VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ HIDRAULIKUS TUSKÓLAZÍTÓ BERENDEZÉS ELMÉLETI ÉS KONSTRUKCIÓS KÉRDÉSEI

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ HIDRAULIKUS TUSKÓLAZÍTÓ BERENDEZÉS ELMÉLETI ÉS KONSTRUKCIÓS KÉRDÉSEI Doktori (PhD) értekezés tézisei Készítette: Czupy Imre okleveles gépészmérnök SÁLYI ISTVÁN GÉPÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÉPEK ÉS SZERKEZETEK TERVEZÉSE TÉMATERÜLET, MECHATRONIKAI RENDSZEREK TERVEZÉSE TÉMACSOPORT Doktori iskola vezetje: Dr. Páczelt István az MTA rendes tagja Témavezet: Dr. Lukács János a mszaki tudományok kandidátusa 2005

2 1. A kutatási téma jelentsége és célkitzései Teljes talaj-elkészítéssel végzett erdfelújítás során a talajban maradt tuskókat el kell távolítani. Az ezzel kapcsolatos elvárás többek között a gazdaságosság, valamint az, hogy a mvelet a környezetben és a talajban a lehet legkisebb kárt okozza. Ha az eltávolított tuskó egy területen nagyobb mennyiség, akkor összegyjtve tovább hasznosítható apríték készítésére, vagy energetikai célú felhasználásra. A tuskó eltávolítása többféle módon történhet. Közülük napjainkban legelterjedtebb a tuskókiemelés. A kiemelést különböz módszerekkel, különféle elven mköd gépek segítségével lehet elvégezni. A tuskókiemelésnek nagy er (több tízezer Newton), illetve nyomaték igénye van. Ezek nagyságrendjét több tényez befolyásolja. Nehezíti a mveletet az is, hogy a vágáslap alatti tömeg nagy és általában ismeretlen a gyökerek elhelyezkedése a talajban. A tuskó ellenállása igen széles határok között változik. Felmerül a kérdés, hogyan lehetne a munkafolyamatot megkönnyíteni és gazdaságosabbá tenni. Mivel az Alföldön nagy területeken kell a tuskózást elvégezni, a gyakorlat számára fontosak a mvelet könnyítését célzó kutatások. A téma jelentségét mutatja az is, hogy 1998-ban a VOLVO és a német OPITZ cég közösen végzett kutatásokat tuskókiemel gép fejlesztésére. Az er- és nyomatékszükséglet felteheten jelentsen csökkenthet, ha a tuskót kiemelés eltt megrázzuk, vagyis a gépészetben általában káros jelenséget, a rezonancia frekvencián történ rezgetést alkalmazzuk a tuskó kiemelésének megkönnyítésére. A rezgetés hatására lazul a tuskó kötdése a talajhoz, a gyökerek egy része elszakadhat, a gyökérzetrl a föld lerázódik. Ezáltal könnyebbé válhat a tuskó kiemelése. A hidraulikus energiaátvitel egyik csoportját alkotják a váltakozó áramú hidraulikus hajtások. Jellemzjük, hogy az energia átalakítók (hidrogenerátor, illetve hidromotor) között a munkafolyadék alternáló mozgást végez, nincs szükség nagyméret folyadéktartályra. Fordulatszám változtatásuk a folyadékáram amplitúdójának és/vagy frekvenciájának az állításával történik. Számos elnyös tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek többféle gyakorlati felhasználást tesznek lehetvé. Váltakozó áramú hidraulikus hajtás segítségével vibráció hozható létre, ami alkalmas lehet a tuskó meglazítására, csökkentve ezáltal a kiemelert. A gyakorlat számára szükség lenne egy erdészeti körülmények között alkalmazható, egyszeren kezelhet tuskólazító berendezésre, amelynek segítségével csökkenthet a kiemeler, javítható a tuskózás mveletének hatékonysága és gazdaságossága. 2

3 A fentiek alapján az alábbi kutatási célokat fogalmaztam meg: - a tuskókiemeléshez szükséges er meghatározása; - a kiemelert befolyásoló tényezk megállapítása; - összefüggés keresése különböz fafajok esetén a függleges irányú kiemeler és a tuskóátmér között; - annak vizsgálata, milyen elnyökkel járhat a vibráció alkalmazása a tuskózásban; - mechanikai modell megalkotása, amelynek segítségével a rezgés paraméterei (frekvencia és amplitúdó) optimalizálhatók; - váltakozó áramú hidraulikus hajtással mköd, az adott erdészeti körülményeknek megfelel kísérleti modellhajtás elkészítse konstrukciós változatokon keresztül; - mérések elvégzése annak megállapítására, hogy a vibrációs tuskólazítás hatására milyen mértékben csökkenthet a függleges irányú kiemeler; - az eredmények feldolgozása, összegzése, következtetések levonása; - további gyakorlati felhasználási lehetségek vizsgálata. 2. A kutatás tudományos elzményei A tuskókiemelés erszükségletének csökkentésére számos kísérlet történt. A kiemeler nagyságát befolyásoló tényezket Voronyin (1967) vizsgálta, de matematikai összefüggéseket nem írt fel. Szepesi (1966) szerint vibráció alkalmazásával az erszükséglet %-kal csökkenthet és a tuskót teljesen tisztán, földréteg nélkül lehet kiemelni, azonban a vibráció paramétereinek (optimális frekvencia, amplitúdó, az együttrezg tömeg nagysága) megállapítására részletes kutatómunkára van szükség. A gyakorlatban alkalmazott függleges irányú kiemeléshez képest irodalmi adatok szerint a tuskó vízszintes irányú elmozdítása %-kal kevesebb ert igényel (Szilajev, 1989). Lukács (1977, 1981, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005) leírta a váltakozó áramú hidraulikus energiaátvitel jellemz tulajdonságait, meghatározta a hidraulikus teljesítményt valamennyi ellenállásfajtára. Megállapította, hogy a gyakorlat számára elnyös tulajdonságai miatt fként a két fázis és annak egész számú többszörösei alkalmazhatók. Foglalkozott a kétfázisú, váltakozó áramú hidromotorok üresjárási és 3

4 terhelési vizsgálatával, valamint a hidraulikus váltakozó áramú körök be- és kikapcsolási jelenségeivel. Vizsgálta a szinkron rendszer, és a nem szinkron rendszer váltakozó áramú hidraulikus hajtások legfontosabb jellemzit, elemezte mozgás- és áramlásviszonyaikat. Foglalkozott a nem szinkron rendszer váltakozó áramú hidraulikus hajtások mozgás-átalakítóinak konstrukciós és méretezési kérdéseivel. Kutatta a váltakozó áramú hidraulikus transzformátorok mködését meghatározó törvényszerségeket. Prokes (1968, 1982) a váltakozó áramú hidraulikus mechanizmusokat villamos analógia alapján vizsgálta. Kutatta az ún. hibrid rendszereket, amelyek egyidejleg akár egyen-, akár váltakozó folyadékárammal is mködtethetk. (Megjegyzés: A hivatkozások címe a dolgozat irodalomjegyzékében található.) 3. Vizsgálati módszerek 3.1 A kiemeler meghatározása Méréseket végeztem egy jelenleg használatos hidraulikus mködés, markolva kiemel tuskózógépen üzem közben. A tuskózógép hidraulikus rendszeréhez nyomásmér mszert csatlakoztatva mértem a gém emeléséhez tartozó nyomásértékeket a kiemelés folyamata alatt. Ezt követen a gép geometriai méreteit és mechanikai jellemzit felhasználva meghatároztam a függleges irányú kiemelert. 3.2 A tuskó lazítása rezgetés útján Konstrukciós változatokon keresztül (1. ábra) létrehoztam egy traktorra szerelhet kísérleti váltakozó áramú hidraulikus tuskólazító berendezést. Ennek segítségével a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Rt. erdterületein különböz fafajokból (erdeifeny, akác, nyár) származó tuskókat rezgettem. 1. ábra. A kísérleti berendezés kialakításának egy változata 4

5 Az eredmények összehasonlíthatósága érdekében a vágáslap átmérje és a tuskók földfelszín feletti magassága mindig közel azonos volt. Vizsgáltam a tuskók lazulásának mértékét, miközben a rezgetés frekvenciáját és amplitúdóját változtattam. Méréseket végeztem a tuskó csillapítási tényezjének kiszámításához szükséges logaritmikus dekrementum meghatározására. Vízszintes irányú ütést mértem a tuskóra, amelyre tapintón keresztül Brüel & Kjaer 4332 típusú rezgésgyorsulás érzékelt rögzítettem. Larson Davis HVM 100 típusú rezgésmér mszerrel mértem a rezgésgyorsulást, valamint a kitérést Az eredmények kiértékeléséhez használt eljárások Összefüggés a kiemeler és a tuskóátmér között Az azonos vágáslap átmérkhöz tartozó kiemeler értékeknek nagy volt a szórása, ezért az azonos átmérkhöz tartozó eredményeket átlagoltam, majd 3-3 szomszédos adat mozgóátlagát képeztem. A nemlineáris függvények regresszió-számítása során az ismeretlen paraméterek becslésére egy Taylor-sorba fejtéssel történ iterációs módszert alkalmaztam. A bonyolult mátrixszámítások elvégzésére a MAPLE számítógép-algebrai rendszert használtam A kísérleti berendezéssel keltett rezgések elemzése Megalkottam a traktor, a traktorra függesztett kísérleti berendezés és a lazítandó tuskó együttese által alkotott rezgrendszer mechanikai modelljét (2. ábra). A modell vizsgálatakor a csillapítási és rugómerevségi tényez idbeli változásától eltekintettem. m tr rsint m t c k x 1 x 2 2. ábra. A rezgrendszer mechanikai modellje A mozgásegyenletek felírásának szintetikus módszerével és a D Alembert-elv felhasználásával a 2. ábra alapján az alábbi mozgásegyenlethez jutunk: m 2 2 ( r A ) ω sin ωt + ca sin ωt + ka ωcosωt m A ω sin ωt 0 tr t t t t t =, (1) 5

6 ahol: m tr a traktor tömege [kg], m t a tuskó és az együttrezg talaj tömege [kg], x 1 a traktor x irányú elmozdulása [m], x 2 a tuskó x irányú elmozdulása [m], c a tuskó rugómerevségi tényezje [N/m], k a talaj csillapítási tényezje [Ns/m], r a gerjesztést létrehozó VHM dugattyújának amplitúdója [m], A t a tuskó amplitúdója. Az (1) egyenlet segítségével meghatároztam a rezgrendszer elemeinek mozgását. Elemeztem, hogyan befolyásolják az egyes paraméterek (rugómerevség, ellensúly) a tuskó amplitúdóját. Vizsgáltam a rezgetés során a tuskót ér erösszetevket. Megállapítottam, hogy az alacsonyabb frekvenciatartományban a tuskó mozgását dönt mértékben a rugóer gátolja Teljesítményviszonyok Meghatároztam a tuskórezgetés törvényszerségeit és elemeztem a rendszer teljesítményviszonyait, továbbá energetikai és dinamikai egyensúlyának feltételeit (3. ábra). amplitúdó [m] 0, teljesítmény [kw] 0, frekvencia [Hz] P max P összes f max x 2 r ábra. A teljesítmény és a rezgés amplitúdó kapcsolata a frekvencia függvényében 1 jel görbe: energetikai- 2 jel görbe: dinamikai egyensúly feltétele 6

7 A 4 Hz fölötti frekvenciatartományban a rázó berendezés stacionárius üzemállapota megváltozott és az üzeme instabillá vált. A kritikus frekvenciahatárt átlépve az energetikai és a dinamikai egyensúly feltételét jelz görbék ersen eltérnek egymástól. Ennek az lesz a következménye, hogy a rendszer periodikusan ugrál a két görbe között. Ahhoz, hogy az energetikai egyensúly feltétele teljesüljön, a munkapontnak az 1 jel görbére kell esnie. Ez azonban nem felel meg a dinamikai feltételeknek (2 görbe), ezért a munkapont átugrik a 2 jel görbére és a folyamat egymás után ismétldik, amely ersen váltakozó, instabil üzemállapotot eredményez. I. tézis: 4. Új tudományos eredmények Mérési adatok alapján meghatároztam a függleges irányú tuskókiemel er és a tuskó vágáslap átmérje közötti összefüggéseket alföldi homoktalajon, 20 százalékos átlagos termhelyi vízkapacitás mellett (az x [cm] a tuskó vágáslap átmérjét jelöli): 0,6369 0, x erdeifeny: f (x) = 6541,6226 (x + e 1) ; r 2 =0,9987; átlagos szórás: 6317 N 0,6526 0, x akác: f (x) = 6288,8911 (x + e 1) ; r 2 =0,9985; átlagos szórás: 6041 N 0,7399 0, x nyár: f (x) = 5432,1293 (x + e 1) ; r 2 =0,9978; átlagos szórás: 5879 N. Megállapítottam továbbá, hogy a függleges irányú tuskókiemelés erszükséglete a legkisebb a különböz kiemelési módok közül. II. tézis A tuskót a traktorra mereven függesztett kísérleti váltakozó áramú hidraulikus berendezéssel rázva meghatároztam a tuskórezgetés törvényszerségeit, melyek az alábbiak: a) A tuskó rugómerevségi tényezjét két komponensbl állítottam el. Az egyik a tuskó rugalmas hajlításából adódó összetev, a másik pedig a talaj rugalmasnak tekinthet deformációjából származik. A rugómerevség értékének növekedésével a 7

8 tuskó rezgésének amplitúdója exponenciálisan csökken (azonos egyéb paraméterek mellett). b) Számottev lazító hatást eredményez tuskó amplitúdóhoz ötven tonnás nagyságrend ellentömeg szükséges, vagy a jelenlegi, 3,5 tonnás traktortömeg mellett kw gerjesztési teljesítmény (15 Hz frekvencián). c) Gerjesztés során a tuskót ér erhatások közül f = 5 Hz határfrekvencia alatt a rugóer dominál. III. tézis Elemeztem a rezgrendszer energia, illetve teljesítmény viszonyait. Az alábbi megállapításokat tettem: a) A csillapítás ciklusonként csaknem minden energiát elfogyaszt, ebbl adódik a rendszer nagy energia felvétele. A bevezetett energia nagy részét a csillapítás emészti fel. b) A frekvencia függvényében a teljesítményigény szögsebesség köbével arányosan n, és a kívánatos Hz frekvenciatartományban kw értéket ér el. Ekkora teljesítményigény a tuskózáshoz racionálisan nem alkalmazható. Meghatároztam a hidraulikus meghajtó rendszer energetikai és a dinamikai egyensúlyának a feltételeit, melyek ha egyidejleg nem teljesednek, akkor instabil állapot lép fel. 5. További felhasználási lehetségek a gyakorlatban A váltakozó áramú hidraulikus hajtás elvén mköd kísérleti berendezés további gyakorlati felhasználási lehetségeit kutattuk. Együttmködve a Corvinus Egyetem Kertészmérnöki Karának Mszaki Tanszékével kísérleteket végeztünk annak eldöntésére, hogy alkalmazható-e a berendezés gyümölcsfarázó gépek mködtetésére. A gyümölcsbetakarító farázó gépek ugyancsak vibrációt hoznak létre, mködésük során nagy indítónyomatékra van szükség. A kísérleti berendezés fokozatmentes frekvencia- és amplitúdó állítási lehetsége kedvez a farázó gépek mködtetése szempontjából. Vizsgálataink során a farázó gép rázószerkezetét a tuskórázáshoz kifejlesztett kísérleti váltakozó áramú hidraulikus berendezéssel mködtettük. A berendezés mködésével kapcsolatos eddigi tapasztalataink kedvezek. A kísérletek tovább folytatódnak, a gyümölcsleválasztás hatékonyságát vizsgáló mérésekre ezután kerül sor. 8

9 6. Az értekezés témájában megjelent publikációk 6.1. Tudományos cikkek, kiadványok 1. Czupy I. (1998): A CASE POCLAIN 1188 CK típusú tuskózógép és hidraulikus rendszere. XXVII. Óvári Tudományos Napok. Új kihívások a mezgazdaság számára az EU-csatlakozás tükrében. Mosonmagyaróvár, konferencia kiadvány, VI: Czupy I. Horváth B. Major T. (1998): CASE POCLAIN 1188 CK tuskózógép. Gépesítési információ, 10. Soproni Egyetem, Sopron. 3. Czupy I. (1998): A tuskózás hatékonyságának növelése a tuskózó gépekre adaptált váltakozó áramú hidraulikus berendezések segítségével. Doktorandusok fóruma. Miskolc, Gépészmérnöki Kar szekciókiadványa Czupy I. (1999): Váltóáramú hidraulika alkalmazása erdészeti és mezgazdasági gépeken. MTA Agrár Mszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás Nr : Gödöll. 5. Czupy I. Horváth B. Lukács J. (2000): Development research of AC hydraulic energy transfer. Hungarian Agricultural Engineering 2000/13: Czupy I. Horváth B. Lukács J. (2000): Váltóáramú hidraulikák fejlesztése erdészeti alkalmazás céljaira. Gép 2000/8: Czupy I. Horváth B. Lukács J. (2000): Váltóáramú hidraulikus energiaátvitel fejlesztése. MTA Agrár Mszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás Nr.24. 3: Gödöll. 8. Czupy I. (2000): Hidraulikus elven mköd tuskózógép fejlesztése. Alföldi Erdkért Egyesület Kutatói Napjának kiadványa Baja-Kecskemét- Sopron. 9. Czupy I. (2000): Tuskózógépek hidraulikus hajtásai. Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdmérnöki Kar. Az Erdmérnöki Kar Tudományos Konferenciájának eladásai Sopron. 10. Czupy I. Horváth B. Lukács J. (2001): Application of alternating-current hydraulics to develop stumplifting machinery. Hungarian Agricultural Engineering 2001/14:

10 11. Czupy I. Horváth B. Lukács J. (2001): Konstruktions- und theoretische Fragen des forstlichen Wurzelstockziehers mit hydraulischem Antrieb. Trends of wood working, forest and environmental technology development and their aplications in manufacturing process. International Science Conference. Section 1: Zvolen. 12. Czupy I. Horváth B. Lukács J. (2001): A tuskókiemelés gépesítésfejlesztése váltóáramú hidraulika alkalmazásával. MTA Agrár Mszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Nr : Gödöll. 13. Czupy I. Horváth B. Lukács J. (2001): Váltóáramú hidraulikus hajtás gyakorlati alkalmazása. Hidraulika-pneumatika oktatók VII. Országos tanácskozásának kiadványa Kecskemét. 14. Czupy I. Horváth B. Lukács J. (2001): Váltóáramú hidraulikus hajtás fejlesztése. Gép 2001/10-11: Czupy I. (2002): Váltakozó áramú hidraulikák alkalmazása erdészeti gépeken. Alföldi Erdkért Egyesület Kutatói Napjának kiadványa Kecskemét. 16. Czupy I. Horváth B. (2002): Eine forstliche Anwendung des hydraulischen Antriebes mit Wechselströmung der Flüssigkeit. Treffen der Sektion Forsttechnik des Verbandes Deutscher Forstlicher Versuchsanstalten Tagungsbericht Sopron. 17. Czupy I. Horváth B. Lukács J. (2002): Váltóáramú hidraulikus tuskózógép kialakításának elméleti kérdései. MTA Agrár Mszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Nr : Gödöll. 18. Czupy I. (2002): Kísérleti váltóáramú hidraulikus hajtás vibráció létrehozására. Gépgyártás : Czupy I. Lukács J. (2003): Kísérleti berendezés váltóáramú hidraulikus hajtás tuskózásban történ alkalmazására. MTA Agrár Mszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Nr : Gödöll. 20. Czupy I. (2003): Módszer a tuskókiemelés erigényének meghatározására. Alföldi Erdkért Egyesület Kutatói Napjának kiadványa Kecskemét. 21. Czupy I. (2003): Váltóáramú hidraulikus technika és gyakorlati alkalmazása. Gép 2003/9:

11 22. Czupy I. Horváth B. Lukács J. (2003): Vibrációs tuskólazítás modellje és elméleti kérdései. Gép 2003/10-11: Czupy I. Lukács J. (2004): Tuskólazítás váltakozó áramú hidraulikus berendezéssel. MTA Agrár Mszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Nr. 28: Gödöll. 24. Czupy I. Horváth B. Lukács J. (2004): Talaj-gyökér kapcsolat lazítása váltóáramú hidraulikus kísérleti berendezéssel. PNEUHIDRO konferencia kiadványa Miskolc. 25. Czupy I. (2004): Tuskókiemelés váltóáramú hidraulika alkalmazásával. XXX. Óvári Tudományos Napok. A konferencia CD kiadványa. Mosonmagyaróvár. 26. Czupy I. Lukács J. (2005): A váltakozó áramú hidraulikus hajtás alkalmazása rezgmozgás létrehozására. Pneumatika, hidraulika, hajtástechnika, automatizálás Czupy I. Horváth-Szováti E. (2005): A tuskókiemelés erszükségletének meghatározása kísérleti úton és a mérési eredmények regresszióanalízise. MTA Agrár Mszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Nr. 29 (1): Gödöll. 28. Czupy I. (2005): A vibrációs tuskólazítással kapcsolatos kísérletek eredményei. III. Országos Erdészeti Konferencia kiadványa Sopron. 29. Czupy I. Horváth-Szováti E. (2005): Experimental Definition of the Primary Input of Stump Extraction and Regression Analyses of the Findings of Measurement. Hungarian Agricultural Engineering 2005/18. Megjelenés alatt Eladások 1. Czupy I. (1998): A CASE POCLAIN 1188 CK típusú tuskózógép és hidraulikus rendszere. XXVII. Óvári Tudományos Napok. Mosonmagyaróvár. 2. Czupy I. (1998): A tuskózás hatékonyságának növelése a tuskózó gépekre adaptált váltakozó áramú hidraulikus berendezések segítségével. Doktorandusok fóruma. Miskolci Egyetem. 11

12 3. Czupy I. (1999): Váltóáramú hidraulika alkalmazása erdészeti és mezgazdasági gépeken. MTA Agrár Mszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozása. Gödöll. 4. Czupy I. Horváth B. Lukács J. (2000): Váltóáramú hidraulikus energiaátvitel fejlesztése. MTA Agrár Mszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozása. Gödöll. 5. Czupy I. Horváth B. Lukács J. (2000): Váltóáramú hidraulikák fejlesztése erdészeti alkalmazás céljaira. X. Nemzetközi Pneumatika-Hidraulika Konferencia és Kiállítás. Miskolc. 6. Czupy I. Horváth B. Lukács J. (2000): Váltóáramú hidraulikus hajtás fejlesztése. Géptervezk és Termékfejlesztk XVI. Országos Szemináriuma. Miskolc. 7. Czupy I. (2000): Tuskózógépek hidraulikus hajtásai. Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdmérnöki Kar Tudományos Konferencia. Sopron. 8. Czupy I. Horváth B. Lukács J. (2001): A tuskókiemelés gépesítésfejlesztése váltóáramú hidraulika alkalmazásával. MTA Agrár Mszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöll. 9. Czupy I. Horváth B. Lukács J. (2001): Konstruktions- und theoretische Fragen des forstlichen Wurzelstockziehers mit hydraulischem Antrieb. Trends of wood working, forest and environmental technology development and their aplications in manufacturing process. International Science Conference Zvolen, Section Czupy I. Horváth B. Lukács J.( 2001): Váltóáramú hidraulikus hajtás gyakorlati alkalmazása. Hidraulika-pneumatika Oktatók VII. Országos Tanácskozása. Kecskemét. 11. Czupy I. Horváth B. Lukács J. (2002): Váltóáramú hidraulikus tuskózógép kialakításának elméleti kérdései. MTA Agrár Mszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöll. 12. Czupy I. Horváth B. (2002): Eine forstliche Anwendung des hydraulischen Antriebes mit Wechselströmung der Flüssigkeit. Treffen der Sektion Forsttechnik des Verbandes Deutscher Forstlicher Versuchsanstalten. Sopron. 12

13 13. Czupy I. (2002): Váltakozó áramú hidraulikák alkalmazása erdészeti gépeken. Alföldi Erdkért Egyesület Kutatói Napja Kecskemét. 14. Czupy I. Lukács J. (2003): Kísérleti berendezés váltóáramú hidraulikus hajtás tuskózásban történ alkalmazására. MTA Agrár Mszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöll. 15. Czupy I. (2003): Váltóáramú hidraulikus technika és gyakorlati alkalmazása. A Szerszámgépek tanszéke 40 éves jubileuma alkalmából rendezett szakmai szinpózium. Miskolc. 16. Czupy I. Horváth B. Lukács J. (2003): Vibrációs tuskólazítás modellje és elméleti kérdései. Géptervezk és Termékfejlesztk XIX. Országos Szemináriuma. Miskolc. 17. Czupy I. (2003): Módszer a tuskókiemelés erigényének meghatározására. Alföldi Erdkért Egyesület Kutatói Napjának kiadványa Kecskemét. 18. Czupy I. Lukács J. (2004): Tuskólazítás váltakozó áramú hidraulikus berendezéssel. MTA Agrár Mszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöll. 19. Czupy I. Horváth B. Lukács J. (2004): Talaj-gyökér kapcsolat lazítása váltóáramú hidraulikus kísérleti berendezéssel. PNEUHIDRO Miskolc. 20. Czupy I. (2004): Tuskókiemelés váltóáramú hidraulika alkalmazásával. XXX: Óvári Tudományos Napok. Mosonmagyaróvár. 21. Czupy I. Horváth-Szováti E. (2005): A tuskókiemelés erszükségletének meghatározása kísérleti úton és a mérési eredmények regresszióanalízise. MTA Agrár Mszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöll. 7. Más témában megjelent publikációk 7.1 Könyvek, könyvrészletek 1. Czupy I. Horváth B. Marosvölgyi B. Major T. (2002): Erdészeti munkagépek, gépüzemeltetés I. Agrárszakoktatási Intézet, Budapest. ISBN

14 2. Czupy I. Horváth B. Marosvölgyi B. Major T. (2002): Erdészeti munkagépek, gépüzemeltetés II. Agrárszakoktatási Intézet, Budapest. ISBN Czupy I. Horváth B. (2003): Belségés motorok. In: Erdészeti gépek. Dr. Horváth Béla szerk. Szaktudás Kiadó Ház Budapest. ISBN Czupy I. Horváth B. Major T. (2003): Ergépek rendszerezése, szerkezeti felépítése. In: Erdészeti gépek. Dr. Horváth Béla szerk. Szaktudás Kiadó Ház Budapest. ISBN Czupy I. Horváth B. (2003): Szaporítóanyag-termesztés speciális gépei. In: Erdészeti gépek. Dr. Horváth Béla szerk. Szaktudás Kiadó Ház Budapest. ISBN Czupy I. Horváth B. Marosvölgyi B. Major T. (2003): Ergéptan. FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest. ISBN Szendr Péter (szerk.) (2003): Géptan [írta Czupy Imre et al.]. Mezgazda Kiadó, Budapest. ISBN Czupy I. Horváth B. Marosvölgyi B. Major T. (2005): Erdészeti munkagépek, gépüzemeltetés III. FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest. ISBN Czupy I. Csalló R. Horváth B. Gólya J. Major T. (2005): Motor- és tisztítófrészek. FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest. ISBN Tudományos cikkek, kiadványok 1. Czupy I. (1996): ERZ-1 erdészeti zúzó. Gépesítési információ 3. Sopron. 2. Czupy I. (1996): ERZ-1 erdészeti zúzó funkcionális vizsgálata. Mezgazdasági Technika 9: Czupy I. Dr. Horváth B. (1997): ETL-3 erdészeti talajlazító. Gépesítési információ 6. Sopron. 4. Czupy I. Dr. Horváth B. (1997): Hidraulika gyakorlatok az erdmérnökképzésben. "Hidraulika-pneumatika Oktatók VI. Országos Tanácskozása." c. konferencia kiadványa. Sopron

15 5. Czupy I. Dr. Széchey B. J. (1998): Zaj- és rezgésmérés az erdészetben. MTA AMB Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöll, Gödölli Agrártudományi Egyetem FM Mszaki Intézet, 3. kötet Czupy I. (1998): Ergonómiai mérések az erdészetben. Mezgazdasági Technika 11: Czupy I. et.al. (2004): Timberjack-MAN típusú vékonyfa-kötegel gép. Gépesítési információ, 21. Sopron. 7.3 Eladások 1. Czupy I. Horváth B. (1997): Hidraulika gyakorlatok az erdmérnök-képzésben. Hidraulika-pneumatika Oktatók VI. Országos Tanácskozása. Sopron. 2. Czupy I. Dr. Széchey B. J. (1998): Zaj- és rezgésmérés az erdészetben. Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya Agrár Mszaki Bizottsága XXII. Kutatási és Fejlesztési Tanácskozása. Gödöll. 3. Czupy I. (1998): Az erdgazdasági munkák munkabiztonságának javítása ergonómiai mérések alapján. X. Országos munkavédelmi munkabiztonsági ankét. Mosonmagyaróvár. Diplomamunka: 8. Nem publikáció érték munkák Czupy I. (1992): A "Forgácsolt felületek minsége" cím témakör tanításának tervezése. Budapest. 45 p. Czupy I. (1996): Kézi frészgépek ön- és fogáscsillapított rezgései. Budapest. 25 p. TDK dolgozat: Czupy I. (1991): Homlokmarással készített felületek érdességének kapcsolata a szerszám beállítási és geometriai jellemzivel. Budapest. 15