Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP Köznevelési reformok operatív megvalósítása

Átírás

1

2 Kutatás-fejlesztési feladatk megvalósítása a Bejárható Magyarrszág Kerettanterv implementációjáhz kapcslódóan, annak bevezetéséhez, helyi alkalmazásáhz lvas jármód fókusszal tárgyú kutatás-fejlesztési tevékenységekhez kapcslódóan Helyzetelemzés TÁMOP prjekt Készítette: Magyar Lvas Turisztikai Közhasznú Szövetség Eszterházy Kárly Főiskla Budapest, július 17. 2

3 Tartalmjegyzék Bevezetés... 4 A kutatás módszertana... 6 Kapcslódó jgszabályk és szakirdalmak... 8 Jgszabályi kapcslódásk... 8 Szakirdalmi feldlgzás Isklaigazgatók körében végzett megkérdezés Tankerületi vezetők körében végzett megkérdezés Pedagógusk körében végzett kérdőíves megkérdezés eredményei Lvas szlgáltatók körében felvett kérdőívek elemzése Fókuszcsprts- és mélyinterjú elemzés Módszertan Az interjúk elemzése: Összegzés Ajánlásk Mellékletek Fókuszcsprts interjúk összefglalója Egyéni mélyinterjúk összefglalója Kérdőívek Interjúvázlatk

4 Bevezetés A következőkben bemutatandó kutatás azzal a céllal készült, hgy megalapzza a tvábbi fejlesztési tevékenységet. Jelen kutatás általáns célja a Bejárható Magyarrszág tantárgy, azn belül is a lvas jármód tantervbe illesztésének támgatása, annak módszertani- szakmódszertani hátterének biztsítása szekunder és primer kutatáskkal. Célunk, hgy helyzetelemzéssel alátámasszuk és igazljuk a tantárgy szükségességét, valamint igazlni tudjuk a tantárgy alkalmazhatóságát és a tanulói személyiségfejlesztésben betöltött szerepét, a tanulók személyes és szciális kmpetenciafejlesztésének jelentőségét. Primer kutatásunkkal célunk, hgy feltérképezzük a pedagógusk, lvas szakemberek mtivációját, véleményét a prjektelemekkel kapcslatban. Fókuszcsprts mélyinterjúval, egyéni interjúkkal tvábbi célunk, hgy bővebb ismeretet kapjunk a célcsprtunk prjektelemekkel kapcslats attitűdjéről, véleményéről, melyet az összegzés srán beépítünk a tantárgy szakmódszertani anyagaiba. Primer és szekunder kutatáskra alapzva célunk lyan tanári kézikönyv összeállítása a Bejárható Magyarrszág Prgram lvas jármód fókuszáhz kapcslódóan, hgy a pedagógus képessé váljn az adtt félév 32 órányi keretének tartalmi felépítésére akkr is, ha a másik négy jármódt egyáltalán nem akarja feldlgzni, csak a lvas tematikát. Ezért vlt lényeges, hgy megismerjük a primer kutatás keretében a pedagógusk véleményét a Bejárható Magyarrszág tantárgy vnatkzásában. Feltártuk, hgyan vélekednek a bevezetés lehetőségéről, van-e megítélésük szerint lehetőség a lvas jármód bevezetésére náluk, milyen ismeretekkel rendelkezik a Bejárható Magyarrszág tantárgyról, milyennek képzeli el a Bejárható Magyarrszág tanárt, hgyan képzelné el a bevezetését, hgyan vélekedik a tvábbképzésekről, mit tanulna szívesen a Bejárható Magyarrszág tantárgyhz kapcslódó tvábbképzésen. Az isklaigazgatók és a tankerületi vezetők esetében elsősrban arra vltunk kíváncsiak, milyenek a feltételek a mindennaps testnevelés megtartásáhz az isklájukban, illetve a tankerületükben, hgyan vélekednek a pedagógus tvábbképzésekről, milyen tényezők fntsak ezzel kapcslatban, illetve hgyan visznyulnak a Bejárható Magyarrszág tantárgy lvas jármódjának bevezetéséhez. A következőkben infrmációkat talál a kedves lvasó elsőként a kutatás módszertanáról, majd, a törvényi háttér áttekintéséről és a szakirdalm rövid ismertetéséről, hiszen erről már a kutatási tervben is szó vlt, illetve erre épül majd a tanári kézikönyv és munkafüzet, valamint a tvábbképzési prgram anyaga is. Ezt követően ismertetjük az isklaigazgatók és tankerületi vezetők körében végzett kérdőíves kutatás eredményeit, majd a szintén kérdőíves megkérdezést a pedagógusk köréből, végül pedig megint csak kérdőíves módszerrel végzett primer kutatásunk eredményeit, melyet lvas szlgáltatók körében vettünk fel. Ezt követően a kvalitatív módszerrel készült, fókuszcsprts és félig strukturált egyéni interjúk eredményeinek ismertetésére kerül sr. 4

5 A tanulmányt a tananyagfejlesztés számára megfgalmaztt ajánlásaink zárják. 5

6 A kutatás módszertana A kutatás általáns célja, hgy segítséget nyújtsn a tvábbiakban a tananyag és pedagógustvábbképzési anyag fejlesztéséhez. A kutatás alapvető felvetése az vlt, hgy milyen elvárásai, attitűdjei vannak a pedagógusknak a BM tantárggyal kapcslatban. Az isklaigazgatók tervezik-e bevezetni a BM tantárgyat az isklájukban? Ha igen, mely jármódkban? A tankerületi igazgatók hasznsnak tartják-e a BM bevezetését? Ha igen, mely jármódkban? A kutatás módszertana: kvantitatív adatfelvétel a köznevelési intézmények és tankerületi vezetők keretében, valamint kvalitatív adatfelvétel (szakirdalmi feldlgzás, jgszabály- és dkumentumelemzés, valamint félig strukturált interjúk és fókuszcsprts beszélgetések készítése) A helyzetelemzés keretében elvárt kvantitatív kutatás módszeréül kérdőíves megkérdezést választttunk a köznevelési intézmények és tankerületi vezetők körében. Az intézmények esetében földrajzi szempntú rétegzéssel, a régió és a településméret szempntjából rétegzett mintavétellel. Az intézmények esetében mind az igazgatók, mind a pedagógusk véleményére kíváncsiak vltunk. Specifikusan, mindkét célcsprt esetében más kérdőívet használtunk. Azért rájuk kncentrálunk, mert ők egy döntés szakmai előkészítői, esetleg döntéshzói. Abban az esetben, ha a fenntartó hzza meg a végső döntést, akkr a szakmai előkészítést, véleményezést, ajánlást az igazgató és a pedagógusk végzik. Ha az igazgató dönt, akkr is egy jó vezető ki szkta kérni a végrehajtók, vagyis a pedagógusk szakmai véleményét. Tehát ez az a két szint megítélésünk szerint, akik egy döntés (BM bevezetése) szakmai előkészítését, véleményezését végzik. Ezért szerintünk az ő álláspntjuknak a megismerése a fnts a BM szempntjából. A tervezett minta elemszám a következőképpen alakult 300 pedagógus, 33 isklaigazgató és 190 tankerületi igazgató. Ez utóbbi teljes körű megkérdezést takar. Ennél a célcsprtnál visznt nem valósult meg a teljes körűség, 115 választ kaptunk. A tankerületi vezetők esetében a válaszadási arány így is rendkívül jónak mndható, 58% vlt. Ténylegesen az alábbi elemszámkat sikerült elérnünk a másik két célcsprtnál. 318 pedagógus, vagyis itt több kérdőívet kaptunk vissza a tervezettnél. Ugyanez vlt a helyzet az isklaigazgatóknál, ahl 51 kitöltött kérdőívünk lett. Mindez úgy valósult meg, hgy mintegy 350 intézménybe küldtük ki a kérdőívet, ebből 100-nál kértük az igazgató, vagy helyettese(i) válaszát, vagyis az ő esetükben 51% vlt a válaszadási arány. Ugyanez a pedagógusk esetében nehezebben határzható meg, mivel az intézmények esetében az igazgatóra bíztuk, hgy a feltételeinknek megfelelő pedagógusk (felső tagzatban tanít) közül ki tölti ki a kérdőívünket, de ha az intézményszámt nézzük, akkr igen magas, 90%-s arányt kapunk. Valójában, ha a ténylegesen elért pedagógusk számából indulunk ki, akkr 15% körüli értékről beszélhetünk, ami levélben kiküldött kérdőívek esetében átlagsan elvárt visszaküldési aránynak megfelel. 6

7 Amint már jeleztük, a mintavétel típusa az isklák kiválasztásánál rétegzett mintavétel vlt. A rétegzés régió, és településtípus alapján történt. Reginálisan nagyjából teljesültek az elvárásaink. Településtípusk esetében az isklaigazgatóknál épp megfrdult az arány. Pedagógusknál kicsit jbb lett az arány, de tt sem sikerült a tervet tartani. A pnts adatk az eredményeknél lvashatók. A kvalitatív adatfelvételnél az ajánlatkérés meghatárzta a módszert: félig strukturált és fókuszcsprts interjúk. A fókuszcsprts interjúk esetében valamennyi célcsprttal készítettünk egy csprtt. Vagyis 5-6. sztálys nem testnevelő, 7-8. sztálys nem testnevelő, 5-6. sztálys testnevelő, 7-8. sztálys testnevelő és alsó tagzats tanítókból összeállíttt csprtkkal. Az infrmációk mélyebb megismerése érdekében 25 mélyinterjút is terveztünk, valamennyi megjelölt célcsprtból 5-5 fővel. Máskkal, mint akikkel a fókuszcsprt készült. Ez a 25mélyinterjú meg is valósult, akárcsak az 5 fókuszcsprts interjú. A lvas szlgáltatók körében is megvalósult a tervezett kérdőíves megkérdezés, aznban a tervezett 100 fős minta helyett, a szakemberek jelentős szeznbeli elfglaltságából következő alacsny válaszadási hajlandóság miatt, csak 25 lvas szlgáltató küldte vissza a kitöltött kérdőívet a 173 megkeresett szlgáltató közül. Ez 14,45%-s válaszadási arány. A válaszadókról aznban elmndható, hgy minősítésüket (3-4-5 Patkó) és reginális megszlásukat tekintve minden csprt képviseltette magát. 7

8 Kapcslódó jgszabályk és szakirdalmak Jgszabályi kapcslódásk Törvények évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről Rendeletek 110/2012. (VI.4) Krm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-ktatási intézmények működéséről A többször módsíttt 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési ktatási intézmények működéséről; A módsíttt 243/2003. ( ) Krm.rendelet a NAT bevezetéséről; Kerettantervi rendelet; 23/1997. (VI.4.) MKM rendelet a Fgyatéks gyermekek nevelésének irányelvei. 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség isklai ktatásának irányelvei. 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajáts nevelési igényű tanulók isklai ktatásának irányelve kiadásáról. A helyzetelemzés célja, módszertani előzmények A Bejárható Magyarrszág lvas jármód kerettanterv a évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről szóló törvényben megnevezett nemzeti értékek mentén került kidlgzásra. Az 1. -ban lvasható, hgy a köznevelés egészét a tudás, az igazságsság, a rend, a szabadság, a méltánysság, a szlidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határzzák meg. A BM lvas jármód bevezetése srán a kmplex tananyagtartalm átadása által és az újszerű módszerek alkalmazásával a gyermek egy lyan felfedező tanulási flyamatban vehet részt, ami a mai isklarendszerben példaértékű. A BM lvas jármód gyakrlati megvalósítása nagymértékben hzzájárul, hgy a mai gyerekek méltó utódjainak érezhessék magukat Európába hazatérő őseinknek, akik a lvas nemzetek legjbbjai közé tartztak. Ebben a szemléletben felnövekvő nemzedékünk skaságával újra méltók lehetünk a Lvas Nemzet elnevezéshez. A lvas jármód speciális jellege és kapcslata a NKT évi CXC. törvény irányelveivel: A lvarda törvényben meghatárztt infrastrukturális és személyi feltételek biztsítják, hgy a BM lvas jármód tantárgy hatékny megvalósítása a lvardában és kiszlgáló helységeiben megvalósuljn. Így egy külső helyszín kerül közel a közktatás rendszeréhez, ami az Európai rszágkban sk helyen elterjedt. A Nemzeti Köznevelési Törvény is lehetőséget biztsít a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek alkalmazására, egyéb fglalkzás: a tanórákn kívüli egyéni vagy csprts, pedagógiai tartalmú fglalkzás, amely a tanulók fejlődését szlgálja.. A gyermek érdekeit és a szakmai munka minőségét is beflyáslja a lvarda és az iskla szrs együttműködése. A lvas jármód a többi jármódtól eltérően speciális helyzetben van, mert a lvas szakember is részt vesz a BM szakmai lebnylításában. Így a BM tanár pedagógusképzési prgramjának fnts eleme lesz a lvarda és az iskla együttműködési pntjai, menete, feladatmegsztás, pedagógiai kérdések, a lvas szakember feladatai. 8

9 NKT 62. (1) g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágsítással, a munka- és balesetvédelmi előírásk betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő és szükség esetén más szakemberek bevnásával ( ) A BM lvas jármód egyik meghatárzó eszköze a ló. A ló mint élő társ jellegének megtapasztalása. A ló több mint eszköz, így a fejlesztési területek is kiterjednek a NAT önismereti, személyiségfejlesztési, és társas kultúra területeire. A lóval való kapcslattartás interaktív jellege is speciális, a fejlesztési irányk is speciálisak akár hátránys vagy halmzttan hátránys helyzetű, akár tanulási nehézségekkel, magatartászavarral küzdő gyermekekről legyen szó. A lóval való munkával, ezzel a speciális együttműködéssel a mzgásfejlesztő funkción túl, egyéb területeken is nagyn hatékny fejlesztés érhető el. NKT 62. (1) A pedagógus alapvető feladata a rábíztt gyermekek, tanulók nevelése, ktatása, óvdában a gyermekek Óvdai nevelés rszágs alapprgramja szerinti nevelése, isklában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajáts nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben fglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hgy a) nevelő és ktató munkája srán gndskdjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibntakztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adttságait, fejlődésének ütemét, szcikulturális helyzetét ( ) A lóval való kapcslattartás, gndskdás a felelősségvállalás területeit is érinti. A pedagógusk az állattal való kapcslattartás pedagógiai hatását különösen értékelik. NKT 62. (1) e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatsságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat ( ) A Krmány 110/2012. (VI. 4.) Krm. rendelete általáns rendelkezéseiben a 2. -ban megfgalmaztt elvek, célk, fejlesztési feladatk és műveltségi tartalmak érvényesülését a tartalmi szabályzás következő szintjét jelentő, a pedagógiai munka szakaszainak sajátsságaihz igazdóan készült kerettantervek biztsítják. A BM kerettantervre épülve a lvas jármód tananyagfejlesztés ezen műveltségi területek és fejlesztendő kmpetenciák figyelembe vételével készül, felhasználva a lvas kultúra és a lvas tevékenységek kmplex jellegét A nevelési célk különbözőképpen valósulnak meg a köznevelés flyamatában, de a Bejárható Magyarrszág prgram megvalósulása srán a NAT-ban meghatárztt alábbi nevelési célk a fejlesztési területek a szabadn választható keretben is kmplex módn valósulnak meg. Néhány példa a különböző fejlesztési területek megjelenésére a lvas jármódban: 9

10 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: Lvas rendezvények, Hagymányőrzés, Történelmi ismeretek bővítése, Ősmagyark lvas kultúrája, a Huszárság lvas hagymányai, Huszár fegyelem, Földrajzi ismeretek elsajátítása lvas környezetben, a természetben. Az önismeret, társas kultúra fejlesztése: Lóval való kapcslat önfegyelem, bátrság, önuralm, együttműködés. A lvak kmmunikációjának megértése fnts üzenet az ember a gyermek számára. A lvak beszélni nem tudnak, de kitűnően kmmunikálnak egymás között a testbeszédet használva a testrészeik mzgatásával a fülük jelzéseivel és a különböző hangk kiadásával. Ezek a jelek az emberek számára is kmly jelzésértékkel bírnak nemcsak a lvak és emberek közötti metakmmunikációban, hanem önmagukat figyelve egymás között is. A testi és lelki egészségre nevelés: A lvaglás alkalmas a krábbi életkrkban elsajátíttt mzgásfrmák fejlesztésére, valamint új mzgásk elsajátítására. A lvaglás fejleszti az egyensúlyérzéket, a térészlelést, a mzgáskrdinációt, a téri tájékzódó képességet, a ritmusérzéket, a testképet. A mtrs képességek mellett kmly fejlesztő értékkel bír a kgnitív képességek, az érzelmi képességek és a szcializáció fejlesztése terén. Felelősségvállalás máskért, önkéntesség: Te egyszer s mindenkrra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. idézve a Kisherceg értékes gndlatait. Az emberiség megszelídítette a lvat, háziállattá emelte, de ennek felelősségét éreznünk kell. Sk esetben az állatkkal való gndskdásn és felelősségvállalásn keresztül értjük meg a felelősségvállalás kérdését. Jó tanítómester erre a ló! Fenntarthatóság, környezettudatsság: Az elemi természettudmánys nevelés egyik célja a környezethez fűződő kapcslat kialakítása. Mindezt a tanulói tevékenységekben jól meg lehet valósítani. Törekedni kell rá, hgy minden egyes tanuló számára közelbe kerüljön a természet, a kert növényei, az állatk, fák, bgarak stb.a környezetvédelmi nevelés azkra az ismeretekre épül, amelyeket a természeti környezetben élő növények, állatk jelentenek. A közktatásban nagyn fnts feladat ezen ismeretek, minél életszerűbb bemutatása, az állatk körüli teendők megtapasztalása, az állatk szeretetére és tiszteletére nevelés. A tanulás tanítása A tanulók újszerű feladatmegldáskkal találkznak isklán kívüli környezetben. Megtapasztalják a tanulás váltzatsságának lehetőségét, a nn frmális módszereket, az újszerű tanulási metdikákat, egymás segítését. Különböző tanulásszervezési megldáskkal találkznak. 10

11 Szakirdalmi feldlgzás Egy, a lvas turizmussal kapcslats évi közvélemény-kutatás keretében a magyar laksság körében a lvaglás, lvassprt általáns megítélésének alakulását vizsgálták. A felmérés választ keresett arra is, milyen indkk, kk húzódnak meg annak hátterében, hgy a felnőtt laksság döntő többsége shasem lvaglt. Kiderült, a válaszadók közel fele nem érdeklődik a ló, a lvas sprtk iránt (MTZMR,2009) 1. Ez tény, de lyan, amely múltunk és jelenkri szándékaink alapján is megváltztatandó és megváltztatható kellene, hgy legyen. Ha hzzá tesszük, hgy a válaszadók közül tvábbi majd 40% lvas inaktivitásának a felszerelés, a lehetőség, valamint szervezési, de leginkább anyagi jellegű az ka, akkr már árnyaltabbá válik a jelenlegi helyzet. Az emberek közel fele tehát szívesen kapcslatba kerülne a lvakkal, lvaglással, már csak a közelébe kell hznunk ennek a lehetőséget. A váltztatás igényét alátámasztja az is, hgy a lvas turizmus kezdeti időszakaiban a szlgáltatást igénybevevők 80-90%-a külföldről érkezett. A Magyar Lvas Turisztikai Szövetség 2000-ben történt felmérése alapján a külföldi és belföldi résztvevők aránya csaknem azns, azaz 50-50% vlt ben 90%-ban belföldiek - elsősrban ifjúsági krsztály képezte a szabadidőben lvaglók zömét. Tapasztalatk szerint a krábban lvaglók szignifikánsan nagybb valószínűséggel fgnak lvaglni a jövőben is. A krábban is lvaglók 24,1%-a biztsan vagy valószínűleg lvaglni fg a következő 12 hónapban (MT Zrt,2009). Vagyis az a célunk, hgy a lvaglás fókuszú Bejárható Magyarrszág prgram keretein belül minél több gyermekkel és rajtuk keresztül pedagógussal, szülővel szerettessük meg a lvakat és a lvaglást lyan igényeket elégíthet ki, melyek jelen vannak a mai magyar társadalmban. Ennek következményeként pedig egy újabb lehetőséget adunk a felnövekvő fiatalk kezébe, hgy a lakssági mzgáss inaktivitás a későbbi évtizedekben elmzdulhassn, alacsnyabb, mint 30%-s szintjéről (Gáldi, 2002) 2. Az is tényként könyvelhető el, hgy a mdern környezetbe, a betnvilág falai közé szríttt vársi ember egyre jbban vágyik vissza a természetbe, a zöldövezet közelségére. Ezt a sóvárgást különböző módn igyekszik kielégíteni: skszr háziállatkat, növényeket tart, behzva ezzel a természetet az tthnába, másszr ha teheti, maga próbál kilépni a természetbe, kirándulva, felfedezve azt. Ezt a célt szlgálhatja a lvaglás is, amely az egyik legszebb, szívet-lelket felpezsdítő természetben (is) űzhető sprt. Az aktív pihenésnek ez a frmája aznban abban különbözik döntően a többi sprtágtól, hgy eszköze egyben sprttársa is, elő, sk esetben önállóan gndlkdó lény - a ló. (Győrffy,2001) 3. Megint csak ide kapcslható tény, hgy a mdern társadalm és technikai fejlődés elszemélytelenítő hatásának eredményeképpen növekvő érdeklődés tapasztalható a szciális képességek definiálása, a fejlesztésüket elősegítő módszerek elsajátítása iránt, hiszen napjainkban egyre több gyermek és felnőtt küzd szciális és viselkedési prblémákkal. Sűrűbben frdulnak elő kötődési nehézségek, hiányznak a minimális szinten is elvárható elemi affektív visznyulásk a másik emberhez, nem ismertek az együttműködés frmái, nem fejlődik ki a tlerancia, az empátia. Elenyésző lyan prgram van, amelyben a szciális készségek, képességek fejlesztése az isklai ktatás szerves részeként működne. Olyan preventív lehetőségeket kellene használni, amelyek nem a már meglévő interpersznális prblémák csökkentésére, hanem azk megelőzésére irányulnak. Természetesen a lvas terápiák, sőt már pusztán a lóval való közvetlen kapcslatteremtés is gyógyító hatással bírhat, idézve a régi mndást: " A ló előnye tenger, a bölcsnek ló való, mert lóvá tesz az ember és emberré tesz a ló". De messzemenően 1 Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Kulturális és Aktivitás Turizmus Irda Magyar Lvas Turisztikai Közhasznú Szövetség: Lvasturizmus Termékfejlesztési Stratégia / Gáldi G. (2002): Fizikai aktivitás Magyarrszágn az ezredfrdulón. Magyar Sprttudmányi Szemle, 3-4, Győrffy-Villám András (2001): A lvasturizmus kézikönyve, Mezőgazda Kiadó, Budapest 11

12 többet várhatunk a rendszeresen átélt lvas élmények megtapasztalása révén, melyek ráadásul teljes összhangban állnak az európai mdern követelményrendszerrel. Az Európa Tanács 2002 tavaszán nylc kulcskmpetenciát határztt meg, melyekből az egyik a kmmunikációs technlógiák alkalmazásáhz kapcslódó készségek, tanulni tudás, személyközi és államplgári kmpetencia, a vállalkzói szellem és a kulturális tudatsság kialakításáhz kapcslódó készségek, képességek. Ezzel összhangban a NAT kiemelt fejlesztési feladatai közvetve támgatják a szciális kmpetencia fejlesztését. A szciális kmpetencia öröklött és tanult elemek készletéből áll, amelyek lehetővé teszik, hgy szciális kapcslatainkban el tudjuk érni a kívánt hatást. Jelzi a személy attitűdjeit, készségeit, képességeit, amelyek hzzájárulnak a harmnikus életvitelhez, és döntően meghatárzzák közösségi beilleszkedését. A szciális kmpetencia működését az egyéni szciális értékrend és a szciális képességrendszer szabályzza. A szciális kmpetencia a spntán és szándéks szcializációtól, a neveléstől függ. Fejlődésének kiinduló feltétele a szciális kmpnenskészletek gyarapdása. (Németh,2008) 4. A hangsúlyt a kmmunikációs, a döntési, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a prblémamegldó és a kritikai gndlkdás képességeinek a fejlesztésére kell helyezni. Kiemelt fejlesztési feladatként jelenik meg az énkép és az önismeret fejlesztése, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a hn- és népismeret, a nemzeti kultúra megismerése, az európai aznsságtudat kialakítása, az egyetemes kultúrával való megismerkedés, a környezettudatsságra nevelés, az infrmációs és kmmunikációs kultúra megismerése és alkalmazása. Csupa lyan feladat, melyhez a ló szinte elhagyhatatlanul kínálja magát. A NAT nagy hangsúlyt helyez a testi és lelki egészséggel kapcslats pzitív attitűdök kialakítására, a felnőtt lét szerepeire való felkészülésre, amely alatt a diákk szciális és társadalmi kmpetenciáinak a fejlesztése értendő. A lóval való bánásmód és körülötte lévő tevékenységek skasága kínálja adekvát terepét ezen területek fejlesztésének. A ló és a környezetének rendben tartása, felkészítése a lvaglásra egy knkrét szakma, melynek kulisszatitkait észrevétlenül sajátítja el a gyermek. Az önismeret fejlesztése a személyiség fejlesztését segíti elő. Például az, aki felismeri, hgy az asszertivitás elengedhetetlen a sikeres kmmunikációhz, hgy képesek legyünk asszertívan, vagyis egyenlő partnerként, udvarias és elegáns, de egyértelmű magabiztssággal viselkedni, az már félig megtanult lvaglni is. Azt is jelenti, hgy szrngás nélkül kiállunk saját jgainkért anélkül, hgy közben másk jgait megsértenénk, vagy máskban szrngást keltenénk, ez a jól képzett lvas számára a lvával való kmmunikáció alfája. Az asszertivitás nem agresszív és nem megalázkdó. Az asszertivitás elősegíti az emberi kapcslatk egyenlőségét, képessé teszi az egyént arra, hgy szrngás nélkül kiálljn az érdekeiért, hgy szabadn és őszintén kifejezze az érzéseit, gndlatait, hgy saját érdekeit másk érdekei megsértése nélkül legyen képes elérni és gyakrlni. Tvábbmenve a hn- és népismeret, a nemzeti kultúra magyarként elképzelhetetlen a ló és a lóhz kapcslódó értékeink megismerése nélkül. Kincsemről mindenki halltt, de hányan ismerik a nemzeti lófajtáinkat, méneseinket? Csikósaink a turista világban méltán ismertek, a puszta 5-ös, sőt már 10-es látványát, aki egyszer látta nem feledheti, de hgy a manapság divats természetes ló kiképzés ismeretei évszázaddal ezelőtt már ktatási anyag vlt a tiszti képzésben Magyarrszágn, azt már kevesebben. Mindenki tudja-e, hgy a huszárságt mi adtuk a világnak? Hgy a 1948-as szabadságharc után menekülő tisztjeink a világ száms pntján hősi elismerést vívtak ki ttani tetteikkel? Hgy a lvas íjászat több nemzet életében jelentős tényező, de a világn jelenleg a legelismertebb íjászk egyike magyar, ráadásul rendszerét 14 rszágban alkalmazzák szerte a világban? Felsrlni is lehetetlen mennyi pntn kapcslódhat a kmplex módn történő ktatáshz a lóval kapcslats ismeretek skasága. A környezettudatsság elválaszthatatlan a természet szeretetétől. A természet szeretete pedig a turizmus egyik fő ágától a szabadidő-turizmustól. A statisztikák szerint 4 Németh Gábrné Dktr Andrea: A szciális kmpetencia fejlesztésének lehetőségei az isklában. ÚPSZ. 58. évf. 1. sz

13 a turistafrgalm vlumenét illetően az előkelő 13. a bevételekből való részesedés vlumenét illetően már csak az 58. helyén állunk a rangsrnak (Lengyel,2004) 5. Lvasturisztikai szempntból jelenleg hazánk még egyedülálló, hiszen szinte még krlátlanul, szabadn bejárható a teljes területének nagy része. Leendő prgramunkban képtelenség tereplvaglásra alkalmas fiatalkat képezni és nem is ez a cél. Visznt megalapzva a szükséges ismereteket, felkeltve a mtivációt a tanulás tvábbi részei iránt, talán elég inspirációt kaphatnak a jövő szabadidős lvasaivá válás útjának végigjárásáhz. Az ember kiszakadt a természetből. A visszatérés élményének közelsége valószínűleg lóhátn érezhető át leginkább, hiszen az állatk így szinte maguk közül valónak érezve a lvast skszr méteres közelségbe engedik sprttársának segítsége révén. A közvetlen környezetét, lakóhelyének peremeit vagy akár az rszágt bejárva annak mind több részletét ismeri meg testközelből. A lvas társak között lehetnek többen is külföldiek, akikkel az együtt töltött idő nem csak a knkrét embereket, de az eltérő kultúrákat is megismerteti és közelebb hzza egymáshz. A szabad levegőn, legjbb esetben a természetben véghezvitt mzgásk az egészséges testi fejlődés szempntjából a legfntsabbak közé srlandóak (Dbzy-Jakabházy,1992) 6. Amennyiben ennek a lehetőségnek minden szegmensét kihasználva előre tudunk lépni az élményeken túl a turizmus gazdasági hatásának prgresszív hatását is magunkénak érezhetjük majd. Az együttműködési, a prblémamegldó és a kritikai gndlkdás képességeinek flyamats használata, kntrlja és fejlesztése nélkül a lvaglás pusztán a zabla és a kényszerítő erő diadala lenne. A jó lvas szakember megfelelő kritikai instrukciói nymán és elismerő dicséretei révén nem csak a lvas tudás, de énképünk és önismeretünk is fejlődik. A lvardai kmmunikáció referenciális és knatív jellegének (Fülöp,2001) 7 a mai gyerekek számára elsőre kicsit furcsának tűnő, de mindenképpen fnts szerepe nem csak a zavartalan munka és a balesetek megelőzése miatt lényeges, hanem személyiségfrmáló hatása is tetten érhető és meglehetősen szükséges is. A tudástranszfer definíciók megállapításaiban közös, hgy az egyik feladattal vagy szituációval kapcslatban megtanultak beflyáslják a későbbi feladatk megldását, a későbbi szituációkban való tanulást. Ezek alapján minden tanulásban jelen van a transzfer, mert ahgyan nem léphetünk bele kétszer ugyanabba a flyóba, nem is találkzhatunk kétszer ugyanazzal a helyzettel, legfeljebb csak hasnlóval. Ha ebben a hasnló szituációban aznsítjuk és alkalmazzuk a krábban megtanultakat, akkr vltaképpen transzferáljuk ismereteinket (Mlnár, 2002) 8, vagyis jelen esetben ennek analógiájára megváltzunk a lóval való interakció srán, azaz emberré tesz a ló. De kiépülő és már meglévő képességeinknek fejlődése a többi tantárgy elsajátításában is döntő szerephez jut, hiszen ugyanazk a kmpetenciák szükségeltetnek a cél eléréséhez. Személyiségünk, munkavégző képességünk, akarati tényezőink, tűrőképességünk, fizikális mutatóink tekintetében történő előrelépésünk következtében lényünkben válunk alkalmasabbá minden életflyamatra így a tanulásra, ismeretszerzésre is. Az élethsszig tartó tanulás elősegítése érdekében minél előbb meg kell teremteni a megfelelő tanulási környezetet. Ha sikerül a tanulók számára megfelelő mtiváló környezetet létrehzni, akkr személyiségük fejlődését is elősegítjük. (Dancsó,2005). A tanulást mtiváló környezet kialakítása ösztönzi, míg ennek hiánya gátlhatja a tvábbi elsajátítás sikerességét. Tapasztalatból tudható, a gyermekek legtöbbje számára a lvardai környezet, sőt még az istálló is brzasztóan izgalmas terepnek biznyul. A lvas fókuszú Bejárható Magyarrszág prgram célja a ténylegesen új ismeretként megjelenő lvas tudásn túl, hgy a tanulók az előzetes ismereteiknek megfelelő szinten értelmezik és rendszerbe szervezik az új ismereteket, majd az újabbakat már az új 5 Lengyel Mártn: A turizmus általáns elmélete (Budapest, 2004) 6 Dbzy L- Jakabházy L: Sprtrekreáció(1992) Fülöp Géza: Az infrmáció. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Mlnár Gyöngyvér (2002): A tudástranszfer. Isklakultúra, 2. sz

14 rendszerüknek megfelelő szinten értelmezik. A tanulás tágabb értelemben vett célja, hgy ezeket transzferálva, a tanuló világszemléletét frmálja. A társadalm által elvárt erkölcsi nrmák, értékek átadása, az ezzel történő aznsulás is fejleszti a tanulók szciális érzékenységét, ugyanakkr a nevelőnek jga és kötelessége ezt a fejlődő, személyes és autnóm gyermeki knstrukciót a társadalmmal kmpatibilissé tenni. 14

15 Isklaigazgatók körében végzett megkérdezés Az intézményi vélemények megismerését két dimenzió mentén végeztük. Egyrészt az isklaigazatók, másrészt a pedagógusk véléményenek megismeréséből vntuk le az intzéményekre érvényes következtetéseket. Az isklaigazgatók körében végzett adatfelvétel célja az vlt, hgy lássuk az intézmények menedzsmentjében milyen a szándék a BM bevezetésére. Hgyan vélekednek a mindennaps testnevelés megvalósításának lehetőségeiről és milyen tényezők fntsak a tvábbképzések vnatkzásában számukra. Az adatfelvétel célcsprtja az isklaigazgatók és helyetteseik, vagyis az intézmények vezetői vltak. A kutatási módszer kérdőíves megkérdezés vlt. Az adatfelvétel pedig nline, önkitöltős kérdőívvel történt. A mintavétel típusa rétegzett mintavétel vlt. A rétegzés régió és településtípus alapján történt. Igyekeztünk a településtípusk megszlását reprdukálni a mintában. Reginálisan nagyjából teljesültek az elvárásaink. Településtípusk esetében az isklaigazgatóknál épp megfrdult az arány. A pnts adatk az eredményeknél lvashatók. 100 isklaigazgatónak küldtük el a kérdőívet, akik közül 51 válaszlt, vagyis a válaszadási arány 51% vlt, ami igen magasnak tekinthető. Nyilván ebben jelentős segítségünkre vltak az OFI-tól kaptt támgató, ajánló levelek. Mst nézzük az eredményeket. 15

16 1. ábra Elegendő-e a szaktanári ellátttság a mindennaps testnevelés megvalósítására az Ön isklájában? (N=51, %) 39% 61% Igen Nem Frrás: BM lvas jármód Isklaigazgatók kérdőíves kutatása, 2015 Az összesített válaszk alapján elmndhatjuk, hgy a válaszadók többsége szerint elegendő a szaktanári ellátttság a mindennaps testnevelés megvalósítására a válaszadók isklájában. Ez alapján az isklák mintegy 60%-ában elegendő a szaktanári ellátttság a mindennaps testneveléshez. Vagyis az isklák jelentős részében nincs elegendő tanár a mindennaps testneveléshez. Ebben segíthetnek esetleg a BM szaks tanárk majd. Elegendő-e az infrastruktúra az Ön intézményében a mindennaps testnevelés megvalósítására? A válaszkat összesítve arra a kérdésre, hgy elegendő-e az infrastruktúra a válaszadók intézményében a mindennaps testnevelés megvalósítására, többségében az a válasz érkezett, hgy nem. Vagyis a többnyire megfelelő szakember ellátttság mellett, alig 25% azn intézmények aránya, amik megfelelő infrastrukturális háttérrel rendelkeznek a mindennaps testneveléshez. Itt még inkább azt látjuk, hgy egy esetleges jgszabály módsítás után, a BM nagy segítségére lehet az intézményeknek a mindennaps testnevelés megvalósításában. Természetesen ehhez szükséges megfelelő lvas partner, ahl mindez megldható. Mennyire fntsak a pedagógusknak tarttt tvábbképzések esetén az alábbiak? Ennél a kérdésnél a válaszkat egy ötfkú fntssági skálán kértük, az alábbiak szerint valamennyi tényező esetében: 1 egyáltalán nem fnts, 2 kismértékben fnts, 3 közepesen fnts, 16

17 4 fnts, 5 nagyn fnts. [gyakrlat-rientált képzés] A válaszkat összegezve szignifikánsan magasabb számban jelölték még az 5-ös kategóriát arra a kérdésre, hgy mennyire fntsak a pedagógusknak tarttt tvábbképzések esetén az alábbiak? Ez alapján fntsnak minősíthető egyértelműen a gyakrlatrientált képzés, vagyis a BM-hz kapcslódó pedagógus tvábbképzésesetén is elvárják a gyakrlatrientáltságt. [használható tudás] A válaszkat összegezve szignifikánsan több számban jelölték meg az 5-ös kategóriát arra a kérdésre, hgy mennyire fntsak a pedagógusknak tarttt tvábbképzések esetén az alábbiak? [használható tudás] Ez alapján fntsnak minősíthető egyértelműen a használható tudás tényező. [széles kmpetencia-tár] A válaszlehetőségek közül a 3, 4, 5 kategóriát jelölték meg főleg. Amelyből szignifikánsan magasabb számban jelölték meg az 5-ös lehetőséget. Az így kaptt válaszk szerint a 4-es kategóriát tekinthetjük átlagnak. Ez alapján fntsnak minősíthető ez a tényező is. [mdern trendek az ktatásban] A válaszlehetőségek közül az 1 kategóriát kivéve mindegyik másik lehetőséget megjelölték a résztvevők. Amelyből magasabb számban jelölték meg az 5-ös lehetőséget. Az így kaptt válaszk szerint a 4-es kategóriát tekinthetjük átlagnak. Ez alapján kevésbé fntsnak minősíthető ez a tényező. [a képzettséggel megldható legyen a mindennaps testnevelés feladata] A résztvevők a 3, 4 és 5-ös válaszlehetőség közül választttak. Szignifikánsan magasabb számban jelölték meg az 4-es kategóriát. Ez alapján kevésbé fntsnak minősíthető ez a tényező is. [képző hely közelsége] A résztvevők a 3, 4 és 5-ös válaszlehetőség közül választttak. Legmagasabb számban jelölték meg az 4-es kategóriát. Ez alapján fntsnak minősíthető ez a tényező is. 17

18 [képző hely hírneve] A válaszlehetőségek közül az összes kategóriát megjelölték. Amelyből szignifikánsan magasabb számban jelölték meg a 4-es lehetőséget. Az így kaptt válaszk szerint a 4-es kategóriát tekinthetjük jellemzőnek. Ez alapján fntsnak minősíthető ez a tényező is. Bár jbban szórnak a válaszk, mint az előző tényezőknél. [tananyaggal való ellátttság] A válaszlehetőségek közül a 2, 3, 4, 5 kategóriát jelölték még főleg. Amelyből legmagasabb számban jelölték meg a 3-as lehetőséget. Az így kaptt válaszk szerint a 4-es kategóriát tekinthetjük átlagnak. Ez alapján közepesnél kissé fntsabbnak minősíthető ez a tényező. [egyéb:] A válaszk alapján a 3-as válasz az átlag, de ez az érték nem mutat szignifikáns különbséget az 1-es válaszhz képest. Tehát azt mndhatjuk a krábbiakn kívül nem lényeges más tényező. Összességében tehát az mndható el, hgy az isklaigazgatók a pedagógusk tvábbkézésénél a gyakrlatrientáltságt és a használható tudást tartják fntsnak. Kevésbé fnts, hgy az új képzettséggel megldható legyen a mindennaps testnevelés. Ez a krábbiak fényében meglepő. 18

19 2. ábra Mennyire tartja fntsnak a kllégái flyamats képzését, ktatáskn való részvételét (élethsszig tartó tanulást)? (N=51) 0,5 0,45 45% 0,4 0,35 0,3 0,25 24% 24% 0,2 0,15 0,1 8% 0,05 0 teljes mértékben fntsnak tartm nagyn fntsnak tartm közepesen tartm fntsnak egyáltalán nem tartm fntsnak Frrás: BM lvas jármód Isklaigazgatók kérdőíves kutatása, 2015 Arra a kérdésre, hgy mennyire tartja fntsnak a kllégái flyamats képzését, ktatáskn való részvételét (élethsszig tartó tanulást)? a legtöbben a nagyn fntsnak tartm kategóriát jelölték meg, amely szignifikáns különbséget mutattt a többi kategóriáhz képest. Tehát nagyrészt nyitttak új tvábbképzések, például a BM képzés iránt. Tervezi-e a BM-t bevezetni? Szignifikánsan többen válaszlták azt, hgy igen tervezik a BM bevezetését. Amit mindenképpen pzitív megállapításnak tekinthetünk. Ha igen, melyik jármód(k)ban? Nem meglepő módn, a legtöbb isklaigazgató a kerékpárs és a gyalgs jármódt adta meg válaszul. Visznt ha lvas jármódt vizsgáljuk, akár más jármódkkal együtt is említve, akkr ennek is meglepően magas az említési száma. Lényegesen többen említették, mint a vizes jármódkat. 19

20 3.ábra Milyen isklarendszerben működik az Önök intézménye? (N=51, %) 22% 4+8 sztály 8+4 sztály 78% Frrás: BM lvas jármód Isklaigazgatók kérdőíves kutatása, 2015 A legtöbb válaszadó isklája a klasszikus 8+4 sztálys módn működik. 4. ábra Az iskla milyen településen található? (N=51) falu várs megyeszékhely Frrás: BM lvas jármód Isklaigazgatók kérdőíves kutatása,

21 Szignifikánsan több válaszadó isklája található vársban. Ezt mutatja az alábbi kördiagram is. A krábbi pzitív megítélése a lvas jármódnak, illetve annak bevezetésének, különösen a települési megszlás fényében kedvező, mivel csak az igazgatók mintegy 15%-a válaszlt faluról. 21

22 Tankerületi vezetők körében végzett megkérdezés A tankerületi vezetők körében végzett adatfelvétel célja az vlt, hgy lássuk, hgyan ítélik meg a BM bevezetését. Hgyan vélekednek a mindennaps testnevelés megvalósításának lehetőségeiről a tankerületükben és milyen tényezők fntsak a tvábbképzések vnatkzásában számukra. Az adatfelvétel célcsprtja a tankerületi vezetők vltak. A kutatási módszer kérdőíves megkérdezés vlt. Az adatfelvétel pedig nline önkitöltős kérdőívvel történt. Mintavételről az ő esetükben nem beszélhetünk, mivel teljes körű megkérdezést végeztünk, vagyis mind a 198 tankerületbe kiküldtük a kérdőívet ben. Természetesen nem kaptuk vissza valamennyi tankerületből a kitöltött kérdőívet. 115 tankerületi igazgató töltötte ki végül a kérdőívünket, ami igen jó, 58%-s visszaérkezési aránynak tekinthető. Nyilván ebben jelentős segítségünkre vltak az OFI-tól kaptt támgató, ajánló levelek. Mst nézzük az eredményeket. 22

23 5. ábra Elegendő-e a szaktanári ellátttság a mindennaps testnevelés megvalósítására az Ön tankerületében? (N=115, %) 40% 60% igen nem Frrás: BM lvas jármód Isklaigazgatók kérdőíves kutatása, 2015 A válaszk alapján elmndhatjuk, hgy a válaszadók szerint elegendő a szaktanári ellátttság a mindennaps testnevelés megvalósítására a válaszadók isklájában. Visznt szignifikáns különbséget a két válaszlehetőség között nem találtunk. Ez alapján az isklák mintegy 60%-ában elegendő a szaktanári ellátttság a mindennaps testneveléshez. Ez igen jó egybecsengést mutat, az isklaigazgatók által adtt válaszkkal. A BM-ra vnatkzóan tt elmndttak ebben az esetben is érvényesek. Elegendő-e az infrastruktúra az Ön tankerületében a mindennaps testnevelés megvalósítására? A kérdőív kitöltők, arra a kérdésre, hgy megfelelőnek találják e az infrastruktúrát a mindennapi testnevelés megvalósítására, szignifikánsan magasabb számban azt a választ adták, hgy igen. Ez különösen az igazgatók által adtt válaszk - 25% azn intézmények aránya, akik megfelelő infrastrukturális háttérrel rendelkeznek a mindennaps testneveléshez ismeretében meglepő. Mennyire fntsak a pedagógusknak tarttt tvábbképzések esetén az alábbiak? Ennél a kérdésnél a válaszkat egy ötfkú fntssági skálán kértük, az alábbiak szerint valamennyi tényező esetében: 1 egyáltalán nem fnts, 2 kismértékben fnts, 3 közepesen fnts, 4 fnts, 5 nagyn fnts. 23

24 [gyakrlat-rientált képzés] A válaszkat összegezve szignifikánsan magasabb számban jelölték még az 5-ös kategóriát arra a kérdésre, hgy mennyire fntsak a pedagógusknak tarttt tvábbképzések esetén az alábbiak? [gyakrlat-rientált képzés] Ez alapján fntsnak minősíthető egyértelműen a gyakrlatrientált képzés. Ez jól egybecseng az igazgatók válaszaival. [használható tudás] A válaszkat összegezve szignifikánsan több számban jelölték meg az 5-ös kategóriát arra a kérdésre, hgy mennyire fntsak a pedagógusknak tarttt tvábbképzések esetén az alábbiak? [használható tudás] Ez alapján fntsnak minősíthető egyértelműen a használható tudás tényező, akárcsak az igazgatók szerint. [széles kmpetencia-tár] A válaszlehetőségek közül a 3, 4, 5 kategóriát jelölték még főleg. Amelyből szignifikánsan magasabb számban jelölték meg az 5-ös lehetőséget. Az így kaptt válaszk szerint az 5-es kategóriát tekinthetjük átlagnak. Ez alapján fntsnak minősíthető ez a tényező is a tankerületi vezetők esetében is, akárcsak az igazgatóknál. [mdern trendek az ktatásban] A válaszlehetőségek közül a 3, 4, 5 kategóriát jelölték meg elsősrban. Az így kaptt válaszk szerint a 4-es kategóriát tekinthetjük átlagnak. Ez alapján fntsnak minősíthető ez a tényező is. Az átlags értékek ugyanezt mutatták az isklaigazgatók esetében is, visznt a tankerületi vezetőknél ez vlt a leggyakribb válasz is. [a képzettséggel megldható legyen a mindennaps testnevelés feladata] A tankerületi vezetők skkal fntsabbnak minősítették ezt a tényezőt, mint az isklaigazgatók. Ők mintegy 60%-ban nagyn fntsnak minősítették, hgy a tvábbképzésnél a képzettséggel megldható legyen a mindennaps testnevelés feladata. Vagyis egy esetleges jgszabály módsítás skkal jelentősebb mértékben segíthetné ennek megldását pl. a Bm támgatásával. [képző hely közelsége] A képzőhely közelségét is fntsabbnak minősítették a tankerületi vezetők, mint az isklaigazgatók. Feltehetőleg számukra lényegesebb az így elérhető költségmegtakarítás. [képző hely hírneve] 24

25 A válaszlehetőségek közül az összes kategóriát megjelölték. Amelyből szignifikánsan magasabb számban jelölték meg a 3-as és 4-es lehetőséget. Az így kaptt válaszk szerint a 4-es kategóriát tekinthetjük átlagnak. Ez alapján fntsnak minősíthető ez a tényező is, bár az igazgatók fntsabbnak tarttták, mint a tankerületi vezetők. [tananyaggal való ellátttság] A válaszlehetőségek közül a 2, 3, 4, 5 kategóriát jelölték meg. Amelyből legmagasabb számban a 4-es és 5-ös lehetőséget jelölték meg. Az így kaptt válaszk szerint a 4-es kategóriát tekinthetjük átlagnak. Ez alapján közepesnél kissé fntsabbnak minősíthető ez a tényező és fntsabb a tankerületi vezetőknek, mint az isklaigazgatóknak. [egyéb:] A válaszk alapján a 3-as válasz az átlag, de ez az érték nem mutat szignifikáns különbséget a többi válaszhz képest. Tehát azt mndhatjuk a krábbiakn kívül nem lényeges más tényező a tankerületi vezetőknek sem, akár csak az igazgatóknak. Összességében tehát az mndható el, hgy a tankerületi vezetők, az isklaigazgatókhz hasnlóan a pedagógusk tvábbkézésénél a gyakrlatrientáltságt és a használható tudást tartják legfntsabbnak. Számukra fnts az is, hgy az új képzettséggel megldható legyen a mindennaps testnevelés. Ezen túl is szinte valamennyi tényezőt fntsabbnak ítélték, mint asz isklaigazgatók. Mennyire tartja fntsnak a kllégái flyamats képzését, ktatáskn való részvételét (élethsszig tartó tanulást)? teljes mértékben fntsnak tartm nagyn fntsnak tartm közepesen tartm fntsnak egyáltalán nem tartm fntsnak % fő Arra a kérdésre, hgy mennyire tartja fntsnak a kllégái flyamats képzését, ktatáskn való részvételét (élethsszig tartó tanulást)? a legtöbben a nagyn fntsnak tartm kategóriát jelölték meg, de majd ugyanennyien tartják teljes mértékben fntsnak. Összességében a tankerületi vezetők ezt a tényezőt is fntsabbnak tartják, mint az isklaigazgatók. 6. ábra Mennyire tartja fntsnak a kllégái flyamats képzését, ktatáskn való részvételét (élethsszig tartó tanulást)? (N=115, %) 25

26 7% 0% 45% teljes mértékben fntsnak tartm nagyn fntsnak tartm 48% közepesen tartm fntsnak egyáltalán nem tartm fntsnak Frrás: BM lvas jármód Isklaigazgatók kérdőíves kutatása, 2015 Hasznsnak tartja-e a BM bevezetését? Szignifikánsan többen válaszlták azt, hgy igen hasznsnak tarják a BM bevezetését. A válaszadók több, mint 90%-a. Amit mindenképpen pzitív megállapításnak tekinthetünk. Ha igen, melyik jármód(k)ban? A legtöbben mind a négy jármód bevezetését hasznsnak tartják. Nem meglepő módn. A legtöbb tankerületi vezető a kerékpárs és a gyalgs jármódt adta meg válaszul. Visznt ha lvas jármódt vizsgáljuk, akár más jármódkkal együtt is említve, akkr ennek is meglepően magas az említési száma. Lényegesen többen említették, mint a vizes jármódkat. Mely jármódk vezethetők be az Ön tankerületében? Nem meglepő módn. A legtöbb tankerületi vezető, akárcsak az igazgatók a kerékpárs és a gyalgs jármódt adta meg válaszul. Visznt a másdik leggyakribb az előző kettő és a lvas jámód említése együttesen. Szintén nem meglepő a vizes jármód alacsny említése sem. 26

27 Bács-Kiskun Baranya Békés Brsd-Abaúj-Zemplén Budapest Csngrád Győr-Msn-Sprn Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szlnk Kmárm-Esztergm Nógrád Pest Smgy Szablcs-Szatmár- Tlna Vas Veszprém Zala ábra Melyik megyében található az Ön tankerülete? (N=115, db) Területi megszlás tekintetében egy megyét (Fejér) leszámítva valamennyi megyéből érkeztek válaszk a tankerületi vezetőktől. A kaptt válaszk száma jó összefüggést mutat az adtt megyében található tankerületek számával. Különböző megyékben hasznsnak tartják e a BM bevezetését? Ha megyénként vizsgáljuk a BM bevezetésének hasznsságát, akkr azt mndhatjuk nincs kiemelkedő érték, vagyis az átlags értékek is jól leírták a válaszkat. Különböző megyékben mely jármódkat tartanák hasznsnak bevezetni? Az egyes jármódkat vizsgálva is azt mndhatjuk, hgy itt is az átlags válaszk megfelelően leírták a válaszkat. Vagyis nincs jelentős szórás az egyes megyék esetében sem. Egyik sem tlódik el jelentősen. 27

28 Pedagógusk körében végzett kérdőíves megkérdezés eredményei A pedagógusk körében végzett adatfelvétel célja az vlt, hgy lássuk mit gndlnak a BM-ról, milyen az attitűdjük a BM-val kapcslatban. Milyen tényezők fntsak a tvábbképzések vnatkzásában számukra. Az adatfelvétel célcsprtja a felső tagzatban tanító pedagógusk vltak. A kutatási módszer kérdőíves megkérdezés vlt. Az adatfelvétel pedig nline önkitöltős kérdőívvel történt. A mintavétel típusa az isklák kiválasztásánál rétegzett mintavétel vlt. A rétegzés régió, és településtípus alapján történt. Az intézmények esetében az igazgatóra bíztuk, hgy a feltételeinknek megfelelő pedagógusk (felső tagzatban tanít) közül ki tölti ki a kérdőívünket. Mivel nem krlátzzuk a tananyagfejlesztésnél sem a célcsprtként megjelölt pedagógusk körét, így ennél az adatfelvételnél sem tettük ezt meg. Az egyetlen kikötés az vlt, hgy tanítsn felső tagzatban az illető pedagógus. Reginálisan nagyjából teljesültek az elvárásaink. Pedagógusknál kicsit jbb lett az arány, mint az igazgatóknál, de tt sem sikerült a tervet tartani. A pnts adatk az eredményeknél lvashatók. Elemszám tekintetében a pedagógusk is lelkesebbek vltak a vártnál. 300 kitöltött kérdőívet szerettünk vlna elérni, ehhez képest 318 kérdőívet töltöttek ki a pedagógusk, vagyis kissé sikerült túlteljesíteni a tervet. Mindezt úgy értük el, hgy 350 intézménybe küldtük ki a kérdőívet. A pnts válaszadási arány a pedagógusk esetében nehezebben határzható meg, mivel az intézmények esetében az igazgatóra bíztuk, hgy a feltételeinknek megfelelő pedagógusk (felső tagzatban tanít) közül ki tölti ki a kérdőívünket, de ha az intézményszámt nézzük, akkr igen magas, 90%-s arányt kapunk. Valójában, ha a ténylegesen elért pedagógusk számából indulunk ki, akkr 15% körüli értékről beszélhetünk, ami a levélben kiküldött kérdőívek esetében átlagsan várható visszaküldési aránynak megfelel. Mst nézzük az eredményeket. 28

29 A kérdőív kitöltőjének neme férfi nő fő % A 318 résztvevő közül nagybb számban vettek részt nők a kutatásban ábra A kérdőív kitöltőjének életkra (N=318, db) év 27 év 30 év 32 év 34 év 36 év 39 év 41 év 43 év Frrás: BM lvas jármód Isklaigazgatók kérdőíves kutatása, év 47 év 50 év 52 év 54 év 56 év 58 év 60 év A megszólítttak átlag életkra 42 életév vlt, ez az életév mutatkztt a leggyakrabban a résztvevők között. A legfiatalabb résztvevő 24 a legidősebb pedig 60 éves vlt. A válaszadók elszlása közel nrmál elszlást követ. 29

30 0,7 0,6 9. ábra Mennyi ktatási tapasztalattal rendelkezik? (N=318, %) 60% 0,5 0,4 0,3 24% 0,2 16% 0,1 0 több, mint 10 év 3-10 év 1-3 év Frrás: BM lvas jármód Isklaigazgatók kérdőíves kutatása, 2015 A megkérdezettek több mint 50%-a válaszlta azt, hgy több, mint 10 éves ktatási tapasztalattal rendelkezik. Az életkr adatk ismeretében ez az érték nem meglepő. Milyen végzettséggel rendelkezik? A megkérdezettek 79%-a válaszlta, hgy tanár végzettséggel rendelkezik. A másik megadtt válasz vlt még a tanító. Ebből azt is láthatjuk, hgy elég jelentős a felső tagzatba feltanító tanítók száma. Milyen a pedagógus besrlása? A megkérdezettek arra a kérdésre, hgy milyen besrlással rendelkeznek a következő válaszkat adták: mesterpedagógus, pedagógus I, pedagógus II, gyakrnk. 75% jelölte meg a pedagógus I besrlást, tehát ez vlt a legjellemzőbb kategória. Rendelkezik-e szakvizsgával? A megkérdezettek több, mint 50%-a nem rendelkezik szakvizsgával. ha igen milyen területen: Száms területen rendelkeznek szakvizsgával a válaszadók, mely területeket a fenti ábra mutatja. A legtöbben közktatásvezető szakvizsgával rendelkeznek, ez vlt az egyetlen kategória,mely kiemelkedett a többi közül. Az alábbiak kerültek említésre: - egyéni bánásmód, differenciált tanulásszervezés - fejlesztőpedagógia - gyakrlatvezető mentrtanár - játék és szabadidő pedagógia - köznevelés vezető, tankerület igazgatás - közktatás vezető 30

31 - közktatás vezetői, mentrtanári - mentrtanár - tanügyigazgatás - tehetségfejlesztés-tehetséggndzás - testnevelés - testnevelő Milyen isklarendszerben működik az Önök intézménye? A megkérdezettek közel 75%-a válaszlta azt, hgy az isklájuk 8+4 sztálys isklarendszerben működik. Ez az igazgatóktól kaptt válaszkkal egybevág, vagyis arra mindenképpen alkalmas, hgy megállapítsuk, hgy ahl az igazgató kitöltötte a kérdőívünket tt a pedagógusk is adtak választ. 10. ábra Az iskla milyen településen található? (N=318, %) 62% 8+4 sztály 6+6 sztály 75% 4+8 sztály 6% Frrás: BM lvas jármód Isklaigazgatók kérdőíves kutatása, 2015 A válaszadók 44%-a mndta, hgy vársban található az intézmény. Ehhez hzzávéve a megyeszékhelyen és a Budapesten működő intézményeket is, azt látjuk, hgy a válaszadó pedagógusk mintegy 25%-a dlgzik falusi isklában, a 75% valamilyen vársi isklában tanít. Értékelje, hgy a felsrlt szempntkat mennyire tartja fntsnak a BM tantárgyat ktató pedagógus esetében! Ennél a kérdésnél a válaszkat egy ötfkú fntssági skálán kértük, az alábbiak szerint valamennyi tényező esetében: 1 egyáltalán nem tartja fntsnak, nincs jelentősége, 2 kismértékben fnts, 31