KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.114/ 7 /2014. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T -ot A Döntőbizottság a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (1126 Budapest, Tartsay Vilmos u. 13., a továbbiakban: kezdeményező) által a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. (4071 Hortobágy, Czinege János u. 1., a továbbiakban: beszerző) A megrendelő által használt kaszáló területeken a réti széna betakarítása (kaszálás, bálázás, rendsodrás), valamint a képződött réti széna bálák beszállítása, kazalba rakása tárgyú beszerzése ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 119. -ára tekintettel a Kbt. 5. -át. A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 300.000.-Ft, azaz háromszázezer forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság felhívja ajánlatkérőt, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú előirányzatfelhasználási keretszámlájára átutalással teljesítse. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2 I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a beszerző beszerzési eljárásában, valamint a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a hivatalbóli kezdeményezés, a beszerző írásbeli és tárgyalási nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg. A beszerző és a Tilalmasi Kft. 2013. július 2-án K00941/1/2013. számon Vállalkozói Szerződés címmel szerződést kötöttek a beszerző által használt kaszáló területén réti széna betakarítására (kaszálás, rendsodrás, bálázás), valamint a képződött réti széna bálák megrendelő által megjelölt telephelyre történő beszállítására és kazalba rakására. A szerződő felek megállapodtak abban, hogy Vállalkozót a feladatok teljesítéséért a III. számú mellékletben rögzített tarifatáblázat szerinti díj illeti meg. A szerződés 10 pontja szerint a szerződés a felek aláírásával lépett hatályba, határozott ideig, a szerződésben foglalt kötelezettségek maradéktalan teljesítésének napjáig tart. A szerződés alapján a beszerző vállalkozónak nettó 24.862.818,-Ft kifizetést teljesített az alábbi bontásban: Számla száma Számla kelte nettó összeg 662489 2013.07.08. 2.692.368 662490 2013.07.15. 6.166.680 662491 2013.07.22. 3.693.872 662492 2013.07.29. 3.336.450 662493 2013.08.06. 3.008.174 662494 2013.08.20. 2.587.000 662495 2013.09.04. 3.378.274 Kezdeményező 2014. február 28-án előterjesztett kezdeményezésében hivatalbóli jogorvoslati eljárást kezdeményezett a beszerző tárgyi beszerzése kapcsán a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt. A kezdeményező szerint a beszerző megsértette a Kbt. 5. -át, mivel a közbeszerzési értékhatárt meghaladó, visszterhes szerződés megkötése esetén mellőzte a Kbt. alkalmazását.
3 A hivatalból való eljárás megindítását a kezdeményező a Kbt. 140. (1) bekezdés c) pontja alapján feladatkörében, folyamatban lévő vizsgálat során tudomásra jutott, a Kbt. rendelkezéseibe ütköző magatartás (mulasztás) miatt kezdeményezte. Előadta, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. (1) bekezdése alapján a beszerző gazdálkodásának ellenőrzését végezte, mely kiterjed a beszerző általa visszterhesen kötött szerződések és a szerződéskötéseket megelőző beszerzési eljárások szabályszerűségének vizsgálatára. Előadta, hogy a beszerző alapítója a Magyar Állam, az alapítói jogköröket az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. -a alapján 2010. július 17-től kezdődően a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja. A Kbt. 6. (1) bekezdés c) pontja szerint e törvény alkalmazásában ajánlatkérők: az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha az a)-d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza. A beszerző esetében megállapítható, hogy 1. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 2. (2) bekezdése értelmében jogi személynek minősül (korlátolt felelősségű társaság); 2. a beszerzőt közérdekű tevékenység ellátása céljából hozták létre, az alábbiak szerint: A beszerző Alapító Okirata I.1. pontja szerint beszerző az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú szervezetnek minősül. Az Alapító Okirat 1.1. pontja rögzíti, hogy a beszerző a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján lát el közhasznú tevékenységet, amely során a közhasznú szervezetekről szóló a 1997. évi CLVI. törvény (2012. január 1-től az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti), az Alapító Okiratban felsorolt közhasznú tevékenységeket végzi. Az Alapító Okirat 1.4. pontja alapján a beszerző kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül.
4 A kezdeményező csatolta a vitatott szerződés megkötése idején irányadó Alapító Okiratot. A kezdeményező kifejtette, hogy a beszerző Alapító Okiratának IV.1-IV.3. pontjai szerint a társaság a tevékenységeit a közhasznú tevékenység körében, vagy annak érdekében (azt elősegítve) láthatja el (Alapító Okirat IV.1. pont: a társaság közhasznú fő tevékenysége, Alapító Okirat IV.2. pont a társaság közhasznú tevékenységei, Alapító Okirat IV.3. pont a közhasznú tevékenységet elősegítő üzletszerű gazdasági tevékenységek ). Az Alapító Okirat 1.6. pontja értelmében a társaság üzletszerű vállalkozási tevékenységet is csak közhasznú céljának megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú feladatok ellátására fordítja. A kezdeményező ismertette, hogy a beszerző tulajdonosa 100%-ban a Magyar Állam, az alapító hatáskörét 2011. május 30-tól kezdődően a 2007. évi CVI. törvény 3. -a alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja. A Kbt. 6. (1) bekezdés b) szerinti szervezet a Kbt. 4. 16. szerinti meghatározó befolyást gyakorol a beszerző felett, mivel a tagok szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik. A fentiek alapján a kezdeményező álláspontja szerint a beszerző a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, mint a Kbt. 6. (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezet. A Közbeszerzési Hatóság által vezetett nyilvántartásba maga is bejelentkezett ajánlatkérőként, mint a Kbt. 6. (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezet, ajánlatkérői azonosítója: AK17058. A kezdeményező a lefolytatott vizsgálata során megállapította, hogy a beszerző és a Tilalmasi Kft. 2013. július 2-án kötöttek vállalkozási szerződés a beszerző által használt kaszáló területén réti széna kaszálására, rendsodrásra és betakarításra széna betakarítására (kaszálás, rendsodrás, bálázás), valamint a képződött réti széna bálák megrendelő által megjelölt telephelyre történő beszállítására és kazalba rakására. A szerződés III. számú mellékletében rögzítésre kerül a feladatok teljesítésére vonatkozó tarifatáblázat. A szerződés 10 pontja szerint a szerződés a felek aláírásával lépett hatályba, határozott ideig, a szerződésben foglalt kötelezettségek maradéktalan teljesítésének napjáig. A szerződés alapján a beszerző a Kft.-nek nettó 24.862.818,-Ft kifizetést teljesített. A kezdeményező felhívására a beszerző 2014. február 12.-én kelt nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy a Tilalmasi Kft.-vel kötött K00941/1/2013. számú szerződés megkötése előtt közbeszerzési eljárást nem
5 folytatott le. Indokolásában előadta, hogy a korábbi ügyvezető által megbízási jogviszony keretei között foglalkoztatott jogi képviselő arról tájékoztatta, hogy a beszerző ajánlatkérői minőségben nem tartozik a Kbt. hatálya alá, így a beszerző a tárgyi időszakban beszerzési szükségleteiről nem közbeszerzés útján gondoskodott. A kezdeményező szerint a szolgáltatások a Kbt. 7. (4) bekezdése szerinti szolgáltatás megrendelésnek minősülnek, a szerződés tárgya ezen belül a Kbt. 4. sz. melléklet 27. kategóriába tartozó egyéb szolgáltatások körébe sorolható. A Kbt. 119. -a szerint e rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében. E rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre e törvény III. Fejezete azt lehetővé teszi [18. (3) bekezdés; 19. (2) bekezdés]. A vizsgált szerződések szerinti feladatok a Kbt. 7. (4) bekezdése szerinti szolgáltatás megrendelésnek minősülnek. Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény szerint a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2013. január 1-jétől 2013. december 31-éig szolgáltatás megrendelése esetében 8 M Ft volt. A beszerző beszerzései ezen értékhatárt meghaladják. A beszerző 2014. február 12-i keltű nyilatkozata szerint a fenti szerződések esetében nem folytatott le közbeszerzési eljárást, ezzel megsértette a Kbt. 5. -át. A jogsértés megtörténtének időpontja a jogsértő szerződés megkötésének napja, 2013. július 2. A kezdeményező a beszerző 2014. február 12-i nyilatkozatából szerzett tudomást arról, hogy a beszerző közbeszerzést nem folytatott le, ezért a jogsértés tudomásra jutásának időpontja 2014. február 12-e. A kezdeményező közölte, hogy a Kbt. 140. (2) bekezdés b) pontja szerint irányadó - a jogsértés megtörténtétől számított - három éves objektív határidőn belül nyújtotta be kezdeményezését. A kezdeményező tárgyalási nyilatkozatában előadta, hogy a becsült értéket a Kbt. 13. (1) bekezdés a) pontja alapján vizsgálta, mivel a vitatott beszerzés időszakosan visszatérő szerződésnek minősül, hiszen 2012. évben is ugyanezen szolgáltatás elvégzésére beszerző szerződést kötött, amely szerződés alapján 9.227.230,-Ft került kifizetésre. Közölte, hogy az egybeszámítási szabályt alkalmazásának nincs relevanciája, mivel ezen és a Veres István egyéni vállalkozóval kötött szerződések egy időben keletkeztek, azonos szolgáltatás megrendelésére, de a két szerződés becsült értéke önmagában is meghaladja a nemzeti értékhatárt és nem haladja meg az uniós értékhatárt.
6 A beszerző a 2014. március 14.-i észrevételében és a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosított nyilatkozatában a jogsértés tényét elismerte. Egyetértett a kezdeményezővel abban, hogy a Kbt. 6. (1) bekezdés szerinti ajánlatkérőnek minősül, a beszerzés tárgya a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik. Ismertette, hogy minden év adott nyári időszakában csak a meghatározott feladat elvégzésére kötöttek szerződést. Ebből következően nem vitatta a kezdeményező Kbt. 13. (1) bekezdés a) pontjára történő hivatkozását, azaz ez egy időszakonként visszatérő szerződés, amely alapján a becsült értéket a korábbi szerződés értéke alapján kell meghatározni. A beszerző közölte, hogy az évenként felmerülő kaszálási, betakarítási feladatok időszakos, illetve időnként visszatérő beszerzésnek minősülnek, melynek éves mennyisége jelentősen függ az időjárástól, így annak becsült értéke roppant nehezen határozható meg. A beszerző nyilatkozott arról, hogy a szerződés kizárólag 2013. évre vonatkozott. Egyéb érdekelt az eljárás során észrevételt nem tett. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján a hivatalbóli kezdeményezés körében jogsértést állapított meg az alábbiak szerint. A Döntőbizottság vizsgálata arra terjedt ki, hogy beszerző jogszerűen tekintett-e el a közbeszerzési eljárás lefolytatásától. A hivatalbóli kezdeményező nemzeti értékhatárra megvalósított közbeszerzési eljárás mellőzése miatt kérte jogsértés megállapítását a 2013. július 2-i szerződéskötés kapcsán, így a Döntőbizottság az ezen időszakban hatályos Kbt. rendelkezései szerint végezte el a vizsgálatot. A Kbt. 5. -a szerint közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A Kbt. 3. -a szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
7 A Kbt. - a közösségi irányelvekkel összhangban - részletesen meghatározza azokat a feltételeket, melyek alapján az adott beszerzésre kiterjed a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége. A Kbt. a közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség tekintetében egyrészről meghatározza a közbeszerzés tárgyait a tárgyi hatály vonatkozásban, másrészt a személyi hatályát. E kettős szabályozásból következik, hogy a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó beszerzésekre a Kbt. személyi hatálya alá tartozó ajánlatkérőknek le kell folytatniuk a közbeszerzési eljárást visszterhes szerződések megkötése céljából. A Kbt. 6. (1) bekezdés c) pontja értelmében e fejezet alkalmazásában ajánlatkérő az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha az a)-d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza. A beszerző alapító okirata szerint jogi személynek minősül, közérdekű tevékenység ellátása céljából hozták létre, azaz kiemelkedően közhasznú szervezet, amelynek tulajdonosa 100 %-ban a Magyar Állam. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy beszerző a jelen kezdeményezés tárgyát alkotó szolgáltatás megrendelésekor a Kbt. 6. (1) bekezdés c) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősült, a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A Kbt. 7. (1) bekezdés szerint a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. A (4) bekezdés alapján a szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. Megállapítható, hogy a beszerzés a Kbt. 7. (4) bekezdése szerinti szolgáltatás megrendelésnek minősül, a szerződés tárgya ezen belül a Kbt. 4. sz. melléklet 27. kategóriába tartozó Egyéb szolgáltatások körébe sorolható (CPV kód szerint lehetséges besorolások: 77314000-4 Rétfenntartási szolgáltatások), tehát a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik, és nem szerepel a kivételi körben. A Kbt. 13. (1) bekezdés b) pontja szerint az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött
8 szerződés esetében az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás. A Magyar Köztársaság 2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény értelmében 2013. évben szolgáltatás megrendelése esetén a nemzeti közbeszerzési értékhatár nettó 8 millió Ft volt. A Kbt. 19. (1) bekezdés szerint az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény Második Részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. A (2) bekezdés rögzíti, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében e törvény Harmadik Része alkalmazható. Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 3. melléklet, valamint a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglal, e törvény Harmadik Része alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét. A Kbt. 119. -a alapján e rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében. E rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre e törvény III. Fejezete azt lehetővé teszi [18. (3) bekezdés; 19. (2) bekezdés]. A Döntőbizottság a szerződés vizsgálata alapján megállapította, hogy a becsült érték meghatározása kapcsán a szerződés a Kbt. 13. (1) bekezdés b) pontja szerinti időszakonként visszatérően kötött szerződésnek minősül, így a becsült érték körében a 2012. évi szerződéses értéket kell vizsgálni. Megállapítható, hogy beszerző 2012. évben 9.227.230,-Ft kifizetést teljesített. A fentiek alapján megállapítható, hogy a szolgáltatás becsült értéke meghaladta a nemzeti értékhatárt, ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerző azzal, hogy a beszerzését közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül valósította meg megsértette a Kbt. 119. -ára tekintettel a Kbt. 5. -át. A Döntőbizottság a Kbt. 134. (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 152. (2) bekezdés e) pontja alapján állapította meg, hogy beszerző jogsértően mulasztotta el szolgáltatásának megrendelésével a közbeszerzési eljárás lefolytatását, ezáltal megsértette a rendelkező részben meghatározottakat.
9 A Kbt. 152. (4) bekezdés a) pontja értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg. Az (5) bekezdés rögzíti, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időt, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. A (6) bekezdés alapján a bírság mértékét a Kormány rendeletben szabályozza. A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 152. (4) bekezdése alapján a jogsértés megállapítása mellett bírságot köteles kiszabni. A bírság összege - a Kbt. 152. (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén pedig a szerződéses érték legfeljebb tizenöt százaléka. A tárgybani esetben a Döntőbizottság megállapította a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzését, ezért a Kbt. 152. (4) bekezdése alapján kötelező bírság kiszabása, melynek mértéke a szerződéses érték legfeljebb tizenöt százaléka lehet. A bírság mértékének megállapítása során a Döntőbizottsága az eset valamennyi körülményét mérlegelte. Figyelembe vette azt, hogy a 2013. évi szerződéses érték 24.862.818.-Ft volt valamint azt, hogy ajánlatkérő eljárásával kizárta a versenyt, amely súlyos jogsértésnek minősül. A fentieket együttesen mérlegelve a Döntőbizottság a rendelkező részben meghatározott pénzbírságot szabott ki.
10 A Döntőbizottság a Kbt. 134. (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. (1) bekezdés de) pontja szerint rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 157. -a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság az illetékes. A Pp. 326. (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 160. (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2014. április 1. Dr. Szvetnik Ágnes sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Ságodi Nándor sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné Dr. Puskás Dóra Hildegard sk. közbeszerzési biztos Kapják: 1. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (1126 Budapest, Tartsay V. u. 13.) 2. Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. (4071 Hortobágy, Czinege János u. 1.) 3. TILALMASI Kft. (4150 Püspökladány, Arany J. u. 6/1.) 4. Irattár