Érveléstechnika-logika 6. óra
Keretezés/framing
Keretezés, framing A framing-nél olyan szavakat és képeket választanak ki a befogadók számára, amelyek azokat a megvilágításokat hozzák előtérbe, melyekre a kommunikátor szándékozik irányítani a figyelmet.
Keretezés Az országot titokzatos járvány fenyegeti, amelyben 600 ember pusztul el. Te vagy a döntéshozó, a szakértőid 2 alternatív programmal állnak elő: 200 ember megmenthető. egyharmad valószínűséggel mindenki életben marad, de kétharmad valószínűséggel mindenki meghal. Melyiket választanád?
Keretezés Az országot titokzatos járvány fenyegeti, amelyben 600 ember pusztul el. Te vagy a döntéshozó, a szakértőid 2 alternatív programmal állnak elő: 400 ember fog meghalni. egyharmad valószínűséggel senki nem hal meg, kétharmad valószínűséggel 600 ember meghal. Melyiket választanád?
Keretezés A fenti példában mindkét esetben logikailag azonos esetek közül kellett választani. A várható hasznosság mindkét esetben megegyezett. Mégis az első esetben a kísérleti személyek 72 százaléka választotta a 1. lehetőséget: A második esetben a kísérleti személyek több mint 78 százaléka a 2. lehetőségre szavaz! Amikor a lehetőségek a megmenthető életek száma szerint lettek prezentálva, a kísérleti alanyok a biztos kimenetelt választották. Amikor a lehetőségek a várható halálozások száma alapján lettek bemutatva, akkor a válaszadók hajlandóak voltak kockázatot vállalni. az emberek döntési helyzetekben a pozitív kimenetelek esetén kockázatkerülők, negatív kimenetelek, azaz veszteségek esetén pedig kockázatkeresők.
Keretezés A szövegek/kérdések megfogalmazása nagyban befolyásolhat akár tanúvallomásokat, esküdtszéki döntéseket is. Pl. a kísérleti személyek két autó ütközését látják egy videofelvételen. Az egyik esetben azt kérdezik tőlük: Milyen sebességgel haladtak a kocsik, amikor egymásba csapódtak? ( smash ) Máskor azt: Milyen sebességgel haladtak a kocsik, amikor egymásnak ütköztek? ( hit ) Az első esetben 30 km/h-val nagyobb értéket becsülnek átlagosan! A csapódás -os esetnél az 1 héttel később felvett kérdőíven a kérdezettek már arra is emlékeztek, hogy a felvételen üvegszilánkok repkedtek, ami valójában nem történt meg.
A terror elleni háború Videó: George W. Bush
2001. 09. 11. A három fő üzenet: 1. felelősöket találunk 2. nincs ok pánikra 3. segítünk a családoknak Büntetünk levadásszuk őket, de végig higgadt. Keretezés terrortámadás! Háttér fontossága kommunikációs szempontból iskola. A gyerekekre a szülő vigyáz Amerikára Bush, vagyis ő az apa szerepét viseli. Papírok, felkészülés, vérmérséklet.
Retorika Hol van a helye a retorikának: dialektika, logika, retorika. Retorikai alapfogalmak. Retorikai helyzet jellemzői és elemzési szempontok. Éthosz, pátosz, logosz. Nonverbális kommunikáció szerepe a retorikában. Gyakorlatok.
MIT LÁT FOGALMAK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONT dialektika párbeszéd: szerepek interakciók dialógustípusok szabályok forgatókönyvek beszédaktusok együttműködés logika szöveg: következtetést hordozó szerkezetek logikai kötőszavak szintaktikai viszonyok érvelési sémák érvényesség retorika a beszélő: a pszichológiai ráhatás eszközei éthosz páthosz felépítés toposzok alakzatok hatásosság
Retorika Eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett. Ma a rendszeres gondolkodás és önkifejezés, a kulturált érvelés, vitatkozás eszköze. Tárgya minden nyilvános, közéleti megszólalás, minden közéleti kommunikációs helyzet, és szereplője minden nyilvánosan megszólaló ember. Beszédeket elemez: adott (gyakran heterogén) közönség és téma esetén milyen meggyőző érveket lehet találni.
Retorika Három fő elemzési szempontot ajánl: 1. Logosz: a logikai, jól felépített és bizonyított állítások retorikailag is értelmezhetők, hiszen képesek hatni a közönségre. 2. Éthosz: a vitában részt vevő fél a saját magáról alkotott képet építi fel, a személyiségével hat a hallgatóságra. 3. Pátosz: a vitában részt vevő fél a hallgatóság érzelmeit kelti fel (szavakkal, szimbólumokkal stb.) és ezeket az érzelmeket rendeli magához vagy ellenfeléhez.
A retorikai helyzet jellemzői I. szempontok Hol mondja? Mikor mondja? Milyen körülmények között/ előzmények után hangzik el a beszéd/szöveg? Ki mondja? Hogyan alapozza meg az éthoszát (hitelességét)? Milyen alapállásból indul? Tájékozottnak/ kompetensnek/ igazságosnak/ objektívnek tűnike? Mi a beszélő célja? Támad vagy véd? Rábeszél valamilyen cselekedetre vagy lebeszél róla? Dicsér vagy bírál? Tanít, szórakoztat, vagy...?
Retorikai helyzet jellemzői II. Milyen a hallgatóság? A hallgatóság mely értékeire, milyen meggyőződéseire hivatkozik a beszélő? Mit mond? Melyek a fő érvek? [elemzésük és értékelésük a logikára tartozik] Milyen toposzokra támaszkodik a beszélő? A hallgatóság eszére vagy érzelmeire apellál? Milyen formai jellegzetességei vannak a beszédnek/ szövegnek?
Retorikai helyzet jellemzői III. Milyen eszközöket használ? Milyen formai jellegzetességei vannak a beszédnek/ szövegnek? Milyen a felépítése? Milyen műfajba/ típusba tartozik? Milyen alakzatokat és szóképeket tartalmaz? Hogyan mondja? Milyen a szöveg hangvétele/ stílusa? Milyen az eredménye? Sikerül-e a szerzőnek beszéddel/szöveggel megvalósítani a célját? Sikerül-e üzenetét megfelelő módon igazítani a körülményekhez és a hallgatósághoz? Milyen értékek, meggyőződések, szokások jellemzik a beszélőt és a hallgatóságot?
Milyen módon győzi meg társait William Wallace? Videó: A rettenthetetlen
Logosz, éthosz, pátosz Vesztett helyzet nem akarnak harcolni LOGOSZ Én hős vagyok, egy vagyok közületek ti is lehettek hősök ÉTHOSZ Hős képe, erős legendás lebontja, de a tekintély megmarad Eszköze az önirónia PÁTOSZ A szabadság fontosabb az életnél
Verbális kommunikáció Nyelv és beszéd Roman Jakobson 6 beszédfunkciója: 1. referenciális = ismerettovábbítás 2. emotív = érzelmi jelleg 3. konatív = akarat közvetítése 4. fatikus = kapcsolatteremtés 5. poétikai = esztétikai hatás 6. metanyelvi = nyelvi megformáltság Pl.: Dr. Csont: Szakértői retorika
Verbális és nem verbális kommunikáció A verbálishoz képest a nem verbális kommunikáció: sokkal régebbi kommunikációs forma egyből reagálunk rá (tudatosan és nem tudatosan egyaránt) gyorsabb kódolás és dekódolás kevesebb tudatos kontroll és figyelem hatásosabban kommunikál attitűdöt és érzelmet BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érvelés, tárgyalás, meggyőzés, 2015/16. ősz
Vokalitás Hangminőség, intonáció, csend Testbeszéd Testtartás és mozgás, gesztusok és emblémák, érintés, arckifejezés, mimika, szemkontaktus tekintet, szaglás Proxemika Nem verbális kommunikáció Fizikai jellemzők Fizikai megjelenés, mesterséges dolgok (a self kiterjesztései)
Mi a közös bennünk? Videó: Hazudj, ha tudsz
Univerzális arckifejezések A világon minden ember számára ugyanazt az érzelmi állapotot tükrözik. Az emberi arckifejezések veleszületett, nem tanult válaszmintázatok, ezáltal nem kulturálisan meghatározottak. Kísérletei bebizonyították, hogy hét alapvető érzelem a világ minden táján egyetemleges: öröm, harag, meglepetés, undor, szomorúság, félelem, megvetés. Paul Ekman
Az igazi mosoly
Mit kommunikál Szirmai Gergely? Videó: Hollywood News Agency
Egres Dorottya egres.dorottya@filozofia.bme.hu