Általános Indokolás. a évi költségvetési terv kialakításához

Átírás

1 Berhida Város Önkormányzata 8181 Berhida, Veszprémi u Általános Indokolás a évi költségvetési terv kialakításához A módosított évi CXCV. törvény 24 -a alapján a évi költségvetési tervezetet elkészítésre került. Rendelkezései a évi központi költségvetéséről szóló évi CCXXX. törvényen, az államháztartásról szóló évi CXCV. törvényen, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31) Kormány rendeleten, illetve Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény önkormányzati rendeletalkotásra, önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó - előírásai figyelembevételével készültek. Az Államháztartásról szóló évi CXCV törvény 12. -a tartalmazza a tervezés alapelveit. (1) A tervezés célja annak biztosítása, hogy tervezett bevételek közgazdaságilag megalapozottan, a tervezett kiadások kizárólag a közfeladatok megfelelő ellátásához szükséges mértékben kerüljenek jóváhagyásra. (2) Olyan új közfeladat írható elő vagy vállalható, amelynek ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet áll rendelkezésre. Ha a tervezés során a pénzügyi fedezet már nem biztosítható, intézkedni kell a közfeladat megszüntetéséről. 1.) Gazdaságpolitikai célok A gazdaságpolitika célja továbbra is az államadósság csökkentése, a költségvetési hiány 3 % alatt tartása, a foglalkoztatás bővítése, kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása. A Munkahelyvédelmi Akcióterv, a közfoglalkoztatási programok kiterjesztésének eredményeképpen pozitív tendencia figyelhető meg a munkaerőpiacon: a foglalkoztatottak és az aktívak száma jelentősen megemelkedett. A 2013-tól beinduló folyamatok tovább erősödhetnek, 2 %-os GDP növekedés prognosztizálható.

2 2 A pedagógusbér-emelés, a védőnői béremelés, a családsegítés, gyermekjóléti ágazatban történő ágazati pótlék bevezetés, a rezsicsökkentés, a foglalkoztatottság bővülése, ezáltal pedig a reáljövedelmek emelkedése következtében a háztartások fogyasztási kiadása várhatóan 1,9 %-kal növekszik jövőre. Amennyiben ez megvalósul, a belső kereslet egyre nagyobb mértékben fog hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez. A évi költségvetés-politika legfontosabb célja az új Népesedéspolitikai program végrehajtása, és a családi adózás kiterjesztése, a foglakoztatás élénkítése, valamint a közszolgáltatások minőségének javítása. A Kormány szándéka, hogy a foglalkoztatási szempontból kritikus téli időszakban is biztosíthatóvá váljon az álláskeresők munkához, jövedelemhez juttatása. Így téli közfoglalkoztatási program kerül kialakításra november 1. és április 30. között, valamint év végén. Ezt szolgálja a évben az előző évi előirányzatot 30,0 milliárd forinttal meghaladó forrás. 2.) Köznevelés, pedagógus-életpályamodell Az Országgyűlés még 2013-ban vállalt garanciát a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításával a pedagógusok új illetmény-előmeneteli rendszerének a pedagógus-életpálya teljes körű, ütemezett bevezetésére. Ennek értelmében első lépésként 2013 szeptemberében a várható teljes keresetnövekedés kiadásainak 60%-át, majd 2017 szeptemberéig bezárólag, a tanév indításakor, évente további 10-10%-át biztosítja a költségvetés a pedagógustársadalom anyagi megbecsülésének érdekében az életpálya bevezetésének első teljes éve. A fenti jogszabályi kötelezettségekkel összhangban a tervezet mintegy 160 ezer pedagógus számára, összesen 153,4 milliárd forint többletkiadást javasol a köznevelés ágazatába az állami, önkormányzati és más intézményfenntartók támogatási előirányzataiba beépíteni, figyelemmel a 2014/2015. tanév indításától tovább növelt bérek jövő évi kifizetésének forrására is. 3.) Adó- és járulékpolitikai célkitűzések Az elmúlt években végrehajtott adószerkezeti átalakítások lezárultak ben csak kisebb adóintézkedésekkel kell számolni, melyek a munkát terhelő adók további csökkentésére, a vállalkozói környezet javítására, valamint a gazdaság fehérítésére irányulnak. A költségvetési hatásokat illetően a legjelentősebb változások az alábbiak:

3 3 A személyi jövedelemadó esetében a családi kedvezmény kiterjesztésével a Kormány lehetővé teszi, hogy a családosok a személyi jövedelemadóból igénybe nem vett kedvezményt az egyéni egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíjjárulékból érvényesítsék. A személyi jövedelemadóból az adóalaphiány miatt nem érvényesített családi kedvezményt a magánszemélyek a 7%-os egyéni egészségbiztosítási járulékból és a 10%-os nyugdíjjárulékból családi járulékkedvezményként érvényesíthetik. A javaslat közvetlenül a személyi jövedelemadó bevételeket nem érinti, hanem a személyi jövedelemadóból adóalaphiány miatt érvényesíteni nem tudott kedvezményt csökkenti. Itt kell megemlítenünk a banki tranzakciós díjak nagymértékű emelkedését, mely már 2013 évben megduplázta a banki költségeket az előző évhez képest. Ez a tendencia sajnos a évben is tovább folytatódik. 4.) Uniós költségvetési kapcsolatok A kifizetések gyorsítása a évi költségvetésben egyértelműen nyomon követhető, a jelenleg futó programok mellett pedig már az új programozási periódus évben megnyíló forrásai is lehetőséget kínálnak az új célkitűzések támogatására. 5.) Helyi önkormányzatok támogatása A évben az önkormányzatok finanszírozása a évtől bevezetett - megváltozott önkormányzati feladatellátáshoz igazodó - feladatalapú támogatási rendszerben történik. A finanszírozási struktúra alapjaiban nem tér el a 2013-ban kialakított és alkalmazott feladatalapú forrásallokációtól. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az új támogatási rendszerrel kapcsolatosan a települések vezetői, az érdekszövetségek és egyéb fórumok folyamatos visszajelzéseket küldtek az érintett szaktárcáknak. Mint minden új rendszer, így az önkormányzatok átalakult finanszírozási struktúrája is finomhangolásra, igazításra szorult, ennek érdekében már a év közben történtek intézkedések a IX. fejezet szerkezetátalakítási tartalékának felhasználásával. Ezen az önkormányzatok igényein és visszajelzésein alapuló strukturális kiegyenlítést szolgáló kiegészítő támogatások a évben beépülnek az alapfinanszírozásba. A feladatátrendeződést követő finomhangolás megjelenik mind a köznevelésben, mind a szociális, a kulturális és az igazgatási ágazat támogatásaiban is.

4 4 A köznevelési ágazatban az önkormányzatok fő feladata továbbra is az óvodai ellátás, amelyhez a központi költségvetés több elemű támogatással járul hozzá: - a jogszabályi előírások alkalmazásával biztosítja az óvodapedagógusok illetményét igazodva az Országgyűlés által elfogadott, év szeptemberétől bevezetésre került pedagógusi életpálya előmeneteli rendszer többletköltségeihez. Figyelembe veszi továbbá a köznevelési törvény óvodai nevelésszervezési paramétereit (csoport átlaglétszám, foglalkozási időkeret, gyerekekkel töltendő kötött idő stb.), valamint a kereseteket meghatározó törvények kötelezően elismerendő elemeit; - emellett a évben is kötött felhasználású támogatás illeti meg az óvodát fenntartó önkormányzatokat az óvodai nevelést biztosító eszközök és felszerelések beszerzéséhez, a feladatellátásra szolgáló épület folyamatos működtetéséhez, valamint a társulás által fenntartott óvodákba bejárók utaztatásához is. Továbbra is önkormányzati feladat a gyermekétkeztetés, amelynek támogatásánál ugyanakkor a évben a szerkezetátalakítási tartalékból biztosított kiegészítő támogatás elveire építve a valós kiadásokhoz és az igényekhez jobban igazodó finanszírozás fog érvényesülni. Az új finanszírozási rendszer támogatást nyújt a gyermekétkeztetésben dolgozók bérének támogatására, illetve gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatás formájában segíti a szolgáltatás biztosítását. A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben az önkormányzatok szerepe alapvetően továbbra is a pénzbeli ellátások, illetve az alapellátások biztosítása. A bölcsődei ellátás támogatása új alapokra helyeződik, az ehhez szükséges fedezetet biztosítja e többletforrás. Emellett új jogcímen a kistelepülések kiegészítő támogatást kaphatnak különböző szociális feladataik ellátásához, annak érdekében, hogy ellátási kötelezettségüknek megfelelően tudjanak eleget tenni. A 19/2014.(II.3.) Kormányrendelet alapján ágazati pótlékban részesülnek a családsegítés és gyermekjóléti területen dolgozó közalkalmazottak. Az önkormányzatok kulturális feladatainak ezen belül a kulturális javak védelme, a muzeális intézmények, a közművelődés és a nyilvános könyvtári ellátás biztosításához a központi költségvetés a évben is önálló előirányzaton biztosít támogatást. Ennek célja, hogy a rendelkezésre álló, megnövelt források célzottan jussanak el e területhez.

5 5 Emellett a központosított előirányzatok között továbbra is lehetőség lesz az önkormányzati fenntartású könyvtárak állománygyarapítására, a közművelődési tevékenység érdekeltségnövelő támogatására. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét továbbra is a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás stb.) teszik ki. E helyi közügyek ellátását a költségvetés a évben is az általános működési támogatások címen támogatja, melynek keretében az önkormányzati hivatal fenntartásához és a településüzemeltetés költségeihez járul hozzá a központi költségvetés. Az önkormányzatokat megillető egyes költségvetési támogatásokat csökkenti az ún. beszámítás, ugyanakkor az idei évinél differenciáltabb módon. Az első év tapasztalatai alapján az alacsony helyi adóbevételi potenciállal rendelkező településeket ilyen módon a csökkentés egyáltalán nem érinti; e felett pedig sávosan növekvő mértékben terheli beszámítás az önkormányzatokat. Berhida Város Önkormányzata a 75 %-os beszámítási sávba esik. A beszámítás az egyéb kötelező önkormányzati feladatok és a pénzbeli szociális ellátásokhoz folyósított támogatás összegét csökkenti összesen ,- Ft összegben. Ebből ,- Ft a szociális ellátásokhoz nyújtott támogatást csökkenti. Az önkormányzatot és intézményeit, illetve a kapcsolódó társulási intézményeket összevontan megillető állami támogatás mértéke az 1/a mellékletben részletezettek szerint ,- Ft. 6.) Közhatalmi bevételek A helyi adókból származó bevétel továbbra is teljes egészében az önkormányzatok saját bevétele marad, és helyben járul hozzá a feladatokhoz. Mindezek mellett az esetleges egyedi működési problémák kezelésére a IX. fejezet nagy összegű tartalékot tartalmaz, amelyből az önkormányzati törvény előírásainak megfelelően kiegészítő támogatást kaphatnak az érintett települések évben helyi adó jogcímen ezer Ft előirányzat került tervezésre az adókivetési dokumentumok figyelembevételével. A gépjárműadó 40 %-aként az Önkormányzatnál maradó előirányzat ezer Ft-ban került megállapításra. A fentiek figyelembevételével a közhatalmi bevételek várható mértéke ezer Ft.

6 6 7.) Működési bevételek Az önkormányzat és intézményei által a kötelező feladatellátás során nyújtott szolgáltatások (pl. étkezési térítési díj bevétel), a vagyonhasznosítás, bérlet során keletkező bevételt, kamatbevételt, szociális étkeztetési, házi gondozási díj bevételeket tartalmaz. Összesen ezer Ft előirányzat került tervezésre. 8.) Felhalmozási bevételek A decemberben kötött ingatlanértékesítési szerződés évi törlesztését tartalmazza az ezer Ft-os előirányzat. 9.) Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Az első lakáshoz jutók támogatásának visszatérítendő összegét tartalmazza a terv, 600 ezer Ft összegben. 10.) Költségvetési maradvány igénybevétel A költségvetés működési és nagyrészt felhalmozási kiadásainak finanszírozásához szükség van előző évi maradvány igénybevételre. A hiány összege ezer Ft. A hiány részletezését a 2/d. melléklet tartalmazza. 11.) Kötelező feladatellátás Az Önkormányzat elsődlegesen a kötelező feladatainak ellátását tartja szem előtt a lakosság igényeinek kielégítése érdekében a lehetőségekhez mérten minél magasabb szintű közszolgáltatások biztosításával. A saját intézményhálózatán keresztül ellátott feladatok óvodai nevelés, település-üzemeltetési, zöldterület kezelési, köztemető fenntartási, kulturális, közművelődési, igazgatási stb. feladatok finanszírozását a költségvetési maradvány bevonásával várhatóan ez évben is biztosítja. Ezen túl az önként vállalt feladatai közül az alábbiak érintik a 2014-es évet: - bölcsődei ellátás - helyi újság, helyi TV - ingatlan hasznosítási feladatok - civil szervezetek, sport egyesületek támogatása - önkormányzati kitüntetések 12.) Adósságállomány Az Önkormányzat hitelállománnyal nem rendelkezik.

7 7 Részletes indokolás 1. Főösszegek 1. A évi költségvetés főösszegei. Az 1. melléklet a bevételeket, a 2. melléklet a kiadásokat tartalmazza. 2. Bevételek 2. A bevételek jogcímenkénti bontását, a működési költségvetési támogatás részletezését, a címrendet tartalmazza. 3. Kiadások 3. A kiadások részletezését a 2. melléklet tartalmazza. A személyi juttatások, a munkáltatót terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatása (szociális támogatások)az egyéb működési célú kiadások, a beruházások, felújítások, egyéb felhalmozási célú támogatások szerinti bontásban. A hiány összegét állapítja meg működési és felhalmozási célú bontásban. 4. A költségvetés részletezése 4. Tartalmazza a évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31) Kormány rendelet, illetve Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény által előírt mellékleti elemeket. 5. A költségvetés végrehajtásának szabályai 5. Részletezi az Önkormányzat által megállapított előirányzat egyeztetési, átcsoportosítási szabályokat. 6. Rendelkezik a költségvetési szervek foglalkoztatási szabályainak betartásának felelősségéről. 7. Megállapítja a közalkalmazottak, a köztisztviselők és a munkatörvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók személyi juttatásainak Önkormányzati hatáskörbe tartozó elemeit.

8 8 8. Szabályozza a saját gépjárműhasználat feltételeit, a költségvetési szervek dologi kiadásainak növelésének arányát. Kiemeli a karbantartási előirányzatok szükségességét. Részletezi a közművelődési intézmény helyi újságra, a Berhidai Napokra és egyéb önkormányzati rendezvényekre biztosított cél előirányzatait. 9.. Részletezi az Önkormányzat által civil szervezetek, sport egyesületek, Nemzetiségi Önkormányzatok részére nyújtott támogatások keretösszegét és feltételeit. 10. Rendelkezik a viziközmű bérletből, vagyonkezelési díjból származó bevételek céltartalékba helyezéséről a várható felújítások fedezetének biztosítására. 11. kiemeli a munkamegosztás és a feladatvállalás rendjéről szóló megállapodásban rögzített feladatokat. 12. A nettó 20 millió Ft feletti felújítási, felhalmozási tevékenység rendeleti szintű szabályozása a nyertes pályázataink zökkenőmentes lebonyolítása miatt indokolt. 6. Záró rendelkezések 13. A kihirdetés feltételeit rögzíti. Tartalmazza a Közös Hivatal számviteli szabályzatainak, az önkormányzati költségvetési szervek szabályzatainak összhangjának szükségességét. Megállapítja a 249/2012.(VIII.31.) Kormányrendelet 2. -a alapján képzettségi pótlékra jogosultak körét. A polgármester, illetve az alpolgármester hatáskörébe ruházza át az évközben ideiglenesen szabad pénzeszközök betétlekötési hatáskörét a szabályzatban meghatározott személyek pénzügyi ellenjegyzése mellett. Rögzíti a belső kontrollrendszer, belső ellenőrzés működtetésének felelősségi körét. Berhida, február 5. Pergő Margit polgármester