STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/36. Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, I. negyedév

Átírás

1 / STATISZTIKAI TÜKÖR VIII. évfolyam. szám. február.. május. Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek,. I. A tartalomból Bevezető... A szállítási ágazat árbevétel- és létszámadatai... Áruszállítás... Személyszállítás... A közúti gépjárművek állománya... Személysérüléses közúti közlekedési balesetek... Bevezető I. ében az áruszállítás volumene,, a tonnakilométerben mért teljesítménye közel %-kal növekedett azonos időszakához képest. A helyközi személyszállítás utaskilométer-teljesítménye,, a helyi személyszállításé,%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A tárgyidőszakban, ezer közúti járművet helyeztek első alkalommal forgalomba Magyarországon, %-kal többet a. I. inél. A hazai közutakon,%-kal több személysérüléses közúti közlekedési baleset történt. A szállítási ágazat árbevétel- és létszámadatai Előzetes adatok szerint. I. ben a statisztikai főtevékenységük szerint a szállítás, raktározás (H) nemzetgazdasági ágba sorolt legalább főt foglalkoztató működő vállalkozások értékesítésből származó, folyó áron számított bevétele megközelítette a milliárd forintot, ami,%-kal haladta meg az előző év I. it. Az egyes ágazatok között a legnagyobb, %-os részarányt képviselő szárazföldi, csővezetékes szállítás vállalkozásai milliárd forint bevételt értek el. Ezen belül a közúti áruszállítás, költöztetés alágazatban tevékenykedő vállalkozások árbevétele milliárd forint volt,,%-kal több a bázisidőszak teljesítményénél. A raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység ágazatban (részaránya a H nemzetgazdasági ágon belül %) tevékenykedő vállalkozások árbevétele ( milliárd forint),%-kal csökkent. Az intézményi munkaügyi statisztika. I. végi adatai szerint a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban a legalább főt foglalkoztató vállalkozásoknál a teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma, ezer fő volt, ez,%-kal több az egy évvel korábbinál. Ezen belül az egyes szállítási módozatokat képviselő ágazatokban és alágazatokban igen eltérően alakult a létszám. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a legnagyobb létszámbővülés ( fő) a közúti áruszállítás, költöztetés alágazatban következett be, ahol több mint ezer főt alkalmaztak teljes munkaidőben. I. ben. Az egyéb szárazföldi személyszállítás alágazatban (részben a Volántársaságok. január eleji átszervezése következtében) közel, ezer fővel,, ezerre csökkent a teljes munkaidőben alkalmazottak létszáma. I. ében az egy főre jutó havi bruttó átlagkereset a szállítás, raktározás ágban átlagosan megközelítette a ezer forintot,,%-kal meghaladva a bázisidőszakit. Az egyes szállítási alágazatok között igen nagy volt a szórás: a közúti áruszállítás, költöztetés alágazatba sorolt vállalkozásoknál teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, ezer forint, míg a légi szállítás alágazatban a nemzetgazdasági ág átlagánál háromszor nagyobb (, ezer forint) volt. Áruszállítás I. ében a szállított áruk tömege (, millió tonna),%-kal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest. A csővezetékes szállítás, a belvízi, a közúti,%-kal emelkedett, a vasúti,%-kal csökkent. Az árutömeg %-át közúton, %-át vasúton szállították. Belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás részesedése ennél is nagyobb, %-os volt, míg a vasúti és a belvízi szállítás esetében továbbra is a nemzetközi tevékenység a meghatározó. Az áruszállítás teljesítménye (, milliárd árutonna-kilométer),%-kal nőtt az előző év I. éhez viszonyítva. A csővezetékes szállítás %-kal emelkedett, a belvízi,, a vasúti,%-kal csökkent, a közúti stagnált. Az áruszállítás összteljesítményéből a közúti, a vasúti, a csővezetékes, a belvízi szállítás %-kal részesedett. Áruszállítási teljesítmények szállítási módozatok szerint Milliárd árutonna-kilométer Vasúti Közúti Belvízi Csővezetékes. I.. I.. ábra A nemzetközi áruszállítás volumene,%-kal emelkedett, árutonnakilométerben mért teljesítménye,%-kal csökkent, míg a belföldi szállításé,, illetve,%-kal nőtt. A közúti áruszállítás volumene a tárgyidőszakban, millió tonnával haladta meg a. I. ben elszállított áru mennyiségét. Belföldi viszonylatban %-kal nagyobb tömegű árut mozgattak, míg nemzetközi viszonylatban a volumen csak enyhén nőtt (,%). A belföldi volumennövekedésre az ipari, valamint az építőipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom növekedése hatott. Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény A legalább főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési szféra teljes körű, valamint a megfigyelt nonprofit szervezetek adatai.

2 Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek,. I. Statisztikai tükör / belföldi viszonylatban,%-kal nőtt, míg nemzetközi viszonylatban,%-kal csökkent. Összességében,%-kal nagyobb volumenű árut szállítottak közel %-kal rövidebb távolságra. A futásteljesítmény alig változott (,%), az üresen megtett út aránya pedig szerény mértékben (, százalékponttal) nőtt az előző év azonos időszakához képest.. ábra Közúti árufuvarozási teljesítmények ágazat szerint A közúti szállítási teljesítmény %-a továbbra is a szállítási ágazatokba sorolt vállalkozások tevékenységéből adódott. Az egy évvel korábbihoz képest a szállítást főtevékenységként végző vállalkozások,%-kal több árut szállítottak, és árutonna-kilométerben mért teljesítményük,%-kal nőtt, a más ágazatokba sorolt vállalkozások %-kal többet szállítottak, de teljesítményük közel %-kal csökkent. A tárgyidőszakban a járműkihasználtság mindkét csoport tekintetében alig változott. A más ágazatokba sorolt vállalkozások kevésbé tudták kihasználni járműveiket (az üresen megtett út aránya %), mint a szállítást főtevékenységként végző vállalkozások (%).. I. ben a főként belföldre irányuló, saját számlára végzett szállítás volumene,%-kal csökkent, míg a teljesítménye, és az átlagos szállítási távolság,%-kal emelkedett. A fuvardíj ellenében végzett szállítási volumen a. I. ihez képest %-kal nőtt, míg a teljesítményük alig változott. Az egyéni vállalkozók átlagosan,%-kal hosszabb fuvarszakaszra kaptak szállítási feladatot, ezért az árutonna-kilométerben mért teljesítményük kevésbé csökkent (,%), mint a volumenben mért (,%). A vizsgált időszakban a társas vállalkozásoknál ezzel ellentétes folyamat zajlott le, %-kal nőtt a volumen, az átlagos szállítási távolság közel %-kal csökkent, majdnem azonos árutonna-kilométer teljesítmény mellett (,%). A volumennövekedést az anyag- és szállításigényes építőipari, útépítési és vasút-felújítási munkák növekedése is befolyásolta. A vontatók és a tonnánál nagyobb teherbírású tehergépkocsik által szállított áruk tömege nőtt (, illetve %-kal), míg a,, tonna teherbírású tehergépkocsiké %-kal csökkent. Az év első három hónapjában,%-kal mérséklődött az,, tonna teherbírású tehergépkocsik által szállított áruk tömege. Közúti áruszállítási teljesítmények teherkategória szerint, ezer tonna. ábra Milliárd árutonna-kilométer. I.. I.. I.. I.. I. Szállítási ágazat Más ágazatok Összesen Belföldi Nemzetközi. I.. I.. I.,,,,,+ Vontató tonna teherbírású tehergépkocsi A vasúton szállított áruk tömege (, millió tonna) I. ében,%-kal csökkent az előző év I. ihez képest, a belföldi szállítás,%-os növekedése ellenére. A nemzetközi szállítás volumene összességében,%-kal, ezen belül a kivitel,, a behozatal,%-kal csökkent, míg az átmenő forgalom,%-kal emelkedett. A teljesítmény (, milliárd árutonna-kilométer),%-kal maradt el az előző év I. itől. A belföldi áruszállítás teljesítménye,%-kal emelkedett, a nemzetközi szállításé,%-kal mérséklődött. A nemzetközi forgalomban a kivitel teljesítménye,, a behozatalé,, az átmenő szállításé pedig,%-kal csökkent. A tárgyidőszakban a nemzetközi utak tekintetében az átlagosan megtett távolság a kivitelben, a behozatalban kilométer volt. Az átmenő szállítások esetében az ország területén átlagosan megtett távolság kilométer volt.

3 Statisztikai tükör / Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek,. I. Vasúti áruszállítási teljesítmények Millió árutonna-kilométer. I.. I. Belföldi Kiviteli Behozatali Átmenő. ábra. ábra Helyközi személyszállítási teljesítmények szállítási módozatok szerint Milliárd utaskilométer,,,,,,,, Vasút Autóbusz Repülőgép. I.. I. A tárgyidőszakban a belvízi áruforgalom volumene %-kal emelkedett, teljesítménye,%-kal csökkent I. éhez képest. A belvízi áruszállításon belül a belföldi, az export és az import szállítások volumene,, illetve %-kal nőtt. Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény szintén jelentősen emelkedett:, és %-kal. A tranzit forgalom %-kal visszaesett főként az ukrán és a román felségjelű hajók tranzitszállítási teljesítményének (, illetve %-os) csökkenése következtében. A belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áru tömegéből,, az árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményből pedig,% volt. I. ében a magyarországi belvízi kikötőkben a be- és kirakodott áruk együttes tömege megközelítette az, millió tonnát, ami %-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az összes rakodott áru tömegének %-át (, millió tonna) a berakott áruk tették ki. Az összes rakodott tömeg %-a mezőgazdasági, vadászati és erdészeti termék, hal és egyéb halászati termék, %-a koksz és finomított kőolajtermék, további %-a a szén és lignit, nyers kőolaj és földgáz árucsoportba tartozó termékek forgalmából származott. A belvízi kikötői forgalomban az összes rakodott tömeg %-át ömlesztett áruként szállították. A légi áruszállításban I. ében a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér áruforgalma, ezer tonna volt, ami az egy évvel korábbihoz képest,%-kal emelkedett. Személyszállítás A helyközi személyszállításban a. január márciusi időszakban az utasforgalom (, millió utas),%-kal csökkent, az utaskilométerben mért teljesítmény (, milliárd),%-kal nőtt az elmúlt év I. éhez hasonlítva. A légi személyszállításban mind az utasszám, mind a teljesítmény %-kal nőtt a Magyarországról induló új úti célok bevezetése miatt. A hajón utazók száma, a vasúton utazóké,%-kal elmaradt az egy évvel ezelőttitől. Az autóbuszos forgalomban szállított utasok száma,%-kal csökkent, míg az utaskilométer,%-kal emelkedett. A belföldi távolsági személyszállításban a szállított utasok számát tekintve az autóbusz-forgalom részesedése meghatározó, %. A nemzetközi utasforgalomban a rezidens vállalkozások szolgáltatásait repülőn az utasok, vasúton, autóbuszon %-a vette igénybe a tárgyidőszakban. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér országba irányuló utasforgalma, millió fő volt I. ében, ami %-os növekedés a bázisidőszakhoz képest. Ez az utasforgalom összesen, ezer, az előző évinél,%-kal több járattal valósult meg. A legnagyobb forgalmú légitársaságok a Wizz Air, a Ryanair, a Lufthansa, a Norwegian Air Shuttle, az Air France és a Germanwings voltak. A legtöbb utast a menetrend szerinti forgalomban sorrendben az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, továbbá Franciaország repülőterei küldték és fogadták. A repülőtéri utasforgalomban a fapados légitársaságok aránya az utasok száma alapján % volt. A fapados járatok kapacitáskihasználtsága -ről %-ra, míg a hagyományos légitársaságoké -ről %-ra nőtt az előző év I. éhez viszonyítva.. ábra A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér járatszáma havonta Ezer darab, összes járat, összes járat, fapados járat, fapados járat Az adatok a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium -es számú Kikötői áru- és hajóforgalom c. adatgyűjtéséből származnak. Az adatok a magyar légi szállítók magyarországi repülőtereket érintő utasforgalmát tartalmazzák.

4 Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek,. I. Statisztikai tükör / A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utaslétszáma havonta. ábra Ezer fő A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma az adott év I. ében Ezer darab. ábra, összes utas, összes utas, fapados utas, fapados utas I. ében a helyi személyszállításban az utasok száma,, a megtett utaskilométer,%-kal nőtt I. éhez képest. A legmagasabb részesedése az autóbusz-közlekedésnek volt (az utasszámból, az utaskilométert figyelembe véve %). A -es metró üzembe helyezésével a helyi személyszállításon belül a metrón utazók aránya,, az általuk megtett utaskilométer pedig, százalékponttal emelkedett. Az autóbuszon utazók %-a Budapesten közlekedett. A közúti gépjárművek állománya I. ében az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma, ezer volt, ami a bázisidőszakinál %-kal több. A Volkswagen, az Opel és a Ford márkák együttesen a Magyarországon először forgalomba helyezett személygépjárművek csaknem harmadát tették ki. Az első alkalommal regisztrált autók %-a volt használt, míg ez az arány I. ében mindössze % volt. I. ében a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett autóbuszok száma, a tehergépkocsiké, a vontatóké %-kal haladta meg a. I. it, míg a motorkerékpároké,%-kal csökkent. Az autóbuszok és a motorkerékpárok %-át használt, míg a vontatók, a tehergépkocsik %-át új közúti járműként regisztrálták.. ábra A személygépkocsi-állomány átlagos kora az adott év végén Év Új személygépkocsi Használt személygépkocsi Személysérüléses közúti közlekedési balesetek I. ében közútjainkon személysérüléses közúti közlekedési baleset történt,,%-kal több, mint a megelőző év I. ében. E balesetek során a járművezetők I. éhez képest többször szegték meg a közlekedési szabályokat, a sebességet %-kal több esetben nem megfelelően választották meg, valamint az irányváltoztatás szabályait,%-kal több esetben nem tartották be. A súlyos sérüléssel járó balesetek száma,, a könnyű sérüléssel járóké pedig,%-kal nőtt. A halálos kimenetelű balesetek száma volt, ami közel %-kal több a bázisidőszakinál. A vizsgált időszakban a gyalogosok hibájából halálos kimenetelű baleset történt, ami %-kal több az előző év azonos időszakinál.. táblázat A halálos kimenetelű személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma a balesetet előidéző okok szerint Előző év. I.. I. azonos Ok időszaka=, Járművezető hibája, Ebből: a sebesség nem megfelelő alkalmazása, elsőbbség meg nem adása, irányváltoztatás, haladás és bekanyarodás szabályainak meg nem tartása, Gyalogos hibája, Az utasok hibája, jármű műszaki hibája, pályahiba és egyéb okok Összesen, A vizsgált időszakban személy sérült meg közlekedési balesetben, közülük -en vesztették életüket, fővel többen, mint a bázisidőszakban. A súlyosan megsérültek száma, a könnyen sérülteké fő volt. Balesetben gyermek sérült meg, halálos gyermekbaleset nem történt.

5 Statisztikai tükör / Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek,. I. A balesetek %-a lakott területen belül történt. Az autópályákon %-kal több volt a baleset, mint egy évvel ezelőtt. Az M-es autópályán, az M-os autópályán %-kal nőtt a balesetek száma I. éhez viszonyítva. A száz kilométerre jutó balesetek száma az M-oson volt a legkevesebb (,) az összes autópálya száz kilométerére jutó, balesetével szemben, míg az M-esen és az M-on a legtöbb (,, illetve ).. I. ben a balesetek %-át személygépkocsik,,%-át tehergépkocsik,,%-át kerékpárosok okozták. A személyszállító járművekkel több balesetet okoztak, mint I. ében, kivéve a motorkerékpárokat ( %), a kerékpárokat ( %) és a segédmotoros kerékpárokat (,%). A járművezetők hibájából %-kal több baleset történt. A tárgyben %-kal csökkent az ittasan okozott balesetek száma, ami az összes baleset,%-a volt. A gyalogosok által okozott balesetek,, a személygépkocsi-vezetők által okozottak,%-át ittas állapotban idézték elő. Az enyhébb szabályozás ellenére a kerékpárosok közel %-kal kevesebb balesetet okoztak ittas állapotban, mint egy évvel korábban. A segédmotorkerékpár-vezetők,%-kal több balesetet idéztek elő alkohol befolyása alatt, mint I. ében. A / (VII..) Kormányrendelet.. alapján a kerékpárosra nem kell alkalmazni ( ) a járművezető szervezetében szeszesital fogyasztásából származó alkohol jelenlétére vonatkozó korlátozást. További információk, adatok (linkek): Táblázatok Táblák (stadat) Módszertan Elérhetőségek kommunikacio@ksh.hu Információszolgálat Telefon: (+-) - KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!