Geometriai transzformációk
|
|
- Emília Molnárné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Geometriai transzformációk 1 / 84
2 Geometriai transzformációk Objektumok transzformálása és animálása a 3D-s színtéren Mátrix és oszlop vektor szorzása x = Ax x transzformált oszlopvektor (vertex pozíció) A transzformációs mátrix (transzformációt leíró mátrix) x transzformálandó oszlopvektor (vertex pozíció) x = Bx = BAx 2 / 84
3 Transzformációs csővezeték 3 / 84
4 Transzformációs csővezeték Objektumtér Modellező transzformáció Világtér Nézeti transzfomáció Kameratér Vetületi transzformáció Vágótér Perspektívikus osztás Normalizált eszköztér Nézet-ablak és mélység távolság transzformáció Ablaktér 4 / 84
5 Transzformációs csővezeték Objektumtér Vertex pozíció meghatározása egy koordináta rendszerben Minden objektum egy saját objektumtérrel rendelkezik Pozíció ábrázolása vektorként (pl. koordináta-hármasok) Transzformációk segítségével az egyik térben lévő pozíciót egy másik térben lévő pozícióra képezünk le Normálvektor Adott felületre merőleges egység hosszú vektor 5 / 84
6 Transzformációs csővezeték Homogén koordináták Négy-komponensű (x, y, z, w) alak Egy Descartes koordinátával megadott (x, y, z) helyvektor speciális esete (x, y, z, w) = (x, y, z, w ), ha egy olyan h 0, hogy x = hx, y = hy, z = hz, w = hw w = 0 homogén pozíció esetén végtelenben lévő pont (0, 0, 0, 0) homogén koordináta nem megengedett 6 / 84
7 Transzformációs csővezeték Homogén koordináták w 0 esetén (x, y, z, w) szokásos jelölése ( x w, y w, z w, 1) (x, y, z) Descartes koordinátához egy 1-est negyedik komponensként hozzávéve adhatjuk meg a homogén alakot (x, y, z, 1) Egy (x, y, z, w) homogén pozíció homogén osztás után (x, y, z, 1) pozícióként fog megjelenni Az utolsó 1-es komponens elhagyásával kapjuk meg a homogén pozícióhoz tartozó Descartes koordinátát 7 / 84
8 Transzformációs csővezeték Világtér Objektumok között nincsenek térbeli viszonyok definiálva az objektumtéren Az objektumok egymáshoz való viszonyuk meghatározása/megadása Egy objektumtérben lévő modell homogén vertex pozíciójának (w = 1) modellező transzformációval való szorzása A modell világtérbe transzformált pozíciója 8 / 84
9 Transzformációs csővezeték Világtér - Modellező transzformáció 3D-s modellek elhelyezése a világtérben Forgatás Eltolás Skálázás... Transzformáció megadása 4 4-es homogén transzformációs mátrixok Több transzformáció kombinálása mátrix szorzással egyetlen egy 4 4-es mátrixba 9 / 84
10 Transzformációs csővezeték Kameratér Egy bizonyos nézőpontból tekintünk a létrehozott színtérre A szem a koordináta-rendszer origójában van Azt a transzformációt, ami a világtéren lévő pozíciókat a kameratérre viszi át nézeti transzformációnak nevezzük 10 / 84
11 Transzformációs csővezeték Kameratér - Nézeti transzformáció 4 4-es mátrix Tipikus nézeti transzformáció a világtéren lévő kamera pozícióját a kameratér origójába viszi Eltolás és elforgatás Meghatározza a kamera helyét és irányítottságát Modell-nézeti mátrix Árnyalási számítások kamera- vagy objektumtérben A modellező és nézeti transzformációs mátrixok összeszorzása 11 / 84
12 Transzformációs csővezeték Eltolás T eltolás mátrix T(t) = T(t x, t y, t z ) = t x t y t z T(t) alkalmazásával egy p pontot a p pontba tolhatunk p = (p x + t x, p y + t y, p z + t z, 1). Inverz transzformációs mátrix T(t) 1 = T( t) 12 / 84
13 Transzformációs csővezeték Forgatás R x (φ), R y (φ) és R z (φ) forgatási mátrixok x, y és z tengelyek körüli forgatás φ szöggel R x (φ) = R y (φ) = R z (φ) = cos φ sin φ 0 0 sin φ cos φ cos φ 0 sin φ sin φ 0 cos φ cos φ sin φ 0 0 sin φ cos φ / 84
14 Transzformációs csővezeték Forgatás Bal-felső 3 3-as részmátrix diagonális elemeinek összege (mátrix nyoma) állandó tr(r) = cos φ Forgatási mátrix ortogonális mátrix Inverze megegyezik a mátrix transzponáltjával R 1 = R T Inverz forgatási mátrix R 1 i (φ) = R i ( φ) Forgatási mátrix determinánsa mindig eggyel egyenlő 14 / 84
15 Transzformációs csővezeték Forgatás A z tengellyel párhuzamos, p ponton átmenő tengely körüli forgatás X = T(p)R z (φ)t( p) T(-p) y y p x p x y y R z( /4) p x p x T(p) 15 / 84
16 Transzformációs csővezeték Skálázás S(s) = S(s x, s y, s z ) (ahol s x 0, s y 0 és s z 0) skálázó mátrix az x, y és z irányokban az s x, s y és s z értékekkel skáláz (kicsinyít/nagyít) S(s) = Uniform skálázás s x = s y = s z Inverz skálázás S 1 (s) = S(1/s x, 1/s y, 1/s z ) s x s y s z / 84
17 Transzformációs csővezeték Skálázás Uniform skálázási mátrix létrehozása Egy homogén koordináta-vektor w komponensének a manipulációjával S(s) = = Tükröző mátrix, ha s három értékéből egy negatív /5 17 / 84
18 Transzformációs csővezeték Skálázás Adott irányba történő skálázás f x, f y és f z ortonormált vektorok mentén F mátrix létrehozása F = ( f x f y f z F inverzével szorzunk vagyis az F mátrix transzponáltjával Skálázás majd visszatranszformálás X = FS(s)F T ) 18 / 84
19 Transzformációs csővezeték Nyírás Hat alap nyírást H xy (s), H xz (s), H yx (s), H yz (s), H zx (s), H zy (s) mátrixokkal jelöljük Első index azt a koordinátát jelöli, amelyet a nyíró mátrix megváltoztat Második index azt koordinátát jelöli, amely értékétől a változás mértéke függ H xz (s) nyíráshoz tartozó mátrix 1 0 s H xz (s) = / 84
20 Transzformációs csővezeték Nyírás P = (p x, p y, p z ) T pontot balról megszorozva P = H xz (s)p = (p x + sp z, p y, p z ) T z z H xz ( s) s x Az y és z értékek nem változnak a transzformáció során x 20 / 84
21 Transzformációs csővezeték Nyírás H ij (s) (ahol i j) mátrix inverze Ellentétes irányba való nyírás (s) = H ij ( s) H 1 ij Nyírás más formában való megadása 1 0 s 0 H 0 1 t 0 xy(s, t) = A két indexszel azt jelöljük, hogy két koordinátát nyírunk a harmadikkal H ij (s, t) = H ik(s)h jk (t), ahol k a harmadik koordinátát jelöli A nyírás térfogat megörző transzformáció H = 1 21 / 84
22 Transzformációs csővezeték Transzformációk összefűzése Mátrix szorzás nem kommutatív Transzformációk végrehajtásának a sorrendje hatással van az eredményre Tetszőleges N és M mátrixokra NM MN TRSp = T(R(Sp)) y y y R z( /6) S(s) x x x y y y S(s) R z( /6) x x x 22 / 84
23 Transzformációs csővezeték Merevtest-transzformáció Csak eltolás és forgatás transzformációk összefűzésével áll elő A hosszakat és szögeket megőrzi Felírható T(t) eltolás- és R elforgatásmátrix szorzataként Inverze kiszámítható X = T(t)R = r 00 r 01 r 02 t x r 10 r 11 r 12 t y r 20 r 21 r 22 t z X 1 = (T(t)R) 1 = R 1 T(t) 1 = R T T( t) 23 / 84
24 Transzformációs csővezeték Merevtest-transzformáció Az inverz másképpen is kiszámítható R = (r,0 r,1 r,2 ) = r T 0, r T 1, r T 2, ( ) R t X = 0 T 1 ( ) X 1 r = 0, r 1, r 2, R T t / 84
25 Transzformációs csővezeték Normálvektor transzformációja Lineáris transzformációk esetén pontok különbségének a képe a képek különbsége A(x 1 x 2 ) = Ax 1 Ax 2 Nem szögtartó transzformációkat tartalmazó mátrixok skálázás, nyírás Nem mindig használhatóak fel normálvektorok transzformációjára A normálvektorokat a geometriai transzformációs mátrix inverzének a transzponáltjával kell megszorozni M geometriai transzformáció N = (M 1 ) T 25 / 84
26 Transzformációs csővezeték Normálvektor transzformációja Gyakorlatban Csak forgatások alkalmazása esetén Mátrix inverze maga a transzponált mátrix Nem kell kiszámolni az inverzet Csak eltolások alkalmazása esetén Nincs hatással a normálvektor irányára Eltolás és forgatások után nem kell normalizálni Megőrzik a hosszokat Több uniform skálázás alkalmazása esetén Az irány nem módosul Csak a hosszát kell normalizálni Ha ismerjük a skálázás mértékét, akkor osztással elvégezhető Ha mégis ki kell számolni az inverzet Elegendő a mátrix bal felső 3 3-as mátrixának az adjungáltjának a transzponáltját meghatározni Osztásra nincs szükség, mivel végül normalizálni kell 26 / 84
27 Transzformációs csővezeték Inverzek kiszámítása Ha a mátrix egy transzformációt vagy egyszerű transzformációk sorozatát tartalmazza adott paraméterekkel A mátrixot egyszerűen lehet invertálni a paraméterek invertálásával és a mátrixok sorrendjének a megfordításával M = T(t)R(φ), akkor M 1 = R( φ)t( t) Ha a transzformációs mátrix ortogonális A mátrix transzponáltja az inverze M = M T Ha semmilyen információnk nincs Adjungált módszer Cramer szabály LU felbontás Gauss elimináció 27 / 84
28 Transzformációs csővezeték Vágótér A kameratérben lévő primitíveket a képsíkra kell leképezni A homogén koordináták miatt w súllyal vannak módosítva Kanonikus térfogat Normalizált eszköz koordináták Vágókockán kívül eső objektumok levágása Kameratér koordinátáit a vágótér koordinátáiba a vetületi transzformáció segítségével transzformáljuk át 28 / 84
29 Transzformációs csővezeték Vágótér - Vetületi transzformáció A nézeti térfogat pontos alakja a vetületi transzformáció típusától függ A perspektív transzformáció egy csonka gúlát határoz meg Az ortogonális vetítés egy téglatestet visz át vágókockába Adott térfogaton belül lévő alakzatok láthatóak 29 / 84
30 Vetületi transzformáció Ortogonális vetítés Párhuzamos vonalak párhuzamosak maradnak Legegyszerűbb transzformációs mátrix P O = P O nem invertálható, mivel a determinánsa P O = 0 30 / 84
31 Vetületi transzformáció Ortogonális vetítés A néző számára probléma, hogy a pozitív és a negatív z értékeket levetíti a vetítési síkra z irányba nem lehet vágást végrehajtani A takarásban lévő felületek kezelése problémás x, y és z értékek bizonyos intervallumra való lekorlátozása Például a közeli síktól a távoli síkig 31 / 84
32 Vetületi transzformáció Ortogonális vetítés Mátrix megadása egy hatossal (l, r, b, t, n, f ) bal, jobb, alsó, felső, közeli és távoli síkok megjelölése A mátrix skálázza és eltolja az ezekkel a síkokkal kialakított Tengelyhez Igazított Befoglaló Dobozt Origó középpontú, tengelyhez-igazított vágókockába Bal-alsó sarka (l, b, n) Jobb-felső sarka (r, t, f ) 32 / 84
33 Vetületi transzformáció Ortogonális vetítés OpenGL-ben a z-tengely negatív része felé nézünk z féltérben lévő modelleket szeretnénk megjeleníteni n > f, mivel a z-tengely negatív irányába nézünk Könnyebb dolgunk van akkor, ha a közeli értékek kisebbek, mint a távoliak Felfoghatóak pozitív távolságoknak a nézeti irány mentén Nem pedig z szem koordináta értékekként 33 / 84
34 Vetületi transzformáció Ortogonális vetítés Ortogonális transzformációs mátrix megadása: P o = S(s)T(t) = = 2 r l r+l t b t+b f n f +n r l 0 0 r+l r l 2 0 t b 0 t+b t b f n f +n f n A mátrix invertálható = T( t)s((r l)/2, (t b)/2, (f n)/2)) P 1 o 34 / 84
35 Vetületi transzformáció Perspektív vetítés Perspektív vetítési mátrix z = d, d > 0 síkra képez le A nézőpont az origóban van Egy p pontot vetítünk Képe q = (q x, q y, d) Hasonló háromszögek q x p x = d p z q y = d py p z q z = d = q x = d px p z y q z=-d p p z z=-d q p z x z q x p x x 35 / 84
36 Vetületi transzformáció Perspektív vetítés P p = q = P p p = = /d /d 0 p x p y p z p z /d p x p y p z 1 dp x /p z dp y /p z d 1 = Az utolsó lépésben a w komponenssel elosztjuk a vektort 36 / 84
37 Vetületi transzformáció Perspektív vetítés Van egy perspektív transzformáció, amely a nézeti csonka gúlát a kanonikus nézeti térfogatba transzformálja Csonka gúla nézet esetén feltesszük z = n-ben kezdődik és a z = f -ben végződik 0 > n > f értékek esetén Téglalap z = n esetén Bal alsó sarok (l, b, n) Jobb felső sarok (r, t, n) 37 / 84
38 Vetületi transzformáció Perspektív vetítés A kamera nézeti csonka gúlájának meghatározása (l, r, b, t, n, f ) A vízszintes látómezőt a csonka gúla bal és jobb síkjai között lévő szög határozza meg A függőleges látómezőt az alsó és felső síkok közötti szög Minél nagyobb a látószög, annál többet lát a kamera Aszimmetrikus csonka gúla - sztereó látás r l vagy t b értékekkel hozhatunk létre 38 / 84
39 Vetületi transzformáció Perspektív vetítés Látómező - Színtér észlelése Számítógép képernyője Szem fizikai látó mezeje φ = 2 arctan(w/(2d)) φ a látómező w a színtér szélessége d az objektumtól való távolság Szélesebb látómezőt beállítva az objektumok torzítva fognak megjelenni Perspektív transzformációs mátrix A csonka gúlát az egység kockába transzformálja P p = 2n r l 0 r+l 0 2n t b r l 0 t+b t b 0 2fn f n f +n 0 0 f n / 84
40 Vetületi transzformáció Perspektív vetítés q = (q x, q y, q z, q w ) T pontot transzformálva w komponens értéke (a legtöbb esetben) nem nulla lesz és nem lesz egyenlő eggyel A vetített p ponthoz osztanunk kell q w -vel p = (q x /q w, q y /q w, q z /q w, 1) T 40 / 84
41 Vetületi transzformáció Perspektív vetítés A P p mátrix A z = f -et +1-re és a z = n-et 1-re képezi le A perspektív transzformáció végrehajtása után vágással és homogenizálással kapjuk meg a normalizált eszköz koordinátákat Először a S(1, 1, 1) mátrixszal szorzunk A közeli és távoli értékek pozitív értékek lesznek 41 / 84
42 Vetületi transzformáció Perspektív vetítés A normalizált eszköz koordináták A vágási koordináták homogén formában vannak tárolva x és y értékekre van szükségünk mélységi értékekkel Perspektív osztás w-vel elosztjuk x, y és z értékeket A geometriai adatok egy egységkockán belül lesznek 42 / 84
43 Vetületi transzformáció Perspektív vetítés Ablak koordináták A normalizált vertex koordinátákat átkonvertáljuk a végső koordináta rendszerbe x és y pixel pozíciókat használunk Nézeti ablak Adott ablakon belüli tér meghatározása aktuális képernyő koordinátákban A raszterizáló a vertexekből pontokat, vonalakat és poligonokat állít elő Mélység-távolság transzformáció A vertexek z értékeit skálázza be a mélységpuffer értékeinek az intervallumába 43 / 84
44 Cg példa Transzformált vertex pozíciók A vertex programok vertex pozíciókat kapnak az objektum térben A program mindegyik vertex-et megszorozza a modell-nézeti és vetületi mátrix-szal, mely a vágási területre viszi a vertex-eket Gyakorlatban két mátrix konkatenációja Egy mátrix szorzás 44 / 84
45 Cg példa Transzformált vertex pozíciók Példa v o i d C4E1v_transform ( f l o a t 4 p o s i t i o n : POSITION, out f l o a t 4 o P o s i t i o n : POSITION, out f l o a t 4 c o l o r : COLOR, u n i f o r m f l o a t 4 x 4 modelviewproj ) { // A p o z í c i ó t r a n s z f o r m á l á s a // az o b j e k t u m é r b ő l a v á g ó t é r b e o P o s i t i o n = mul ( modelviewproj, p o s i t i o n ) ; } c o l o r = f l o a t 4 ( 0. 8, 0. 8, 0. 8, 1. 0 ) ; 45 / 84
46 Speciális transzformációk 46 / 84
47 Speciális transzformációk Euler transzformáció Egy tetszőleges forgatás megadására Alkalmas egy kamera irányítottság beállítására A kamera az origóban, z tengely negatív irányába néz, a felfele mutató irány az y tengely pozitív irányába mutat Három mátrix szorzata E(h, p, r) = R z (r)r x (p)r y (h) Billentő x y Forduló Csavaró -z 47 / 84
48 Speciális transzformációk Euler transzformáció Az E forgatások összefűzésével áll elő Ortogonális Inverze könnyen kiszámítható E 1 = E T = (R z R x R y ) T = R T y R T x R T z Az E mátrix transzponáltja egyszerűbb Euler szögek (h, p és r) 48 / 84
49 Speciális transzformációk Euler transzformáció Gimbal lock A forgatások miatt egy szabadsági fokot elveszítünk h = 0, p = 90 Ezután a z-tengely körüli forgatás lényegében az y-tengely körüli forgatásnak felel meg Nem tudunk a z világtengely körül forgatni 49 / 84
50 Speciális transzformációk Euler transzformáció E(h, π/2, r) = = cos r cos h sin r sin h 0 cos r sin h + sin rcosh sin r cos h + cos r sin h 0 sin r sin h cos r cos h cos(r + h) 0 sin(r + h) sin(r + h) 0 cos(r + h) / 84
51 Speciális transzformációk Paraméterek kinyerése az Euler transzformációból F = Feladat: a h, p és r Euler paraméterek kinyerése az ortogonális mátrixból F = f 00 f 01 f 02 f 10 f 11 f 12 f 20 f 21 f 22 = R z (r)r x (p)r y (h) = E(r, p, h) cos r cos h sin r sin p sin h sin r cos p cos r sin h + sin r sin p cos h sin r cos h + cos r sin p sin h cos r cos p sin r sin h cos r sin p cos h cos p sin h sin p cos p cos h 51 / 84
52 Speciális transzformációk Paraméterek kinyerése az Euler transzformációból cos p 0 cos p = 0 f 01 = f 11 = 0 sin p = ±1 F = ( A többi paramétert h = 0-ra sin r/ cos r = tan r = f 10 /f 00 r = arctan(f 10 /f 00 ) h = arctan( f 20 f 22 ), p = arcsin(f 21 ), r = arctan( f 01 f 11 ). cos(r ± h)) 0 sin(r ± h) sin(r ± h) 0 cos(r ± h) 0 ±1 0 ) 52 / 84
53 Speciális transzformációk Mátrix felbontás Különböző transzformációk paramétereinek meghatározása Transzformációk összefűzésével előállított mátrixból Különböző esetek Csak a skálázási paramétereket nyerjük ki Meghatározni azt, hogy a modellen csak egy merevtest-transzformációt alkalmaztak-e vagy sem Egy animáció kulcspozíciói közötti interpolálás végrehajtása A nyírások eltávolítása a forgatási mátrixból 53 / 84
54 Speciális transzformációk Mátrix felbontás Felbontások Eltolás és forgatási mátrix származtatása Triviális eltolási értékek kinyerése merevtest-transzformáció esetén Ortogonális mátrix utolsó oszlopa A mátrix determinánsa meghatározza, hogy végrehajtottak-e tükrözést A forgatás, skálázás és nyírás szétválasztása komolyabb erőfeszítést igényel 54 / 84
55 Speciális transzformációk Forgatás tetszőleges tengely mentén r forgatási tengely normalizált A transzformáció α szöggel forgat r körül Találni kell két másik egység hosszú tetszőleges tengelyt Egymásra és r-rel ortogonálisak (merőlegesek), azaz ortonormáltak Ezek bázist alkotnak Ötlet A bázist változtassuk meg az alapról az új bázisra Forgassuk el az adott objektumot α szöggel mondjuk az x-tengely körül Transzformáljunk vissza az alap bázisba 55 / 84
56 Speciális transzformációk Forgatás tetszőleges tengely mentén Számítsuk ki a bázis ortonormált tengelyeit Az első tengely az r A második s-tengely megkeresése t = r s Numerikusan stabil módszer r abszolút értékben legkisebb komponensének 0-ra állítása A két másik komponens megcserélése után negáljuk az elsőt ezek közül 56 / 84
57 Speciális transzformációk Forgatás tetszőleges tengely mentén Az r, s és t vektort helyezzük el egy mátrix soraiban r T M = s T t T A mátrix az r vektort az x-tengelybe, az s vektort az y-tengelybe és a t vektort a z-tengelybe transzformálja X = M T R x (α)m. (1) 57 / 84
58 Speciális transzformációk Forgatás tetszőleges tengely mentén Goldman módszere Tetszőleges normalizált r-tengely körüli forgatásra φ szöggel R = ( cos φ + (1 cos φ)rx 2 (1 cos φ)r x r y r z sin φ (1 cos φ)r x r z + r y sin φ (1 cos φ)r x r y + r z sin φ cos φ + (1 cos φ)ry 2 (1 cos φ)r y r z r x sin φ (1 cos φ)r x r z r y sin φ (1 cos φ)r y r z + r x sin φ cos φ + (1 cos φ)rz 2 ) 58 / 84
59 Kvaterniók 59 / 84
60 Kvaterniók A kvaterniókat vektorként ábrázoljuk és ˆq-val jelöljük A ˆq kvaterniót a következőképpen definiáljuk ˆq = (q v, q w ) = iq x + jq y + kq z + q w = q v + q w q v = iq x + jq y + kq z = (q x, q y, q z ) i 2 = j 2 = k 2 = 1, jk = kj = i, ki = ik = j, ij = ji = k ˆq kvaternió valós része q w A képzetes része q v, ahol i, j és k a képzetes egységek q v képzetes részen értelmezve van az összes vektor művelet Például a skálázás, skaláris szorzat és kereszt szorzat 60 / 84
61 Kvaterniók Kvaterniók szorzata Két ˆq és ˆr szorzatát a következőképpen tudjuk levezetni A képzetes egységek szorzása nem kommutatív ˆqˆr = (iq x + jq y + kq z + q w )(ir x + jr y + kr z + r w ) = i(q y r z q z r y + r w q x + q w r x ) + j(q z r x q x r z + r w q y + q w r y ) + k(q x r y q y r x + r w q z + q w r z ) + q w r w q x r x q y r y q z r z = = (q v r v + r w q v + q w r v ), q w r w q v r v 61 / 84
62 Kvaterniók Összeadás, norma, egység és az inverz Összeadás: ˆq + ˆr = (q v + r v, q w + r w ) Konjugált: ˆq = (q v, q w ) = ( q v, q w ) Norma: n(ˆq) = ˆqˆq = ˆq ˆq = q v q v + q 2 w = q 2 x + q 2 y + q 2 z + q 2 w Egység: î = (0, 1) Multiplikatív inverz esetén ˆq 1ˆq = ˆqˆq 1 = 1 n(ˆq) 2 = ˆqˆq ˆqˆq n(ˆq) 2 = 1 ˆq 1 = 1 n(ˆq) 2 ˆq 62 / 84
63 Kvaterniók Konjugálási szabályok (ˆq ) = ˆq (ˆq + ˆr) = ˆq + ˆr (ˆqˆr) = ˆr ˆq Normálási szabályok n(ˆq ) = n(ˆq) n(ˆqˆr) = n(ˆq)n(ˆr) Linearitás ˆp(sˆq + tˆr) = sˆpˆq + tˆpˆr (sˆp + tˆq)ˆr = sˆpˆr + tˆqˆr Asszocivitás ˆp(ˆqˆr) = (ˆpˆq)ˆr 63 / 84
64 Kvaterniók Egységkvaternió ˆq = (q v, q w ) normája 1-gyel egyenlő (n(ˆq) = 1) ˆq megadható ˆq = (sin φu q, cos φ) = sin φ u q + cos φ u q egy három-dimenziós vektor u q = 1 n(ˆq) = n(sin φu q, cos φ) = sin 2 φ(u q u q ) + cos 2 φ = sin 2 φ + cos 2 φ = 1 akkor és csak akkor, ha u q u q = 1 = u q 2 64 / 84
65 Kvaterniók Műveletek egységkvaterniókon Komplex számok esetén Egy két dimenziós egység vektor megadható cos φ + i sin φ = e iφ formában Alkalmazható kvaterniók esetén is ˆq = sin φ u q + cos φ = e φuq A logaritmus és hatvány függvények ezek alapján Logaritmus: log ˆq = log(e φuq ) = φu q Hatvány: ˆq t = (e φuq ) t = e φtuq = sin(φt) u q + cos(φt) 65 / 84
66 Kvaterniók Kvaternió-transzformáció Egység hosszú kvaterniók (egységkvaterniók) tanulmányozása Az egységkvaterniók egy három dimenziós forgatást fejezhetnek ki Egy pont vagy egy vektor négy koordinátáját p = (p x, p y, p z, p w ) T helyezzük el egy ˆp kvaternió komponenseibe Tfh. van egy egységkvaterniónk ˆq = (sin φ u q, cos φ) Ekkor ˆqˆpˆq 1 ˆp-t forgatja el (és így p-t is) az u q-tengely körül 2φ szöggel Ezt a forgatást bármely tengely körüli forgatás esetén használhatjuk ˆq és ˆq 1 ugyanazt a forgatást hajtja végre Egy mátrixból való kvaternió kinyerése akár ˆq-val vagy ˆq-val is visszatérhet 66 / 84
67 Kvaterniók Összetett kvaternió-transzformáció Adott ˆq és ˆr két egységkvaternió Két kvaternióval ˆp-n végrehajtott összetett transzformáció ˆr(ˆqˆpˆq )ˆr = (ˆrˆq)ˆp(ˆrˆq) = ĉˆpĉ ahol ĉ = ˆrˆq szintén egy egységkvaternió, amelyet ˆq és ˆr kvaterniók összefűzésével kapunk meg 67 / 84
68 Kvaterniók Mátrix átalakítás A mátrixszorzás egyes rendszerekben hardveresen támogatott Hatékonyabb ilyen módon elvégezni a szorzásokat, mint az előzőekben megadott formában Szükség van a kvaterniók mátrix formába való átalakítása mindkét irányba 68 / 84
69 Kvaterniók Mátrix átalakítás Egy ˆq kvaternió az M q mátrixba a következőképpen alakítható át 1 s(qy 2 + qz 2 ) s(q x q y q w q z ) s(q x q z + q w q y ) 0 M q = s(q x q y + q w q z ) 1 s(qx 2 + qz 2 ) s(q y q z q w q x ) 0 s(q x q z q w q y ) s(q y q z + q w q x ) 1 s(qx 2 + qy 2 ) 0, ahol s = 2/n(ˆq) Egységkvaterniók esetén ez a következőképpen egyszerűsödik: 1 2(qy 2 + qz 2 ) 2(q x q y q w q z ) 2(q x q z + q w q y ) 0 M q = 2(q x q y + q w q z ) 1 s(qx 2 + qz 2 ) 2(q y q z q w q x ) 0 2(q x q z q w q y ) 2(q y q z + q w q x ) 1 2(qx 2 + qy 2 ) Nincs szükség trigonometrikus függvények használatára 69 / 84
70 Kvaterniók Mátrix átalakítás Fordított irányú átalakítás egy kicsit bonyolultabb Mátrix elemekből előállított különbségek m q 21 mq 12 = 4q w q x, m q 02 mq 20 = 4q w q y, m q 10 mq 01 = 4q w q z. Ha q w -t ismerjük, akkor a v q és így ˆq kiszámítható 70 / 84
71 Kvaterniók Mátrix átalakítás A mátrix nyoma tr(m q ) = 4 2s(q 2 x + q 2 y + q 2 z ) = 4 ( 1 q2 x + q 2 y + q 2 z q 2 x + q 2 y + q 2 z + q 2 w ) = 4q 2 w q 2 x + q 2 y + q 2 z + q 2 w = 4q2 w n(ˆq) Ebből következik q w = 1 2 tr(m q ) q x = mq 21 mq 12 4q w q y = mq 02 mq 20 4q w q z = mq 10 mq 01 4q w 71 / 84
72 Kvaterniók Mátrix átalakítás Numerikusan stabil eljárás Kis számokkal való osztások elkerülése Legyen t = q w 2 q 2 x q 2 y q 2 z m 00 = t + 2q 2 x, m 11 = t + 2q 2 y, m 22 = t + 2q 2 z, u = m 00 + m 11 + m 22 = t + 2q 2 w, Melyik a legnagyobb a q x, q y, q z és q w közül m 00, m 11, m 22 és u alapján meghatározhatjuk q w esetén előző fólia 72 / 84
73 Kvaterniók Mátrix átalakítás Ellenkező esetben 4qx 2 = +m 00 m 11 m 22 + m 33 4qy 2 = m 00 + m 11 m 22 + m 33 4qz 2 = m 00 m 11 + m 22 + m 33 4qw 2 = tr(m q ). Mátrix elemekből előállított különbségek segítségével a maradék ˆq komponenseket is meg lehet határozni 73 / 84
74 Kvaterniók Gömbi lineáris interpoláció Olyan művelet, amelyet ˆq és ˆr egységkvaternió és egy t [0, 1] paraméter esetén egy interpolált kvaterniót számít ki Hasznos objektumok animálásánál Kevésbé hasznos kamera irányítottságok interpolálásakor A kamera felfele mutató vektor megdőlhet az interpolálás alatt Algebrai formája egy ŝ összetett kvaternió ŝ(ˆq,ˆr, t) = (ˆrˆq 1 ) t ˆq Szoftveres megvalósításkor ŝ(ˆq,ˆr, t) = slerp(ˆq,ˆr, t) = sin(φ(q t)) sin φt sin φ ˆq + sin φ ˆr 74 / 84
75 Kvaterniók Gömbi lineáris interpoláció φ kiszámításához cos φ = q x r x + q y r y + q z r z + q w r w összefüggést használjuk fel t [0, 1] -re a slerp függvény egyedi interpolált kvaterniókat számít ki amelyek együtt a legrövidebb ívet alkotják egy négydimenziós egységgömbön ˆq(t = 0)-tól ˆr(t = 1)-ig Az ív a körön helyezkedik el A ˆq, ˆr és az origó által meghatározott sík és a négy dimenziós egységgömb metszeteként alakul ki 75 / 84
76 Kvaterniók Gömbi lineáris interpoláció A slerp függvény tökéletesen alkalmas két orientáció/irányítottság közötti interpolációra Euler transzformációval elvégezni nem olyan egyszerű Több Euler szög interpolálásakor gimbal lock állhat elő Kettőnél több orientáció esetén ˆq 0, ˆq 1,..., ˆq n 1 Amennyiben a slerp függvényt alkalmazzuk minden szakaszon, akkor hirtelen irányváltás látható az orientáció interpolálásakor 76 / 84
77 Kvaterniók Gömbi lineáris interpoláció Valamilyen spline-t kell használunk interpoláláskor Vezessük be â i és ˆb i+1 kvaterniókat ˆq i és ˆq i+1 között Interpoláció során áthaladunk a kezdeti q i, i [0, ˆ..., n 1] orientációkon, de az â i -ken nem Arra használjuk, hogy jelezzük az érintőleges irányítottságokat az eredeti orientációknál [ ] â i = ˆb i = ˆq i exp log(ˆq 1 i ˆq i 1 ) + log(ˆq 1 i ˆq i+1 ) 4 A ˆq i -t, â i -t és ˆb i -t a kvaterniók gömbi interpolációjára használjuk sima köbös spline használatával a következő egyenlet szerint squad(ˆq i, ˆq i+1, â i, â i+1, t) = slerp(slerp(ˆq i, ˆq i+1, t),slerp(â i, â i+1, t), 2t(1 t)) 77 / 84
78 Kvaterniók Egy vektor forgatása egy másikba Egy s irányvektort egy t irányvektorba forgatunk Normalizáljuk s-t és t-t Kiszámítjuk az u egység forgatási tengelyt u = (s t)/ s t egyenlőség alapján Legyen e = a t = cos(2φ) és s t = sin(2φ) ahol 2φ az s és t közötti szög ˆq = (u sin φ, cos φ) Az adott forgatást hajtja végre s-ből t-be ˆq = ( sin φ sin 2φ )-t (s t), cos φ egyszerűsítve ( ) 1 2(1 + e) ˆq = (q v, q w ) = (s t), 2(1 + e) 2 A numerikus instabilitást elkerülhetjük Nullával való osztás Ellentétes irányú t és s Bármely s-re merőleges forgatási tengely használható t forgatására 78 / 84
79 Kvaterniók Egy vektor forgatása egy másikba s-ből r-be való forgatásmátrix ábrázolása e + hvx 2 hv x v y v z hv x v z + v y 0 hv R(s, t) = x v y + v z e + hv 2 y hv y v z v x 0 hv x v z v y hv y v z + v x e + hvz v = s t, e = cos(2φ) = s t, h = 1 cos 2φ sin 2 (2φ) = 1 e v v = e. 79 / 84
80 Vertex keveredés Egy digitális karakter animálásakor az alkarját és felkarját mozgatjuk Merevtest-transzformáció Nem hasonlít a két rész kapcsolódása a könyökre Csontokat definiálnak Bőr vesz körül és a bőr a csontok mozgásának megfelelően változik Az al- és a felkart elkülönülve animáljuk A két rész kapcsolódásánál egy rugalmas bőrrel kapcsoljuk össze a részeket Merevtest-transzformáció Hajlat (2/3,1/3) Csontok (1/3,2/3) Vertex keveredés 80 / 84
81 Vertex keveredés A rugalmas rész egy vertex halmazát a felkar A másik vertex halmazt az alkar mátrixszal transzformáljuk Azok a háromszögek, amelyek vertexeit különböző mátrixokkal transzformáltuk, a transzformáció következtében megnyúlnak illetve összemennek 81 / 84
82 Vertex keveredés Megengedhetjük egy egyszerű vertex esetén Több különböző mátrixszal transzformáljuk Az eredményeket súlyozzuk és keverjük u(t) = n 1 i=0 w ib i (t)m 1 i p, ahol n 1 i=0 w i = 1, w i 0 p az eredeti vertex u(t) transzformált vertex M i mátrix az iniciális koordinátarendszerből a világ koordináta-rendszerbe transzformál B i (t) az i-ik csont világ transzformációja w i az i-ik csont súlya a p vertex esetén 82 / 84
83 Vertex keveredés Az M i mátrix inverze modelltérből a csont saját terébe transzformál A B i (t) csont aktuális transzformációjával vissza a modelltérbe transzformál A gyakorlatban a B i (t) és az M 1 i mátrixokat összefűzzük Mindegyik csont és az animáció mindegyik képkockája esetén Az eredménymátrixot használjuk a vertex transzformáció végrehajtására 83 / 84
84 Összefoglalás Miről volt szó? Transzformációs csővezeték Speciális transzformációk Euler transzformáció Paraméterek kinyerése az Euler transzformációból Mátrix felbontás Forgatás tetszőleges tengely mentén Kvaterniók Vertex keveredés 84 / 84
3D koordináta-rendszerek
3D koordináta-rendszerek z z y x y x y balkezes bal-sodrású x jobbkezes jobb-sodrású z 3D transzformációk - homogén koordináták (x, y, z) megadása homogén koordinátákkal: (x, y, z, 1) (x, y, z, w) = (x,
Transzformációk. Grafikus játékok fejlesztése Szécsi László 2013.02.26. t05-transform
Transzformációk Grafikus játékok fejlesztése Szécsi László 2013.02.26. t05-transform Koordinátarendszerek: modelltér Koordinátarendszerek: világtér Koordinátarendszerek: kameratér up right z eye ahead
LINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40
LINEÁRIS ALGEBRA matematika alapszak SZTE Bolyai Intézet, 2016-17. őszi félév Euklideszi terek Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40 Euklideszi tér Emlékeztető: A standard belső szorzás és standard
Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott
Vektorterek =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott 40. Alteret alkotnak-e a valós R 5 vektortérben a megadott részhalmazok? Ha igen, akkor hány dimenziósak? (a) L = { (x 1, x 2, x 3, x 4, x 5 ) x 1 = x 5,
Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens
Az R 3 tér geometriája Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. 1 Vektorok Vektor: irányított szakasz Jel.: a, a, a, AB, Jellemzői: irány, hosszúság, (abszolút érték) jel.: a Speciális
Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek
a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek Vektorok A rendezett valós számpárokat kétdimenziós valós vektoroknak nevezzük. Jelölésükre latin kisbetűket használunk.
Számítógépes Grafika mintafeladatok
Számítógépes Grafika mintafeladatok Feladat: Forgassunk a 3D-s pontokat 45 fokkal a X tengely körül, majd nyújtsuk az eredményt minden koordinátájában kétszeresére az origóhoz képest, utána forgassunk
Valasek Gábor Informatikai Kar. 2016/2017. tavaszi félév
Számítógépes Grafika Valasek Gábor valasek@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2016/2017. tavaszi félév Tartalom 1 Motiváció 2 Transzformációk Transzformációk általában 3 Nevezetes
KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata
Tartalom. Nevezetes affin transzformációk. Valasek Gábor 2016/2017. tavaszi félév
Tartalom Motiváció Számítógépes Grafika Valasek Gábor valasek@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2016/2017. tavaszi félév Transzformációk Transzformációk általában Nevezetes affin
x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben?
. Mi az (x, y) koordinátákkal megadott pont elforgatás uténi két koordinátája, ha α szöggel forgatunk az origó körül? x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs
Lin.Alg.Zh.1 feladatok
Lin.Alg.Zh. feladatok 0.. d vektorok Adott három vektor ā (0 b ( c (0 az R Euklideszi vektortérben egy ortonormált bázisban.. Mennyi az ā b skalárszorzat? ā b 0 + + 8. Mennyi az n ā b vektoriális szorzat?
17. előadás: Vektorok a térben
17. előadás: Vektorok a térben Szabó Szilárd A vektor fogalma A mai előadásban n 1 tetszőleges egész szám lehet, de az egyszerűség kedvéért a képletek az n = 2 esetben szerepelnek. Vektorok: rendezett
Robotika. Kinematika. Magyar Attila
Robotika Kinematika Magyar Attila amagyar@almos.vein.hu Miről lesz szó? Bevezetés Merev test pozíciója és orientációja Rotáció Euler szögek Homogén transzformációk Direkt kinematika Nyílt kinematikai lánc
Matematika A1a Analízis
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Matematika A1a Analízis BMETE90AX00 Vektorok StKis, EIC 2019-02-12 Wettl Ferenc ALGEBRA
VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja
VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag 2019. március 21. Mátrix rangja 1. Számítsuk ki az alábbi mátrixok rangját! (d) 1 1 2 2 4 5 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 0 1 1 2 1 0 1 1 1 1 2 3 1 3
Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.
1 Diszkrét matematika I, 12 előadás Dr Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@infnymehu http://infnymehu/ takach 2005 november 30 Vektorok Definíció Egy tetszőleges n pozitív egész számra n-komponensű
Mátrixok 2017 Mátrixok
2017 számtáblázatok" : számok rendezett halmaza, melyben a számok helye két paraméterrel van meghatározva. Például lineáris egyenletrendszer együtthatómátrixa 2 x 1 + 4 x 2 = 8 1 x 1 + 3 x 2 = 1 ( 2 4
Komplex számok. Wettl Ferenc előadása alapján Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok / 18
Komplex számok Wettl Ferenc előadása alapján 2015.09.23. Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok 2015.09.23. 1 / 18 Tartalom 1 Számok A számfogalom bővülése 2 Algebrai alak Trigonometrikus alak Egységgyökök
Matematika (mesterképzés)
Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,
Kalkulus. Komplex számok
Komplex számok Komplex számsík A komplex számok a valós számok természetes kiterjesztése, annak érdekében, hogy a gyökvonás művelete elvégezhető legyen a negatív számok körében is. Vegyük tehát hozzá az
Transzformációk síkon, térben
Transzformációk síkon, térben Leképezés, transzformáció Leképezés: Ha egy A ponttér pontjaihoz egy másik B ponttér pontjait kölcsönösen egyértelműen rendeljük hozzá, akkor ezt a hozzárendelést leképezésnek
Transzformációk. Szécsi László
Transzformációk Szécsi László A feladat Adott a 3D modell háromszögek csúcspontjai [modellezési koordináták] Háromszögkitöltő algoritmus pixeleket színez be [viewport koordináták] A feladat: számítsuk
Vektorok. Wettl Ferenc október 20. Wettl Ferenc Vektorok október / 36
Vektorok Wettl Ferenc 2014. október 20. Wettl Ferenc Vektorok 2014. október 20. 1 / 36 Tartalom 1 Vektorok a 2- és 3-dimenziós térben 2 Távolság, szög, orientáció 3 Vektorok koordinátás alakban 4 Összefoglalás
Lin.Alg.Zh.1 feladatok
LinAlgZh1 feladatok 01 3d vektorok Adott három vektor ā = (0 2 4) b = (1 1 4) c = (0 2 4) az R 3 Euklideszi vektortérben egy ortonormált bázisban 1 Mennyi az ā b skalárszorzat? 2 Mennyi az n = ā b vektoriális
Ortogonalizáció. Wettl Ferenc Wettl Ferenc Ortogonalizáció / 41
Ortogonalizáció Wettl Ferenc 2016-03-22 Wettl Ferenc Ortogonalizáció 2016-03-22 1 / 41 Tartalom 1 Ortonormált bázis 2 Ortogonális mátrix 3 Ortogonalizáció 4 QR-felbontás 5 Komplex skaláris szorzás 6 Diszkrét
Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása
BUDAPEST MŰSZAK ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNY EGYETEM Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása Segédlet a Szilárdságtan c tárgy házi feladatához Készítette: Lehotzky Dávid Budapest, 205 február 28 ábra
1. zárthelyi,
1. zárthelyi, 2009.10.20. 1. Írjuk fel a tér P = (0,2,4) és Q = (6, 2,2) pontjait összekötő szakasz felezőmerőleges síkjának egyenletét. 2. Tekintsük az x + 2y + 3z = 14, a 2x + 6y + 10z = 24 és a 4x+2y
Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához
Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához Kovács Zoltán Copyright c 2012 Last Revision Date: 2012. október 15. kovacsz@nyf.hu Technikai útmutató a jegyzet használatához A jegyzet képernyőbarát
Haladó lineáris algebra
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Haladó lineáris algebra BMETE90MX54 Lineáris leképezések 2017-02-21 IB026 Wettl Ferenc
1. A komplex számok ábrázolása
1. komplex számok ábrázolása Vektorok és helyvektorok. Ismétlés sík vektorai irányított szakaszok, de két vektor egyenlő, ha párhuzamosak, egyenlő hosszúak és irányúak. Így minden vektor kezdőpontja az
1.1. Vektorok és operátorok mátrix formában
1. Reprezentáció elmélet 1.1. Vektorok és operátorok mátrix formában A vektorok és az operátorok mátrixok formájában is felírhatók. A végtelen dimenziós ket vektoroknak végtelen sok sort tartalmazó oszlopmátrix
Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:
Bevezető matematika kémikusoknak., 04. ősz. feladatlap. Ábrázoljuk számegyenesen a következő egyenlőtlenségek megoldáshalmazát! (a) x 5 < 3 5 x < 3 x 5 < (d) 5 x
Testek. 16. Legyen z = 3 + 4i, w = 3 + i. Végezzük el az alábbi. a) (2 4), Z 5, b) (1, 0, 0, 1, 1) (1, 1, 1, 1, 0), Z 5 2.
Vektorok. Melyek egyenlőek az alábbi vektorok közül? (a) (, 2, 0), (b) az (, 0, ) pontból a (2, 2, ) pontba mutató vektor, (c) ( 2,, ) ( 2,, 2), (d) [ 2 0 ], (e) 2. 0 2. Írjuk fel az x + y + 2z = 0 és
Budapesti Műszaki Főiskola, Neumann János Informatikai Kar. Vektorok. Fodor János
Budapesti Műszaki Főiskola, Neumann János Informatikai Kar Lineáris algebra 1. témakör Vektorok Fodor János Copyright c Fodor@bmf.hu Last Revision Date: 2006. szeptember 11. Version 1.1 Table of Contents
1. Mátrixösszeadás és skalárral szorzás
1 Mátrixösszeadás és skalárral szorzás Mátrixok tömör jelölése T test Az M = a i j T n m azt az n sorból és m oszlopból álló mátrixot jelöli, amelyben az i-edik sor j-edik eleme a i j T Példák [ ] Ha M
Hajder Levente 2017/2018. II. félév
Hajder Levente hajder@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2017/2018. II. félév Tartalom 1 2 3 Geometriai modellezés feladata A világunkat modellezni kell a térben. Valamilyen koordinátarendszer
Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla
Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, 0. október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Az előadáshoz ajánlott jegyzet: Szabó László: Bevezetés a lineáris algebrába, Polygon Kiadó, Szeged,
Infobionika ROBOTIKA. X. Előadás. Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
Infobionika ROBOTIKA X. Előadás Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0018/1.0 projekt keretében Tartalom Direkt kinematikai probléma Denavit-Hartenberg konvenció
Vektorgeometria (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Vektorgeometria (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. A térbeli irányított szakaszokat vektoroknak hívjuk. Két vektort egyenlőnek tekintünk, ha párhuzamos eltolással fedésbe hozhatók.
Gyakorló feladatok I.
Gyakorló feladatok I. a Matematika Aa Vektorüggvények tárgyhoz (D D5 kurzusok) Összeállította: Szili László Ajánlott irodalmak:. G.B. Thomas, M.D. Weir, J. Hass, F.R. Giordano: Thomas-féle KALKULUS I.,
Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens
Skaláris szorzat az R n vektortérben Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. 1 Vektorok skaláris szorzata Két R n -beli vektor skaláris szorzata: Legyen a = (a 1,a 2,,a n ) és b
Mer legesség. Wettl Ferenc 2015-03-13. Wettl Ferenc Mer legesség 2015-03-13 1 / 40
Mer legesség Wettl Ferenc 2015-03-13 Wettl Ferenc Mer legesség 2015-03-13 1 / 40 Tartalom 1 Pszeudoinverz 2 Ortonormált bázis ortogonális mátrix 3 Komplex és véges test feletti terek 4 Diszkrét Fourier-transzformált
Komplex számok. (a, b) + (c, d) := (a + c, b + d)
Komplex számok Definíció. Komplex számoknak nevezzük a valós számokból képzett rendezett (a, b) számpárok halmazát, ha közöttük az összeadást és a szorzást következőképpen értelmezzük: (a, b) + (c, d)
Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra
Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra Homogén koordináták bevezetése térben A tér minden P pontjához kölcsönösen egyértelműen egy valós (x, y, z) számhármast rendeltünk hozzá. (Descartes-féle
KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 8 VIII VEkTOROk 1 VEkTOR Vektoron irányított szakaszt értünk Jelölése: stb Vektorok hossza A vektor abszolút értéke az irányított szakasz hossza Ha a vektor hossza egységnyi akkor
Számítógépes Grafika mintafeladatok
Számítógépes Grafika mintafeladatok Feladat: Forgassunk a 3D-s pontokat 45 fokkal a X tengely körül, majd nyújtsuk az eredményt minden koordinátájában kétszeresére az origóhoz képest, utána forgassunk
Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens
Az R n vektortér Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. R n vektortér/1 Vektorok Rendezett szám n-esek: a = (a 1, a 2,, a n ) sorvektor a1 a = a2 oszlopvektor... a n a 1, a 2,,
Bevezetés az algebrába 2
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Bevezetés az algebrába 2 BMETE91AM37 Euklideszi tér, ortogonalizáció H607 2018-02-12/03-10
1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak
1. Generátorrendszer Generátorrendszer. Tétel (Freud, 4.3.4. Tétel) Legyen V vektortér a T test fölött és v 1,v 2,...,v m V. Ekkor a λ 1 v 1 + λ 2 v 2 +... + λ m v m alakú vektorok, ahol λ 1,λ 2,...,λ
Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz
Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Gazdasági matematika II tárgy gyakorlataihoz a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottnak tekintjük a nehezebb
8. előadás. Kúpszeletek
8. előadás Kúpszeletek Kör A k kört egyértelműen meghatározza C(a,b) középpontja és r sugara. A P pont pontosan akkor van k-n, ha CP=r. Vektoregyenlet: p-c = r. Koordinátás egyenlet: (X-a)2 + (Y-b)2 =
1. A komplex számok definíciója
1. A komplex számok definíciója A számkör bővítése Tétel Nincs olyan n természetes szám, melyre n + 3 = 1. Bizonyítás Ha n természetes szám, akkor n+3 3. Ezért bevezettük a negatív számokat, közöttük van
1. Lineáris transzformáció
Lineáris transzformáció Lineáris transzformáció mátrixának felírása eg adott bázisban: Emlékeztető: Legen B = {u,, u n } eg tetszőleges bázisa az R n -nek, Eg tetszőleges v R n vektor egértelműen felírható
Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31
Lineáris leképezések Wettl Ferenc 2015. március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 1 / 31 Tartalom 1 Mátrixleképezés, lineáris leképezés 2 Alkalmazás: dierenciálhatóság 3 2- és 3-dimenziós
Intergrált Intenzív Matematika Érettségi
. Adott a mátri, determináns determináns, ahol,, d Számítsd ki:. b) Igazold, hogy a b c. Adott a az 6 0 egyenlet megoldásai. a). c) Számítsd ki a d determináns értékét. d c a b determináns, ahol abc,,.
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 1. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
Bevezetés az algebrába 1
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Bevezetés az algebrába 1 BMETE92AX23 Egyenletrendszerek H406 2016-10-03 Wettl Ferenc
Gauss-eliminációval, Cholesky felbontás, QR felbontás
Közelítő és szimbolikus számítások 4. gyakorlat Mátrix invertálás Gauss-eliminációval, Cholesky felbontás, QR felbontás Készítette: Gelle Kitti Csendes Tibor Somogyi Viktor London András Deák Gábor jegyzetei
Lineáris algebra mérnököknek
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Lineáris algebra mérnököknek BMETE93BG20 Vektorok a 2- és 3-dimenziós tér Kf87 2017-09-05
Klár Gergely 2010/2011. tavaszi félév
Számítógépes Grafika Klár Gergely tremere@elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2010/2011. tavaszi félév Tartalom Pont 1 Pont 2 3 4 5 Tartalom Pont Descartes-koordináták Homogén koordináták
Láthatósági kérdések
Láthatósági kérdések Láthatósági algoritmusok Adott térbeli objektum és adott nézőpont esetén el kell döntenünk, hogy mi látható az adott alakzatból a nézőpontból, vagy irányából nézve. Az algoritmusok
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. estis képzés 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 2. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján
Képfeldolgozás. 1. el adás. A képfeldolgozás m veletei. Mechatronikai mérnök szak BME, 2008
Képfeldolgozás 1. el adás. A képfeldolgozás m veletei Mechatronikai mérnök szak BME, 2008 1 / 61 Alapfogalmak transzformációk Deníció Deníció Geometriai korrekciókra akkor van szükség, ha a képr l valódi
I. VEKTOROK, MÁTRIXOK
217/18 1 félév I VEKTOROK, MÁTRIXOK I1 I2 Vektorok 1 A síkon derékszögű koordinátarendszerben minden v vektornak van vízszintes és van függőleges koordinátája, ezeket sorrendben v 1 és v 2 jelöli A v síkbeli
karakterisztikus egyenlet Ortogonális mátrixok. Kvadratikus alakok főtengelytranszformációja
Mátrixok hasonlósága, karakterisztikus mátrix, karakterisztikus egyenlet Ortogonális mátrixok. Kvadratikus alakok főtengelytranszformációja 1.Mátrixok hasonlósága, karakterisztikus mátrix, karakterisztikus
Diszkrét matematika 1. estis képzés
Diszkrét matematika 1. estis képzés 2019. tavasz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 5. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján
Segédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával
Segédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 212. október 16. Frissítve: 215. január
Diszkrét matematika 1.
Diszkrét matematika 1. Nagy Gábor nagy@compalg.inf.elte.hu nagygabr@gmail.com ELTE IK Komputeralgebra Tanszék 014. ősz 014-15 őszi félév Gyakorlat: 1. ZH tervezett időpontja: október 1.,. ZH tervezett
2014/2015. tavaszi félév
Hajder L. és Valasek G. hajder.levente@sztaki.mta.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2014/2015. tavaszi félév Tartalom Geometria modellezés 1 Geometria modellezés 2 Geometria modellezés
1. feladatsor Komplex számok
. feladatsor Komplex számok.. Feladat. Kanonikus alakban számolva határozzuk meg az alábbi műveletek eredményét. (a) i 0 ; i 8 ; (b) + 4i; 3 i (c) ( + 5i)( 6i); (d) i 3+i ; (e) 3i ; (f) ( +3i)(8+i) ( 4
Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I. 2005.márc.11. A csoport
Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I. 2005.márc.11. A csoport 1. Egy egyenesre esnek-e az A (2, 5, 1), B (5, 17, 7) és C (3, 9, 3) pontok? 5 pont Megoldás: Nem, mert AB (3, 12,
Valasek Gábor valasek@inf.elte.hu
Számítógépes Grafika Valasek Gábor valasek@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2013/2014. őszi félév ( Eötvös LorándSzámítógépes TudományegyetemInformatikai Grafika Kar) 2013/2014.
9. előadás. Térbeli koordinátageometria
9. előadás Térbeli koordinátageometria Koordinátageometria a térben Descartes-féle koordinátarendszerben dolgozunk. A legegyszerűbb alakzatokat fogjuk vizsgálni. Az ezeket leíró egyenletek első-, vagy
1. Az euklideszi terek geometriája
1. Az euklideszi terek geometriája Bázishoz tartozó skaláris szorzat Emékeztető Az R n vektortérbeli v = λ 2... és w = λ 1 λ n µ 1 µ 2... µ n λ 1 µ 1 +λ 2 µ 2 +...+λ n µ n. Jele v,w. v,w = v T u, azaz
Transzformációk, amelyek n-dimenziós objektumokat kisebb dimenziós terekbe visznek át. Pl. 3D 2D
Vetítések Transzformációk, amelyek n-dimenziós objektumokat kisebb dimenziós terekbe visznek át. Pl. 3D 2D Vetítések fajtái - 1 perspektívikus A párhuzamos A A' B A' B A vetítés középpontja B' Vetítési
Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.
Matematika A vizsga mgeoldása 03. június.. (a (3 pont Definiálja az f(x, y függvény határértékét az (x 0, y 0 helyen! Megoldás: Legyen D R, f : D R. Legyen az f(x, y függvény értelmezve az (x 0, y 0 pont
15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK
15 LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK 151 Lineáris egyenletrendszer, Gauss elimináció 1 Definíció Lineáris egyenletrendszernek nevezzük az (1) a 11 x 1 + a 12 x 2 + + a 1n x n = b 1 a 21 x 1 + a 22 x 2 + + a
5. előadás. Skaláris szorzás
5. előadás Skaláris szorzás Bevezetés Két vektor hajlásszöge: a vektorokkal párhuzamos és egyirányú, egy pontból induló félegyenesek konvex szöge. φ Bevezetés Definíció: Két vektor skaláris szorzata abszolút
Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek
Az november 23-i szeminárium témája Rövid összefoglaló Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek felfrissítése? Tekintsünk ξ 1,..., ξ k valószínűségi változókat,
O ( 0, 0, 0 ) A ( 4, 0, 0 ) B ( 4, 3, 0 ) C ( 0, 3, 0 ) D ( 4, 0, 5 ) E ( 4, 3, 5 ) F ( 0, 3, 5 ) G ( 0, 0, 5 )
1. feladat Írjuk föl a következő vektorokat! AC, BF, BG, DF, BD, AG, GB Írjuk föl ezen vektorok egységvektorát is! a=3 m b= 4 m c= m Írjuk föl az egyes pontok koordinátáit: O ( 0, 0, 0 ) A ( 4, 0, 0 )
Lineáris egyenletrendszerek
Lineáris egyenletrendszerek Lineáris egyenletrendszernek nevezzük az a 11 x 1 + a 12 x 2 +... +a 1n x n = b 1 a 21 x 1 + a 22 x 2 +... +a 2n x n = b 2.. a k1 x 1 + a k2 x 2 +... +a kn x n = b k n ismeretlenes,
Determinánsok. A determináns fogalma olyan algebrai segédeszköz, amellyel. szolgáltat az előbbi kérdésekre, bár ez nem mindig hatékony.
Determinánsok A determináns fogalma olyan algebrai segédeszköz, amellyel jól jellemezhető a mátrixok invertálhatósága, a mátrix rangja. Segítségével lineáris egyenletrendszerek megoldhatósága dönthető
12. előadás. Egyenletrendszerek, mátrixok. Dr. Szörényi Miklós, Dr. Kallós Gábor
12. előadás Egyenletrendszerek, mátrixok Dr. Szörényi Miklós, Dr. Kallós Gábor 2015 2016 1 Tartalom Matematikai alapok Vektorok és mátrixok megadása Tömbkonstansok Lineáris műveletek Mátrixok szorzása
Számítógépes geometria
2011 sz A grakus szállítószalag terv a geometriai (matematikai) modell megalkotása modelltranszformáció (3D 3D) vetítés (3D 2D) képtranszformáció (2D 2D)... raszterizáció A grakus szállítószalag: koncepció
6. gyakorlat. Gelle Kitti. Csendes Tibor Somogyi Viktor. London András. jegyzetei alapján
Közelítő és szimbolikus számítások 6. gyakorlat Sajátérték, Gersgorin körök Készítette: Gelle Kitti Csendes Tibor Somogyi Viktor Vinkó Tamás London András Deák Gábor jegyzetei alapján . Mátrixok sajátértékei
Komplex számok trigonometrikus alakja
Komplex számok trigonometrikus alakja 015. február 15. 1. Alapfeladatok 1. Feladat: Határozzuk meg az alábbi algebrai alakban adott komplex számok trigonometrikus alakját! z 1 = 4 + 4i, z = 4 + i, z =
OpenGL és a mátrixok
OpenGL és a mátrixok Róth Gergő 2013. március 4. Róth Gergő 1/20 A rajzoláskor a videókártya minden csúcson végrehajt egy transzformációt. Mire jó? Kamera helyének beállítása Egy objektum több pozícióra
Matematikai statisztika 1.
Matematikai statisztika 1 segédanyag Daróczi Gergely Szociológia Intézet 2010 Matematikai statisztika 1 01 Mátrixok A mátrix vízszintes vonalban elhelyezked elemei sorokat, függ leges vonalban elhelyezked
Lineáris Algebra. Tartalomjegyzék. Pejó Balázs. 1. Peano-axiomák
Lineáris Algebra Pejó Balázs Tartalomjegyzék 1. Peano-axiomák 2 1.1. 1.................................................... 2 1.2. 2.................................................... 2 1.3. 3....................................................
Mátrixok, mátrixműveletek
Mátrixok, mátrixműveletek 1 előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Mátrixok, mátrixműveletek p 1/1 Mátrixok definíciója Definíció Helyezzünk el n m elemet egy olyan téglalap
2. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Mátrixok Mátrixműveletek Speciális mátrixok, vektorok Norma
Mátrixok Definíció Az m n típusú (méretű) valós A mátrixon valós a ij számok alábbi táblázatát értjük: a 11 a 12... a 1j... a 1n.......... A = a i1 a i2... a ij... a in........... a m1 a m2... a mj...
Analízis elo adások. Vajda István. 2012. szeptember 10. Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem. Vajda István (Óbudai Egyetem)
Vajda István Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem 1 / 36 Bevezetés A komplex számok értelmezése Definíció: Tekintsük a valós számpárok R2 halmazát és értelmezzük ezen a halmazon a következo két
Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, szeptember 29.) Maróti Miklós
Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, 2010. szeptember 29.) Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: (1) A mátrixalgebrával kapcsolatban: számtest
Matematika osztályozó vizsga témakörei 9. évfolyam II. félév:
Matematika osztályozó vizsga témakörei 9. évfolyam II. félév: 7. Függvények: - függvények fogalma, megadása, ábrázolás koordináta- rendszerben - az elsőfokú függvény, lineáris függvény - a másodfokú függvény
Gauss elimináció, LU felbontás
Közelítő és szimbolikus számítások 3. gyakorlat Gauss elimináció, LU felbontás Készítette: Gelle Kitti Csendes Tibor Somogyi Viktor London András Deák Gábor jegyzetei alapján 1 EGYENLETRENDSZEREK 1. Egyenletrendszerek
1. Komplex számok. x 2 = 1 és x 2 + x + 1 = 0. egyenletek megoldását számnak tekinthessük:
. Komplex számok A valós számok és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető. A számfogalom a számegyenes pontjainak körében nem bővíthető tovább. A számfogalom bővítését
Hajder Levente 2018/2019. II. félév
Hajder Levente hajder@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2018/2019. II. félév Tartalom 1 2 3 4 5 Albrecht Dürer, 1525 Motiváció Tekintsünk minden pixelre úgy, mint egy kis ablakra
Függvények Megoldások
Függvények Megoldások ) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) x x b) x x + c) x ( x + ) b) Az x függvény
Hajder Levente 2014/2015. tavaszi félév
Hajder Levente hajder.levente@sztaki.mta.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2014/2015. tavaszi félév Tartalom 1 2 3 4 5 Albrecht Dürer, 1525 Motiváció Tekintsünk minden pixelre úgy, mint