STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/58. Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, II. negyedév

Átírás

1 15/5 STATISZTIKAI TÜKÖR VIII. évfolyam 17. szám 1. február. 15. augusztus. Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 15. II. A tartalomból Bevezető...1 A szállítási ágazat árbevétel- és létszámadatai...1 Áruszállítás...1 Személyszállítás...3 A közúti gépjárművek állománya... Személysérüléses közúti közlekedési balesetek... Bevezető 15 II. ében az áruszállítás volumene,1%-kal nőtt, a tonnakilométerben mért teljesítmény,%-kal csökkent 1 II. éhez viszonyítva. A helyközi személyszállítás utaskilométer-teljesítménye 1,3, a helyi személyszállításé 3,%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A tárgyidőszakban 7,5 ezer közúti járművet helyeztek első alkalommal forgalomba Magyarországon, 1%-kal többet a 1. II. inél. A hazai közutakon,%-kal több személysérüléses közúti közlekedési baleset történt. A szállítási ágazat árbevétel- és létszámadatai 15 II. ében a szállítás, raktározás (H) nemzetgazdasági ágba sorolt legalább 5 főt foglalkoztató működő vállalkozások folyó áras értékesítési bevétele 15,1 milliárd forint volt, csekély mértékű a növekedés a bázisidőszakhoz hasonlítva. A nemzetgazdasági ágon belül a 7%-os súllyal rendelkező szárazföldi, csővezetékes szállítás ágazat vállalkozásainak bevétele 51, milliárd forint volt, 7,1%-kal haladta meg a 1. II. it. Ezen belül az egyéb szárazföldi személyszállítás ágazatban 1 milliárd forinttal több, folyó áron számítva 1, milliárd forint, a közúti áruszállítás, költöztetés alágazatban tevékenykedő vállalkozásoknál 3, milliárd forint árbevétel termelődött, amely 7,5%-kal volt több a bázisidőszak teljesítményénél. 15. április júniusban a nemzetgazdasági ág legkisebb súllyal rendelkező ágazatában, a vízi szállításban nőtt a legdinamikusabban a bevétel, %-kal,, milliárd forintra, míg a raktározás, szállítást kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások bevétele csökkent a legnagyobb, 11,3%-os mértékben, 33,9 milliárd forintra (részaránya a H nemzetgazdasági ágon belül 35%). Az intézményi munkaügyi statisztika 15. II. végi adatai 1 szerint a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma 1, ezer fő volt, ez,7%-kal haladta meg a 1. II. it. Ezen belül az egyes szállítási módozatokat képviselő ágazatokban és alágazatokban igen eltérően alakult a létszám. 1 II. éhez viszonyítva a legnagyobb létszámbővülés a szárazföldi, csővezetékes szállítás ágazatban (33 fő), ezen belül a közúti áruszállítás, költöztetés alágazatban (5 fő) következett be. Az utóbbiban 5, ezer főt alkalmaztak teljes munkaidőben a vizsgált időszakban. 15 II. ében az egy főre jutó havi bruttó átlagkereset a szállítás, raktározás ágban átlagosan megközelítette a 1 ezer forintot, 3,%-kal meghaladva a bázisidőszakit. Az egyes szállítási alágazatok között igen nagy volt a szórás: a közúti áruszállítás, költöztetés alágazatba sorolt vállalkozásoknál a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete alig haladta meg a 1 ezer forintot, míg a légi szállítás alágazatban a nemzetgazdasági ág átlagánál (, ezer forint) 3,7-szer nagyobb (9, ezer forint) volt. Áruszállítás 15 II. ében a szállított áruk tömege (75, millió tonna),1%-kal haladta meg a 1. II. it. A belvízi szállítás 5, a közúti 1%-kal emelkedett, a csővezetékes,, a vasúti 5,7%-kal csökkent. Az árutömeg 7%-át közúton, 1%-át vasúton szállították. Belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás részesedése ennél is nagyobb, 7%-os volt, míg a vasúti és a belvízi szállítás esetében továbbra is a nemzetközi tevékenység a meghatározó. Az áruszállítás teljesítménye (13,9 milliárd árutonna-kilométer),%-kal csökkent 1 II. éhez hasonlítva. A belvízi szállítás 3%-kal nőtt, a csővezetékes lényegében stagnált, a közúti 1,, a vasúti,5%-kal csökkent. Az áruszállítás összteljesítményéből a közúti, a vasúti 17, a csővezetékes 11, a belvízi szállítás %-kal részesedett. 1. ábra Áruszállítási teljesítmények szállítási módozatok szerint Milliárd árutonna-kilométer 1 1 Vasút Közút Belvíz Csővezeték 1. II. 15. II. A nemzetközi áruszállítás volumene 1,%-kal emelkedett, árutonnakilométerben mért teljesítménye,9%-kal csökkent, míg a belföldi szállításé 1, illetve,%-kal nőtt. A közúti áruszállítás volumene a tárgyidőszakban 5,9 millió tonnával haladta meg a 1. II. it. Belföldi viszonylatban 15%-kal nagyobb tömegű árut mozgattak, míg nemzetközi viszonylatban a volumen stagnált. A belföldi volumennövekedésre hatással volt az építőipari, 1 A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési szféra teljes körű, valamint a megfigyelt nonprofit szervezetek adatai.

2 Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 15. II. Statisztikai tükör 15/5 az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom növekedése is. Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény belföldi viszonylatban közel 1%-kal nőtt, míg nemzetközi viszonylatban 5,5%-kal csökkent. Összességében 1%-kal nagyobb volumenű árut szállítottak, közel 1%-kal rövidebb távolságra. A futásteljesítmény 1. II. hez képest kismértékben (1,3%-kal) csökkent, az üresen megtett út aránya változatlanul közel %.. ábra Közúti árufuvarozási teljesítmények ágazat szerint Közúti áruszállítási teljesítmények teherkategória szerint, ezer tonna 1. II ábra Milliárd árutonna-kilométer II. 15. II. 1. II. 15. II. 1. II. Szállítási ágazat Más ágazatok Összesen 15. II. 15. II Belföldi Nemzetközi A közúti szállítási teljesítmény több mint háromnegyed része (7%) továbbra is a szállítási ágazatokba sorolt vállalkozások tevékenységéből adódott. 1 II. éhez képest a szállítást főtevékenységként végző vállalkozások 7,%-kal nagyobb tömegű árut szállítottak, mialatt az árutonnakilométerben mért teljesítményük 1,%-kal csökkent. A más ágazatokba sorolt vállalkozások 1%-kal nagyobb tömegű árut szállítottak, és teljesítményük csekély mértékben (,7%-kal) nőtt. A járműkihasználtság egyik csoport tekintetében sem változott számottevően. A más ágazatokba sorolt vállalkozások kevésbé tudták kihasználni járműveiket (az üresen megtett út aránya %), mint a szállítást főtevékenységként végző vállalkozások (17%). 15. II. ben az elsősorban belföldre irányuló, saját számlára végzett szállítás volumene,9%-kal emelkedett, míg teljesítménye 5,5 és az átlagos szállítási távolság,%-kal lett kisebb. A fuvardíj ellenében végzett szállítási volumen a 1. II. ihez képest 1%-kal nőtt, míg a teljesítményük alig változott. Az egyéni vállalkozók átlagosan 1%-kal rövidebb fuvarszakaszra kaptak szállítási feladatot, ezért az árutonna-kilométerben mért teljesítményük 1,1%-kal csökkent, miközben volumenben mérve 1%-kal nőtt. A vizsgált időszakban a társas vállalkozásoknál hasonló folyamat zajlott le, 11%-kal emelkedett a volumen, az átlagos szállítási távolság 11%-kal esett vissza, valamelyest (1,%-kal) csökkenő árutonnakilométer-teljesítmény mellett. A volumennövekedést az anyag- és szállításigényes építőipari, útépítési és vasút-felújítási munkák növekedése is befolyásolta. Az év II. ében az 5, 9,99 tonna, a 1 tonnánál nagyobb teherbírású tehergépkocsik és a vontatók által szállított áruk tömege növekedett (rendre 1, 1 és 13%-kal), míg a 3,5,99 tonna teherbírású tehergépkocsik esetében e mutató 15%-kal csökkent ,5,99 5, 9,99 1,+ Vontató tonna teherbírású tehergépkocsi A vasúton szállított áruk tömege (11,9 millió tonna) 15 II. ében 5,7%-kal csökkent 1 II. éhez képest. A belföldi szállítás,%-kal emelkedett, a nagyobb részarányt (%) képviselő nemzetközi szállítás volumene összességében 9,1, ezen belül a kivitel 17, a behozatal 7,1%-kal csökkent, míg az átmenő forgalom volumene,%-kal nőtt. A teljesítmény (, milliárd árutonna-kilométer),5%-kal maradt el a 1. II. itől. A belföldi áruszállítás teljesítménye,%-kal emelkedett, a nemzetközi szállításé azonban,%-kal mérséklődött. A nemzetközi forgalomban a kivitel teljesítménye 1, a behozatalé 1%-kal csökkent, míg az átmenő szállításé,%-kal nőtt. A tárgyidőszakban a nemzetközi forgalomban az átlagosan megtett távolság a kivitelben 19, a behozatalban 9 kilométer volt. Az átmenő szállítások esetében az ország területén átlagosan megtett távolság kilométer volt.

3 Statisztikai tükör 15/5 Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 15. II. 3 Vasúti áruszállítási teljesítmények Millió árutonna-kilométer II. 15. II. Belföldi Kiviteli Behozatali Átmenő. ábra 5. ábra Helyközi személyszállítási teljesítmények szállítási módozatok szerint Milliárd utaskilométer 3,5 3,,5, 1,5 1,,5, Vasút Autóbusz Repülőgép 1. II. 15. II. 15. április júniusban a belvízi áruforgalom volumene 5, teljesítménye 3%-kal emelkedett 1 II. éhez képest. A berakodások volumene 9, az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 3, a kirakodásoké 55, valamint, az átmenő forgalomé mindkét mutató esetében 1%-kal nőtt. Egyedül a belföldön szállított áruk mennyisége és teljesítménye csökkent (, illetve %-kal), de a belvízi szállításon belül a belföldi forgalom olyan kis részarányt képvisel, hogy ez az összteljesítmény alakulását lényegesen nem befolyásolta. A belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áru tömegéből 11, az árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményből pedig 1% volt. 15 II. ében a magyarországi belvízi kikötőkben a be- és kirakodott áruk együttes tömege meghaladta az 1,9 millió tonnát, ami 9%-os növekedés 1 II. éhez hasonlítva. Az összes rakodott áru tömegének 73%-át (1, millió tonna) a berakott áruk tették ki. Az összes rakodott tömeg 53%-a mezőgazdasági, vadászati és erdészeti termék, hal és egyéb halászati termék, 1%-a koksz és finomított kőolajtermék, további 11%-a a szén és lignit; nyers kőolaj és földgáz árucsoportba tartozó termékek forgalmából származott. A belvízi kikötőkben az összes be-, illetve kirakodott tömeg 95%-a ömlesztett áru volt. A légi áruszállításban 15 II. ében a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér áruforgalma 1,9 ezer tonna volt, 1 II. éhez képest 5,3%-kal emelkedett. Személyszállítás A helyközi személyszállításban 15. április júniusban az utasforgalom (17 millió utas) lényegében stagnált, az utaskilométerben mért teljesítmény (, milliárd) 1,3%-kal bővült 1 II. éhez képest. Az autóbuszos forgalomban a szállított utasok száma,5, míg az utaskilométer 1,1%-kal emelkedett. Vasúton az utasok száma,, a teljesítmény,7%-kal csökkent. A légi személyszállításban 3 az utasszám 5,9%-kal esett vissza, a teljesítmény 5,%-kal növekedett. A hajón utazók száma,%-kal elmaradt a 1 II. itől. A belföldi távolsági személyszállításban a szállított utasok számát tekintve az autóbusz-forgalom részesedése volt meghatározó, 7%. A nemzetközi utasforgalomban a rezidens vállalkozások szolgáltatásait autóbuszon az utasok 37, repülőn 33, vasúton 3%-a vette igénybe a tárgyidőszakban. 15 II. ében a személyszállító hajók a nemzetközi forgalomban másfélszer több (1, ezer) utast szállítottak, mint 1 II. ében. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér országba irányuló utasforgalma,7 millió fő volt 15 II. ében, ami 11%-os növekedés a bázisidőszakhoz képest. Ez az utasforgalom összesen,1 ezer, az előző év azonos időszakinál 5,%-kal több járattal valósult meg. A legnagyobb forgalmú légitársaságok a Wizz Air, a Ryanair, a Lufthansa, a Norwegian Air Shuttle, a Germanwings és az Air France voltak. A legtöbb utast a menetrend szerinti forgalomban sorrendben Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Hollandia és Franciaország repülőterei küldték és fogadták. A repülőtéri utasforgalomban a fapados légitársaságok aránya az utasok számát tekintve % volt. A fapados járatok kapacitáskihasználtsága -ról %-ra, míg a hagyományos légitársaságoké -ról 1%-ra nőtt 1 II. éhez viszonyítva.. ábra A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér járatszáma havonta Ezer darab , összes járat 15, összes járat 1, fapados járat 15, fapados járat Az adatok a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 157-es számú Kikötői áru- és hajóforgalom c. adatgyűjtéséből származnak. 3 Az adatok a magyar légi szállítók magyarországi repülőtereket érintő utasforgalmát tartalmazzák.

4 Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 15. II. Statisztikai tükör 15/5 7. ábra A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utaslétszáma havonta Ezer fő , összes utas 15, összes utas 1, fapados utas 15, fapados utas. ábra A személygépkocsi-állomány átlagos kora az adott félév végén Év II. ében a helyi személyszállításban az utasok száma,, a megtett utaskilométer 3,%-kal nőtt 1 II. éhez képest. A legmagasabb az utasszámból 53, az utaskilométerből 5%-os részesedése az autóbusz-közlekedésnek volt. Az autóbuszon utazók 5%-a Budapesten közlekedett. A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma az adott év II. ében Ezer darab 9. ábra A közúti gépjárművek állománya 15. június 3-án a közúti gépjárművek állománya mintegy 3,9 millió darab volt, ennek %-a személygépkocsi (3, millió darab). 15. június végén a hazánkban forgalomban lévő személygépkocsik száma a bázisidőszakhoz viszonyítva,, 1 végéhez képest 1,%-kal nőtt. Az elmúlt félév alatt a többi gépjármű száma is emelkedett, a vontatóké 5,1, a motorkerékpároké 5,, az autóbuszoké,7, a tehergépkocsiké,5%-kal. Tovább nőtt a gépjárművek átlagos kora (,1 évvel, 13, évre), ezen belül a személygépkocsiké és tehergépkocsiké egyaránt, évvel (13, és 1,7 évre), az autóbuszoké 1, év maradt, a motorkerékpároké,3 évvel, 1, évre csökkent. 15 II. ében Magyarországon az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 51,1 ezer volt, ami a bázisidőszakinál 5%-kal több. A hazánkban először forgalomba helyezett személygépjárművek közel harmadát továbbra is az Opel, a Volkswagen és a Ford márkák együttesen tették ki. Az első alkalommal regisztrált autók 5%-a volt használt, míg ez a mutató 1 II. ében mindössze % volt. Az év II. ében a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett tehergépkocsik száma,, a motorkerékpároké 1%-kal haladta meg a 1. II. it, míg a vontatóké, az autóbuszoké 13%-kal csökkent. A motorkerékpárok közel háromnegyedét (7%), az autóbuszok 59%-át használt, míg a tehergépkocsik 5, a vontatók 75%-át új járműként regisztrálták Új személygépkocsi Használt személygépkocsi Személysérüléses közúti közlekedési balesetek 15 II. ében,%-kal több, azaz 9 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt közútjainkon, mint 1 II. ében. E balesetek során a járművezetők 1 II. éhez képest többször szegték meg a közlekedési szabályokat, az irányváltoztatás szabályait,9%-kal több esetben nem megfelelően alkalmazták, valamint az elsőbbséget,%-kal több esetben nem adták meg. A súlyos sérüléssel járó balesetek száma,5%-kal csökkent, a könnyű sérüléssel járóké pedig,9%-kal nőtt. A halálos kimene-

5 Statisztikai tükör 15/5 Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 15. II. 5 telű balesetek száma 15 volt, közel,3%-kal alacsonyabb a bázisidőszakinál. A vizsgált időszakban a gyalogosok hibájából 7 halálos kimenetelű baleset történt, ami néggyel kevesebb, mint 1 II. ében. 1. táblázat A halálos kimenetelű személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma a baleset okozója és az előidéző okok szerint Előző év 1. II. 15. II. azonos A baleset oka időszaka= 1, Járművezető hibája , Ebből: a sebesség nem megfelelő alkalmazása ,1 elsőbbség meg nem adása 1, irányváltoztatás, haladás és bekanyarodás szabályainak meg nem tartása 1 75, Gyalogos hibája , Az utasok hibája, a jármű műszaki hibája, pályahiba és egyéb okok 1 Összesen ,7 15. április júniusban összesen 55 személy sérült meg közlekedési balesetben, közülük 13-an vesztették életüket, fővel többen, mint a bázisidőszakban. A súlyosan megsérültek száma 117, a könnyen sérülteké 395 fő volt. A vizsgált időszakban sérüléssel járó és halálos kimenetelű gyermekbaleset történt. A balesetek 7%-a lakott területen belül történt. Az autópályákon,%-kal kevesebb volt a baleset, mint 1. II. ben. Az M3-as autópályán 1, az M1-es autópályán 15%-kal nőtt, míg az M-os autópályán 75%-kal csökkent a balesetek száma 1 II. éhez viszonyítva. A száz kilométerre jutó balesetek száma az M-oson volt a legkevesebb (1,1) az összes autópálya száz kilométerére jutó 7, balesetével szemben, míg az M1-es autópályán és az M-ás autóúton a legtöbb (19, illetve 5). A II. ben a balesetek 5%-át személygépkocsik, 1%-át kerékpárosok, 9,9%-át tehergépkocsik okozták. A személyszállító járművekkel valamivel több balesetet okoztak, mint 1 II. ében, kivéve az autóbuszokat ( 17%) és a segédmotoros kerékpárokat ( 1%). A járművezetők hibájából,%-kal több baleset történt. A tárgyben 1%-kal csökkent az ittasan okozott balesetek száma, ami az összes baleset 9,1%-a volt. A gyalogosok által okozott balesetek 1,5, a személygépkocsi-vezetők által okozattak 7,5%-át ittas állapotban idézték elő. Az enyhébb szabályozás ellenére a kerékpárosok közel 1,%-kal kevesebb balesetet okoztak ittas állapotban, mint egy évvel korábban. A motorkerékpár-vezetők 9%-kal több balesetet idéztek elő alkohol befolyása alatt, mint 1 II. ében. Az ittasan okozott személysérüléses közúti közlekedési balesetek közel felét (%) személygépkocsi-vezetők, %-át a kerékpárosok okozták. A 17/1 (VII. 1.) kormányrendelet 1.. További információk, adatok (linkek): Táblázatok Táblák (stadat) Módszertan Elérhetőségek kommunikacio@ksh.hu Információszolgálat Telefon: (+3-1) KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 15 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!