Mi a haszna a folyamatosan javuló hazai közlekedésbiztonsági helyzetnek?

Átírás

1 Mi a haszna a folyamatosan javuló hazai közlekedésbiztonsági helyzetnek? Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6.

2 Tartalom 1. Pár szó a folyamatos javulásról 2. Hogyan értelmezzük a hasznot közlekedésbiztonsági intézkedéseknél? 3. A javulás hatása a baleseti veszteségekre 4. Konkrét példa a költséghatékonyság becslésére Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 2/29

3 1. Pár szó a folyamatos javulásról 1. ábra: A forgalomba helyezett közúti gépjárművek, a személysérüléses közúti balesetek és az ezek következtében meghaltak száma Magyarországon 1976-tól 2013-ig. (A közúti biztonság fő szakaszai) Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 3/29

4 1. Pár szó a folyamatos javulásról A 2006-tól folyamatosan és 2007-től nagymértékben javuló közúti közlekedésbiztonsági helyzet a következő fő tényezőkkel magyarázható: tulajdonosi (ún. objektív) felelősség bevezetése; ún. zéró tolerancia bevezetése; az előéleti pontrendszer továbbfejlesztése; szabálysértési szankciók szigorítása; gazdasági visszaesés; korszerűsödő gépjárműállomány, közúthálózat, mentés, stb. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 4/29

5 1. Pár szó a folyamatos javulásról A tényezők hatásának szétválasztása, számszerűsítése rendkívül nehéz. Egyrészt azért, mert nagyon sok az ún. zavaró tényező (az egyes intézkedések nem vegytiszta környezetben érvényesülnek), másrészt azért, mert a hatások egy időben és kölcsönhatásban jelentkeznek. Nehezíti a tisztánlátást az is, hogy a hasznok egy része a meghozott intézkedésekhez köthető, míg más részük külső tényezőkkel függ össze. Az biztos, hogy összegezett feltehetően egymást erősítő hatásuk kedvező. Felmerül a kérdés, vajon kimutatható-e az a haszon, ami az említett intézkedések és tényezők együttes hatására jelentkezik? Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 5/29

6 2. Hogyan értelmezzük a hasznot közlekedésbiztonsági intézkedéseknél? Egy közlekedésbiztonsági intézkedés célja mindig emberéletek megmentése és sérülések elkerülése. Érthető tehát, ha hasznuk is csak így fejezhető ki. Mivel minden intézkedés bevezetése költségekkel jár, szükség van a hasznok, vagyis a megmentett emberéletek, elkerült sérülések értékének pénzegységben való kifejezésére, becslésére is. Kezdetben etikai megfontolások nehezítették ezeket a törekvéseket, ma már világszerte elfogadott gyakorlattá vált a közúti biztonsági intézkedések területén is a költségek és hasznok összemérése, vagyis a költség/haszon elemzés. Annál is inkább, mert a feladat így hangzik: hogyan menthetjük meg a lehető legtöbb emberéletet, kerülhetjük el a lehető legtöbb sérülést adott (mindig korlátozott) pénzösszeg felhasználásával? Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 6/29

7 2. Hogyan értelmezzük a hasznot közlekedésbiztonsági intézkedéseknél? A baleseti veszteségek számítási módszertanával ebben az előadásban nem foglalkozunk. Ezen a területen is számos vita, félreértés mutatkozik. Ha azt kérdeznénk: mi a tökéletes módszertan, mennyi a pontos baleseti veszteség, azt kell mondanunk: nincs ilyen! A veszteségek mértéke csupán azt mutatja, mennyire veszi komolyan az adott ország a közúti biztonság kérdését. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 7/29

8 2. Hogyan értelmezzük a hasznot közlekedésbiztonsági intézkedéseknél? Magyarország bizonyos fokig szerencsés helyzetben van, mert rendelkezésére állnak a más közúti biztonság és közúti motorizáció tekintetében előttünk járó - országokban már kikísérletezett, bevált, bizonyított hatékonyságú, ún. legjobb gyakorlatok (best practices). Sem a sebességkorlátozás, sem a biztonsági öv, vagy a légzsák sem magyar találmány, az viszont nem kétséges, hogy ezek Magyarországon is hatékonyak. (Vannak azért magyar példák is, kevesen tudják pl., hogy a magyar származású Barényi Béla volt a passzív biztonság atyja, az energiaelnyelő zónák, a biztonsági kormányoszlop, stb. feltalálója.) Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 8/29

9 2. Hogyan értelmezzük a hasznot közlekedésbiztonsági intézkedéseknél? Az is érthető, hogy az egyes intézkedésekkel nem minden országban érhető el ugyanaz a hatás, hisz a környezet jelentősen eltérhet különböző országok esetén. A feladat tehát az, hogy a már más országokban bevált, eredményesnek bizonyult intézkedéseket a hazai viszonyokhoz igazítsuk. Az EU tagállamaiban alkalmazott legjobb közlekedésbiztonsági gyakorlatokat korábban már kutatási projekt keretében mérték fel (SUPREME), amelynek eredményei rendelkezésre állnak. A legjobb gyakorlattá való minősítés egyik kritériuma a tudományosan igazolt hatékonyság mellett - a pozitív haszon/költség hányados volt, vagyis az, hogy a hasznok mindenképpen haladják meg a költségeket. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 9/29

10 3. A javulás hatása a baleseti veszteségekre A közúti baleseti helyzet javulásából adódó veszteségcsökkenést a Magyar Közút megbízására - egy korábbi kutatás keretében határoztuk meg. Ennek során a és évi döntően a sérültek és halálos áldozatok termeléskieséséből adódó, az ún. életminőség csökkenését, vagy elvesztését nem tartalmazó - közúti baleseti veszteségeket hasonlítottuk össze ban 20%-kal kevesebb halálos kimenetelű közúti baleset történt, mint 2007-ben. A súlyos sérüléses közúti balesetek száma 10%-kal, a könnyű sérüléseseké pedig 5%- kal csökkent ebben az időszakban. A biztosító társaságok 2008-ban 9%-kal kevesebb közúti balesettel kapcsolatos káresetben jártak el, mint 2007-ben. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 10/29

11 3. A javulás hatása a baleseti veszteségekre A részletes számítások eredményeképpen 2008-ban az ország egészére számított közúti baleseti veszteség több mint 12%-kal maradt el a évi érték mögött. Annak ellenére, hogy a fajlagos egy főre vetített - baleseti veszteségek alig változtak, az országos veszteségek jelentősen mérséklődtek a közúti biztonság javulásának hatására. A közúti baleseti helyzet javulása tehát kimutathatóan csökkenti a közúti balesetekből származó veszteségek mértékét is, vagyis: pénzben kifejezhető megtakarítást eredményez. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 11/29

12 A 2. ábra a biztonsági övviselési arányok hazai alakulását szemlélteti 1992 és 2013 között. Az ábrából megállapítható, hogy idén valamennyi érték meghaladta a korábbiakat. Mind az első üléseken, mind a hátsó üléseken megfigyelt arányok, mind pedig az összes ülésre értelmezett arány is nagyobb volt, mint a felmérés valamennyi korábbi évében. A növekvő trend 1999 óta tart, akkor mélyponton volt a biztonsági övviselési arány Magyarországon. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 12/29

13 2. ábra: Személygépkocsi-vezetők és utasok biztonsági övviselési aránya Magyarországon 1992 és között Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 13/29

14 Ugyanilyen kedvező változások tapasztalhatóak egy másik fontos közlekedésbiztonsági teljesítménymutató, a gyermekülés használati arány esetén is. Az erre vonatkozó adatok a 3. ábrán láthatóak. Bár ezek az értékek egyértelműen kedvezőek, nemzetközi összehasonlításban még elmaradnak a legjobbak mögött. Jól szemlélteti ezt a 4., 5. és 6. ábra, ahol nemzetközi összehasonlításban értékelhetjük a hazai biztonsági öv viselési arányokat útkategóriák szerint. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 14/29

15 3. ábra: Személygépkocsiban utazó, különböző módon védett és védtelen gyermekek arányának alakulása 1993 és 2013 között Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 15/29

16 4. ábra: Biztonsági övviselési arányok nemzetközi összehasonlításban (személygépkocsi-vezetők, lakott területen) Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 16/29

17 5. ábra: Biztonsági övviselési arányok nemzetközi összehasonlításban (személygépkocsi-vezetők, országúton) Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 17/29

18 6. ábra: Biztonsági övviselési arányok nemzetközi összehasonlításban (személygépkocsi-vezetők, autópályán). Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 18/29

19 Mivel az átlagos biztonsági övviselési arány 2013-ban Magyarországon már elérte a 86%-ot, egyáltalán nem mondható irreálisnak a 95%-os érték elérése. A biztonsági öv hatékonysága nem egyforma az egyes üléseken, de eltérő mértékben képes csökkenteni a különböző kimenetelű sérülések súlyosságát is. Rune Elvik meta-elemzése ( Elvik, Hoye, Vaa, Sorensen, 2009) szerint: Személygépkocsik vezetőülésén a biztonsági öv 50%-kal mérsékli a halálos 45%-kal a súlyos 25%-kal a könnyű sérülések gyakoriságát. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 19/29

20 Az első utas-ülésen a biztonsági öv védőhatása: 45%-os csökkenés a meghaltak számában 45%-os a súlyos sérültek számában 20%-os a könnyű sérültek számában És a hátsó utas-ülésen a biztonsági öv hatására: 25%-os csökkenés a halálesetek számában 25%-os csökkenés a súlyos sérültek számában 20%-os csökkenés a könnyű sérültek számában. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 20/29

21 Hogy 2012-ben Magyarországon hányan vesztették életüket, illetve szenvedtek különböző súlyosságú sérüléseket személygépkocsiban biztonsági öv nélkül, könnyen lekérdezhető a hivatalos (KSH) adatállományból ben személygépkocsi vezetőjeként biztonsági öv nélkül: sérülést szenvedtek. 60-an halálos, 189-en súlyos, 446-an könnyű Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 21/29

22 Személygépkocsi utasként, az első ülésen biztonsági öv nélkül: 12-en életüket vesztették, sérültek meg. 72-en súlyosan, 191-en könnyen Személygépkocsi utasként, a hátsó ülésen biztonsági öv nélkül: 28-an meghaltak, sérülést szenvedtek. 70-en súlyos, 158-an könnyű Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 22/29

23 A fentiek alapján megbecsülhető a megmentett életek és elkerült sérülések száma 100%-os biztonsági övviselés esetén: Gépjármű vezetők: Elöl ülő utasok: 60 x 0,5 = 30 halálos sérülés, 189 x 0,45 = 85 súlyos sérülés, 446 x 0,25 = 111 könnyű sérülés. 12 x 0,45 = 5 halálos sérülés, 72 x 0,45 = 32 súlyos sérülés, 191 x 0,20 = 38 könnyű sérülés. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 23/29

24 Hátul ülő utasok: 28 x 0,25 = 7 halálos sérülés, 70 x 0,25 = 17 súlyos sérülés, 158 x 0,20 = 32 könnyű sérülés Mivel ez a számítás 100%-os (elméleti) biztonsági övviselési arányra vonatkozik, ezeket az értékeket még meg kell szoroznunk 0,95-tel, a célul kitűzött 95%-os aránynak megfelelően. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 24/29

25 Ezt elvégezve és összegezve a fenti adatokat, az átlagos biztonsági övviselési arány 95%-ra való emelésével még évente: 40 halálos, 127 súlyos,: 172 könnyű sérülés lenne elkerülhető Magyarországon. A korábban közzétett fajlagos nemzetgazdasági veszteségek felhasználásával megbecsülhető az a Forintban kifejezett nemzetgazdasági veszteség, amely a biztonsági övviselési arány 95%-ra való növelésével elmaradna. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 25/29

26 Az ehhez felhasznált értékek (Holló, Hermann, 2013.): 1 halálos áldozat: Ft/fő 1 súlyos sérült: Ft/fő 1 könnyű sérült: Ft/fő Kiszámítva a biztonsági övviselési arány növeléséből adódó, becsült hasznot : 40 fő x Ft/fő = Ft 127 fő x Ft/fő = Ft 172 fő x Ft/fő = Ft Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 26/29

27 összesen: Ft azaz: több, mint 23 milliárd Ft. Ezzel a megtakarítással szemben áll az a költség, ami a közlekedésbiztonsági tudatformálás és a rendőri ellenőrzés költsége. Ezt az összeget nem ismerem, de nagyon valószínű, hogy jelentősen kisebb, mint a 23 milliárd Forint, annak csupán töredéke lehet. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 27/29

28 5. Összefoglalás, következtetések Ez a példa is azt mutatja, hogy a baleset-megelőzés jó befektetés, jó üzlet. Régi igazság, hogy a helyreállítás, a javítás, a rehabilitáció mindig többe kerül, mint a megelőzés. Bizonyos tehát, hogy a közúti biztonság területén végbemenő folyamatos javulás jelentősen mérsékli a balesetekből származó nemzetgazdasági veszteséget is. Másképpen fogalmazva: a haszon a megmentett emberéletek és elkerült sérülések mellett Forintban is kifejezhető megtakarítást jelent. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 28/29

29 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, november 6. 29/29