A nevelés módszerei Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógiai művelet Egy-egy adott probléma megoldására szolgáló egyedi stratégia, részei a módszerek. Bár a nevelési módszerek önmagukban elkülöníthetők, felhasználásuk során legtöbbször egymáshoz kapcsolódnak. A pedagógiai művelet sikere attól függ, hogy helyesen mértük-e fel az adott nevelési helyzetet, annak egyéni illetve közösségi kihatásait, a közösségi közvélemény várható reagálását, az érintett egyének helyét a közösségben és beavatkozásunk várható hatását.
A nevelési módszerek felosztása a követelés, a gyakorlás (szoktatás), a meggyőzés, a mintaadás, az ellenőrzés és az értékelés, valamint az elismerés és a büntetés.
A követelés Kötelezően végrehajtandó feladatokat tűz ki a neveltek számára, azaz meghatározott cselekvés végrehajtására készteti őket. Lényeges vonása, hogy cselekvésre indító, aktivizáló jellegű. A neveltek életkori fejlettségétől függően a kezdeti külső motivációtól fokozatosan a belső indíttatás felé halad. Jelentős értéke az, hogy céltudatos cselekvéshez, és az ehhez elengedhetetlen fegyelemhez és önuralomhoz szoktatja a nevelteket.
A követelés formái pozitív negatív erős parancs tiltás gyenge kérés helytelenítés
A követelés alkalmazása A pozitív formát, a parancsot célszerű többször alkalmazni, mint a negatív formát, a tiltást. A tiltás jellegzetessége ugyanis az, hogy nem az elvégzendő, hanem az elkerülendő cselekedetet határozza meg. Bizonyos mérvű alkalmazására mindig szükség van, mivel a nevelteknek azt is tudniuk kell, hogy mit nem szabad megtenniük. A tiltás alkalmazásánál lényeges probléma, hogy a helytelen cselekedet elkövetése előtt vagy utána alkalmazzuk. Ezt a konkrét pedagógiai szituáció ismeretében alkalmanként a nevelőnek kell eldöntenie. A megszerzett tapasztalat ugyanis erősíti a tilalom erejét (természetesen a nevelt testi épségét veszélyeztető helyzetben erre nem alapozhatunk), míg a még nem próbált, de tiltott cselekvés gyakran ösztönző szerepű is lehet.
A gyakorlás A gyakorlás az egyes életkori csoportokban szükséges jártasságok, készségek, képességek, magatartásformák, szokások kialakítására irányul. Ha a gyakorlás a szokások kialakítását célozza, úgy szoktatásnak is nevezhetjük. A gyakorlás a tágabb fogalom.
A szokás Olyan automatikussá vált cselekvés, sztereotípia, amelynek akadályoztatás miatti elmaradása hiányérzetet vált ki az egyénben. Kisgyermekkorban először az elemi szokásokat kell kialakítani (kézmosás, köszönés, a környezeti rend fenntartásának szokásai). Serdülőkorban már magasabb szintű szokások kialakítására kell törekednünk (az egészséges életmóddal kapcsolatos szokások, a napirenddel kapcsolatos szokások, a munka és a társas együttlét szokásai, stb.).
A gyakorlással szemben támasztott követelmények a határozottság (a beidegző gyakorlás tökéletes pontossága, azonossága); a következetesség (nem lehet kivétel, kihagyás, mivel ez gyengíti a sztereotípia kialakulását, sőt bontja a már kialakultat); a pozitív motiválás (érdekes, fejlesztő hatású feladatok megoldatása).
A meggyőzés A meggyőzés módszere kettős szerepet tölt be a nevelésben. Egyrészt a tudatosítás, a tudatra hatás egyik módszerének tekinthető, másrészt a meggyőződés alakításához nélkülözhetetlen. A meggyőzés módszere a serdülőkor előtt a tudatosítás lehetőségeinek kihasználása formáját ölti (a gyermek kérdéseire adott helyes válasz, a viselkedése várható következményeinek felvázolása, a tapasztalatai mögötti ok-okozati összefüggések feltárása, a helytelen álláspontjára ráébresztő beszélgetés).
A vita Serdülőkortól, amikor a neveltek már rendelkeznek kialakult nézetekkel, bizonyos norma- illetve értékrenddel, a meggyőzés módszere már kifejlett formájában, a vita eszközének felhasználásával alkalmazható. A vita során érvek és ellenérvek ütköznek össze, és a kialakult felfokozott érzelmi állapotban a győztes érv fokozott erővel hat. A vita során éppen ezért nagyon fontos, hogy a nevelés szempontjából pozitív álláspont diadalmaskodjék.
A kongruencia problémája A nevelőnek azonosulnia kell tudni azzal az állásponttal, amelynek a helyességéről meg kívánja győzni a nevelteket. Ha ez az álláspont elveivel, meggyőződésével nem összeegyeztethető, akkor nem tud eredményes meggyőzést végezni. Erkölcsi rendet és világnézetet pedig nem lehet meggyőződés nélkül közvetíteni.
A mintaadás Magatartási, tevékenységi modellek közvetítésére szolgál. A mintaadás jelentősége a szuggesztív hatásban, a nevelt utánzási hajlamában, az azonosulási tendenciában van, azaz olyan akar lenni, mint a választott minta, és önként akar olyan lenni.
A minta hatásának feltételei a mintában az elvek és a tényleges cselekvés összhangban legyen; a minta érzelmi hatással legyen a követőjére; a mintát befogadóban legyenek meg a szükségletek az átvehető tulajdonságok kialakítására, és a minta hatását a társadalmi értékítélet is erősítse.
A mintaadás formái Kisgyermekkorban a példaválasztás a jellemző. A példa lehet bármely élőlény vagy mesealak. Kisiskoláskor végéig a példaképválasztás a jellemző. A példakép konkrét, élő személy. A tudatos modell-szerep. Serdülőkortól az eszményképválasztás a jellemző. Az eszménykép lehet irodalmi vagy történelmi hős, esetleg konkrét élő személy.
Az ellenőrzés és az értékelés A különböző nevelési módszerek hatását az ellenőrzés és értékelés segítségével mérhetjük fel. A módszer visszacsatolást biztosít mind a nevelő, mind a nevelt számára, és kapcsolatot teremt az elismerés és a büntetés módszerével.
Az ellenőrzés formái a teljesítménymérés, a megfigyelés, a beszámoltatás, jelentéstétel, és a felügyelet. A teljesítménymérés és a beszámoltatás utólagos ellenőrzési formák, a megfigyelés és a felügyelet pedig a jelenségekkel időben párhuzamos.
Az értékelés formái a szóbeli szöveges értékelés, az írásbeli szöveges értékelés, az osztályozás, és a jellemrajz. Nevelői értékelés és önértékelés. Osztályozás és szöveges értékelés.
Az elismerés és a büntetés Az elismerés és büntetés a nevelt személyiségének pozitív vagy negatív társadalmi megítélését jelenti. A nevelési helyzetben betöltött szerepétől, az előzményektől függ elsősorban az, hogy egy tárgy vagy egy hatás elismerést vagy büntetést fejez-e ki. Azonos vagy hasonló cselekedetért, viselkedésért a különböző neveltek eltérően is értékelhetők életkoruk, fejlettségi szintjük figyelembevétele alapján.
Az elismerés Az elismerés a nevelt teljesítményének, viselkedésének, cselekedeteinek pozitív megítélése. Kedvező hatással van a neveltre, önbizalmat ad, cselekvésre ösztönöz. Túlzásba vinni nem szabad, mert akkor a neveltek leszoknának arról, hogy erőfeszítéseket tegyenek.
Az elismerés formái az érzelmi megnyilvánulás, a tárgyi jutalom, az erkölcsi elismerés és az anyagi jutalom. Az elismerés összhangban kell hogy legyen a nevelt cselekedetével, a feladat tartalmával és az életkorral.
A büntetés A büntetés a helytelen cselekvéstől akarja visszatartani a neveltet. Célja az, hogy a követelmény és a nevelt teljesítménye közötti ellentmondást feloldja, egyensúlyt teremtsen. Nevelő célzatú és semmiképpen sem megtorló jellegű módszer.
A büntetés formái a természetes büntetés, a szóbeli büntetés, az írásbeli büntetés, az áthelyezés és a kizárás. A természetes büntetés a tett következményeinek viselését, vagy elhárítását jelenti.
A büntetés hatásai Pozitív hatások, amikor a nevelt belátja a hibáját, igazságérzetével találkozik a büntetés, jóvá akarja tenni a hibáját. Védekező hatások, amikor igyekszik a felelősséget elhárítani magától, kibújni alóla. Negatív hatások, mint az álengedelmesség, a meghunyászkodás, a képmutatás, a cinizmus, stb.
A büntetés alkalmazása Ha a büntetésnek nem pozitív a hatása, akkor az mindig valamilyen nevelői hibázás eredménye (következetlenség, a büntetés fokozatának helytelen megválasztása, a közösség várható értékítéletének téves előzetes felmérése, stb.). A nevelés során a büntetést a pozitív hatásáért kell alkalmazni. Büntetés nélkül nem nevelhetünk, de csak büntetéssel sem.
A nevelési módszerek áttekintése a módszer neve a módszer formái, eszközei a módszer fogásai, eljárásai követelés pozitív forma: felszólítás vagy kérés negatív forma: tiltás vagy helytelenítés gyakorlás hosszú évekig tartó rendszeres tanulás kollektív fizikai munka életrend, napirend meggyőzés a tudatosítás lehetőségeinek kihasználása a vita közösség előtti felszólítás vagy tiltás négyszemközti kérés vagy tiltás rendszeres nyelvtanulás, sportolás, zenetanulás közös célokért végzett munka játszótéri konfliktus okainak feltárása a közösen végzett munka tapasztalatainak kiértékelése
A nevelési módszerek áttekintése a módszer neve a módszer formái, eszközei a módszer fogásai, eljárásai mintaadás példa példakép eszménykép ellenőrzés teljesítménymérés megfigyelés beszámoltatás felügyelet értékelés szóbeli és írásbeli értékelés osztályozás jellemrajz pozitív mesehősre való hivatkozás tekintéllyel bíró személyre való hivatkozás irodalmi vagy történelmi nagyságra való hivatkozás írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati strukturált vagy strukturálatlan tanári, tanulói vagy önértékelés
A nevelési módszerek áttekintése a módszer neve a módszer formái, eszközei a módszer fogásai, eljárásai elismerés tárgyi jutalom érzelmi megnyilvánulások erkölcsi elismerés anyagi jutalom büntetés figyelmeztetés intés rovó természetes büntetés áthelyezés kizárás játék, könyv négyszemközti vagy közösség előtti írásbeli vagy szóbeli halasztott beszélgetés a tett következményeinek viselése vagy elhárítása