Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus helyzetkép és stratégia 4 A vízi turizmus jelentősége
1 Turizmus, stratégiai keretek ÚJ UTAKON NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLET FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 A TURIZMUSBAN REJLŐ POTENCIÁL (JOBB) KIAKNÁZÁSA JÓ TERMÉK JÓ KOMMUNIKÁCIÓ FENNTARTHATÓAN
1 Turizmus, stratégiai keretek ÚJ UTAKON
2 Desztináció alapú megközelítés Magyarország desztinációs térképe I. Bronz: pontszerű attrakció/ település Ezüst: kereslet által visszaigazolt fogadóterület= desztináció (koncentrált fejlesztéssel arannyá tehető) Arany: országmárka és nemzetközi kereslet generálásra alkalmas, kiemelt fejlesztési térség
2 Desztináció alapú megközelítés Magyarország desztinációs térképe II. = 2-3 desztináció összekapcsolása, szakmai logika alapján
2 Desztináció alapú megközelítés Magyarország desztinációs térképe II. Arányok- mérhetőség 90 % sorrend kiemelt fejlesztési térség neve vendég-éjszaka számok 1. Balaton 5.320 E 2. Sopron-Fertő 1.205 E 3. Tokaj-Nyírség-Bereg 435 E 4. Budapest aggloremárció 708 E 5. Budapest 8.767 E 6. Debrecen-Tisza-tó 1.489 E 7. Eger-Mátra-Miskolc 87 E 8. Pécs-Villány-Siklós-Harkány 524 E 9. Gyula-Békéscsaba 405 E 10. Győr-Szigetköz-Duna-Gerecse 803 E 11. Szeged-Hódmezővásárhely 542 E
3 Aktív turizmus Jellemzők Összetett turisztikai termékcsoport néhány kivétellel elsősorban belföldi vendégek számára releváns termékek kivéve: vadász-, kemping- és golfturizmus, futóturizmus Nincs aktuális, a hazai aktív turisztikai keresletet bemutató kutatás Széles célcsoportot szólít meg, de költésük, számuk nehezen mérhető ( eszközvásárlás contra költés) Az aktív turisztikai tevékenységek iránt az átlagosnál nagyobb érdeklődést mutatnak: férfiak, fiatalok és középkorúak, a magasabb iskolai végzettségűek, az átlagnál magasabb jövedelműek, négyfős, gyermekeket nevelő családok (2006) Meghatározóak szolgáltatók között a KKV-k, ill. az állami tulajdonú szervezetek (erdőgazdaságok, nemzeti park igazgatóságok)
3 Aktív turizmus SWOT Erősségek Kedvező természetföldrajzi adottságok Bővülő turisztikai infrastruktúra Gyengeségek Elmaradott általános és turisztikai infrastruktúra Egészségtudatos szemlélet még nem általános elterjedt Ritkán önálló motiváció az aktív turizmus, jellemző a rövid tartózkodási idő Lehetőségek Turisztikai infrastruktúra további bővítése, termékfejlesztés túraútvonal-hálózatok Fontos szerepet tölthet be az egyes desztinációk fenntartható fejlődésében Az aktív kikapcsolódás egyre inkább önálló utazási motivációvá lép elő Veszélyek Tőke- és forráshiány a magánberuházásoknál Területi és időbeni aránytalanságok kialakulása Környező országok tekintetében nő az aktív kínálat keresletelszívó hatás Összehangolt, célcsoport-specifikus marketingtevékenység hiánya
3 Aktív turizmus ELÉRHETŐSÉG, HOZZÁFÉRÉS Értékesítésben A termék a kiemelt pontok és hálózatok rendszeréből a fogyasztók igényei szerint állítható össze A potenciális fogyasztó szeretné a teljes kínálatot megismerni az ideális csomag összeállításához Sok kis szolgáltató egyáltalán nem, vagy csak statikus felületen érhető el az interneten Üzemeltetésben Biztonság (a látogató és a bemutatott érték szempontjából) Monitoring (tervezhetőség, kommunikáció, környezetterhelés) Interaktív tudásmegosztás, élményszerzés Szoftverek, applikációk Speciális igényeket kellene kiszolgálniuk alap kereskedelmi szoftverek nem vagy csak megfelelő hangolás után alkalmazhatók Miként értékesíthető a termék? Utazási irodai területen: belföldi viszonylatban nem releváns, néhány réstermék esetében a beutazó turizmus szempontjából lehet jelentősége Online területen: cél, hogy a rendszer vendégbarát módon ki tudja szolgálni a valós igényeket, azaz a vendég mindent egy felületen szerezhessen be
4 Vízi turizmus jelentősége KALANDTURISTÁK KALANDTURISTÁK ÉLMÉNY-KERESÉS Kalandsportok outdoor élmények, természetes aktivitások + autentikus kulturális élmények 2009-2012 között 65%-os növekedés 5-ből 2 turista utazásának legfontosabb aktivitása a kaland program (Am, Eu) MIÉRT FONTOSAK? MAGAS iskolai VÉGZETTSÉG (37% diplomás), magas JÖVEDELEM HELYI GAZDASÁG TÁMOGATÁSA fenntartható fejlesztéseik ösztönzése Tömegturizmus: az utazási bevétel 80%-a nemzetközi cégekhez kerül Kalandturizmus: a BEVÉTEL 66%-a a meglátogatott DESZTINÁCIÓBAN MARAD
4 Vízi turizmus jelentősége ÖKOTURISTÁK ÖKOTURISTÁK ÉLMÉNY-KERESÉS Az érintetlen természeti területek megismerése a motiváció A természet háborítása nélkül MIÉRT FONTOSAK? MAGAS iskolai VÉGZETTSÉG magas JÖVEDELEM HELYI GAZDASÁG TÁMOGATÁSA Felelősségteljes (fenntarthatóság)
4 Vízi turizmus jelentősége KITÖRÉSI PONTOK: A VÍZ, MINT ERŐFORRÁS JÓ TERMÉK = TERMÉKKÉ FORMÁLNI JÓ KOMMUNIKÁCIÓ = CÉLZOTT MARKETING ELÉRHETŐ = DIGITALIZÁCIÓ FENNTARTANI = KÉPZÉS, SZEMLÉLETFORMÁLÁS