A KTI SZEMÉLYKÖZLEKEDÉSI IGAZGATÓSÁGÁNAK BEMUTATÁSA

Átírás

1 A KTI SZEMÉLYKÖZLEKEDÉSI IGAZGATÓSÁGÁNAK BEMUTATÁSA A közszolgáltatási személyszállítás menetrendjével kapcsolatos egységes egyeztetési eljárás vezetésére a közlekedésért felelős miniszter a személyszállítási közszolgáltatási menetrendek egységes egyeztetési eljárásáról szóló 15/2010. (III. 5.) KHEM rendeletben a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Személyközlekedési Igazgatóságát és annak területi Közlekedésszervező Irodáit jelölte ki. Ezt a munkát a KTI Nonprofit Kft., noha más hatáskörrel és jogosítvánnyal, de 2007-óta végzi. A Személyközlekedési Igazgatóság és területi irodái, valamint módszertani szervezete az országos, regionális és elővárosi közszolgáltatási személyszállítás rendszerének szakértői szinten megvalósuló ellenőrzött, hatékonyság- és minőség szempontú, az igénybe vevők, azaz az utasok és a megrendelő érdekeit figyelembe vevő operatív működtetése és fejlesztése érdekében látja el feladatait. Az Igazgatóságnak, mint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium speciális háttérszervezetének konkrét feladatai az alábbiakban határozhatók meg vázlatosan: az országos, regionális és elővárosi közszolgáltatási személyszállítás megrendelőjének szakértői támogatása a menetrend, a szolgáltatási minőség, tarifa és alágazati együttműködés területén, javaslatok kidolgozása a közösségi közlekedés hatékonyabb és színvonalasabb működtetéséhez a szolgáltatási minőség és az utas-elégedettség folyamatos értékelése alapján, forgalmi adatok és gazdaságossági számítások alapján a közlekedésszervezési térségek helyközi közösségi közlekedési társaságaival és önkormányzataival szorosan együttműködve a közúti és vasúti személyszállítási menetrendek és hálózati struktúra összehangolása, tarifaközösségek és közlekedési szövetségek létrehozásának elősegítése, koncepcionális javaslatok kidolgozása, az elektronikus jegy- és bérletrendszer bevezetésében való közreműködés, a szolgáltatókkal közösen kidolgozza, véleményezi, optimalizálja a közszolgáltatási menetrendeket, az általa szervezett helyi (önkormányzati, kistérségi, megyei, járási) egyeztetéseken képviseli a közszolgáltatási személyszállítás utas-centrikus fejlesztésére kidolgozott elképzeléseket, intézkedéseket, a közlekedésszervezési területeken szükséges döntések meghozatalához elvégzi az adatfelvételeket, adatgyűjtéseket (forgalmi-, teljesítmény-, benchmark- és gazdaságossági adatok) és értékeléseket következtetések megfogalmazásával együtt, közvetlen munkakapcsolatot ápol a közszolgáltató személyszállító társaságokkal, azok vezetőivel, továbbá a helyi közigazgatási szervezetekkel, javítja azok együttműködését szervezői és koordinációs szerepe révén, rugalmas és innovatív megoldásokat dolgoz ki a megrendelő által delegált közlekedésszervezési problémákra, közlekedéspolitikai feladatokra. KÖZLEKEDÉSSZERVEZŐ IRODÁK FELADATAI a közlekedésszervezési terület mobilitási jellemzőinek folyamatos gyűjtése, az utazási szokások felmérése, utasforgalmi adatbázisok építése, adatokkal való feltöltése, a mobilitási igényekre és az alágazatok közötti együttműködésre épülő, háztól-házig terjedő megoldások kidolgozása, a helyi közigazgatási, önkormányzati szervezetekkel és azok vezetőivel, valamint a közlekedésszervezési terület szolgáltató társaságaival, vezetőivel való kapcsolat kialakítása, az együttműködések optimalizálása, részvétel a működési területét érintő közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztési javaslatok kidolgozásában, véleményezésében, kapcsolattartás az infrastruktúra-fejlesztésekben érdekelt szervezetekkel, a közszolgáltatási személyszállítás minőségének ellenőrzése, 1

2 a személyszállítási szolgáltatások megrendeléséért felelős szervezet által delegált valamennyi feladat hatékony és minőségi végrehajtása. AZ AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉSRŐL Az autóbusz közlekedés területén minden évben számtalan menetrend-módosítás történik, melyek bevezetését minden esetben szolgáltatói, illetve önkormányzati egyeztetések előzték meg. Valamennyi módosítás a változó utazási igényekhez különös tekintettel a hivatásforgalomhoz igazodó változásokat (indulási időpont, közlekedési jel, menetidő módosításokat, további megállóhely kiszolgálásokat, egyes esetekben járatmegszüntetéseket, illetve új járatok forgalomba helyezését) tartalmazott. Az elmúlt évben is kiemelt figyelem került az alágazatok (autóbusz és vasúti közlekedés) közötti együttműködésekre: a meglévő csatlakozások fenntartásával, valamint további átszállási lehetőségekkel új, kedvezőbb menetidővel történő utazások valósultak meg. A szeptemberi iskolakezdéshez igazodva több száz járat közlekedése módosult, elősegítve ezzel, hogy minden érintett gyermek számára biztosított legyen az iskolába járás lehetősége. Jelentős változás, hogy országszerte meghirdetésre kerültek a rendszeres mentesítő járatok, ezáltal az utasok nem csak a szokásjog alapján, hanem a menetrendből is tájékozódhatnak az utazási lehetőségekről. Az új internetes menetrendi kereső pedig már egy helyen tartalmazza a vasúti és autóbusz menetrendeket, így az már intermodális utazási lehetőségeket is felkínál az utazóközönség számára. A VASÚTI KÖZLEKEDÉSRŐL 2016 végén a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak immár 3 vasúti szolgáltatóval, a MÁV-START Zrt. és a GYSEV Zrt. mellett a BHÉV Zrt.-vel is van megkötött, 2023-ig érvényes közszolgáltatási szerződése. A 2016-os év egyik legjelentősebb eseménye volt a BKV HÉV üzletágának az államhoz kerülése, az ezzel együtt járó jogi, forgalmi és közgazdasági jellegű feladatok elvégzése. A legjelentősebb elővárosi vasúti szolgáltató azonban továbbra is a MÁV-START Zrt., mely szigorú finanszírozási körülmények között működik. A vasúti közlekedés fejlesztése iránt jelentős a szakpolitikai és társadalmi elvárás, azonban a finanszírozási keretrendszer több évre előre rögzített. Az EU-s források szinte kizárólag a pálya és a járművek fejlesztését segítik elő, az üzemeltetési költségek csak folyamatos racionalizálás mellett fedezhetőek. A vasúti közlekedés lényegesen magasabb fajlagos költségszint mellett működik, mint az autóbuszos. Ebből kifolyólag menetrendi fejlesztésekre csak akkor van lehetőség, ha erre egyúttal a fedezet is megteremthető. SLA SZAKTERÜLET Az SLA (Service Level Agreement = szolgáltatási szintről való megállapodás) szakterülete a vasúti és autóbuszos közszolgáltatások minőségellenőrzését jelenti. A minőségellenőrzés az általános értelmezésével ellentétben nem a folyamat ellenőrzését és tanúsítását jelenti, hanem a szolgáltatás utas szempontjából értelmezett végellenőrzését. A KTI Személyközlekedési Igazgatóságának munkatársai rendszeresen helyszíni ellenőrzéseket végeznek a vonatokon, autóbuszokon, állomásokon, megállóhelyen, valamint a szolgáltató társaságok honlapjain. Az ellenőrzések általában nem közvetlen szankcióval járnak, hanem a keletkező nagy mennyiségű ellenőrzési adat összegződik, ezekből pedig a szolgáltatás minőségét jól leíró mutatók képezhetőek. A szolgáltatás megrendelője, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megrendelői minőségében a pénzügyi ellentételezésért minden évben reális, de ösztönzőleg ható minőségjavulás teljesítését írja elő a szolgáltatók számára. Az elmúlt év egyik új munkafeladata a VOLÁNBUSZ agglomerációs szolgáltatási csomagjának és a BHÉV szolgáltatásainak NFM által történt átvételéhez kapcsolódott. A szolgáltatás minőségellenőrzését az új szerződésekbe úgy kellett implementálni, hogy az eredeti, BKK által kidolgozott minőségi elvárásrendszer továbbra is változatlanul fennmaradjon, ugyanakkor a megrendelés átkerült az NFM felelősségi körébe. 2

3 3. SZÁMÚ MELLÉKLET ÖNKORMÁNYZATI ÉS TÁRSADALMI KAPCSOLATOK TERÜLETE A KTI Nonprofit Kft. Személyközlekedési Igazgatóságának önkormányzati és társadalmi kapcsolatok referensi állománya látja el az illetékességi területükhöz tartozó önkormányzatokkal, intézményekkel és a közösségi közlekedés által érintett társadalmi szereplőkkel történő kapcsolattartást, valamint szervezik, és dokumentálják a minden év tavaszán, járási szinten megrendezésre kerülő önkormányzati menetrendi egyeztetéseket. Az önkormányzati menetrendi egyeztetésekre a területileg illetékes szolgáltató társaságok képviselőin kívül meghívást kapnak az adott járáshoz tartozó települések polgármesterei, a megyei kormánymegbízott, továbbá a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületi vezetői és a szakképzési centrumok főigazgatói. Az egyeztetésen a szolgáltató társaságok képviselői ismertetik a közvetkező menetrendi évre tervezett módosításokat, majd a jelenlévők, a lakosságot, továbbá az utazó diákokat képviselő intézmények vezetői tehetik fel kérdéseiket, ismertethetik módosítási javaslataikat, amelyekre a jelenlévő szakértők lehetőség szerint helyben választ adnak, vagy utólag kivizsgálják az adott kérés megvalósíthatóságát. Az önkormányzati és társadalmi kapcsolatok terület további fő feladata, hogy gyűjtse és rendszerezze a közösségi közlekedési szolgáltatások igénybevevőinek népességi, lakossági, területi összetételét. A Személyközlekedési Igazgatóság szakértői munkáját a referens munkatársak nagymértékben segítik, különösen annak érdekében, hogy a mindenkori közforgalmú közlekedés menetrendje minél jobban igazodjon az igénybevevők szokásaihoz, elvárásaihoz. Feladatuk továbbá a vágányzári információkról, valamint a jelentősebb menetrend módosításokról az érintett települések önkormányzatainak tájékoztatása, emellett az igazgatósághoz és irodákhoz érkezett megkeresések, panaszok kezelése, gondoskodás a határidőre történő válaszadásról. A SZERVEZET SZOCIOMETRIAI TÉRKÉPE Települési önkormányzatok Fejlesztési Ügynökségek Oktatási Intézmények KLIK Tankerületei Felsőoktatási intézmények Szakképzési Centrumok Megyei Kormányhivatalok Kormánymegbízottak Foglalkoztatási Főosztályok Magánszemélyek KTI Személyközlekedési Igazgatóság Közlekedésszervező irodahálózata MVH, Falugondnoki Egyesületek Foglalkoztatók Megyei Kereskedelmi és Iparkamarák Turisztikai célú intézmények és civil szervezetek Közlekedési célú civil szervezetek 1. ábra: A Személyközlekedési Igazgatóság szociometriai térképe. Forrás: KTI JANUÁR 4. SZÁM

4 ÉSZAKNYUGAT-MAGYARORSZÁGI KÖZLEKEDÉSSZERVEZŐ IRODA Illetékességi területén koordinálja a helyközi közösségi közlekedést. Partnerei ebben a munkában az autóbuszos és vasúti szolgáltató társaságok (Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ, GYSEV Zrt., MÁV-START Zrt.) és a négy megye valamennyi szám szerint 874 önkormányzata. A térségben az elmúlt években nagyszabású infrastruktúra-fejlesztések zajlottak, illetve vannak folyamatban (vasút-villamosítások, vasúti pályarekonstrukciók, intermodális csomópontok, járműfejlesztések, gyorsforgalmi és elkerülő utak építése), melyek társadalmi hasznosulása csakis az infrastruktúra adottságait kihasználó integrált és összehangolt menetrend által lehetséges. Kiemelt szempont a járásközpontok közvetlen elérhetősége, a megyeszékhelyek gyors összekötése, az alágazati együttműködés, azaz a ráhordási pontokon a menetrendi csatlakozások színvonalának javítása. A fő cél, azaz a közösségi közlekedés vonzóbbá tétele érdekében gyakran fordulunk nemzetközi gyakorlatból átvett kísérleti megoldásokhoz (pl. kombinált bérlet). Összhangban a közlekedéspolitikai elképzelésekkel, a térségi operátorokkal közösen próbálnak megoldást találni a helyi és helyközi szolgáltatások összehangolására, az iparterületek hivatásforgalmú igényeinek jobb kiszolgálására. DÉL-ALFÖLDI KÖZLEKEDÉSSZERVEZŐ IRODA A Dél-alföldi Közlekedésszervező Iroda hatásköre Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékre terjed ki. Kiemelkedő feladata a hivatásforgalmi célú (munkába, iskolába járással kapcsolatos) utazási igények megismerése, elemzése, majd ezek alapján a vasúti- és autóbusz menetrend aktualizálása. Működési területükön kiemelt számú új járatindítást, illetve menetrend-módosítást eredményezett a évben megnyílt kecskeméti Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. dolgozóinak munkába járásával kapcsolatosan felmerülő utazási igények kielégítése. Rendszeresen készítenek háttéranyagokat a vasúti és autóbuszos közösségi közlekedéssel kapcsolatos infrastruktúra-fejlesztésekkel, menetrend-változásokkal kapcsolatban. Közreműködtek többek között Békéscsaba Megyei Jogú Város helyi közlekedési hálózatának felülvizsgálatában, a nemzetközi autóbusz-közlekedési kapcsolatok vizsgálatában, illetve foglalkoznak a megyeszékhelyeinket érintő telekocsi forgalom felmérésével is. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata és Magyarország Kormánya között a Modern Városok Program részeként megkötött együttműködési megállapodás és a Kormány 1131/2016. (III. 10.) Korm. határozattal elfogadott feladatai között szerepel Kecskemét és a környező települések közötti vasúti összeköttetés, az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztési lehetőségeinek vizsgálatára irányuló tanulmány elkészítése. Irodánk is tagja a projekttel kapcsolatban megalakult szakmai munkacsoportnak. ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGI KÖZLEKEDÉSSZERVEZŐ IRODA A Személyközlekedési Igazgatóság Északkelet-magyarországi Közlekedésszervező Irodája Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területén látja el feladatát. Működési területük a közlekedésszervezés, illetve közvetve a közlekedésbiztonság szempontjából is összetett. Nagy része aprófalvas, gyengébb infrastrukturális adottságokkal rendelkezik, sok zsáktelepülést tartalmaz. Ugyanakkor nagy városok, iparterületek is megtalálhatóak, így sokrétű kihívásoknak kell megfelelni. Ennek megfelelően nagy figyelmet fordítanak olyan javaslatok kidolgozására, amely hozzájárul a közösségi közlekedés hatékonyabb és színvonalasabb működtetéséhez. DÉL-DUNÁNTÚLI KÖZLEKEDÉSSZERVEZŐ IRODA A Dél-Dunántúli Közlekedésszervező Iroda Baranya, Somogy és Tolna megye távolsági és regionális autóbuszos és vasúti közlekedése területén lát el közlekedésszervezési feladatokat. A működési terület specialitása, hogy északi oldalról a Balaton, keletről a Duna, délről a Dráva határolja, melyek viszonylagos elszigeteltséget okoznak a szomszédos régiók irányába és a hátáron túl Horvátország irányába is. Az iroda standard feladatain túl kiemelt figyelmet fordít az alacsony lélekszámú apró és zsáktelepülések közforgalmú közlekedési ellátottságára. Alapfeladataikon túl kiemelten segítik a térség helyi, helyközi közlekedésének lehető legjobb összehangolását, integrációját. 4

5 3. SZÁMÚ MELLÉKLET KÖZLEKEDÉSI MÓDSZERTANI IRODA A Személyközlekedési Igazgatóság keretein belül működő Közlekedési Módszertani Iroda (KMI) célja a közösségi közlekedést szervezők és megrendelők, az utasokat szállító társaságok, valamint az utasok felé egyaránt egységes, országos lefedettségű, valós idejű menetrendi és forgalmi adatokat szolgáltatni, az elektronikus jegyrendszer alapadat igényeit kielégíteni. Az adatszolgáltatás korszerű EU előírásokon alapul, és egységes szabványos szolgáltatásokon keresztül valósul meg. A KMI által szervezett Transmodel közösségnek közösségi közlekedési szolgáltatást megrendelők (önkormányzatok, közlekedésszervezők) és szolgáltatók (közlekedési társaságok, turisztikai irodák, tartalomszolgáltatók, fizetési megoldás szállítók), infrastruktúra-üzemeltetők (közút, vasút) lehetnek tagjai, akik a tagsági díj fizetése mellett saját adataikat is rendelkezésre bocsátják a többi tag számára, hogy azokat több célra is felhasználhassák. Az adatok további felhasználási céljai között a közlekedési modellezés, hálózattervezés, menetrendtervezés, a közösségi közlekedési szolgáltatások minőségének mérése (SLA) és a korszerű jegyrendszerek üzemeltetésének támogatása egyaránt szerepel. A KMI továbbá a hazai intelligens közlekedési rendszerek (ITS) megvalósításában lát el tanácsadói, minőségbiztosítói szerepkört, és arra törekszik, hogy szolgáltatásaival a hazai ITS szereplők minél nagyobb részét ki tudja szolgálni. A valósidejű utastájékoztatási szolgáltatásukat a partnerek számára vizualizálják, így Magyarország térképén akár egyszerre is látha tóak a partnereik épp forgalomban lévő járműveinek pozíciói késési vagy sietési adataikkal együtt. 2. ábra: Valós idejű utastájékoztatás. Forrás: KTI Az Iroda az elmúlt év folyamán intenzíven részt vett az országos elektronikus jegyrendszer előkészítésében a KTI keretei között, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. partnereként. Szerzők: Ács Balázs, Bálint Andrea, Berente István, Détár Bálint Béla, Jávor Attila, Szabó Tamás Bálint, Dr. Szeri István, Tóthné Temesi Kinga, Dr. Weidinger Antal JANUÁR 4. SZÁM