A 2011-es ZH kérdései emlékezetből, majd közösen kidolgozva. Lehet benne rossz, de elég sokan szerkesztettük egyszerre, szóval feltehetően a nagyja helyes. milyen mennyiségeket jelölnek a Bode diagram tengelyei? függőleges az Y(ω) [db] a vízszintes a frekvencia (logaritmikus skálán) a másikon függőleges a fázis, szögben Vízszintes: Frekvencia (log skálán) Függőleges: Amplitúdó vagy fázis (lineáris skálán) -a db az nem egy log skála, am? tehát ne nagyon írjuk ki, hogy lineáris az amplitudó, vagy hasonlóakat. Ábrát ha megnézed ott eléggé lineáris. csoportosítsa a determinisztikus jeleket! Determinisztikus: -Analóg: -Periodikus: -Harmonikus -Általános periodikus -Nem periodikus: -Kvázi-periodikus -Egy- és kétoldalasan határolt
-Diszkrét: -Amplitudó-kvantált -Idő-kvantált -Amp. és időkvantált mire használják az állapottér modellt? A tervezéshez ismerni kell az átviteli tagok viselkedését mind az idő, mind az operátor tartományban, ennek leírására használják (??? Ez egyáltalán nem biztos, csak tipp!!!) állapottér modell: idő és operátor tartományban felírt matematika modell Tehát egy rendszer leírása. Az állapotegyenletek és a kimeneti egyenletek együtt az állapottéri modellt alkotják - mire használják a Fourier analízist? http://wiki.ham.hu/index.php/fourier_transzform%c3%a1ci%c3%b3 Egy adott f függvényt bizonyos értelemben jellemzik a Fourier-együtthatói. Ennek alapján lehetőség van arra, hogy az általában bonyolultabb f függvényt (időben változó jelet) egy sok vonatkozásban egyszerűbb számsorozattal adjunk meg. Ezt a műveletet Fourier-analízisnek nevezzük: áttérünk az időtartományból a frekvenciatartományba. -Vagyis felbontjuk a függvényt szinuszos összetevőkre? Ez nem a Fourier-sorfejtés? -szerintem ugyanaz -okés :D - :D milyen az ideális impulzus spektruma? az "ideális'' impulzus frekvencia spektrumára jellemző ábra egy, az abszcisszával párhuzamos egyenes (vagyis hogy minden frekvenciát tartalmaz. Ilyen pl az asztalracsapás) (forrás: http://itl7.elte.hu/html/jelfel/node11.htm) mi a hurokátviteli fgv a szabályzókörben és mi a szerepe?
A Hurokátviteli függvény, a felnyitott kör eredő átviteli függvénye. Visszacsatolásban van szerepe(?) a zárt körben a hurok mentén található tagok, vagy tag csoportok átviteli függvényeinek szorzata. Az alapjeltől a szabályozott jellemzőig terjedő ág az előremenő ág, Ye. A szabályozott jellemzőtől a különbségképzőig tart a visszamenő ág. valami ilyesmi van a diasoron, szerintem ez lesz az, de ez nem 100%-tutira ez az, megkérdeztem óra végén :) A gyakorlatban persze a tört nevezője mindig 1-valami, mert a visszacsatolás mindig negatív! Levezetés után a hurokátv. fv: (előre)/(1-vissza), pont a negatív visszacsatolás miatt vált előjelet pozitívra. Én órán ezt a tábláról másoltam le: (volt egy kanonikus szabályzókör felrajzolva, benne egy nagy hurok és mellé ezt írták : hurokátviteli fgv. Y=Yc*Ys*Yv (felnyitott kör átviteli fgv-e)) mi a kapcsolat a differenciál egyenlet és az átviteli fgv között? Van megkötés? homogén diffegyenlet megoldása a súly függvény és ennek laplace transzformáltja az átviteli függvény, kikötés annyi h lineráis és állandó együtthatós Mi a jel, a hír és az információ? JEL: (IDŐBEN VÁLTOZÓ) FIZIKAI (KÉMIAI) MENNYISÉG HÍR/ KÖZLEMÉNY: (IDŐBEN) KORLÁTOZOTT JELEK INFORMÁCIÓ (Shannon, Bell Laboratories): BIZONYTALANSÁG, AMELYET A HÍR MEGSZÜNTET(ETT). Ne legyél ideges! Nem vagyok, ez a diából lett másolva, Huba írta így :D függvényt a komplex síkon: Ábrázolja a következő Egy komplex szám, melynek hossza, és az x tengellyel szöget zár be(azaz a jobb alsó sarokba mutat jt* szöggel) j az egységvektor (y irányban: j -> i) (ez az ábrán is rosszul van, oda is j-t kell írni. Amúgy azért nem i, mert azt már az áramerősség lenyúlta ). Tehát *t szöget zár be x tengellyel. -Tapsoljon aki érti. :D -Tapsolok :D
de ha ott van a -, akkor nem lefele kellene mutatnia?u0x(cos(-omegaxt)+jxsin(-omegaxt))<--trig. alak!tehát (mivel j nem lehet negatív a trigonometrikus alakban) a szög a 4. síknegyedben lesz szerintem is. 4. síknegyed a jobb alsó, ugye? :D igen-igen:d, annyi, hogy a szöget negatívban veszed ja, ez lesz szerintem is :). Remélem xd máshogy nemtudom. Átmeneti fgv: Ha egy tag bemenetére egységugrás bemenőjelet adunk, akkor a tag kimenetén megjelenő függvény neve átmeneti függvény. Felhasználható az átviteli függvény komponenseinek tesztelésére (pl. visszacsatolás, szabályozó). Partikuláris diff. egyenlet megoldása. (táblára még vmi ilyet írt róla) nyquist diagram? Szóval ezen a diagrammon a komplex átviteli függvény képzetes és valós része van ábrázolva úgy, hogy =0 a jobb oldali rész és onnan indulva nő az. -Furcsa hogy vége van a vízszintes tengelynél, nem? Állítolag G(jw)=1/(jw+1) ennek reál és im része a két tengely? -Nekem az órai jegyzetben is kb így néz ki. Szerintem azért nincs fölötte, mert az azt jelentené, hogy megelőzi a válasz a kiinduló jelet, nem? szabályozások minőségi feltétele, DINAMIKAI KÖVETELMÉNYEK (IDŐ TARTOMÁNY): Minimális maradó hiba (szabályozási eltérés) Rövid szabályozási idő Rövid lappangási idő Rövid felfutási idő
Kis túllendülés STABILITÁS (FREKVENCIA TARTOMÁNY): Elméletben 0 ω tartományban működjön stabilan Gyakorlatban a releváns frekvencia tartományban legyen stabil ELLENTMONDÓ KÖVETELMÉNYEK: Rövid felfutási idő és kis túllendülés Kis túllendülés és minimális maradó hiba Rövid szabályozási idő és stabilitás egy többhurkos izének az átviteli fgvét kellett felírni, de nem tudunk. Lehet nekem van valamim: http://dl.dropbox.com/u/44291493/dsc00453.jpg - Szerintem ilyen, de javítsatok ki, ha tévednék. Jah, az lemaradt a képről, hogy Y=x6/x1. Többhurkosnál az a lényeg, hogy először meghatározod a belső hurok átviteli függvényét, aztán arra felírod a külső hurokkal. (K) -Jónak tűnik -sztem is oksa :) miért nem így csináltam :P -Ez nem egy sima súlyfv., amit felírtál?(tehát a ki/bemenet hányadosa, mert pont így definiáltuk) -Őő itt kérdezték konkrétan, és ez volt a B+ csoportnak az átvitelis feladata, gondoltam, hogy az újonnan szerzett tudásommal szemléltetem, hogy néz ki megoldva(k) nem vagyok én Lapras. :O Ash nem engem választott :( Ez kb csak annyi, hogy megfogod az egyik csúcsot (pl az X 2 -őt) és megnézed, hogy milyen élek futnak be (milyen nyilak mutatnak ide) és azok kiindulócsúcsát összeszorzod a rajtuk lévő
számmal: X 2 =X 1 *a-c*x 3 Ha felírsz ilyen egyenleteket az összes csúcsra, és addig dolgozol, amíg csak X 1 és az utolsó tag (esetünkben X 3 ) marad, akkor már fel tudod írni az átviteli függvényt, vagyis az x3/x1=ab/1+cb ebben az esetben? -et milyen matematikai modelleket használ a mechatronika: Differenciál egyenlet (idő-tartomány, egy változóra rendezve, lineáris/nemlineáris, állandó / változó együtthatós) Átviteli függvény (operátor-tartomány, csak lineáris, állandó együtthatós) Állapottér modell (idő-tart., operátor-tart. elsőrendű diff. egyenlet rendszer, lineáris/nem lineáris, kimeneti egyenlet, algebrai) (HUBA 47. dia) a spektrumok kellenek, hogy melyik típusúnak milyen, fel kellett rajzolni, szerintem ez a fenti táblázat, a jelek csoportosítása átviteli, súlyfgv A súlyfgv és az átviteli fgv ugyanúgy a kimenő jelet határozza meg a bemenő jel alapján, csak az 1. az idő szerint, a 2. pedig frekvencia szerint nézi. Az átviteli fgv-t úgy kaphatjuk meg a súlyfgv-ből, hogy vesszük a súlyfgv Laplace-transzformáltját a súlyfgv egy homogén diff. egyenlet megoldása, a gyakorlatban egy autonóm rendszer válasza, azaz egy impulzus gerjesztésre adott rendszerválasz az átviteli fgv egy komplex fgv felfogható úgy is mint két körfrekvenciától függő vektor hányadosa remélem ez volt a kérdés :P (-Mielőtt törölné valaki ezt googledocs-ról, mentse le, konvertálja pdf-be!!! :D) https://docs.google.com/document/d/ 1lsZiCSgxvOeuihNloZspFRzDqiUxq5EGRWU68YAzZ8o/edit itt ez a csak olvasható változat a jelenlegi másolata (9:14)