A magyar egészségügy reformja az ÁRB feladatainak tükrében

Átírás

1 A magyar egészségügy reformja az ÁRB feladatainak tükrében 1

2 TARTALOM Mi a baj? Vízió I. Egészség-mérleg II. A közfinanszírozás problémái III. Sok vagy kevés a kórház? IV. Kiindulópont a Kormányprogram V. Feladatok Mérhető célok 2010-ig 2

3 Mi a baj a magyar egészségügyben? Ki mit mond? Betegek 1. A kórházakban rémesek a körülmények. 2. A hálapénz terhes és igazságtalan. 3. A betegre senki sem figyel. Orvosok 1. Gyalázatosak a keresetek az EU-hoz képest és a belső arányokat tekintve. 2. Állandó hajsza; nem megfelelőek a munkakörülmények. Külső szakértők (közgazdászok, piacok, kormány, EU stb.) 1. A pénzügyi hiány finanszírozhatatlan; sem a biztosítási, sem a szolidaritási elv nem érvényesül. 2. Torz a struktúra, torz a verseny. 3. A hálapénz megalázó. 3. A rendszer átláthatatlan és korrupt. 3

4 Vízió Legyen a rendszer a mainál sokkal inkább szolgáltatáselvű, az Európai Unió normáihoz illeszkedő. Érezhető mértékben javuljon az orvosi gyógyító-megelőző munka átlagos minősége, szakmai- és költséghatékonysága, továbbá a kórházi betegek komfort érzete. Vissza kell szorítani a hálapénz és a korrupció minden formáját. 4

5 A reform kiindulópontjai 1. A népegészségügyi (demográfiai) gondok nem kapcsolódnak közvetlenül makro-gazdasági és/vagy finanszírozási problémákhoz és a szakmai közvélekedéssel ellentétben - nincs számottevő negatív hatásuk a növekedésre. 2. A megoldható és megoldandó feladatok alapvetően a poszt-szocialista állapot ellentmondásaiból, az ágazaton belüli költségvetési korlátok felpuhulásából, ezen belül (fontossági sorrendben) a) a biztosítás rendszer, b) a gyógyszertámogatási rendszer és c) az ápolás-szűkétől elviselhetetlen kórházi rendszer anomáliáiból vezethetők le. 3. Csak fejlesztésre, beruházásra lesz többlet-forrás (EU). Működésre nem lehet a jelenleginél többet költeni. 5

6 Az egészségügyi kiadások részaránya a GDP-ben (2004) Németország Franciaország Portugália Görögország Norvégia Ausztria Hollandia Svédország Olaszország Egyesült Királyság Magyarország Spanyolország Japán Törökország Finnország Csehország Írország Lengyelország Mexikó Szlovákia Forrás: OECD USA Svájc Dánia Korea % 6

7 Egészségügyre többet költünk, mint ami a fejlettségi szintünkből következne Total health expenditure (% of GDP) Lithuania Latvia Hungary Slovenia Czech Rep. Poland Slovak Rep. Estonia GDP per capita New member states EU-15; High-income OECD (Switzerland and Norway) Forrás: Világbank (2005) OECD 2003-as adatok alapján. 7

8 Egy rossz közhely nehezen megy ki az emberek fejéből Téves beidegződés: Magyarország egészségügyi ellátása nagyon rossz, de legalább igazságos. Valóság: Magyarországon az egészségügyi szolgáltatások minősége nem is olyan rossz, de a hozzáférés nagyon egyenlőtlen. 8

9 és az Alkotmány rendelkezéseit is sokan abszolutizált módon, pontatlanul interpretálják. 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. A társadalombiztosításra való utalás nem az egészségügyi szolgáltatásokhoz, hanem a megélhetés pénzügyi fedezeteihez kapcsolódik: 70/E. (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. Az egészségügy állami részének működtetése Kormány-feladat (35. (1) g)): A Kormány meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről. 9

10 A kívánatos szolgáltatási struktúrára vonatkozó vízió évtizedek óta ugyanaz, mégsem történik semmi Szűnjön meg a rendszer kórházcentrikussága! Növeljük az alapellátásban dolgozók szakmai szintjét, a definitív ellátás arányát! Relatíve több pénz kell prevencióra, krónikus ellátásra, rehabilitációra! Mindez hihető, de egyik vélekedés sincs tudományos elemzésekkel alátámasztva. 10

11 I. Egészség-mérleg 11

12 Születés és halál Előbb-utóbb valamennyien meghalunk. A halálozási helyzet minősége abban ragadható meg, hogy milyen életkorban és miben. (Bondár, 2005) 12

13 Az egészségi állapotot sok tényező befolyásolja (multi-kauzalitás) 13

14 Korai halálozás (15-65 év) és gazdasági növekedés* * H. Brenner et al. (2005) 14

15 A statisztikai kapcsolat egyértelmű! Az ún. standardizált halálozási ráta csökkenésének az egy főre jutó GDP növekedése a legfontosabb magyarázó tényezője. 15

16 A férfiak születéskor várható átlagos élettartama a régi és új tagállamokban Magyarország 70 Régi EU tagok Új EU tagok Forrás: WHO EUR

17 A magyar férfi lakosság életkilátásai annál is rosszabbak, mint amit a GDP adatok indokolnak Expected average years in poor health for males at birth Brazil Lit huania Algeria Lat via Hungary Poland Slovakia Czech Republic Estonia Slovenia Bot swana Denmark USA Luxembourg ,000 10,000 15,000 20,000 25,000 30,000 35,000 40,000 45,000 50,000 GDP per capita New member states EU-15; High-income OECD; Middle-income high-performing; *High-income OECD countries are USA, Australia, New Zealand, Canada, Switzerland and Norway Forrás: Világbank,

18 A GDP/fő szinten kívül csak az önállóak aránya fontos magyarázó változó (38 ország adatai#) A éves korosztály halálozásának oksági magyarázata* Egyéb Alkohol-fogyasztás Szénhidrát fogyasztás Jövedelem egyenlőtlenség Illegális gazdaság Önállóak aránya GDP % * Standardizált adatok # Forrás: Brenner (2006) 18

19 Mit mutatnak még a demográfiai adatok?*. * Augusztinovics M. (2005) 19

20 Nemzetközi összehasonlítás* A magyar életkilátások a 20. században mindvégig lényegesen rosszabbak voltak, mind a Ny-Európai, mind a K-Európai országok többségében. A várható élettartam különbsége Mo.-n és a világ élvonalában (Férfi/Nő): körül: 18/17 év körül: 17/16 év körül: 9,5/12 év körül: 4,4/5,0 év körül: 10,8/8,2 év körül: 10,0/9,0 év Csökken Nő Nem egyértelmű Forrás: Bondár (2005), WHO (2006) 20

21 Férfiak Nők életév Japán Svédorsz. Görögo. Svájc Hollandia Franciao Anglia-W. Norvégia Ausztria USA Belgium Finnorsz. Olaszorsz. Spanyolo. Portugália Cseh Közt. Lengyelo. életév Japán Svédorsz. Görögo. Svájc Hollandia Franciao Anglia-W. Norvégia Ausztria USA Belgium Finnorsz. Olaszorsz. Spanyolo. Portugália Cseh Közt. Lengyelo. 45 Magyaro. Litvánia 45 Magyaro. Litvánia Lettorsz. Oroszorsz Bulgária Lettorsz. Oroszorsz Bulgária Forrás: Bondár (2005) 21

22 A halandóság és az életkilátásokban tapasztalható javulás a rendszerváltás legfontosabb eredményei közé tartozik! * között Magyarország elsősorban a férfiakat érintő epidemiológiai válságot élt át óta a várható élettartam mintegy 3,9 évvel nőtt ( ebből 1,64 év a szív- és érrendszeri halandóság csökkenése miatt) ben a halálozások 32%-a 80 év felett következett be, a nőknél ez 44%. * Józan P. (2006) 22

23 Igaz, a várható élettartam még mindig alacsony, de nem csak Ausztriához képest! Év Születéskor várható élettartam (Férfiak, 2004) Forrás: WHO Ausztria Csehország Lengyelország Szlovákia Magyarország Oroszország Ez elsősorban a poszt-szocialista örökség és ezen belül az önpusztító életmód kumulatív hatásainak következménye. A éves férfiak halálozásának 1/3-a a dohányzásnak ¼-e a túlzott ivásnak tulajdonítható. 23

24 Ausztriához képest a többlet-halálozás (munkaképes férfi) kb. 10 ezer fő/év Férfiak halálozási valószínűsége éves korban (1000 főre, 2004) % Forrás: WHO Ausztria Csehország Lengyelország Szlovákia Magyarország Oroszország 24

25 Egy csábító gondolat A többlet halálozás, az elkerülhető halálesetek magyarázatát sokan és sokszor az egészségügyi rendszer működési hibáiban keresik. Valójában ez csak a halálhoz vezető oksági láncolatban az utolsó láncszem. 25

26 Év Forrás: WHO Ugyanaz a rendszer mégis szisztematikusan nagy a nemek közötti eltérés A várható élettartam különbsége nők és férfiak között (2004) Ausztria Csehország Lengyelország Szlovákia Magyarország Oroszország 13 A férfiak és nők eltérő életkilátásai, és az ebben bekövetkezett változások különbségei részben legalábbis azzal magyarázhatók, hogy a férfiak coping mechanizmusát elsősorban a családon kívüli küzdelmek merítik ki, míg a nők kapcsolódása és érdeklődése a gyorsan változó gazdasági és politikai helyzetekhez ennél jóval kisebb. 26

27 Minden az iskolázottságon múlik: A 30 éves korban várható további élettartam (év)* Férfiak Nők Év Nincs alapfok Felsőfok Nincs alapfok Felsőfok A rendszerváltás óta a 8,9 év élettartam-olló a férfiaknál 16,5 évre (!!!!) növekedett, a nőknél a különbség 4,0 évről 10,2 évre nőtt. A legmagasabb végzettségű nők és a legalacsonyabb férfiak között a különbség ma több, mint 20 év. * Forrás: Kovács Hablicsek (2006) 27

28 Az egészségi állapot önértékelés korcsoport és iskolai végzettség szerint*, % felsőfokú 8 osztálynál kevesebb 8 osztály szakmunkásképző érettségi Korcsoportok *: a felsőfokú végzettségűek egészségi állapot önértékeléséhez viszonyítva 28 Forrás: Kovács Katalin: Egészség-esélyek, Népességtudományi Kutatóintézet

29 % Dohányzás A dohányosok aránya a felnőtt népességben (2000) A magyar férfiak 65%-a dohányzott, vagy jelenleg is dohányzik. Forrás: OLEF A nemdohányzó nők 32%-a, a férfiak 47% passzív dohányos. Forrás: Uo Ausztria Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Az OECD-ben előttünk jár még Hollandia (32,0 %) és Törökország (32,1%). 29

30 Elhízottság % 19 Az elhízottak aránya a felnőtt népességben (2000) Magyaro. Forrás: OECD Szlovákia Csehország Lengyelo. Ausztria Az elmúlt években nagy elemszámú országos reprezentatív vizsgálat az elhízás előfordulásáról nem történt. Adataink megbízhatatlanok! Forrás: Eü. M. szakmai protokoll 30

31 Alkohol * Alkoholfogyasztás és májzsugor halálozás Liter Magyaro Csehország Ausztria Lengyelország Szlovákia ezer lakosra jutó eset Itt szerepet játszhat, hogy az elfogyasztott főként iparilag gyártott - töményalkohol féleségek minősége is szubstandard. Forrás: WHO HFA Fogyasztás Halálozás * 15 évnél idősebbek fogyasztása. Halálozás standardizált adatokból. 31

32 2004-ben 100 ezer lakosra számítva* Magyarországon 782, Ausztriában 459 ember halt meg. Magyarország - Ausztria összehasonlítás: A többlet-halálozás eredete megbetegedések szerint (%) Balesetek; 9 Egyéb; 7 A többlet-halálozás jó részt az idősebbeket sújtja: 60%-uk a éves korosztályba tartozik. Emésztőszervi megbetegedések; 12 Forrás: WHO Rosszindulatú daganatok; 23 0 Szív- és érrendszer; 49 Orvosi szempontból a két fő ok: a szívés érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedések. * Kor szerint standardizálva 32

33 Az iskolázottsági szinttől függő várható élettartam eltérésnek súlyos következményei vannak a nyugdíj-rendszerre is A 30 éves kort már megélt felsőfokú végzettséggel rendelkező nők 94%-a, a férfiak 91%-a megéli a 60 éves kort; az alapfokú képzettséggel sem rendelkező nőknél ez az arány 76%, a férfiaknál 54%. 33

34 II. A közfinanszírozás problémái 34

35 Az alapprobléma Ahogy a szocializmus idején a hiánygazdaság, úgy ma a közteherviselés alól való kibújás lehetősége a szürke és fekete gazdaság alapja. Akinek sikerül kibújnia az szjafizetés alól, az megússza a tbjárulékfizetést is (eü. + nyugdíj). 35

36 KÖLTSÉGTUDATOSSÁG 1. Addig nem lehet megszüntetni a HÁLAPÉNZ-t, amíg az emberekben nem tudatosodik, hogy mennyi járulékot fizetnek. 2. Addig az emberek eltitkolják jövedelmüket, amíg nem szembesülnek azzal, hogy mennyi lesz a nyugdíjuk. Ez pozitívan fog hatni az E. Alapra is. 3. Szükség van a számlaadás gyakorlatának terjesztésére is. 36

37 2001 óta 1% pontot nőtt a közfinanszírozott egészségügyi kiadások részaránya ennek kb. ½-e gyógyszertámogatás. GDP%-ában Az egészségügyi közkiadások részaránya Ausztria Magyarország Csehország Szlovákia Lengyelo Forrás: OECD

38 Az E. Alap és az Ny. Alap problémái egy tőről fakadnak és nagyságrendileg azonosak. Mindkét alap puha költségvetési korláttal működik. A központi költségvetés hozzájárulása a tb-alapokhoz 6% Kumulatíve, a GDP%-ában 5% 4% 3% 2% 1% 0% * E. Alap Ny. Alap A puha és kemény költségvetési korlát fogalmát Kornai János magyar közgazdász 1979-ben vezette be a nemzetközi szakirodalomba. 38

39 A kormány részben egy rossz elméleti megközelítés foglyaként évről-évre csökkentette a járulékkulcsokat. A tb-alapok járulékbevételei (számított egyenérték a keresetek %-ában) Nyugdíj % Egészségbiztosítás

40 A mai magyar rendszer sem a biztosítás-matematikai korrektség, sem a társadalombiztosítás bismarcki elveinek nem felel meg. Miben különbözik a társadalom- (helyesen: szociális-) biztosítás a biztosítás-matematikailag korrekt, üzleti biztosítástól? 1. Számottevő jövedelem-átcsoportosítás társadalmi csoportok (férfiak-nők, fiatalok-öregek, szegények-gazdagok, város-vidék) között. Szolidaritás. 2. A részvétel és a díj-fizetés szabályait jogszabályok rögzítik. Majdnem 100%-os lefedettség. Változás most? NEM NEM 3. Puha költségvetési korlát: a járulékok nem fedezik a kiadásokat. Direkt költségvetési támogatás. IGEN 40

41 Itt és most érvényesül-e szolidaritás? 1. Ehhez ismerni kellene az életpálya során történő befizetések (járulékok) és szolgáltatások (természetbeni ellátás, táppénz, stb.) pénzbeli egyenlegét. 2. Ilyen elemzések Magyarországon soha nem készültek. A társadalmi normává vált jövedelem- és vagyoneltitkolás miatt nem is lehet. 3. A szabályozás elvei (pl. járulék-plafon, minimálbérszabályok, hálapénz), demográfiai adatok és a szocializmus sok évtizedes működési tapasztalatai alapján feltételezhető, hogy a mai rendszer inkább a nagyvárosokban lakó, magas jövedelmű, vagyonos és befolyásos csoportok számára előnyös. 4. Talán ezért is olyan nehéz a változtatás. 41

42 Gyógyszer: Mrd Ft-os piac! % A gyógyszerkiadások részaránya az egészségügyi kiadásokban (2002) % Gyógyszerkiadások részaránya a GDP %-ban Ausztria Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Forrás: OECD 1.0 Ausztria Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia Forrás: OECD 42

43 Az összfogyasztás nemzetközi adatai már jelzik a fő tendenciát. A hazai adatokból még jobban látszik a gyógyszerkassza elfutása. GDP %-ában A százalékos 1.5 támogatási rendszer bevezetése A tb-gyógyszerkassza alakulása között a járóbetegellátásban értékesített gyógyszerek volumene (doboz szám) 7%-kal nőtt, miközben az 1 dobozra eső támogatás közel 50%-kal emelkedett.* A fajlagos dobozár között 75%-kal [905 Ft/doboz 1586 Ft/doboz] nőtt, miközben a doboz-szám stagnált Forrás: PM * ÁSZ (2004) A probléma nem az árnövekedés, hanem a struktúra akadálytalan változása. (Támogatott: 5408 gyógyszer) 43

44 A gyógyító-megelőző kassza ( 700 Mrd Ft) 2003 óta relatíve zsugorodik. Ez veszélyes, abnormális állapot. GDP % -ában Forrás: PM A gyógyító-megelőző kassza alakulása

45 Ausztriához képest sok az orvos, hiszen kétszeres a fejlettségi szint különbség Db 3.6 Dolgozó orvosok száma 1000 főre (2004) Ausztria Forrás: OECD Csehország Magyarország Szlovákia Lengyelország és rossz a struktúra: Elöregedés Torz belső szakmai struktúra Elavult orvosképzési curriculum Rossz kompetencia szabályok 45

46 a fogorvos meg különösen. Db Dolgozó fogorvosok száma lakosra (2003) Csehország Magyarország Ausztria Szlovákia Lengyelország Forrás: WHO Kik járnak fogorvoshoz? A felmérést megelőző 12 hónapban nem kereste fel fogorvosát a nők 58%-a, a férfiak 66-%-a. A fiatal korosztályban ugyanez az arány 40%, illetve 57%. Mind a nők, mind a férfiak esetében a kor előrehaladtával egyre rosszabb ez az érték. Forrás: OLEF

47 Nemzetközi összevetésben a nővérek száma is sok!. db 10 Dolgozó nővérek száma 1000 lakosra (2004) Egyesült Királyság Forrás: OECD Magyarország Csehország Szlovákia Lengyelország 47

48 III. SOK VAGY KEVÉS A KÓRHÁZ? Tényleg kórház-centrikus a magyar egészségügy? 48

49 Másutt is hasonló gondokkal küzdenek, sőt rosszabb a helyzet. 5.5 db Kórház sűrűség (100 ezer lakosra, 2004) Franciaország Németország Csehország Ausztria Szlovákia Lengyelország Magyarország Szlovénia Forrás: WHO 49

50 Lehet, hogy túl nagyok a magyar kórházak? Átlagos kórház nagyság (2003) Magyarország Hollandia Dánia Lengyelország Szlovákia Ausztria Csehország Németország Olaszország Törökország Írország Forrás: WHO Ágyszám (db) A helyzet rosszabb: Egyszerre sok a túl kicsi (95 kórház < 300 ágy) és a túl nagy (60 kórház > 600 ágy) kórház! 50

51 Akut ágyból is sok van de itt sem kiugró a magyar adat Db 7.0 Akut ágyak száma 1000 lakosra (2003) Ausztria Forrás: OECD Csehország Magyarország De: 2002 óta semmi sem történt! Szlovákia Ami rossz a struktúrában: Ágyszámnagyság, tulajdonosi összetétel, tevékenység összetétel Lengyelország Aktív ágyak száma 1000 lakosra Db Forrás: OECD

52 Inkább az a baj, hogy nagyon kevés (az extra minőséget kínáló) magánkórház % Magánkórházak aránya (ágyak %-ában, 2004) és az 1 ágyra jutó alkalmazotti létszám elfogadhatatlanul alacsony* Forrás: WHO Franciaország Németország Ausztria Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovenia Írország 4.1 Dánia 4.1 Hollandia 2.8 Olaszország 2.7 Ausztria 1.9 Szlovákia 1.7 Csehország 1.5 Németország 1.3 Magyarország 1.3 Törökország 1.2 Ezt érzik úgy a betegek, hogy nem folyik ápolás. (Az orvosok ezt úgy mondják: iatrogén ártalom.) * Forrás: WHO, OECD

53 és közben túl sok ember kerül kórházba (pl. kivizsgálás címén) Aktív kórházi esetek száma 100 lakosra Magyar EU 15 EU 10 53

54 Műtétek száma 1000 lakosra Magyarország Hollandia Szlovénia Egyesült Királyság Forrás: OECD HEALTH DATA 2005, October 54

55 Ami rossz a fekvőbeteg szakellátás struktúrájában: 1. Méret nagyság (ágyszám szerint) 2. Tulajdonosi összetétel 3. Tevékenységi összetétel ( minden szinten szinte minden ) 55

56 IV. A reform kiindulópontja a Kormányprogram 56

57 1. Szemlélet, nyelvezet, moralitás Egészségmegőrzés és helyreállítás: a lehetőséget az államnak kell megteremtenie, elsődleges felelősségét azonban az egyénnek kell viselnie. Reform: megkezdeni a hosszú évek óta halogatott átalakítást Döntöttünk az egészségügy biztosítási elven alapuló, de társadalmi szolidaritást is érvényesítő rendszere mellett. Erkölcsi megújulás: a hálapénz, a korrupció megszüntetése. [Szinonimák!] 57

58 2. Kikerülünk egy szemantikai ( kommunikációs) csapdát Az egyéni megoldásokon túllépő, kockázatmegosztásra és szolidaritásra építő finanszírozási rendszer alapmegoldásai: 1. Állami költségvetésbe integrált eü. rendszer (Szovjet-modell, NHS). 2. Költségvetéstől független, önfinanszírozó betegségbiztosítás, munkabérre kivetett járulékból, decentralizált szolgáltatás-vásárlással (Bismarcki szociális biztosítás) éven felülieknek, szegényeknek és veteránoknak állampolgári jogon járó biztosítás + adókedvezménnyel támogatott, üzleti magánbiztosítás (USA modell). Egybiztosítós rendszer nem létezik. 58

59 Szolidaritás és nemzeti szintű kockázatközösség Két ok magyarázza és indokolja a nemzeti kockázatközösség fennmaradását. 1. Az ellátás költsége a születés és a halál körüli hónapokban viszonylagosan magas, a munkaképes életkorban alacsony. Ez társadalmi helyzettől, jövedelemtől és iskolázottságtól függetlenül érvényesül. 2. Az ellátás földrajzilag és nyelvileg erősen helyhez kötött. 59

60 Miért nem létezik sehol a világon egybiztosítós rendszer? Ha nincsenek egymástól és a költségvetéstől független, egymással versengő és a tönkremenés kockázata által fenyegetett biztosítók (pl. 100%-os állami garancia van), akkor felesleges luxus fenntartani az önálló járulékbeszedési, jogosultsági nyilvántartást (TAJ-szám) és az Egészségügyi Minisztériumtól független szakapparátust (pl. a szolgáltatókkal történő szerződéskötésre). Így működik pl. a rendőrség, a tűzoltóság. Vagy Angliában az NHS (1 millió közalkalmazott!) 60

61 Ma Németországban 251, Ausztriában 28, Svájcban 24, Franciaországban 18 versengő egészségbiztosító között lehet választani a kötelező biztosítás piacán. Angliában, ahol az eü.-t adóalapon finanszírozzák - tehát nincs állami biztosító -, az NHS mellett egy sor magánbiztosító működik. A lakosság 10-15%-a itt van biztosítva. Ez a feltétele annak, hogy a tisztán szolidaritási alapon működő rendszer életképes legyen előtt Magyarországon amikor csak a keresők 22%-a, a lakosság 10%-a volt biztosítva! 52 önálló betegbiztosító működött. 61

62 Több biztosító van, na és?! Gyakorta említett érv, hogy az európai több-biztosítós rendszerek agyon vannak szabályozva, nincs különbség, nincs verseny. De számos országból ismert, hogy ez ma már nem így van! Holland reformok (2006) Csak for-profit biztosítók Szerződési szabadság Fix-összegű biztosítási díj Változó önrész ( ) Francia reformok (2004): A betegbiztosítók szabad kezet kaptak a csomag definíciójában, az ár- és tarifa-megállapításban (gyógyszer, gy. segéd-eszköz is!); Co-payment szabályozásban; Szakszervezetekkel való tárgyalásban. Svájci reformok (2004) Szerződési kötelezettség oldása a fekete bárányok kiszűrése érdekében. 62

63 Német reform (2006) verseny a címben! 63

64 Mi a baj az OEP-pel? 1. Az OEP számára a biztosított nem személyében létezik, aki számára konkrét szolgáltatást vásárol. Az OEP intézményi volumen-kapacitásokat vásárol a biztosítottak igényeitől teljesen függetlenül. 2. A szolgáltatók szemszögéből nézve az OEP nem üzleti partner, hanem állami hivatal büntető jogosítványokkal, kötelezettségek és felelősség nélkül. 3. A minisztérium szemszögéből nézve az OEP elvonja az ágazati irányítás egy részét, viszont a minisztérium politikai és szakmai felelősségét indokolatlanul fokozza, illetve reflektorfénybe helyezi. 64

65 Elvben mindig van választási lehetőség Visszatérés az állami (adóból finanszírozott) ellátáshoz OEP Zrt. Biztosítási si piac megnyitása és s verseny... 65

66 Az egészségügyi reform döntési és választási alternatívái A reformok időzítése Kis lépések politikája Egyszeri nagy reform Előbb a kínálati, később a keresleti oldal átalakítása A kínálati és a keresleti oldal egyidejű átalakítása Elkülönített balesetbiztosítási ágazat létesítése Az egységes ellátási csomag fenntartása Az egységes ellátási csomag megbontása Állami finanszírozású egészségügy Itt tartunk most Biztosítási elvekre épülő egészségügy Gazdagok és/vagy vállalkozók luxus biztosítója Korlátlanul szabad orvosválasztás Ellátási felelősségre épülő, regionális modell Egységes, de a kormányzattól független biztosító Több biztosítós, verseny modell Szabadon választható ágazati vagy regionális biztosítók rendszere OEP-pel teljesen egyenrangú biztosítók versenye Három szintű egészségbiztosítás modellje Jelölések: Lehetséges döntési alternatíva Ajánlott döntési alternatíva Elvben elképzelthető, de hosszú távon nem fenntartható alternatíva 66

67 Forrás: Rékassy (2006) 67

68 68

69 A Kormányprogram kulcsmondata 2007 végéig létrehozzuk a biztosítási alapon működő egészségügy szabályozási intézményi pénzügyi működési felügyeleti és garanciális rendszereit. Nem nulláról kell kiindulni: 1992 óta sok fontos feltétel már megteremtődött. De: máról holnapra mégsem lehet dönteni az egészségbiztosítási piac több biztosító felé történő megnyitásáról. 69

70 A biztosítási piac megnyitásának változatai (i) (ii) (iii) (iv) (v) (vi) Modell változat OEP helyzete Szükséges lépések Csak kiegészítő Nem változik Minimális többlet biztosítás. ösztönzés (pl. adókedvezménye k) Magas Egészségbiztos Törvény jövedelműek és ítási Alap belső módosítás vállalkozók feszültségei kizárása az OEPből nőnek, csökken az egy OEP tagra eső bevétel OEP regionalizálása (5-10 régió) Ágazati biztosítók (10-20 új biztosító) Önálló baleset- és rokkantsági biztosítás OEP-pel egyenrangú biztosítók Nem változik OEP részlegesen versenyhelyzet -be kerül Kisebb törvénymódosítás Új törvény, törvények módosítása Előnyök Pótlólagos forrás A felső középosztály egészségügyi ellátása javul. Kisebb, átláthatóbb apparátusok Kisebb, átláthatóbb apparátusok, éles konkurencia Nem változik Új törvény Egy részprobléma elkülönült kezelése OEP teljes versenyhelyzet be kerül Törvények alapvető módosítása Éles konkurencia Kockázat/Hátrány A hálapénz miatt nem működőképes; nem oldja meg az OEP problémáit. Diszkriminatív, nem oldja meg a minimálbéren lévők ellenérdekeltségét. Nem eredményez érdemi változást, felesleges költségek Ágazati keretek hamar feloldódnak, biztosítási piac elaprózódása Az egészségügy finanszírozásának alapkérdései nem oldódnak meg. Nagy átalakulás, az átmenet zavarokkal jár 70

71 A biztosítási piac megnyitásakor követendő alapelvek Minden állampolgárra kiterjedő, kötelező biztosítás. Finanszírozás bér- és bérekhez kapcsolódó jövedelmekből, lineáris kulccsal és felső plafonnal. Max egymástól független, versengő biztosító (méret- és választékgazdaságosság). for-profit Kemény költségvetési korlát a biztosítók számára (állami költségvetés védelme). Demográfiai alapú kockázatkiegyenlítés a biztosítók között (szlovák és/vagy holland modell). Kockázatközösség megőrzése országos szinten a közegészségügy és a legköltségesebb eljárások esetében.. 71

72 29 üzleti biztosító van Magyarországon, ebből 8 foglalkozik egészségüggyel 1. Aegeon 2. Allianz Hungária 3. ING 4. Generali Providencia 5. K&H Biztosító 6. OTP Garancia 7. Winterthur 8. Union + kb. 25 működő egészségpénztár (500 ezer tag) 72

73 V. FELADATOK

74 1. Biztosítási rendszer feltételeinek megteremtése egyidejűleg és összhangban a járulék-probléma rendbetételével. Modell-döntés 2006 végéig. 2. Kormánytól független Egészségügyi Piacfelügyelet (regulátor) megteremtése. 3. Kapacitás és struktúra változások a szolgáltató rendszerben. 4. Változások a keresletszabályozásban. 5. Egyebek 74

75 1. Biztosítási rendszer Növelni kell a transzparenciát %-ban bruttósítani kell a nyugdíjakat, és akkor megvan a betegbiztosítás fedezete! 2. Bruttósítani kell a kereseteket és a pénzbeli juttatásokat! 3. Egyéni számlák és utólagos bevallás az APEH-nél a tb-járulékokról is (két-hasábos bevallás). 4. Meg kell szüntetni az Alapok közötti keresztfinanszírozást és a pótköltségvetés nélküli hiányok lehetőségét. 5. Járulék kulcsban és nyilvántartási szinten el kell különíteni a kockázatokat, illetve az ezekkel összefüggő finanszírozási kényszert (megbetegedés baleset megelőzés, szűrés táppénz rokkant nyugdíj) EZ MIND CSAK TECHNIKA de az ösztönzési hatás fontos! 75

76 A biztosítási piacot valójában nem most nyitjuk meg; az OEP kvázi-monopolhelyzetének gyorsított lebontása a feladat óta működnek egészségpénztárak (ma kb. 0,5 millió tag) óta működik az Irányított Betegellátási Rendszer (ma kb. 2 millió tag) 3. A for-profit biztosítók a múltban is kísérleteztek egészségbiztosítási termékekkel (eddig csak kudarc) 4. A for-profit biztosítók 1998-tól sikeresen kiépítették a nyugdíjbiztosítási üzletágat (ma kb. 2 millió tag) Van szervezeti, szakmai, infrastrukturális és HR háttér, amire építkezni lehet. 76

77 Rokkantság Megoldási lehetőségek: 1. A rokkanti kör átnyomása az Ny. Alapba ( a rokkantság kezelése amúgy is gond a nyugdíj alapok fair kezelése szempontjából). 2. Rokkantság helyett tartós táppénz ( amúgy is szólnak érvek a táppénz rendszer és a betegbiztosítás elválasztása mellett). 3. Akit lehet, visszavezetni a munkaerőpiacra. 77

78 Baleset Önállósítani nem érdemes, de amit lehet a gyógyítás és a táppénz költségeiből rá kell terhelni a ma is létező kiegészítő biztosításokra (pl. háztartási-, gépjármű-, utazási, orvosi felelősség biztosítás, munkáltatónak felróható balesetek és egészségkárosodások kezelése). 78

79 2. Felügyelet Eldöntendő kérdés, hogy egészségbiztosítási vagy egészségügyi piac felügyeletet akarunk. PSZÁF-hoz hasonló vagy PSZÁF-ba integrált? Funkciók: fogyasztói-, prudenciális-, orvosszakmai- és verseny felügyelet. 79

80 3. A szolgáltatók költségvetési korlátjának keményítése és a kínálati paletta racionalizálása a) Gazdasági társasági forma (magántőke bevonás, MRP) b) Fejlesztés a regionális és/vagy sürgősségi súlypontokon (EU-munkaidő direktíva betartása) c) teljeskörű nyomonkövetés az alapellátásban is. d) a betegek érdekében újraszabályozzuk a gyógyszerforgalmazás rendszerét (patika liberalizáció) 80

81 A közelégedetlenség legfőbb színterei a kórházak. Egyenetlen szakmai színvonal + Egyenetlen gazdasági teljesítmény Költségvetési korlátok további keményítése Szigorú szakmai kontroll (reguláció, fogyasztó védelem) Növekvő fogyasztói (biztosítói) igényesség. 1. Minél gyorsabb átalakulás (Rt., Kft.), magántőke bevonás. 2. Klinikák leválasztása az egyetemekről (oktató kórházak hálózata). 3. ÁNTSZ és a Felügyelet hatásköreinek tisztázása. 4. Betegek átterelése a járóbeteg, ambuláns és egynapos ellátásokba, nappali kórházakba 5. Minőségi indikátorok, rangsorok nyilvánosságra hozása. 81