A felnőttképzés finanszírozása
|
|
- Borbála Barta
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Polónyi István A felnőttképzés finanszírozása 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 9th Hungarian National and International Lifelong Learning Conference Szegedi Tudományegyetem április
2 FELNŐTTKÉPZÉS CÉLJAI
3 A felnőttképzés jelentősége és céljai Theodore Schultz szerint az emberi tőkét növelő öt fő tényező a formális, szervezett, elemi, közép-és felsőfokúoktatás valamint az egészségügyi létesítmények és szolgáltatások továbbá a változó munkalehetőségekhez való alkalmazkodás érdekében megvalósuló vándorlása és a munka közbeni képzés mellet a felnőttképzési programok. (Schultz, 1983.) Schultz szerint az emberi tőke mind közvetlen mind közvetett (külső) hatásaival hozzájárul a gazdasági fejlődéshez. A társadalom, gazdaság, tudomány, technológia fejlődésének következtében a termelő ember ismeretei elavulnak, s így egyre nagyobb súllyal jelentkezik a folyamatos továbbképzés szükségessége. Az egész életen át tartó oktatás azonban ennél többet jelent. "Az egész életen át tartó oktatás ahhoz nyújt eszközöket mindnyájunk számára, hogy megtaláljuk a munka és a tanulás egyensúlyát, hogy aktív polgárok lehessünk Oktatás -rejtett kincs. (1997)
4 A felnőttképzés jelentősége és céljai Az OECD megközelítése szerint az élethosszig tartó tanulás három alapvető célja a személyiségfejlődés, a szociális összetartásés a gazdasági növekedés(1996: Lifelong learning for All ) Az EU megfogalmazása szerint az élethosszig tartó tanulás egy lényeges politika az állampolgári minőség, a társadalmi kohézió és a foglalkoztatás fejlesztéséért. (Lisszaboni stratégia 2000) A Tanács állásfoglalása a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról (2011/C 372/01) című dokumentum megállapítása szerint: a gazdasági válság mind rövid, mind hosszú távú következményeinek a kezelése céljából szükség van arra, hogy a felnőttek rendszeresen növeljék személyes és szakmai készségeiket, kompetenciáikat. A munkaerőpiac jelenlegi instabilitására és a társadalmi kirekesztettség csökkentésének szükségességére tekintettel ez különösen érvényes az alacsony képzettségű munkaerőre. Azonban minden felnőttnek köztük a magasan képzetteknek is jelentős előnye származhat az egész életen át tartó tanulásból.
5 RÉSZVÉTELI JELLEMZŐK
6 A felnőttképzési részvétel jellemzői itthon és a fejlett világban
7 Az iskolarendszerű felnőttképzés résztvevői Magyarországon
8 Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés résztvevői Magyarországon
9
10 Mitől függ a részvétel? A részvételi arányok korrelációt (+0,5835) mutatnak az egy főre jutógdp-vel, tehát az iskolarendszeren kívüli képzés részvételében való lemaradásunk összefügghet gazdasági helyzetünkkel. Ennek ellenére meglehetősen ijesztő, hogy a felnőtt népesség több mint 90%-a semmilyen képzésen nem vesz részt. További tényezők, amelyek befolyásolják a részvételi arányokat az állami szerepvállalás, beleértve a vállalatok képzési politikáját ösztönző/kényszerítő adópolitikát, az ösztönző finanszírozási módszerek, és persze az egyének motivációi.
11 A FINANSZÍROZÁS FORMÁI MÓDSZEREI
12 A felnőttképzés finanszírozási módszerei
13 Milyen finanszírozás legyen? A korábban már idézett A Tanács állásfoglalása a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról (2011/C 372/01) című dokumentum Európai cselekvési program a felnőttkori tanulásra című melléklete a finanszírozásról is ír. Eszerint a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy mindenekelőtt.hozzanak létre olyan életképes és átlátható rendszert a felnőttkori tanulás finanszírozására, amelynek alapja: a felelősség megosztása, a felnőttkori tanulás iránti magas fokúállami kötelezettségvállalás, a fizetni nem tudók támogatása, a pénzforrásokkiegyensúlyozott, az egész életen át tartótanulás folyamatát végigkísérőelosztása, valamennyi érdekelt fél méltányos pénzügyi hozzájárulása, továbbá a hatékonyabb és eredményesebb finanszírozás innovatív eszközeinek feltárása.
14 MENNYIT KÖLTÜNK FELNŐTTKÉPZÉSRE?
15 A felnőttképzés finanszírozásának terjedelme az egyes teherviselők szerepe a.) Az állam Az állam közvetett, tehát az intézményeknek nyújtott támogatás formájában támogatja az iskolarendszerű felnőttképzést Az iskolarendszerű felnőttképzés állami támogatása évi milliárd Ft (2009-ben 22,1 milliárd, 2010-ben 22,5 milliárd, 2011-ben 23,6 milliárd forintra becsülhető). Az állam az iskolarendszeren kívüli képzést is támogatja. az állam(háztartás)i forrásból származó felnőttképzési támogatás ben közel 17 milliárd forint volt (ÁSZ jelentés) Ennek két legmeghatározóbb összetevője a vállalkozásoktól (munkáltatóként) a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére kifizetett képzéstámogatás (51%), valamint a Munkaerőpiac Alapból kifizetett képzéstámogatás (37%) Államilag kondicionált hiteleknek (Diákhitel 1. és 2.) alig van jelentősége a felnőttképzésben 2012-től a hitelhez jutás életkori határát leszállítják a 35. életévre (a korábbi 40-ről)
16 A felnőttképzés finanszírozásának terjedelme az egyes teherviselők szerepe b.) A vállalatok és szervezetek A vállalatok és foglalkoztató szervezetek a 2009-es iskolarendszeren kívüli képzések támogatásából 17%-ot viselnek, ami meglehetősen szerény ráfordítási arány. Ugyanakkor csalóka ez az alacsony arány, - ugyanis mint fentebb említettük az állami ráfordítás felét a szakképzési hozzájárulás teszi ki. Ráadásul az állami kiadások további 7%-a a költségvetési szervek által munkáltatóként fizetett képzéstámogatás, amit lényegében ide is lehetne sorolni. c.) A résztvevők A képzésben résztvevők 2009-ben az iskolarendszeren kívüli képzés ráfordításainak több mint negyedét finanszírozták, (10,6 md Ft) Hozzá kell tenni, hogy az iskolarendszerű képzésben, a felsőoktatási részképzésben részt vevő államilag nem finanszírozott hallgatók ugyanebben az évben mintegy 20 milliárd forint költségtérítést fizettek. d.) Egyéb források Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés forrásai között (2009-ben) jelentős, közel 11%-ot tettek ki az Uniós és egyéb nemzetközi források és hazai társfinanszírozásuk.
17
18 Az alacsony vállalati teherviselés (ellentmondásai ellenére is) nemzetközi összehasonlításban is szembetűnő. A munkaadók ilyen irányú kiadásai egyértelműen a legalacsonyabbak, az OECD országok között.
19 Összességében a felnőttképzés két legnagyobb teherviselője (2009-ban) az állam és a tanuló egyén. Ugyanakkor a vállalatok meglehetősen szerény terheket viselnek alkalmazottaik képzésében. Az összes számba vett felnőttképzési kiadás 2009-ben a GDP mindössze 0,3%-át tette ki.
20 KONKLÚZIÓK
21 Konklúziók A 20. század második felétől a felnőttképzés átalakult. A korábbi hiánypótló szerep helyébe egyre inkább a folytató, az át-és továbbképzőszerep lép. Egyben a felnőttképzésfogalma is átalakul, s helyébe az életen át tartótanulásfogalma lép. Mindezek átalakítják a felnőttképzési aréna szereplőinek motivációit is. A felnőttképzés részvételi arányai viszonylag szoros összefüggést mutatnak a gazdasági fejlettséggel: A hazai viszonylag alacsony részvételi arányok ezzel is összefüggnek, a hazai felnőttképzés viszonylag alacsony szintje az ország gazdasági fejlettségével nagyjából összhangban van. Másoldalról éppen a recesszió idején kellenének nagyobb ráfordítások a felnőttképzésben,(elsősorban az állam részéről)
22 Konklúziók -folyt Az egyének felnőttképzési részvétellel kapcsolatos motivációit jól magyarázza az emberi tőke elmélet. A felnőttképzés különböző formáiban való részvétel egyéni belsőmegtérülési rátái igen magasak. a felnőttképzés motivációs rendszerében meghatározó szerepet játszik a státuszkonfliktus elmélet, amely szerint a felnőttoktatás fő feladata, hogy muníciót adjon az álláskereséshez, a karrierépítéshez. Így felnőttképzésben meghatározóan a magasabb iskolázottságúak vesznek részt, azzal a céllal, hogy második, kiegészítő stb. végzettséget, diplomát szerezzenek, bizonyítva alkalmasságukat ezért fontos az olyan felnőttképzési politika, amely az alacsony iskolázottságúak részvételét ösztönzi
23 Konklúziófolyt A munkaadók motivációjáról a standard közgazdasági elmélet úgy véli, hogy a racionális munkaadók költségvállalási hajlandósága korlátozott, csak a speciális (azaz a csak náluk hasznosítható ismereteket adó) képzések esetében hajlandók de akkor is csak részben vállalni a képzés költségeit A menedzsment irodalom megközelítése más, eszerint a képzés, továbbképzés, fejlesztés meghatározó része az emberi erőforrás menedzsmentnek. A képzés a vállalatok főleg a nagyvállalatok humán politikájában a piaci alkalmazkodás egyik alapvetőeleme, de egyben az alkalmazottak motivációjának eszköze is. hozzá kell tenni, hogy a munkaadók képzéssel kapcsolatos kiadásai nem kizárólag saját döntésükön múlnak. Ugyanis sok országban a munkaadókat törvény kötelezi meghatározott alkalmazotti képzés viselésére (pl. Franciaország), vagy képzéssel kapcsolatos adók fizetésére, illetve annak visszaigényelhetőségére (pl. Magyarország).
24 Konklúziófolyt A felnőttképzési aréna meghatározószereplője az állam. Az állam oktatási szerepvállalására a standard közgazdasági magyarázat legfontosabb érveként azt szokták felhozni, hogy az oktatás részint közvetlen, részint közvetett társadalmi hasznokkal jár. Más oldalról a gazdaságpolitikai megközelítések a munkaerőnek a gazdaság szerkezeti változásaihoz történő gyorsabb alkalmazkodását emelik ki. Az államnak mindenképpen feladata a jogszabályi feltételeket megteremteni, amelyek biztosítják a hozzáférés lehetőségétminden felnőtt számára, és ösztönzőfinanszírozási erőteret létrehozni. Ez nem jelent feltétlenül kiemelkedőállami pénzügyi támogatást, de mindenképpen jelent ösztönzést, garanciákat és szabályozottságot a felnőttképzések területén a tanulni akaró felnőttek számára. Bizonyos társadalmi rétegek, célcsoportok esetében finanszírozási és erőteljesebb koordinációs szerepet is el kell látnia a felnőttképzés területén. A munkanélküliek, a szociális hátrányos helyzetű csoportok esetében az állam esélyteremtő szerepe nélkülözhetetlenné teszi a képzések támogatását és bizonyos irányítását.
25 Összegzésül A hazai felnőttképzés: a fejlett országokhoz hasonlítva viszonylag alacsony fejlettségi szintet mutat. a vállalatok részéről alacsony teherviselési hajlandóság jellemzi, nélkülözhetetlen lenne olyan finanszírozási formák és ösztönző adórendszer kimunkálása, amely a vállalatok tehervállalókészségét növelné. mozgatórugója jelenleg meghatározóan az egyéni érdekeltség, ami azzal a következménnyel jár, hogy a felnőttképzésnek alapvetően azok az alrendszerei fejlődnek, ahol a potenciális résztvevők egyrészt magas várható egyéni megtérülési rátában reménykedhetnek, másrészt pedig jelenlegi keresetük elegendő forrást biztosít a megélhetésük mellett a képzési költségek fedezetére. tehát alapvetően a magas iskolázottságúés keresetűrétegeka meghatározórésztvevői. A felnőttképzés kiterjedéséhez szükséges, hogy mind a munkáltatók, mind az állam felismerjék érdekeltségüket s olyan támogatási és képzés-, befektetés-ösztönzési rendszereket (pl egyéni tanulási számlák, tandíjhitelrendszerek, utalványrendszerek stb.) építsenek ki, amelyek elősegítik a többi réteg bekapcsolódását a felnőttképzésébe. Ehhez világos állami felnőttképzési oktatáspolitika szükséges, amely egyértelműen azonosítja az egyes célcsoportokat, s azok képzésbe vonási céljait, s ezen célcsoportokhoz megfelelő ösztönzési és támogatási rendszereket rendel.
26 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET
FELNŐTT TANULÁS FINANSZÍROZÁSA
B. szekció: A FELNŐTT TANULÁS FINANSZÍROZÁSA Szekció elnök: Prof. Dr. Polónyi István, Menedzsment és Marketing Tanszék, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar, Debreceni Egyetem Szekció titkár: Dr. Erdei
RészletesebbenA FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSI KÉRDÉSEI NAPJA- INKBAN
A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSI KÉRDÉSEI NAPJA- INKBAN Készítette: Végh Attila Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Jogi szakokleveles közoktatási szakember 2013. december 14. 1. Bevezető Egy
RészletesebbenEmberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi
RészletesebbenHAZAI FOLYAMATOK ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSÁBAN
9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Szeged, 2013. április 18-19. HAZAI FOLYAMATOK ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSÁBAN Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Hosszabb
Részletesebben6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.
6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Egyetem
Hungarian Higher Education Lifelong Learning Network 13. NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI LIFELONG LEARNING KONFERENCIA Budapesti Gazdasági Egyetem 2017. április 21. 1 A FELNŐTTKÉPZÉS SZEREPE ÉS MEGVALÓSULÁSA HAZÁNKBAN,
RészletesebbenOktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság
Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói
RészletesebbenINFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár
INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA 2019 Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár IPAR 4.0 az informatikai képzés átalakulása Az Ipar 4.0 megjelenésével minden foglalkozás átalakul Forrás: McKinsey (2018)
RészletesebbenElőadók: Kiss Bettina Boglárka, Rácz Ildikó. 13. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
"Az egész életen át tartó tanulás (lifelong learning) jogi keretei a munka világában, különös tekintettel a munkaviszonyra készülő tanulmánykötet bemutatása Előadók: Kiss Bettina Boglárka, Rácz Ildikó
RészletesebbenLXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás
LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás I. A célok meghatározása, felsorolása A Munkaerőpiaci Alap (MPA) működésével összefüggő rendelkezéseket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek
RészletesebbenSzakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére
Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály
RészletesebbenPordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális
Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális hatása a regionális fejlődésre Régiók a foglalkoztatás növeléséért EARLALL konferencia, Pest megye, 2010.
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó
RészletesebbenMunkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések
A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg
Részletesebben2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8
A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen
RészletesebbenTanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében
Tanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében 14. MellearN Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2018. 04.19-20. Debrecen Márkus Edina Ph.D Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi
RészletesebbenPartnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról
Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:
Részletesebbenv e r s e n y k é p e s s é g
anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése
RészletesebbenA Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.
A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás
RészletesebbenSzakdolgozati témakörök
Szakdolgozati témakörök Oktatók Téma Gyenes Zsuzsa Andragógia BA Andragógia MA 1. Az időskori önkéntesség egyéni és/vagy társadalmi haszna. 2. Aktív állampolgárok nevelése - a közművelődés lehetőségei.
RészletesebbenZárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)
Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenVezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller
Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenAL AGENDA. Az Erasmus+ A Felnőttkori Tanulás Európai Menetrendjének Nemzeti Koordinátora projekt. Mellearn országos konferencia
AL AGENDA Az Erasmus+ A Felnőttkori Tanulás Európai Menetrendjének Nemzeti Koordinátora projekt Mellearn országos konferencia 2019. 04. 25. Vedovatti Anildo Tartalom. 0 1 A Tanács ajánlása Új lehetőségek
RészletesebbenÖsszeállította: Lengyel László c. egyetemi docens
Összeállította: Lengyel László c. egyetemi docens 1 Oktatás, képzés = befektetés az emberi tőkébe A humán tőke minden ember sajátja, munkaerejéhez tartozik. A képességek az egyén munkáját teszik hatékonyabbá.
RészletesebbenA foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok
RészletesebbenFelzárkózás a szakképzésen keresztül
Felzárkózás a szakképzésen keresztül Esélyteremtés konferencia 2017. április 5. Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár 2 A lemorzsolódottak létszámarányai képzéstípusok
RészletesebbenLisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok
Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 15.5.2012 B7-0000/2012 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-0000/2012. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
RészletesebbenFoglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.
Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett
RészletesebbenMÉRLEGEN A KORMÁNYZATI CSR CSELEKVÉSI TERV
MÉRLEGEN A KORMÁNYZATI CSR CSELEKVÉSI TERV TÖLGYES GABRIELLA CSR KOORDINÁTOR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM 2016. DECEMBER 07. EOQ MNB PÓDIUMBESZÉLGETÉSEK A MINŐSÉGRŐL 1. Előzmények 2. Tapasztalatok 3. Következő
RészletesebbenDigitális Oktatási Stratégia
Digitális Oktatási Stratégia Felnőttkori tanulás pillér Várkonyi Zoltán pillér vezető Budapest, 2016. november 23. A Digitális Oktatási Stratégia A DOS pillérszerkezete Köznevelés Szakképzés Felsőoktatás
RészletesebbenA szakképzés állapota 2008-ban a vasútgépészeti szakmák tükrében. Mi látható a megrendelő HR-es szemüvegén keresztül?
A szakképzés állapota 2008-ban a vasútgépészeti szakmák tükrében Mi látható a megrendelő HR-es szemüvegén keresztül? A közelmúlt (15év) fejleményei Tanuló létszám drasztikus csökkenése Diplomás képzés
RészletesebbenA felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció
A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.
RészletesebbenA FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK
FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most
RészletesebbenA Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete
A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,
RészletesebbenGazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök
Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai
RészletesebbenFELNŐTTKÉPZÉS ÉS KOMPETENCIA
GINOP-6.2.1-VEKOP-15-2015-00001 Részvétel az OECD Felnőttek Képességés Kompetenciamérés Programjában (PIAAC) FELNŐTTKÉPZÉS ÉS KOMPETENCIA Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium
RészletesebbenGazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem
Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi
RészletesebbenKormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.
Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium
RészletesebbenA mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés
FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenErasmus+ stratégiai partnerségek - szakképzés és felnőtt tanulás
Erasmus+ stratégiai partnerségek - szakképzés és felnőtt tanulás A program legfontosabb elemeinek áttekintése Pályázatíró szeminárium 2017. január 17. Jakabné Baján Ilona Projekt Pályázat kötött idő- és
RészletesebbenKÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA
Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY
RészletesebbenA Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban
12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia MELLearN Felsőoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért 2016. április 21-22. A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú
RészletesebbenSikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola
Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenOKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenDR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD.
DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD. FŐISKOLAI TANÁR KUTATÁSI TERÜLETEK A HAZAI FELNŐTTKÉPZÉS FUNKCIÓI, FEJLŐDÉSE, HATÉKONYSÁGA A SZAKKÉPZÉS MODULÁRIS ÉS KOMPETENCIA ALAPÚ FEJLESZTÉSE A KULCSKOMPETENCIÁK SZEREPE A SZEMÉLYISÉG
RészletesebbenSzakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.
Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális
RészletesebbenA Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs
RészletesebbenRegionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén
Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu
RészletesebbenTÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK
7 régió, 1 cél: a társadalmi vállalkozások ökoszisztémájának erősítése Európai Uniós regionális politikai döntéshozók számára kialakított szakpolitikai diagnosztikai rendszer segítségével. Az utóbbi években,
RészletesebbenTárgy: Az Észak-magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központ Alapító Okiratának módosítása
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésétől, Miskolc 89/2004. (IX. 16.) Kgy. számú határozat Tárgy: Az Észak-magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központ Alapító Okiratának
RészletesebbenGyöngyös,
XIV. Nemzetközi Tudományos Napok Gyöngyös, 2014. 03.27.-03.28. A munkapiaci termelékenység és az intézmények összefüggései különböző képzettségi szinteket igénylő ágazatokban 1 Előadó: Dr. Máté Domicián
RészletesebbenTÁMOP B.2-13/
A szakképzési centrumok szerepe a megújuló szakképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. 1 A SZAKKÉPZÉSI CENTRUMOK LÉTREHOZÁSA - ELŐZMÉNYEK Nemzetközi példák, pl.: Hollandia,
RészletesebbenÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA
ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek
RészletesebbenFOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Cím: 1054 Budapest, Alkotmány u. 3. E-mail: szepzsofia@fmm.gov.hu Honlap: www.fmm.gov.hu Főosztályvezető: Dr. Szép Zsófia F M M 1 .. TÁJÉKOZTATÓ A FELNŐTTKÉPZÉS
RészletesebbenA globalizáció hatása a munkaerőpiaci
A MUNKAERŐPIAC FOGALMA ÉS JELLEMZŐI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A globalizáció hatása a munkaerőpiaci folyamatokra Globális felmelegedés Globális gazdaság
RészletesebbenA közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet
A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,
RészletesebbenAlma a fán - Fókuszban a tanulás támogatása: Életkori sajátosságok életkori kihívások május 12. Tempus Közalapítvány Szegedi Eszter
Alma a fán - Fókuszban a tanulás támogatása: Életkori sajátosságok életkori kihívások 2011. május 12. Tempus Közalapítvány Szegedi Eszter Oktatásügy az Európai Unióban Tagállami prioritás Nyitott koordinációs
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett
RészletesebbenFELHÍVÁS PÁLYÁZATI ÉRTÉKELŐ SZAKEMBEREK RÉSZÉRE
FELHÍVÁS PÁLYÁZATI ÉRTÉKELŐ SZAKEMBEREK RÉSZÉRE A Tempus Közalapítvány pályázatot hirdet a közalapítvány által kezelt pályázatok bírálatában való részvételre köznevelés, felsőoktatás, felnőtt tanulás,
RészletesebbenVálasztható diplomadolgozati témák az Emberi erőforrás tanácsadó mesterszakon
Választható diplomadolgozati témák az Emberi erőforrás tanácsadó mesterszakon Dr. Vehrer Adél 1. Az idős emberek sajátosságai, helyzetük napjainkban; művelődési és felnőttképzési igényeik, lehetőségeik
RészletesebbenTávmunka az ideális telephely? Investors Conference 2008. április 4.
Távmunka az ideális telephely? Investors Conference 2008. április 4. Távmunka Magyarországon Jogszabályi környezet adott Több pályázati lehetőség Sikeres projekt: örkényi távmunkaház Több szervezet is
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
RészletesebbenVezetői és humán számvitel
SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK Emberi erőforrások felsőoktatási szakképzés (I.) ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZAT Vezetői és humán számvitel c. tárgy tanulmányozásához 2016/2017. tanév II. félév
RészletesebbenA céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban
Dr. Zachár László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban A tudás versenyképesség ROP programok zárókonferenciája Budapest 2008. április
RészletesebbenA foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
RészletesebbenFelsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek
Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám
RészletesebbenBér- és munkaügyi elszámolások
SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK Emberi erőforrások felsőoktatási szakképzés személyügyi szakirány (II.) ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZAT Bér- és munkaügyi elszámolások c. tárgy tanulmányozásához
RészletesebbenÉletfogytig tartó tanulás avagy továbbképzési lehetőségek felnőttkorban Tálcán a világ előadássorozat
Életfogytig tartó tanulás avagy továbbképzési lehetőségek felnőttkorban Tálcán a világ előadássorozat Dr. Juhász Erika Tanszékvezető főiskolai docens Debreceni Egyetem TEK BTK Andragógia Tanszék Mi is
RészletesebbenMinségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép
Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban Felsoktatási minségtérkép 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2012. április 26-27., Gödöll Hegyi-Halmos Nóra ELTE PPK OFI Felsoktatási
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenÉletreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.
Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület
RészletesebbenGINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban
RészletesebbenTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
RészletesebbenTÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01
TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 1 SZAKFELADATAINK 10 Területi Igazgatóságot tömörítő, országos állami felnőttképzési és kutatás-módszertani intézmény. Elsődleges célja a hátrányos helyzetű
RészletesebbenStratégia a kevésbé képzettek tömeges és tartós foglalkoztatására
Dr Gergely Sándor CsC, ny. tudományos tanácsadó Eszterházy Károly Egyetem Stratégia a kevésbé képzettek tömeges és tartós foglalkoztatására A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE Dualitások
RészletesebbenA kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben
Dr. habil. Szűts Zoltán BME A kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben Változó világban 2016-1-HU01-KA202-022981 Változó világban Az információs társadalomban a munkaerőpiacon
RészletesebbenAz Állandó Képviselők Bizottsága a május 2-i ülésén megállapította, hogy immár egyhangú megállapodás jött létre a fenti következtetésekről.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. május 4. (OR. en) 8301/18 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész) a Tanács JEUN 48 MIGR 51 SOC 213 EDUC 134 Előző dok. sz.: 7831/1/18
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418.
EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/2330(INI) 19.2.2009 MÓDOSÍTÁS: 1-12 Cornelis Visser (PE418.242v02-00) Megújított szociális menetrend (COM(2009)0412 2008/2330(INI)) AM\770151.doc
RészletesebbenMunkaerőpiaci ismeretek
Munkaerőpiaci ismeretek 12. Tétel 12. Idegenforgalmi/vendéglátó szakmenedzser munkakörében fontosnak tartja a folyamatos önképzést, a szakmai fejlődést. A munkahelye is támogatja továbbtanulását, illetőleg
RészletesebbenBiztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár
Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenTudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során
Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I
RészletesebbenHogyan változnak a piac igényei a munkavállalóktól elvárt szakmai kulcskompetenciák terén
Hiányképzések képzési hiányok Mit tehet a Lifelong Learning a hiányszakmákban? Konferencia 2008. március 4 Hogyan változnak a piac igényei a munkavállalóktól elvárt szakmai kulcskompetenciák terén 1 Igények
RészletesebbenMKIK szerepe a szakképzésben
MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás
RészletesebbenDr. Fodor Imréné PRKK igazgató
Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató
RészletesebbenMagyar joganyagok - - alapító okirata 2. oldal Az képzési, területi felzárkózási koordinációs feladatokat ellátó, a társadalmi felzárkózás politika es
Magyar joganyagok - - alapító okirata 1. oldal alapító okirata 1 Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a (a továbbiakban: ) alapító okiratát
RészletesebbenNeveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1
Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása
RészletesebbenKOVÁCSNÉ DR. SZEKÉR ENIKŐ BV. EZREDES FŐOSZTÁLYVEZETŐ PROJEKT SZAKMAI VEZETŐ
-VEKOP-16 A VERSENYKÉPES KÖZSZOLGÁLAT SZEMÉLYZETI UTÁNPÓTLÁSÁNAK STRATÉGIAI TÁMOGATÁSA - A CÉLTERÜLETEK RÖVID BEMUTATÁSA KOVÁCSNÉ DR. SZEKÉR ENIKŐ BV. EZREDES FŐOSZTÁLYVEZETŐ PROJEKT SZAKMAI VEZETŐ BUDAPEST
RészletesebbenFelnôttképzés, vállalati képzés
COMPETITIO KÖNYVEK Felnôttképzés, vállalati képzés Szerkesztette: Barizsné Hadházi Edit Polónyi István Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar 2004 1 COMPETITIO Könyvek Sorozatszerkesztô: Polónyi István
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenA hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban
A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti
RészletesebbenA TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
Részletesebben