CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ
Tartalom A BKK létrehozásának okai és céljai A BKK modellje, jelenlegi státusza, felépítése, feladatai Stratégiai együttmőködés lehetıségei Budapesten és a Közép-magyarországi Régióban 2
A BKK létrehozásának okai 1968 óta változatlan struktúra, tisztázatlan felelısségi körök, túlzott bürokrácia, lassú folyamatok A közszolgáltatók felett nincs szakapparátusi felügyelet A tulajdonosi kontroll hiánya (korrupció, büntetıügyek) Rendszerszemlélet helyett projektszemlélet hibás prioritásokkal, fenntarthatatlan álomprojektekkel Nincs hosszú távú stratégia a közlekedés építkezéséhez A szolgáltatási kultúra és a mőszaki színvonal több évtizedes lemaradásban, a mőködés a túlélés jegyében zajlik Együttmőködés hiánya, az egyéni érdek a közérdek elıtt Rosszul elıkészített beruházások (csúszás, költségtúllépés) Nehéz örökség 3
A BKK létrehozásának céljai Világos koncepció: integrált közlekedésszervezı (közösségi, közúti, gyalogos kerékpáros közlekedési feladatok összevonása közlekedési kompetenciaközpont) Világos kompetenciák: a tervezési, üzemeltetési, beruházási és ellenırzési feladatok professzionális és felelıs ellátása Világos célok: finanszírozható, fenntartható üzemeltetés és fejlesztés Szemléletváltás: A közlekedés a várospolitika egyik legfontosabb eszköze A közlekedés integrált rendszer Regionális szemlélető közlekedésfejlesztés Felhasználóbarát közlekedési szolgáltatások 4
A BKK modellje Minta: a Transport for London 5
6
7
A BKK általános feladatai Integrált városi közlekedésirányítás (közlekedési stratégia kidolgozása, napra készen tartása, projektek kidolgozása, megvalósítása, szakmai koordináció) Közösségi közlekedési szolgáltatások megrendelése (hálózattervezés, megrendelés, ellenırzés, jegyek kibocsátása, ellenırzése, regionális összehangolás) Közutak, mőtárgyak, forgalomtechnikai rendszer kezelıi feladatainak ellátása (felújítási, építési munkák kidolgozása, koordinálása) Átfogó fıvárosi közlekedési rendszerek kialakítása és mőködtetése (parkolás, dugódíj, teherforgalmi behajtás, közbringa ) 8
A BKK jelenlegi státusza Alapítói döntés (Fıvárosi Közgyőlés): 2010. október 27. Alapítói okirat kelte: 2010. november 2. Cégbejegyzés dátuma: 2010. november 16. Létszám (2011. május 9-én): 54 fı Székhely: Városház utca 9-11. Közszolgáltatási szerzıdés: 2011. április 27. (6 hónap!) Az intézményrendszer átalakulásának közepén járunk 9
A BKK jelenlegi felépítése Folyamatos építkezés az alapítói döntéseket követve: 2010. október 27: menedzsment és támogató funkciók ( Beosztott nincs, csak fınökök ) 2011. január 31: ERFA projektek menedzsmentje (21 folyamatban lévı uniós beruházás), nagyprojektek elıkészítése (1-es 3-as, jármőprojekt stb.) 2011. április 27: döntés a Parking Kft. beolvadásáról, a BKV részvényeinek késıbbiekben történı átadásáról, nagyprojektek indításáról, közszolgáltatási szerzıdés A legfontosabb területek jelenleg: Stratégiai, Fejlesztési és Beruházási Igazgatóság Intézményrendszer átalakításának támogatása 10
A BKK jelenlegi feladatai Intézményrendszer átalakítása: 34 szervezetfejlesztési projekt irányítása, végrehajtása Fıpolgármesteri Hivatal támogatása Stratégiai, Fejlesztési és Beruházási Igazgatóság: Közlekedésstratégiai Fıosztály (stratégiaalkotás, intézményközti együttmőködés, kapcsolattartás, koordináció) Projektfejlesztési Fıosztály (nagyprojektek elıkészítése, diszpozíciós munkák, támogatási kérelem) Projektmenedzsment Fıosztály (támogatott beruházások végrehajtása, menedzsmentje) 11
Stratégiai együttmőködés? 12
13
Lehetıségek, elsı lépések Együttmőködés Budapesten: Fıpolgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Fıosztály (Közlekedési Osztály) Fıpolgármesteri Hivatal Városépítési Fıosztály (Fıépítész) Fıpolgármesteri Hivatal Projektmenedzsment Fıosztály (EU) Fıvárosi Tervtanács BKV, FKF, Parking, Taxi, Közterület-felügyelet, BTH, KTI Civil szervezetek Együttmőködés a Közép-magyarországi Régióban: BKSZ Nemzeti Fejlesztési Minisztérium KKK (Nemzeti Közlekedési Stratégia) NFÜ, KIKSZ, ProRégió, NIF, NKH, MÁV, VOLÁN 14
A nemzet fıvárosa és az Állam A GDP területarányos megoszlása (2006): 15
A nemzet fıvárosa és az Állam Dunai átkelési lehetıségek Budapesten és környékén: 16
A nemzet fıvárosa és az Állam Két híd 17
Egy lehetséges eszköz: a SUMP Fenntartható Városi Mobilitás Tervezés (Sustainable Urban Mobility Planning, SUMP) a tervezés színvonalának javítására Megfelelı elıkészítés A terv végrehajtása A tervek elkészítése Racionális és átlátható célok 18
Egy lehetséges eszköz: a SUMP Várható eredmények Budapest számára: Új, hosszú távú Budapest vízió megteremtése Az Európai Uniós forrásokhoz való hozzáférés (Budapest versenyképességének növelése létkérdés a jelenlegi pénzügy helyzetben, különösen a 2014-2020 uniós ciklusra) Integrációs potenciál: integrált tervezési kultúra jobb projektekhez vezet A lakosság és a stakeholderek által elfogadott és támogatott döntések (a viták a tervezıasztalon és ne a munkaterületen folyjanak) Az Európai Bizottság ajánlásával (Action Plan on Urban Mobility Action 1: Accelerating the take-up of SUMP s ) 19
rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. /József Attila: A Dunánál/ Köszönöm a figyelmet! Kerényi László Sándor fıosztályvezetı laszlo.kerenyi@bkk.hu 20