IV. előadás
A meggyőzést célzó kommunikáció: Az egyén tudatos törekvése arra, hogy valamilyen közlemény továbbításával megváltoztassa a másik egyén vagy egyénekből álló csoport véleményét, attitűdét, viselkedését. Célja, hogy a befogadó attitűdjeinek megváltoztatásával befolyásolja a befogadó magatartását. Kiinduló feltételezés: kommunikáció/üzenet attitűdváltozás magatartásváltozás. A magatartás azonban nem minden esetben változik meg. (Pl. bizonyos reklámok tetszenek és a termékről is pozitív véleményünk alakul ki, azonban mégsem vásároljuk meg!)
A meggyőzést célzó kommunikáció megítélhető aszerint, hogy mennyiben sikerült a kívánt viselkedést előidéznie (hatás, attitűd megváltozása) Behódolás, engedelmesség: szimpatikus, vonzó a kommunikátor, behódolunk neki, de csak jelentéktelen dolgokban és csak addig, amíg a szociális mezőnkben van. Azonosulás (identifikáció): a kommunikáció tartalmát igaznak tartjuk és megváltoztatjuk a véleményünket (attitűdünket), azaz hagyjunk magunkat meggyőzni. Belsővé válás (interiorizáció, intarnalizáció): az értékek beépülnek az egyén értékrendszerébe. A professzionális kommunikátor egyszeri alkalommal nem válthat ki ilyen hatást, legfeljebb azonosulást.
A meggyőzés a tanuláslélektan elképzelése Az üzenetekre való visszaemlékezést növelhetjük pl. az ismétlések számának növelésével, az intenzitás fokozásával (erősebb ingerek), asszociációk kiváltásával és leleményességgel (humor, kreativitás). A tanulás legfontosabb motívuma azonban az ösztönzés: az üzenetet leginkább akkor tanuljuk meg és fogadjuk el, ha az vélt vagy valós előnnyel jár.
A befogadó nem passzív, hanem aktív értelmező A meggyőzés attól függ, hogyan vesszük az adást A negatív érvek szinte sohasem meggyőzőek, a pozitívak pedig majdnem mindig Ha nem fér össze a kapott üzenet a saját meggyőződésünkkel, feszültség alakul ki (Festinger, disszonanciaelmélet) A kognitív disszonancia: pszichológiai diszkomfort érzés, ami akkor keletkezik, ha az adott személy meggyőződései, attitűdjei és cselekedetei nincsenek összhangban, inkonzisztensek. A meggyőzésre irányuló kommunikáció felhasználja az ésszerűsítés csapdáját: 1. lépés: kognitív disszonanciát teremt 2. lépés: megoldás felkínálása a bűntudat csökkentésére
A meggyőzés tényezői kommunikátor üzenet befogadó
Kommunikátor akkor sikeres, ha A közönség elfogadja érzelmileg (szimpátia), továbbá hitelesnek és meggyőzőnek tartja Szimpátia azok iránt alakul ki bennünk, akik: Kellemes, jó, csodálatra méltó tulajdonságai vannak, Hozzánk hasonló érdekeik, véleményük, értékeik van, Bizonyos készségekkel, szakértelemmel, nézetekkel rendelkeznek, Pozitív attitűdökkel rendelkeznek irántunk (kedvelnek, szeretnek, elismernek bennünket). Testi vonzerő (csak lényegtelen dolgokban befolyásol!), az elvárások kultúrafüggőek Akkor érezzük szeretetreméltónak a kommunikátort, ha hozzánk hasonló
Hitelesség: a közszereplők egyik leghatásosabb eszköze a hitelesség. A hitelességet, megbízhatóságot: a megjelenés a viselkedés, valamint a reputáció (hírnév) alakítja.
A kommunikátornak úgy kell megfogalmaznia közleményét, hogy a szituációnak, a célnak, és a partnernek (előzetes tudásának, kulturális kompetenciájának, szükségleteinek) megfeleljen Eszközök: Racionális érvelés (tények, adatok, összefüggések logikai levezetése, csúsztatás) emocionális ráhatás Vegyes érvelés
Egyoldalú vagy kétoldalú, illetve szendvics érvelés Konklúziók implicit vagy explicit levonása Tények, adatok hitelesség érzését kelti Névválasztás, címválasztás, megcímkézés Nyelvezet Totális megfogalmazások Ritkaság érzésének keltése: a készlet erejéig Viszonzás-kérés: te tartozol nekem Következetesség, hagyományőrzés: de hisz mindig így csináltuk. Társadalmi bizonyíték: ez az élet rendje
Vonzalomra utalás: ha szeretsz, elfogadod, amit mondok Tekintélyelv hangsúlyozása: mert én azt mondom Csúsztatás: az emberek elutasítják ezt a magatartásformát; a politikusok kötelessége, hogy Csodaígéret Ismétlés Fenyegetés, veszélyezettség érzésének keltése Szakértelem hangsúlyozása Szakértőre való hivatkozás Vélt vagy valós előnyökhöz jutás ígérete Kognitív disszonancia keltés és a megoldás felkínálása Humor, irónia
Paraverbális meggyőzés Hangsúly, hanglejtés, hangszín, ritmus, szünet Non-verbális meggyőzés: szerepelvárásnak megfelelés, szimpátia, vonzerő Testbeszéd (tekintet, mimika, gesztusok, ) Színek Öltözék, hajviselet, tárgyak, lakberendezés, illatok, státus-hatalom- és presztízsjelek
Látványteremtés és időkezelés kameraállások, beállítások, megvilágítás, vágóképek megválasztása, különleges effektusok, számítógépes animáció célzatos használata Célja : fókuszolás, kiemelés, illusztrálás, ellenpontozás, értékelés, sűrítés zene, hangeffektusok, zörejek meglepetés, rendhagyó forgatókönyv szexuális vonzerő, gyerekek, állatok
Ahhoz, hogy a befogadó a kommunikátor szándékát értelmezze, dekódolja, szükséges: Aktív hallgatás, figyelem A befogadó értse meg az üzenetet (megértés) Üzenetet összefoglalni Visszacsatolást kezdeményezni, visszakérdezni A hagyományos tömegkommunikációs eszközökkel szemben épp a visszacsatolás nem lehetséges, egyirányú, vertikális kommunikációt folytatnak: a kommunikátor és a befogadó viszonya aszimmetrikus.
A jelentés-tulajdonítás változói, a befogadó állapota fizikai állapot alapvető szükségletek kielégítettek könnyebb a meggyőzés önértékelés alacsony önértékelésű befogadók könnyebben meggyőzhetőek intelligencia, tájékozottság, motiváció a gondolkodása nehezebb dolga van a meggyőzőnek Kor, nem, társadalmi réteghez való tartozás, kulturális kompetencia, jövedelmi viszonyok A nem (nemi szerep) máshogy tekint a világra, másképp értelmezi az üzeneteket
Az üzenet feldolgozása, fő-, és mellékútvonalak Fő útvonal A főútvonalon a befogadó először megvizsgálja a hallott, befogadott gondolatokat és mérlegelik a jelentésüket. A főúton való haladás jelentős kognitív erőfeszítést igényel. Kerülőútvonal A befogadó olyan információkra, jelzésekre hagyatkozik, amelyek segítségével gyors döntéseket hozhat A kerülőút lehetőséget ad arra, hogy felgyorsítsuk az üzenet elfogadását vagy elutasítását anélkül, hogy fontolóra vennénk a kérdés összetevőit és központi elemeit. Főúton objektív, részletes információk, mellékúton az érzelmekre ható vagy humoros információk jutnak célba. A két út közötti választást a befogadó motiváltsága (személyes érintettség, értelmezési igény), illetve információfeldolgozási képessége (figyelemelterelő hatások, elegendő ismeretanyag) határozza meg.
Minél inkább testreszabott az üzenet, minél inkább figyelembe veszi a befogadó tulajdonságait, kompetenciáit, attitűdjeit, körülményeit korát, nemét (jövedelmi viszonyait), életstílusát, kulturális kompetenciáját, aktuális szükségleteit, annál valószínűbb, hogy a kommunikáció sikeres lesz.
Ragadja meg a befogadó figyelmét Az üzenetet hordozó érveket a közönség értse meg Fel kell kelteni és fenn kell tartani a hallgatóság figyelmét Beszéd kidolgozása: - Logikusan felépített, tagolt legyen - Az összefoglalás a következő téma felvezetését is tartalmazza - Illeszkedjenek a részek egymáshoz, ne legyenek fölösleges kitérők
- Max. 3-5 fő üzenet - Szemléltetés - Arányok megtalálása - Befejezés: ismételjük el a lényeget
Ha zavar áll be: - Redundancia: időbeli, extenzív vagy intenzív azonos jelzések egymás utáni többszöri megismétlése (időbeli) vagy a jelzésadás idejét növeljük meg (pl. hosszabb ideig tartunk szemkontaktust) vagy intenzitás növekedés (az ismétlések mindig hangosabbak) - Redundancia extenzitása: többféle nemverbális csatorna közvetít információkat. Ha az egyikre nem reagálnak, próbálunk másik csatornán kapcsolatot felvenni (kompenzálás)
Kommunikációs zavar: Ha redundanciával és intenzitási változtatással sem jön létre megfelelően kommunikáció - Teljes kommunikációs képtelenség ritkán jön elő, leginkább eszméletvesztés eseteiben, súlyos afáziában
Beszűkül a kommunikáció lehetősége ha: - Idegen országban vagyunk és nem értjük a nyelvet (ilyenkor sokat segít a nemverbális kommunikáció, metakommunikáció, ezeken keresztül az érzelmi állapotok, viszonyulásmódok, szándékok közvetíthetők) - Bizonyos neurológiai betegségek valamint fogyatékosság esetén (pl. Parkinson betegség, mozgáskorlátozottság, érzékszervi fogyatékosság-ilyenkor az ép csatornán való információ felvétel fokozódik)
Kommunikáció finom zavara: - Nyelvi szocializáció hiányosságai (pl. megfelelő iskolázottság hiánya)
Súlyos depresszió (teljes gátoltság, kommunikációból való visszahúzódás) Autizmus Skizofrénia (katatónia, hebefrénia, paranoid) Delírium (gyógyszerek vagy alkohol okozta) Dementia Szorongás
Köszönöm a figyelmet!