SOMLAI JUDIT dr. neuro-ophthalmologus

Hasonló dokumentumok
Szemtünetek az intracerebralis. eseteiben

A papilla oedema (ún. nagyvakfolt szindróma) előjelző szerepe az agyi vénás keringési zavarokban

Az intracerebralis vénás keringési zavarok szemtünetei

Somlai Judit HM Egészségügyi Központ Neurológia Stroke NEURO-OPHTHALMOLOGIA

Az intracranialis idiopathiás koponyaűri nyomásfokozódás (IIH) +/- intracerebralis vénás keringési zavarok

Somlai Judit*, Szegedi Norbert*, Szilágyi Géza* Salomváry Bernadett**, Szikora István**

A traumás látóidegsérülés és a koponyaűri nyomásfokozódás neuro-ophthalmológiai vonatkozásai

Sclerosis multiplex NMO spektrum betegség a neuritis retrobulbaris háttérbetegsége (klinikum, differenciál diagnosztika)

Kétoldali átmeneti obskurációkkal látásvesztésekkel, rendhagyó szemtünetekkel induló sclerosis multiplex esete

NEURITIS RETROBULBARIS

Mikor és hogyan tud a neuro-ophthalmológus és a szemész tevékenyen segíteni a szerzett látássérültek neurorehabilitációjában?

A hirtelen kezdetű látásvesztés: Ocularis stroke? (papilla oedema+/- kettőslátás) Differenciál diagnosztika és akut, korszerű terápiás lehetőségek.

Az időskori vascularis opticus léziók közül a. korai diagnosztikája és differenciál diagnosztikája a szekunder opticus atrophiák körében

Salomváry Bernadett, Korányi Katalin, Somlai Judit, P. Nagy Gábor

LÁTÁSZAVAR KETTŐSLÁTÁS szenzo - motoros rendszer (klinikum, differenciál diagnosztika)

az intracerebralis ún. n. kisér r betegségek gek és (aetiopathomechanizmus, klinikum, kezelési hatékonyság)

KIR szemmozgató rendszere. KIR látópálya rendszere

A neuroimmunológiai kórképeket (elő)jelző

44 éves férfibeteg: ocularis stroke és stroke. - kazuisztika -

NEUROOPHTHALMOLÓGIA kézikönyv 2010

Sinus thrombosis Kovács Edina

MI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr.

Koponya-, agy- és gerincsérülések csecsemő- és gyermekkorban

A vascularis opticus léziók korszerű kezelési lehetőségei

A Léber féle Herediter Opticus Neuropathia (LHON) diagnosztikus algoritmusa kritériumok az antechiasmalis opticus léziók differenciál diagnosztikája

Internet:

Pseudotumor cerebri a neurológus szemszögéből. Komoly Sámuel

LÁTÁSZAVAR SCLEROSIS MULTIPLEX szenzo - motoros rendszer (klinikum, differenciál diagnosztika)

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma.

A traumás látóideg elváltozások (TON) komplex kezelési dilemmái - két gyermek politraumatizációja kapcsán

Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája

A Látóideg vascularis megbetegedései. Dr. Klein Vera

NEURORADIOLÓGIA. Esetmegbeszélés

Forgalmi, teljesítmény és költség adatok ( )

HYPOPHYSIS APOPLEXIA ACROMEGALIABAN - OKOK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK. Dr. Mikolás Esztella Prof. Dr. Nagy Zsuzsanna PECH 2018 Siklós ECH 2018

Pseudo-Foster. Foster-Kennedy szindróma. fiatal nő n. Pelle Zsuzsanna

OCULARIS STROKE előjelző szerepe a STROKE megelőzésében

KIR szemmozgató rendszere

Az OCULARIS STROKE előjelző szerepe a STROKE megelőzésében az agyi artériás és a vénás vérkeringésben egyaránt (a neuroophthalmológia szemszögéből)

Veleszületett szívbetegség az élveszületettek kb. 8 -énél fordul elő.


Az autoimmun betegség kezelése során fellépő szemészeti betegségek. Dr. Őri Zsolt Esztergom

Az okuláris stroke és a stroke egyidejű előfordulása

Szerzett, szekunder típusú opticus atrophia. Korányi Katalin Országos Onkológiai Intézet Budapest MSzT Kongresszus Siófok

LIQUORVIZSGÁLAT. A lumbálpunkció helye a klinikai neurodiagnosztikában. Tantermi előadás V.évf szeptember 24. Bors László Neurológiai Klinika

NEM ORGANIKUS EREDETŰ LÁTÁSVESZTÉS GYEREKEKNÉL ÉS SERDÜLŐKNÉL

Egyensúlyrendszeri betegségek. Perifériás arcidegbénulás. Fejfájás

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai

Sinusthrombosis újszülöttkorban - két eset bemutatása - Szabó Cecília, MRE Bethesda Gyermekkórháza, Intenzív Osztály

Post-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján

A Pseudotumor cerebri szindróma diagnosztikája. A legújabb diagnosztikai módszerek és kritériumok Szatmáry Gabriella, MD, PhD

Tükör által homályosan

Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése. Kasó Gábor Pécsi Tudományegyetem, Idegsebészeti Klinika

Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója

A szédülő beteg vizsgálata. Dr. Mike Andrea Pécs, november 28.

Vesztibuláris rendellenességek gyermekkorban

CEREBROVASZKULÁRIS KÓRKÉPEK

NEURORADIOLÓGIA III. gerinc, gerincvelő. Csomor Angéla Szegedi Tudományegyetem Radiológiai Klinika SZEGED

STROKE PÁPAI TIBOR 1

SCLEROSIS MULTIPLEX ÉS NAK GYAKORLATI SZEMPONTJAI

Az OCULARIS STROKE előjelző szerepe a STROKE megelőzésében

A szemmozgászavarok - a hirtelen kezdetű diplopiák - diagnosztikája és differenciál diagnosztikája

Neurológiai Továbbképzı Tanfolyam Pécs, Bors László PTE Neurológiai Klinika

CCSVI. Történelmi és tudományos háttér

A központi idegrendszer ér-megbetegedései

A TARTÓS RHEOFEREZIS HATÁSA VAKSÁGHOZ VEZETŐ RETINA MIKROCIRKULÁCIÓS ZAVAR GYÓGYÍTÁSÁBAN

Sürgősségi ellátás a neurológiában

A fizika törvényei szerint bántalmazás vagy baleset

Az idegrendszeri sérülések krónikus szaka, cerebrális parézisek. Dr. Bereg Edit SZTE Gyermekgyógyászati Klinika

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) május 30.

A ferde fejtartás szemészeti okai Mikor forduljunk gyermekszemészhez?

Neurológiai betegvizsgálat. Kovács Norbert v

NEURORADIOLÓGIA 1. rész

TÁJÉKOZTATÓ ÁRLISTA MŰTÉTI CSOMAGOK TÉRÍTÉSI DIJAI

Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2015.Március 16

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Lágyagyhártya alatti vérzések műtéti kezelése. Dóczi Tamás PTE OEC ÁOK Idegsebészeti Klinika

Demyelinisatios betegségek

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika

PEG BEÜLTETÉS FINANSZÍROZÁSA A

Max. inger. Fotopikus ERG. Szkotopikus ERG. Oscillatorikus potenciál Flicker (30Hz) ERG

SZÍVRITMUSZAVAROK KORAI ÜTÉSEK SUPRAVENTRIKULÁRIS TACHYARITMIÁK JUNKCIONÁLIS ARITMIÁK VENTRIKULÁRIS TACHYARITMIÁK ÁTTEKINTÉS

Plazmaferezis neurológiai kórképekben. Devic betegség. Dr.Simó Magdolna SE Neurológiai Klinika

LIQUORVIZSGÁLAT. A lumbálpunkció helye a klinikai neurodiagnosztikában. Tantermi előadás V.évf február 21. Bors László Neurológiai Klinika

Magzati MR vizsgálatok

Neurológiai Tanszék. 1. félév. 2. félév. 15 előadás (kedd) 5x2 óra gyakorlat + 1 hét blokkgyakorlat (6-9. héten) 10 előadás 5x2 óra gyakorlat

A protrusio bulbi és exophtalmus fül orr gégészeti jelentősége. Orbita decompressio, n. opticus decompressio. Dr. Piski Zalán

KÖZÉP- ÉS BELSŐFÜL TRAUMÁK

Az OCULARIS STROKE előjelző szerepe a STROKE megelőzésében

Mélyvénás trombózis és tüdőembólia

Az MPS kezelési és követési protokollok változásai. Dr. Varga Norbert Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Sav-bázis és vérgáz elemzés. Dr Molnár Zsolt Pécsi Tudományegyetem

KÖZPONTI IDEGRENDSZERI INFEKCIÓK

GYERMEKKORI PSEUDOTUMOR CEREBRI KÉT ESET KAPCSÁN

AKUT ELLÁTÁST IGÉNYELNEK

TÁRSSZERZŐ - HATÁRIDŐ: JÚNIUS 30.

Összefüggések a vascularis opticus károsodás ocularis stroke (NA AION, egy-, vagy kétoldali) és az ún. intracranialis kisérbetegségek" (SVD) között

Agytörzs 2. Szemmozgás és a pupilla kontrollja III. IV. VI. Fischer Renáta

RAPIDAN PROGREDIÁLÓ GLOMERULONEPHRITIS ÉS LUPUS CEREBRITIS BETEGEINK KIMENETELE AFEREZISSEL KOMBINÁLT IMMUNSZUPPRESSZÍV TERÁPIA ALKALMAZÁSÁT KÖVETŐEN

Átírás:

A gyermek és a felnőttkri KOPONYAŰRI NYOMÁS FOKOZÓDÁS (KNyF) kzta krai neurlógiai és neurphthalmlógiai klinikum és a terápiás lehetőségek a nyugati rvslás ldaláról. SOMLAI JUDIT dr. neur-phthalmlgus www.smlaijudit.hu www.nsza.eu dr@smlaijudit.hu

A szemrvs feladata a látó- és a szemmzgató pályarendszerek sérülésekr frdíttt a gndlkdás: szem rendszerbetegség magassági diagnsztika, lkalizáció funkció vesztés mrflógiai eltérés nélkül a mrflógiai kársdás mértékének fkzódása - relapszust jelezhet a kezelés-, rehabilitáció hatéknyságának követése minél kraibb a diagnózis hatéknyabb a terápia

A látásvesztés kezdete az idő függvényében : A neur-phthalmlógiai szindrómák a sürgősségi beteg ellátásban Schiefer, Wilhelm, Hart (Eds.) Clinical Neur-Ophthalmlgy - A practical Guide Springer, Berlin, Heidelberg, New Yrk,

KNyF ETIOPATHOMECHANIZMUSA a liqur (CSF) keringési zavar frmái IC - liqur termelődése és keringése IC- liqur felszívódása Agyi vénás keringési rendszer betegségek: HYDROCEPHALUS hiperszekréciós bstruktív Terápiák: vízhajtó kezelés shunt: LP, VP idegsebészeti következmények, betegségek: liqur felszívódási zavar nn-resrptis hydrcephalus (ún. nrmálnymású hydrcephalus) CSF ABSORPTION = (P CSF P SSS ) R OUT betegségek: IC vénák ér anmáliája sinus thrmbsis kezelési lehetőségek: endvascularis véna- stent beültetése gyógyszeres kezelés

INTRACRANIÁLIS NYOMÁSFOKOZÓDÁS etipathmechanizmus 1. Nrmális ICP < 10 mmhg 2. Súlys fkú nymásfkzódás > 25-30 mmhg 4. «Mnr-Kellie» dktrina: rigid kpnyacsntn belül az agy állmány eltlódása csak azn irányba : ahl a kifeszülő falx, tentrium framen ccipitale magnum (alul) engedi agy, vér, liqur nem cmprimálható egyik kmpnens térfgatának növekedése a többi rvására történhet és az ICPemelkedéséhez vezet 5. KNyF leggyakribb kai: IC térfglalás Liqur termelődési-, keringési és elvezetődési zavar Téraránytalanság csnts kpnya térfgata + tartalma között (fejl. rendellenességek) Agyödéma IC vénás keringési zavar: liqurfelszívódási zavar pl. sinus thrmbsis

INTRACRANIÁLIS NYOMÁSFOKOZÓDÁS főbb kai etipathmechanizmus KNyF leggyakribb kai liqur (CSF) TERMELŐDÉSI zavara (plexus chriideus- Oldal kamrákban) Fő k: meningitis Liqur (CSF) LEVEZETÉSI zavara Fő k: téraránytalanság, térfglalás KOPONYAŰRI NYOMÁS FOKOZÓDÁSA Liqur termelődési-, keringési és elvezetődési zavar IC térfglalás Téraránytalanság csnts kpnya térfgata + tartalma között (fejlődési rendellenességek) Agy edema IC vénás keringési zavar: liqurfelszívódási zavar pl. sinus thrmbsis Liqur (CSF) FELSZÍVÓDÁSI zavar Fő k: agyi vénás keringési zavar, SSS thrmbsis

KNyF - Beékelődési frmák etipathmechanizmusa KNyF - beékelődési frmák 1. Centrális axialis- kközépvnal közeli ICP kk: hydrcephalus nn-cmmunicans, agyedema, középvnali tumr 2. Lateralis hemisphaerialis uncus gyri hippcampi kk: sub-, epiduralis vérzések, tumrk- bevérzett tu. 3. Lateralis hemisphaerialis supra/ trans tentrialis térfglalás: falx alá/ felső tentrialis herniati kk:sub-, epiduralis vérzések, tumrk- 4. Infratentrialis térfglalás : ún.alsó tentriális beékelődés kisagy felső-elülső része: falx-tentrium találkzás- sinus rectus felé ékelődik kk : hátsó scala térfglaló flyamat 5. Framinalis beékelődés cerebellaris tnsillák a framen magnum felé kk: hátsó sc tumr, st.epilepticus, diffúz agyedemaa

Vénás sinusk stensisa, thrmbsisa KNyF - szem-, neurlógiai tünetek vélt pathmechanizmus IC vénás öblök (sinusk) stensisa+/-thrmbsisa IC vénás véráramlás meglassulása - stasis IC vénásnymás növekedése a liqur felszívódás csökkenése kpnyaűri nymás fkzódása Vénás, majd artericapillaris nymás nőintravasalis nymás is megnő -érfal ruptúraparenchymás vérzés agyállmányi edema vénás sinusk kmpressziója AGY INFARCTUS

Patfizilógia - az agyi vénás keringési zavark Pánczél Gy. Agyi vénák és vénás sinusk thrmbsisa: Vascularis Neurlógia;2(1):2-9. Cerebralis vénák thrmbsis Szemtünetek (elő)jelezhetik: az agy vénás rendszerének keringési zavarát v. Galeni-SR thrmbsis: vertikális tekintési paresis ( k. basalis ggl+ Thal) crticalis vv thrmbsis: PTC, látótér defektus (v. Labbé) cerebellaris vv. thrmbsisa: papilla edema, agyidegek paresise vv. phthalmica sup - inf., VCR ág-törzs thrmbsis: a. retina thrmbsis Duralis sinus thrmbsis SC-thrmbsis: chemsis, diplpia, prethrmbsis ret.- papilla edema (OM gyull-spetr-ssigm-vj) SSS-thrmbsisa: PTC: papilla, edema, hemiparesis, epilepsia, cma bilateralis neurlógiai tünetek SSS thrmbsis! (liqur abszrpciós zavar, puerperium, meningema) ST izlált thrmbsisa: PTC:smnlentia, papilla edema (tgén-gennyes fülflyamat) paresis n.vi. +retrrbitalis fájdalm (pyramis-csúcs: n.vi+n.v./1+v/2.-gradenig sy.) Kpnyaűri nymásfkzódás (liqur abszrpciós zavar - vénás visszaflyási zavar ) cerebellaris vv. thrmbsisa: papilla edema, agyidegek paresise cerebellaris ataxia SAV-szerű sy. (hátsó skála sy) SSS-thrmbsisa:+parietalis vv. thrmb :PTC: papilla, edema 9

Az intracebrális vénás keringés zavar kai (stasis, thrmbsis) Walsh-Hyt: Clinical Neur-Ophthalmlgy, Venus Occlusive Disease. 6th ed.p.2445. veleszületett thrmbphyliák szerzett cagulpathiák V. faktr- Leiden mutáció, G20201A- prthrmbin gén mutáció, hmcysteinaemia, Antithrmbin III hiánya, Prtein -S, -C értékcsökkenése, sarlósejtes anaemia, VIII. faktr betegsége, leukémia, lymphma, plycythemia haematlógiai betegség: leukemia, lymphma, ess. thrmbcythemia, plycythemia, APS, PN-haemglbinuria, cryfibringemia, malignus betegség nőgyógyászati megbetegedések: terhesség, pstpartum, fgamzásgátlás anyagcsere zavara: nephrsis sy., thyretxicsis, clitis ulcersa, Chrn betegség véráramlási zavark érfal abnrmalitásk gyógyszerek : Heparin ind. thrmbcytpenia, andrgének, IVIg, antiestrgének térfglaló bets. : meningema, glmus tumr, lymphma, metastasis intravénás kathétherezés, dehydrati cngenitalis szívbetegségek perzisztáló pulmnális hypertnia Duralis arteri-vensus malfrmati lkális infekciók trauma sebészeti beavatkzás után (AVM emblizációja) vasculitisek (Behcet kór, sarcidsis, Wegener granulmatsis, SLE) carcinmás infiltráció

Sinus Cavernsus (SC) elzáródása (s.petrsus-s.sigmideus-vji) szeptikus flyamat rr-melléküregekből rbita fertőzés, ethmidból, sphenidból Az intracerebralis vénás keringési zavar kai (stasis, thrmbsis) Sinus Sagittalis Superir (SSS) elzáródása (ráterjedhet: v. Rlandicára, parietális híd vénákra) Az intracebrális vénás keringés zavar kai (stasis, thrmbsis) DI Friedman: Papilledema.272p.Walsh-Hyt s: Clinical Neur-Ophthalmlgy. 6th Ed.2006. durális arterivensus fistula (d-avm) Sinus Transversus (ST) + Sinus Sigmideus (Ssigm) elzáródása fül-, mastidsejtek gyull. közvetlenül a sinusba vv. emissaria révén Véna jugularis interna (VJI) elzáródása Iatrgenia sebészi traumás aszeptikus flyamatk kpnya trauma, arc műtét, duralis AVM kpnya trauma prthrmbsis: Behcet kór, etc. izlált (j.)st thrmbsis - PTC primer haematlógiai b. sec. cagulpathiát kzó szisztémás kórképek tumrk intra-, extravascularis tumrk (extravasalis) parasagitalis meningema meninxek cc-ás beszűrődése Gradenig sy.: pyramis csúcs gyulladás fájdalm (n.vi., n.v/1.-2.) mélyvénák thrmbsisa ( v. Labbé) tüdőembólia: VJI-ra terjed a thrmbsis

Diagnsztika neurradilógia Dr. Barsi Péter Kpnyaűri daganatk mdern képalktó diagnsztikája XVIII. MAGYAR NEURORADIOLÓGIAI KONGRESSZUS, Siófk, 2009. CT kizárja: -meningeal infiltrációt, isdense tumrkat MR / MR vengráfia - segít kizárni -vénás sinusk thrmbsisát képalktó segít kizárni:intracranialis tumrt, vascularis léziót Tipikus neurradilógiai jelek 1.) tágult peripticus subarachnidealis tér (45%) 2.) prmineáló papillák - a bulbusk hátsó kntúrjának belapulása 80%) 3.) üres vagy részben üres sella (70%) 4.) a látóideg intrarbitalis szakasz kanyargósabbá válása 5.) nrmális ldalkamrák (a típuss szűk agykamra jel nem vlt típuss tünete a kntrll azns életkrú csprtk MR képével egybevetve) Vénás éranmáliák, vénás elflyási zavar (társul-, vagy sem) a sinus thrmbsis jól diagnsztizálható a vénás éranmáliák, aszimmetrák jelentőség eldöntése klinikum függő (mivel legalább ugyanannyi IIH esetben van vénás aszimmetria, ahány nem-iih-ás esetben)

Idipátiás Intracranialis Hypertónia (IIH) - nmenklatúra váltzás kai - Quincke (1890) Nmenklatúra meningitis sersa -fejfájás, látásrmlás, papilla edema k: CSF hyperszekréciója Nnne (1904) pseudtumr cerebri (PTC) Dandy (1937) Dandy féle PTC kritériumk Fley (1955) benign intracranial hypertensin (BIH) Crbett és mtsai (1982) Idipathiás Intracranialis Hypertónia (IIH) Módsíttt Dandy féle PTC kritériumk 1.) A kpnyaűri nymásfkzódás klinikai jelei észlelhetők: fejfájás, hányinger, hányás, átmeneti vizuális bskurációk vagy papilla edema 2.) Nincs neurlógiai góc tünet, (kivétel:a paresis n. abducentis) 3.) A beteg éber és megtarttt a tudati állapta. 4.)A kpnya CT/MR negatív és nem jelzi a sinus thrmbsis jeleit sem. 5.) LP: liqurnymás = / > 25 vízcm és a liqur sem bikémiai, sem cytlógiai eltérést nem jelez 6.) A kpnyaűri nymásfkzódásnak (KNYF) NINCS más kkal magyarázható eredete

Látáspanaszk - szemészeti anamnaesis LÁTÁSVESZTÉS retina+/- látóideg KETTŐSLÁTÁS szemmzgató rendszer egy /két ldali - hirtelen kezdettel? (pre-, retrchiasmális) átmeneti vagy tartós? centrális a látásvesztés, lvasáskr zavaró? perifériás látótér defektus? centrális látás-megkíméltséggel társuló neurlógiai tünetek? urgens beavatkzás átmeneti vagy végleges-e a látásvesztése, prgresszív? Egy vagy két szemmel lát élesebben? kettőslátás - hirtelen kezdettel? átmeneti vagy tartós? kevésbé zavaró diplpia: - centrális nem tlerálható? - perifériás Vannak-e társuló neurlógiai tünetek, urgens beavatkzás

differenciál dg. prechiasmalis n. pticus Vizus CFF Papilla képe Látótér OCT, FLAG, MR neuritis retrbulbaris papilla edema N kétldali NA AION (pseudfster- Kennedy szindr.) thrmbsis VCR kétldali papilla atrphia

Tünettan pathmechanizmus Neurlógiai tünetek Fejfájás: >80-90% -ban, bifrntalis diffúz, reggeli órákban dura-sinusk, fájd-érző rstjainak izgalma, KNyF Valsalva manőver: fejfájás exacerbációja, nyaki fájdalm (IC vénásnymás megemelésével) Neurlógiai góctünet: ritka diplpia-izlált n. abducens paresis: (KNYF az idegpálya trakciója?atö funkciózavar) mn-, vagy hemiparesis epilepsiás rham (30%)-bevezető tünet gyerekeknél: ingerültség, ataxia, faciális paresis, nyak merevség, rssz közérzet, trticllis centrális hányás, epilepsiás rham (30%) tudatzavar smnlentia-cma, (15-30%) (Binder et al., 2004; Lessell, 1992) (Lessell, 1992;Rangwala & Liu, 2007).

Tünettan - pathmechanizmus Szemtünetek - papilla Átmeneti vizuális bskurációk: (TVO): (13%) (jelzi a kezdődő papillaedémát, ischaemiás flyamatát) a 2.! leggyakribb tünet lehet uni-, bilateralis, legalább 1 percig tart, Még megtarttt látásfunkciók testhelyzet váltása prvkálhatja társuló lüktető fülzúgás-fülcsengés (tinnitus) A vakflt megnagybbdás (Big Blind Spt jel) (a papilla edema legszenzitívebb elő jelzője) a nagybb vakflt JÓ látásfunkció érték mellett a látótér határk kncentrikus kntrakciója a nasalis-alsó quadráns kiesése A papilla edema (30%-KNyF) legfntsabb jel, minden esetben jelen van (e.10%) (Maxner et al., 1997; Wall & White, 1998) Opticus atrphia krónikus pangás Papilledema -pticus atrphia-romló látásfunkciók kezeletlen vagy alulkezelt esetekben ( hónapkkal később) fulmináns PTC esetekben hónapkkal később

Tünettan - pathmechanizmus Szemtünetek - szemmzgászavark Paresis n. abducentis -DIPLOPIA Hrizntális ABdukciós paresis (PPFR-nucleus n.vi. e. n. III. mrm +nucleus n.vi.- a-i mrl (PPFR, nucl.vm, NPH) strabismus cnvergens szemállás+/- takarás - cver teszt: esphria<estrpia vezetett szm:ldalra tekintés paresise kmbinálódhat vertikális elcsúszással Klinikai frmák: - hrizntális ldalra tekintési paresis (egy-, kétldalra) - egy és egy fél szindróma Okk: 40 <éév : SM 45 >éév : strke kpnyaűri nymásfkzódás (HIP)

A látóideg vizsgálat algritmusa a funkciók mérése és a mrflógiai vizsgálatk anamnaesis (aut-, heter-) A látóideg FUNKCIÓK tesztjei ALAPVETŐ METODIKÁK: visus: távlra & közelre színlátás szerzett Amsler rács teszt pupillmtrs afferens reflex A látóideg MORFOLÓGIAI eltéréseinek vizsgálatai A SZEMFENÉK VIZSGALATAI: Direkt tükrözés Indirekt tükrözés Szemfenéki ftó AZ INGERVEZETŐ KÉPESSÉG MÉRÉSEK: kritikus fúziós frekvencia (CFF) Elektrfizilógia:VEP, mfvep, ERG A LÁTÓTÉR VIZSGÁLATAI: knfrntális betegágy mellett Bjerrum ernyő centrum, vakflt prjekciós perimetria :statikus, kinetikus centrum+periféria A PAPILLA KERINGÉSI VIZSGÁLATAI Heidelberg Retina Flwmeter (HRF) Flurescein angigráfia (FLAG) A PAPILLA ROSTVESZTESÉGÉNEK MÉRÉSE: Heidelberg Retina Tmmetria (HRT) Scanning Laser Plarimeter (GDx, ZEISS) A MACULA, PAPILLOMACULARIS RÉGIÓK ANALÍZISE: ganglinsejt kmplexum (GCC) vizsgálata:gcc: RNFL+ GCL+IPL vastagság-, /váltzás mérése Optikai Cherens Tmgráfia (OCT)

A látóideg vizsgálat *a funkciók mérése* anamnaesis (aut-, heter-) 1. alapvető metdikák: - visus: távlra & közelre - színlátás szerzett - Amsler rács teszt 3. látótér vizsgálata: -knfrntális betegágy mellett - Bjerrum ernyő centrum, vakflt - prjekciós perimetria (statikus, kinetikus ) - centrális -,perifériás látótér - pupillmtrs afferens reflex 2. ingervezető képesség mérése : - kritikus fúziós frekvencia (CFF) - ERG-, VEP elektrfizilógia mfvep 4. keringési vizsgálatk Heidelberg Retina Flwmeter (HRF) Flurescein angigráfia (FLAG)

A látóideg vizsgálat * mrflógiai vizsgálatk * 5. szemfenék vizsgálata - indirekt-, indirekt tükrözés 6. papilla rstveszteségének mérése - Heidelberg Retina Tmgráfia (HRT) - Scanning Laser Plarimeter (GDx, ZEISS) 7. macula, papillmacularis régiók: ganglinsejt kmplexum (GCC) vizsgálata ( GCC: RNFL+ GCL+IPL vastagság-, /váltzás mérése) - Optikai Cherens Tmgráfia (OCT) Smfai GM, Tátrai E., Simó M. A papilla és a macula ptikai kherencia tmgráfiás vizsgálata neurdegeneratív betegségekben.

Diagnsztika szemmzgató rendszer Eszméletlen beteg primer szemállás pupillmtrs reflex Megtarttt tudati állaptú beteg primer szemállás, beigazító szm. pupillmtrs reflexek vezetett szm. 9 tekintési irányba kettőskép elemzés: közelre-, távlra Kettőskép elemzései közeli kettőskép mérése Maddx szárny távli kettőskép tesztje Hess ernyő, Plateszt kettőskép kezelése prizma szemüveg Otneurlógia Neurlógia - Neurphthalmlógia Elektrculgráfia (EOG, IRD, scler-sc-eog, vide-eog), Vestibulcularis reflex, EMG, Optkinetikus nystagmus (A Straube, U Büttner: Neurnal Cntrl f Eye Mvements, Neurphthalmlgy, Karger. 2007)

EGYOLDALI LÁTÁSVESZTÉS - kivizsgálás flyamata Betegség-csprt Tünet, lelet Döntés Anamnaesis Látásélesség (Távlra, Közelre) Funkciók vizsgálata Mrflógiai eltérés mérése Kiegészítő vizsgálat 1 papilla - macula színlátás AMSLER CFF Afferens pupillmtrs funkció - RAPD FUNDUS Kórs eltérés? 2 prechiasma - chiasma retrchiasmális látóideg 3 kiegészítő vizsgálatk LÁTÓTÉR (Sctma) KIEGÉSZÍTŐ vizsgálatk (+/- biznytalan az etilógia) Schiefer, Wilhelm, Hart (Eds.)Clinical Neur- Ophthalmlgy - A practical Guide.Springer, Berlin, Heidelberg, New Yrk, 2007.

PRAE ÉS PERICHIASMALIS LÉZIÓ EGYOLDALI LÁTÁSVESZTÉS - kivizsgálás flyamata - 3 kiegészítő vizsgálatk CHIASMA LÉZIÓ RETRO CHIASMALIS LÉZIÓ KIEGÉSZÍTŐ vizsgálatk +/-biznytalan az etilógia Elektrfizilógia pattern-, FLASH VEP Ganzfeld ERG Multifkális ERG HRT, OCT, Scanning Laser plarimeter - Gdx Szemfenéki mrflógiai dg. Flurescein Angigráfia, FLAG Neurlógus Neur-immunlógus Szakknzilium - társszakmák Labratóriumi knzulens Belgyógyász (cardilógus, haematlógus, etc) CT, CT - AG Schiefer, Wilhelm, Hart (Eds.)Clinical Neur-Ophthalmlgy - A practical Guide.Springer, Berlin, Heidelberg, New Yrk, 2007 Neurradilógia MRI MR - AG DSA

IIH etipathmechanizmusa liqur (CSF) keringési zavar, IC vénás keringési zavar IC - liqur termelődése és keringése IC- liqur felszívódása Agyi vénás keringési rendszer betegségek: HYDROCEPHALUS hiperszekréciós bstruktív Terápiák: vízhajtó kezelés shunt: LP, VP idegsebészeti következmények, betegségek: liqur felszívódási zavar nn-resrptis hydrcephalus (ún. nrmálnymású hydrcephalus) CSF ABSORPTION = (P CSF P SSS ) R OUT betegségek: IC vénák ér anmáliája sinus thrmbsis kezelési lehetőségek: endvascularis véna- stent beültetése gyógyszeres kezelés

A KNyF kezelési lehetőségei 1. Gyógyszeres kezelés: 1.1. Sterid 1.2. edema csökkentés 1.3. mikrcirkuláció javítás (szekunder ischaemia) 2. Idegsebészeti kezelés: 2.1. intracranialis feltárás idegsebészeti knz.- egyedi elbírálás 2.2. intracanalicularis térfgaló flyamat eltávlítása 2.3. dekmpresszió 3. Kmbinált műtét+/- gyógyszeres, egyedi elbírálás I

Agyi vénás betegségek (KNyF liqur reszrpciós zavar) terápiás prtkllja 1. Általáns kezelés 1.1. Súlys agyedema (IC nymás csökkentése) Mannitl, Glycerin sz.e. ventricularis drain, sz.e. dekmpressziós craniectmia 1.2. Papilla edema+tartós izlált hypertónia lumbperitnealis shunt vagy ismételt LP 1.3. Cmás beteg szedálás+gépi lélegeztetés tartós Icnymás mnitrzás 1.4. Epilepsziás rhamk, GM valprát, iv. phenytin carbamazepine származékk haemrrh. infarctus után: rális th. 1 évig 1.5. Fejfájás dehidrációs és NSAID- kezelés 1.6. Terhesség terápiás dózisú LMWH Általáns kezelési alapelvek intracranialis nymás mnitrzása, lélegeztetés, xigénpótlás, a hypercapnia csökkentése, zmtikumk alkalmazása, diuretikus kezelések, hyperzmtikus Mannitl-ldat használata, crticsteridk adása, dekmpressziós műtétek, kamrai vagy lumbális drain alkalmazása Antithrmbtikus kezelés 2. Antithrmbtikus és sebészeti terápia 2.1. Antikaguláció (megállítja a THR prpagációját, segíti a recanalisatiót) 2.1.1.Na-heparin i.v. D:7.000 10.000E/die)-akut VST! (APTI 1,5-2x, max.7 napig, max. 1-3 hét), majd: OAC 2.1.2. LMWH (kismlekula súlyú Heparin) akut VST! Kntraindikált: GI vérzés, thrmbcytpenia 2.1.3. Orális anticaguláns therápia (6 hónapig, prthrmbsis: élete végéig) Syncumar, Warfarin (INR:2-3) NOAC (rivarxaban-xarelt) TAG (kntraindikált AC) 2.2. Thrmblysis (nincs randmizált vizsgálat, nagyn súlys AC nem javuló esetekben csak) 2.3. Sebészi beavatkzásk: AV duralis fistulák traumás sinus sérülés cerebellaris infarctus -dekmpressziós craniectmia hydrcephalus - shunt behelyezése SSS stensis - endvascularis stent-tágítás.

Kezelési és gndzási alapelvek az etilógia pntsítása, az alapbetegség etilógia specifikus és szimptmatikus kezelése kezelés hatéknyságának követése szemtünetek tesztelésével is szövődmények megelőzése csak TEAM munka szrs kperáció révén kezelhető betegcsprt szemész, neur-phthalmlógus belgyógyász: endcrinlógus immunlógus haematlógus beteg neurlógus (neur)radilógus ΣΣΣ

A neurrehabilitáció jelentősége: visszailleszkedés a látók társadalmába! a beteget élete végéig egy team gndzza rehabilitálja az életvitel kialakítása: beteget megtanítani közlekedni, hétköznapi tevékenykedésre, önellátásra (a látáskársdásnak megfelelően, látótér kiesés, maradandó kettőslátás mellett is) a munkaterápia jelentősége 29

Örök dilemmánk, hgy mi a nehezebb: egy shasem láttt világt elképzelni, Vagy a láttt világt elveszíteni, Illetve azt feldlgzni, hgy a látás élménye shasem tér vissza. Nem szabad ebben dönteni, csupán empátiánk vezérelhet. Köszönöm a figyelmet! dr@smlaijudit.hu www.nsza.eu www.smlaijudit.hu