ÜZLETI JELENTÉS 2016. Nagyatád, 2017. május 24. Dr. Tófeji Edina elnök-ügyvezető igazgató Fisli Zsuzsanna gazdasági igazgató 1
1. Bevezető 3 2. A vagyoni-, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség 7 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok 9 4. Várható változások 10 5. A K+F tevékenység 11 6. A környezetvédelem bemutatása 11 7. A takarékszövetkezet foglalkoztatási politikája 11 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési- és forgatási célú) 11 9. Kockázatkezelési politika 12 10. Az ár-, hitel-, kamat-, likviditási-, és cash-flow kockázat bemutatása 14 1. sz. melléklet: főbb mutatószámok 2. sz. melléklet: betét- és hitelállomány 2
3. Bevezető A 2008-tól elhúzódó válság, a pénzügyi és gazdálkodási környezet, a folyamatosan csökkenő kamatmarge mind arra kényszerítette a szövetkezeteket, hogy növeljék forgalmukat, üzemméretüket. A belső növekedés (új ügyfélszerzés, hitelezés volumenének növelése) ilyen mértékben elképzelhetetlen volt, ezért országosan megindult egy tőkeegyesítési folyamat egyesülések révén. A tőkekoncentráció másik indoka az volt, hogy a mai kor elvárásainak megfelelő szakember gárda biztosítása, a feladatok specializálása egy nagyobb szervezetben oldható meg optimálisan. A földrajzi környezet, működési terület, a hasonló üzemméret és tőkeszint, a személyes kapcsolatok mind alátámasztották a 2016. szeptember 30-val létrejött M7 TAKARÉK létjogosultságát. A Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., valamint a három szövetkezet tagsága hozzájárulásának birtokában a jogszabályi előírások figyelembe vételével a beolvadás jogi formája mellett döntöttünk, nem szerettük volna egy új szervezet létrehozásával járó jogi, szervezeti és dokumentációs procedúra felvállalását. Somogyra esett a választás, tekintettel arra, hogy a legtöbb kirendeltséggel rendelkezett, és az M7 központjaként is a Somogy korábbi székhelyét jelöltük meg. Nagykanizsa, Marcali, Kaposvár és Balatonboglár voltak azok a települések, ahol többen is működtettünk fiókot. Közös döntés alapján a bérleményeket megszüntetve Balatonbogláron és Kaposváron a Kéthely és Vidéke, Marcaliban pedig a Somogy kirendeltségét olvasztottuk be a másikba. Nagykanizsán egyelőre mindkét fiókot meghagytuk, de tervezzük ezek összevonását is. A nagyobb üzemméretből következően egy ügyfélcsoport részére lényegesen nagyobb összegű hitelek kihelyezése lehetséges, így az M7 Takarék már alkalmas középvállalkozások finanszírozására, nagyobb projektek megvalósításának pénzügyi lebonyolítására is. A kibővült és specializálódott szakember gárda gyorsabban tud reagálni a piac változásaira, színvonalasabb kiszolgálást képes nyújtani mind a régi, mind pedig a leendő ügyfelek számára. Az egyesüléssel egybeesett a takarékszövetkezetek arculatváltása. A garancia közösség, az integráció új logója, arculati elemei meg fognak jelenni minden szövetkezeti fiókban. A szervezet kialakítás során szakítottunk a korábbi hagyományos aktív-passzív felállással, és helyette kialakítottunk egy, a banki működésre jellemző, a mai kor igényeinek és elvárásainak megfelelő szervezetet, előtérbe helyezve az értékesítést. A szövetkezet legfőbb döntéshozó szerve az összes tagból álló részközgyűlés, amely küldötteket választ maga közül, és így a 60 fő rugalmas a legfontosabb döntések meghozatalában. Az operatív irányítást a 9 fős igazgatóság és 3 fős felügyelő bizottság látja el, az ülések gyakorisága havi-kéthavi. A munkaszervezet vezetője az elnök-ügyvezető, akinek munkáját 3 beosztott ügyvezető segíti. Ők irányítják az értékesítést, a háttérműveletet (aktív-passzív üzletág) a kockázati kontroll funkciókat (kockázatkezelés, compliance) és a követeléskezelést. 3
Az értékesítés munkáját régiókra osztottuk, a kirendeltségek irányítását és ellenőrzését a 6 régióigazgató/vezető látja el. Külön szervezeti egységként működik a számvitel és adatszolgáltatás. A takarékszövetkezetek 2016. évre még külön-külön készítették el üzleti tervüket, azonban az egyesülési előkészületek során már készültek közös középtávú gazdálkodási és értékesítési tervek is. A kitűzött legfontosabb célok között szerepelt, hogy mindhárom szövetkezet javítsa a szolgáltató képességét, feleljen meg a tagok bizalmának, folyamatosan tartsa fenn fizetőképességét, likviditását. Az egyesüléssel járó többletköltségek miatt az első közös gazdasági évre nyereség nem volt reálisan tervezhető. A szövetkezetek vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, ehhez alakította portfoliójának kívánatos összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. PASSZÍV ÜZLETÁG Az M7 Takarék Szövetkezet betétállománya 2016. december 31. napján 22,935 milliárd forint volt, melynek volumenére nagy befolyással vannak az ügyfeleknek biztosított egyéb befektetési lehetőségek. A befektetési üzletág fejlődése az állományok esetében is jelentős. A termékek tekintetében is jól nyomon követhetők a piaci és ügyfél igényekhez kapcsolódó változások, azaz nem került elvesztésre a lakossági betétállomány jelentős része, hanem az ügyféligényekhez jobban igazodó befektetési szolgáltatásokba vándorolt át. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank függő ügynökeként 2016. évben is a teljes Takarék/ Diófa Alapkezelő által kezelt befektetési termékpaletta elérhető volt. A hangsúly elsősorban az állampapírokra és befektetési alapokra helyeződött át. Az ügyfelek portfólióját három számlatípuson keresztül tudtuk személyre szabottan kezelni (értékpapír számla, NYESZ, TBSZ). Értékpapír számlák 2016. évben az értékpapír számlák állománya tovább növekedett, melynek jelentős része ügyfélszámla volt. A Tartós Befektetési Számlák (TBSZ) és a Nyugdíj Előtakarékossági Számlák (NYESZ) db száma változatlanul alakult az előző évihez képest. Összességében év végén 3114 db számlát tartottunk nyilván. Állampapírok Az ügyfelek a tárgyévben elsősorban az állampapírokat preferálták, az ÁKK finanszírozási politikájából fakadóan. 2016. évben a stagnáló jegybanki alapkamat a betéti termékekből is a különféle állampapírok irányába terelte a megtakarításokat. A fenti táblázatból látható, hogy mind a Kamatozó Kincstárjegy állomány, mind a hosszabb futamidejű államkötvények állománya növekedett, bár ki kell itt is emelni, hogy az egyesülés miatt volt még olyan terület, ahol aktívabbak tudtunk lenni. A növekedési tendenciát 2017-es évre is érvényesek tartjuk, de az üteme már mindenképpen enyhébb lesz. 4
Befektetési Alapok Termékértékesítés tekintetében az elmúlt évi Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap növekmény jelentős kihívás elé állította az M7 Takarék Szövetkezetet. Összességében elmondható, hogy az éves tervet teljesíteni tudta a pénzintézet, és ezzel az értékesítési kampányokban is jelentős eredményeket ért el. A piaci kamatkörnyezet alakulása az MPT Pénzpiaci Alap állományát érintette jelentősen, 2017. évben további átrendeződést prognosztizálunk, a Diófa Alapkezelő előjelzéseire hagyatkozva. A Diófa Alapkezelő által kezelt többi alap súlya érdemben nem változott az MPTIA mellett, melyek közül a Magyar Posta Takarék Harmónia Alap értékesítése volt még számottevő. Ennek súlya a tovább erősödhet, reális alternatívát nyújtva akár a rövid távra megtakarító ügyfeleknek is. Részvények A részvények árfolyama jelentős növekedést mutatott a 2016-os évben, azonban ennek ellenére is csak szűk szegmens veszi igénybe ezeket a termékeket, amely során az árfolyam növekedésen elért eredmény a fő cél és nem az osztalék bevétel. Így jelentős jutalékbevételt jelent ezek kereskedése. Az időszakban az eddig elért nyereség realizálása volt a jellemző. A megváltozott kamatkörnyezetre tekintettel a kockázatot jobban elviselő ügyfelek számára kedvező alternatíva lehet a tőzsde felé fordulás a magasabb hozamok reményében. Biztosítási tevékenység: A 2016. év az M7 Takarék Szövetkezet, illetve jogelődjei számára az egyesülés éve volt. Ennek megfelelően a biztosítás értékesítési tevékenység tekintetében az elmúlt üzleti év a folyamatok, eljárásrendek, értékesített termékek, valamint értékesítési technikák egységesítéséről, a felzárkóztatásról és az építkezésről szólt. A terület sikerességét mutatja, hogy az elért eredményeinken egyáltalán nem látszottak a fenti tényezők. Mindkét biztosítási partnerünk SIGNAL IDUNA Biztosító és Takarék Biztosító termékeinek értékesítési számait tekintve év közben folyamatos fejlődés volt kimutatható. A Takarék Biztosító termékeinek értékesítésében 2016. első félévi teljesítményünket a második félévben közel 230%-kal haladtuk meg. A Signal biztosításainál ez az arány több mint 330% volt. Az előző évhez hasonlóan a húzótermékek 2016-ban is a gépjármű-biztosítások voltak, de jelentős a fejlődés az élet- és balesetbiztosítások, valamint a lakossági és vállalati vagyonbiztosítások területén is. AKTÍV ÜZLETÁG Az aktív üzletág tervszámainak meghatározásakor az elmúlt évek tapasztalatai, a fejlődés természetes igénye, a nyereséges gazdálkodás biztosítása játszott szerepet. A folyamatosan csökkenő kamatszintek és szűkülő kamatmarge mellett is meghatározó szerepe van az üzletágnak a takarékszövetkezet gazdálkodásában, a nyereség megtermelésében. 5
Az egységes integrációs stratégia és termékfejlesztés miatt nem vezettünk be új, integrációtól független terméket. Az M7 Takarék Szövetkezet 2016. október 01-i indulására csak azok a nem integrációs termékek maradtak aktívként, amely hitelcélokra az integrációnak jelenleg nincs központi terméke. A 2016. szeptember 30-i egyesülést megelőzően egységesítésre került a forgalmazni kívánt termékek köre, feltételei és a kondíciók. Az aktív üzletág tevékenységében továbbra is a vállalkozói ügyfélkör a meghatározó. A takarékszövetkezetnél az MNB Növekedési Hitel Program mellett a vállalkozói ügyfelek által legkedveltebb, illetve leginkább igényelt hitelek a Széchenyi Kártya, a Gazdakártya, az Agrár Széchenyi Kártya, a különböző támogatások előfinanszírozására nyújtott hitelek és 2016-ban új termékként megjelenő Takarék Termőföld Hitel. Az alacsony hitelkamatok miatt átértékelésre került a forgalmazott termékek listája, így a beruházási hitelek esetében prioritást élvez a Széchenyi beruházási hitel, míg forgóeszköz hiteligény esetén a Széchenyi Forgóeszköz hitel. E termékek forgalmazásának előnye az ügyfél számára, hogy a kamattámogatásnak köszönhetően minimális kamatot fizet, azaz jól értékesíthető termékek lettek, míg szövetkezetünk számára előny, hogy bruttó kamatbevétele (4-6%) képződik. A hagyományos finanszírozási formák mellett új termékek is megjelentek a hitelezési palettában. Az FHB Lízing közreműködésével ügyfeleink lízing lehetőségeket is igénybe vehetnek ingatlan- és gépbeszerzések finanszírozására, valamint a Takarék Faktorházzal együttműködve lehetőség van követelések faktorálására is. A takarékszövetkezetek, így az M7 Takarék Szövetkezet is a Takarékbank égisze alatt közbeszerzési eljárást követően elnyerte az MFB 0%-os hitelek forgalmazásának lehetőségét. Az időszak folyamán 5 roadshow-n vettek részt a szövetkezet vezetői, népszerűsítve a kedvező finanszírozási lehetőséget. Nagy reményeket várunk az MFB pontok megnyitásától, amelyek technikai, arculati és megjelenésbeli előírások alapján kerültek kialakításra. A hitelállomány bruttó összege 11 071,392 millió Ft, melyből a rövidlejáratú 3 364,369 millió Ft, a hosszú lejáratú 7 707,023 millió Ft. A bruttó hitelállomány: - 42,27%-a a lakosság, - 56,36%-a vállalkozók, - 0,86%-a önkormányzatok, - 0,46%-a non profit szervezetek részére nyújtott hitel. A lakossági hitelezés területére még mindig a visszafogottság a jellemző, a CSOK és a hozzá kapcsolódó jelzáloghitelek iránti kereslet nem tudja pótolni a törlesztésből adódó amortizációt. 2016. december 31. napján a megképzett értékvesztés 953,084 millió Ft volt, amely a teljes hitelállomány 8,61%-a. A hitel/betét arány a tárgyév végén 48,27%, melyből a lakossági hitelek aránya 42,27%, a vállalkozói hiteleké 57,73%. A szövetkezet adózás előtti eredménye 2016.évben -68,028 millió Ft, ami a saját tőke összegét csökkenti. 6
A szövetkezet auditált szavatoló tőkéje 2.200.850 E Ft- ra emelkedett, amely 1.249.468 E Ftos növekedést jelent egy év alatt. A banki működés biztonságát kifejező tőkemegfelelési mutató 2016.12.31-én 13,82% ami meghaladja az előírt szintet. A szövetkezet 2016. évben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon a szükséges értékvesztéseket. A törvényileg előírt általános tartalék a negatív eredmény miatt nem lett képezve. A szövetkezet tevékenységének szabályozottsága kielégítő. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a takarékszövetkezet vagyonát és kockázatviselő képességét növelni. 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A mérlegfőösszeg az egyesülést követően 217,85 %-kal nőtt, 2016. december 31. napján 27 404 382 eft volt. Az eszközök között jelentős az értékpapírok és bankközi állományok mértéke (42,30 %), az ügyfelek részére folyósított kölcsönök nettó összege (36,92 %). Az értékpapírok állománya befektetési céllal vásárolt állam és hitelintézeti (MFB, FHB) kötvényekből áll, melyek lejárati ideje 2017., 2018., 2019., és 2020. és 2021. években esedékes. A szövetkezet az értékpapírokat lejáratig tartja, azokkal nem kereskedik. A hitelintézetekkel szembeni követelések állománya tartalmazza az I betétet 2 436,246 millió Ft összegben, 622,040 millió Ft értékű 3 hónapra Euróban lekötött betétet, 2 331,000 millió Ft egy, illetve hónapos lekötött betét, 235 millió Ft rövid, napra lekötött betét formájában. Ez az állomány az összes eszközök között 20,52 %. A szervezet számláit a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. vezeti, a befektetések a számlavezető pénzintézeten keresztül kerülnek lebonyolításra. A szövetkezet 2016. szeptemberi egyesülését követően a megbízásos devizaszámla vezetésről áttért a saját jogú devizaszámla vezetésre. A takarékszövetkezet tulajdonába került ingatlanok több elektronikus felületen is meghirdetésre kerülnek, ezzel is segítve a gyorsabb értékesítés lehetőségét. A pénzintézetnek nem célja a fedezetül szolgáló ingatlanok tulajdonjogának megszerzése, és nem is gyakran él ezzel. A tárgyév elején 9 ingatlan volt a hitelintézet birtokába végrehajtásból, felszámolási eljárásból, melyből egy ingatlan értékesítésére került sor. 2016. december hónap folyamán 1 új ingatlan került a szövetkezet tulajdonába. A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek növekedését az MNB által meghirdetett növekedési hitelprogramból igényelt források tartalmazzák. Az NHP hitelt igénybe vevők 49 %-a belföldi jogi személyiségű vállalkozás, 29 % a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező önálló vállalkozás, és 22 % az őstermelők aránya. 7
A hátrasorolt kötelezettségek az Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (OTIVA) által forintban nyújtott alárendelt kölcsöntőke (volt bankkonszolidációs állomány). A kibocsátó 31 974 eft összegű alárendelt kölcsöntőke szerződést felmondta, lejárati ideje 2016.12.31. napja volt. Ezt az összeget az M7 takarékszövetkezet visszafizette. A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében romlott a 2015. évihez képest. (1.sz. melléklet) A takarékszövetkezet informatikai, bankbiztonsági célú kiadásai meghaladják az előző évit. Ezen kívül csak állagmegóvó, eszközpótló beruházásokra történtek. Az adózott eredmény az összes bevétel arányában előző évhez viszonyítva (bázishoz) jelentősen csökkent. A bevétel az eszközökre vetítve 6 %-os színvonalat ért el, ami 5,7%-ponttal kevesebb a bázisnál. Az eszközarányos adózott nyereség a 2015. évi 0,05%-ról -0,25%-ra csökkent 2016. évben. A saját tőke arányos adózott nyereség 2016. évben -3,2%, amely 4,03%-ponttal alacsonyabb a 2015. évinél. A takarékszövetkezet tevékenységének eredményességét döntően a kihelyezések kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg. A pénzintézet kamatmarzsa 2016. évben 2,16% volt, ami 1,3%-ponttal alacsonyabb a bázisnál. A takarékszövetkezet tőkeellátottság mutatói javultak. A mérlegfőösszeg a saját tőke 12,9-szeresét tette ki 2016. évben. A hitelintézeti törvényben előírt tőkemegfelelési mutatót a takarékszövetkezet az előírt szint felett teljesítette, mivel a fordulónapi értéke 13,82 %. Ennek egyik jelentős tényezője a szavatoló tőke kedvező alakulása. A takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés jelentős veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőképesség fenntartásával. A takarékszövetkezet likviditási okból 2016. évben sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, amit a mérsékelt kihelyezés sem indokolt, ugyanakkor a betétesek bizalma is folyamatos volt, rendkívüli betétkivonásra nem került sor. A működés biztonságát szemléltetik a likviditási ráta mutatók is. (1.sz. melléklet) A likvid eszközök aránya 25,2 %-os. 8
A hitelek aránya a betétek %-ában 48,27%. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására 2016. évben is kiemelt figyelmet fordított a takarékszövetkezet. A hitelportfolió minősége javult az előző évhez képest. A hatályos jogszabály válsághelyzetben lévőnek tekint minden olyan szövetkezetet, amelynek 90 napon túli hátralékos állománya meghaladja a teljes követelésállomány 10 %-át. A volt Dél-Zalai és a Somogy Takarék Szövetkezet az egyesülés pillanatában megfelelt ezen elvárásoknak, az M7 TAKARÉK-nak azonban csak év végére sikerült a kívánt érték közelébe kerülni. A takarékszövetkezet folyamatosan intézkedéseket tesz a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében, a követeléskezelés kiemelt terület. Mivel a fizetőképesség és a fizetőkészség nem javult kielégítően, továbbra is szükséges a körültekintő hitelbírálat és a megfelelő fedezettség biztosítása. A szükséges értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az értékvesztés mérlegfőösszeghez viszonyított aránya 3,5%. Ez amellett, hogy nem veszélyezteti a takarékszövetkezet jövedelmezőségét, elegendő biztosítékot jelent a takarékszövetkezet hitelezési kockázatának fedezésére. A követelések lejárat szerinti összetétele is alátámasztja a követelés értékelés megalapozottságát. A különböző hatékonysági mutatók alapján le lehet azt a következtetést vonni, hogy a takarékszövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel megfelelően gazdálkodott. A bevételarányos költségszint 44,1 %, ami 1,6%-ponttal nagyobb az előző évinél. Az eszközarányos költségszint 2,6 %, ami 2,2%-pontos romlást mutat. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok Lényeges portfólió változás nem történt. 4. Várható változások AZ M7 TAKARÉK Szövetkezet elkészítette a 2017. évi üzleti tervét. Ennek alapját jelenti a Takarékbank Zrt által a takarékszövetkezeti integráció számára előírt aggregált eredményterv, valamint az üzleti aktivitás erőteljes bővítése melletti jelentős költségracionalizálás. A Takarékbank Zrt a szövetkezeti hitelintézetek számára egyedi pénzügyi és értékesítési tervszámokat határozott meg. Kiemelt prioritással bír az értékpapírszámlák számának növelése, a befektetési szolgáltatások volumenének növelése és a hitelezési tevékenység bővítése. 9
2017. évre vonatkozó célkitűzések: 1. Tőkehelyzet A gazdasági pozíció megőrzése és a fejlesztési szükségletek igénylik a saját tőke növelését. Erre a növelésre 2017. évben is alapvetően eredményágon számít a takarékszövetkezet. Alárendelt kölcsöntőke bevonását nem tervezi a Takarékszövetkezet, azzal csak különösen indokolt esetben szándékozik élni. 2. Forrásgazdálkodás Betéti forrásbővüléssel nem kalkulál a takarékszövetkezet, emellett a mérlegfőösszeg mérsékelt csökkenésére számít. Elsősorban a relatíve olcsóbb források (számlabetétek) megszerzésére fordít továbbra is nagy hangsúlyt. A 2016. évi értékpapírszámlák számának, állományának növelése a betétállomány csökkenését vonja maga után. 3. Aktív üzletág A takarékszövetkezet a hitelállomány 4%-os növekedésével számol, részben a vállalkozói hitelek, részben a lakossági jelzálog és lakáscélú hitelek állománynövekedésének következtében. Az állampapírok esetében állománycsökkenéssel kalkulál. A bankközi pénzpiacon a tavalyihoz képest kisebb nagyságrendben tervez részt venni. Kiemelt feladat lesz a problémássá váló követelések kezelése, a minél magasabb megtérülés elérése, az állományromlás fékezése. 4. Működési feltételek A bankbiztonságot továbbra is súlyponti kérdésként kell kezelni, hiszen nem csupán a jogszabályi előírások szigorodtak, hanem a valós kockázatok is nőttek. A kirendeltségek felújítása a bevételi lehetőségek függvényében folytatódik, különös tekintettel az akadálymentesítésre. 5. Jövedelmezőség A hosszabb távú fennmaradás záloga a jövedelmező gazdálkodás. A takarékszövetkezeti integráció aggregált eredménytervének eléréséhez 5 millió Ft-os adózás előtti eredményt tervez az M7 TAKARÉK Szövetkezet. 5. A K+F tevékenység: Nemleges 6. Környezetvédelem bemutatása A takarékszövetkezet tevékenysége közvetlenül nincsen hatással a környezetre. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2016. évben 175 fő volt. Az egyesülés kapcsán az volt a fő cél, hogy a nyugdíjazások mellett ne szűnjön meg aktív dolgozó 10
munkaviszonya, leépítésre ne kerüljön sor. Kiemelt figyelmet fordítottunk a korábban elnagyolt területek (compliance, adatvédelem, fogyasztóvédelem) megfelelő kialakítására. 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) Származékos ügyletet a takarékszövetkezet nem kötött és jelenleg sem rendelkezik ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya 2015.12.31 2016.12.31 Változás I. Pénzügyi eszközök 11 408 423 25 342 936 222,1% a) Készpénz 645 330 934 837 144,9% b) szerződéses megállapodáson alapuló követelések pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök más felektől történő átvételére 10 602 875 23 535 005 222,0% c) szerződéses megállapodás alapján biztosított jogok pénzügyi instrumentumoknak potenciálisan kedvező feltételek mellett történő cseréjére más felekkel d) más vállalkozó saját tőkéjét megtestesítő instrumentum (más vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés a befektetőnél) 160 218 873 095 544,9% II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) 11 447 229 24 774 419 216,4% a) szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettségek pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök más felek részére történő átadására 11 447 229 24 774 419 216,4% b) szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettségek pénzügyi instrumentumoknak potenciálisan kedvezőtlen feltételek mellett történő cseréjére más felekkel 9. Kockázatkezelési politika A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja a takarékszövetkezeti integráció szintjén elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. A kockázatvállalási politika az egyes releváns kockázatokra vonatkozóan külön-külön is tartalmaz alapelveket. Főbb kockázatkezelési alapelvek 1. A takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelő hatóság ne korlátozhassa tevékenységét. A takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek 11
mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett. (Biztonságos működés elve) 2. A takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében. (Együttműködés elve) 4. A takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli, és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz, és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 5. A kockázatkezelési módszereknek, kontrolloknak és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 6. A takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 7. A takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 8. A takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a takarékszövetkezet vagy más, az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 9. A takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. Főbb kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok - A takarékszövetkezet a Takarékbank által kiadott közvetlen hatályú Tőkemegfelelés módszertani szabályzata alapján az Integrációra vonatkozó előírásai szerint a tőkemegfelelést a CRR és a Hpt. alapján egyedileg számolja. - A prudenciális követelményeknek való egyedi megfelelés alól mentesül a takarékszövetkezet, hiszen a kockázati közösség tagja és a Takarékbank Igazgatósága által kibocsátott kockázatkezelési szabályzatot kötelező érvénnyel alkalmazza. 12
- Annak meghatározása, hogy a takarékszövetkezet az egyes kockázati típusokat tekintve milyen típusú és milyen mértékű kockázat vállalására törekszik, így különösen a hitelezési, piaci, működési, likviditási kockázatok területén. - A takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. - A takarékszövetkezet az egyesülést követően létrehozott kockázati kontroll területe a lényeges kockázatok alakulását folyamatosan figyeli, gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat. A Piaci és a Likviditási kockázatokkal kapcsolatos szabályzatok által meghatározott limitek figyelése esetében a limittúllépésekről jelzést küld az érintett személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását, valamint jelzi az EFB felé. - A takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára, valamint a Takarékbank részére. - A takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. - A takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. Hitelkockázat-kezelési célok - A hitelkockázati kontroll funkciók ellátása, tervezése, fejlesztése és értékelése - Minősítési eljárással kapcsolatos módosítások felülvizsgálata, dokumentálása, beleértve a változtatás indoklását is. - A minősítési kritériumok felülvizsgálata, annak érdekében, hogy előrejelzik-e a kockázatot. - A kockázati rating (vállalatok minősítése) fokozatok pontosságának ellenőrzése és igazolása. - Konzisztencia felmérése iparági, portfólió és régiók szempontjából. - Meghatározott limit folyamatos ellenőrzése. - A fedezetértékelési szabályzat felülvizsgálata és olyan átalakítása, hogy az megfeleljen az új tőkemegfelelési szabályozásban foglalt követelményeknek, és lehetővé tegye belső célokra a fejlettebb módszerek (pl. átfogó módszer) alkalmazását. - Fedezetek értékének és fő jellemzőinek kellő gyakorisággal történő felülvizsgálata, a felülvizsgálati eredmények megfelelő nyilvántartása. - A hitelmonitoring rendszer fejlesztése, a problémás ügyek minél korábban történő felismerése. - A problémás hitelek részarányának csökkentése. Kamatkockázat kezelési célok - Ne keletkezzen olyan helyzet, hogy a Felügyeletnek a kamatpozíció mértéke miatt intézkedéseket kelljen foganatosítania. - Piaci kockázati limitek, ezen belül a banki könyvi kamatkockázat vizsgálata, limitek ellenőrzése Működési kockázat kezelési célok - működési kockázati veszteség-események gyűjtése, elemzése, - működési kockázati és kitettségi mutatók monitoringja, 13
- működési kockázatok mérséklése hatékonyabb folyamatszabályozással, - fokozott figyelem a csalási kockázat elleni védekezésre, - összetett, bonyolult ügyleteknél kellő tapasztalattal rendelkező szakértők bevonása. Koncentrációs kockázat kezelési célok - a túlzott koncentrációk csökkentése, koncentrációs limitrendszerek kialakítása, illetve tovább fejlesztése, azok folyamatos betartása, ellenőrzése - a koncentrációs kockázati jelentések kialakítása, és rendszeres jelentések elkészítése. Likviditás kockázat kezelési célok - a lejárati összhang javítása, - az éven túli aktív ügyletek futamidő behatárolása, stratégiai célok betartása - túlzott betétesi koncentráció szoros figyelése. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A kockázati étvágyát a takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a takarékszövetkezet igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a takarékszövetkezet célkitűzéseit. 10. Az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázat bemutatása Árkockázat 1 A takarékszövetkezetnek árkockázata a részesedések hasznosításával kapcsolatosan állhat fenn, melyek kezelését az instrumentumhoz kapcsolódó cég éves gyakoriságú elemzésével kezelni tudja. Hitelkockázat 2 A takarékszövetkezet 2016. évben is megfelelően kezelte a hitelezési kockázatot. A hitelkockázatot számszerűen a kockázattal súlyozott kitettség értékével fejezi ki, amelynek 12.043.005 E Ft összege az előző évhez viszonyítva 231,33%-kal nőtt. Ennek a kitettségnek a tőkekövetelménye 963.440 E Ft volt, a takarékszövetkezet működési kockázatának tőkekövetelménye 310.625 E Ft volt. Így a takarékszövetkezet minimális tőkekövetelmény szintje 2016.12.31-én 1.274.065 E Ft. A takarékszövetkezet tőkemegfelelési mutatója 13,82% volt 2016.12.31-én. Kamatlábkockázat 3 A takarékszövetkezet hitelezési kockázatát követően a legjelentősebb kockázati tényező, amivel mindig számol. A kamatkockázaton belül az átárazási kockázatot is részlegesen kezelni lehetett azzal, hogy a hitelek egy döntő többsége a piaci kamatokhoz kötött és 1 Az IAS32 43.bek. Az árkockázatnak három fajtája van: devizakockázat, kamatlábkockázat és piaci kockázat. 2 Az IAS32 definícióban a hitelkockázat annak a kockázata, hogy a pénzügyi instrumentum egyik szereplője esetünkben a hitelt felvevő ügyfél- nem fogja teljesíteni vállalt kötelmét, és ez a másik félnek(takarékszövetkezetnek) veszteséget fog okozni. 3 Az IAS32 az árkockázat egyik típusaként definiálja a kamatláb kockázatot. A kamatlábkockázat annak a kockázata, hogy egy pénzügyi instrumentum értéke a piaci kamatlábváltozások következtében változni fog. 14
kamatszintje együtt mozgott a többségében szintén jegybanki alapkamathoz rögzített kamatozású betétállomány kamatával. Likviditási kockázat 4 A takarékszövetkezet likviditáskezelése szintén az alapvető működési feladatok közé tartozik. Két szinten működik, egyrészt a napi pénz pozíció kezelése (money-cash), másrészt a teljes lejárati struktúra átfogó kezelése szintjén (loan position management). A takarékszövetkezet mindenkor biztosította és biztosítja a jegybanki tartalékolási kötelezettséget, annak a megfelelő menedzselését. 2016. évben egyetlen mérési időszakban sem csökkent az elhelyezés- a tartalékolás- az előírt szint alá. A napi likviditás alapvetően a szolvencia tervezésével és fenntartásával érhető el. Cash-flow kamatláb kockázat 5 A takarékszövetkezet változó kamatozású éven túli betét kitettséggel nem rendelkezik. A kamatláb kezelési politika az előző fejezetben lett bemutatva. 4 Másképpen finanszírozási kockázatként is hivatkozott likviditási kockázat annak a kockázata, hogy pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzeszközök előteremtése a gazdálkodónak nehézséget fog okozni. Likviditási kockázat származhat abból, ha egy pénzügyi eszköz nem értékesíthető gyorsan valós értékhez közeli áron. 5 A Cash-flow kamatláb kockázat annak a kockázata, hogy a egy pénzügyi instrumentumból származó jövőbeli cash-flow ingadozni fog, mert a piaci kamatlábak változnak. Egy változó kamatozású adósság instrumentum esetében ezek az ingadozások megváltoztatják a pénzügyi instrumentum effektív kamatlábát, miközben az instrumentum valós értéke rendszerint változatlan marad. 15
1. sz. melléklet: főbb mutatók S.sz. Megnevezés Me. 2015. év 2016. év Eltérés +,- Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség % 0,5% -4,1% -4,6 2 Eszközarányos bevétel % 11,7% 6,0% -5,7 3 Eszközarányos nyereség % 0,1% -0,2% -0,3 4 Saját tőke arányos nyereség % 0,8% -3,2% -4,0 5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 85,3% 92,2% 6,8 6 Pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége % 0,8% -4,2% -5,1 7 Kamatmarge % 3,5% 2,16% -1,3 8 Adózott eredmény a sajáttőke %-ában ROE % 0,83% -3,20% 4,03 9 Adózott eredmény a mérlegfőösszeg %-ában ROA % 0,05% -0,25% 0,3 Tőkeellátottsági mutatók 10 Tőkeáttételi mutató 15,4 12,9-2,5 11 Tőkemegfelelési mutató % 11,38% 13,82% 2,44 12 Hitelfedezettségi mutató % 26,1% 31,2% 5,1 Likviditás, szolvencia 13 Likviditási ráta I. 0,50 0,41 0,09 14 Likviditási ráta II. (gyorsráta) 0,33 0,30 0,03 15 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 27,3% 25,2% -0,02 Eszközminőségi mutatók 16 Eszközportfólió minősége (nem problémament. arány) % 11,9% 13,2% 1,3 17 Hitelveszteségi ráta % 0,00% 0,00% -0,00 18 Elszámolt értékvesztés arány % 0,1% 0,1% 0 19 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 2,6% 3,5% 0,9 Hatékonysági mutatók 20 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) % 42,5% 44,1% 1,6 21 Eszközarányos költségek % 4,8% 2,6% -2,2 22 Személyi jellegű ráford. arányos nyereség % 1,9% -13,7% -15,7 16
2.sz. melléklet: a betét- és hitelállomány bemutatása adatok Ft-ban Kirendeltség megnevezése Betétállomány Hitelállomány Nagyatád 1 935 180 171 2 275 290 530 Segesd 391 565 045 113 387 033 Lábod 311 442 335 22 241 318 Somogyszob 501 299 025 247 631 138 Háromfa 179 137 764 19 600 050 Kaposvár 951 715 438 801 778 594 Mesztegnyő 503 597 283 88 025 787 Iharosberény 305 635 656 79 615 016 Böhönye 579 950 147 575 919 033 Nagykanizsa (Huszti tér) 154 276 458 494 507 616 Balatonszárszó 491 427 104 31 425 123 Balatonszemes 231 752 666 13 381 690 Balatonlelle 408 473 914 134 637 974 Balatonboglár 1 016 868 440 246 930 561 Látrány 522 962 904 33 877 007 Siófok 154 402 957 46 490 456 Karád 377 830 482 41 203 424 Andocs 263 046 026 8 511 570 Mernye 354 610 656 10 960 700 Zalakomár 841 574 858 276 260 522 Nagykanizsa (Király u.) 318 894 659 377 764 102 Garabonc 413 031 639 26 221 961 Galambok 576 284 046 92 992 638 Miháld 437 136 724 95 962 920 Zalakaros 437 859 491 166 091 490 Bázakerettye 539 228 228 71 890 360 Szepetnek 461 762 372 111 103 371 Becsehely 531 325 988 44 453 538 Molnári 456 142 709 99 153 979 Letenye 551 800 849 204 596 248 Tornyiszentmiklós 211 884 762 112 140 635 Lenti 696 421 875 494 203 695 Páka 509 712 587 28 095 787 Csesztreg 498 863 294 63 986 254 Kéthely 864 609 113 76 444 322 Somogysámson 184 302 437 49 853 482 Marcali 2 254 194 716 2 609 872 765 Balatonmáriafürdő 1 159 942 727 308 898 315 Balatonfenyves 360 717 919 30 201 376 Balatonszentgyörgy 380 050 372 62 348 149 Fonyód 474 391 488 75 216 604 Keszthely 139 872 093 308 225 122 ÖSSZESEN 22 35 179 417 11 071 392 255 17