsolatot a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez. Segítjük a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. Próbáljuk megérteni - elsősorban érzelmileg - a gyermekeket. Parancsolás helyett igyekszünk kérdezni, ami elősegíti a megértést, az átélést. Magyarázatunkban a dolgok pozitív oldalát emeljük ki. Kialakítjuk a közösségi élet szabályait, szokás és normarendszerét. Képesek vagyunk nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzzük a befolyásolást. Bátorítunk minden gyermeket a csoporton belül, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzzük. A felnőtt-gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő, előrevivő megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság tárgyilagos megnevezésével, az ok kiemelésével. A humor jó segédeszköz, a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, a szeretet egy bizonyos formája. A nehézségeket a humor feloldhatja, a görcsösséget megszüntet. Erkölcsi követelmények megismertetése, megértése, elfogadtatása, gyakoroltatása: A gyermeket meg kell tanítani a helyes viselkedés és együttélés szabályaira, ahhoz hogy az életben megfelelően tudjanak eligazodni. A gyermekeknek mindig a fejlettségi szintjüknek megfelelően magyarázzuk el a szabályokat, azok szükségszerűségét. Ha ez nem történik meg, nem belső belátási értelem fogja vezérelni 33
a gyermek viselkedését. A mindennapok alkalmait, lehetőségeit kihasználjuk arra, hogy gyakoroltassuk a gyermekekkel: - a bemutatkozást - a köszönést - a megszólítást - a tudakozást, kérdezést - a kérést - az étkezés szabályait - a segítségnyújtást, segítségadást - az óvodán kívüli viselkedést - a vendégfogadást - az előzékenységet ( lányokkal, kisebbekkel, felnőttekkel szembe) - az alkalom illő megjelenést - mások türelmes végighallgatását A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén o A gyermekek szívesen járnak óvodába, szívesen játszanak együtt, képesek 1esznek más csoportokkal való együttműködésre. o A közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt. o Figyelemmel, türelemmel hallgatják az óvónőt és társaikat. Ébredezik bennük a közösségi öntudat. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. o A konfliktushelyzetet megpróbálják megoldani. o Érdeklődnek egymás iránt, az óvodán kívül is szeretettel köszöntik egymást. o A csoportba érkező vendéget, vagy a betegségből visszatért társukat, felnőttet kedvesen fogadják. o Társaik szokatlan megnyilvánulásait megértéssel fogadják (másság). o Igényükké válik a helyes viselkedés szabályainak betartása, igyekszenek legyőzni a felmerülő akadályokat. o Az adott tevékenységet türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. o Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. 34
o Szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre. o Értékelik saját és társaik tetteit és az eléjük tárt magatartási példákat. o Ragaszkodnak egymáshoz, a felnőttekhez, óvodájukhoz s ez cselekedeteikben nyilvánul meg. o Igényükké válik a helyes viselkedés, szokások, szabályok betartása. o A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. o Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek. o Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. o A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. o Igényükké vált a tevékenységekben való aktív részvétel és együttműködés. o A tevékenységeket komoly feladattudattal végzik és befejezik. o Nyugodtan ülnek, és figyelnek egymásra és a felnőttekre. o Önállóan keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit. o A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. o Értékelik saját és mások tetteit és magatartási példáit. o Érvényesítik kezdeményező készségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. o A felmerülő akadályokat képesek legyőzni. o Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. 35
4.3. ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓASÍTÁSA o Érthető, tiszta beszédre törekvés, szókincsbővítés, tiszta, szép artikuláció. o A természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartása, ösztönzése. o Anyanyelvi, kommunikációs nevelés az óvodai élet valamennyi területét átható pedagógiai tevékenység, melyet a 3-4 éves nevelés folyamatában kell megvalósítani. o Az óvodai nevelés csak a családi háttérrel összefonódva képes a kommunikáció eredményes fejlesztésére. o A mi példamutató beszédünk jó beszédpélda, hibátlan, tiszta kiejtésünk legyen kifogástalan, beszédtempónk mérsékelten lassú, szemléletesen kifejező, kellemes, puha hangszínű, jól csengő hangú. o A gyermek, felnőtt kommunikáció aktivitásának, beszédkedvének erősítése, fejlesztése anyanyelvi játékok és népi játékok során. o Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra -, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. o Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás - alkotóképesség - fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. o Fejlődés eredménye az óvodáskor végén: o Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit, mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. o Minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot. o Tisztán ejti a magán és mássalhangzókat. o Végig tudja hallgatni és megéri mások beszédét. 36
5. PROGRAM TEVÉKENYSÉG-FORMÁI "A gyermekeknek nagyobb szükségük van példaképre, mint bírálatra!" (Joubert) 5.1. JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS Céljaink: o A gyermekek kompetenciáinak fejlesztése a játékon keresztül. o Az átélt tapasztalatainak, vágyainak kreatív kibontakoztatása. o Annak elősegítése, hogy a gyermekek szimbolikus formában fejtsék ki o fantáziájukat, élményeiket, ötleteiket. o Nyújtson örömélményt a játék, amely érzelmi színképüket gazdagítja. o Váljon gazdagabbá, sokrétűbbé, gördülékenyebbé, tájékozódó tevékenységgé a o játék és a játékba integrált tanulás. Feladataink: o Játékhoz szükséges feltételek biztosítása. A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának a biztosítása a szabad játékban és a játékban integrált tanulás során. o A 3-6 éves korban megjelenő játékfajták és azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével. o A gyermekek beszédkészség-fejlesztése a játékban. o Az óvónő játéksegítő módszereinek indirekt megnyilvánulása. 37