LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK MEGOLDÁSA BÁZISTRANSZFORMÁCIÓVAL. 1. Paramétert nem tartalmazó eset

Átírás

1 LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK MEGOLDÁSA BÁZISTRANSZFORMÁCIÓVAL 1.Példa: Oldjuk meg a következő lineáris egyenletrendszert: 1. Paramétert nem tartalmazó eset x 1 + 3x 2-2x 3 = 2-2x 1-5x 2 + 4x 3 = 0 3x 1 + x 2-4x 3 = -4 Megjegyzés: Een a példáan az ismeretleneket x 1, x 2, x 3 jelöli, de x 1, x 2, x 3 helyett állhatna x, y, z is Fogalmak: együtthatómátrix: az egyenletek aloldalán szereplő, az ismeretlenek (x 1, x 2, x 3 ) szorzószámai (előjellel együtt!!) alkotta mátrix (ahol a szám nincs kiírva az x elé, ott 1-es vagy -1-es szerepel, ahol nincsen x, ott 0 szerepel a mátrixan), melyet általáan A etűvel jelölünk A = vektor: az egyenletek jooldalán álló számok alkotta oszlopvektor 2 = 0-4 x vektor: a feladatan szereplő ismeretlenek alkotta oszlopvektor (annyi d x i, ahány d szerepel a feladatan, a példáan x 1, x 2, x 3 ) A lineáris egyenletrendszer általános alakja Ax = x 1 x = x 2 x 3 1.LÉPÉS: Induló szimplex tálázatot készítünk az aláiak figyelemevételével: ázis x vektor x 1 x 2 x együttható a példáan szereplő adatokkal pedig: mátrix a tálázat tetejére először felírjuk az x vektort, majd a legfelső sor végére mindig etűt írunk (függőleges vonallal elválasztva az x vektortól) a tálázata az x vektor alá emásoljuk az együtthatómátrix számadatait, a tálázat jo szélére a alá emásoljuk a vektor számadatait Az induló tálázatan a ázis egyelőre üres, azaz a tálázat egyes sorainak elejére semmit nem írunk 2. LÉPÉS: Bázistranszformációk sorozatát hajtjuk végre az induló tálázattól kezdődően addig, amíg olyan tálázatot nem kapunk, amelyen már nem tudunk generáló elemet választani. (A ázistranszformáció menete azonos a Bázistranszformáció című fejezeten a paramétert nem tartalmazó esetnél leírtakkal, de a generáló elem választásánál lehetnek kiegészítések) 2A.LÉPÉS: Generáló elemet választunk az alái szaályok etartásával: oszlopól TILOS generáló elemet választani csak olyan soról választhatunk, amely sor elején a ázis üres, azaz ahol a ázisan még nincs etű (Természetesen az első tálázat esetén ez ármelyik sorra teljesül, tehát ármelyik soran választhatunk, késő azonan ez már nem lesz érvényes) a generáló elem nulla kivételével ármilyen szám lehet (célszerű - de nem kötelező - olyan számot választani, amely számmal az adott szám sorának összes töi elemét el tudjuk osztani maradék nélkül, mert így elkerüljük, hogy törtekkel kelljen dolgozni, ezért az 1-es például mindig jó választás) Az 1.LÉPÉSen felírt induló tálázat esetén a következőképp gondolkodunk: ármelyik soran választhatunk generáló elemet, mert egyik sor elején sincsen még a ázisan vektor ármelyik számot választhatjuk (hiszen egyik szám sem nulla), de CÉLSZERŰ valamelyik 1-est választani A példáan választásunk legyen a következő: x 1 x 2 x

2 2B.LÉPÉS: A generáló elem oszlopának tetején lévő etűt evisszük a ázisa a generáló elem sorának elején lévő üres helyre, majd új tálázatot készítünk. A ázisa ekerülő etű nek megfelelő oszlop az új tálázatan már hiányzik, azaz a példáan az új tálázatan az x 2 oszlop eltűnik x 2 2C.LÉPÉS: Kiszámítjuk az új tálázatan azokat a számokat, amelyek a generáló elemnek megfelelő soran helyezkednek el. A számítást úgy végezzük, hogy a generáló elem soráan lévő számokat (az előző tálázatan) elosztjuk a generáló elemmel x 2 3/1=3-4/1=-4-4/1=-4 2D.LÉPÉS: Kitöltjük az új tálázatan szereplő üres oszlopokat mégpedig oszloponként haladva alról jo felé. Mindegyik ilyen oszlopan már van egy ismert számadat, melyet a 2C.LÉPÉSen töltöttünk ki x D/1.LÉPÉS: Megnézzük, vannak e olyan oszlopok, amelyeken a már kitöltött (ismert) szám nulla. Ha vannak ilyen oszlopok, akkor először ezeket töltjük ki, ha nincsenek ilyenek, akkor az 2D/2.LÉPÉS következik. Minden ilyen oszlop összes számadata megegyezik az előző tálázatan szereplő azonos etűjelű oszlop számadataival, tehát csak át kell másolnunk a megfelelő oszlopot az előző tálázatól. (jelen példáan nincsen ilyen oszlop, ezért folytatjuk a 2D/2.LÉPÉS sel) 2D/2.LÉPÉS: A még hiányzó oszlopok kitöltése (oszloponként haladva) mindig a következő képlet alkalmazásával történik: (új oszlop ismeretlen számadatai) = (új oszloppal azonos etűjelű oszlop számadatai az előző tálázatan a generáló elem soráan lévő számadat nélkül)-(új oszlop ismert számadata)*(a generáló elem oszlopa az előző tálázatan a generáló elem nélkül) (1,-2) (3)*(3,-5) = (1,-2) (9,-15) = (-8,13) (-2,4) (-4)*( 3,-5) = (-2,4) (-12,20) = (10,-16) (2,0) (-4)*( 3,-5) = (2,0) (-12,20) = (14,-20) x 1 x x x x 1 x x x x 1 x x x A-2D.LÉPÉSEK elvégzése után a következőképpen néz ki a feladatunk: x

3 2E.LÉPÉS: A kapott új tálázatról haladunk tová, mégpedig úgy, hogy ismét végrehajtjuk a 2A-2D.LÉPÉSEK-et addig, ameddig a 2A. LÉPÉS-nél el nem akadunk, azaz valami miatt nem tudunk generáló elemet választani. A példáan ez a következőképpen alakul (2A, 2B, 2C, 2D): x x 3-8/10 14/ /10 24/ x x 2-2/10 16/10 x x 3-8/10 14/10 x /10 24/10 x x x 2-2/10 16/10 x 2 4 x x 3-8/10 14/10 x /10 24/10 x x x 2-2/10 16/10 x Példa: Hajtsuk végre az 1. és 2. LÉPÉSeket (azaz ázistranszformáljunk, ameddig csak lehet) a következő feladat esetén: x 1 + x 3 + 2x 4 = 2 x 1 + 2x 2 + x 4 = -3 -x 2 + x 3 + 2x 4 = 1 x 1 x 2 x 2 x 2 x 4 x x x x x x x Példa: Hajtsuk végre az 1. és 2. LÉPÉSeket (azaz ázistranszformáljunk, ameddig csak lehet) a következő feladat esetén: -3x 1 + x 2 - x 3-3x 4 = -3 x 1 + x 2 + 3x 3-3x 4 = 5 x 2 + 2x 3-3x 4 = 3 x 1 x 2 x x x x Példa: Hajtsuk végre az 1. és 2. LÉPÉSeket (azaz ázistranszformáljunk, ameddig csak lehet) a következő feladat esetén: 2x 1-5x 2 + 3x 3 + 3x 4 = -10-3x 2 + x 3 + 3x 4 = 2 x 1-4x 2 + 2x 3 + 3x 4 = 5 x 1 x 2 x 1 x 2 x 4 x 2 x x x x Ha eljutunk az utolsó tálázathoz, azaz már nem tudunk úja generáló elemet választani, akkor folytatjuk a feladatmegoldást a 3.LÉPÉSsel 3. LÉPÉS: Megnézzük az utolsó tálázatot, amelyen már nem tudtunk generáló elemet választani. Ezt a tálázatot esoroljuk a következő esetek valamelyikée (az utolsó tálázat az alái négy eset közül csak az egyike sorolható e!!!). 1.eset: Az összes ismeretlen (összex x) a ázisan van, a ázisan már nincsen üres hely, a ázison kívül (tálázat tetején) nincsen ismeretlen (nincsen x), csak a szerepel itt. Az 1.példa utolsó tálázata ehhez az esethez tartozik. x 3 11 x 1 12 x 2 4 következtetés: Az egyenletrendszernek egyetlen megoldása van, azaz a megoldás egyértelmű.

4 2.eset: A ázisan már nincsen üres hely, a ázison kívül (tálázat tetején) viszont marad ismeretlen (van x), nemcsak a szerepel itt. A 2.példa utolsó tálázata ehhez az esethez tartozik. x 4 x x x következtetés: Az egyenletrendszernek végtelen megoldása van. 3.eset: A ázisan még van üres hely, a ázison kívül (tálázat tetején) marad ismeretlen (van x), nemcsak a szerepel itt, ugyanekkor a oszlopan nulla áll az összes olyan helyen, ahol a ázis üres (azaz a sor elején nincsen x). A 3.példa utolsó tálázata ehhez az esethez tartozik. x x következtetés: Az egyenletrendszernek végtelen megoldása van. 4.eset: A ázisan még van üres hely, a ázison kívül (tálázat tetején) marad ismeretlen (van x), nemcsak a szerepel itt, ugyanekkor a oszlopan van olyan hely, ahol nem nulla áll aan a soran, ahol a ázis üres (azaz a sor elején nincsen x). A 4.példa utolsó tálázata ehhez az esethez tartozik. x 2 x x x következtetés: Az egyenletrendszernek nincs megoldása. Ha esoroltuk az utolsó tálázatot az elői esetkek egyikée, akkor folytatjuk a feladatmegoldást a 4.LÉPÉSsel, kivéve azt az esetet (4.eset), ahol nincsen megoldás, mert ezeseten a feladatmegoldás itt végetér. 4. LÉPÉS: Az utolsó tálázatról leolvassuk a feladat megoldását, azaz az ismeretlenek (x 1, x 2, x 3 ) értékeit. A leolvasás menete attól függ, hogy az utolsó tálázat a 3.LÉPÉSnél melyik esethez tartozott, ennek alapján itt két eset lehetséges. 1.eset: Az utolsó tálázat a 3.LÉPÉSnél az 1.esethez tartozott. Az 1.példa utolsó tálázata ehhez az esethez tartozik. Ilyenkor minden egyes ismeretlen (x) értéke a oszlopan található, mégpedig pontosan az adott ismeretlen mellett. x 3 11 x 1 12 x 2 4 Tehát a megoldás: x 3 = 11, x 1 = 12, x 2 = 4, amelyet x vektor formájáan is felírhatunk, melyen az x-ek sorrenden szerepelnek (legfelül az x 1 és így tová). x 1 12 x = x 2 = 4 x eset: Az utolsó tálázat a 3.LÉPÉSnél a 2.esethez vagy a 3.esethez tartozott. A 2.példa és a 3.példa utolsó tálázata ehhez az esethez tartozik. Ilyenkor a megoldást a következő lépések segítségével kapjuk meg az utolsó tálázatról kiindulva: 4A.LÉPÉS: Az utolsó tálázatól elhagyjuk azokat a sorokat, amelyeken az összes szám nulla. (A 2.példáan ilyen sorunk nincsen, a 3.példáan viszont ilyen az első sor) 2.példa: Nincs teendő, az utolsó tálázat változatlan marad x 4 x x x példa: Az első soran az összes szám nulla, ezért ezt a sort elhagyjuk Az első sort elhagyva kapjuk: x x x x

5 Fogalmak: Kötött ismeretleneknek nevezzük a tálázat al szélén (a ázisan) található ismeretleneket (x-eket) Szaad ismeretleneknek nevezzük a tálázat tetején (a ázison kívül) található ismeretleneket (x-eket) x 4 x példa: x példa: x x x Szaad ismeretlenek száma az egyenletrendszer szaadságfoka (a 2.példáan a szaadságfok 1, míg a 3.példáan 2) 4B.LÉPÉS: A kapott tálázatan szereplő számokat ehelyettesítjük a következő képlete: (kötött ismeretlenek oszlopvektora) = ( oszlopan szereplő számok) (szaad ismeretlenek alatt elhelyezkedő mátrix)*(szaad ismeretlenek oszlop formájáan felírva) 2.példa: x 4 x x x A képletet alkalmazva: x 2 = -4-1 * x 4 x x példa: x A képletet alkalmazva: x 1 = * x 3 x x x 4 4C.LÉPÉS: A felírt egyenletek jooldalán elvégezzük a mátrix- és vektorműveleteket 2.példa: 3.példa: Elvégezve x 1 5-1x 4 Majd elvégezve x x 4 a szorzást: x 2 = -4-1x 4 a kivonást: x 2 = -4-1x 4 x 3-3 3x 4 x x 4 Elvégezve x 1 = 2-1x 3 + 0x 4 Majd elvégezve x 1 = 2 1x 3-0x 4 a szorzást: x 2 3 2x 3-3x 4 a kivonást x 2 3 2x 3 + 3x 4 4D.LÉPÉS: A al- és jooldalt soronként egyenlővé tesszük egymással, ekkor az egyenletrendszer általános megoldását kapjuk 2.példa: 3.példa: x 1 = 5 + 1x 4 x 2 = -4-1x 4 x 3 = -3-3x 4 x 1 = 2 1x 3 x 2 = 3 2x 3 + 3x 4 Megjegyzés: Attól függően, hogy a ázistranszformáció során hogyan választottunk generáló elemet, más megoldást is kaphatunk. Ekkor mások a szaad ismeretlenek és mások a kötött ismeretlenek, de a szaadságfok (azaz a szaad ismeretlenek száma ugyanennyi) 4E.LÉPÉS: A szaad ismeretlenek helyére α, β, γ st. paramétereket írunk. Mivel ezek szaad ismeretlenek, a paraméterek értéke tetszőleges szám lehet, ezért α, β, γ Є R. 2.példa: x 1 = 5 + 1x 4 x 1 = 5 + 1α x 2 = -4-1x 4 x 4 szaad ismeretlen helyére α x 2 = -4-1α x 3 = -3-3x 4 paraméter kerül, tehát x 4 = α x 3 = -3-3α Tehát a megoldás: x 4 = α, x 1 = 5 + α, x 2 = -4 - α, x 3 = -3-3α, amelyet x vektor formájáan is felírhatunk, melyen az x-ek sorrenden szerepelnek (legfelül az x 1 és így tová). x α 5 + 1α 5 1 x = x 2 = -4-1α = -4-1α = -4 + α -1 x α -3-3α -3-3 x 4 α 0 + 1α 0 1

6 3.példa: x 1 = 2 1x 3 x 3 szaad ismeretlen helyére α, x 4 helyére pedig x 1 = 2 1α x 2 = 3 2x 3 + 3x 4 β paraméter kerül, tehát x 3 = α és x 4 = β x 2 = 3 2α + 3β Tehát a megoldás: x 3 = α, x 4 = β, x 1 = 2 - α, x 2 = 3-2α + 3β, amelyet x vektor formájáan is felírhatunk, melyen az x-ek sorrenden szerepelnek (legfelül az x 1 és így tová). x 1 2-1α 2-1α +0β x = x 2 = 3-2α + 3β = 3-2α + 3β = 3 + α -2 + β 3 x 3 α 0 + 1α + 0β x 4 β 0 + 0α + 1β F.LÉPÉS: Ha a feladat ázismegoldás illetve partikuláris megoldás kiszámítását is kéri, akkor a következőt tesszük: Bázismegoldás: Az összes szaad ismeretlen (az összes paraméter) helyére nullát írunk 3.példa: ázismegoldás esetén α=0 és β=0, tehát elvégezve a helyettesítést a következőt kapjuk: x 1 2-1α 2 1*0 2 x = x 2 = 3-2α + 3β = 3 2*0 + 3*0 = 3 x 3 α 0 0 x 4 β 0 0 Partikuláris megoldás: A szaad ismeretlenek (a paraméterek) helyére tetszőlegesen választott számokat írunk 3.példa: Legyen mondjuk α=1 és β=2 (de ármilyen más szám is lehetne), tehát elvégezve a helyettesítést a következőt kapjuk: x 1 2-1α 2 1*1 1 x = x 2 = 3-2α + 3β = 3 2*1 + 3*2 = 7 x 3 α 1 1 x 4 β 2 2 EZZEL A FELADATMEGOLDÁS VÉGETÉRT 2. Paramétert tartalmazó eset A paramétert is tartalmazó feladattípus lényege nem a konkrét megoldás, hanem annak elemzése, hogy a paraméter különöző értékeitől függően van e megoldása az egyenletrendszernek, ha van megoldása, akkor hány megoldása van, illetve mekkora az egyenletrendszer szaadságfoka. Ilyen eseten a felírt egyenletrendszer α, β, γ st paramétereket is tartalmaz. 1.Példa: Oldjuk meg a következő lineáris egyenletrendszert: x 1 + 2x 2 + x 3 = 4 x 1 + x 2 - x 3 = 3 -x 1 + αx 3 = β A feladatmegoldás lépései hasonlóak a 1. Paramétert nem tartalmazó eset című részen leírtakkal. (A ázistranszformáció során úgy járunk el, ahogyan azt a Bázistranszformáció című fejezeten a paramétert tartalmazó esetnél emutattuk, de a generáló elem választásánál lehetnek kiegészítések) 1.LÉPÉS: Megegyezik a 1. Paramétert nem tartalmazó eset című fejezeten leírt 1.LÉPÉS-sel. x 1 x 2 x α β 2. LÉPÉS: Bázistranszformációk sorozatát hajtjuk végre az induló tálázattól kezdődően addig, amíg olyan tálázatot nem kapunk, amelyen már nem tudunk generáló elemet választani. (A ázistranszformáció menete azonos a Bázistranszformáció című fejezeten a paramétert tartalmazó esetnél leírtakkal, de a generáló elem választásánál lehetnek kiegészítések) 2A.LÉPÉS: Generáló elemet választunk az alái szaályok etartásával: oszlopól TILOS generáló elemet választani csak olyan soról választhatunk, amely sor elején a ázis üres, azaz ahol a ázisan még nincs vektor (Természetesen az első tálázat esetén ez ármelyik sorra teljesül, tehát ármelyik soran választhatunk, késő azonan ez már nem lesz érvényes) paraméter sosem lehet generáló elem célszerű (de NEM KÖTELEZŐ!!) olyan soran választani generáló elemet, amely sor egyáltalán nem tartalmaz paramétert. Ha mindegyik soran van paraméter, akkor az elői 2 szaály etartásával ármelyik soran választhatunk generáló elemet. célszerű (de NEM KÖTELEZŐ!!) olyan oszlopan választani generáló elemet, amely oszlop egyáltalán nem tartalmaz paramétert. Ha minden oszlop tartalmaz paramétert, akkor érdemes a legkevese paramétert tartalmazó oszlopól választani

7 a generáló elem nulla kivételével ármilyen szám lehet (célszerű - de nem kötelező - olyan számot választani, amely számmal az adott szám sorának összes töi elemét el tudjuk osztani maradék nélkül, mert így elkerüljük, hogy törtekkel kelljen dolgozni, ezért az 1-es például mindig jó választás) Az 1.LÉPÉSen felírt induló tálázat esetén a következőképp gondolkodunk: oszlopól tilos generáló elemet választani ármelyik soran választhatunk generáló elemet, mert egyik sor elején sincsen még a ázisan vektor a tálázatan szereplő α paraméter nem lehet generáló elem a 3. sor tartalmaz paramétert, ezért eől a soról nem célszerű a választás, mert ez elonyolítaná a feladatot és van 2 olyan sorunk (1. és 2. sor), amelyen nincs paraméter. Ha nem lenne olyan sorunk, amelyen nincs paraméter, akkor kénytelenek lennénk paramétert tartalmazó soran választani. a 3. oszlop tartalmaz paramétert, ezért eől az oszlopól nem célszerű a választás, mert ez elonyolítaná a feladatot. a nulla nem lehet generáló elem összefoglalva a fentieket: az 1. vagy a 2. soról és az 1. vagy a 2. oszlopól választjuk ármelyik nullától különöző elemet, de célszerű valamelyik 1-est választani, hogy a számítás során ne keletkezzenek törtek (ha nincs 1-es és olyan szám sincs, amellyel a sor összes száma osztható, akkor ele kell törődnünk, hogy törtekkel fogunk dolgozni) A példáan választásunk legyen a következő: x 1 x 2 x α β 2B.LÉPÉS: Megegyezik a 1. Paramétert nem tartalmazó eset című fejezeten leírt 2B.LÉPÉS-sel x α β 2C.LÉPÉS: Megegyezik a 1. Paramétert nem tartalmazó eset című fejezeten leírt 2C.LÉPÉS-sel x 2 1/1=1-1/1=-1 3/1=3-1 0 α β 2D.LÉPÉS: Megegyezik a 1. Paramétert nem tartalmazó eset című fejezeten leírt 2D.LÉPÉS-sel x α β (1,-1) (1)*(2,0) = (1,-1) (2,0) = (-1,-1) x 1 x x x α β -1 (1,α) (-1)*(2,0) = (1,α) (-2,0) = (3,α) x 1 x x x α β -1-1 α (4,β) (3)*(2,0) = (4,β) (6,0) = (-2,β) x 1 x x x α β -1 α -1 α β 2A-2D.LÉPÉSEK elvégzése után a következőképpen néz ki a feladatunk: x α β -1 α β

8 2E.LÉPÉS: A kapott új tálázatról haladunk tová, mégpedig úgy, hogy ismét végrehajtjuk a 2A-2D.LÉPÉSEK-et addig, ameddig a 2A. LÉPÉS-nél el nem akadunk, azaz valami miatt nem tudunk generáló elemet választani. A példáan ez a következőképpen alakul (2A, 2B, 2C, 2D): x x x x α β -1 α β α - 3 β + 2 x x x x α β -1 α β α - 3 β Példa: Hajtsuk végre az 1. és 2. LÉPÉSeket (azaz ázistranszformáljunk, ameddig csak lehet) a következő feladat esetén: x 1 + x 3 + 2x 4 = 2 x 1 + 2x 2 + αx 4 = β -x 2 + x 3 + 2x 4 = 1 x 1 x 2 x 2 x 2 x 4 x x x x 1 -α 2-β α β 2-1 α-2 β-2 1 α β-1 x 2 α β x x 3 α+2 β 3.Példa: Hajtsuk végre az 1. és 2. LÉPÉSeket (azaz ázistranszformáljunk, ameddig csak lehet) a következő feladat esetén: x 1 + x 2 + 3x 4 = 0 x 1 + αx 3 + 2x 4 = -β x 2 - αx 3 + x 4 = β x 1 + 2x 2 - αx 3 + 4x 4 = β x 1 x 2 x x x 1 α 2 -β 1 0 α 2 -β -1 α -1 -β 0 1 -α 1 β 1 -α 1 β x 2 -α 1 β 1 2 -α 4 β 1 -α 1 β 4.Példa: Hajtsuk végre az 1. és 2. LÉPÉSeket (azaz ázistranszformáljunk, ameddig csak lehet) a következő feladat esetén: x 1 + x 2 + 3x 4 = 0 x 1 + αx 3 + 2x 4 = -β x 2 - αx 3 + x 4 = 2 x 1 + 2x 2 - αx 3 + 4x 4 = 1 x 1 x 2 x x x 1 α α 2 -β -1 α -1 -β β 0 1 -α α 1 2 x 2 -α α α Példa: Hajtsuk végre az 1. és 2. LÉPÉSeket (azaz ázistranszformáljunk, ameddig csak lehet) a következő feladat esetén: x 2 + x 4 = 1 x 1 + 2x 2 + αx 3 + 4x 4 = 4 x 1 + x 2 + αx 3 + 3x 4 = 3 x 1 + x 2 + αx 3 + 3x 4 = β x 1 x 2 x x x 2 -α α α α α 2 2 x 1 α α 3 β 1 α 2 β β-3 Ha eljutunk az utolsó tálázathoz, azaz már nem tudunk úja generáló elemet választani, akkor folytatjuk a feladatmegoldást a 3.LÉPÉSsel

9 3. LÉPÉS: Megnézzük az utolsó tálázatot, amelyen már nem tudtunk generáló elemet választani. Ezt a tálázatot esoroljuk a következő esetek valamelyikée (az utolsó tálázat az alái három eset közül csak az egyike sorolható e!!!). 1.eset: A ázisan már nincsen üres hely. A 2.példa utolsó tálázata ehhez az esethez tartozik. x 4 x 1 -α 2-β x 2 α β-1 x 3 α+2 β Következtetés: A paraméterek ármely értéke mellett van megoldása az egyenletrendszernek. Ha a ázison kívül (tálázat tetején) nincsen ismeretlen (nincsen x), csak a szerepel itt, akkor mindig 1 megoldás van (szaadságfok nulla), ha a ázison kívül (tálázat tetején) viszont marad ismeretlen (van x), nemcsak a szerepel itt, akkor mindig végtelen sok megoldás van (szaadságfok egyenlő a ázison kívüli ismeretlenek számával). Továi vizsgálat nem szükséges, a feladatmegoldás itt végetér. A 2.példáan tehát a paraméter ármely értéke mellett végtelen sok megoldás lesz, a szaadságfok pedig 1. 2.eset: A ázisan még van üres hely és azokan a sorokan, ahol a ázis üres a oszlopon kívüli összes szám nulla. A 3, 4, 5.példa utolsó tálázata ehhez az esethez tartozik. Ilyenkor a tálázatot tová osztályozzuk aszerint, hogy a 2a., 2. vagy 2c. esethez tartozik e, ami attól függ, hogy mit tratalmaz a oszlop azokan a sorokan, ahol a ázis üres. 3.példa 4.példa 5.példa x 1 α 2 -β x 1 α 2-2 x 2 -α β x 2 -α 1 β x 2 -α 1 2 x 1 α β-3 2a.eset: Azokan a sorokan, ahol a ázis üres, a oszlopan mindenütt nulla áll. A 3.példa utolsó tálázata ehhez az esethez tartozik. x 1 α 2 -β x 2 -α 1 β Következtetés: A paraméterek ármely értéke mellett végtelen megoldása van az egyenletrendszernek (szaadságfok egyenlő a ázison kívüli ismeretlenek számával). Továi vizsgálat nem szükséges, a feladatmegoldás itt végetér. 2.eset: Azokan a sorokan, ahol a ázis üres, a oszlopan legalá egy helyen nullától különöző szám van (konkrét szám és nem paraméter!!!). A 4.példa utolsó tálázata ehhez az esethez tartozik. x 1 α β x 2 -α Következtetés: A paraméterek ármely értéke mellett nincs megoldása az egyenletrendszernek. Továi vizsgálat nem szükséges, a feladatmegoldás itt végetér. 2c.eset: Azokan a sorokan, ahol a ázis üres, a oszlopan legalá egy helyen paraméteres kifejezés van, ahol pedig nem paraméteres kifejezés, ott nulla áll. Az 5.példa utolsó tálázata ehhez az esethez tartozik. x 2 -α 1 1 x 1 α β-3 Következtetés: A paraméterek értékétől függ, hogy van e megoldás, ami továi vizsgálatot igényel. 3.eset: A ázisan még van üres hely és legalá az egyik olyan soran, ahol a ázis üres van paraméter a oszlopon kívül. Az 1.példa utolsó tálázata ehhez az esethez tartozik. x 3 x x α - 3 β + 2 Következtetés: A paraméterek értékétől függ, hogy van e megoldás, illetve hány megoldás van, ami továi vizsgálatot igényel. Ha esoroltuk az utolsó tálázatot az elői esetkek egyikée, akkor folytatjuk a feladatmegoldást a 4.LÉPÉSsel, kivéve azokat az eseteket (1.eset, 2a.eset és 2.eset), ahol a feladatmegoldás a 3.LÉPÉSsel végetért.

10 4. LÉPÉS: Az utolsó tálázatról kiindulva meghatározzuk, hogy a paraméterek különöző értékei esetén van e megoldás, hány megoldás van és mekkora az egyenletrendszer szaadságfoka. A számítás menete attól függ, hogy az utolsó tálázat a 3.LÉPÉSnél melyik esethez tartozott, ennek alapján itt két eset lehetséges. 1.eset: Az utolsó tálázat a 3.LÉPÉSnél a 2c.esethez tartozott. Az 5.példa utolsó tálázata ehhez az esethez tartozik. x 2 -α 1 1 x 1 α β-3 Ilyenkor a számítást a következő lépések szerint hajtjuk végre az utolsó tálázatról kiindulva: 4A.LÉPÉS: Kiválasztjuk a oszlopól azokat a paramétert tartalmazó cellákat, amelyek olyan sorokan helyezkednek el, ahol a ázis üres (A példáan egyetlen ilyen cella van, amelyen β-3 szerepel). x 2 -α 1 1 x 1 α β-3 4B.LÉPÉS: A 4A.LÉPÉSen kiválasztott cellákan szereplő paraméteres kifejezések mindegyikét nullával tesszük egyenlővé és kiszámítjuk a paraméterek értékeit. 4C.LÉPÉS: Értékeljük a kapott eredményeket. β 3 = 0 amelyől β = 3 adódik. Ha ugyanarra a paraméterre tö különöző értéket kapunk, akkor az egyenletrendszernek nincs megoldása Ha az összes paraméter egyidejűleg (egyszerre) a kiszámított értéket veszi fel, akkor az egyenletrendszernek végtelen sok megoldása van (szaadságfok egyenlő a ázison kívüli ismeretlenek számával), ármilyen más paraméterérték mellett nincs megoldás. A példáan: Ha β = 3, akkor végtelen sok megoldás van, a szaadságfok 2, ármely más paraméterérték mellett viszont nincs megoldás. 2.eset: Az utolsó tálázat a 3.LÉPÉSnél a 3.esethez tartozott. Az 1.példa utolsó tálázata ehhez az esethez tartozik. x 3 x x α - 3 β + 2 Ilyenkor a megoldást a következő lépések segítségével kapjuk meg az utolsó tálázatról kiindulva: 4A.LÉPÉS: Azokól a sorokól, amelyek elején a ázis üres, kiválasztjuk az egyik olyan oszlopon kívüli cellát, amely paramétert tartalmaz. (A példáan csak egyetlen ilyen cella található, de ha tö van, akkor a választás tetszőleges) A példáan: válasszuk az x 3 oszlopan lévő (α - 3)-at tartalmazó cellát 4B.LÉPÉS: A 4A.LÉPÉSen kiválasztott celláan szereplő paraméteres kifejezést nullával tesszük egyenlővé és kiszámítjuk a paraméter értékét. A példáan: α 3 = 0 amelyől α = 3 adódik A továiakan két esetet vizsgálunk meg attól függően, hogy a paraméter a kiszámított értéket veszi e fel vagy nem. A példáan: a)eset: α = 3 és )eset: α 3 A megoldás továi lépései a fenti két eseten eltérőek (Mindkét esethez tartozó lépéseket végre kell hajtani, mégpedig először az a)eset, ezt követően a )eset lépéseit is). a)eset (amikor a paraméter a 4B.LÉPÉSen kiszámított értéket veszi fel) lépései a következők: 4C.LÉPÉS: A 4B.LÉPÉSen a paraméterre kapott értéket ehelyettesítjük a tálázata az összes ilyen paraméter helyére, majd a kapott új tálázattal dolgozunk tová. Ha α = 3 x 3 α = 3 ehelyettesítése után: x x β + 2

11 4D.LÉPÉS: Ha 4C.LÉPÉSen a kapott új tálázatan tudunk generáló elemet választani, akkor ázistranszformációk sorozatát hajtjuk végre a 2.LÉPÉSen leírtak szerint addig, amíg olyan tálázatot nem kapunk, ahol már nem tudunk generáló elemet választani. Ha 4C.LÉPÉSen a kapott új tálázatan nem tudunk generáló elemet választani, akkor nem csinálunk semmit, megtartjuk a 4C.LÉPÉSen kapott tálázatot. 4E.LÉPÉS: Értékeljük azt a tálázatot, amit a 4D.LÉPÉS végrehajtása után kaptunk. Ha nem kellett semmit tennünk a 4D.LÉPÉSen, akkor a 4C.LÉPÉS tálázatát értékeljük.(értékelni mindig csak olyan tálázatot szaad, ahol már nem tudunk generáló elemet választani!!) A példáan már nem tudunk úja generáló elemet választani, tehát a 4C.LÉPÉSen kapott tálázatot értékeljük. Ha α = 3 x 3 x x β + 2 A példáan már nem tudunk úja generáló elemet választani, tehát a 4C.LÉPÉSen kapott tálázatot értékeljük. Az értékelés úgy történik, hogy ezzel a tálázattal elvégezzük a 3.LÉPÉSt, majd ha szükséges, akkor ezután a 4.LÉPÉSt is. (Tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy a 3.LÉPÉSt és a 4.LÉPÉSt felváltva addig ismételjük, ameddig csak lehet) A fenti tálázat a 3.LÉPÉS szerint a 2c.esethez tartozik, majd a 4.LÉPÉS szerint az 1.esethez, ezért az értékelés a következő: Ha α = 3 és β + 2= 0, azaz β = -2, akkor végtelen sok megoldás van, a szaadságfok 1, ha viszont α = 3 és β -2, akkor nincs megoldás. Ne felejtsük el végrehajtani ezután a 4B.LÉPÉSen említett )esetet is!!! )eset (amikor a paraméter nem a 4B.LÉPÉSen kiszámított értéket veszi fel) lépései a következők: 4C.LÉPÉS: A 4A.LÉPÉSen kiválasztott celláan lévő paraméteres kifejezést generáló elemnek választva ázistranszformációk sorozatát hajtjuk végre a 2.LÉPÉS szerint mindaddig, ameddig még tudunk generáló elemet választani. Ha α 3 Ha α 3 x 3 x x 1 (2α+3β)/(α-3) x x 2 (α-2β-4)/(α-3) α - 3 β + 2 x 3 (β+2)/(α-3) 4D.LÉPÉS: Értékeljük azt a tálázatot, amit a 4C.LÉPÉS végrehajtása után kaptunk.(értékelni mindig csak olyan tálázatot szaad, ahol már nem tudunk generáló elemet választani!!) x 1 x 2 x 3 Ha α 3 (2α+3β)/(α-3) (α-2β-4)/(α-3) (β+2)/(α-3) Az értékelés úgy történik, hogy ezzel a tálázattal elvégezzük a 3.LÉPÉSt, majd ha szükséges, akkor ezután a 4.LÉPÉSt is. (Tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy a 3.LÉPÉSt és a 4.LÉPÉSt felváltva addig ismételjük, ameddig csak lehet) A fenti tálázat a 3.LÉPÉS szerint az 1.esethez tartozik, ezért nem szükséges 4.LÉPÉS így az értékelés a következő: Ha α 3, akkor β paraméter ármely értéke mellett egyetlen megoldás van, a szaadságfok 0. EZZEL A FELADATMEGOLDÁS VÉGETÉRT