JIT JUST IN TIME 1
JIT = KARCSÚSÍTOTT TERMELÉS= ÉPPEN IDŐBEN ELVRE ÉPÜLŐ RENDSZER Japánban kifejlesztve A keresletet és kínálatot összekapcsolja 2
A JIT legfontosabb 8 vezérelve: 1) A pazarlás elkerülése Minden olyan tevékenység, erőforrás lekötés, ami nem okoz értéknövekedést, az pazarlás. Ennek elkerülésének kulcsa: A TERMELÉSI FOLYAMATBAN VAN ( hisz az értékalkotás az erőforrások által a termelési folyamatban van) 3
2) A JIT önmagát soha be nem fejezett folyamatnak tartja Minden állapot, csak egy kedvezőbb elérésének a kiindulópontja Hagyományos szemlélet: optimalizáló nézőpont JIT nézőpont: állandó fejlesztés és javítás 4
3) JIT célja: a készlet nélküli termelés MIÉRT??? a PAZARLÁS a KÉSZLETFELHALMOZÁS miatt van 4) A fogyasztói minőség biztosításának rendelik alá a rendszert. A minőség a folyamatban alakul ki, a folyamat szervezésébe bele kell építeni a minőséget. 5
5) A pazarlás elkerülhető: csak azt szabad termelni, amire igény van. Csak megrendelésre gyártanak. 6) Rugalmasság! Ez az ami a minőséget és a költséghatékonyságot biztosítja. Az ember alkalmazkodóképessége és kreativitása kell ehhez. 6
7) Egymás tisztelete + a bizalom fontos a külső és belső érintettek között pl.: szállító vevő kapcsolatrendszerének eszköze - együttműködés - tartós kapcsolatok kiépítése 8) Magas participáció ( részvétel ) A közvetlen munkavégzők és a menedzsment között jó a viszony A tevékenység fejlesztése a munkát végzőkből fakad 7
Mik vonatkoznak a termelésszervezésre? 1) Átállási, várakozási idők minimalizálása 2) Áttekinthető üzemelrendezés 3) Preventív karbantartási rendszer folytonos működőképesség biztosítása 4) A munkavállalói aktivitás fejlesztése 5) Pull-rendszer: mindig azt termel, amit a megelőző fázis igényel 6) Az anyagáramlás előre meghatározott mennyiségben, konténerekben történik. A konténereket kísérő KÁRTYÁK jogosítanak fel az anyagmozgatásra (KANBAN rendszer) 8
7) Teljesítményt bemutató eredménytáblák (korábbi időszak adatai, korábbi legyártott termékek száma, a selejtes és megfelelő termékek aránya ) motiválja a részt- vevőket áttekinthetővé teszi a folyamatot 9
8) A kiegyensúlyozottság fontos!! Az előrelátható igényeket, kis sorozatokat ismételve állítja elő. Ennek célja: egyenletesen leterhelni a munkásokat Az ütemezésben bekövetkezett változások hatásának csillapítása 10
JIT : AZT kell termelni, AMIKOR és AMENNYIT kell, az alvállalkozónak AZT és ANNYIT kell beszállítani AMIKOR kell. Így nincsenek ZSÍRPÁRNÁK a rendszerben ( felesleges készletek ) JIT = a karcsúsított termelés, de nem abszolút készletek nélküli, csak pazarló készletek nélküli. 11
A JIT következménye: A felesleges készletek hiánya nyilvánvalóvá válik, láthatóvá teszi a lényegi problémát, ugyanis a készletek felhalmozásával a sok hiányosság kiküszöbölhető. pl.: selejt gyártás fokozott, ha a meglévő készletekből tudjuk folytatni a gyártást. Ha elromlik a gép és selejtet gyárt, akkor az a JIT esetében ez kibukik. 12
A készletek negatív szerepe: készletszint gépleállások Anyagellátási zavarok Minőségi problémák Egyeneltlen munkaleterhelés 13
Az alacsony készletszint hatása: Láthatóvá válnak a hibák, selejtek gépleállások Anyagellátási zavarok Minőségi problémák Egyenetlen munkaleterhelés készletszint 14
A JIT folyamatos problémamegoldásra készteti a szervezetet. JIT alkalmazásának lehetősége a különböző termékféleségek esetében: A termékféleségek 2 nagy csoportja: INNOVATÍV termékek FUNKCIONÁLIS - Állandóan változnak termékek (standard) - itt az elemek,termékek hosszú ideig változat- lanok. 15
Ez termékstabilitást jelent A JIT filozófia ilyen termékeknél került bevezetése ( standard termékeknél ) Toyota cég, Taiichi Ohno úr = JIT atyja Miért pont Japánban alakult ki a JIT? 16
Okok: szűkös vásárlóerő Szegénység a II. világháború után Természeti kincsek hiánya Az USA-ban: hatalmi piac nagy termelési volumen Japán a termelési flexibilitással tudott versenyezni az USA-val 17
Hogyan?? Átállási idők csökkentése A rövid sorozatok gazdaságossá teszik a gyártást és a kapacitást növeli. Az erőforrások hatékony felhasználására ösztönöz a termelés karcsúsítása 18
A JIT alkalmazásának legjelentősebb feltételei: 1) A nagy volumenben termelhető standard termékek megléte 2) A kiegyensúlyozott, szintezett, stabil termelési terv - ehhez jó termelési vezérterv kell. (időhorizontja 1 év ) - ez az MRP rendszerben szokatlan időtáv ( ott rövidebb ) - a termelési vezérterv egyenletesen elosztja a havi termelési volument - pl.: A B és C termékek napi termelési aránya:3:2:1 19
A JIT alkalmazásának legjelentősebb feltételei: A termékek sorrendje ebben az esetben: AAA BB C HEIJUNKA ELV MRP ütemezés: AAAAAAAAAAAAAAABBBBBBBBBBCCCCC JIT ütemezés: AAABBCAAABBCAAABBCAAABBCAAABBC 20
A JIT alkalmazásának legjelentősebb feltételei: (folyt.:) 3) A termelő egységének fókuszáltnak kell lennie - néhány termékre koncentrál az üzem - nagy volumenben eladható termékek 4) egyszerű, átlátható folyamat 5) Megnövelt kapacitás 6) A munkaerő minősége és képzettsége ( a keresztképzett alkalmazottakat könnyebb átcsoportosítani 21
JIT TERMELÉS KULCS ELEMEI: 1) Alacsony készletek - nem kell raktár - kicsi, lekötött állandótőke - kisebb forgótőke - nem lehet eltusolni a hibákat, selejtet, gépleállást, ( készlettel nem lehet megoldani a problémákat, hiszen nincs felesleges készlet, amiből pótolhatnánk.) az okok gyökerét sürgetőbb megtalálni 22
KAIZEN ELV: A problémák folyamatos megoldása = a folyamatos tökéletesítés 2) Alacsony átállítási költségek és alacsony sorozatnagyság JIT filozófia: - meghatározza az ideális sorozatnagyságot - ezek után kell meghatározni JIT esetén, hogy mennyire kell leredukálni az átállás költségeit, hogy a sorozatgyártás gazdaságos legyen! 23
Az alacsony átállítási költség hatásai: - Rövidebb sorozatokat is gazdaságossá teszi - Gyors átállási képesség - A kisebb sorozatok minőségi ellenőrzése egyszerűbb 24
3. A MAGAS FOLYAMATMINŐSÉG JIDOKA ELV A folyamat hibáit azonnal nyilvánvalóvá kell tenni. A vezető feladata a dolgozó azonnali kisegítése A dolgozó felhatalmazása pl. Toyota 57mp ként gördül le egy autó a futószalagról ( 30.000 $ ) -ha megáll veszteség(idő &anyagi) -félelem nincs selejt 25
4. TERMELŐ BERENDEZÉSEK ELHELYEZÉS TTR ( TOYOTA TERMELÉSI RENDSZER ) Celláris elrendezés Egy cellában különböző gépek vannak Egy cellában egy alkatrész családot gyártanak Egy cellában azonos műveleteket végeznek Celláris elrendezés előnyei: Flexibilitás Termelési zavarok könnyebb megoldása Helyettesíthetőség megoldása Gépek átállítási ideje rövid 26
SZERELŐ SZALAG CELLÁRIS TERMELÉS GÉPEK 27
TTR (folyt ) Kis sorozatok gyártása a cellákban ( de nem csak a cellák miatt, hanem a JIT igényli ) A munkát a cellákban az összeszerelő szalag üteme határozza meg. A KANBAN segíti ezt a munkát 28
TTR (folyt ) A termelési problémákat villogó sárga lámpa jelzi A felügyeletet végző munkás a cellákhoz megy és megoldja a problémát Ha O.K., akkor továbbmegy a szalag Ha nem O.K., akkor piros lesz a lámpa, s megáll a szalag Megbízható termelési folyamat Nincs hibás termék Alacsony az előállítási költség 29
KANBAN = kártya ( japán szó ) o A kanban mutatja az alkatrész típusát és mennyiségét( + egyéb info ),amit a szerelő szalaghoz kell szállítani o A KANBAN típusai: o SZÁLLÍTÓ KANBAN( a raktárból kíséri az alkatrészeket a termelési helyig, majd visszakerül a raktárba ) o TERMELŐ KANBAN ( a termelési helytől elkíséri az alkatrészeket a raktárig és alkatrészek nélkül visszakerül a futószalag mellé) 30
o A KANBAN rendszer lépcsői: Egy bizonyos mennyiségű kanban összegyűlése után visszaviszik az eredeti helyére,hogy megint kísérje a terméket a raktárból a gyártási helyre vagy a gyártósortól a raktárba oaz információ áramlás kártyái 31
5. A beszállítói rendszer Hagyományos gyártási rendszer Versenyeztetik a beszállítókat Több csatornás beszállítói rendszer JIT ideálisan 1 csatornás a beszállítói rendszer Szoros a kapcsolat a beszállítóval Az anyavállalat közelébe telepszik a beszállító Gyakran az anyavállalat résztulajdonos lesz a beszállító vállalatban 32
JIT jelentősége előnyei: Alacsony készletszint Csökkentett anyagmozgatási és térigény Csökkentett átfutási idők Rugalmasan vált termékszerkezetet Magas termék minőség Megbízható,karcsúsított termelési folyamat Egyenletes termékáramlás Magas termelékenység Nincsenek termelési zavarok Dolgozók felhatalmazása Szoros kapcsolatok a beszállítókkal 33
JIT jelentősége hátrányai: Zavar esetén a kapacitáskihasználás csökken A termelékenység könnyen csökken A reagálási képesség lassú ( nem központosított ) Egyediek a beszállítások A beszállító veszélyeztetheti az egész rendszert A válság kezelése nehéz Mellőzi a jövőbeni kereslettel kapcsolatos ismereteket 34
JIT = HÚZÓ (PULL) RENDSZER A végtermék termelési üteme határozza meg az anyagok, alkatrészek beáramlását. MRP = TOLÓ ( PUSH ) RENDSZER Az anyagok beérkezését terv ütemezi (nagytételben érkeznek), így taszítja előre a termelést. 35
MAKE OR BUY A MAKE vagy BUY döntések célja: A munkamegosztás, specializáció ( a nagy termékmennyiségek miatt ) sok gazdasági előnnyel jár ( economics of large scale ) A kis mennyiségek gazdaságtalanok ( diseconomics of smallness ) Fontos a hatékony működés 36
Beszerzések előkészítésekor felmerül: MAKE vagy BUY? MAKE: egy adott alkatrész vagy alkatrészcsoport saját gyártását ill. adott tevékenység saját vállalat által történő elvégzését jelenti. BUY: Adott alkatrész vagy alkatrészcsoport külső forrásból való beszerzését ill. adott tevékenység más vállalattal való elvégzését fejezi ki. 37
BUY típusai: 1) Lehet minden napi ( pl.: saját alkatrészt más céggel gyártat ) 2) Lehet stratégiai ( nagyhorderejű ) egész alkatrész csoportot kívülről akar beszerezni. A gyártási mennyiség csökken ( a fejlett gazdaságokban ez a tendencia) Nőnek a vállalati logisztikai rendszerrel kapcsolatos követelmények, főleg JIT elvű anyagellátásnál 38
A MAKE vagy BUY nem csak gyártási, de egyéb vállalati ( pl.: számítástechnikai, csomagolási ) tevékenységekkel kapcsolatban is felmerülhetnek. INSOURCING A vállalat úgy dönt, hogy az adott tevékenységet saját maga hajtja végre. OUTSOURCING Ha a vállalat az adott tevékenységet valamilyen külső szolgáltató vállalattal végezteti el. A fejlett ipari országokban nő az outsourcing. A specializálódott vállalatok nagyobb hatékonysággal tudják a logisztikai feladatokat megoldani. 39
ÉRVEK A MAKE MELLETT Kihasználhatók a meglévő eszközök, kapacitások Gyors reakcióképesség az igények változásaira A piacon nincs megfelelő beszállító Megszűnik a beszállítással járó probléma A folyamatos minőség-ellenőrzés biztosított 40
ÉRVEK A BUY MELLETT I. A specializálódott cégek magas minőséget relatíve olcsón adják Több beszállítóval csökkenthető a kockázat Kis darabszámok is beszerezhetők (gyártani nehéz ) Megszüntethetők a szűk keresztmetszetek Elkerülhetők a specializált termelőeszközök nem megfelelő kihasználtsága Alacsony raktározási költségek 41
ÉRVEK A BUY MELLETT II. Igény szerinti lehívási lehetőség a beszállítótól Kis önköltség az adott termék előállítására specializálódott termelőknél A vállalat a jelentős know-how-t igénylő termék előállítására specializálódhat. 42
Mikor végezzünk OUTSOURCING-ot? Ha nem know-how hordozó a termék Ha nem meghatározó jelentőségű a termék a vállalat piaci helyzete ill. fejlődése szempontjából BUY azaz külső beszerzés 43
Köszönöm a megtisztelő FIGYELMET! 44