SAJTÓKÖZLEMÉNY EURÓPAI BIZOTTSÁG. Brüsszel, március 19.

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, március 19. Közúti közlekedésbiztonság: az EU beszámolója szerint tavaly volt az eddigi legalacsonyabb a közúti halálesetek száma, és az Unió megtette az első lépéseket a sérülések visszaszorítására irányuló stratégia kialakítása felé 2012-ben 9%-kal csökkent a közúti balesetek halálos áldozatainak száma az EU-ban. Az Európai Bizottság által ma közzétett legújabb számadatok szerint 2012-ben volt a legalacsonyabb az uniós országokban közúti közlekedésben elhunytak száma, mióta gyűjtik ezeket az adatokat. Siim Kallas, az Európai Bizottság alelnöke, közlekedési biztos így nyilatkozott: A év fordulópont volt az európai közúti közlekedésbiztonság szempontjából, hiszen soha nem volt még ilyen alacsony a közúti balesetek halálos áldozatainak száma. A tavalyi 9%-os csökkenés azt jelenti, hogy 3000 emberéletet sikerült megkímélni. Ezek az eredmények igen biztatóak. Azonban továbbra is 75 ember veszti életét naponta Európa útjain, ezért nincs okunk az elégedettségre. Nagyratörő céljaink szerint 2020-ra a felére kívánjuk csökkenteni a közúti halálesetek számát az EU-ban, és ennek eléréséhez meg kell őriznünk a jelenlegi lendületet. A halálos kimenetelű közúti balesetek csak a jéghegy csúcsát jelentik. Minden egyes, Európa útjain bekövetkező halálesetre 10 súlyos sérülés jut (például az agy vagy a gerincvelő károsodása). Olyan stratégiára van szükségünk, amellyel az EU-ban mindenütt csökkenteni tudjuk a súlyos közúti sérülések számát. Az országokra lebontott statisztika (lásd a lenti táblázatot) azt mutatja, hogy a közúti halálesetek száma még mindig jelentősen eltér az egyes uniós országok között. Továbbra is az Egyesült Királyság, Svédország, Hollandia és Dánia azok az országok, amelyekben a legalacsonyabb volt a halálos kimenetelű közúti balesetek száma; a statisztika szerint körülbelül 30 haláleset jutott 1 millió lakosra. A év adatai csalódást keltettek: a közúti halálesetek számát csak 2%-kal sikerült visszaszorítani; ezekkel összehasonlítva a 2012-ben elért 9%-os csökkenés azt jelenti, hogy a tagállamok ismét a kitűzött cél felé haladnak, hogy 2010 és 2020 között a felére csökkentsék a közúti balesetek halálos áldozatainak számát. E cél elérése érdekében évente átlagosan mintegy 7%-os csökkenést kell elérni. A 2011-re vonatkozó közúti biztonsági statisztika leginkább aggodalomra okot adó vonása az volt, hogy nagymértékben emelkedett a közúti balesetben elhunyt védtelen közlekedők mint például gyalogosok, motorkerékpárosok és idősek száma, noha összességében csökkent a közúti balesetek halálos áldozatainak száma. A évre vonatkozó előzetes adatok szerint 2012-ben jelentősen csökkent a közúti balesetben elhunyt védtelen közlekedők száma. IP/13/236

2 A közötti időszakra szóló uniós közúti közlekedésbiztonsági cselekvési program A közötti időszakra szóló európai közúti közlekedésbiztonsági cselekvési program (lásd: MEMO/10/343) nagyratörő terveket határoz meg annak érdekében, hogy a közúti halálesetek száma az elkövetkező tíz évben a felére csökkenjen Európában. A gépjárműveknek, az infrastruktúrának és az úthasználók magatartásának javítására irányuló ambiciózus javaslatokat tartalmaz. A közelmúlt kiemelt kezdeményezései közé tartoznak például a következők: Új uniós vezetői engedély 2013 januárjától, amely szigorúbb szabályokat ír elő a fiataloknak a nagy teljesítményű motorkerékpárok használatához; A tagállamok által benyújtott nemzeti ellenőrzési tervek, melyek a bevált gyakorlatok gazdag forrását jelentik; 2012 november óta érvényben vannak a határokon átnyúló jogérvényesítési szabályok a külföldön elkövetett közlekedési szabálysértések (ittas vezetés, gyorshajtás stb.) elleni szigorú fellépés érdekében; Folyik a munka egy, a sérülések visszaszorítására irányuló stratégia kidolgozása érdekében (lásd alább). A sérülések visszaszorítására irányuló stratégia kialakítása felé: a jelenlegi helyzet A becslések szerint minden egyes, Európa útjain bekövetkező halálesetre 10 súlyos és 40 kevésbé súlyos sérült jut. A két egymást követő tízéves időszakra szóló közúti közlekedésbiztonsági stratégia által is követett eredményorientált megközelítés kulcsfontosságú tényező volt a halálos kimenetelű közúti balesetek sikeres visszaszorításában. Sokat lehetne profitálni abból, ha hasonló figyelmet kapnának a közúti közlekedés során elszenvedett súlyos, de nem halálos sérülések. A probléma az, hogy a súlyos sérülésekre vonatkozó jelenlegi adatok általános jellegű, becsült adatok. Gondot jelent, hogy a súlyos sérülésekre vonatkozóan az adatokat helytelenül állapítják meg és jelentik, illetve a valóban megtörténtnél kevesebb súlyos sérülést jelentenek, továbbá az adatok nem összehasonlíthatók az EU különböző részei között. Ezen okoknál fogva az Európai Bizottság a mai napon közzétett egy dokumentumot a közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülésekről, amely körvonalazza a súlyos közúti sérülésekkel kapcsolatos, átfogó uniós stratégia kialakításához vezető következő lépéseket, amelyek az alábbiak: a közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülés egységes meghatározása (2013-tól alkalmazandó); a tagállamok teendői a súlyos közúti balesetekre vonatkozó adatgyűjtés javítása érdekében (első adatszolgáltatás az EU egészére kiterjedő összehasonlítható adatgyűjtési módszerek segítségével az új fogalommeghatározás alapján, 2014); a közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülések számának csökkentésére vonatkozó cél kitűzésének elve (például a közötti időszakra). 2

3 A közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülések meghatározásának uniós szintű rendszeréről történt megállapodás 2012-ben kulcsfontosságú előrelépést jelentett. Az Európai Bizottság intenzíven együttműködött a tagállamokkal a közúti biztonsággal foglalkozó magas szintű munkacsoportban, hogy a közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülések meghatározása tekintetében megállapodás jöjjön létre a sérülések súlyosság szerinti besorolására szolgáló MAIS (Maximum Abbreviated Injury Score) rendszer skálájának használatáról. A sérülések visszaszorítására irányuló stratégiára vonatkozó további információkért lásd: MEMO/13/232 5 fontos tény: Mit tudunk eddig a súlyos sérülésekről? A jelenlegi becslések szerint: Évente mintegy ember szenved súlyos sérülést közlekedési balesetben az EUban, míg 2012-ben en hunytak el a közutakon. Míg a közúti balesetek halálos áldozatainak száma 43%-kal csökkent az elmúlt évtized során, a súlyosan sérült személyek száma csak 36%-kal esett vissza. A közúti közlekedés során leggyakrabban elszenvedett súlyos sérülések a fej- és agysérülések, ezeket a láb- és gerincvelő-sérülések követik. A közúti közlekedés során elszenvedett súlyos sérülések különösen a védtelen közlekedőket, például a gyalogosokat, a biciklistákat és a motorkerékpárosokat, illetve bizonyos korcsoportokba tartozó közlekedőket nevezetesen az időseket sújtják. Súlyos közúti sérülések gyakrabban következnek be városban, mint vidéki utakon. A First milestones towards an injury strategy (Az első mérföldkövek a sérülésekre vonatkozó stratégia kidolgozásához vezető úton) című bizottsági szolgálati munkadokumentumot lásd itt: 3

4 Országokra lebontott közúti halálozási statisztika 2012-re 1 Tagállam 1 millió lakosra jutó halálesetek száma A halálesetek számának változása Éves átlagos csökkené s között Belgique/België % 2% 12% България (Bulgaria) % 15% 8% Česká republika % 4% 4% Danmark % 14% 18% Deutschland % 10% 10% Eesti % 29% 14% Éire/Ireland % 12% 12% Ελλάδα (Elláda) % 9% 10% España % 17% 9% France % 1% 8% Italia % 6% 2% Κύπρος (Kypros)/Kibris % 18% 28% Latvija % 18% 2% Lietuva % 1% 2% Luxembourg % 3% 3% Magyarország % 14% 5% Malta % 40% 48% Nederland % 2% 1% Österreich % 5% 4% 1 A 2012-re vonatkozó adatok előzetes adatokon alapulnak; az egyes országok végleges adataiban előfordulhatnak kisebb változások. Az évi számadatok az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) adatain alapulnak. Az alábbi országok esetében az első adatok a zárójelben szereplő évről állnak rendelkezésre: Szlovákia, a Cseh Köztársaság és Szlovénia (1970), Észtország, Lettország és Litvánia (1980). 4

5 Polska % 7% 15% Portugal % 7% 16% România % 15% 1% Slovenija % 2% 13% Slovensko % 13% 9% Suomi/Finland % 7% 11% Sverige % 20% 7% United Kingdom % 3% 12% EU % -2% 9% Kapcsolattartók: Helen Kearns ( ) Dale Kidd ( ) 5