DuoFLEX Cocktail Anti-S100 Anti-Tyrosinase Anti-Melan-A Ready-to-Use (Link) Kód: IC001 Javasolt alkalmazás In vitro diagnosztikai alkalmazásra. A DuoFLEX Cocktail Polyclonal Rabbit Anti-S100, a Monoclonal Mouse Anti-Human Melan-A, Clone A103 és a Monoclonal Mouse Anti-Human Tyrosinase, Clone T311, (Link) az Autostainer Link készülékekkel végzett immunhisztokémiai felhasználásra szolgál. A Polyclonal Rabbit Anti-S100 az S100-at expresszáló sejteket jelöli meg, és az S100-pozitív neoplazmák, például a malignus melanóma (1, 2), a Langerhans-sejtes hisztiocitózis (3), a kondroblasztóma (4) és a schwannoma (5) azonosításában nyújthat segítséget. Az International Lymphoma Study Group (Nemzetközi Limfóma Vizsgálati Csoport) a Polyclonal Anti-S100-at (kód: Z0311) is tartalmazó antitestpanelt használt a feltételezhetıen hisztiocita/dendritikus sejt eredető daganatok osztályozása során (6). A Monoclonal Mouse Anti-Human Tyrosinase, Clone T311 a melanocitás léziók és a melanóma azonosításában nyújt segítséget. A Monoclonal Mouse Anti-Human Melan-A, Clone A103 a melanómák azonosításában hasznos (7, 8), illetve az angiomiolipómák esetében is alkalmazható hasznos markerként (9). A festıdés, illetve a festıdés hiányának klinikai értékelését morfológiai vizsgálatokkal kell kiegészíteni megfelelı kontrollok alkalmazása mellett, és a páciens kórtörténetének és egyéb diagnosztikai vizsgálati eredményeinek figyelembevételével, patológus szakorvosnak kell végeznie. Az antigén szinonimái Melan A: MART-1; tirozináz: T311; EC 1.14.18.1 Összefoglalás és magyarázat Biztosított reagens S100: Alacsony molekulatömegő (MW 9000 és 13000 között) Ca 2+ -kötı fehérjékbıl álló multigéncsalád. A családnak 19 tagja van, amelyek számos sejttípuson különbözıképpen expresszálódnak. Így az S100B (korábban S100β) leginkább a központi és perifériás idegrendszer gliasejtjein, a melanocitákon, a chodrocytákon és a zsírsejteken, míg az S100A1 (korábban S100A/S100α) leginkább a szívizomsejteken, lassú vázizomsejteken, nyálmirigy epithelsejteken és a vesesejteken fordul elı. Emellett az S100B megtalálható a daganatos sejteken és idegsejtek szubpopulációin, míg az S100A1 a hippocampus neuronjain is kimutatható. Az S100A6 a fibroblasztokon, a sima- és szívizomsejteken expresszálódik (5). Az S100 család tagjai szerepet játszanak különbözı intracelluláris folyamatok Ca 2+ -függı szabályozásában, például a fehérjefoszforilációban, a sejtproliferációban (beleértve a neoplasztikus transzformációt is) és a differenciálódásban (10). Tirozináz: A tirozináz egy réztartalmú glikoenzim, amelynek a melanin pigmentek, így az eumelanin és a feomelanin termelésében van szerepe (11, 12). Ebben a folyamatban a tirozináz katalizálja az L-tirozin hidroxilálását L-dopává, és az L-dopa oxidálását L-dopakinonná (11,12). A melanocita sejtvonal markereként a tirozináz a normál bır dermális/epidermális határán jelenlévı melanocitákban található meg, de nem észlelhetı más normál sejtekben (13). A szem pigmentált részei, pl. az érhártya és az írisz szintén tartalmaznak melanocitákat. A tirozináz expresszióját ezenfelül kimutatták melanocitás léziókban, például benignus névuszokban és a primer, illetve a metasztatikus malignus melanómák többségében, de nem mutatták ki a nem melanocitás eredető tumortípusokban (13,14, 15). A tirozinázt felismerik továbbá a melanómás páciensek autológ citotoxikus T-sejtjei, ezért a tirozinázpeptidek használhatóak a melanóma vakcinákban (16, 17). Melan-A: A melanómaspecifikus antigénként izolált Melan-A egy 118 aminosavból álló transzmembrán fehérje, aminek a funkciója ismeretlen (7). A Melan-A gént humán melanóma sejtvonalból klónozták, és a melanómákon való expresszióját autológ citotoxikus T-sejtek ismerik fel (19). A Melan-A a bırben, a retinában és a tenyésztett melanociták és melanómák többségében expresszálódik, míg számos egyéb vizsgált szövetben és rákos daganatban nem expresszálódik (7,18,19). Expresszálódik azonban angiomiolipómákban (9). A Melan-A mellett hét másik melanóma antigént azonosítottak. Ezek a MAGE-1, a MAGE-3, a tirozináz, a gp100, a gp75, a BAGE-1 és a GAGE-1, amelyek mindegyikét autológ citotoxikus T-sejtek ismerik fel (7). Lásd a Dako Általános útmutató az immunhisztokémiai festéshez címő kiadványát, illetve az IHC eljáráshoz alkalmazott detektálórendszer útmutatóját az alábbiak tekintetében: 1) Az eljárás elve, 2) Szükséges, de nem biztosított anyagok, 3) Tárolás, 4) Minta-elıkészítés, 5) A festési eljárás, 6) Minıség-ellenırzés, 7) Hibaelhárítás, 8) A festıdés értékelése, 9) Általános korlátozások. Azonnal felhasználható, poliklonális, nyúl eredető, és monoklonális, egér eredető antitest-koktél folyadék formában, stabilizáló fehérjét és 0,015 mól/l nátrium-azidot tartalmazó pufferben. Polyclonal Rabbit Anti-S100 Monoclonal Mouse Anti-Human Tyrosinase, Clone T311, izotípus: IgG2a, kappa Monoclonal Mouse Anti-Human Melan-A, Clone A103, izotípus: IgG1, kappa (119854-001) 307774HU_001 5/1. oldal
Immunogén S100: Szarvasmarha agyból izolált S100. Tirozináz: Tisztított, rekombináns, nem glikozilált tirozináz fehérje, amely az 511 aminosavas érett humán tirozináz fehérje 452 aminosavából áll (11). Melan-A: E. coli-ban expresszált, a Melan-A-nak megfelelı, rekombináns fehérje (7). Specificitás Az S100 antitestet szilárd fázisra abszorbeálták humán plazmával és szarvasmarha szérumfehérjékkel. Tisztított, humán rekombináns S100 fehérje Western blotja során az antitest az S100B-t erısen, az S100A1-et gyengén, és az S100A6-ot nagyon gyengén jelöli. Nem figyeltek meg reakciót más vizsgált S100 fehérjékkel, például az S100A2-vel, az S100A3-mal és az S100A4-gyel (20). Indirekt ELISA módszerrel az antitest nem mutat reakciót humán plazmával és szarvasmarha szérummal. Formalinnal fixált, paraffinba ágyazott szövetmetszeteken végzett immunhisztokémiai vizsgálatok alapján az antitest keresztreakcióba lép az S100-ekvivalens fehérjével emberben, macskában, lóban, egérben, patkányban és sertésben. Az Anti-Tyrosinase esetében immunoblot elemzést végeztek a tirozináz génnel transzfektált L-sejtek felhasználásával és négy, a tirozináz mrns-t expresszáló sejtvonallal: az SK-MEL-13, az SK-MEL-19, az SK-MEL-30 és az SK-MEL-37 sejtvonallal (11). A korábbi beszámolókkal összhangban, a T311-es klón mind az öt sejtvonal immunoblotjában felismerte a 70-80 kda közötti molekulatömeggel rendelkezı fehérjék egy csoportját (11). Egy további, 55 kd-os sáv is megfestıdött az erısen reaktív sejtvonalak (SK-MEL-19) blotjai során (1). A nem transzfektált L-sejtek és a tirozináz mrns-t nem expresszáló három sejtvonal (MZ2-MEL3.1, SK-MEL-187 és MZ2-MEL2.2) immunoblotja negatív volt a T311-es klónnal (11). A tirozinázzal rokon TRP-1(gp75) fehérjével transzfektált L-sejtek szintén nem mutattak reakciót a T311-es klónnal immunfluoreszcens és immunoblot assay vizsgálatok során, ami azt jelzi, hogy az antitest nem mutat keresztreakciót a TRP-1(gp75) melanoszómaasszociált fehérjével (11). Melan-A mrns-pozitív sejtvonalak sejtlizátumainak Western blotja során az Anti-Melan-A antitest egy 20-22 kda-os kettıs fehérjét jelöl, míg a Melan-A mrns-negatív sejtvonalak esetében nem fordul elı jelölıdés (7). Melan-A-pozitív SK-MEL-13 és SK-MEL-19 sejtvonalak immunprecipitátumaiban az antitest egy 20-22 kda-os kettıs fehérjét jelöl, amely megfelel a Melan-A-nak, míg a Melan-A mrns-negatív melanóma sejtvonalak esetében precipitátum nem alakul ki (7). Óvintézkedések 1. Csak foglalkozásszerő felhasználók részére! 2. A termék nátrium-azidot (NaN 3) tartalmaz, amely tiszta formában nagyon mérgezı vegyület. Bár a termékben található koncentráció besorolása alapján nem veszélyes, a nátrium-azid reakcióba léphet az ólom és réz vízvezetékekkel, ami során rendkívül robbanékony fém-azid lerakódások alakulhatnak ki. Megsemmisítéskor, megelızendı a fém-azidok képzıdését a vízvezetékekben, nagy mennyiségő vízzel kell leöblíteni. 3. Mint bármely biológiai eredető termék esetében, a megfelelı kezelési eljárásokat kell alkalmazni. 4. Megfelelı személyi védıfelszerelést kell viselni, hogy a termék ne kerüljön a szembe vagy a bırre. 5. A fel nem használt oldatot a helyi és állami hatósági elıírásoknak megfelelıen kell megsemmisíteni. Tárolás Minta-elıkészítés és a szükséges, de nem biztosított anyagok 2 8 C-on tárolandó. Az üvegen feltüntetett lejárat i idı után nem használható fel. Ha a reagenseket a meghatározottól eltérı körülmények között tárolják, akkor a felhasználónak ellenıriznie kell a feltételek megfelelıségét. Nincsenek olyan jelek, amelyekbıl egyértelmően megállapítható lenne, hogy a termék lebomlott. Emiatt a páciens mintáival egyidejőleg pozitív és negatív kontrollokat is vizsgálni kell. Ha nem várt festıdést figyel meg, amely nem magyarázható a laboratóriumi technikákban rejlı eltérésekkel, és az antitesttel kapcsolatos problémákra gyanakszik, akkor forduljon a Dako Mőszaki szolgálatához. Az antitestkoktél formalinnal fixált, paraffinba ágyazott szövetmetszetek jelölésére alkalmazható. A szövetmintákból körülbelül 4 µm-es metszeteket kell készíteni. Elıkezelés szükséges hıindukált epitópfeltárási (HIER) technikával. A legjobb eredményeket a szövetek EnVision FLEX Target Retrieval Solution, High ph (50x) reagenssel (kód: K8004) végzett elıkezelésével lehet elérni. Paraffinmentesített metszetek: A paraffinmentesített, formalinban fixált, paraffinba ágyazott szövetmetszetek elıkezelése javasolt a Dako PT Link (kód: PT100/PT101) termék használatával. Kérjük, a részletekkel kapcsolatban lapozza fel a PT Link Használati útmutatóját. Az elıkezelést az EnVision FLEX Target Retrieval Solution, High ph (50x) (kód: K8004) reagens terméktájékoztatójában ismertetett eljárás szerint végezze. A PT Linkhez az alábbi paramétereket kell alkalmazni: Elıhevítési hımérséklet: 65 C; az epitópfeltáráshoz szükséges hımérséklet és idı: 97 C 20 (±1) percre; hőtés 65 C-ra. Vegye ki az Autostainer tartóállványo kat a tárgylemezekkel együtt a PT Link tartályából, és azonnal merítse ıket hígított, szobahımérséklető EnVision FLEX Wash Buffer (20x) (kód: K8007) termékkel töltött edénybe/tartályba (pl.: a PT Link Rinse Station, kód: PT109 edénybe). Hagyja a metszeteket 1 5 percen át a Wash Buffer pufferben. Paraffinba ágyazott metszetek: A metszetek fedéséhez vizes alapú rögzítıszer (Dako Faramount, kód: S3025) alkalmazása javasolt. A minta elıkészítését illetıen alternatív lehetıségként paraffinmentesítés és epitópfeltárás is végezhetı a PT Link rendszerben, egy módosított eljárás alkalmazásával. Az útmutatások a PT Link Használati útmutatójában találhatók. A festési eljárást követıen a metszeteket 60 C-os levegın 1 órán át kell szárítani, xilolba kell meríteni, majd tartós rögzítıszer használatával rögzíteni kell a tárgylemezen. A tartós rögzítés során kerülje az alkohol használatát, mert az csökkentheti a piros kromogén reaktivitását. (119854-001) 307774HU_001 5/2. oldal
A rögzítés elıtt, az elıkezelés vagy az azt követı immunhisztokémiai festési eljárás során a szövetmetszeteknek nem szabad kiszáradniuk. A szövetmetszetek tárgylemezhez való tapadásának elısegítésére ajánlott a Dako FLEX IHC Microscope Slides (kód: K8020) használata. A festési eljárás és a szükséges, de nem biztosított anyagok A festıdés értékelése Teljesítményjellemzık Az ajánlott megjelenítı-rendszer az EnVision DuoFLEX Doublestain System, (Link) (kód: SK110). A festési lépések és inkubálási idık az Autostainer Link szoftverében elıre be vannak programozva. Kérjük, a metszetek és a reagensek behelyezésével kapcsolatos részletes utasításokat illetıen lapozza fel a megfelelı Autostainer Link Használati útmutatót. Amennyiben a protokollok nem állnak rendelkezésre az alkalmazott Autostainer készüléken, akkor kérjük, forduljon a Dako Mőszaki szolgálatához. Valamennyi inkubálási lépést szobahımérsékleten kell végezni. Az optimális körülmények a mintától és az elıkészítés módjától függıen változhatnak, ezeket az egyes laboratóriumoknak kell meghatározniuk. Ha az értékelést végzı patológus úgy véli, hogy változtatni kellene a festıdés intenzitásán, akkor a protokoll újraprogramozására vonatkozóan tájékoztatást kérhet a Dako Alkalmazási/Mőszaki szolgálati szakértıjétıl. Ellenırizze, hogy a módosított protokoll továbbra is hiteles eredményeket biztosít-e. Ehhez vizsgálja meg a kapott festıdési mintázatot, és állapítsa meg, hogy megegyezik-e a Teljesítményjellemzık pontban ismertetett festıdési mintázattal. Hematoxilinnal történı kontrasztfestés javasolt az EnVision FLEX Hematoxylin, (Link) (kód: K8008) reagenssel. Nem vizes alapú, tartós rögzítıszer használata javasolt. A tartós rögzítéshez a tárgylemezeket 1 órán keresztül 60 C-os levegın kell szárítani, majd 5 percre xilolba kell meríteni. A tartós rögzítés során kerülje az alkohol használatát, mert az csökkentheti a piros kromogén reaktivitását. Egyidejőleg pozitív és negatív kontrollokat is vizsgálni kell, ugyanazt a protokollt alkalmazva, mint a páciensmintákhoz. A pozitív kontrollszövetnek tartalmaznia kell féregnyúlvány-, colon- és bırszövetet, és a sejteknek/sejtstruktúráknak az összes pozitív minta esetében a Teljesítményjellemzık részben az adott szövettípusra vonatkozóan ismertetett reakciómintázatot kell mutatniuk. Az Anti-S100 antitest által megjelölt sejtek nukleáris és citoplazmatikus festıdést mutatnak. Az Anti-Tyrosinase antitest által megjelölt sejtek barna citoplazmatikus és/vagy perinukleáris festıdést mutatnak. Az Anti-Melan-A antitest által megjelölt sejtek barna citoplazmatikus festıdést mutatnak. Normál szövetek: Megfigyelések szerint az Anti-S100 jelölte a bır néhány Langerhans-sejtjét és melanocitáját, a nyirokcsomók interdigitális retikulumsejtjeit, a csecsemımirigy medulláris epitéliumának retikuláris sejtjeit, a porcszövet kondrocitáit, némely, de nem minden biopsziás mintában a zsírsejteket, a nyálmirigyek és az emlı mioepiteliális sejtjeit, az agyalapi mirigy folliculostellate sejtjeit és az idegszövet Schwann-, valamint gliasejtjeit. Gyenge festıdést figyeltek meg az emlı és a verejtékmirigyek epitélsejtjeiben. Az antitest nem mutatott reakciót a normál májsejtekkel, az epevezeték és az epehólyag epitéliumával, a nyelıcsı, a gyomor, a vékony- és a vastagbél epitéliumával, a vese epitéliumával, az urotél- és az endotélsejtekkel (21). A colonban az Auerbach-plexus perifériás idegeinek szatellitasejtjei közepes erıs, míg az Auerbach-plexus zsírsejtjei és ganglionsejtjei gyenge közepes nukleáris és citoplazmatikus festıdési reakciót mutattak. Az Anti-Tyrosinase, Clone T311-et 33 normál szövetet tartalmazó panellel tesztelték immunhisztokémiai módszerrel, és csak a bır bizonyult pozitívnak (13). Normál bırben a melanociták immunreaktívak voltak, míg a bır bazális keratinocitái negatívak maradtak (11,13). Az Anti-Melan-A, Clone A103 jelöli a bır sejtjeit, míg a gyomor, a colon, a tüdı, a máj, a lép, a vese, a here, a húgyhólyag, az emlı, a petefészek, a simaizom és a zsírszövet nem jelölıdik az antitesttel (7,9). Beszámoltak a mellékvesekéreg, a petefészek és a here szteroidtermelı sejtjeinek az antitesttel való jelölıdésérıl is (8). Kóros szövetek: A malignus melanómákat a következı arányokban jelölte az Anti-S100 antitest: 31/31 (100%) hagyományos kután és 23/24 (96%) metasztatikus melanoma malignum amelyek közül 10 amelanotikus, 6/6 dezmoplasztikus és 1/1 mixoid típusú volt. 30 benignus és 15 diszpláziás névusz minden esetben egységesen homológ módon jelölıdött (1). Egy másik, primer kután melanoma malignumokat vizsgáló tanulmány során (2) 67/67 (100%) eset jelölıdött az antitesttel, többek között 5/5 orsósejtes és dezmoplasztikus tumor. 27 Langerhans-sejtes hisztiocitózis 88,5%-át jelölte az antitest, többek között lokalizált és disszeminált betegségeket (3). A kondroblasztok 30 vizsgált kondroblasztóma mindegyikében erısen jelölıdtek az antitesttel (4). A tipikus benignus schwannoma 12/12 esetben, míg a malignus schwannoma 2/4 esetben jelölıdött az antitesttel. 6/6 neurofibróma mutatott gyenge S100-expressziót, kivéve néhány izolált sejtet és számos angolnaszerő sejtnyúlványt, amelyek jellegzetesen pozitívak voltak (5). Meg kell jegyezni, hogy 133 melanocitás primer bırneoplazma közül 15 expresszálta az S100-at, amelyek a következık: 7/16 eccrin karcinóma, 2/8 metasztatikus zsigeri karcinóma, 2/2 malignus schwannoma és 4/5 leiomioszarkóma (2). Primer adenokarcinómák közül 24/25 (84%) petefészek, 12/15 (80%) nyálmirigy, 28/36 (78%) endometrium, 15/23 (65%) vese, 12/20 (60%) emlı, 7/28 (25%) colon/végbél, 2/10 (20%) gyomor és 2/27 (7%) tüdı adenokarcinómát jelölt az antitest. A nyelıcsı, az epehólyag, a hasnyálmirigy és a prosztata ebben a vizsgálatban nem jelölıdött az antitesttel. Az S100-at expresszáló legtöbb primer neoplazma is pozitív volt erre a fehérjére a metasztázisok helyén (22). 7/60 (12%) rabdomioszarkómát jelölt az antitest. Az S100-pozitív daganatok vimentin- és dezmin-pozitívak is voltak (23). Az Anti-Tyrosinase, Clone T311-et benignus és malignus melanocitás léziókban vizsgálták, és azt találták, hogy a vizsgált benignus névuszok és melanómák többségét megjelöli. Alacsony tirozináz immunreaktivitást figyeltek meg a dezmoplasztikus és orsósejtes melanómákban (11, 13, 14, 15). Az anti-tirozináz melanocitás léziókkal kapcsolatos specificitását több mint 70, különbözı, nem melanocitás tumortípus immunfestésével mutatták ki, amelyekben nem találtak immunreaktivitást, ami azt jelzi, hogy a tirozináz expressziója a melanocita eredető sejtekre korlátozódik (13). (119854-001) 307774HU_001 5/3. oldal
Metasztatikus melanómákban 16/21 eset jelölıdött az Anti-Melan-A, Clone A103-mal, a melanómasjtek >80-90%-ában pozitív homogén citoplazmatikus festıdéssel, kivéve egy esetet, amelyben fokális festıdés volt látható (7). Egy másik, 10 benignus melanocitás névuszt, 10 primer melanómát és 75 metasztatikus melanómát vizsgáló tanulmány szerint az antitest 10/10 benignus melanocitás névuszt, 7/10 primer melanómát és 61/75 metasztatikus melanómát jelölt (8). 111 karcinóma közül, amelyek fıleg adenokarcinómák és laphámkarcinómák, valamint 40 csírasejtes daganat és 33 kevert sejtes, nem melanocitás epiteloid tumor voltak, egyetlen egy sem jelölıdött az antitesttel. Az antitest 5/5 mellékvesekéreg-adenómát, 16/16 primer és 13/13 metasztatikus mellékvesekéreg-karcinómát, valamint 4/4 Leydig-sejtes heredaganatot és 3/4 Sertoli-Leydigsejtes petefészek-daganatot jelölt. Egy másik, 316 esetet, köztük 21 mellékvesekéreg-daganatot, 16 metasztatikus mellékvese-karcinómát, 10 feokromocitómát és 269 mellékvesén kívüli karcinómát vizsgáló tanulmány során az antitest 14/14 mellékvesekéreg-adenómát, 7/7 mellékvesekéreg-karcinómát, 0/16 metasztatikus mellékvesekarcinómát és 0/10 feokromocitómát jelölt. A 269 mellékvesén kívüli karcinóma közül egyetlen szerózus petefészek-karcinóma jelölıdött. Egy 18 angiomiolipómát vizsgáló tanulmány során mind a 18 daganat jelölıdött az antitesttel (9). Egy másik közlemény szerint mind a három vizsgált angiomiolipóma jelölıdött az antitesttel (8). References 1. Orchard GE. Comparison of immunohistochemical labeling of melanocyte differentiation antibodies melan- A, tyrosinase and HMB 45 with NKIC3 and S100 protein in the evaluation of benign naevi and malignant melanoma. Histochem J 2000; 32:475-81 2. Wick MR, Swanson PE, Rocamora A. Recognition of malignant melanoma by monoclonal antibody HMB- 45. An immunohistochemical study of 200 paraffin-embedded cutaneous tumors. J Cutan Pathol 1988; 15:201-7 3. Ye F, Huang S-W, Dong H-J. Histiocytosis X. S-100 protein, peanut agglutinin, and transmission electron microscopy study. Am J Clin Pathol 1990; 94:627-31 4. Edel G, Ueda Y, Nakanishi J, Brinker KH, Roessner A, Blasius S, et al. Chondroblastoma in bone. A clinical, radiological, light and immunohistochemical study. Virchows Arch A Pathol Anat 1992; 421:355-66 5. Gould VE, Moll R, Moll I, Lee I, Schwechheimer K, Franke WW. The intermediate filament complement of the spectrum of nerve sheath neoplasms. Lab Invest 1986; 55:463-74 6. Pileri SA, Grogan TM, Harris NL, Banks P, Campo E, Chan JKC, et al. (review). Tumours of histiocytes and accessory dendritic cells: an immunohistochemical approach to classification from the International Lymphoma Study Group based on 61 cases. Histopathology 2002; 41:1-29 7. Chen Y-T, Stockert E, Jungbluth A, Tsang S, Coplan KA, Scanlan MJ, et al. Serological analysis of Melan-A (MART-1), a melanocyte-specific protein homogeneously expressed in human melanomas. Proc Natl Acad Sci 1996;93:5915-9 8. Jungbluth AA, Busam KJ, Gerald WL, Stockert E, Coplan KA, Iversen K, et al. An anti-melan-a monoclonal antibody for the detection of malignant melanoma in paraffin-embedded tissues. Am J Surg Pathol 1998;22:595-602. 9. Jungbluth AA, Iversen K, Coplan K, Williamson B, Chen Y-T, Stockert T, et al. Expression of melanocyteassociated markers gp-100 and Melan-A/MART-1 in angiomyolipomas. Virchows Arch 1999;434:429-35 10. Donato R. Functional roles of S100 proteins, calcium-binding proteins of the EF-hand type (review). Biochim Biophys Acta 1999; 1450:191-231 11. Chen YT, Stockert E, Tsang S, Coplan KA, Old LJ. Immunophenotyping of melanomas for tyrosinase: implications for vaccine development. Proc Natl Acad Sci USA 1995; 92(18):8125 8129 12. Garcia-Borron JC, Solano F. Molecular anatomy of tyrosinase and its related proteins: beyond the histidinebound metal catalytic center. Pigment Cell Res 2002; 15(3):162 173 13. Jungbluth AA, Iversen K, Coplan K, Kolb D, Stockert E, Chen YT, Old LJ, Busam K. T311-an antityrosinase monoclonal antibody for the detection of melanocytic lesions in paraffin embedded tissues. Pathol Res Pract 2000; 196(4):235 242 14. Clarkson KS, Sturdgess IC, Molyneux AJ. The usefulness of tyrosinase in the immunohistochemical assessment of melanocytic lesions: a comparison of the novel T311 antibody (anti-tyrosinase) with S-100, HMB45, and A103 (anti-melan-a). J Clin Pathol 2001; 54(3):196 200 15. Hofbauer GF, Kamarashev J, Geertsen R, Boni R, Dummer R. Tyrosinase immunoreactivity in formalinfixed, paraffin-embedded primary and metastatic melanoma: frequency and distribution. J Cutan Pathol 1998; 25(4):204 209 16. Slingluff CL Jr, Petroni GR, Yamshchikov GV, Barnd DL, Eastham S, Galavotti H, Patterson JW, Deacon DH, Hibbitts S, Teates D, Neese PY, Grosh WW, Chianese-Bullock KA, Woodson EM, Wiernasz CJ, Merrill P, Gibson J, Ross M, Engelhard VH. Clinical and immunologic results of a randomized phase II trial of vaccination using four melanoma peptides either administered in granulocyte-macrophage colonystimulating factor in adjuvant or pulsed on dendritic cells. J Clin Oncol 2003; 21(21):4016 4026 17. Zajac P, Oertli D, Marti W, Adamina M, Bolli M, Guller U, Noppen C, Padovan E, Schultz-Thater E, Heberer M, Spagnoli G. Phase I/II clinical trial of a nonreplicative vaccinia virus expressing multiple HLA-A0201-restricted tumor-associated epitopes and costimulatory molecules in metastatic melanoma patients. Hum Gene Ther 2003; 14(16):1497 1510 18. Coulie PG, Brichard V, Van Pel A, Wölfel T, Schneider J, Traversari C, et al. A new gene coding for a differentiation antigen recognized by autologous cytolytic T lymphocytes on HLA-A2 melanomas. J Exp Med 1994;180:35-42 (119854-001) 307774HU_001 5/4. oldal
19. Kawakami Y, Eliyahu S, Delgado CH, Robbins PF, Rivoltini L, Topalian SL, et al. Cloning of the gene coding for a shared human melanoma antigen recognized by autologous T cells infiltrating into tumor. Proc Natl Acad Sci 1994;91:3515-9 20. Ilg EC, Schäfer BW, Heizmann CW. Expression pattern of S100 calcium-binding proteins in human tumors. Int J Cancer 1996; 68:325-32 21. Vanstapel M-J, Gatter KC, de Wolf-Peeters C, Mason DY, Desmet VD. New sites of human S-100 immunoreactivity detected with monoclonal antibodies. Am J Clin Pathol 1986; 85:160-8 22. Herrera GA, Turbat-Herrera EA, Lott RL. S-100 protein expression by primary and metastatic adenocarcinomas. Am J Clin Pathol 1988; 89:168-76 23. Coindre J-M, de Mascarel A, Trojani M, de Mascarel I, Pages A. Immunohistochemical study of rhabdomyosarcoma. Unexpected staining with S100 protein and cytokeratin. J Pathol 1988; 155:127-32 Edition 03/09 (119854-001) 307774HU_001 5/5. oldal