Makropénzügyek 1. Pénzteremtés, bankrendszer
1. Pénzteremtés, bankrendszer 1.1. Elızı óra
Pénzteremtés exogén levezetés A jegybankpénz hatása a pénzteremtés lehetıségére B induló jegybankpénz, x készpénztartási hányad, y tartalékhányad Pénzmennyiség a jegybankpénz függvényében: M = x + B y xy
Pénzteremtés endogén levezetés A gazdaság pénzigényének ellátásához mennyi jegybankpénzre van szükség A gazdaság M összegő pénzre tart igényt, x készpénztartási hányad, y - tartalékhányad Kereskedelmi bankok jegybankpénz igénye Mx készpénz M(1-x)y tartalék B Pénzmennyiség: M = x + y xy
Exogén vs endogén megközelítés Exogén Rendelkezésre álló jegybankpénz függvényében mennyi hitelt nyújthat a kereskedelmi bank A pénz külsı adottság (exogén) a gazdaság számára, mivel nem (kizárólag) belülrıl határozódik meg, hanem a jegybank által, a kereskedelmi bankok ezt a jegybanki döntést követik le a hitelezéssel Pénz aktív Endogén Nyújtott hitelek milyen likviditási igényt (jegybankpénz iránti igényt) generálnak Gazdaság aktív, a pénz keletkezése endogén, a belsı folyamatok eredménye, jegybank a követı
1. Pénzteremtés, bankrendszer 1.2. Kiegészítés a modern pénz
Modern pénz Egy modern gazdaságban az azonnali készpénzfizetés háttérbe szorul. A tranzakciók legtöbbször egyidejőleg adósságot keletkeztetnek ami a közvetítı rendszerben pénzteremtéssel jár együtt, a hitel törlesztésekor pedig a pénz megszőnésével. példa: hitelkártyás fizetés, kereskedık egymás közötti tranzakciói Klasszikus bankjegy: a hitelpénz klasszikus formája: áruforgalom növekedése - relatív pénzhiány- kereskedelmi váltó bankjegy A pénz mint a bank adóssága A pénz valódi fedezete Pénz mögött hitel áll Alapja az arra irányuló hitel- és pénzkereslet Valódi fedezete az üzletszerő más néven bankszerő fedezet
Rendeleti pénz FIAT money (Rendeleti) papírpénz megjelenése Kína 1189, Svédország 1661 Mögöttes fedezet Kizárólagosság Állam szerepe az elfogadtatásban Ma a bankjegykibocsátás monopóliuma a jegybankoké bankjegy a jegybank (állam) soha le nem járó adóssága kibocsátásából jövedelme származik (seignorage) elfogadása törvényes fizetıeszköz voltán alapul
Jegybankpénz vs kereskedelmi bankpénz A modern pénznek csak egyik megjelenési formája a jegybank által kibocsátott bankjegy, a készpénz Meghatározó a kereskedelmi banktevékenység során létrejött kereskedelmi bankpénz A két pénz keveredése A gazdaság fogalma A pénz a bankrendszer konszolidált adóssága Készpénzt kizárólag a jegybank bocsáthat ki A jegybank is teremt számlapénzt a kereskedelmi bankok számára A készpénz teremtés a kereskedelmi bankok számlapénz teremetésébıl és a gazdaság készpénzigényébıl adódik A lényegi különbség Ki a létrehozó? Kinek a tartozása? Törvényes fizetıeszköz tartalma Kötelezı az elfogadás Kivételek, pontos értelmezés A kettı közötti átváltás lehetısége
1. Pénzteremtés, bankrendszer 1.2. A pénzteremtés folyamata a kétszintő bankrendszerben
Kereskedelmi bank Kereskedelmi bankok alapvetı jogosultságai (törvényi felhatalmazás) Betétgyőjtés Számlavezetés Hitelnyújtás Elkülönítés más pénzügyi közvetítıktıl Pénzteremtés vagy pénzújraelosztás Direkt és indirekt közvetítés Jegybankképes ügyfél LCBG Glass-Steagall Act
Pénzaggregátumok M0 vagy MB: Monetáris bázis (jegybankpénz) forgalomban levı bankjegyek és érmék banknál levı bankjegyek és érmék (M0 / MB különbség) banki tartalékok (M0 / MB különbség) M1: Szők értelemben vett pénz (tranzakciós pénz) forgalomban levı bankjegyek és érmék készpénzre beváltható csekkek látraszóló számlák nem monetáris intézményeknél vezetett látra szóló számlák M2: Tágabb értelemben vett pénz (tranzakciós pénz + kvázi pénz) M1+határidıs és lekötött számlák (nagyság vagy idıfüggı) M3: Széles értelemben vett pénz M2+ pénzpiaci alapokban levı számlák, letéti jegyek és hasonló banki értékpapírok, M2-be nem tartozó betétek, egyéb
Pénzaggregátumok növekedése
Pénzteremtı mőveletek Pénzteremtés alapvetıen olyan tranzakció, amely jóváírással jár az ügyfél számláján, a bank mérlegfıösszege növekszik a pénzteremtés által Pénzteremtı mővelet Hitelnyújtás Értékpapír vásárlás Devizavásárlás (aranyvásárlás) Kamatjóváírás Pénz megsemmisülés Ellentétes mővelet A csıd hatása, hitelkockázat Jegybank vs kereskedelmi bank pénzteremtése Számlapénz Készpénz Készpénzkibocsátásra csak a jegybank jogosult Tartalékszámlákon levı jegybankpénz ellenében, a készpénzigénynek megfelelıen Kereskedelmi bank: pénzteremtés jegybankpénz ellenében
Mővelet hatása a kétszintő bankrendszerben Átutalás más bankhoz A bank Eszközök Források JB szla -100 X ügyfélszla -100 B bank Eszközök Források JB szla +100 Y ügyfélszla +100 Eszközök Jegybank Források A Bank szla -100 B Bank szla +100
Kereskedelmi bank likviditása A kereskedelmi banknak az ügyféligények teljesítéséhez kellı tartalékokkal kell rendelkeznie Elégséges tartalékszámla állomány az átutalásokhoz Kellı készpénz a készpénzfelvételi igények kielégítésére Azaz jegybankpénzben likvidnek kell lennie A jegybank A kereskedelmi bankokkal üzletelve teremt számlapénzt azok tartalékszámláin Készpénzigényeket a tartalékszámlával szemben elégíti ki Technikailag a jegybank pénzteremtése korlátlan
1. Pénzteremtés, bankrendszer 1.3. A pénzteremtést meghatározó tényezık
Hogyan alakul x és y értéke? Hosszú távú tendenciák A pénzmennyiség bıvülése (tartós trendszerő csökkenés nem lehetséges) Készpénz forgalom visszaszorulása (mi lesz, ha nem lesz készpénz?) Jegybank ráhatása Piaci szereplık magatartása
Jegybank befolyása Direkt vs indirekt eszközök Direkt eszközök Elsısorban hatóságilag elıírt szabályok pl. kötelezı tartalékráta, hitelkontingens Közvetlenül a gazdaságba áramló pénzmennyiség befolyásolására irányulnak Csak közvetetten, mennyiségi hatásukon keresztül érintik a kamatláb alakulását Indirekt eszközök Kereskedelmi bankokkal való üzletelés Elsısorban nyílt piaci mőveletek Piaci hatásmechanizmusra épít, monetáris transzmisszióra épít Elsısorban a rövid lejáratú kamatokat befolyásolja A direkt eszközök mára jórészt visszaszorultak, egzotikusnak tekinthetık, a jegybanki mőködés logikája az utóbbiakra épít.
Kötelezı tartalékráta B- jegybankpénz s- szabad tartalék, t kötelezı tartalék Kereskedelmi bank Kötelezı tartalék B Szabad tartalék Kereskedelmi bank Kötelezı tartalék B + H Szabad tartalék H átutalások, kp: s*(b+h) Kötelezı tartalék: (1-s)*t*(B+H) B=s(B+H)+ (1-s)(B+H)t H = B (1 t)(1 s) s + (1 s) t
Hitelnyújtás A kötelezı tartalékráta és szabad tartalék függvényében s t H 90% 10% 9,89 90% 2% 10,86 50% 10% 81,82 50% 2% 96,08 30% 2% 218,47
Részleges tartalékkal mőködı bankrendszer x=0, y=0,2, felvett hitelt teljes egészében tovább utalják Bank Betét Hitel Tartalék 1. Bank 100,0 80,0 20,0 2. Bank 80,0 64,0 16,0 3. Bank 64,0 51,2 12,8 4. Bank 51,2 41,0 10,2 5. Bank 41,0 32,8 8,2 6. Bank 32,8 26,2 6,6 7. Bank 26,2 21,0 5,2 8. Bank 21,0 16,8 4,2 9. Bank 16,8 13,4 3,4 10. Bank 13,4 10,7 2,7 Maradék 10,7 10,7 Összesen 457,1 357,1 100,0
Multiplikátor Hitelmultiplikátor Hitel / kezdeti jegybankpénz hm = (1 x)(1 y) x + y xy ha x=0, y=t, akkor max 1 1 hm = t és, Pénzmultiplikátor pénzmennyiség és a jegybankpénz mennyiségének hányadosa m1 = M1 B m2 = M 2 B m3 = M 3 B ha x=0, y=t, akkor max 1 t
Pénzmultiplikátor M1=KP+LB; M2=KP+LB+HB; M3=KP+LB+HB+PE LB látraszóló betétek, HB- határidıs betétek, PE egyéb pénzügyi eszközök h határidıs betétek tapasztalati aránya LB-re vetítve c KP tapasztalati aránya LB-re vetítve p pénzügyi eszközök aránya LB-re vetítve s szabad tartalékok tapasztalati aránya LB-re vetítve t kötelezı tartalékráta B= t*lb+s*lb+c*lb Pénzmultiplikátorok c m1 = 1+ c + h m2 = 1+ c + t + s c + t + s c + h + m3 = 1+ c + t + s p
Pénzmultiplikátor tényezıi h=0, c=0, p=0 és s=0, esetén 1/ t Jegybank által meghatározott tényezı t (B - de jure) Kereskedelmi bank üzletpolitikai döntése által befolyásolt tényezı (valamint bankméret) - s Piaci szereplık döntései készpénztartás és kvázipénz befektetések A pénzteremtés folyamán a bank elsısorban nem saját tıkéjét hitelezi ki (de nem is a betétesek pénzét), hanem szabad tartalékai terhére teremt pénzt (nyújt hitelt) Bankrendszer egésze képes együtt a pénzmultiplikációra
A pénzteremtés hatásai A hitelnyújtás tovagyőrőzése Multiplikatív bevétel (és jövedelem) a gazdaságban Pénztulajdon (megtakarítások) mögött adósság áll A rendszer képtelen a zsugorodásra a hitelpénzrendszer szőkülése csıdökkel / vagyonvesztéssel jár M t+1 =Mt(1+i Ht - i Bt )>M t A Bécsi megállapodás Téved a Bizottság? A credit crunch jelenége Nyitott gazdaság esetén a pénzzel szemben hitel helyett deviza is állhat túlzott likvidítás sterilizálási kérdés vagy a hitel mögött devizatartozás is állhat, a nemzetközi fizetıképesség romlása credit crunch-al járhat
Kereskedelmi bankok likviditás menedzsmentje ügyfélkörön kívüli tartalék felhasználás utalás másik bankhoz várható igények összege zéró, napi ingadozással betétkivonás készpénz igénnyel, szezonális a bankok a likviditási igények kielégítésére elegendı, de lehetı legkisebb szinten igyekeznek tartani a tartalékokat a trezorban levı pénz nem dolgozik optimalizálás értékpapír vásárlás, értékpapírosítás pénzteremtés összefonódása M2-n túli elemekkel dezintemediáció erısödése a hagyományos banki kockázatkezelésen túlnyúló gyakorlatot igényel devizavásárlás
Részleges tartalékkal mőködı banktevékenység Ami lehetıvé teszi készpénzfelvételi igény a pénzmennyiség töredékére az állomány többi része a bankok egymás közötti elszámolási rendszerében mozog a bankközi piacon lehetıség van a likviditás megszerzésére pénzpiac jegybank képes a likviditás befolyásolására Bankközi piac repo ügyletek kapcsolat a tıkepiaccal Jegybanki kapcsolat tartalékolás periodikus átlag nyíltpiaci mőveletek rendelkezésre állás last lender of resort
Forrás menedzsment A tevékenység és mérlegbıvítés alapvetıen a hitelezésen alapul A hitelkereslet aktív kutatása, termékfejlesztés A tevékenyéghez szükséges források megszerzése Betét Tıkepiac Bankközi piac Értékpapír kibocsátás Hitelek értékpapírosítása Nagykereskedelmi bankmodell (wholesale banking) Versenyzı termékek A nemzetközi banktevékenység forrásallokációja, ennek motivációi Jegybank? Moral hazard!
Makro likviditás - Jegybank Jegybankpénz mennyiségét a jegybankok szabályozzák B= banki likviditás összege +KP Tartalékolással a kereskedelmi bankpénz lehetséges mennyiségét szabályozzák Teljes kereskedelmi bankpénz teremtés maximuma: B / t Pénzmultiplikátor Pénzmennyiség szabályozás monetáris politikai célok függvényében Valójában a mennyiségi szabályozáson alapuló monetáris politika a kijelölt célokkal nem volt koherens (nem közbülsı és nem is végsı cél) Nemzetközi hatások Fejlett országokban likviditás hiány Fejlıdı országokban többlet a tıkebeáramlás miatt Államháztartással kapcsolat Monetáris finanszírozás tilalma Állampapír mint exogén tényezı Jegybankpénz fluktuációját menedzselik
Monetáris vs értékpapír alapú állami finanszírozás Monetáris finanszírozás jegybank hitelez a kormánynak pénzmennyiség bıvülés a kormányzat döntésének függvényében jegybank mérlegében nem keletkezik piacképes eszköz inflációhoz vezet Értékpapír-piaci finanszírozás befektetık hiteleznek a kormánynak pénzmennyiség bıvüléssel nem jár együtt, tehát pénzmennyiség változása a monetáris hatóság jegybank döntésétıl függ ha a jegybank saját döntés alapján vásárol is állampapírt, akkor is piacképes eszköz kerül a mérlegébe nem vezet közvetlenül inflációhoz
Pénzteremtést befolyásoló tényezık A pénzteremtés nagyságára hatással van Jegybank Jegybankpénz mennyisége Tartalékráta Kamatláb és várakozások befolyásolása Erkölcsi ráhatás Kereskedelmi bankok Üzletpolitika Hitelkondíciók, aktivitás Forrásmenedzsment Tıkeallokáció Bankrendszer állapota Gazdasági szereplık Piaci szereplık megtakarítási és allokációs döntései Pénz és hitelkereslet Kormányzat Államadósság finanszírozása Gazdasági szereplık döntéseire, várakozásaira való befolyás Külföld Tıkeáramlás, FFM
Tanulságok A részleges tartalékkal mőködı bankrendszerben a kereskedelmi bankok képesek pénzteremtésre A pénzteremtésre a jegybankon és bankrendszeren kívül a gazdaság, a kormányzat és a külföld is hatással van Monetáris politika számára a pénzkereslet és pénzkínálat együttes változásán (transzmisszió) keresztül vezet az út a hatáshoz
Tanulságok A részleges tartalékkal mőködı bankrendszerben a kereskedelmi bankok képesek pénzteremtésre A pénzteremtés nagyságára hatással van Jegybank Jegybankpénz állománya Tartalékráta meghatározása Monetáris politika további eszközei Kereskedelmi bankok Üzletpolitika Gazdasági szereplık Pénz- és hitelkereslet Preferenciák Monetáris politika számára a pénzkereslet és pénzkínálat együttes változásán (transzmisszió) keresztül vezet az út a hatáshoz
Az endogén szemlélet Erıs vs gyenge felfogás Fejlett pénzpiacokon a bankok mindig megtalálják a forrásszerzés módját Gyenge verzióban az alkalmazkodó jegybanki magatartás biztosítja ezt Kritikák A részleges tartalékkal mőködı bankrendszerben a jegybank lehetıségei túlságosan korlátozottak Banki túlzott kockázatvállalás megakadályozása nem lehetséges Eszközárbuborékok A jegybank erkölcsi kockázata Too big to fail Credit crunch Tıkemegfelelési szabályok Önszabályozás ereje Bázeli szabályok