Mitől boldogok a mai fiatalok? Ifjúságkutatás interdiszciplináris megközelítésben Prof. Dr. Pikó Bettina SZTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Doktoranduszok Szövetsége 5. Ifjú Pszichológiai és Neveléstudományi Kutatók Országos Konferenciája Plenáris előadás Szeged, 2018. március 25.
A fiatalok sajátos helyzete Régen: - iuventus ventus - mini felnőtt - pontos határvonal (nagykorúság) Ma: - önálló szereplő a társadalmi térben - adoleszcens társadalom (Coleman) - marketing: vásárló és ízlésformáló erő - technikai tudás felértékelődése
A serdülőkor születése Modernizáció - megváltoztak a generációk közötti kapcsolatok - különösen a fiatalok helyzete - információrobbanás, tanulás, képzési idő Ifjúsági moratórium (Erikson, 1968): - az önálló életkezdés kitolódása - releváns döntések elhalasztása
A serdülőkor problémássá válása A modern társadalomban: - kritikussá vált - pszichoszociális kihívás - biológiai és szociális érés elszakad egymástól - krízisek, traumák - identitáskrízis (Erikson): már nem gyermek, de még nem felnőtt
Serdülőkor mint folyamat Preadoleszcencia Adoleszcencia Posztadoleszcencia
Premodern fejlődés Időben korlátozott (vö. érettségi ) Éles határ a gyermek- és serdülőkor között Szimbólumok, rítusok (pl. alkohol, cigaretta, szexuális tapasztalatszerzés, munka világa, felelősség) Természeti népek: beavatási szertartás: a felnőtt viselkedés igazolása - Fiúk: pl. fájdalomtűrés, ügyesség, fizikai erő, kontrollképesség, érettség
Premodern fejlődés Lányok: pl. a játékbabák nyilvános elégetése, háztartási ismeretek, új név, másfajta szerepfunkcióknak és viselet, öltözék, haj, stb. Sikeres beavatás = garantálja a felnőtt státuszt Lezárult szakaszról, nincs visszatérés Tisztelet, másfajta jogok és kötelességek
Premodern Beavatás
Modern beavatás?
Modern beavatás?
Modern beavatás?
Spirituális beavatás
Szexuális beavatás
Ifjúkori problémaviselkedés szindróma (Jessor) Káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drogfogyasztás), Korai és kockázatos szexuális viselkedés, Pszichoszociális problémák és mentális zavarok (pl. agresszió, antiszociális megnyilvánulások, depresszió) Iskolai beilleszkedési és tanulási nehézségek
A problémaviselkedés társadalmikulturális háttere A problémaviselkedés szimbolikus formában demonstrálja a tinédzserkor átmeneti jellegét Cigaretta, alkohol, drog és szexuális aktivitás: rituális felnőtt státus átélése Beavatási rítusok helyett: pótszertartások Az identitásproblémák lenyomatai (internalizálás, illetve externalizálás)
A szerfogyasztás mint adaptációs stratégia Elégtelen szociális kompetencia: elbizonytalanodás csoporthelyzetben Problémaviselkedés: adaptív funkciója van, a csoportnyomás, konformitás adaptív célokat szolgál Ungar (2000): a problémaviselkedés a személyes és társas identitás megerősítésének stratégiája serdülőkorban
Kvalitatív, fókuszcsoportos vizsgálat (Pikó & Piczil, 2004) A társadalomnak adnia kellene valamit a drogok helyett Gondtalan életet szeretnék és nem gondolni a jövőre. Minden bizonytalan, ezért hát most éljünk és szórakozzunk CARPE DIEM
Veszélyeztetettség Szociális befolyás és személyiségjegyek interakciója A szociális hatás: az iniciáció rizikófaktora A személyiségbeli hatás: a függőség rizikófaktora
Csoportviselkedés, kortárscsapda Kortársak szerepe: beilleszkedés - Autonómiaigény és intimitásigény együtt - Kapcsolati háló átstrukturálódik (felnőttek, kortársak) - Kortárscsoport - Csoportviselkedés - Azonosulás a csoporttagokkal, érzelmi megerősítés, identitás Egészségmagatartás (sport) Rizikómagatartás (drog)
Kompetencia, szociális kompetencia Kompetencia: egyéni és társas készségek hatékony felhasználása az életproblémák megoldása során Szociális kompetencia: interperszonális készségek (asszertivitás, kommunikáció, érdekérvényesítés, együttműködés) Egészséges személyiségfejlődés: szociális és egyéni kompetencia egyensúlya
Valakihez való tartozás igénye Need to belong Kollektivista (extravertált): nagy Individualista (introvertált): kicsi
Problémás Internet használat (Prievara és Pikó, 2016) PIH-skála Obszesszió Elhanyagolás Kontrollzavar Élettel való elégedettség -0,168*** -0,134** -0,179*** -0,119* Stressz 0,294*** 0,198*** 0,277*** 0,264*** Magányosság 0,250*** 0,130** 0,249*** 0,243*** Vágy a kötődésre 0,145** 0,117* 0,043 0,194*** Szégyenlősség 0,347*** 0,255*** 0,304*** 0,315***
Problémás Internet használat (Prievara és Pikó, 2016)
Veszélyeztetettség a szociális kompetencia szempontjából Jó szociális készségekkel rendelkező kollektivisták Jó szociális készségekkel rendelkező individualisták Elégtelen szociális készséggel rendelkező kollektivisták Elégtelen szociális készséggel rendelkező individualisták
Személyiség Újdonságkeresés Jutalomfüggőség Csökkent önkontroll Impulzivitás
Impulzivitás = gyors, tervezés nélküli reakció a várható negatív következmények előzetes számbavétele nélkül, ami nemcsak az érintett személyre van kihatással, hanem más emberekre is
Impulzivitás és serdülőkor Evolúció: gyors reagálás (túlélés) Megnövekszik a hajlam impulzív viselkedésre Sérthetetlenség illúziója Előnyei: - a serdülőkori adaptációs folyamatok - megnövekedett lehetőségek - új kapcsolatok - az énhatárok megváltozása - a függetlenedés, a self, az identitás fejlődése Hátrányai: - irreális optimizmus, veszélyes döntések - a törékeny és túlkompenzált önbizalom - narcisztikus személyiségjegyek
Döntéshozás serdülőkorban Érzelmi alapú döntések a racionális tényekkel szemben! Neuropszichiátriai oka: - prefrontális kéreg, - szubkortikális agyi területek (limbikus rendszer) fejlődése között fennálló időbeli eltérések Következmény: - azonnali jutalomszerzés fölénye a késleltetett jutalomelérés alacsony toleranciájával szemben - kockázatvállalás, szenzoros élménykeresés magas szintje
Jutalomhiányos tünetegyüttes (Blum) - A monoaminerg rendszer öröklött alulműködése miatt - Relatív hiány: technostressz, jutalomfüggés, unalom (kultúra!) - Fogyasztói társadalom: jutalomfüggőség kondicionálása (vö. like-vadászat )
Veszélyeztetett fiatalok Szociális befolyás és személyiségjegyek interakciója Magas rizikójú fiatalok: - alacsony önbecsülés és identitásproblémák - pszichikai (és biológiai) adaptációs zavarok - magas fokú szociális igények - szociális készség deficitek = Genetika, kultúra, csoporthatások, személyiség EGYÜTT!
Kik kevésbé veszélyeztetettek? Life skills (életvezetési készség) Adaptáció, alkalmazkodó képesség Azt hiszem, ha meg akarjuk előzni a fiatalok drogfogyasztását a hatékony prevenció abból áll, hogy azonosítjuk és megerősítjük azokat az erényeket, amelyekkel már egyébként is rendelkeznek. Az a fiatal, aki jövő-orientált, aki rendelkezik a megfelelő szociális készségekkel, aki energiát merít a sportból, nincs kitéve a drogfogyasztás kockázatának (Seligman, 2002)
A pozitív pszichológia missziója
Karakter erősségek - életcélok - belső motiváció - belső viselkedéskontroll - stabil és nem törékeny önbecsülés, önbizalom és értékrend - optimizmus és jövőorientáltság - autentikus, hiteles élet - személyes és társas életvezetési készségek
A problémamentes serdülőkor mítosza problémamentes serdülő gyermeki státusz = jól alkalmazkodó serdülő
A sikeres serdülő (positive peers, Rosenberg, 2002) Nem konfliktusok, hanem kihívások, minőségi ugrás Kíváncsiság, kezdeményezőkészség, motiváltság Kreativitás, célorientált gondolkodás, öröm FLOW (áramlat: átengedni önmagunkat) Kompetencia Boldogság
Boldogságkoncepciók I. Örömök, élvezetek, hedonizmus II. Az élet értelmessége, spiritualitás
I. Hedónia "A fogyasztói társadalomban nem egyszerűen tárgyat veszünk, hanem életérzését és biztonságot" Értékrend biztonsága (Spengler: Nyugat alkonya) helyett: Anyagi biztonság, fontosság érzése, "pörgés", fontosság tudata, a "sorsalakítás illúziója", a belső kontroll illúziója Carpe diem A kényelem illúziója
Boldogság és anyagiasság Az objektív mutatókkal összehasonlítva a szubjektív társadalmi helyzet erőteljesebben függ össze a pszichikai állapotot jellemző indikátorral. Közép, illetve felső-közép osztályba tartozó fiatalok: - kevésbé depressziósak - elégedettebbek az életükkel, optimistábbak - saját egészségüket is jobbnak értékelik
Boldogság és anyagiasság Középiskolások körében az anyagias beállítottságú fiatalok hajlamosabbak: - dohányozásra - alkohol- és drogfogyasztásra - hosztilitásra, mint a posztmateriális értékeket képviselők (lelki béke, a család, a barátság vagy a becsületesség).
II. Élet értelmessége A tudományos-technikai fejlődés átformálta a világról alkotott gondolkodásunkat A lét (egyéni, emberi) végső céljára és értelmére nem tud megnyugtató választ adni Egzisztenciális szorongás
Boldogság és spiritualitás Egzisztenciális jóllét (élet értelmére vonatkozó spirituális mutató) erőteljesen összefügg: - az élettel való elégedettséggel ( = 0,48***), - az optimizmussal ( = 0,46***), és - a depresszióval ( = -0,45***)
A mentális jóllétet befolyásoló vallási és spirituális változók stepwise regresszióanalízise β (beta) Élettel való elégedettség (SWL) Optimizmus (LOT) Depresszió (CDI) 1. Egzisztenciális jóllét β = 0,48 (p < 0,001) 2. Spirituális hit β = 0,11 (p < 0,05) 1. Egzisztenciális jóllét β = 0,46 (p < 0,001) 1. Egzisztenciális jóllét β = -0,45 (p < 0,001) 2. Milyen gyakran imádkozik β = 0,19 (p < 0,01) 3. Mennyire fontos a vallás β = -0,13 (p < 0,05)
Az élet értelmének keresése Az élet értelmességébe vetett hit és az élet értelmének keresése a legerősebb prediktorai: - az egészséges étkezésnek (fiúk) - a fizikai aktivitásnak (lányok) Kontrollváltozók: egészségértékek és jóllétmutatók
Klaszterek Vallást elutasító nem hívők csoportja (8%) Vallásra/ spiritualitásra nyitott csoport (23%) Vallásos/spirituális csoport, hívők (14%) Misztika és vallás híján boldogulók csoportja (20%) A vallásosság egyáltalán nem fontos számukra, vallási aktivitás nem jellemző rájuk, a hittételek elfogadása alacsony szintű A vallásosság szintje közepes. Nyitottak, néha gyakorolják is vallásukat, de nem igazán aktívak A vallásosság szintje magas, és fontosnak is tartják a vallást és spiritualitást a mindennapi életükben, A vallásosság szintje alacsony, vallási aktivitásuk gyakorlatilag nincs, egzisztenciális jóllétük viszont a legmagasabb Magas alkohol és drogfogyasztás, egészségi állapotuk megítélése a legkedvezőtlenebb, életükkel elégedetlenek, magas a depressziópontszámuk, nem optimisták, fizikai agresszióra és a haragra való hajlam A káros szenvedélyek gyakorisága átlagos szintű, a drogfogyasztás a legalacsonyabb, élettel való elégedettségük, optimizmusuk depresszió pontszámuk átlagos Az alkoholfogyasztás és dohányzás a legalacsonyabb, egészségi állapotuk a legjobb, elégedettek az életükkel, optimisták, nem hajlamosak depresszióra, sem agresszióra Dohányzás és alkoholfogyasztás magas, élettel való elégedettségük a legmagasabb, a depresszió a legritkább, optimisták, egészségük jó, hedonisták A tanulmányi átlaguk a legrosszabb, nagyrészt a felső + alsó társadalmi osztályba tartoznak Tanulmányi átlaguk átlagos, a legszélesebb középosztály tartozik ide Legjobb tanulmányi eredmény, legtöbben az alsó társadalmi osztályból, U-alakú összefüggés Tanulmányi eredményük jó, főként a felső és felső-közép osztályból
Köszönöm a figyelmet!