SZAKDOLGOZAT GESZTELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK PÉNZÜGYI ELEMZÉSE

SZAKDOLGOZAT GESZTELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK PÉNZÜGYI ELEMZÉSE Készítette: Vékey Ágnes Gazdaságinformatikus szak Témavezető: Dr. Szemán Judit, egyetemi docens Konzulens: Dr. Körtesi Péter, egyetemi docens Miskolci Egyetem 2015

Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 I. A magyar államháztartás rendszere... 6 1.1. Az államháztartás fogalma... 6 1. 2 Az állam funkciói... 6 1.2.1. Allokáció... 7 1.2.2. Elosztás (redisztribúció)... 8 1.2.3. Gazdasági egyensúly megőrzése... 8 1.2.4. Önfenntartás... 9 1.2.5. Jogi keret kialakítása... 9 1.3. Az államháztartás funkciói... 10 1.4 Az államháztartás alrendszerei... 13 1.4.1. Központi alrendszer... 14 1.4.1.1. Központi költségvetés... 14 1.4.1.2. Elkülönített állami pénzalapok... 15 1.4.1.3. Társadalombiztosítás... 16 1.4.1.4. Helyi önkormányzatok... 17 1.4.2 Önkormányzati alrendszer... 18 1.4.2.1. Az önkormányzatok bemutatása... 18 1.4.2.2. Önkormányzatok feladat- és hatáskörei... 18 1.4.2.3. Önkormányzat felépítése... 20 1.4.2.4. Önkormányzatok költségvetése... 22 II. Gesztely bemutatása és a település önkormányzatának megismerése... 25 2.1. A település földrajzi elhelyezkedése adottságai... 25 2.2. Gesztely történelme... 26 2.3. Gesztely Község Önkormányzatának ismertetése... 28 III. Gesztely Község Önkormányzat gazdasági és pénzügyi vizsgálata... 30 3.1. Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak elemzése... 30 3.1.1. Az önkormányzat bevételei... 31 2

3.1.1.1. Működés célú bevételek... 33 3.1.1.1.1.Intézményi működési bevételei... 34 3.1.1.1.2. Támogatásértékű működési célú pénzátvétel, kiegészülések, visszatérülések... 35 3.1.1.1.3. Önkormányzatok sajátos működési bevételei... 35 3.1.1.1.4. Az önkormányzat költségvetési támogatása... 35 3.1.2 Az önkormányzat kiadásai... 36 3.1.2.1. Működési célú kiadások... 37 3.1.2.2. Felhalmozási célú kiadás... 38 3.2. Az önkormányzat mérlegének elemzése... 39 3.2.1. A mérleg eszköz oldalának elemzése... 39 3.2.1.1. Befektetett eszközök... 39 3.2.1.2. Forgó eszközök... 40 3.2.2. A mérleg forrás oldalának elemzése... 41 3.2.2.1. Saját tőke... 42 3.2.2.2. Tartalékok... 42 3.2.2.3. Kötelezettségek... 43 3.3. Pénzügyi mutatók elemzése... 44 3.3.1. Az önkormányzat likviditási vizsgálata... 44 3.3.2. Tőkeáttételi mutató elemzése... 45 Összefoglalás... 47 Summary... 49 Irodalomjegyzék... 50 Ábrajegyzék... 51 Diagramjegyzék... 52 Táblázatjegyzék... 53 Függelék... 54 Köszönetnyilvánítás... 60 3

Bevezetés Szakdolgozatom témájaként Gesztely Község Önkormányzatának költségvetés és gazdálkodás vizsgálatát választottam. A témaválasztásban nagy szerepe volt annak, hogy a nyári kötelező szakmai gyakorlatot a település önkormányzatánál töltöttem. A másik oka, hogy ezt a községet választottam, az hogy születésem óta itt élek, ismerem az itt dolgozókat és érdekel, hogy milyen problémákkal küzd a település vezetése. Szakdolgozatom céljaként tűztem ki, hogy a kiválasztott önkormányzat költségvetését különböző szempontok alapján megvizsgáljam. Magyarországi helyi önkormányzatok évről évre nehezebb helyzetbe kerültek, jelentős problémákat okozott a forráshiányos működés, nehéz pénzügyi és vagyoni helyzet, ami sokszor az önkormányzatok eladósodásához és megszűnéséhez vezetett. 2011-re érte el tetőpontját, amikor az adóság-állományuk ugrásszerűen megnőtt, ekkor lépett közbe az állam és vállalta át az eladósodott önkormányzatok kötelességeit. Borsod Abaúj - Zemplén megye gazdaságát tekintve még nehezebb helyzetben van a többi megyéhez képest, térségünkben jelentős a munkanélküliség a foglalkoztatás aránya pedig alacsony. Ezek ismeretében szeretném bemutatni Gesztely Község Önkormányzatának 2011-2013. közötti tevékenységét, küzdött-e finanszírozási problémákkal, illetve hogyan érintették a változások, mennyire volt hatékony a finanszírozási rendszer megújítása. Szakdolgozatomat három pontból építem fel. Az első fejezetben szakirodalmak alapján bemutatom a magyar államháztartás rendszerét, funkcióit, alrendszereit. Ezután az önkormányzati alrendszer részletes bemutatása következik, helyi önkormányzatok felépítése kötelezően illetve önkéntesen vállalt feladatai. 4

A második részben Gesztely községet mutatom be. Kitérek földrajzi elhelyezkedésére, történelmére, illetve az önkormányzat működésére és feladataira. A harmadik részben a település önkormányzatának költségvetésének vizsgálatával folytatom, hogy hogyan alakultak a bevételei és kiadásai ebben a 2011-2013-as időszakban, valamint azt is megnézem, hogy milyen mértékben teljesülnek az előirányzatok. Vizsgálom továbbá az önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetét a költségvetési mérleg segítségével. Különböző mutatók segítségével tanulmányozom az intézmény fizetőképességét és az eladósodottságát. 5

I. A magyar államháztartás rendszere 1.1. Az államháztartás fogalma Az államháztartás az állam gazdálkodási rendszere, bevételeit összegyűjti a központi költségvetésbe, majd felhasználja kiadásai finanszírozására. A jövedelemtulajdonosok (lakosság, vállalkozások, maga az állam, továbbá az adósággal küszködő országok esetében a külföld) zárt rendszert alkotnak, elmozdulni egymás javára, vagy kárára tudnak, hiszen az elosztható jövedelem véges. A mindenkori gazdaságpolitikának tehát el kell döntenie, hogy kit, illetve mit preferál: a lakosságot, a vállalkozásokat, az államot, vagy adósság esetén a külföldi hitelezőt. Az állam a nemzetgazdaság szereplői között kiemelkedő feladattal, képességgel bír, mivel befolyásolni tudja a többi szereplő közérzetét, jövedelempozícióinak alakulását, a termelés és fogyasztás színvonalát, egymáshoz való viszonyának változását. 1 Fő feladata a társadalom szükségleteinek kielégítése. Az állam ezen feladatainak ellátását különböző intézményeken keresztül végzi, melyek közös jellemzője hogy nem nyereségorientáltak. 1. 2 Az állam funkciói Az államnak öt fő feladata van: allokáció elosztás a gazdasági egyensúly megőrzése önfenntartás jogi keret kialakítása 1 Forrás: Dr. Botos Katalin Dr. Schlett András Dr. Halmos Péter : Államháztartástan 2015, http://www.eco.u-szeged.hu/download.php?docid=40208 6

Az állam funkcióinak bemutatása 2 1.2.1. Allokáció Az állam ezen feladata azokban az esetekben kerül előtérbe amelyekben a piaci mechanizmusok alacsony hatékonysággal vagy egyáltalán nem képes biztosítani az erőforrások felhasználását. Ilyenkor az állam beavatkozik a termékek és szolgáltatások termelési, forgalmi és felhasználási folyamataiba. Az állam célja az kell, hogy legyen, hogy elősegítse az erőforrások a társadalom számára elvárt felosztását. A piaci elégtelenségek (externáliák, közjavak, monopóliumok) miatt szükségessé válik az állam beavatkozása. Vannak olyan szolgáltatások illetve javak melyek előállítása vagy rendelkezésre bocsátása a piaci működési mód alapján nem lehetséges, vagy nem elég hatékony. Az állami beavatkozások hatására módosul az erőforrások felhasználása. Az állam allokációs funkciója a rendelkezésre álló erőforrásokat átcsoportosítja. A piaci elégtelenségek mellett vannak olyan esetek is amikor az államnak nem azért kell közbeavatkoznia, mert a piac nem lenne képes ellátni a feladatát, hanem mert a társadalom értékelés nagy mértékben eltér a piacétól. Ezeket a szolgáltatásokat az emberek akkor is igénybe vennék, ha csak piaci résztvevői lennének, viszont sokan elesnének tőle, mivel nem tudnák megfizetni a piacon kialakult árakat. Ilyen például az alapszintű oktatás. Az allokációs funkció ellátásához szükséges anyagi javakat a magánszféra adóbevételeiből finanszírozza. 2 Forrás: Dr. Botos Katalin Dr. Schlett András Dr. Halmos Péter : Államháztartástan 2015, http://www.eco.u-szeged.hu/download.php?docid=40208 7

1.2.2. Elosztás (redisztribúció) Az állam nemcsak a közjavak, közszolgáltatások biztosítója a gazdaságban, hanem a keletkezett jövedelmek újraelosztásában is szerepe van. Viszonylag korán megjelent a társadalmi igény arra, hogy a piaci körülmények létrejött eredeti jövedelem elosztást is módosítsa. Az elsődleges elosztás biztosítja, hogy a gazdaságban résztvevők a megtermelt javakkal megfelelő arányban részesüljenek a jövedelmekből. Ez társadalmi szempontból jelentős egyenlőtlenségeket okozhat, mivel vannak olyan tagjai a társadalomnak, akik különböző okok miatt koruk, egészségügyi állapotuk nem tudnak részt venni a piaci termelésben. Adókon és transzfereken keresztül jövedelemátcsoportosítást végrehajtva származékos jövedelmet nyújt a rászorultaknak. Közgazdasági szempontból hatékonyságveszteségek keletkeznek, ugyanakkor csökkennek a társadalmi feszültségek, például a megélhetési bűnözés növekedése. 1.2.3. Gazdasági egyensúly megőrzése A stabilizációs funkció szerepe az 1929-33-as gazdasági világválság után került előtérbe John Maynard Keynes nyomán, akinek az volt az elgondolása, hogy a piaci mechanizmust jellemző spontán folyamatok mellett szükséges az állam beavatkozása is. A stabilizációs funkció keretében az állam arra tesz kísérletet, hogy gazdaság működését gördülékenyebbé, kiszámíthatóbbá tegye. Ezen belül is általában az árstabilitás, a teljes foglalkoztatás, megfelelő valuta árfolyam kialakítása, a külgazdaság illetve költségvetési egyensúly elérése a cél. Ezen célok elérése érdekében a kormányzat a makrogazdasági keresletet illetve kínálatot módosíthatja. Szabályozáson keresztül csökkenti a makrogazdaság kibocsátását, a foglalkoztatottság ingadozását, stabilabbá teszi az árakat, biztosítja a gazdaság külső és belső egyensúlyát, illetve csökkenti az egyensúlytalanság mértékét. 8

1.2.4. Önfenntartás Minden szervezet érdeke, hogy saját létének alapját biztosítani tudja, és ezáltal működésének legelső feltételét teljesíti. Ennek megfelelően az államnak is meg kell valósítani azt a keretet, amelyben működhet, és fenn tudja tartani magát. Az államnak, mint közhatalmi szervezetnek gyakran megfigyelhető jellemzője, hogy saját szervezetét gyakran ésszerűtlenül is igyekszik bővíteni, ugyanakkor az államnak ez a funkciója önmagában haszonnal nem jár, csak a működési kereteit képezi, és mint közigazgatási szempontból csak fix költséget jelent. Megjelenik az önkiteljesítő hajlam, amely nemcsak az erőforrások eloszlásának torzulását eredményezi, hanem olyan feladatok ellátását is, amelyek feleslegesek vagy egyenesen károsak. 1.2.5. Jogi keret kialakítása A gazdaság zavartalan működése érdekében, mint makro-, mint pedig mikro szinten biztosítani kell azokat a szabályokat, törvényeket, amelyek meghatározzák a gazdasági szereplők magatartásának általános feltételrendszereit, a piacgazdaság biztosította jogok védelmét, kötelezettségek szükség esetén történő kikényszerítését. Ezek összessége segíti a piaci tranzakciók lebonyolítását, biztosítják a csere, és szerződéskötés szabadságát, és a magántulajdon védelmét. A gazdaságműködésének zavartalanságához bíróságokra, ügyészségekre, bankfelügyeletre, versenyhivatalra valamint az ország külső belső védelmére is szükség van. Ez utóbbi feladatokat a honvédség, belügyminisztérium, rendőrség végzi. Az intézményi és jogi feltételrendszer megteremtése, működése komoly kiadásokkal jár, amelyeket az állam alapvetően az adókból származó bevételeiből tudja finanszírozni. 9

1.3. Az államháztartás funkciói 3 Az államháztartás magában foglalja azokat a közfeladatokat, amelyeket az állam a közhatalom birtokosaként, helyzetéből, kötelezettségeiből adódóan, a köz érdekében, közfunkcióként lát el. Az államháztartás három alapvető funkcióval (funkciócsoporttal) rendelkezik: tradicionális funkció, szociális funkció, valamint gazdaságpolitikai funkció. A tradicionális (hagyományos) funkció keretében gondoskodik az állam az államháztartás forrásaiból mindazon feladatokról, melyeket az állam (különböző államhatalmi, államigazgatási, igazságszolgáltatási, fegyveres és rendvédelmi szervei útján, továbbá helyi és köztestületi típusú önkormányzatok közbejöttével) a társadalom állami típusú megszervezésének kezdeteitől ellát. E funkció tehát egyidős az első állam kialakulásával, az állami lét szükségszerű velejárója. Ide tartoznak mindenekelőtt: a jogalkotás feladatai (a társadalmi élet jogi kereteinek biztosítása, parlamenti jogalkotás, kormányszintű jogalkotás, helyi jogalkotás), a jogalkalmazás feladatai (a bíróságok, illetőleg a közigazgatási szervek által végzett jogalkalmazás), az állami szuverenitás biztosítása (honvédelem, államhatár védelme, határőrizeti rendszer működtetése stb.), valamint a belső rend védelme és a közbiztonság fenntartása (nemzetbiztonsági feladatok ellátása, bűnözés elleni tevékenység, rendészeti tevékenységek stb.). 3 Dr. Bende-Szabó Gábor, Dr. Szonda Andrea: Államháztartási ismeretek http://www.kmrkh.hu/doku/v_alap_ideigl_tankonyv.pdf 10

Az állam szociális (jóléti) funkciója történetileg jóval később, az államilag szervezett társadalmak érettebb korba lépésével, az állami gondoskodó szerep megjelenésével párhuzamosan alakult ki. A szociális (vagy jóléti) funkció működése ugyanis nagymértékben egybeforrott a jóléti állam eszmekörével, következésképpen a modern polgári demokráciákban az állam e funkciója különösen erős. A szociális funkció esetében a redisztribúció (újraelosztás) egyszerre célként és eszközként is megjelenik. Itt a redisztribúció - a tényleges lakossági jövedelmeknek az eredeti jövedelemelosztástól való eltérítésével a kiugró jövedelemkülönbségek kialakulását, vagy legalábbis a szegényebb társadalmi rétegek leszakadásának, ellehetetlenülésének megakadályozását célozza. A szociális funkció egyes fontosabb részterületei az alábbiak: az állami-önkormányzati szociális ellátó rendszer működtetése szociális otthonok pénzbeli segélyezési formák természetbeni juttatások hajléktalanokról való gondoskodás az állami-önkormányzati egészségügyi ellátó rendszer működtetése egészségügyi alapellátás járó-, illetve fekvőbeteg szakellátás speciális egészségügyi szolgáltatások az állami nyugdíjrendszer és egészségbiztosítási rendszer fenntartása közös kockázatvállaláson és a szolidaritás elvén nyugvó kötelező társadalombiztosítás működtetésével az állami-önkormányzati oktatási rendszer működtetése óvodai ellátás alapfokú és középfokú közoktatás felsőoktatás az állami gyermek- és ifjúságvédelem intézményrendszerének fenntartása nevelési segélyek 11

gyámhatósági eszközök ifjúságpolitika a munkanélküliség kezelése segélyezés passzív és aktív foglalkoztatáspolitika A szociális funkció fontos jellemzője, hogy egyes feladatcsoportokban az állami szerepvállalással párhuzamosan jelen van a magánszféra is, szép számmal működnek például magántulajdonban levő oktatási intézmények, egészségügyi intézmények. A magánszféra szociális szerepvállalása jellemzően piaci alapon történik, bár vannak példák karitatív jellegű, nonprofit működtetésre is (pl. egyházi fenntartású szociális intézmények). Az állami-államháztartási funkciók mondhatni legfiatalabbika a gazdaságigazdaságpolitikai funkció, melynek lényege, hogy mivel az állam a legnagyobb jövedelemtulajdonos, alkalmas és képes a gazdaság egészének befolyásolására. E funkció a gazdasági növekedés támogatásához, de legalábbis a gazdasági visszaesések hatásainak csökkentéséhez, fékezéséhez kötődik, és alárendelt célként tartalmazza a gazdasági növekedés ingadozásainak kisimítását, az erőforrások egy részének növekedést serkentő elosztását stb. Gazdaságpolitikai funkcióját az állam számos eszköz segítségével gyakorolhatja, így például központi kínálat vagy kereslet támasztásával, antiinflációs intézkedésekkel, adók, alapok, célprogramok, támogatások meghatározásával, amelyekkel a gazdasági stabilizációt, a növekedést, a foglalkoztatás-ösztönzést vagy az országon belüli területi gazdasági egyenlőtlenségek csökkentését segíti elő. A feladatok ellátásában és finanszírozásában az államháztartás alrendszerei között munkamegosztás működik. Ennek megfelelően az egyes alrendszerekben más és más feladatok, intézményrendszerek, finanszírozási források és technikák jelennek meg. 12

1.4 Az államháztartás alrendszerei Az államháztartás egy központi és egy önkormányzati alrendszerre bontható. Az államháztartás közgazdasági definíciója a következő: közfeladatokat ellátó és finanszírozó gazdálkodási rendszer, azon gazdasági egységek összessége, amelyek politikai felelősségvállalás mellett vesznek részt a jövedelmek és a nemzeti vagyon újraelosztásában, valamint a nem piaci javak előállításában. 4 Négy részre lehet osztani Magyarországon az államháztartás alrendszereit: a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás és a helyi önkormányzatok. Ezek közül három (központi kormányzat, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás) a központi alrendszerhez tartozik, a helyi önkormányzatok pedig az önkormányzati alrendszerhez. 4 Forrás: Dr. Botos Katalin Dr. Schlett András Dr. Halmos Péter : Államháztartástan 2015, http://www.eco.u-szeged.hu/download.php?docid=40208 13

1. diagram: Az államháztartás alrendszereinek részesedése az elsődleges kiadásokból 2% Központi költségvetés 15% 12% 47% Helyi önkormányzatok Nyugdíjbiztosítási Alap 24% Egészségbiztosítási Alap Elkülönített állami pénzalapok Forrás: Saját készítés Településgazdaságtan, Dr. Peszeki Zoltán(2011) könyve alapján, Digitális Tankönyvtár 1.4.1. Központi alrendszer 1.4.1.1. Központi költségvetés Az államháztartás legfontosabb, a bevételek-kiadások méretét tekintve is a legnagyobb alrendszere, amely a kormányzati és államhatalmi szerveket, intézményeket foglalja magába. A központi költségvetés fejezetekre tagozódik. A központi költségvetés súlya meghatározó az államháztartáson belül, az összes pénzmozgás több mint fele ebben az alrendszerben valósul meg. 5 Egy ország fő költségvetését általában az parlament hagyja jóvá, itt kerülnek meghatározásra a tervezett bevételek és a legfontosabb ellátandó feladatok. 5 Dr. Bod Péter Ákos, Dr. Bende - Szabó Gábor: Pénzügyi és Költségvetési igazgatás http://tarhely.sokoldal.hu/kovacsrobi76/fajlok/sajat-honlap-ingyen--sokoldal_hu-tiz.pdf 14

A költségvetési bevételek fő típusai: Adók és adójellegű bevételek: adók, vámok, állami monopólium. Nem adójellegű bevételek: illetékek, díjak, bírságok. Tőkebevételek: tulajdon utáni részesedés, értékpapír-értékesítés, állóeszköz-, föld-, készletértékesítés. Adományok, juttatások természetes és jogi személyektől, az államháztartás más szintjétől, külföldről. 2. diagram: Az államháztartás egyenlege a GDP %-ában 0-1 -2-3 -4-5 -6 2010 2011 2012 2013 2014 Egyenleg -4,5-5,5-2,3-2,4-2,8 Forrás: Saját készítés KSH adatai alapján 1.4.1.2. Elkülönített állami pénzalapok Az államháztartás szerves részét képezik az elkülönített állami pénzalapok, annak egyik alrendszerét alkotva. Ezen alapok olyan meghatározott gazdasági, társadalmi feladatok ellátását szolgálják, amelyek megoldását és finanszírozását döntően az állam végzi, de a finanszírozása és megvalósítása sajátos kezelést igényel. 15

Az elkülönített állami pénzalap az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé, és az adott bevételt közvetlenül a felhasználóhoz rendeli. Állami pénzalapot csak az Országgyűlés hozhat létre. Mai működő pénzalapok: Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Nemzeti Kulturális Alap Nemzeti Foglalkoztatási Alap Bethlen Gábor Alap Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja 1.4.1.3. Társadalombiztosítás A társadalombiztosítás két biztosítási ága, a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetései együttesen alkotják az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét. A két alap legfontosabb bevételi forrását a munkaadók és a munkavállalók által fizetett járulékok és hozzájárulások jelentik. A társadalombiztosítás általános értelemben a rászorultakról való gondoskodás kollektív, komplex rendszere. A társadalombiztosítás kiterjed a szociális biztonság különböző elemeire: a betegség, munkanélküliség, időskori keresőképtelenség esetén való gondoskodásra. A társadalombiztosítás részben kollektív kockázat-vállalást, részben pedig állami gondoskodást, állami szerepvállalást jelent. 16

1.4.1.4. Helyi önkormányzatok Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik a: a helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat a jogi személyiségű társulás, a többcélú kistérségi társulás a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi, önkormányzati országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv A helyi- és kisebbségi önkormányzatok bevételeiket részben saját forrásból (az államháztartáson kívülről) részben állami támogatásokból szerzik. Az önkormányzatok önállóan gazdálkodnak bevételeikkel, önállóan döntenek feladataikkal kapcsolatban, önállóan tervezik működésüket. 3. diagram: A helyi önkormányzatok pénzforgalmi egyenlege (milliárd Ft) 200 150 100 50 0-50 -100-150 -200-250 -300 Egyenleg 143,5 122 90,3 2010 2011 2012 2013-232 Egyenleg Forrás: Saját készítés KSH adatai alapján 17

1.4.2 Önkormányzati alrendszer 1.4.2.1. Az önkormányzatok bemutatása A helyi önkormányzatok az államháztartás egyik alrendszere. Az állam a feladatait nem képes egyedül, hatékonyan ellátni ezért bizonyos feladatokat átruház az önkormányzatokra. A közszolgáltatások zömét a törvények az önkormányzati alapszintre: a községek vagy városok szintjére utalják. A széles felelősségű helyi önkormányzatot az jellemzi, hogy a helyi érdekű közügyekben átfogó területi komplexitással jár el. 1.4.2.2. Önkormányzatok feladat- és hatáskörei Az önkormányzatok feladatait törvény határozza meg. Kétféle feladatot különböztetünk meg a kötelezően ellátandó és az önként vállalt feladatokat. A kötelezően ellátandó feladatok kivétel nélkül minden önkormányzatra vonatkoznak függetlenül a település típusától és anyagi lehetőségeitől. Főbb feladatok, amiket köteles ellátni a helyi önkormányzat: alapfokú oktatás egészségügyi ellátás szociális ellátás közvilágítás közutak fenntartása ivóvíz ellátás A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az 18

önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. 6 Az önkormányzatok önként vállalt feladatai lehetnek: helyi televízió működtetése időskorúak támogatása idegenforgalomi tevékenységek kábítószer elleni küzdelem Ugyanakkor az önkormányzati törvényen kívül más törvény is állapíthat meg helyi önkormányzati kötelezettséget, ebből következően feladatot is a közszolgáltatások biztosítása terén. (Például hulladékártalmatlanító telep kijelölése, Kéményseprő-ipari tevékenység.) Feladataik ellátását végezhetik egyedül illetve együttműködéssel, más önkormányzatokkal, hogy minél hatékonyabban lássák el közfeladataikat. A helyi önkormányzatok társulását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szabályozza. A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. 7 6 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 10. (2) bek. 7 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 87. 19

Az államigazgatási feladat- és hatáskör nem tekinthetők eleve az önkormányzat sajátjának, az állam bízza meg az önkormányzat tisztségviselőit, szerveit a hatáskör ellátásával. 2013. január 1-étől az eddigi jegyzői hatáskörben lévő államigazgatási ügyek jelentős része az okmányirodák, gyámügyek, építésfelügyelet,alanyi jogon járó segélyezés stb. a járási hivatalok feladata lett, így a továbbiakban azok az államigazgatási ügyek maradtak a jegyzői hatáskörben, amelyeknél az ügyfélkapcsolatok különösen fontosak. 8 1.4.2.3. Önkormányzat felépítése 9 1. ábra: Tetszőleges helyi önkormányzat felépítése Forrás: Magyarország helyi önkormányzatai, Nemzeti közszolgálati egyetem 8 Önkormányzati igazgatás jegyzet, Nemzeti Közszolgálati egyetem http://vtki.uninke.hu/uploads/media_items/onkormanyzati-igazgatas-tankonyv2013.original.pdf 9 Magyarország helyi önkormányzatai, Nemzeti közszolgálati egyetem 20

Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A polgármester megbízatását a választópolgárok általi közvetlen választás útján nyeri el. A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselőtestület ülését. Az önkormányzati feladatait, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a polgármesteri hivatal közreműködésével látja le. A polgármester nemcsak a polgármesteri hivatalra számíthat feladatai ellátása, illetve hatásköreinek gyakorlása során, hanem az alpolgármesterre is, akit a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel választ meg a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére. A bizottság, mint a képviselő-testület szerve, feladatkörében kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz. A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. A jegyző is a képviselő-testület szervei közé tartozik, a képviselő-testület felhatalmazása alapján önkormányzati döntést hozhat, a képviselő-testület önkormányzati és önkormányzati hatósági hatáskört is ruházhat rá. A polgármester nevezi ki pályázat alapján határozatlan időre. A társulás egy vagy több önkormányzat feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására hozható létre, jogi személyiséggel rendelkezik. 21

1.4.2.4. Önkormányzatok költségvetése 10 Az önkormányzatok költségvetését helyi jogszabály keretében, önkormányzati rendeletben kell szabályozni. Az önkormányzati költségvetés készítése többlépcsős folyamat. Elsőként az önkormányzat gazdasági programját kell elkészíteni. Ez a választási ciklusra szól, többéves stratégiai elemeket tartalmaz. Ezeket a stratégiai feladatokat - egyes költségvetési évekre lebontva - az adott évre szóló költségvetési koncepció rögzíti. A koncepcióban figyelembe kell venni a tárgyévi központi költségvetési irányelveket is. A költségvetési rendelet elfogadása a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre. A költségvetési rendelet összeállítása során célszerű először a bevételi oldalt megtervezni. Az önkormányzatok bevételei: I. Központi költségvetési kapcsolatokból származó források: Átengedett bevételek: az állam az előzőleg központosított bevételek meghatározott részét visszajuttatja az önkormányzatoknak. Normatív állami hozzájárulás: népességszámhoz vagy feladatmutatókhoz kapcsolódóan kerül meghatározásra. A normatív állami hozzájárulás felhasználási kötöttség nélkül illeti meg az önkormányzatokat, saját döntési jogkörükbe tartozik, hogy milyen konkrét feladatra használják fel. Központosított támogatások: az önkormányzatokat meghatározott feladatra, mutatószámok alapján illetik meg, és esetükben felhasználási kötöttség is érvényesül. Címzett és céltámogatások: a helyi önkormányzatok nagy költségigényű, kiemelt fejlesztési és rekonstrukciós feladatainak megvalósításához, a saját erő kiegészítésére szolgálnak. Az állam meghatározza, hogy mely feladatok ellátását preferálja (iskolák, kórházak felújítása, szennyvízelvezetés és 10 Dr. Andriska Szilvia Dr. Kökényesi József: Közigazgatási alapvizsga tankönyv alapján 22

tisztítás), ezeket a támogatásokat az önkormányzatok a fentiek megvalósítása során igényelhetik. Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszköz: ez finanszírozza az önkormányzatok által biztosított egészségügyi ellátás működtetését. Egyéb támogatások: területi kiegyenlítő és céljellegű decentralizált támogatás, önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok támogatása. II. Saját források: Helyi adók: a jogszabályi keretek között (építményadó, telekadó, magánszemélyek és vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó) a települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg Intézményi bevételek (térítési díjak): az önkormányzat által alapított, felügyelete alá tartozó intézmények működési, ár- és díjbevétele, az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj. Átvett pénzeszközök: az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy együttműködjenek más költségvetési szervekkel, gazdasági társaságokkal, és az ilyen együttműködések keretében működési vagy fejlesztési célra juttatott források tervezhetők pénzeszköz-átvételként. A bevételek felmérése után a kiadási szükségletek megtervezésére kerül sor. Ez a két munkaszakasz a gyakorlatban nem különül el élesen egymástól, hiszen a bevételek meghatározott feladatokhoz kapcsolódnak, és van kiadási vonzatuk. A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza az egyes önkormányzati költségvetési szervek bevételeit és kiadásait. A kiadási oldalon az önkormányzat és az intézmények működési kiadásait, a tartalékokat, a fejlesztések, felújítások szükségleteit kell a költségvetésbe foglalni. 23

A kiadási oldalon az önkormányzat és az intézmények működési kiadásait, a tartalékokat, a fejlesztések és felújítások szükségleteit kell a költségvetésbe foglalni. A helyi önkormányzatok gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület a felelős. A gazdálkodás szabályszerűségének megfelelő működésére felhatalmazott személy pedig a polgármester. Az önkormányzat rendszeresen meghatározza gazdasági programját és költségvetéseit, mely összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény határozza meg. A finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény alapján készítik. Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét legalább évente a helyben szokásos módon publikálja, hogy az a helyi lakosság számára is elérhető legyen. 24

II. Gesztely bemutatása és a település önkormányzatának megismerése 2.1. A település földrajzi elhelyezkedése adottságai 11 Gesztely, a történelmi Zemplén vármegye alsó, déli részén, a Harangod-síkság délnyugati sarkában, a Hernád folyó mindkét partján, Miskolctól 12 kilométerre található. A község déli határát érinti, a Sátoraljaújhelyet a megyeszékhellyel összekötő 37-es számú főútvonal. A település felszíne igen változatos, talajtakarója részben fekete humusz, lösz és agyag. Legalacsonyabb pontjának tengerszint feletti magassága 109.5 méter, a legmagasabbé 198.9 méter. Magyarország leggazdagabban termő vidéke ez, amelyben leggyakrabban teremtett növények a búza, az árpa kukorica, cukorrépa, napraforgó és a burgonya. Gyakori a nyári szárazság, illetve a sok csapadék következtében az áradás. 2. ábra: Gesztely földrajzi elhelyezkedése Forrás: Google térkép 12 11 A fejezet http://www.gesztely.hu/node/9 alapján készült 12 Google térkép https://www.google.hu/maps/place/gesztely/@48.1148256,21.0122755,13z/data=!3m1!4b1!4m2!3m1!1s0x473f591be84f09bb:0x64b81ee83bad8608 25

2.2. Gesztely történelme 13 Árpád kori település, amelyről az első írásos feljegyzés 1219-ből való. Ekkor királyi birtok, a zempléni vár tartozéka. 1268-ban Sándor szabolcsi főispán birtokába került. A XIV. században a község két részből állt, melyeket Al- és Fel- jelzőkkel különböztettek meg egymástól, s mindkettő az egri káptalan tulajdonát képezte. A XV. században az egyre hatalmasabbá váló Drugeth család mellett a Gesztelyi, Hangácsi, Daróczi és az Orosz családok bírják. A XVI. században a tokaji váruradalom része, a Serédiek majd az 1560-as évektől a Rákócziak birtoka. 1566-ban a törökök felégetik. 1585-ben a források mezővárosként említik, s még ugyanebben az évben a sorozatos török betörések következtében a hódoltságba tagolódott. 1607-ben Hajdúk telepednek le, s a hajdúvárosok kiváltságát kezdte gyakorolni. Lakói részt vettek a Rákóczi szabadságharcban is. Híres és diadalmas csata helyszíne volt 1849. július 28-án a település határa: itt aratott győzelmet a gróf Leiningen-Westerburg Károly vezette III. magyar honvédhadtest Grabbe orosz tábornok csapatai felett. Az I. világháborúban számosan vettek részt, akik közül 52-en hősi halált haltak. Emléküket mindkét templom bejárata fölött márványtábla őrzi. A II. világháború alatt is sokan vesztették életüket a község lakói közül. A Polgármesteri Hivatal előtti téren álló obeliszk 70 személy nevét, emlékét őrzi az utókor számára. A református templom alapjai az 1590-es években készültek. Bővítésére 1824-1825- ben került sor. Klasszicista stílusú formáját 1900-ban nyert el. Műemlék jellegű épületként tartják számon. 13 A fejezet http://www.gesztely.hu/tortenet alapján készült 26

A műemlék római katolikus templom 1802-ben épült neobarokk stílusban. Építtetője csicseri Orosz Zsigmondné, született Boravetzky Mária, akit halála után az oltár alatt lévő kriptába helyeztek örök nyugalomra. A község patinás épülete a Petőfi utca 44. szám alatt található Puky-kúria, a legendás Tusculanum, melyet 1800-ban építettek paraszt barokk stílusban. Többször vendégeskedett itt barátjánál, bizáki Puky Istvánnál Csokonai Vitéz Mihály, s itt vetette papírra a Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz című versét. Napjainkban már teljes az infrastruktúra. A lakosság létszáma megközelíti a 3000 főt, akiknek többsége a mezőgazdaságban, a környező ipari üzemekben, valamint a szolgáltató szektorban dolgozik. Közigazgatásilag Gesztely településrésze Újharangod. A község előnyös fekvése, a Hernád folyó közelsége kedvező lehetőségeket kínál mind a nagy történelmi események színhelyéül szolgáló helyek (pl.: Szerencs, Tokaj, Sárospatak, Boldogkőváralja, Ónod, Diósgyőr) felkeresésére, valamint vízitúrázásra, sátorozásra, horgászásra. 3. ábra: Gesztely község címere Forrás: nemzetijelkepek.hu 14 14 http://www.nemzetijelkepek.hu/pictures/onkormanyzat/gesztely.jpg 27

2.3. Gesztely Község Önkormányzatának ismertetése 1. táblázat: Gesztely község fontosabb adatai Gesztely Régió Észak-Magyarország Megye Borsod-Abaúj-Zemplén Járás Miskolci Jogállás község Teljes népesség(2014) 2782 fő Terület 28,82 km 2 Népsűrűség 97,05 fő/km 2 Forrás: Wikipedia.org 15 Gesztely Község Önkormányzata, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény értelmében az alapellátásokat köteles biztosítani, melyet az állami normatívából fedez, továbbá az önkormányzat saját bevételeiből egészíti ki. Az önkormányzat fontosabb alaptevékenységei: Háziorvosi ügyeleti ellátás Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás Ifjúsági-egészségügyi gondozás Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Óvodai, iskolai, munkahelyi étkeztetés Közfoglalkoztatások Közvilágítás Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek 15 http://hu.wikipedia.org/wiki/gesztely 28

Az önkormányzat 2008. szeptember 1-től Intézményfenntartó társulást hozott létre Sóstófalva község Önkormányzatával, mely szerint Sóstófalva Szivárvány Óvodája a Gesztelyi Gyermekálom Napközi Otthonos Óvoda tagóvodájaként működik. 2013. január 1-től a Gesztelyi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolaműködtetését a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át. Hernádkak és Sóstófalva községekkel 2013. január 1-től Közös Önkormányzati Hivatalt jött létre Gesztely székhellyel. A községgazdálkodáson belül a közfoglalkoztatási lehetőségeket az önkormányzat megpróbálja maximálisan kihasználni, így munkát adva az elszegényedett rétegnek. 29

III. Gesztely Község Önkormányzat gazdasági és pénzügyi vizsgálata Az államháztartás megismerése és Gesztely bemutatása után most a községvagyoni és pénzügyi elemzésére térek át. A bevételek és a kiadások részletes vizsgálatával próbálok áttekinthető képet adni a község 2011 és 2013 közötti pénzügyi helyzetéről és megvizsgálom különböző mutatók használatával az önkormányzat likviditását és eladósodottságát. 3.1. Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak elemzése Évek 2. táblázat: Gesztely Község tervezett és tényleges bevételei Tervezett bevétel Tervezett kiadás Tényleges bevétel Tényleges kiadás Bevételek teljesítése Adatok ezer Ft-ban Kiadások teljesítése 2011 641 894 641 894 518 052 490 709 81% 76% 2012 770 041 770 041 708 247 636 488 92% 83% 2013 614 948 614 948 657 784 567 540 107% 92% Forrás: Saját készítés Gesztely Község Önkormányzat költségvetése alapján Gesztely Község Önkormányzatának gazdálkodását a kötelezően ellátandó feladatok és azok nagysága valamint a bevételek alapján meghozott önkormányzati döntések határozzák meg. A bevételek és a rendeletek alapján áll össze a kiadások rendszere. Az elemi költségvetésben meg kell tervezni a költségvetési feladatmutatókat, bevételek összetételét és a foglalkoztatottak létszámát. A táblázat adataiból is jól látszik, hogy az előirányzatokhoz képest a bevételek és kiadások is elmaradnak a tervezettől, viszont a teljesítésük az évek folyamán egyre növekszik, míg a 2013-as évben a bevétel meg is haladja a tervezetett. 30

Teljesítési mutató 4. diagram: Bevételek és kiadások teljesítése 120% 100% 80% 60% 40% Bevételek teljesítése Kiadások teljesítése 20% 0% 2011 2012 2013 Forrás: Saját készítés Gesztely Község Önkormányzat költségvetése alapján A táblázat adataiból könnyen kiolvasható, hogy a 2012-es bevételek megnövekedtek és ezt a szintet 2013-ban is majdnem sikerült tartani. 2012. évi bevételek 36%-kal gyarapodtak az előző évhez képest, azon belül is az önkormányzat költségvetési támogatása növekedett. A tervezetthez képest a bevétel növekedése többek között annak köszönhető, hogy a Magyarország 2013 évi központi költségvetésről szóló 2012 évi CCIV törvény 4. mellékletének 1. pontjában szabályozott Önkormányzat fejezeti tartalék jogcímen működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatásra nyújtott be pályázatot az önkormányzat. A vissza nem térítendő támogatást a 2013. évi feladatfinanszírozással nem fedezett kiadásokra fordította. 3.1.1. Az önkormányzat bevételei A bevételeket csoportosíthatjuk felhasználásuk szerint, forrásonkénti összetételük szerint valamint egyéb előző évi pénzmaradványok hozzá vételével. 31

3. táblázat: Bevételek megoszlása Adatok ezer Ft-ban 2011 2012 2013 Működés célú bevételek 493 199 687 463 530 765 Felhalmozási célú bevételek 11 136 20 784 31 149 Egyéb 13 735-95 870 Összesen 518 070 708 247 657 784 Bevételek megoszlása 2011 2012 2013 Működési célú bevételek 95% 97% 81% Felhalmozási célú bevételek 2% 3% 5% Egyéb 3% 0% 15% Összesen 100% 100% 100% Forrás: Saját készítés Gesztely Község Önkormányzat költségvetése alapján A következő diagram segítségével könnyen megállapíthatjuk, hogy a felhalmozási bevételek és az előző évi pénzmaradványok igen csekély mértékűek a működési célú bevételekhez képest. Az is megfigyelhető, hogy 2013-ban a pénzmaradvány ugrásszerűen megnőtt az előző évekhez képest. Ez többek között annak köszönhető, hogy a 2013-ban benyújtott vissza nem térítendő pályázat összege decemberben került átutalásra és a kifizetésekre csak 2014-ben került sor. 5. diagram: Bevételek megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2011 2012 2013 Egyéb Felhalmozási célú bevételek Működési célú bevételek Forrás: Saját készítés Gesztely Község Önkormányzat költségvetése alapján 32

3.1.1.1. Működés célú bevételek A működési célú bevételeket tovább bonthatjuk további öt csoportba: Saját bevételek Támogatásértékű működési célú pénzátvétel, kiegészülések, visszatérülések Helyi adók és egyéb sajátos bevételek Átengedett központi adók Önkormányzat költségvetési támogatása 4. táblázat: Működési célú bevételek megoszlása Adatok ezer Ft-ban Megnevezés 2011 % 2012 % 2013 % Intézményi működési bevételek 15 062 3% 21 146 3% 16 357 3% Támogatásértékű működési célú pénzátvétel, kiegészülések, visszatérülések 61 816 13% 63 155 9% 131 338 25% Önkormányzatok sajátos működési bevételei 130 206 26% 121 657 18% 40 146 8% Önkormányzat költségvetési támogatása 286 115 58% 481 505 70% 342 924 65% Összesen 493 199 100% 687 463 100% 530 765 100% Forrás: Saját készítés Gesztely Község Önkormányzat költségvetése alapján Ezen bevételek százalékszerű alakulását mutatja a 6. diagram. Jól látható hogy a vizsgált önkormányzat legfőbb bevétele, az általam vizsgált időszakban a költségvetési támogatásból származott. Ehhez képest az intézményi működési bevételek csak igen kis mértékben járulnak hozzá a bevételekhez, mindössze 3%-ban. A támogatásértékű működési célú pénzátvételek, kiegészülések, visszatérülések arányát tekintve látható kisebb mértékű csökkenés, majd növekedés, de közel azonos mértékű az években. Az önkormányzatok sajátos működési bevételei az évek folyamán csökkentek 2013-ra 33

mindössze 8%-kal járul hozzá a község költségvetéséhez, mivel a gépjárműadóból mindössze 40% maradhat a község költségvetésében. 6. diagram: Működési célú bevételek arányos megoszlása 100% Intézményi működési bevételek 90% 80% 70% 60% Támogatásértékű működési célú pénzátvétel, kiegészülések, visszatérülések 50% 40% 30% Önkormányzatok sajátos működési bevételei 20% 10% 0% 2011 2012 2013 Önkormányzat költségvetési támogatása Forrás: Saját készítés Gesztely Község Önkormányzat költségvetése alapján 3.1.1.1.1.Intézményi működési bevételei A költségvetés tervezésénél ezen soron az alapító okiratban meghatározott feladatainak ellátása során elérhető bevételek kerülnek számításba. Ide tartoznak: az alaptevékenység bevételei, az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, általános forgalmi adóbevételek, bérbeadási díjak, kamatbevételek 34

3.1.1.1.2. Támogatásértékű működési célú pénzátvétel, kiegészülések, visszatérülések Az államháztartáson belülről és államháztartáson kívüli gazdasági szereplőktől átvett működési és fejlesztési célú pénzeszközöket ezen a soron kell megtervezni. Itt jelennek meg a költségvetéstől kapott támogatások. 2013. január 1-től Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre a település Hernádkak és Sóstófalva községekkel, ennek köszönhetően a pénzátvételek is megnövekedtek. Továbbá nőtt a közhasznú foglalkoztatásban résztvevők száma és ennek arányában a támogatás összege is. 3.1.1.1.3. Önkormányzatok sajátos működési bevételei Ezen soron kell szerepeltetni az átengedett központi adók, helyi adók bevételeit illetve a pótlékok, bírságok és egyéb sajátos bevételek tartoznak ide. A helyi adók között az építményadó, az idegenforgalmi adó, a kommunális adó és az iparűzési adó jelenhet meg. Az átengedett központi adók közül a személyi jövedelemadót, a termőföld bérbeadása utáni adót, a talajterhelési adót és a gépjármú adót tüntethetjük fel. Gesztely Község Önkormányzata sajátos működési bevételeinek több mint a negyedét tették ki a fent említett bevételek, de ezek értéke a vizsgált években látványos csökkenésnek indul. 3.1.1.1.4. Az önkormányzat költségvetési támogatása Amit az a diagramon is jól látszik minden évben az önkormányzati támogatás volt a legnagyobb a bevételek közül. 2012-re nagyobb emelkedés látható, több mint 20%-kal növekedett a bevétel. Ez a hozzájárulás a település lakosságszámával, egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányos. Ezt az összeget kötöttségek nélkül felhasználhatja az önkormányzat. 35

3.1.2 Az önkormányzat kiadásai 5. táblázat: Kiadások megoszlása Adatok ezer Ft-ban 2011 2012 2013 Működés célú kiadások 456 668 451 289 530 401 Felhalmozási, felújítási célú kiadások 1 227 33 979 59 736 Egyéb 32 814 151 220-22 597 Összesen 490 709 636 488 567 540 Kiadások megoszlása 2011 2012 2013 Működés célú kiadások 93,06% 70,90% 93% Felhalmozási, felújítási célú kiadások 0,25% 5,34% 11% Egyéb 6,69% 23,76% -4% Összesen 100,00% 100,00% 100% Forrás: Saját készítés Gesztely Község Önkormányzat költségvetése alapján A kiadások felhasználási cél szerint lehetnek működési jellegűek, felhalmozási és felújítási célúak, valamit egyéb átfutó kiadások és hitel visszafizetések. Amint az a táblázatból látható az önkormányzat főképp működési célú kiadásokra költ, azonban az is látható hogy 2012-ben nagymértékben megnövekedett a felújításokra költött kiadás, amit a település fejlesztésére használtak. 2013-ban is tovább folytatódtak a beruházások, óvoda, gondozási központ, orvosi rendelő felújítása, térfigyelő rendszer és csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésére került sor. 36

7. diagram: Kiadások megoszlása 100% 80% 60% 40% 20% Működés célú kiadások Felhalmozási, felújítási célú kiadások Egyéb 0% 2011 2012 2013-20% Forrás: Saját készítés Gesztely Község Önkormányzat költségvetése alapján 3.1.2.1. Működési célú kiadások A működési célú kiadásokat további 4 csoportra lehet osztani a jobb átláthatóság érdekében: Személyi juttatás Munkaadót terhelő járulék Dologi kiadás és egyéb folyó kiadás Működési célú pénzeszköz átadás, támogatás 37

6. táblázat: Működési kiadások megoszlása Adatok ezer Ft-ban Megnevezés 2011 % 2012 % 2013 % Személyi juttatás 181 981 40% 197 190 44% 174 871 33% Munkaadót terhelő járulék 47 598 10% 50 112 11% 39 069 7% Dologi kiadás és egyéb folyó kiadások 118 774 26% 106 857 24% 179 036 34% Működési célú pénzeszköz átadás, támogatás 108 315 24% 97 130 22% 137 425 26% Összesen 456 668 100% 451 289 100% 530 401 100% Forrás: Saját készítés Gesztely Község Önkormányzat költségvetése alapján A felsorolt működési kiadásokat mutatja a táblázat. Ennek segítségével megállapítható, hogy a személyi juttatások soron jelenik meg a legnagyobb összeg, azonban a vizsgált években kiegyenlítődik a dologi és egyéb folyó kiadás valamint a működési célú pénzeszköz átadás arányával. 3.1.2.2. Felhalmozási célú kiadás Amint az a 7. diagramon is jól látszik 2012-ben növekedtek meg a felújítások, amik 2013-ban is folytatódtak. Ezen kiadásokat a település nem saját bevételéből, hanem pályázatok útján nyert összegekből finanszírozta. Óvoda és a térfigyelő rendszer 4/2012 (III. 1) BM rendelet alapján, gondozási központ, orvosi rendelő felújítás csapadékvíz elvezetés, árvizes út rekonstrukció Észak Magyarországi Operatív Program támogatásával került kifizetésre. 38

3.2. Az önkormányzat mérlegének elemzése 3.2.1. A mérleg eszköz oldalának elemzése Az eszközök az önkormányzat eszközeinek konkrét megjelenési formája, ide soroljuk a befektetett és forgó eszközöket. 7. táblázat: Az eszközök összetételének alakulása Adatok ezer Ft-ban 2011 % 2012 % 2013 % Befektetett eszközök 897 854 94% 1 140 918 89% 1 235 616 92% Forgó eszközök 53 264 6% 134 820 11% 103 946 8% Összesen 951 118 100% 1 275 738 100% 1 339 562 100% Forrás: Saját készítés Gesztely Község Önkormányzatának egyszerűsített mérlege alapján A mérlegben szereplő számadatok alapján megállapíthatjuk, hogy az önkormányzat eszközeinek összértéke 2011-ről 2013-ra mintegy 40%-kal nőtt. A növekedés mind a befektetett eszközök és mind a forgó eszközök változásával magyarázható, hiszen a forgó eszközök 2011-ről, 2012-re több mint duplájára növekedtek. 3.2.1.1. Befektetett eszközök A befektetett eszközök olyan eszközöket tartalmaznak, amelyek legalább egy éven túl szolgálják az önkormányzat működését. A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközöket soroljuk. 39

8. táblázat: A befektetett eszközök összetételének alakulása Adatok ezer Ft-ban 2011 2012 2013 Immateriális javak 15 621 15 519 4 152 Tárgyi eszközök 828 502 895 880 794 994 Befektetett pénzügyi eszközök 9 869 14 399 14 763 Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök 43 862 215 120 421 707 Összesen 897 854 1 140 918 1 235 616 Forrás: Saját készítés Gesztely Község Önkormányzatának egyszerűsített mérlege alapján A táblázatban szereplő adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a befektetett eszközök legnagyobb arányát a tárgyi eszközök alkotják a vizsgált időszakban. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok, gépek, berendezések és járművek tartoznak a mérleg ezen sorára. Látható továbbá hogy az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök 2013-ra ugrásszerűen növekedtek, közel tízszeres a növekedés mértéke. 2011 és 2012-ben az újharangodi gáz és vízhálózat, Gesztely- Újharangod ivóvíz gerincvezeték és gesztelyi szennyvíz hálózat, 2013-ban a Klebelsberg intézményfenntartó központnak átadott általános iskola épületének és berendezési tárgyainak értéke növelte meg az üzemeltetésre kezelésre átadott eszközök állományát. 3.2.1.2. Forgó eszközök A forgó eszközök az önkormányzat tevékenységét nem tartósan szolgáló eszközök. Ide sorolhatók a készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök és egyéb aktív pénzügyi elszámolások. 40

9. táblázat: A forgó eszközök összetételének alakulása Adatok ezer Ft-ban 2011 2012 2013 Készletek 408 551 Követelések 5 882 15 536 13 702 Értékpapírok Pénzeszközök 24 377 96 136 90 244 Egyéb aktív pénzügyi elszámolás 22 597 22 597 Összesen 53 264 134 820 103 946 Forrás: Saját készítés Gesztely Község Önkormányzatának egyszerűsített mérlege alapján A forgó eszközök összegében 2011-ről 2012-re több mit másfélszeres változás következett be, amit 2013-ra 23%-kal csökkent, de még így is közel duplájára nőtt a bázis évhez képest. A forgó eszközök legnagyobb mértékben pénzeszközökből illetve egyéb aktív pénzügyi elszámolásból állnak. A pénzeszközök növekedése a pályázatokon befolyt támogatásnak köszönhető, amit legtöbbször december hónapban kapott meg az önkormányzat. 3.2.2. A mérleg forrás oldalának elemzése A források eszközök finanszírozásának forrásai. Az elemzés során megláthatjuk, hogy milyen arányban fedezik saját illetve kölcsöntőkéből az eszközeiket. 10. táblázat: Források összetételének alakulása Adatok ezer Ft-ban 2011 % 2012 % 2013 % Saját tőke 681 511 72% 1 050 492 82% 1 166 220 87% Tartalékok 46 708 5% 118 467 9% 90 244 7% Kötelezettségek 222 899 23% 106 779 8% 83 098 6% Összesen 951 118 100% 1 275 738 100% 1 339 562 100% Forrás: Saját készítés Gesztely Község Önkormányzatának egyszerűsített mérlege alapján 41