Nehéz intubációs helyzetek és megoldások Dr. Tóth Krisztina, Dr Fent Zoltán, Dr. Branovics Judit, Dr. Visnyei Orsolya, Prof. Dr. Gál János SE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet SE Fül-Orr-Gége, Fej, -Nyaksebészeti Klinika
A nehéz légút jelentése Nehéz maszkos lélegeztetés Nehéz feltárás Nehéz endotrachealis intubálás Nehéz extubálás
A fül-orr-gégészeti nehéz légút sajátosságai A betegség a felső légút valamelyik részében helyezkedik el, a légzést már eleve, és az intubálást, extubálást is akadályozva Gyakran a már korábban kialakult részleges légzési elégtelenségre rakódik rá az akut légzési elégtelenség Az intubálást segítő eszközök nagy része - a megváltozott anatómia miatt - használhatatlan A légút biztosítása különlegesen jó együttműködést igényel a a sebészek és az aneszteziológusok között
A légútbiztosítás nehézségeinek felmérése a fül-orr-gégészetben Aneszteziológiai ambulancia Indirekt gégetükrözés Fiberoszkópos direkt gégészeti vizsgálat (pharyngo-laryngoscop, bronchoscop) Speciális rtg vizsgálat (trachea légsáv), nyaki lágyrész CT, MRI vizsgálat különösen subglottikus elváltozásoknál lényeges
Szükséges-e a fül-orr-gégészeti vizsgálat más szakmák nehéz légútjának felmérésében? IGEN! Ha a gégésznek van intubálási gyakorlata Ha előzetesen gégeműtéte volt a betegnek Ha a beteg rekedt Ha már volt sikertelen intubálási kísérlet (sérülések, és a nehézségek okainak felmérése) Ha gégész segítsége szükséges a sikertelenség után az újabb kísérlethez Pajzsmirigy műtét előtt
Fulladáshoz vezető felső légúti eltérések Gyulladások (távoli, és közvetlenül a gégében) Allergia Jóindulatú elváltozások (daganat, cysta, laryngokele) Rosszindulatú daganatok Bénulások Idegentestek Traumák (nyitott, zárt) Műtét után akutan jelentkező okok (vérzés, oedema, idegentest) Műtét után később kialakult okok (hegesedés, szűkület, tumor recidíva, porc pusztulása: gége, trachea )
Rec par video
Fulladáshoz vezető felső légúti betegségek tünetei Légzési nehezítettség: 1.Stridor 2.Légzési segédizmok használata 3. Psychés feszültség (pánik) Nyelési nehezítettség, képtelenség Rekedtség Galuskás beszéd Szájzár Vérköpés, vérhányás
Altassunk-e el egy fulladó beteget? IGEN! Ha kellő tapasztalatunk van benne Ha van a közelben ebben jártas személy Ha előzetesen felmértük, a lehetőséghez mérten, az anatómiai szituációt Ha van mellettünk egy ütőképes sebészeti csapat, aki sikertelenség esetén a gyors légút biztosításban segít
Hypopharynx, gégebemeneti eltérések Megváltoztatják az anatómiát (dyslocatio, destruált képletek, rotatio), tájékozódási nehézségeket okoznak (felismerhető pontot kell keresni!, az előzetes tájékozódás fontossága!) Vérzékeny, szakadékony szövet esetén a sikertelen intubálási kísérlet aspirációt okozhat
Gégebemenetet takaró óriás vallecularis cysta
Intralaryngealis eltérések Lehet itt is rotatio, dyslocatio, de a gégebemenet felismerhető A szűk intralaryngealis tér miatt kisebb tubussal kell próbálkozni (akár gyerektubus is megfelel!) Tumor esetén egy darabjának lesodródása valós veszély (régen intubációs kontraindikációt jelentett)
Gégében lévő nagy légzést akadályozó cysta
Transzglottikus tumor 1.
Transzglottikus tumor 2.
Szubglottikus eltérések Gyermekkorban normál szituációban is találkozhatunk vele (anamnézisben croup!!) Legtöbbször indirekt tükrözéssel nem látható eltérés Előzetes vizsgálatok jelentősége! Jellemző adat az ugató köhögés, és a stridor, vagy a megerőltetésre jelentkező stridor, tumornál vérköpés Sokkal kisebb tubussal kell készülni
MFH video
Tracheaszűkületeket okozó eltérések Csak a beteg panaszai, anamnézise, és a direkt tracheoscopiás vizsgálatok, rtg felvételek vezetnek felismerésére Ha mélyen van, maga a tracheotomia sem segítség önmagában Tágító készlet jelentősége! Carina feletti, nem felismert szűkület fatális lehet
Részleges gégeműtétek utáni megváltozott anatómiai viszonyok 1. Általános tudnivalók Egyre több ilyen beteggel találkozhatunk akár gyógyultan, akár a csonkolt gégében lévő tumor recidívájával, és nem feltétlenül fül-orr-gégészeten! Egyes műtéteknél más és más anatómiai szituációval találkozunk. Nem feltétlenül kell intubációs nehézségre számítani
Részleges gégeműtétek utáni megváltozott anatómiai viszonyok 2. Hemilaryngectomia A betegség a gége egyik oldalán helyezkedett el, így csak a beteg gégefelet távolítjuk el, a hozzá tartozó pajzsporccal együtt A gége űrtere kisebb lesz, egyik hangszalag nem látható
Részleges gégeműtétek utáni megváltozott anatómiai viszonyok 3. Supraglotticus laryngectomia A betegség a gége hangszalag feletti részében volt, így a műtét ezt a részt távolítja el, a nyelvgyökkel együtt A gégebemenet a hangszalagokkal indul, epiglottis, vallecula nincs, a feltárásnál nagyon magasan van!
Részleges gégeműtétek utáni megváltozott anatómiai viszonyok 4. Supracricoid lateralis laryngectomia A betegség a gége külső oldalán, a garatzsákban helyezkedik el a gégét kívülről érintve Kivételre kerül a pajzsporc egy szelete, a garatzsák, esetleg az epiglottis egy része, az aryporc is
Részleges gégeműtétek utáni megváltozott anatómiai viszonyok 5. Supracricoid horisontalis laryngectomia A betegség a gége űrterében van, mindkét oldalon, fefelé a nyelvgyököt is elérheti Csak a gyűrűporc marad meg, kisebb tumor esetén az epiglottis és egyik, vagy mindkét aryporc
Extubálási problémák a fül-orrgégészetben Gyakoribb jelenség, mint más szakmákban Akut életveszélyes állapothoz vezethet A narkózis vezetésének jelentősége A posztoperatív megfigyelés, őrzés jelentősége
Azonnali, extubálást követő, fulladáshoz vezető állapotok Laryngospasmus Idegentest (tampon, fog, műszerdarab) Vérzés Oedema Tubuscserénél a légút eltűnése
Későbbi, korai posztoperatív szakban jelentkező, fulladáshoz vezető állapotok Oedema Vérzés Idegentest (tampon) Szoros kötés
Adjon az Isten a munkánkban annyi kudarcot, hogy el ne bizakodjunk, és annyi sikert, hogy el tudjuk viselni ezeket a kudarcokat.