Bevezető a légúti és a táplálék allergiák tanulmányozásába. Prof.dr.Nékám Kristóf Budai Irgalmasrendi Kórház

Átírás

1 Bevezető a légúti és a táplálék allergiák tanulmányozásába Prof.dr.Nékám Kristóf Budai Irgalmasrendi Kórház 2013

2 Nyilatkozat a szerzői jogokról Az előadásban közreadott információk egy része hazai / nemzetközi szerzői /kiadói jogokkal védett. A hazai/nemzetközi szerzői/kiadói jogokkal nem védett tartalom szerzői jogainak birtokosa (jelen formájukban) az előadó. Felhasználásuk kizárólag személyes képzésre/ továbbképzésre megengedett. Minden egyéb felhasználás feltétele a jogtulajdonos(ok) írásbeli hozzájárulása.

3 Egy csepp allergiatörténelem Az asztmát talán 3000 éve ismerjük (Ebers papirusz) Menesz fáraó esete a méhhel??

4 Kicsit közelebb a mához 1819, London Royal Society of Medicine. J.Bostock: tavaszi hurut : 28 beteg ismertetése 1873, Manchester, Ch.Blackley: szénanátha : olyan ritka betegség, hogy a legtöbb orvos egyet sem lát életében( Ír még a pollenek és a légszennyezés szerepéről, bőrpróbát végez, próbálkozik a pollen kontaktus megelőzésével) 1920 körül még csak 0.5% légúti allergiás van a fiatalok között Svájcban.

5 Atopiás megbetegedések prevalenciája Németországban % 10% 25%

6 Az allergiás rhinitisz világprevalenciája Indonesia Albania - Iran - Panama - China - Ethiopia - Russia - Spain - Hong Kong - Costa Rica - Mexico - Brazil - Chile - France - Canada - Poland - Malaysia - Kenya - Japan - Kuwait - Australia - USA - Finland - Algeria Ireland - Uruguay - South Africa - Peru - Paraguay India - Estonia - Romania - Portugal - Latvia - Georgia - Singapore - Italy - Uzbekistan - Marocco - (South)Korea - Madeira - Ohman - Argentina - Germany - Greece - Austria - Nigeria - Belgium - New Zealand - Lebanon - Pakistan - Sweden - Taiwan - Thailand - U.K. - Malta - Philippines

7 Az allergia definíciója : az immunrendszer programozásnak hibája: genetikailag meghatározott környezeti tényezők által befolyásolt fokozott IgE-típusú immunválasz legtöbbször közömbös környezeti antigénekkel szemben, amelyek az átlagos populációban ilyen immunválaszt NEM keltenek

8 Átfogó allergia prevalencia adatok a világban : Az emberek %-ának van atópiás hajlama ; több, mint 50 %-uk szenzitizált legalább egy allergénnel. Allergiás rinitisz : 3/4-35 % között Allergiás asztma : 1 15 % között (legalább 300 millióan) Napi > 500 haláleset (óránkint egy az EU-ban) Atópiás dermatitisz és kontakt allergiák : 20 %- ig

9 Példák az allergiák közvetlen társadalmi terheire USA :, allergiás rinitisz : 40 md USD /év; 60 millió beteg Egy rinitiszes beteg kezelése 700 USD/év (50% gyógyszer + 50% egyéb költség) Évi 3.5 millió elveszett munkanap, 10-40%-os teljesítmény csökkenés. EU : allergiák együtt : legalább 70 md /év Egy szénanáthás beteg kezelése /év Magyarország : allergiák együtt : ~ 25 md HUF (csak gyógyszer)

10 Az allergiákat meghatározó tényezők 1. Rizikó tényezők az allergiák létrejöttében : prediszponálók: egyéni genetikaiak nem és faj oki (kauzális) tényezők: allergének (bel- és kültériek) foglalkozási szenzitizáló anyagok és helyzetek gyógyszerek és táplálék adalékanyagok,- kiegészítők járulékosak: dohányzás (aktív passzív) levegő /víz / talaj /épület szennyezők vírus (nem csak légúti) fertőzések születési méret (?) szoptatás rövidsége, korai elválasztás egyéni / családi táplálkozási jellemzők, testsúly stb

11 Az allergiákat meghatározó tényezők 2. Rizikó tényezők az allergiák kiújulásában (triggerek) : allergének klimatikus helyzet levegő szennyezők (és együtthatásaik) légúti / GI (főleg vírus) fertőzések fizikai terhelés más betegségek (krónikus szinuszitiszek, GORD) más immun betegségek egyidejű jelenléte emocionális és más pszichés tényezők táplálékok, adalékanyagok, gyógyszerek

12 Gén környezet interakció szerepe az asztma / atópia pathogenezisében -> Dohányzás/ dohányfüstnek való kitettség -> Légszennyező anyagok pl. PAH, O 3 -> Mikrobiális környezet -> Anyai táplálkozás Prenatális kitettség asszociál: csökkent születési súly, koraszülöttség csökkent légzésfunkció átmeneti zihálás (asztmatikus légzés) asztma és/vagy légúti fertőzés a nagyobb mértékű mikrobiális kitettség fordítottan arányos aszmával várandósság idején E vitaminban, cinkben szegény táplálkozás, antibiotikumok szedése növelhetik a gyermekkori asztma kialakulásának kockázatát

13 Allergén családok Pollenek (fák, füvek, gyomok) Gombák Atkák,pókok,bolhák,kullancs Hobbi és háziállatok, laboratóriumi állatok Rovarok Táplálék Gyógyszer Foglalkozási allergének Infektív ágensek

14 Mi változott az év tízmilliók óta a környezetünkben lévő pollenekben?

15 Leggyakoribb légköri pollenszemek Szegeden Juhász M.

16 Szezonális allergiás rhinitisben a klinikai tünetek és a pollenszám korrelál Pollenszám Tünetek 7 6 Pollenszám/m TSS Napok 1 4 Hetek 0 Ricca et al. J Allergy Clin Immunol. 2000;105(1 Pt 1):54.

17 atka allergén (µg/g por). A minimális perzisztáló gyulladás elve M e c h a n i s m s o f h o u s e d u s t m i t e i n d u c e d r h i n i t i s tünetküszöb tünetek 0, 1 gyulladás hó m i n i m a l p e r s i s t e n t i n f l a m m a t i o n

18 UCB A mai pollenek különlegesen agresszívek? A mai városlakók hajlamosabbak növényi allergének által kiváltott légúti megbetegedésekre, mint a vidéken lakók

19 Légszennyezés patomechanizmusai Makrofág fagocitózis fokozódik, gyulladáskeltő mediátorok szintézise fokozódik Antigén prezentáció módosul Markofág kemotaxis gyengül Oxidatív stressz mechanizmusok károsítják a mitokondriumokat Az atópiás hajlam erősödik

20 További ismert elemek a patomechanizmusban: PM10: Th2 citokin profil erősítése, IgE termelés és B limfocita differenciálódás és elősegítése, mukóza eozinofil szám emelése A pollutánsok a placentán is átjutnak és epigenetikai hatásuk is lehet. A csecsemőkori tüdő fejlődését is lassíthatják. A légszennyezés típusa szerint okozhat inkább irritatív (bronchitisz) vagy allergiás(asztma) tüneteket.

21 Szálló por szennyezés által igazoltan kiváltott tünetek Légútiak: tünetindukció vagy fokozódás: köhögés,légszomj,alvászavar, LF romlás (FEV1 PEF ), akut asztmás roham - sürgősségi ellátással, kórházi felvétellel, fizikai terhelhetőség csökkenése, gyógyszer igény növekedése (hörgőtágítók / szteroidok): OR 1.5 x. Orrdugulás, orrfolyás,tüsszögés Keringés: aritmia, szívizom iszkémia

22 Légszennyezés (PM)által igazoltan kiváltott betegségek BHR, asztma, terhelés indukált asztma, krónikus bronchitisz, emfizéma, légúti vírus fertőzések súlyosbodása Tüdő tumor (OR 1.3) allergiás és nem-allergiás rinitisz infarktus, trombózis (?) Ekcéma (?) Individuálisan nem határérték függőek (genetikai érzékenység?). Nincs biztosan ártalmatlan koncentráció vagy expozíciós időtartam

23 Légszennyezettség és klíma hatása a pollinációra : Nagyobb mennyiségű pollen termelődik, hosszabb ideig Több új fehérje termelődik (stressz fehérjék) A folyamatosan expresszálódó allergén fehérjék mennyisége nő Hőmérséklet növekedés hatása felbecsülhetetlen, a pollenspektrumot is változtatja. CO2 szint 350μmol 2x : 60-90% parlagfű pollenszám növekedés, főleg városi környezetben.

24 Beltéri allergén családok Felnőttek idejük 87%-át, csecsemők még többet töltik indoor Házipor atka / hobbyállat hámelemek / svábbogár / penész / egérfehérje / baktériumok (50%-uk emberi eredetű) / kültéri pollenek / beltéri növények. Táplálék összetevők.

25 Beltéri allergia elősegítő tényezők Dohányfüst elsősorban az anyai dohányzás Gázfűtés és főzés / fafűtés Építészeti-lakberendezési technológiai anyagok Tisztítószerek és más háztartási vegyszerek Főzési technológiák Külső légszennyezés

26

27 Percentage patients with comorbidity Az allergiás rinitisz jár a leggyakrabban együtt más allergiás kórképekkel 43% 37% 32% 29% 19% Asthma Eczema Ételallergia Urticaria Csak AR

28 Allergiás többszervrendszeri komorbiditások

29 A tüneteket okozó mediátorok allergiás rhinitisben Tüsszögés Hisztamin Endotelin Viszketés Orrfolyás Hisztamin Leukotriének Endotelin MEDIÁTOROK Hisztamin Endotelin Hisztamin Leukotriének B 4 /C 4 /D 4 Prosztaglandinok D 2 /E 2 /I 2 Kininek Orrdugulás

30 Az asztma bronchiale definiciója A légutak krónikus gyulladásos megbetegedése, több ok, elősegítő tényező folyamatos együtthatásának eredményeképp jön létre, általában többféle párhuzamos patomechanizmussal. A légúti obstrukció spontán vagy gyógyszerek hatására reverzibilis főleg a korai stádiumokban. Hisztopatológiai jellemzői a légúti epitelium pusztulása, kollagén lerakódás a BM alatt, nyálkahártya ödéma, hízósejt aktiváció, gyulladásos sejt infiltráció, a simaizom sejtek számának és tömegének növekedése, fokozott nyákképződés.

31 Az asztma vezető tünetei : Sípoló légzés, dyspnoe, mellkasi feszülés, nehézlégzés (epizodikusan, súlyos esetben akár folyamatosan is). Jellemzi még a légúti hyperreaktivitás, a köhögéses epizódok, főleg éjjel. Fő provokáló tényezői: allergén terhelés, pollutánsok, fizikai terhelés, pszichés tényezők.

32 Az allergiás rinitisz definíciója A felső légutak (orr és melléküregek) nyálkahártyájának és szubmukózájának genetikai hajlamosságra (atópia) épülő IgE-mediált gyulladása, amit allergén expozíció vált ki, és környezeti, életmód hatások, vírusinfekciók befolyásolnak. Fenotípusait a fennállás időtartama (intermittáló-perzisztáló) valamint súlyossága (enyhe- középsúlyos/súlyos) határozzák meg elsősorban.

33 Allergiás rinitiszes tünetek Tüsszögés/orrfolyás/viszketés/orrdugulás Több, mint 90 %-ban szemtünetekkel is társul (viszketés / könnyezés / belövelltség / lokális ödéma)

34 Az allergiás rinitisz kifejezetten ronthatja az életminőséget Jó Rossz 50 0 Egészségesek (n=116) Perzisztáló rinitiszes betegek (n=551)

35 A kezelés lehetőségei : Antihisztaminok (Lokális!) szteroidok Leukotrién antagonisták Hörgőtágítók Allergén specifikus immunterápiák Biológiai terápiák Nem-gyógyszeres módszerek Súlyosság- /tünet orientáltan egyéni terápia a cél

36 A humán tényező Gyógyszervizsgálatok eredményességét sohasem lehet a valódi életben reprodukálni Adherencia: a terápiahűség. Minden betegségben csökken a bevitel körülményei, az alkalmazás időtartama, a gyógyszerek fajtája és mennyisége stb szerint Compliance: az orvosi tanács elfogadása. Befolyásolják: betegségkép, egészség értéke, pszichés tulajdonságok. Folyamatos, bizalom- és informáltság alapú együttműködés kell a beteg szuverén döntésének meghozatalához és végrehajtásához.

37 Ételallergiák és intoleranciák

38 Emésztő-szervrendszeri alapadatok Felszín kb 200 m 2 Intesztinális baktérium tömeg: Intesztinális limfocita mennyiség: 5 x Fogyasztott táplálékfehérje mennyiség: 12 tonna/élethossz = kb 400 g /nap

39 A táplálék allergiák és intoleranciák jellegzetes, gyakoribb tünetei Bőr: száj ödéma, OAS, akut és krónikus / intermittáló urticaria angioneurotikus ödéma, atópiás ekcéma/dermatitisz szindróma Légutak: rinokonjunktivitisz, laringeális ödéma, spasztikus bronchitisz, bronchiális hiperreaktivitás, esetleg asztma Emésztőszervek: hányinger, hányás, hasi görcsök, fájdalom, meteorizmus, fokozott bél motilitás, hasmenések, véres széklet Szisztémás: anafilaxia vagy ~ közeli állapotok

40 Bélhez asszociált nyirokszövet

41 GALT : Peyer plakk sejt összetétele

42 GALT : mmezenteriális nyirokcsomó sejt összetétele m

43 Az orális tolerancia és a táplálék allergia fő patomechanizmusa

44 Ételek allergenitása A legfontosabb allergének : tej és összetevői (kazeinek) > tojás > földi mogyoró > búzaliszt > szója > diófélék > egyes zöldségek és gyümölcsök (életkor függés!) Az erős allergének ellenállnak hőkezelésnek és emésztésnek Új táplálékok megjelenése populációs szinten mindig új ételallergiákat generál Az újszülött korban éretlen mukozális immunrendszer (kevés intralumináris IgA), a kevés HCl és az emésztő enzimek alacsony aktivitása is az allergenitás relatív fokozódásához vezetnek

45 A gasztrointesztinális permeabilitást változtató tényezők szerepe: negatív (pro-allergiás) hatások: gyógyszerek (nsaid-ok, citostatikumok, antibiotikumok,ppi és antacidok) korábban ismeretlen infektív ágensek alkohol, fűszerek, dohányzás pozitív hatások: probiotikumok

46 A szenzitizáltság ételallergénekkel szemben már közvetlenül a születés után kialakulhat % 8 Tyúk tojás Tehén tej Búza liszt Szója Kor (évek)

47 Keresztreakciók Fizikai, kémiai, biokémiai, biológiai (funkcionális) szempontból rokon szerkezeteken alapulnak, amikor a szenzibilizáció helye és a későbbi antigén kontaktusok helye eltér, és ennek klinikai jelentősége van.

48 Példák klinikai jelentőségű keresztreakciókra

49 Az ételallergiák diagnosztikája : Családi anamnézis (közös környezet, életvitel, genetika) egyéni anamnézis : mozgáskultúra, elhízottság, tünetek, táplálkozási szokások Tünetek és panaszok sokszor kevéssé informatívak Differenciál diagnosztika : gyulladásos és funkcionális emésztőszervi betegségek / más pszichoszomatikus tünet együttesek / krónikus urtikariák

50 Az ételallergiák diagnosztikája : In vivo módszerek Allergológiaiak Prick tesztek Prick-prick tesztek Epikután tesztek Citokin és mediátor megh. Légzésfunkciós vizsgálatok provokáció alatt DBPCFC (dózis titrálással) Nem allergológiaiak Gasztroenterológiai vizsg.: Endoszkópia, biopszia HP vizsgálatok Permeabilitási vizsgálatok Eliminációs étrendek

51 Terápia Célzott diéta / tüneti gyógyszerek ( H, szteroid, LT antagonista, DAO bevétel) Anti-IgE terápia SIT földimogyoró allergiában eredményes. Tejfehérjék esetében bizonytalan, átmeneti hatású. Antigenitás csökkentése (GMO-k?)